Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

1970. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az osztályok fele hiányzik Terjed az influenzajárvány — Jászdózsa 15 százaléka megbetegedett Egymillió alá csökken a mezőgazdaságban, dinamikusan nő a szolgáltatási ágazatokban dolgozók száma A foglalkoztatottság várható alakulása 1985-ig Az elmúlt héten, január 15 és 31 között az influenzás betegek száma majdnem megháromszorozódott; 11938 esetet jelentettek a megyei KÖJÁL-nak. Változatlanul tartja „vezető helyét” Szol­nok város, ahol az elmúlt héten 1865 beteg kereste fel körzeti orvosát. A járások közül a szolno­kiban, a törökszentmiklósi­ban és a jászberényiben emelkedett ugrásszerűen az influenzások száma. Jászdó­Takaros, kétszobás kertes ház Tiszasülyöin. a Rákóczi utcában. Itt lakik Tajty Il­lés, a Rákóczi Tsz egyik ala­pító tagja. Egészségét több­féle betegség is kikezdte, há­romszor volt operálva és tü­dőhajt szerzett. A 69 éves embert tíz éwd. ezelőtt le­százalékolták, azóta a szö­vetkezet járadékosa. Most is gyengélkedik, vesebántalmak kínozzák. De nem szeret fe­küdni. Az ágyszélóre ül s úgy beszélget élete sorsá­ról. — A Kisasszony tanyán 27 köböl (kát. hold) földön gaz­dálkodtunk. Ez volt az apai örökség. Nehéz élet volt az. Éjfélkor indultunk a szol­noki piacra terménnyel, jó­szággal. Mindig hajnalban keltünk. Mégis ragaszkod­tunk hozzá, mert a másikat nem ismertük. A Lenin Tsz már rég meg­alakult. de nem léptem be. Egyedül próbálgattam. De 1955-re már a negyedik he­lyen kaptam csereföldet, a tagosításokkor mindig odább tetteik. Az eredeti földem az állami gazdasághoz került A gazdakörben sokat vitatkoz­tunk: alakítsunk-e tsz-t és milyen legyen, I-es, vagy Ill-as típusú. Végül tízen alakítottuk meg a Hl-as tí­pusú Viráj^ő Tsz-t. Jószágot, vetőmagot és takarmányt is vittünk a tez- be. Jószágfelelős voltam ak­kor. Minden istállóban volt gondozó, de a lovak fará­nál mégis ott éjszakáztak a régi tulajdonosok. Féltették a iószágokat. nem bíztak a gondozókban. ötvenhatban ránkszalcadt a változás, szétment a szövet­kezet, kifizettük az adóssá­got. ami maradt, kiosztottuk. Azt hittük jobb lesz így. De nem sokáig tartott. Egy év Szergef Bodrov: zsán a község lakóinak 15 százaléka szenved e beteg­ségben. A betegséget követő szövődmények azonban né­mileg csökkentek. Leginkább tüdő- és homloküreg gyulla­dás, hörghurut és középfül gyulladás a kísérője az inf­luenzának. A betegeknek megközelítő­en 40 százaléka a 14 éven aluli korosztályból kerül ki. Szolnokon az általános isko­lákban ezért 30—40 százalé­kos, Jászberényben a Kos­múlva I-es típusú tszcs-t ala­kítottunk negyvanketten. Az elnöke is én voltam két évig. Az állami gazdaság igaz­gatója, Novák László híva­tott a pártszervezethez. „Il­lés bácsi, magára hallgatnak. Írja alá a belépési nyilatko­zatot a III-asba”. Jó, de előbb megbeszélem a többi­ekkel is. így lettünk tagjai a Kossuth Népe Tsz-nek. Az­tán Katona Emillel, a Rákó­czi Tsz mostani párttitkárá­val már én is agitáltam. Aa egész falu belépett a tsz-eb- be. Azután egyesülések ré­vén alakult ki a mostani, 3400 holdas Rákóczi Tsz. Nehéz éveket éltünk meg. Kezdetben 12 forint volt egy munkaegység értéke. Év vé­gén sokaknak vissza kellett fizetni, mert az előlegezett termény nagyobb értékű volt Most már jó a fez. Nyu- godtabb az élet, mint egyéni gazda korunkban volt. Dehát nem tudta a paraszt akkor, hogy hova fejlődik a szövet­kezet Nem bíztunk benne, hiszen nem ismertük. — Nyughatatlan ember az öreg — szól közbe a felesé­suth úti általános iskolában pedig — és itt is csak az első és második osztályban — 50 százalékos a hiányzók aránya. A Szolnok megyei KÖJÁL vezetője felhívta a megyei kórház, annak szülészeti osz­tálya, valamint