Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-05 / 30. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1970 február 5, | ÜZENET VIETNAMBÓL | 7. PORTRÉ-VÁZLAJOK A sokféle élmény nem mindig áll össze kristályszabályos- ságú rendszerbe. De hiszen nem is ezért érkeztem Vietnam földjére. Híradást, üzenetet szerettem volna hozni arról, hogyan élnek, gondolkodnak 1969 őszén a tegnapról, a máról és a holnapokról. S ehhez, úgy érzem, nem csak a nagyívű kérdések elősorolása tartozik, hanem sokszor beszélni kezdenek a látszólag jellegtelen hétköznapi apróságok: mintha homályos üvegen át ismerőst vélnénk felfedezni. A vezető Sokan, nagyon sokan már az első lépéseknél ott voltak. a párt alakulásánál bábáskodtak, vagy hamar vonzáskörébe kerültek, s egy életre elkötelezték magukat. Megjárták a börtönöket, barátságok így is szövődtek. Megfontolt szavú veze. tőkkel találkoztam. Ehhez valami csodálatos mély élet- és emberismeret társul. A megyei vezető nem csak az országos horizontig lát el, hanem elemzi a világpolitikai helyzetet, a várható fejleményeket. A központi bizottság egyik tagjával is volt alkalmam találkozni. Halk szavú, az esti órákban már láthatóan fáradt, de semmi szünetet nem tart, míg gondolatláncolatát végigjárja. Egyszerű ember, türelmes bölcsességgel — mintha a vietnami párt politikája öltött volna testet. A kulturális kapcsolatok bizottsága egyik vezetője arra a kérdésre, járt-e már nálunk (mert asztalszomszédját gyógykezelték hazánkban), mosolyogva jegyezte meg: még nem elég beteg ahhoz, hogy ilyenfajta pihenésre, kikapcsolódásra sor kerüljön. Tréfás megjegyzés volt, nem kevés igazsággal: a vietnami nép vezetői hallatlan szívóssággal — és egyszerűséggel — bizonyítják, hogy feladatuk teljesítésében nem a kiváltságokra ügyelnek, egyetlen gondolatuk a nép szolgálata, a nép érdekeinek lehető legjobb képviselete. Egy férfi — fényképpel A Vinh-i falusias szállodában mindig az ajtóban állt a férfi, aki behozta az ennivalót, elém tette a tálcát. Először nagyon udvariasan cserélgette is előttem az üres tányért a következő fogással, de intettem, hogy majd kiszolgálom én magam, így csak állt az ajtófélfának támaszkodva, az udvar homokját nézegetve. Egy ízben, amikor a tálcát odébb toltam, s cigarettára gyújtottam, nem vitte el nyomban a holmit. Állt az asztal sarkánál, s mivel tolmácsom ilyenkor nem volt velem, kézzel-lábbal mutogatott, amiből én azt vettem ki: Van gyereke? Mutattam fiam fényképét. Megnézte, mosolygott, megszorította a karomat. Aztán ő is elővett egy képet, s az enyém mellé tette. Hároméves forma, bájos, dundi kislány mosolygott rám. A vékony, madár- csontú férfi ekkor nyitott tenyérrel közelített az asztal fölé, repülőgép búgását utánozva, majd a robbanás hangját idézte. S rámutatott a pici lányra. Akkor csak néztük egymást, s suta együttérzésként én szorítottam meg a karját. Nem tudom, ki volt, kevés szavát sem értettem. Mégis, ma is itt hordom a szorongást magamban; hogyan mondjam el a vietnami apák, anyák, árvák keserveit? Fekete hajú lányok Szépek a vietnami nők. Kecsesek, ragyogó szeműek, hosz- szú hajuk összefogva, hátul a csípőjükig ér. Nem csak az iskolákban, a gyárakban állnak helyt, hanem a haza védelmében is példát mutattak. A Thong Nhat hotelben a felszolgálók valamennyien tagjai a milíciának. Aki a bombázások idején ottjárt, mesélte, hogy a szirénák hangjára villámgyorsan foglalták el helyüket a védelmi