Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-27 / 49. szám

/Á1VC(B /Ac VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXÍ. évf. 49. sz. 1970. február 27„ péntek. Téli tanulságok ii várra A» újságolvasók tanúsíthatják: sajátos ha­gyomány, hogy az évsza­kok váltását meghatározott hírek kisérik. A hírek job­bára a „lesz elegendő” szavakkal kezdődnek, s hogy éppen miből lesz ele­gendő, azt a soronkövetke- zo évszak határozza meg. A nyári ígéret őszi ruhát; az őszi hír tüzelőt; a téli pedig sört és üdítőitalt ígér nyárra; E rendre-sorra ismétlődő közlések jellemző sajátos­sága, hogy — ha két-há- rom hónapos fáziskülönb­séggel is —, de valódisá­gukat mindannyian ellen­őrizhetjük. Talán nem is kell hozzátennünk, hogy az ígéretnek és a valóságnak •ez az egybevetése olykor \azt bizonyítja, hogy az elő- •zete* bejelentés, enyhén- • szólva, túlzott Mindezt azért bocsátot- •tuk előre, mert a télutó és ;• közelítő tavasz aligha- mem ismét szólásra kész­teti az imént említett hí- írekben illetékes válla la to- : kát, intézményeket. Való igaz, máris olvashattunk, hallhattunk efféle közlé- ;*eket a sörről, nyári ruhá­iról. Korántsem ítéljük meg szkeptikusan ezeket a jó híreket, bár kissé elgondol- I koztató hogy tavaly ilyen­tájt is közhírré tettek ha­sonló vállalati információ­kat. A Jóvőidejű hírek, mint ■említettük hogyamányosak — ám ezúttal megpróbál­juk, rendhagyó módon, kis­sé megfordítani ezt a ha­gyományt Arról szólnánk, milyen tanulságokkal szol­gál a már-már utóvéd har­cokat folytató tél; múlt- tdőben hasonlítva össze az optimista híradásokat a valósággal. Korántsem a hibák újra- idézésének, inkább a tanul­ságok levonásának célzatá­val emlékeztetünk azokra a tavaly nyári plakátokra, melyek arra bíztattak: vá­sároljunk tüzelőt. Bőséges választékot, előzékeny ház­hozszállítást ígértek a pla­kátok; amelyek hitelessé­géhez nem fért kétség, ha csak äz nem, hogy mind­ezt a júliusi hőségben ol­vashattuk. A valóság — miért is részleteznék — kissé módosult; még most, februárban is arról olvas­hattunk, hogy az erdőgaz­daságok és a szénbányá­szat nagy erőfeszítéssel dolgoznak, hogy a tüzelő­igényeket kielégíthessék. Nem vizsgáljuk ezúttal a tüzelőgondok okait — sok szó esett erről a közel­múlt hónapokban —, csu­pán arra utalunk, hogy az előzetes közlések valóság- hűsége még akkor is meg­nyugtatóbb, ha a lehetősé­geket felmérve, bizonyos gondokat, akadályokat is előrejeleznek. A tüzelőgondok mellett akadtak egyéb hasonló ta­nulságai is a télnek; egyéb árucikkek, főleg ruházati termékek előzetes vállalati propagandája is könnyűnek találtatott a valóság mér­legén méretve. Olvashat­tunk olyan közlést is, hogy az idei tél nagyobb gondot okozott a közúti hálózat­ban mert sok volt a hó és a hófúvás, — másrészt mert erősen megnövekedett a járműforgalom. Anélkül, hogy illetéktelenül állást foglalnánk — az előzetes prognóziskészítés szakmai kérdéseiben, csak annyit jegyzünk meg: sokévi ta­pasztalat, hogy télen, több­kevesebb valószínűséggel hófúvások várhatók, és alighanem a járműforga­lom növekedése is kiszá­mítható a termelés és ér­tékesítés tervszámaiból, a a? autóimport jólismert adataiból; Ami most már az előt­tünk álló tavaszt és nyarat illeti célszerű lenne okulni a tél néhány idézett ta­pasztalatából. Ez éppen hogy nem jelenti a válla­lati ígéretek fokozását el­lenkezőleg : inkább azt, hogy az idényre való gon­dos felkészülés realitás ha­tárait ne lépjék túl az elő­zetes közlések. Néhány fi­gyelemre méltó jel mutat­ja, hogy tanúi lehetünk ilyen változásnak. A Köny- nyűipari és Belkereske­delmi Minisztérium képvi­selői — amint nemrég hí­rül adták —, megvizsgál­ták húsz könnyűpari vál­lalatnál : milyen