Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

1970. február 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a A pingvin megvan, de a többi...!? Panaszok háztól-házig Befejeződött a Szolnok megyei Néprajzi Atlasz alapgyüjtése 1970. január 29—30-án a Damjanich János Múzeum­ban több mint 25 résztvevővel vette kezdetét az az ér­tekezlet;, amelynek feladata a Szolnok megyei Néprajzi Atlasz (SZMNA) gyűjtőmunkájának lezárása, a tapaszr talatok megbeszélése és a további teendők meghatá­rozása volt. Az ülést, amelyre az ország különböző tu­dományos intézményeiből, múzeumaiból gyűltek össze szakemberek, dr. Barabás Jenő kandidátus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem lanszékvezető docense, a Ma­gyar Néprajzi Atlasz főszerkesztője vezette. Az előadá­sok, beszámolók, majd viták végén az ülés határoza­tokat hozott, s e határozatokat, mint a további munkát meghatározó jvaslatokat illetékes fórumokhoz terjeszti fel, s ezek támogatását kérL Módszeres adatgyűjtéssel Aij utóbbi időben jelentő­sen megnőtt a panaszok szá­ma az AKÖV háztól-házig számítására. A feladott áruk elvesznek, vagy eltevelyed- nek, máskor nem viszik házig az odáig feladott küldeniér ménjpeket. Előfordul az is, hogy már háztól nehezen in­dul el a fuvar. Háztól-házig való szállítás­ra a megrendelést az AKÖV körzeti irodákban, vagy kép­viselőiteknél lehet leadni. Ahol egyik sincs, ott a pos­Tehát ezt várja a gyanút­lan megrendelő és ha így lenne, jé is lenne, mivel va­lószínűiéig így képzelték azok is a há&tól-házig szállítást, akik kitalálták. Mi azonban az esetet nagy részében a valóság? Varga Sándor november 20-án a ellőtt fel egy zsák ten­gerit a kunhegyesi AKÖV körzeti irodáján háztól — egy szolnoki házig. A tenge­rivel Kunhegyesen nem so­kat kukoricának, így az 21- én 0.<45 órakor elindult a MÁV vonat-pótló gépkocsi­ján — az FD 15—67 rend­Cifra dolog volt Keresztes Bálint esete .is. ö Mezőtúron adott fel három cefrés hor­dót azzal, hőgy azokat a ti- szatenyői lakására szállítsák. A rendelést a mezőtúri vas­útállomáson annak rendje- módja szerint felvették. Nagy volt az idős ember meglepe­tése, mikor Törökszentmik- lósról értesítették, hogy ott várnak rá hűséges hordói — gondoskodjon a hazaszállít- tatásukról. A darabárus AKÖV-járat érinti Tiszate- nyőt, hát akkor mi volt a baj? Aki a megrendelést felvet­te, nen\ világosította fel Ke­resztes Bálintot az áru fel­adásakor, hogy csak abban az esetben viszik házig a hordákat, ha kövesút mellett lakik, mivel a darabárus já­rat csak ott szállít. Ha föld­út mellett van a ház, jelöljön meg egy másik címet, kö­vesút mentén, ahová a kül­deményét leadhatják. De még Törökszentmiklósról is érte­síthették volna erről az idős nyugdíjast, ahelyett, hogy a hordók elszállítását kérték tőle. „Ezt nem írja elő a sza­bályzat” — hangzott a török­szentmiklósi raktáros vála­sza, amikor megkérdeztük miért nem így cselekedett. HIRDETMÉNY EXTRA HÍR! Extra mére­tű ruházati cikkek az EXT­RA ÁRUHÁZBÓL! Budapest. VII., Rákóczi út 4. Vidékre — postai utánvéttel szállí­tunk! Fehér és színes férfi NYLON ING (45—48 nyak­bőség) 218.— Ft-tól 243.—Ft- ig. — Női Barchend ÁGYKA- BÁT (különleges nagy mé­retben is) több színben, 110.— Ft-tól 139.