állásokban. Az útépítésen kemény munkát végeznek. A rizsföldeken, aratáskor combig a vízben vagy éppen az iszapban gázolnak, Ott vannak a hadseregben is. Amikor útközben egy család mellett haladunk el, a férfi hajtja a kerékpárt; az asszonyka a csomagtartón ülve kisgyermekét bebugyolálva ölében tartja — az anyai érzés titokzatos mosolyával. Gondoltak erre az amerikai pilóták, amikor bombáik pusztító hatásával számot vetettek? A brigádvezető Nincs harminc esztendős. Exkavátor brigádot bíztak rá, s ő az eső utáni nagy latyakban is hosszú léptekkel keresi fel a gépeket a Deo Nai bányában. Kurta fekete haja van, szabályos, napbarnított színű arca, a szeme mosolyog, míg neki nem veselkedik, hogy társaival együtt néhány nehéz vasdarabot eltakarítson az útból. Int a hatalmas teherautó vezetőjének, hová álljon. Ismét jelez: felbúg a markoló motorja, s már reped az antracit, térül a kocsi, másiknak adja át a helyét. Gumicsizmáját a kőfalhoz veregeti, haját hátratúrja, fúj egyet, s már megint mosoly bújkál a szemében. Ha itthon látnám, valamelyik bányában, meg se lepődnék. Fiatal munkás — s a munkásember mindenütt hasonló. Jenkei János (Következik: A holnapról — egyszerűen) 60 féle dísztárgy szarvasagancsból Az 1972-es vadászati világkiállításra készülnek. Tatán a MA VAD üzemében, ahol szarvasagancsból készítenek dísztárgyakat. Gazdag választékukban, a kézelőgombtól a csillárokig, a brosstűtől a boroskészletig több mint 60 féle modeu található. Legkeresettebb dísztárgyaik a likőrös és dohányzó készletek, a gyertya és hamutartók. Évente 7—8 ezer kilogramm „nyersanyagot” mintegy 2000 szarvas elhullatott fejdíszét dolgozzák fel. Gyártmányaikat 7 országba exportálják, Magyarországon pedig a Nimród vadászboltban és a Luxus áruházban árusítják. A vadászati világikiállításra gazdag választékot készítenek. Tanulmány Petőfi szalk- szentm ártani életéről Petőfi Sándor szalkszent- mártoni életéről tanulmányt ír Marsai Károly helybeli tanár. A költő 1845 őszétől 1846 tavaszáig lakott apja szalk- szentmártoni házában. Az új Petőfi-tanulmány egyebek között fényt derít a költő ottani és környékbeli kapcsolataira, s a Petrovics-ház kis udvari szobájában írt sok vers születési körülményeire. összesen 112 költeménye alatt olvasható a helynév: Szalkszentmárton. Itt írta „Tigris és hiéna” című egyetlen drámáját is. Sok érdekes, Petőfivel kapcsolatos történet is a tanulmányba kerül. Ezek összegyűjtésében a kutató segítségére voltak a falu öregei, akik magnetofönsralagra mondták a nagyszüleiktől hallott epizódokat Ki tud többet ? Az idén is megrendezik megyénkben az úttörők szaktárgyi (tanulmányi) versenyét. A Magyar Üttörők Szövetsége Szolnok megyei elnöksége és a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya közzétette ez évi versenyfelhívását A járásokban és városokban február 10-től 25-ig kerülnek megrendezésre magyarból, történelemből, kémiából földrajzból, orosz nyelvből, matematikából fizikából és biológiából (élővilágból) a ,’mérkőzéseik” A járási és városi versenyeken egy-egy úttörőcsapat tantárgyanként az iskolai versenyek első két helyezettjét indíthatja. Minden tantárgyból 5—5 tagú zsűri értékeli az úttörők felkészültségét, n szűri elnöke mindenütt az adott járás vagy város úttörőtit- báva. Az eredmények kihirdetése és a díjak kiosztása a helyszínen, egy-egy verseny után azonnal megtörténik. Aki továbbjut, máris kezdheti a tanulást és a felkészülést