a területi kórházak vezetőit, hogy sa­ját hatáskörükben intézked­jenek a beteglátogatás kor­látozása, illetve átmeneti idő­re szóló szüneteltetéséről. ge — még most is képes len­ne kimenni a határba. — Dolgozik Illés bácsi is? — Hát hogyne. — S ve­szi elő a zárszámadási pa­pírját. Kitűnik belőle, hogy tavaly 188 munkanapot dol­gozott. s ezért 13 717 forin­tot kapott. (Ebből 1987 fo­rint a földjáradék.) — Holló Ignác, a tsz el­nöke belevaló ember. Még szándékosan se lehetne ösz- szeveszni vele. A szakembe­rek is megfelelőek, jól ösz- szedolgoznak a tagsággal RégS alapítók csak hár- man-négyen vagyunk. Mi já­radékosok 260 forintot ka­punk az államtól. A fez 140 forinttal kiegészíti. Egy hold kukorica földet kapunk. Ezt is ingyen szántják fel és ve­tik él. Negyven mázsa ku­koricám lett rajta. — Örül neki, hogy az állam is emeli a járadék feszegét Illés bácsi vígkedélyű, él- celődő típusú ember. Miköz­ben a fotóriporterünk fény­képezéshez készülődik, fele­sége az öreg paplanét igaz­gatja, megszólal: —• Ni da, már ez is Sde- gyünne fényképezkedni. Nehezen várja a tavaszt, ha meggyógyul újból dolgoz­ni akar. Már nem sajnálja régi földjeit, tudja, hogy jó helyen van. Többet termel­nek rajta, mint annak ide­jén saját maga. Szikesek ezek a földek, de hozzáértéssel lehet rajtuk gazdálkodni. De könnyebb lett volna, ha már apánk idején kezdhettük volna a szövetkezést. De a régi tanyát —- melyet már lebontottak — még most is nehezen felejti. Máthé László A távlati tervezés munka- programjának megfelelően a munkaerő és életszínvonal távlati tervezési bizottság ki­alakította előzetes elképzelé­seit — hipotéziseit — a fog­lalkoztatottság és az életszín­vonal 1985-ig várható alaku­lásáról. A bizottság annak feltéte­lezéséből indult ki, hogy a nemzeti jövedelem a követ­kező 15—20 esztendő átlagá­ban évi 5—6 százalékkal emelkedik, s az életkörülmé­nyeket meghatározó anyagi keretek legalább ugyanilyen ütemben bővülnek. A feltéte­lezések szerint hazánkban az egy főre jutó nemzeti jöve­delem az 1965. évi 500 dollár­ról 1985-re körülbelül 1200— 1400 dollárra emelkedik. Eh­hez szükséges a gazdasági mechanizmus kibontakoztatá­sa, a gazdasági vezetés szín­vonalának javulása, valamint hazánk szoros bekapcsolódá­sa a nemzetközi munkameg­osztásba, elsősorban a szo­cialista országok gazdasági integrációja keretében. A kö­vetkező 15—20 évben hazánk számára nem reális cél ugyan a gazdaságilag legfejlettebb országok utolérése, de lénye­ges feladat a különbségek fo­kozatos és relatív csökkenté­se. A feltételezések szerint a lakosság reáljövedelme 1985-ig évi átlagban 5—6 százalékkal emelkedik, s 110—140 százalékkal felül­múlja mjad az 1970-re vár­ható színvonalat. A bizottságon belül külön munkacsoport elemezte a né­pesedés ’és a foglalkoztatott­ság váfható alakulását. Az előreszámítások szerint az ország lélekszáma 1986-ra kismértékben túlhaladja a Kút! Lajosa a Szerszám- gépipari Művek vezérigaz­gatója szerdán tájékoztatta a újságírókat a vállalat munkájáról és terveiről. El­mondotta, hogy termékeik iránt ugrásszerűen megnőtt a külföldi kereslet, tavaly 36 százalékkal növelték tő­kés exportjukat, s jelentős mennyiségű árut szállítottak a szocialista országokba is. A szerszámgép piacon 1968 második felében konjunktu­rális szakasz kezdődött és ez előreláthatólag még évekig tart. A kereslet folyama,to­ll milliót. A foglalkoztatás­politika alapvető célja to­vábbra is az, hogy a munkát keresők számára társadalmi méretekben biztosítsák a képzettségüknek és képessé­güknek megfelelő munkaal­kalmat, vagyis fenn kell tar­tani a munkaerő teljes fog­lalkoztatását. Demográfiai okok miatt a munkaerőkíná­lat várhatóan erősen inga­dozni fog. Az 1970-es évek­ben — különösen annak első szakaszában — a munkát igénylők száma még erőtelje­sen emelkedik, később csök­ken. A nehéztesti munkát vállaló férfiak hiánya a je­lek szerint nagyobb problé­mát jelent majd, mint a ma­gas szakképzettséget igénylő munkahelyek betöltése. — A népgazdaságban foglalkozta­tottak száma a jelenlegi 5 millióról 1985-re 5,5—5,6 mil­lióra emelkedik. A jövedel­mek növekedése lehetővé te­szi ugyan majd, hogy a gyer­mekes anyák közül többen csupán saját háztartásukban dolgozzanak, ugyanakkor azonban a jelenleginél több és ked­vezőbb munkaalkalom kí­nálkozik főleg az iskolából kilépő fiatal nők számára a munkába lépő fiatalok aránya azonban valószínű­leg csökken, demográfiai okokból és azért, mert az iskoláztatás átlagos időtartama tovább emelkedik. A munkába lépés alsó korhatára a jelenlegi 14 évről a 16 éves korra tevő­dik át. A munkaidő várható ala­kulásáról szóló rész kifejti, hogy a 44—45 órás munka­idő már a legközelebbi idő­ben általánossá válhat és az san növekszik, 1970-re és 1971-re 20—25 százalékkal több gépet tudnának eladni, mint amennyire a korláto­zott kapacitásuk miatt ren­delést felvehettek Tovább erősödtek a vállaiat állandr piacai Csehszlovákiában, az NDK-ban, a Szovjetunióban- Kínában, az NSZK-ban, Olaszországban, Ausztriá­ban. Svédországban, Török­országban és Brazíliában. Időközben kialakultak úgy­nevezett tartalék-piacaik is, például Lengyelországban. Görögországban, Kanadában, Molnár Sándor fordítása 1970-es években sor kerülhet az ötnapos munkahét beveze­tésére, átlagosan heti 42,5 órás munkaidővel. Ezt köve­tően elsősorban a fizetett szabadság meghosszabbítását tartja a bizottság indokolt­nak. A termelékenység ala­kulásától és egyéb tényezők­től függ, hogy 1985-ig a törvényes munkaidő esetleg heti 40 órára csökkenthető-e. A társadalmi munkaidő-alap a többlet munkaerő ellenére 1985-ben legfeljebb a jelenle­gi szinten marad, sőt a mun­kaidő nagyobb mérvű csök­kentése és a fizetett szabad­ság növelése esetén mintegy 10 százalékkal kisebb lesz, mint jelenleg. Ezért — ha a feltételezett gazdasági növe­kedést el akarjuk érni — a munkatermelékenység emelkedésének fokozatosan meg kell közelítenie, majd el kell hagynia a termelés növekedésének ütemét. A foglalkoztatottság szerke­zete átalakul. Valószínű, hogy a mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma 1985-re 1 millió alá, s az összes foglal­koztatotthoz viszonyított ará­nyuk a jelenlegi 30,5 száza­lékról 15—18 százalékra csökken. Az iparban foglal­koztatottak számának növe­kedése fokozatosan lassul és 1985-ig valamivel 2 millió fö­lött tetőzik. Mérsékelten nö­vekszik a közlekedésben fog­lalkoztatottak szánta is: ará­nyuk feltehetően nem sokkal haladja majd meg a jelenle­git. Viszont a létszám dina­mikusabb növekedése várha­tó az építőiparban, a keres­kedelemben és vendéglátás­ban, s különösen az egész­ségügyi és kulturális ellátás és egyéb szolgáltatások te­rületén. Kolumbiában és Peruban. Utóbbi időben Kanadából már jelentősebb rendelése­ket kaptak kis- és közép­méretű esztergákra. Jelentős nemzetközi koope­rációs megállapodásokat is aláírtak. A Technoimpex, a Csepel i Művek Szerszámgép- gyára és egy mexikói cég közreműködésével magyar- mexikói közös vállalatot hoztak létre, amely 50—50 százalékos magyar* illetve mexikói alaptőkével a kö­zeljövőben kezdi meg mű­ködését. E vállalat magyar gyártmányú szerszámgépe­ket hoz Mexikóban forga­lomba, később pedig magyar licenc alapján maga is elő­állít ilyen berendezéseiket. Kuti Lajos elmondotta, hogy a magyar szerszámgé­pek exportja igen gazdasá­gos, sem a szocialista sem a tőkés országokba szállított génekhez nem igényelnek állami dotációt. A belföldi piac igényeit is igyekeznek kielégíteni. Éppen a hazai fel dől gozóipar kívánságára kifejlesztik a legkorszerűbb numerikus vezérlésű táresa- és tengelyeszterga-családot Szolnok megyei Gabona­felvásárló központi mű­helye felvesz 2 esztergályost, 4 laka­tost, 6 kőműves segéd­munkást. Heti 44 órás munkaidő. Külszoléálntos munkakör. Bér megegyezés szerint. Vnn’t-o^ési -fm: Török- «zentm^klós, Bethlen u. 45—49. És Siskin ... Volt Siskinnek egy felesége, kü­lönben igen szerette a sertéscsülökből készült kocsonyát, amit maga készí­tett el. Kilencedikén magához szólította a főnök. Csak ült a tágas dolgozószobá­ban és citromos teát ivott. — Ülj le, — szólt, —a társaság ked­véért. Igyál meg egy findzsával az út előtt. Holnap, irodánk társadalmi meg­bízása alapján elstartolsz a Moszkva— Kaluga-i marathoni távon. Az asztalon mézeskalácsok, perecek sorjáznak. Elrágsz egy darabka cukrot, megfújod a teát, s lassan kontyolgatod. Mikor megitták a teát, a főnök meg­rázta Siskin kezét, s így szólt: — Ide figyelj Siskin, nem hivatalo­san, csak úgy haveri alapon. Kalugában lakik a nénikém. Vigyél el neki né­hány tojást, vettem neki hatvan dara­bot. Na, gyerünk, Siskin, szaladj. Jó- ezeiencséü — Köszönöm, ~ felelte Siskin. Az­tán még hazaugrott, hogy megtárgyalja a dolgot az asszonnyal. — Nem lenne jobb, ha kerékpárral mennél? — kérdte az asszony. — Kerékpárral tilos — válaszolta Siskin. — Ó, ne menj el, Siskin, — mondta neje. — A szívem azt súgja, nem lesz ennek jó vége. — Ne izgulj, Tónya — nyugtatta Siskin, — gyorsan megfordulok. A feleség csak a fejével intett, el­mosolyodott. — Siskin kora reggel útnak eredt. Egy nagy csokor virágot cipelt, meg a tojásokat a nagynéninek. Mellette rend­őrök húztak el oldalkocsis motorjaik­kal. Egy-egy járókelő jött vele szem­ben. — Ünsten — vetett keresztet egy szánakozó mamika, s fehér kendőjével integetett neki. Különben kellemes volt a futás... Körös-körül a rétek zöldeltek. A krum­plit öntözték. Madarak trilláztak az ég­ben. Lassan úsztak a felhők... Három nap alatt elérte Siskin Ka- lugát. Pihent egyet, megmosdott, bené­zett a múzeumba, majd vonaton tért haza. Otthon nem talált senkit, a vízveze­ték nem működött, az asztalon egy cé­dulát lelt. Siskin elolvasta és elszomo­rodott: „Miért tetted ezt velem, Tó­nya?” Bement az irodába, ott meg új fő­nök ült, kefirt ivott süteménnyel. Nem kínálgat' - Siskint, de megkérdezte: — L ..C maga, hol járt három napig? — Kalugába futottam. — Nem tetszik ez nekem — szólt vidáman a főnök, — ha mindenki Ka­lugába kezd futni. Megrovásban része­sítem. — Nem működik a vízvezetékem — szólt Siskin. — A vízvezeték olyan, mit az asz- szony: ugyanolyan szeszélyes — tréfált a főnök. — De a feleségem elhagyott — si­ránkozott Siskin — Az asszony nem vízvezeték: ma elhagyott, holnap visszajön — ravasz- kodott ismét a főnök és felnevetett. — örökre elhagyott, kolostorba vo­nult— folytatta Siskin. —- Hogy-hogy kolostorba? — rémült meg a főnök. — Csak úgy, cédulát is hagyott. — Mit tegyünk? — szomorodott el egészen a főnök. — Azt én nem tudom — mondta Siskin. A főnök megtörölte a homlokát, és megdörzsölte a fülét. Kolostorba vonult a beosztottja felesége. Ki látott már ilyet? Az ilyen dolgok miatt könnyen fejét veszik az embernek. „Jó lenne Siskintől megszabadulni” — gondolta, s a következőket javasolta: — Tudod, mit, Siskin, elküldünk valahova, mondjuk gyalog a földgolyó körül. Fog menni? — Megegyeztünk — mondta Siskin. — Csak vegyen egy pár papucsot. így is tettek. És Siskin elment. Hol eső verte, hol szél tépte, erdő susogta körül, patak mosta. Ö csak megy. Hogy most hol van, senki nem tudja. Lehet, hogy Csitában, de az is, hogy a Hawai- szigeteken.. Szásának hívták és Novije Kuzmi- kiben lakott. „De jó lett volna régebben kezdeni" Konjunktúra a szerszámgépek piacán

Next

/
Oldalképek
Tartalom