— Ft-ig. EXTRA ÁRUHÁZ CSAK EGY VAN! Budapest, VII., Rákóczi út 4j tán, vagy a vasútállomáson. Aztán ... aztán a megren­delő várja, hogy megejlenje- nek lakásán az AKÖV em­berei, fürgg kezek fogják, rakják a küldeményt a da­rabárus kocsira, majd át a vasútra, a célállomáson pe­dig újra a darabárus autóra és már csengetnek is a „házig” emberei a címzett­nél: néhány napon belül megérkezett, amit várt, még­hozzá pontosan a küszöb elé. nokra. A címzett az elmúlt évben nem kapta meg a kukoricát, de lehet, hogy még mind a mai napig sem érkezett meg a küldemény. A MÁV és az AKÖV lova- giasan védi egymást, illetve hárítja egymásra a felelőssé­get. A károsultat nem ér­dekli, ki a felelős. Ö csak azt látja, hogy egy szolgáltatást, amit megfizetett, nem végez­tek. el a számára. Mi több, eltűnt 78 kiló kukoricája. Ebben az esetben minden­képpen az AKÖV presztízsén esett csorba, mivel ő a ház­tól-házig szállítója. Amikor az AKÖV-nél sző- vátettük a háztól-házig szál­lítók panaszait, közölték, hogy a szállítások ügyrendje megnyugtató módon van megszervezve. Ha betartják azok előírásait, kizárt dolog, Százkétéves. Betegségek vi­harai soha nem nyögették, nem hajlították meg a törzsét. Életének minden napja kemény munkával telt, hordta vállán a nagy terheket, ahogyan a tögy cipeli súlyos lombkoszorú­ját. Nem mondom, hogy csodá­latra méltó ember a jászjá- kóhalmi Zsidó Ferenc, de gene­rációjának az egyik utolsó és nagyon szerencsés tagja, aki a nehéz falusi élet ellenére száz­két éves korában még mindig épen és egészségesen él. Külö­nös kegye ez a sorsnak. Ül a kemencepatkán és pipá­zik. Percek alatt telepöfékeli a szobát, fulladozom, köhögés ingerel. — Régebben többet szívtam Elképzeltem három, vagy négy évvel ezelőtt mi lett vol­na velem egy hosszabb beszél­getés alatt, hiszen Feri bácsi három éve még megetette a borjút, ha rábízták. — Voltam-e hatéves, amikor rászoktam a pipára?! Nagy­apám nem győzte adni a sok két fillért a dohányra. Emlék­szem, kis koromban rengeteg pipát törtem. A tölgyhöz hasonlítottam a kemény kis öreget, de nem egészen jó a hasonlat. A vén faóriás kérgét száz év alatt mély barázdák szabdalják, de az én öregem arcán alig látni ráncot. Bajuszának két vége ugyan életuntán csüng szája szögletében, de az a nagy szé­les álla, mely talán egy fél év­századdal ezelőtt, még uralko­dó része volt fejének, koránt­sem olyan hatalmas, erőt su­hogy bármi is elvesszen vagy eltévelyedjen. Hogy a gya­korlat mégis mást bizonyít? Ja, kérem, a szállításokat emberek végzik és az egyik lelkiismeretesebb, a másik kevésbé az. A modortalan- ságra is megvan a válasz Kevés a munkaerő az AKÖV-nél, így az egyes posztokra nem mindig a megfelelő embert teszik, ha­nem éppen azt, aki van. Legyen lelkiismeretlenség, munkaerőhiány vagy bármi más, ami miatt elvész vagy hihetetlen kálváriát jár be a feladott darabáru, ez a meg­rendelőt nem vigasztalja. Ö a pénzéért gyors, pontos, megbízható szállítást vár, teljes joggal. Az AKÖV és a IVfÁV dolga, hogy megkeres­sék az elveszett küldeménye­ket és felelősségre vonják azokat, akik miatt azok el­keveredhettek. Az ő dolguk rendet teremteni a háztól- házig házatáján. Mégis csak elgondolkozta­tó, hogy a Kunhegyesről fel­adott zsáknyi tengeri hóna­pok óta sem érkezett meg Szolnokra akkor, amikor a jászkiséri általános iskola biológiai szertárában büsz­kélkedő pingvin