Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
Nagyobb árukészlet, — Jobb együttműködés a nagykereskedelemmel Biztató kilátások az iparcikk-ellátásban Hogyan alakult az iparcikk kiskereskedelmi forgalom tavaly, milyen eredményeket értek el és mik a terveik, kilátásaik erre az évre? Erről kérdeztük Budai Mihályt, a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját, aki válaszában többek között elmondotta: Szerény árakkal Az űj gazdasági mechanizmus bevezetése óta általában a fogyasztói érdekek tiszteletben tartása vezetett bennünket. Ennek rendeltük alá a vállalati érdekeket is. Most utólag is mondhatom, hogy tartottuk. magunkat ahhoz az elvhez, amely szerint magas áruforgalommal és szerény haszonnal dolgozunk. A forgalmunk — számok Igazolják — tavaly lo százalékkal növekedett, a nyereségünk pedig 15 százalékkal. Több tényt sorolhatnánk fel arra vonatkozóan, is, hogy amikor például kedvező beszerzési lehetőségekhez jutottunk, aránylag alacsony haszonszázalékkal adtuk tovább azokat az árukat vevőinknek. Eredményként könyvelhetjük el az utóbbi két évről azt is, hogy amíg 1960-ban a 1400 forintot sem érte el a vállalatnál dolgozók átlagkeresete, tavaly év végén 4 forint hiányzott ahhoz hogy kétezer forint legyen a havi átlagkereset. Ebben az évben szintén hasonló elvek alapján dolgozunk, üzletpolitikai céljainkat már rögzítettük és reméljük, hogy be is tudjuk tartanig Együtt a nagykereskedelemmel E sikereinkhez egyéb körülményeink is javultak* biztatóak. Mondhatom, hogy a nagykereskedelmi vállalatokkal való kapcsolataink ss jelentősen normalizálódtak. A megyei nagykereskedelmi szakemberek nézete változott. Többnyire belátták azt, hogy az ő munkájuk sem lehet teljes értékű, ha nem törekednék arra, hogy elsősorban saját területüket lássák el megfelelően árukkal. Erre a szemléletváltozásra nagy szükségük volt már, mert adódott alkalom, amikor n Szolnokon levő nagykereskedelmi vállalatok más megyék kiskereskedelmi vállalatainak jelentős kedvezményeket adtak csakhogy tőlük vásároljanak. Mi viszont — mivel itt vagyunk helyben — nem kaptunk ilyen kedvezményeket. Igaz, mi is elmentünk szükség esetén akár dunántúli nagykereskedelmi vállalatokhoz is. A vásárlók szempontjából sem mindegy, azonban, hogy töfcbszáz kilométerről hozzuk az árukat, vagy innen helyből kapjuk. Mert a szállítási költség a távolról hozott áruknál mindig magas és azt részben a vásárlóknak kell megfizetni. Most már mondhatom, hogy jók a kapcsolataink és erre az évre kedvező szállítási megállapodásokat kötöttünk. Emellett viszont a helyben beszerezhető áruk választékát változatlanul ki- egiészítjük más megyékből történő beszerzésekkel. Egyelőre mindössze a bútorellátásban nem ígérhetünk jelentős javulást Új raktárak Tavaly, sőt azt megelőzően is jelentős raktározási gondok is nehezítették munkánkat A napokban írtam alá viszont egy megállapodást, amely szerint egy 772 négyszögöl területet vásároltunk, amelyen 600 négyzet- méter beépített rész van és ahol elemekből újabb raktárakat is építhetünk. Üj bútorraktárunk lesz Török- izentmiklóson. Ahol előreláthatólag egy hónap múlva birtokba vehetünk egy 300 négyzetméter alapterületű rakárt. A nyáron adnak át Karcagon egy lakiberendezési áruházat is, ami árusítási körülményeinket is javítja majd. Nagyobb készletekkel A negyedik negyedévben kerül sor előreláthatólag Kunszentmártonban egy új divatáru-boltunk megnyitására, mindez lényegében feltétele annak, hogy nagyobb tételekben vásárolhassunk és tartalékolhassunk árukat. Főleg a termelőktől való közvetlen beszerzésnél fontos feltétel, ez. Tavaly ösz- szesen mintegy 26 millió forint értékű árut szereztünk be ruházati cikkekből, ilyen közvetlen úton, vegyesipar- cikkekbqj pedig 22 millió forint értékűt. Amiért bizakodó vagyok és a vásárlók nagyobb elégedettségét merem remélni, abban közrejátszik az, hogy amíg 1968.. december 31-én 83 millió forintos készletünk volt, addig tavaly ugyanebben az időszakban mintegy 113 millió forint A jobb árukínálatot az a tény is