módon elé­gíthetnék ki a tavalyinál jobban a hazai fogyasztók igényeit. A kapacitás-ki­használás, a növekvő ter­melés számsorainak közlé­sén túl, azt is bejelentet­ték a vizsgálat tapasztala­tai alapjául, hogy a ruháza­ti-textil ellátás erőteljesen javul ugyan, de az igé­nyeket — mennyiségben és választékban — még a kö­vetkező hónapokban sem lehet teljes egészében ki­elégíteni. Jobb, meggyő­zőbb ez így, mintha a de­rűlátó hírek után a boltok­ban kellene majd ráébred­nünk a valóságra. Természetesen szívesen hallanánk most is az ipari és a kereskedelmi vállala­tok sajtótájékoztatóin meg­alapozott „lesz elegendő” kezdetű tavaszi, nyári prog­nózisokat. Ám ezek a be­jelentések aligha pótolnék majd nyáron a sört, az üdítőitalt... még akkor sem, ha a februári hír ked­vező jóslatokat közölt; A téli tapasztalatok összegezéseként azt is meg­jegyezzük: a télutó hetei­ben is bőséges a zöldség és gyümölcsellátás, a tavalyi­nál sokkal több alma, bur­gonya, zöldségféle halmo­zódik a raktárakban. Ami­ből kevés volt — például babból, lencséből — azt tetemes importszállítmá­nyokkal pótolták. Végered­ményben talán ebből von­ható le a következő idény­re is érvényes fontosabb tanulság: az igények gon­dos előrelátó felmérése, a jó felkészülés és a mind­ezekből következő bolti helyzetkép meggyőzőbb minden előzetes közlésnél. Tábori András Több lesz az ipari munkás Jászberénybe is eljut a vezetékes gáz Ezekben a hetekben egymás után készülnek el, il­letve hagyják jóvá a tanácsok saját területűikre vonat­kozó, a negyedik ötéves terv időszaikára szóló fejlesztési irányelveiket. Ám nemcsak a jövő elképzeléseit vitatják meg, megvizsgálják azt is, milyen eredményesen dol­goztok ezidáig, milyen reális gazdasági lehetőségeik vannak a fejlesztési direktívák valórarváltására. így volt ez legutóbb Jás2Íberényben is, amikor a városi ta­nács tárgyalt e témáról. Jászberény a megye má­sodik legnagyobb városa, lakódnak száma — bár az utóbbi években csökkent — huszonkilencezer nyolcszáz. Elképzeléseik szerint 1975-ig a népességszám eléri a har­minckétezret Dinamikus fejlődés Mielőtt Jászberényben is elkészítettek volna a fejlesz­tési irányelveket, számtalan adatot gyűjtöttek össze a város jelenlegi helyzetének elemzéséhez. Azokból meg­állapították, hogy 1961 óta a város dinamikusan fejlődött. Ennek bizonyítására néhány példa: Jelentősen, nőtt az iparban foglalkoztatottak száma (ezer lakosra a korábbi 120 helyett 240 ipari munkás jut); megszűnt a munkanél­küliség; javult * szolgálta­tás, a helyi közlekedés; bő­vült a kereskedelmi hálózat, jobb lett az áruellátás. Az ipari fejlődés néhány adata: új szerelőcsarnok épült a harmadik ötéves tervben 15 millió forintos költséggel az Aprítógépgyár­ban. A Hűtőgépgyár új csar­noképítéssel, korszerű gépe­sítéssel, a magyar hűtőgép- gyártás fellegvára lett. Jász­berénybe települt a Buda­pesti Bútoripari Vállalat és ott 10 millió forint értékű beruházást valósít meg a jövőben. Üj telephelyet lé­tesített a Műszerész Ktsz, befejeződött a MÁV teher­pályaudvar «konstrukciója. Elkészíti a ktsz A negyedik öteves terv­ben Jászberényben is tovább akarják növelni az iparban foglalkoztatottak számát. Céljuk, hogy 1975 végéig 10 ezer lakosra 2600 ipari mun­kás jusson. Szorgalmazzák, hogy a vállalatok és a ktsz- ek kitelepüljenek „ város új iparterületére. Jelentős eredménynek tartják, hogy a Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz az elmúlt években több gépet vásárolt, kialakította meg­felelő szakmunkás gárdáját, így „ többszintes lakásépít­kezéseknél már számítani lehet munkájukra. Ami a lakásépítkezéseket illeti: figyelembe véve az éoítőipar és az epi tóanyag­ipar helyretét, a város ve­zetői úgy