a megyei tanulmányi küzdelemre. Milyen a jó titkárnő ? — Ön szerint kedves ig&z- gatá, főmémök> vagy osztályvezető elvtárs milyen a jó titkárnő? — Művelt, szorgalmas, ügyes, rendes, figyelmes, nem feledékeny, preciz, ápolt, érti a munkáját, érdekli amit csinál, felelősséggel... — Elég, elég! — Hogy ennyi követélménynek’ igénynek eleget tegyen, ön kedves titkárnő mit tesz? — Beiratkoztam a TIT Titkárnőképző Kollégiumára. — És mit ér ez a tanfolyam? — Nagyon sokat Hiszen csupa olyan tárgyú előadást hallgatunk, amely gyakorlata munkánk során szükséges. Magyar nyelvet és stílust, gazdasági ismereteket, ügyvitelt, levelezési ismereteket, jogot, kulturált magatartást. Az érettségizettek egy, a nem érettségizettek két év alatt. Hallottam, 2 éves kísérleti tanfolyamot indítottak a gép- és gyorsíró iskolai tanulók számár ra is. A titkárnők továbbképsése A TIT József Attila Szabadegyetemén tíz éve kezdődött meg a titkárnők to- I vábbképzése. A mai formában 1967 óta működik. Változatos témákkal ismerkednek, gyakorlati tanácsokat kapnak a hallgatók. Ügyelnek arra, hogy az órák ne legyenek fárasztók — hiszen hetente kétszer, 3—3 órára munka után jönnek a titkárnők és a leendő titkárnők. Több csoportban« 200-nál többen iratkoztak be a tanfolyamra — sok közöttük a Reflektorfényben: a gimnázium Űjszászon elkészültek az új, tizenkét tantermes gimnázium építési tervei. A fiatal, még csak hétéves múltra visszatekintő iskolából eddig mintegy negyven fiatal került főiskolára, egyetemre. Most a gimnázium KISZ szervezete érdekes tartalmú klubdélutánt szervezett, amelyre február 7-én kerül sor. Az első „fecskék” az eddigi tapasztalataikat csokorba gyűjtik egykori iskolájuk KISZ szervezetének kérésére, s így segítenek utódaik pályaválasztási gondjaiban. Nagy figyelmet fordítanak a fizikai dolgozók jó képességű gyerekeinek felkarolására is: ennek érdekében megszervezték az egyetemi előkészítő tanfolyamot. véleménye szerint is a leg* érdekesebb. Hiszen ennek keretében pszichológiai ismereteket sajátítanak el. De olyan témák is napirendre kerülnek, mint a munka- egészségügy, az emberekkel való bánásmód korok és nemek szierint, a pihenés és a munka pszichológiája. Külön órán kapnak kozmetikai és divattanácsot s útbaigazítást arra is, hogy mit olvassanak. A résztvevők pedig kérdeznek, tanácsot várnak. Egyikük megkérdezte: „a fßnököm kilenc ismeretlen embert fogadott, viszem a kávét, kinek adjam először?” Minisztériumi osztályvezető és vöröskeresztes szervezőtitkárnő várja a főnökömet. Melyiket vezessem be először?” Gyakorlati példával — Minden órámat szemléltetéssel, gyakorlati példával kezdem. Újsághírt olvasok fel, a kezdőknek megmutatom. milyen az ablakos boríték, a bizonylat. Azt szeretnénk elérni. hogy szinte játékosan könnyedek legyenek az órák> tapasztalatcserével oldjuk meg a problémákat. Még én is tanulok tőlük — mondja Posch Károly né dr. — Látogatási jegyet vezetünk, s aki szorgalmasan hallgatta az órákat, elsajátította az iSmere+eket. azok munkahelyére a TIT a tanfolyam befejeztével levelet ír. Többen kaptak már e levetek révén jobb. megfelelőbb beosztást. O'vari főnök is akadt, aki maga kereste fel leve’ével a tanfoivamot. hogy elmondia, nagyon hasznosnak talália. titkárnője gondosabb, hozzáértőbb lett.- Kádár Márta gyakorló titkárnő, de bőven van gyors- és gépíró, adnü- nisabrátor, technikus, előadó. Járnak saját elhatározásukból és munkahelyük javaslatára. Néhányuknak a vállalat fizeti az évi 600 forintos részvételi díjat Végighallgattam egy-egy órát magyar nyelvből, ügyvitelből és kultúrált magatartásból. Az előbbin nyelvtan, helyesírás stílusgyakorlatok szerepeltek. Éppen a rokonértelmű szavakról, a szólásokról, a közmondásokról és az idegen szavak írásmódjáról és kiejtéséről esett szó. Az ügyvitel órákon olyan témákkal foglalkoznak, mint a vállalati igazgató szerepe, az alsószintű vezetők önállóságának jelentősége, a titkárnő és a vállalati ügyrend, az aláírási jogok, meghatalmazások és a titkárnő ezzel kapcsolatos feladatai- vagy a vezetők postájának. tárgyalási inak, utalásainak előkészítése, időbeosztásának nyilvántartása. Kulturált magatartás A kultúrált magatartás című tantárgy a hallgatók A kínai mezőgazdaság helyzete A jelek szerint 1969-ben jó volt a termés Kínában. A hírügynökségi jelentések szerint meghaladta az eddigi évek termését. Hongkongi közgazdászok, akik a Peking- ből érkező töredékes adatokat igyekeznek számszerű adatokra átszámítani, azt állítják, hogy Kína gabonatermése 1969-ben 187—190 millió tonna lehetett, szemben az előző évi 182 millió tonnával. A washingtoni közgazdászok, akik ugyanezen információk alapján számolnak, mint mindig, most is sokkal nagyobb eredményekre jutottak: az ő becsléseik szerint Kína 1969. évi gabonatermése 210 millió tonna lehetett. A termés betakarítása után ismét felmerült az elosztás problémája. A kulturális forradalom alatt ez a probléma különösen élesen vetődött fel, mert a parasztok a politikai zavarokat fogyasztásuk növelésére használták fel, ami addig ment, hogy még a gabonavetőmagot is felélték. A kínai sajtó most erősen hangsúlyozza, hogy a gabonatermésből készleteket is kell gyűjteni, különösen a jó években. A lapok azt írják, hogy az anyagi érdekeltség elvét Mao- Ce-tung rendszere sem vetette el egészen, és azok a termelőszövetkezetek, amelyek sok gabonát termeltek, többet oszthatnak majd szét tagjaik között, mnit a többiek. Minden mezőgazdasági üzem kötelessége azonban, hogy gabonatermésének bizonyos részét a szűk esztendőre vagy a háborús időkre tartalékolja. A kínaiak az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettek rizstermelésük növelése érdekében, ami egész gabonatermelésük 44 százalékát teszi ki. A rizs északi határát kiterjesztették és igen sokat fordítottak vízgazdálkodási beruházásokra; Kína jelenleg olyan rizsfajtákat vet, amelyek hasonlatosak a Fülöp-szigeteken előállított csoda-rizshez, és valószínűleg ilyen fajtákkal vetették be ebben az évben a rizs egész vetésterületének több mint a felét. A kínai sajtó beszámol törpe- és szélálló rizsfajtákról is, — amelyek a kedvezőtlen időjárás viszontagságait jobban elviselik. A szakértők azonban hangsúlyozzák —, hogy ezek a rizsfajták bőséges műtrágyázást kívánnak, és egyáltalán nem bizonyos, hogy ezt a feltételt teljesíteni tudják. Peking azért is fokozza rizstermelését, mert a rizst drágábban tudja a külföldi piacokon értékesíteni, mint amennyibe a kanadai ausztráliai és újabban, a francia búza behozatala kerül. A búza importja a kulturális forradalom alatt 1965 —66-ban érte el csúcspontját, a 6,4 millió tormát. 