bizonyítja, hogy a januári forgalmunk 26,7 százalékkal volt magasabb a tavaly januárinál. Kiváló vállalathoz méltóan »Zárszámadás" a gabonafelvásárló vállalatnál Kiváló Vállalat és Szocialista Munka Vállalata címet kapott 1968-i eredményei után a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Kedden a vállalat székhelyén — Törökszent- miklóson tartott tervismertető és műszaki konferencián ismét arról adtak számot a cég vezetői, hogy 1969- ben is kiváló vállalat szinten dolgoztak munkásaik, alkalmazottaik. Termelési értékük 1 milliárd 191 millió forint volt 1969-ben, 25 millióval magasabb az előző évihez mérten. Tavaly 25 260 vagon kenyérgabonát vásároltak fel az előző évi 16 600 vagon ellenében. Ez akkora munkát jelentett a vállalatnak, hogy több mint 7200 vagon gabonát a mezőgazdasági üzemekben tárolnak ma is, miután a gabonatermés jóval fölötte volt a vállalat raktárbefogadóképességének. S a búza minősége sem volt rossz, hiszen az 1968-i 77 százalékos lisztarány 77.3 százalékra nőtt. 1969-ben 1200 vagonnal több keveréktakarmányt gyártottak, s 1550 vagonnal többet szemcséztek. A jó teljesítmények után dolgozóik átlagbére, 104.2 százalékra, a munkások átlagbére 108 százalékra emelkedett. A termelési tanácskozás résztvevői elsősorban arról beszéltek, 1970-ben milyen r Négy ráláss még késik — Újabb intéskedés Athén ellen — Goodell ssenátor javaslata Hold-újévi tiísssünet Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon. munka vár rájuk. Legnagyobbnak ismét a gabonafel- vásái'lást jelölték meg, s a kenyérgabona exportot. Az első félévben készítik elő a meglévő készleteiket külföldi szállításra. Noha az idén folytatják a jászberényi 2000 vagonos siló, a karcagi 1200 vagonos rizsraktár, a törökszentmiklósi 2000 vagonos gabonasiló építést, a tiszaföldvári 300 vagonos fémsiló elkészül, — várhatóan az idén sem szűnnek meg raktározási gondjaik. Ma: Szomorúság háza? Fal« és a film A Szerkesztőség Postájából Autó—motor Jogi tanácsadó Kártérítés méhészeknek Mezőtúron nyitották meg a mezőgazdasági könyvhónapot Tegnap délelőtt a mezőtúri Felsőfokú Mezőgazda- sági Gépészeti Technikum klubjában ünnepélyesen megnyitották a mezőgazdasági könyvhónap megyei rendezvénysorozatát Nyíri Béla a megyei tanács vb elnökhelyettese megnyitójában beszélt a tudománynak a mezőgazdaság fejlődésében játszott szerepéről. — Az új gazdasági mechanizmus — mondotta — még jobbban kényszeríti a gazdaságokat a tudományok legújabb eredményeinek fel- használására. A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése mellett az önképzésnek egyre nagyobb szerepe van, ma már szinte nélkülözhetetlen a szakirodalom rendszeres, folyamatos tanulmányozása. A mezőgazdasági könyvkiadás az utóbbi években mennyiségileg és minőségileg is nagyot fejlődött, sajnos a kiadott könyvek beszerzése és felhasználása még korántsem érte el azt a szintet, hogy elmondhatnánk, a szakkönyv munkaeszközzé vált. A mezőgazda- sági könyvhónap sok rendezvénye a céltudatos propaganda sokat segíthet, hogy a mezőgazdasági üzemek a szakkönyvtárak kialakításában és felhasználásában utolérjék az ipari üzemeket. Erre nálunk, mint mezőgazdasági jellegű megyében, különösein nagy szükség van. A megnyitó után a technikum irodalmi színpadának tagjai rövid műsort adtak. A magyar és a világirodalom néhány kiváló alkotójának a könyvről írott legszebb sorait gyűjtötték össze a műsorban. Befejezésül dr. Bánházi Gyula kandidátus, a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója tartott előadást „A mezőgazdaság gépesítésének időszerű kérdései” címmel. A filmvetítéssel kísért előadásban a mezőgazdasági gépek fejlődésének rövid áttekintése után a legutóbbi időszak fejlődési üteméről, a fejlődés hatásáról és az újdonságokról beszelt. Felvázolta a magyar mezőgazda- ság génesítósének jelenlegi állapotát és fejlődésének kilátásait. | HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK. - TUDÓSÍTÁSOK Szovjet kereskedelmi automaták kiállítása A Szovjetunióban széles körben elterjedt kereskedelmi automaták