alig több mint egy hetet utazott a Déli Sarkról odáig. Igaz, nem háztól-házig adták fel... —• Pb —> gárzó; ötven évvel szelídebb lett. — Talán másfél, vagy két hold földje volt apámnak, nem volt ott szükség dolgos kézre, de mohó bendőre se ám. Elő­ször béres, azután kocsis let­tem a malmos Egyházi József tanyáján. Egy év elteltével azt mondtam, ebben a nagy ebadta itanyában én nem bolondulok... Kocsis lettem. Később a saját lovaimmal a malmosnak fuvat- roztam. Felállt a kemence mellől, el­ballagott a dohányzsacskóért, újra rágyújtott. — Ezt az egyedüli örömét, a pipát meg az italt nem tilthat­juk meg neki — mondta a lá­nya, aki 66 éves és mindig az apja mellett volt — Az italt... Azt nem is, mert még mindig nagyon szeretem — nevetett Feri bácsi. — Min­dig is szerettem és mindig is sokat ittam. Hej, ott Berényben a serházban... Annyi nótát tudtam, hogy a legények ve­lem énekeltettek. Néhányat krákogott, azután gyorsan fogyó szuflával, de ki­tartóan énekelt néhány régi nótát Ez tetszett: Rongyos csárda, két oldala fakó Beugratott az a híres Patkó. Patkó Bandi így adja be a szót: Szolnok megye újságolva­só, múzeumlátogató közön­sége előtt nem ismeretlen a megyei atlasz fogalma. Még­sem árt azonban, ha néhány szóval utalunk lényegére, s céljára, mielőtt az ülés ha- fóroza tanról beszámolnánk. 1961-ben vetődött fel az a gondolat, hogy Szolnok me­gye néprajzának megírásá­hoz módszeres anyaggyűjtést kellene végezni, s az eddigi kutatásokat össze kellene fogni. Az akkor Szolnokon dolgozó Csalog Zsolt és fe­lesége Cs. Pócs Éva több intézmény, szakember segít­ségét kérve egy 134 kérdés­csoportból álló kérdőívet szerkesztett, amely kiterjed a paraisztság hagyományos életének minden fo-4os-bb vonatkozására a földműve­léstől, állattartástól kezdve a népszokásokon és néphiten át egészen a népnyelvig. 1963-ban megindult e kérdő­ívvel a munka, s 1969 végié­re fejeződött be. Két nyelvű Az értekezlet lényegében a munka további sorsát ha­tározta fneg, szempontokat Láttak-e már egy lovon hét patkót? Ha nem láttak, gyüjjenek, most látnak Négyet visel e gyönyörű állat. Az ötödik magam vagyok nemde? Kettő még a csizmámra van verve. — Nekem egy csontom se fáj, csak a lábam nem nagyon bír. Az orvost még hírből sem is­merem. Pedig amikor a malmos kocsisa voltam, senki sem se­gített. Az asszonyok ott topog­tak a zsáknál,'hogy majd a vál- lamra segítik. Mindig azt mondtam: hagyják, majd ma­gam. Alacsony ember, a sorozásnál is gondot okozott a magassá­ga. Talán világgá ment volna, ha nem veszik be huszárnak. — Kemény ember volt világ­életében. Neki nem lehetett visszaszólni, azt nem állta — mondta a lánya, akit Panká­nak hív az apja. Mosolyog Zsidó Feri bácsi. Talán rajtam, hogy mi a fész­kes fenének kíváncsiskodom, hogyan élt, mint élt régen. Iga­za van. A tölgyet sem kérdez­geti az ember, hogyan élt olyan nagy kort, csak csodálja. Szót­lanul és bólogatva. Ez igen... A munkában oroszlán- részt vállaló megyei mú- zeulógusokon kívül külső munkatársakat. egyeiterrű hallgatókat is bevontunk. Ezek díjazását a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának anyagi támogatása tette lehetővé. A gyűjtés ki­terjedt Szolnok megye min­den olyan községére, amely 1900-ig megalakult Sőt né­hány kirajzást, korábbi ki­települést is