1968 —69-ben azonban már csak 3,8 millió tonna volt. A külföldi búzakereskedők véleménye szerint a mindig óvatosan vásárló Kína nyilvánvalóan az árak esésére spekulált, sokkal valószínűbb azonban, hogy azok a tisztviselők, akiknek feladata a gabona-import lebonyolítása volt, a többi tisztviselőhöz hasonlóan nem tudták feladataikat a kulturális fórra* dalom ideje alatt megfelelően ellátni. A számítások szerint 1969—70-ben Kína ismét több búzát fog importálni, 4,5—5 millió tonna körüli mennyiségben. Ausztrália az elmúlt év decemberében bejelentette, hogy 2,2 millió tonna búzát adott el Kínának. Az sem ismeretes, hogy Kínában elegendő műtrágyát gyártanak-e. A műtrágya- gyártást azonban a mezőgazdaságot ellátó többi iparágakkal együtt Pekingben erősen támogatják. Felszólították a helyi szerveket, hogy létesítsenek kisebb gyárakat. A helyi önellátás fokozása nagyon megnehezíti az országos termelés felbecsülését. Ügy látszik, hogy maguknak a kínaiaknak sincsenek pontos adataik a kisebb helyi üzemek termeléséről. Azt sem lehet megmondani, hogy ezeknek az új üzemeknek a termékei minőségileg elfogadhatók-e. A kulturális forradalom mélypontja után Kína gazdasági helyzete újabban ja" vulti Állandóan harcolnak azonban az „anarchizmus” és a „spontán kapitalista tendenciák” ellen, mi azt mutatja, hogy a gazdasági életben még mindig sok a zavar, a fekete piacról nem is beszélve. A spanyol mezőgazdaság problémái Don Tomás Allepde Garcia-Baxter spanyol földművelésügyi miniszter a televízióban rövid beszédet tartott a spanyol mezőgazdaság helyzetéről. Közöljük a beszéd rövid összefoglalását. Két probléma befolyásolja mezőgazdasági politikánkat a jövőben. Az első: a földművesek és a falusi lakosság életszínvonalának nyilvánvalóan alacsonyabb foka a többi szektorhoz viszonyítva. A második: a jelenleg fennálló termelési egyenetlenség, — amelynek következtében a mezőgazdaság nem látja el kellőképpen egyes termékekkel a nemzetet, viszont másokban felesleget termel. — Olyan probléma ez, amely most különös fontossággal bír, miután 1969-ben nagy- mennyiségű mezőgazdasági termékeket kellett importálni. A kormány úgy véli, hogy jogos a mezőgazdasággal foglalkozók átlagos jövedelmének felemelése a következő 5 évben. Ami a termelést illeti, a továbbiakban nem szükséges több erőt fektetni a búza, tojás, baromfi, rizs, bor és sertéshús termelésébe, miutá„ ezekből a termékekből már felesleg is mutatkozik, bár e termékek minőségét javítani kell, alkalmazkodva a külföldi és belföldi igényekhez. Ezzel szemben a következő évek folyamán feltétlenül növelni kell a kukorica, az olajmagvak, a marhahús és a takarmány termelését. Ezen célok elérésében egyik fegyverünk az árpolitika, — de ez nem elégséges. Alapvető szervezési politika nemcsak versenyképességünk emelése érdekében, hanem abban is, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók kisebb költséggel termelve nagyobb jövedelemhez jussanak. Üj bolgár kukoricafajták Észak-Bulgáriában, a knye- zsai kukoricanemesítő kutató intézet szakemberei hozzáfogtak az üzemszerű kukori- catermesztés megalapozását célzó új kísérletsorozatukhoz. A kísérletek közvetlen célja az, hogy a következő egy évtized alatt a szemes kukorica országos terméshozamál hektáronkénti átlagban 60 mázsára növeljék. Az intézet 23 tudományos kutatójának: tapasztalatait máris kimagasló sikerek támasztják alá. A terméseredmények, amelyeket immár nagyüzemi termesztési viszonyok között értek el a „Knyezsa 36” és a „Knye- zsa 35”-ös hibridekkel) minden várakozást túlhaladtak. Az utóbbi öt év alatt mindig nagyobb termést adtak, mint például a legnagyobb hozamúnak elismert amerikai hibrid, a ..Viscansm’1#