közül mutatnak be néhányat a február 19-ig tartó kiállításon a MÜÁRT Rudas László utcai kiállítási termében. A RAZNOEXPORT szovjet külkereskedelmi egyesülés főként élelmiszer-, ital* és ételárusító automatákat, a NOVOEXPORT külkereskedelmi egyesülés pedig pénzszámláló, osztályozó, jegyváltó és blokk-kiadó automatákat küldött a kiállításra. Az automaták forró húslevest, meleg virslit, hűtött sört, forró teát vagy kávét; illetve gyümölcslevet, szörpöt adagolnak. Bemutattak cigarettát, és gyufát, cukorkát, palackos tejet, illetve kakaót árusító automatákat is. Minthogy ezek a berendezések amellett, hogy gyorsabba teszik a kiszolgálást, a vásárlást nem kötik a nyitvatartási időhöz, a belkereskedelem szakértőinek véleménye szerint a növekvő idegenforgalom is sürgeti, hogy a Balaton mellett is alkalmazzanak ilyen kereskedelmi módszereket. A szovjet szállítók készek a bemutatott típusok azonnali szállítására, de a legtöbb berendezésen változtatni kell, mert ezek más pénzérmék használatára készültek. Az átalakításokat hat-hét hónapon belül elvégzik. Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 130. évi közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémiai idei — sorrendben 130. — évi közgyűlése kedden megkezdte tanácskozását az Akadémia dísztermében. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Az Akadémia tagjain kívül nagy számban voltak jelen a tudományos élet ismert szakemberei, az Akadémia Kutató Intézetének munkatársai. Rusznyák István elnöki megnyitójában rámutatott, hogy az Akadémia közgyűlése fontos társadalmi, történelmi és politikai események időszakában ül össze. A fel- szabadulás 25. évfordulójának évében vagyunk, a tudomány életében oly jelentős Lenin centenárium eseményei foglalkoztatnak bennünket —, mondotta. — A tudománypolitikai irányelvek eredményes végrehajtása szükségessé tette az Akadémia szevezetl reformját. Ezzel kapcsr latban voltak bizonyos aggályok és viták is — állapította meg Rusznyák István, hozzáfűzte: meg vagyok azonban győződve arról, hogy az átszervezés hasznos lesz, különösen, hogy ha figyelembe vesszük azt a követelményt, hogy ez nem öncélú, hanem a jobb és eredményesebb tudományos munkát szolgáló elhatározás. Ezután Erdey-Gruz Tibor, az Akadémia főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Irányelvek a bányászok egészségének védelmére A Nehézipari Minisztérium, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete közös irányelveket adott ki arról, hogy milyen feladatok megoldásával lehet a negyedik ötéves terv időszakában tovább javítani a bányászati munka feltételeit. Az irányelvek bevezető része megállapítja, hogy a harmadik ötéves terv eddig eltelt időszakában a bányaiparban csökkent a balesetek száma és gyakorisága, javult a halálos balesetek statisztikája is. A további javulást a negyedik ötéves terv előkészítése és végrehajtása során is hatékony műszaki, gazdasági és társadalmi intézkedésekkel kell megalapozni. Az erre vonatkozó vállalati programok összeállításához nyújtanak segítséget az irányelvek a jellegzetes veszélyforrások, illetve a legfontosabb teendők rendszerbe foglalt felsorolásával. Az irányelvek részletesen felsorolják a számbajöhető biztonságtechnikai és műszaki fejlesztési, egészségvédelmi, oktatási, nevelési, propaganda, agitációs, valamint a fegyelem növelésével és az ellenőrzéssel kapcsolatos teendőket, Kedvezőbb beruházási feltételek Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter együttes utasítást adott ki az ál'ami beruházásként megvalósuló, felszín alatti csőhálózatú öntözőfürtök létesítéséről. Az utasítás szerint ezentúl állami célcsoportos beruházásként valósítják meg nemcsak az úgynevezett fóműveket, hanem a hozzájuk kapcsolódó létesítményer két, így például a nyomásközpontot, a földalatti csöveket, egészen az utolsó csapig, a hídránsig, s csak az ehhez kapcsolódó hordozható öntözőberendezéseket kell a, gazdaságoknak megvásárolnak. Az öntözőrendszer fenntartási költségeit viszont ezentúl az üzemeknek kell vállalniok.