megvizsgáltunk, így a XVIII. század végén Kunhegyesről és Kisújszál­lásról kitelepült, ma Jugo­szláviában levő Pacsér, Pi­ros és Bácsfeketehegy köz­ségeket is. A gyűjtés 67 köz­ség anyagát tartalmazza. s alapjában véve előttünk áll g megye néprajzának főbb összefüggéseit tisztázó anya­ga* s a kérdések jellegéből következően minden felgyúj­tott községről áttekintésünk van, egy-egy kérdőív kisebb néprajzi községi monográfia alapja lehet. kiadvány adott a feldolgozáshoz. Ä végső közreadás' két formá­ban történnék. Egyik for­mája egy térképekkel és szöveges magyarázatokkal illusztrált kötet, amely a 134 kérdéscsoportot megfelelő sorrendben elemezné megyed összefüggésben. Majd egy külön kötetben összegeznénk az anyag tanulságait, s meg­rajzolnánk Szolnok megye néprajzát, népéletének főbb vonásait. A munka jelentő­sége Olyan, hogy az ülés e több kötetes munka két nyelven való megjelentetése Xapi postánkból Elkésett válasz A sáros utcák, takarftatlan járdák fej-fej melletti har­cot vívnak a kenyérrel. Hogy hol? Természetesen szer­kesztőségünk postájában. —• Ugyanis e két témában ér­kezik a legtöbb panaszos le­vél olvasóinktól. A mérleg azért billen még­is a kenyér javára, mivel az „őt” ért reklamációk válto­zatosabbak. íme néhány visz- szatérő jelző a mindennapok kenyerének jellemzésére: a fehér, barna, máskor ízetlen, sületlen, keletien, kemény és néha tücsköt-bogarat találni benne. A konkrét panaszokat megírtuk lapunk „Olvasóink írják” rovatában, ám mind- ezideig nem tudtunk meg­nyugtató választ adni a vá­sárlóknak, mivel a szolnoki Sütőipari Vállalat nem rea­gált a reklamációkra. Illetve nemrég megérke­zett Válaszlevelük. Sajnos ol­vasása után sem nyugodott meg bennünk a vásárló. Ám lehet, hogy ez túlzott pesszi­mizmusból ered és a rákó- czifalvaiakat, meg a tisza- várkonyiakat tökéletesen ki­elégíti a válasz, ezért szó szerint idézzük a rájuk vo­natkozó részletet: „Nem kö­zömbös számunkra az, hogy a dolgozók milyen minőségű kenyérhez jutnak, de sajnos a termelési lehetőségei és az alkalmazott termelő létszám befolyásolja ezt. Kapacitás- hiány, — szakmunkás hiány miatt a cikkben is említett Rákóczifalva és Tiszavár- kony, de ezen túlmenően más területek friss, meleg kenyérrel történő ellátása olyan probléma, amely vál­lalatunknál állandóan napi­renden szerepel.” mellett foglalt állást. Nem­csak hazai szakemberek szá­mára lehet értékes, hanem európai viszonylatban is na­gyobb érdeklődésre tarthat számot Jelenleg ez a munka a Magyar Néprajzi Atlasz és a Magyar Néprajzi Lexikon munkálatai mellett országo­san is kiemelkedő jelentő­ségű, méreteiben is nagy feltáró és elemző munka. Rotaprintes formában is A községeket, járásokat, társadalmi és politikai szer­veket, valamint a nagykö­zönséget az atlasz kiadvá­nyok másik formája érde­kelheti jobban, s helytörté­neti oktatásban> ismeretter­jesztésében is ennek van na­gyobb jelentősége. A gyű­lés ugyanis szükségesnek látta, hogy az említett pub­likáció mellett, amely fő­ként a nagyobb megyei ösz- szefüggéseket emeli ki, a legfontosabb és érdekes problematikát hordozó köz­ségek anyagát önállóan is közzétegye, rotaprintes for­mában. Egyes tájak, vagy fontosabb témakörök kiraga­dásával pedig főként a já­rások művelődésügyének szolgáltasson adalékokat Ilyen kötetek a járási, váro­si ' vetélkedők jelenlegi kor­szakában nagyon hasznos se­gédanyagot jelenthetnének. A feldolgozásban több mint húsz szakember vesz aktívan is részt, s a munka 'jelentőségét hangsúlyozza, hogy a konkrét feladatot nem vállalt szakemberek is segítik tanácsaikkal, észrevé­teleikkel e munkát, hogy minél színvonalasabb lehes­sen. A végső, térképes pub­likációt 1972. július 1-ig a szerkesztőség nyomdakész ál­lapotba hozza, de a közsé­genként! publikációt már 1971-ben megkezdhetjük, ha megfelelő anyagi támoga­tást kapunk e célra. így az anyag, amely főként a szé­lesebb közönség érdekeit nézi, már jóval előbb olvas­ható, s felhasználható. (Szabó László) Azok, akik a kenyérben talált egy s más miatt kuka- coskodnak, — nyugodjanak meg: „Baj van a szitával?” és „Nem vagyok finnyás, de...” című írások panaszo­sainak bírálata jogos, figyel­meztettük a hibát elkövető dolgozókat munkájuk körül­tekintőbb elvégzésére.” Érdekes sorai a levélnek az alábbiak: Termékeink jel­legéből adódóan az év szin­te valamennyi napján fog­lalkoztatja az embereket a bírálat és az esetleges elis­merés gondolata, de arra törekszünk, hogy az igények mennyiségi és minőségi fel­tételeit kielégítsük, megold­juk.” Ezek szerint a kenyér egy olyan cikk, amelyik nem nyugszik, hanem állandóan izgatja az embert: „Most di­csérj! Most bírálj” Hogy ez nem így van, misem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a kenyér minőségére vonat­kozóan hozzánk csak bírá­latok érkeztek. Jelleg ide, jelleg oda, ha van kenyér és jó, az ember megeszi és nem hagyja magát izgatni. A levél végén néhány konkrét utalás is van a kapa­citás bővítésére. „Tószegen az új üzem, Szolnokon az új kenyérgyár kivitelezési mun­kálatai rövidesen megkezdőd­nek. Törökszenüniklóson ka­pacitást növelő rekonstruk­ció megkezdése jövő havi programunkban szerepel. — Ezen létesítmények mielőbbi üzembehelyezése nagyon fon­tos. hogy jelentősen javuljon termékeink minősége és fris­seségi állapota,” Mi is ezt kívánjuk, — Pb — Azonanli belépéssel felvételre kereünk autószerelő és autóvillamossági szerelőket Fizetés szakmai gyakorlattól függően. Helybeli lakosok előnyben. Jelentkezni lehet a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat üzemvezetőjénél. Törökszentmikiós, Kossuth u. 1. — bognár — A Szolnok megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás közleménye A Szolnok megyei Közegészségügyi-Járványügyi Ál­lomás értesíti Szolnok megye lakosságát, hogy 1970. február 9—14. közötti időre tervezett gyermekbénulás elleni védőoltás további intézkedésig elmarad. Kéri azokat a szülőket, akiknek !966. szeptember 1.—1969. szeptember 30. között született, védőoltásra kötelezett gyermekük van és gyermekbénulás elleni vé­dőoltásra behívót kaptak, .a belúvást tekintsék tárgyta­lannak, védőoltáson megjelenniük nem kall. A védőoltás későbbi időpontjáról újabb értesítést kapnak. Kéri egyben azokat, akik erről az értesítésről tu­domást szereznek és ismerősei]' körében gyermekbénu­lás elleni védőoltásra kötelezett gyermek van, a gyer­mek szüleit minderről tájékoztassák. Szolnok megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás New kukoricáztak a tengerivel számú „gumidanyin”— Szol­Cifra eset a cefrés hordókkal Az évszázados „tö/gy”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom