Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-05 / 30. szám
1970. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az osztályok fele hiányzik Terjed az influenzajárvány — Jászdózsa 15 százaléka megbetegedett Egymillió alá csökken a mezőgazdaságban, dinamikusan nő a szolgáltatási ágazatokban dolgozók száma A foglalkoztatottság várható alakulása 1985-ig Az elmúlt héten, január 15 és 31 között az influenzás betegek száma majdnem megháromszorozódott; 11938 esetet jelentettek a megyei KÖJÁL-nak. Változatlanul tartja „vezető helyét” Szolnok város, ahol az elmúlt héten 1865 beteg kereste fel körzeti orvosát. A járások közül a szolnokiban, a törökszentmiklósiban és a jászberényiben emelkedett ugrásszerűen az influenzások száma. JászdóTakaros, kétszobás kertes ház Tiszasülyöin. a Rákóczi utcában. Itt lakik Tajty Illés, a Rákóczi Tsz egyik alapító tagja. Egészségét többféle betegség is kikezdte, háromszor volt operálva és tüdőhajt szerzett. A 69 éves embert tíz éwd. ezelőtt leszázalékolták, azóta a szövetkezet járadékosa. Most is gyengélkedik, vesebántalmak kínozzák. De nem szeret feküdni. Az ágyszélóre ül s úgy beszélget élete sorsáról. — A Kisasszony tanyán 27 köböl (kát. hold) földön gazdálkodtunk. Ez volt az apai örökség. Nehéz élet volt az. Éjfélkor indultunk a szolnoki piacra terménnyel, jószággal. Mindig hajnalban keltünk. Mégis ragaszkodtunk hozzá, mert a másikat nem ismertük. A Lenin Tsz már rég megalakult. de nem léptem be. Egyedül próbálgattam. De 1955-re már a negyedik helyen kaptam csereföldet, a tagosításokkor mindig odább tetteik. Az eredeti földem az állami gazdasághoz került A gazdakörben sokat vitatkoztunk: alakítsunk-e tsz-t és milyen legyen, I-es, vagy Ill-as típusú. Végül tízen alakítottuk meg a Hl-as típusú Viráj^ő Tsz-t. Jószágot, vetőmagot és takarmányt is vittünk a tez- be. Jószágfelelős voltam akkor. Minden istállóban volt gondozó, de a lovak faránál mégis ott éjszakáztak a régi tulajdonosok. Féltették a iószágokat. nem bíztak a gondozókban. ötvenhatban ránkszalcadt a változás, szétment a szövetkezet, kifizettük az adósságot. ami maradt, kiosztottuk. Azt hittük jobb lesz így. De nem sokáig tartott. Egy év Szergef Bodrov: zsán a község lakóinak 15 százaléka szenved e betegségben. A betegséget követő szövődmények azonban némileg csökkentek. Leginkább tüdő- és homloküreg gyulladás, hörghurut és középfül gyulladás a kísérője az influenzának. A betegeknek megközelítően 40 százaléka a 14 éven aluli korosztályból kerül ki. Szolnokon az általános iskolákban ezért 30—40 százalékos, Jászberényben a Kosmúlva I-es típusú tszcs-t alakítottunk negyvanketten. Az elnöke is én voltam két évig. Az állami gazdaság igazgatója, Novák László hívatott a pártszervezethez. „Illés bácsi, magára hallgatnak. Írja alá a belépési nyilatkozatot a III-asba”. Jó, de előbb megbeszélem a többiekkel is. így lettünk tagjai a Kossuth Népe Tsz-nek. Aztán Katona Emillel, a Rákóczi Tsz mostani párttitkárával már én is agitáltam. Aa egész falu belépett a tsz-eb- be. Azután egyesülések révén alakult ki a mostani, 3400 holdas Rákóczi Tsz. Nehéz éveket éltünk meg. Kezdetben 12 forint volt egy munkaegység értéke. Év végén sokaknak vissza kellett fizetni, mert az előlegezett termény nagyobb értékű volt Most már jó a fez. Nyu- godtabb az élet, mint egyéni gazda korunkban volt. Dehát nem tudta a paraszt akkor, hogy hova fejlődik a szövetkezet Nem bíztunk benne, hiszen nem ismertük. — Nyughatatlan ember az öreg — szól közbe a felesésuth úti általános iskolában pedig — és itt is csak az első és második osztályban — 50 százalékos a hiányzók aránya. A Szolnok megyei KÖJÁL vezetője felhívta a megyei kórház, annak szülészeti osztálya, valamint a területi kórházak vezetőit, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek a beteglátogatás korlátozása, illetve átmeneti időre szóló szüneteltetéséről. ge — még most is képes lenne kimenni a határba. — Dolgozik Illés bácsi is? — Hát hogyne. — S veszi elő a zárszámadási papírját. Kitűnik belőle, hogy tavaly 188 munkanapot dolgozott. s ezért 13 717 forintot kapott. (Ebből 1987 forint a földjáradék.) — Holló Ignác, a tsz elnöke belevaló ember. Még szándékosan se lehetne ösz- szeveszni vele. A szakemberek is megfelelőek, jól ösz- szedolgoznak a tagsággal RégS alapítók csak hár- man-négyen vagyunk. Mi járadékosok 260 forintot kapunk az államtól. A fez 140 forinttal kiegészíti. Egy hold kukorica földet kapunk. Ezt is ingyen szántják fel és vetik él. Negyven mázsa kukoricám lett rajta. — Örül neki, hogy az állam is emeli a járadék feszegét Illés bácsi vígkedélyű, él- celődő típusú ember. Miközben a fotóriporterünk fényképezéshez készülődik, felesége az öreg paplanét igazgatja, megszólal: —• Ni da, már ez is Sde- gyünne fényképezkedni. Nehezen várja a tavaszt, ha meggyógyul újból dolgozni akar. Már nem sajnálja régi földjeit, tudja, hogy jó helyen van. Többet termelnek rajta, mint annak idején saját maga. Szikesek ezek a földek, de hozzáértéssel lehet rajtuk gazdálkodni. De könnyebb lett volna, ha már apánk idején kezdhettük volna a szövetkezést. De a régi tanyát —- melyet már lebontottak — még most is nehezen felejti. Máthé László A távlati tervezés munka- programjának megfelelően a munkaerő és életszínvonal távlati tervezési bizottság kialakította előzetes elképzeléseit — hipotéziseit — a foglalkoztatottság és az életszínvonal 1985-ig várható alakulásáról. A bizottság annak feltételezéséből indult ki, hogy a nemzeti jövedelem a következő 15—20 esztendő átlagában évi 5—6 százalékkal emelkedik, s az életkörülményeket meghatározó anyagi keretek legalább ugyanilyen ütemben bővülnek. A feltételezések szerint hazánkban az egy főre jutó nemzeti jövedelem az 1965. évi 500 dollárról 1985-re körülbelül 1200— 1400 dollárra emelkedik. Ehhez szükséges a gazdasági mechanizmus kibontakoztatása, a gazdasági vezetés színvonalának javulása, valamint hazánk szoros bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba, elsősorban a szocialista országok gazdasági integrációja keretében. A következő 15—20 évben hazánk számára nem reális cél ugyan a gazdaságilag legfejlettebb országok utolérése, de lényeges feladat a különbségek fokozatos és relatív csökkentése. A feltételezések szerint a lakosság reáljövedelme 1985-ig évi átlagban 5—6 százalékkal emelkedik, s 110—140 százalékkal felülmúlja mjad az 1970-re várható színvonalat. A bizottságon belül külön munkacsoport elemezte a népesedés ’és a foglalkoztatottság váfható alakulását. Az előreszámítások szerint az ország lélekszáma 1986-ra kismértékben túlhaladja a Kút! Lajosa a Szerszám- gépipari Művek vezérigazgatója szerdán tájékoztatta a újságírókat a vállalat munkájáról és terveiről. Elmondotta, hogy termékeik iránt ugrásszerűen megnőtt a külföldi kereslet, tavaly 36 százalékkal növelték tőkés exportjukat, s jelentős mennyiségű árut szállítottak a szocialista országokba is. A szerszámgép piacon 1968 második felében konjunkturális szakasz kezdődött és ez előreláthatólag még évekig tart. A kereslet folyama,toll milliót. A foglalkoztatáspolitika alapvető célja továbbra is az, hogy a munkát keresők számára társadalmi méretekben biztosítsák a képzettségüknek és képességüknek megfelelő munkaalkalmat, vagyis fenn kell tartani a munkaerő teljes foglalkoztatását. Demográfiai okok miatt a munkaerőkínálat várhatóan erősen ingadozni fog. Az 1970-es években — különösen annak első szakaszában — a munkát igénylők száma még erőteljesen emelkedik, később csökken. A nehéztesti munkát vállaló férfiak hiánya a jelek szerint nagyobb problémát jelent majd, mint a magas szakképzettséget igénylő munkahelyek betöltése. — A népgazdaságban foglalkoztatottak száma a jelenlegi 5 millióról 1985-re 5,5—5,6 millióra emelkedik. A jövedelmek növekedése lehetővé teszi ugyan majd, hogy a gyermekes anyák közül többen csupán saját háztartásukban dolgozzanak, ugyanakkor azonban a jelenleginél több és kedvezőbb munkaalkalom kínálkozik főleg az iskolából kilépő fiatal nők számára a munkába lépő fiatalok aránya azonban valószínűleg csökken, demográfiai okokból és azért, mert az iskoláztatás átlagos időtartama tovább emelkedik. A munkába lépés alsó korhatára a jelenlegi 14 évről a 16 éves korra tevődik át. A munkaidő várható alakulásáról szóló rész kifejti, hogy a 44—45 órás munkaidő már a legközelebbi időben általánossá válhat és az san növekszik, 1970-re és 1971-re 20—25 százalékkal több gépet tudnának eladni, mint amennyire a korlátozott kapacitásuk miatt rendelést felvehettek Tovább erősödtek a vállaiat állandr piacai Csehszlovákiában, az NDK-ban, a Szovjetunióban- Kínában, az NSZK-ban, Olaszországban, Ausztriában. Svédországban, Törökországban és Brazíliában. Időközben kialakultak úgynevezett tartalék-piacaik is, például Lengyelországban. Görögországban, Kanadában, Molnár Sándor fordítása 1970-es években sor kerülhet az ötnapos munkahét bevezetésére, átlagosan heti 42,5 órás munkaidővel. Ezt követően elsősorban a fizetett szabadság meghosszabbítását tartja a bizottság indokoltnak. A termelékenység alakulásától és egyéb tényezőktől függ, hogy 1985-ig a törvényes munkaidő esetleg heti 40 órára csökkenthető-e. A társadalmi munkaidő-alap a többlet munkaerő ellenére 1985-ben legfeljebb a jelenlegi szinten marad, sőt a munkaidő nagyobb mérvű csökkentése és a fizetett szabadság növelése esetén mintegy 10 százalékkal kisebb lesz, mint jelenleg. Ezért — ha a feltételezett gazdasági növekedést el akarjuk érni — a munkatermelékenység emelkedésének fokozatosan meg kell közelítenie, majd el kell hagynia a termelés növekedésének ütemét. A foglalkoztatottság szerkezete átalakul. Valószínű, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1985-re 1 millió alá, s az összes foglalkoztatotthoz viszonyított arányuk a jelenlegi 30,5 százalékról 15—18 százalékra csökken. Az iparban foglalkoztatottak számának növekedése fokozatosan lassul és 1985-ig valamivel 2 millió fölött tetőzik. Mérsékelten növekszik a közlekedésben foglalkoztatottak szánta is: arányuk feltehetően nem sokkal haladja majd meg a jelenlegit. Viszont a létszám dinamikusabb növekedése várható az építőiparban, a kereskedelemben és vendéglátásban, s különösen az egészségügyi és kulturális ellátás és egyéb szolgáltatások területén. Kolumbiában és Peruban. Utóbbi időben Kanadából már jelentősebb rendeléseket kaptak kis- és középméretű esztergákra. Jelentős nemzetközi kooperációs megállapodásokat is aláírtak. A Technoimpex, a Csepel i Művek Szerszámgép- gyára és egy mexikói cég közreműködésével magyar- mexikói közös vállalatot hoztak létre, amely 50—50 százalékos magyar* illetve mexikói alaptőkével a közeljövőben kezdi meg működését. E vállalat magyar gyártmányú szerszámgépeket hoz Mexikóban forgalomba, később pedig magyar licenc alapján maga is előállít ilyen berendezéseiket. Kuti Lajos elmondotta, hogy a magyar szerszámgépek exportja igen gazdaságos, sem a szocialista sem a tőkés országokba szállított génekhez nem igényelnek állami dotációt. A belföldi piac igényeit is igyekeznek kielégíteni. Éppen a hazai fel dől gozóipar kívánságára kifejlesztik a legkorszerűbb numerikus vezérlésű táresa- és tengelyeszterga-családot Szolnok megyei Gabonafelvásárló központi műhelye felvesz 2 esztergályost, 4 lakatost, 6 kőműves segédmunkást. Heti 44 órás munkaidő. Külszoléálntos munkakör. Bér megegyezés szerint. Vnn’t-o^ési -fm: Török- «zentm^klós, Bethlen u. 45—49. És Siskin ... Volt Siskinnek egy felesége, különben igen szerette a sertéscsülökből készült kocsonyát, amit maga készített el. Kilencedikén magához szólította a főnök. Csak ült a tágas dolgozószobában és citromos teát ivott. — Ülj le, — szólt, —a társaság kedvéért. Igyál meg egy findzsával az út előtt. Holnap, irodánk társadalmi megbízása alapján elstartolsz a Moszkva— Kaluga-i marathoni távon. Az asztalon mézeskalácsok, perecek sorjáznak. Elrágsz egy darabka cukrot, megfújod a teát, s lassan kontyolgatod. Mikor megitták a teát, a főnök megrázta Siskin kezét, s így szólt: — Ide figyelj Siskin, nem hivatalosan, csak úgy haveri alapon. Kalugában lakik a nénikém. Vigyél el neki néhány tojást, vettem neki hatvan darabot. Na, gyerünk, Siskin, szaladj. Jó- ezeiencséü — Köszönöm, ~ felelte Siskin. Aztán még hazaugrott, hogy megtárgyalja a dolgot az asszonnyal. — Nem lenne jobb, ha kerékpárral mennél? — kérdte az asszony. — Kerékpárral tilos — válaszolta Siskin. — Ó, ne menj el, Siskin, — mondta neje. — A szívem azt súgja, nem lesz ennek jó vége. — Ne izgulj, Tónya — nyugtatta Siskin, — gyorsan megfordulok. A feleség csak a fejével intett, elmosolyodott. — Siskin kora reggel útnak eredt. Egy nagy csokor virágot cipelt, meg a tojásokat a nagynéninek. Mellette rendőrök húztak el oldalkocsis motorjaikkal. Egy-egy járókelő jött vele szemben. — Ünsten — vetett keresztet egy szánakozó mamika, s fehér kendőjével integetett neki. Különben kellemes volt a futás... Körös-körül a rétek zöldeltek. A krumplit öntözték. Madarak trilláztak az égben. Lassan úsztak a felhők... Három nap alatt elérte Siskin Ka- lugát. Pihent egyet, megmosdott, benézett a múzeumba, majd vonaton tért haza. Otthon nem talált senkit, a vízvezeték nem működött, az asztalon egy cédulát lelt. Siskin elolvasta és elszomorodott: „Miért tetted ezt velem, Tónya?” Bement az irodába, ott meg új főnök ült, kefirt ivott süteménnyel. Nem kínálgat' - Siskint, de megkérdezte: — L ..C maga, hol járt három napig? — Kalugába futottam. — Nem tetszik ez nekem — szólt vidáman a főnök, — ha mindenki Kalugába kezd futni. Megrovásban részesítem. — Nem működik a vízvezetékem — szólt Siskin. — A vízvezeték olyan, mit az asz- szony: ugyanolyan szeszélyes — tréfált a főnök. — De a feleségem elhagyott — siránkozott Siskin — Az asszony nem vízvezeték: ma elhagyott, holnap visszajön — ravasz- kodott ismét a főnök és felnevetett. — örökre elhagyott, kolostorba vonult— folytatta Siskin. —- Hogy-hogy kolostorba? — rémült meg a főnök. — Csak úgy, cédulát is hagyott. — Mit tegyünk? — szomorodott el egészen a főnök. — Azt én nem tudom — mondta Siskin. A főnök megtörölte a homlokát, és megdörzsölte a fülét. Kolostorba vonult a beosztottja felesége. Ki látott már ilyet? Az ilyen dolgok miatt könnyen fejét veszik az embernek. „Jó lenne Siskintől megszabadulni” — gondolta, s a következőket javasolta: — Tudod, mit, Siskin, elküldünk valahova, mondjuk gyalog a földgolyó körül. Fog menni? — Megegyeztünk — mondta Siskin. — Csak vegyen egy pár papucsot. így is tettek. És Siskin elment. Hol eső verte, hol szél tépte, erdő susogta körül, patak mosta. Ö csak megy. Hogy most hol van, senki nem tudja. Lehet, hogy Csitában, de az is, hogy a Hawai- szigeteken.. Szásának hívták és Novije Kuzmi- kiben lakott. „De jó lett volna régebben kezdeni" Konjunktúra a szerszámgépek piacán