számolnak, hogy 800 lakás épülhet Jászbe­rényben a negyedik ötéves tervben. Az elképzelésekhez tartozik, hogy később ezeket a lakásokat vezetékes gáz­zal fűtik majd. A családi ház építkezésekhez pedig újabb részben közművesített (villannyal, járdával, közki­folyóval ellátott) telkeket biztosítanak a Kárpát utca, a Hunyadi, az Ebhát és más utcák tömbbensőinek feltá­rásával. Kiépül a vízmű 3 mű felépítése, mely a ne­gyedik ötéves tervben való­sul meg A kiviteli terv szerint több kutat fúratnak, megépítik a 700 köbméteres magas víztározót, a közpon­ti szivattyú- és gépházat, 400 köbméteres mélytározót. Mindezek eredményeként napi 4000 köbméteres víz­termelői kapacitást nyer a város. A tervidőszak végére mintegy ezer új fogyasztó­val számolnak Jászberény­ben. Természetesen tovább bő­vítik a szennyvízcsatorna, a csapadékvíz élvezető háló­zatukat is. Ami a további kommuná­lis feladatokat illeti: a ne­gyedik ötéves terv második felére fel kell készülnie a városnak a vezetékes gáz fogadására, bővíteniük kell a közvilágítási hálózatot, az új lakótelepeken parkokat, gyermekjátszótereket kell építeniük. A város külterü­letén az üzemek, vállalatok segítségével hozzákezdenek a béke-barátság liget kiépí­téséhez. r Épül az új rendelőintézet Közismert a jászberényi szakorvosi rendelőintézet zsúfoltsága. Az elkövetke­zendő éveikben egy új. 24 munkahelyes központi ren­delőintézet épül a városban. Átadása előreláthatólag 1972-ben lesz. Bár égetően szükség lenne Jászberény­ben új kórházra is, azonban a lehetőségek erre nincse­nek meg a negyedik ötéves tervben. Elsősorban a köz­művesítést kell megoldani1. Ezen kívül új konyhát, mo­sókonyhát építenek. Az egészségügyi hálózat fej­lesztése között szerepel, hogy a városi termálfürdőt fo­lyamatosan gyógyfürdővé alakítják át. V. V. F.gyik legnagyobb feladat Jászberényben a II. sz. víz­Á Miniszter­tanács ülése A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A mun­kaügyi miniszternek és a Szaikszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének együttes előterjesztése alap­ján megtárgyalta a gyer­mekgondozási segély beve­zetésének eddigi tpasatala- tait. A segélyt igénybevevők nagy száma és aránya mu­tatja, hogy ez a társadalmi gondoskodás népszerű a dolgozó nők körében. Az intézkedés felkeltette a nemzetközi közvélemény ér­deklődését is. A bevezetés óta eltelt három év alatt 181 ezer nőt részesítettek gyermekgondozási segély­ben, az erre lófizetett ösz- szeg 1 milliárd 400 millió forint volt. 1970-ben a segé­lyezettek száma várhatóan tizenöt—húszezerrel emelke­dik, a segély címén folyósí­tott összeg mintegy 120—150 millió forintttal lesz több, mint tavaly. Az előterjesz­tés megállapítja: a segély­rendszer lényegesen meg­könnyíti a kisgyermekes dolgozó anyák helyzetét, enyhíti a bölcsődei elhelye­zési gondokat. A kormány a gyermek- gondozási segély rendszeré­nek értékeléséről szóló je­lentést tudomásul vette. A külkereskedelmi mi­nisztérium jelentése alapján foglalkozott a kormány az 1970. szocialista viszony la tű árucsere forgalmi megálla­podásokkal. Megállapította hogy a szocialista országok­kal erre az esztendőre meg­kötött államközi egyezmé­nyek kedvezően hozzájárul­nak az 1970-es népgazdasági tervben foglalt feladatok si­keres teljesítéséhez, megfe­lelő alapot teremtenek az 1971—1975-re megkötendő •új Ihosszúlejáratú megálla­podásokhoz; A Minisztertanács elfo­gadta a Külügyminisztéri­um előterjesztését a kor­mányszintű hivatalos kül­döttségek 1970. évi külföldi utazására és hazai fogadá­séra, majd egyéb ügyeket tárgyalt. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - | Megalakul a Tisza JI. védnökség! bizottság Ma alakul meg Szolnokon a II. Tiszai Vízlépcső és ön­tözőrendszer építése, haszno­sítása. a táj üdülő körzetté alakítása fölött vállalt KISZ- védnökség Szolnok megyei operatív bizottsága. Az ala­kuló ülésen Fehér József, a KISZ Szolnok megyei bizott­sága első titkára, számolt be az építkezés eddigi munkála­tairól, majd Junák Csaba ter­jeszti elő a védnökségi ope­ratív bizottság 1970. évi programját. Üj vízkutató állomás Űj kísérleti állomással gaz­dagodott a hazai vízügyi ku­tatás. A Rábán. Nick község­nél folyamszabályozási kísér­leti telepet állítottak fel, amely egyúttal a folyószabá­Űjabb tömeggyilkosság Dél-Vietnamban * Értekezlet Saigonban a laoszi helyzetről KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON iyozási szakemberek tovább­képző bázisa. A kutatótele­pen a gazdaságosabb, korsze­rűbb folyamszabályozási módszereken dolgoznak, — amelyek alapvetően fontosak az árvízvédelemhez, a hajóz­hatósághoz, az ipar és a me­zőgazdaság vízszükségletének biztosításához Az Alpokban eredő, aktív, medrét gyak­ran változtató Rába kilenc kilométeres szakaszán és en­nek kicsinyített másán pár­huzamosan folytatják a tudo­mányos megfigyeléseket. V Tihanynál már hullámzik a Balaton A tihanyi szorosban, ahol legmélyebb a Balaton és az áramlás is erősebb, mint má­sutt, felszakadt a tó jégpán­célja. A nyíltvíz-folt első jele a Balaton „ébredésé­nek”. A tavasz közeledtének másik jeleként tömegesen ér­keznek a „víziszállóba” a kü­lönböző vadkacsafajták, vad- libák és egyéb vízimadarak. A halászok és a nádvá­gók szerint csendesen „ébre­dezik” a Balaton. A vízügyi szakemberek kevésbé bizako­dók: óvatosságból már jóelő- re — a jég alól is — meg­csapolták a tavat. E vízszint csökkentésére azért volt szük­ség, hogy az esetleges tavaszi viharok ne okozzanak na- 1 gyobb kárt a partvédőmű- vekben. A hét elején beköszöntött hidegebb időjárás — a vízi emberek szerint — már nem tudja megállítani a „jégvesz­tét” s az első vihar hatásá­ra valószínűleg leveti téli ta­karóját a Balaton. Sajtótájékoztató az NDK nagykövetségén Az NDK nemzeti néphadse­rege fennállásának közelgő 14. évfordulója alkalmából csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak az NDK budapesti nagykövetségén. Willy Meu- rer alezredes, katonai és lég­ügyi attasé egyebek között el­mondotta, hogy a nemzeti néphadsereg katonái, a had­sereg harci erejének tovább­fejlesztésével készülnek a március elsejei ünnepre. A katonák a Varsói Szerződés hadseregeivel szoros együtt­működésben hozzájárulnak a szocialista tábor védelméhez, s az NDK szuverenitásának és integritásának biztosításá­hoz. Változatlanul fő feladat­9 nak tartják, hogy a nemzeti néphadsereg eleget tegyen a Varsói Szerződésbe tömörült államok védelmi koalíciójá­ban vállalt kötelezettségének. Csökken a zöldség­gyümölcs felhozatal A szeszélyes időjárás miatt február végeidé csökkent a zödség-gyümölcspiacok fel* hozatala, a tsz'árudák és a szövetkezeti kereskedelem boltjai azonban megfelelő árukészlettel rendelkeztek cs ki tudták elégíteni az igénye' két. A termelői piacokon elegendő sárgarépát, gyöke­ret, kelkáposztát, zellert, és téli almát kínáltak a vásár* lóknak. A burgonya és a káposzta- félék ára február eleje óta nem sokat változott. A zöld­ségféle és a téli alma a tar­tós kínálat miatt valamivel olcsóbb lett. Az üvegházi zöldségáruk' bői a szeszélyes időjárás miatt nincs mindig elegendő; ezért a piaci árak valamivel emelkedtek. A paradicsomot 48—68, az üvegházi sóskát 64—80, a parajt kilónként 43 —48 forintért árulják. Az utóbbi napokban az élő baromfi piaci ára — csökke­nő felhozatal miatt — kissé emelkedett; a vágott baromfié és a tojásé február utolsó hetében nem változott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom