Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-27 / 49. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Í930; február St Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Választások Ausztriában A legutóbbi hetekben a Közel-Kelettel kapcsolatos ese­mények kétségtelenül háttérbe szorították a Távol-Keletről szóló híreket Az elmúlt órákban ez az arány megváltozott: a nemzetközi hírügynökségek csak úgy ontották a dél-kelet- ázsiai vonatkozású jelentéseket. Párizsban sor került a Vietnam-konferencia immár 56. ülésére. Erre is rányomta bélyegét azt a tény, hogy Nixon— Cabot-Lodge távozása óta — nem megfelelő szintű .diploma­tára bízta az amerikai delegáció vezetését és ezzel szeret­né degradálni a tanácskozások fontosságát. Washingtonban egyébként is alig esik szó a párizsi tárgyalásokról és nem is titkolják, hogy a megbeszélések helyett a „vietnamizalás- ra”, vagyis a katonai megoldásra helyezik a fősúlyt. Ez kiderült egy saigoni hivatalos jelentés amerikai fo­gadtatásából is. A jelentés szerint a február 21-ével végző­dött hét amerikai veszteséglistája az elmúlt esztendő hasonló időszakának listájához képest ötven százalékkal csökkent. A Fehér Ház és a state department köreiben úgy kommen­tálták ezt a számadatot, hogy ez már Nixon „vietnamizá- lási” programjának eredménye, hiszen az amerikai áldoza­tok csökkenésével egyenes arányban növekszik a saigoni rezsim hadseregének veszteséglistája Az amerikaiak morális helyzete ugyanakkor mind tart­hatatlanabb: My Lai és más vérengzések után az Egyesült Államok kénytelen volt újabb tömeggyilkosságot beismerni. A Da Nangban állomásozó 1. számú amerikai tengerészgya­logos-hadosztály szóvivője hivatalosan bejelentette, hogy eljárást indítottak öt tengerészgyalogos ellen, akik február 19-én a Da Nang-i óriás-támaszponttól délre lemészárolta] tizenhat dél-vietnami asszonyt és gyermeket. A gyilkosok — tette hozzá a szóvivő — járőrszolgálatban követték el tet­tüket . , Á Pentagon által is illegálisnak minősített gyilkosságok mellett folytatódnak a nagyüzemi méretekben elkövetett, amerikai szemmel „legális” gyilkosságok is: B—52-es típusú óriásgépek újabb szőnyegbombázást hajtottak “végre dél­vietnami területen, a kambodzsai határ közelében, ahol 630 tonna súlyú robbanóanyagot szórtak le. Washingtont egyébként mind jobban nyugtalanítják a laoszi hazafias erők politikai és katonai sikerei. Saigonban a dél-keletázsiai USA-nagykövetek részvételével titkos érte­kezletet hívtak össze, amelyen megjelent John McCain ten­gernagy, a Csendes-óceán térségében állomásozó amerikai erők főparancsnoka és Abrams tábornok, a Vietnamban har­coló amerikai erők parancsnoka is. Kiszivárgott értesülések szerint a tanácskozás egyetlen napirendi pontja: a laoszi helyzet. Ml INDENFELO 1 KINSHASA Életfogytiglani börtönre es teljes vagyonelkobzásra ítél­ték Decis Ilosonot, Mobutu kinshasa-kongói elnök volt inagántitkárát. A per során megállapítást nyert, hogy Ilo- sonö 1965 és 1968 között hi­vatalában csaknem egymil­lió dollárt sikkasztott DAKAR Leopold Sneghor Szenegál köztársasági elnök Abdou Diouf tervezési és iparügyi minisztert nevezte ki Szene­gál új miniszterelnökévé. A kinevezésre az elmúlt vasárnap megtartott alkot­mánymódosító népszavazást követően került sor. Mint már jelentettük, a szenegá­liak túlnyomó többsége az új alkotmányra szavazott. PAR KS SALAAM Az Afrikai Egységszervezet felszabadítási bizottságának 16. ülésszaka, amely Moshi tanzániai városban befejezte munkáját, felhívással fordult az Afrikai Egységszervezet tagállamaihoz, vizsgálják fe­lül kapcsolataikat azokkal a nyugati hatalmakkal, ame­lyek támogatást nyújtanak a dél-afrikai fajgyűlölőknek. A felhívást az Afrikai Egy­ségszervezet miniszteri taná­csának soronlévő ülésszakán Addisz Abebában megvitat­ják. ROMA Mint az UNITA jelenti, 1970. február 25-én 1 258 000 tagja volt az Olasz Kommu­nista Pártnak. — Közülük 63130 tag az idén lépett be a pártba, RIO DE JANEIRO Fabio Rio Yassuda brazí­liai ipar- és kereskedelemügyi miniszter lemondott, mert komoly nézeteltérései támad­tak Emilió Garrastazu Miv dici elnökkel, a bel- és kül­földi gazdasági politika kér­déseiben. Az új ipar- és ke­reskedelemügyi miniszter — Marcus Vinicius Pratini di Moraez. BOGOTA A kolumbiai egyetemet — szerdán katonai alakulatok szállták meg. A hatóságok utasítására június végéig szünetel a tanítás, mert így akarják útját állni a diák- mozgalom továbbterjedésé­nek. GUAYAQUIL Jorge Zavala Baquerizo, Ecuador alelnöke követelte, az export és néhány iparág államosítását, valamint az Ecuadorban tevékenykedő külföldi bankok és társasá­gok önkényének megakadá­lyozását. Az alelnök újság­írók előtt kijelentette, hogy az export, különösen pedig a banán-, kávé- és kakaó- export államosítása — nagy hasznára válnék a súlyos gazdasági válságban szenve­dő országnak. ROMA Szerdán későn este Rómá­ban bejelentettéit, hogy abba maradtak a „balközép” pár­tok vezetőinek tárgyalásai az új koalíciós kormány meg­alakításáról. A négy párt el­határozta, összehívja vezető szerveinek ülését, hogy is­mét megvitassák azokat a problémákat, amelyeket a négyoldalú tárgyalások útján nem isikerült megoldani. Szovjet—csehszlovák hadgyakorlatok. A Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának tervei értelmében a szovjet Központi hadsereg-csoport és a csehszlovák néphadsereg egységei szorosan együttmű­ködve harci feladatokat haj­tottak végre. Mint a Krasznaja Zvezda közli, ezek a hadgyakorlatok abban különböztek az elő­zőektől, hogy nagy számban vetteK részt benne különbö­ző egységek és alakulatok. A hadgyakorlaton csehszlovák alakulatok szovjet parancs­nokok irányításával, a szov­jet alakulatok pedig cseh- szlováK parancsnokok irányí­tásával tevékenykedtek. A törzsek, az egységek, és a magasabb egységek a front mögötti szervek és különbö­ző szolgálati ágak egységes irányítás alatt végezték fel­adataikat. RendKÍvül bonyolult vi­szonyok között hajtották végre a hadgyakorlatokat, a szovjet és á csehszlovák hád- sereg elé tűzött feladatokat Az úttalan hegyvidék, a gyakran változó időjárási vi­szonyok komoly erőfeszítése­ket követeltek a parancsno­koktól, a, törzsektől es a személyi állománytól. A szovjet és a csehszlovák harcosok különböző harci formákban vettek részt és mindegyikben kiemelkedő Icatonai művészetről, magas­fokú erkölcsi, pszichológiai tulajdonságokról, rendkívüli fegyelmezettségről tettek ta­núbizonyságot. így például az „ellenség” tömegpusztító fegyverei következményeinek felszámolásánál különleges csehszlovák alakulatok végez­ték el a haditechnika és az egyik szovjet egység szemé­lyi állománya fertőtlenítésé­nek feladatát. Kitűnően együttműködtek a szovjet és a csehszlovák légierők, a páncélosok, a tüzérség, az utászok és a gépesített lö­vészek. Alekszandr Majorov vezer- ezredes, a központi hadsereg- csoport. parancsnoka, a had­gyakorlat vezetője, az ered­mények értékelésénél meg­állapította, hogy a két hadse­reg harcosai magasfokú szer­vezettséget, szívósságot és ki­tartást tanúsítottak. Bebizo­nyították ismereteiket és ka­tonai képességeiket. a tör­zsek pedig képesnek bizo­nyultak arra, hogy rugalma­san irányítsák a csapatokat Szőnyegbombázás Dél-Vieinamban B—52-es típusú amerikai nehézbombázók csütörtökön hajnalban újabb szőnyegbom­bázást hajtottak végre Dél- Vietnamban. A bombázás célpontja két kerület volt a kambodzsai határ közvetlen közelében. A nyolcmotoros gepek — mint egy amerikai szóvivő Saigonban bejelen­tette — összesen 630 tonna súlyú robbanóanyagot dobtak le, és a bombák olyan terü­letet is értek, amely Laosz- szal határos. A Da Nangban állomásozó 1. számú amerikai tengerész^ gyalogos-hadosztály szóvivő­je csütörtökön bejelentette, hogy újabb tömeggyilkosság vádjával eljárást indítottak öt amerikai tengerészgyalo­gos ellen. A katonák, akik­nek nevét még nem hozták nyilvánosságra, február 19-én egy Da Nanagtól délre fekvő községben lemészároltak 16 dél-vietnami asszony és gyer­meket. A rémtettre úgy de­rült fény, hogy egy tenge­részgyalogos őrjárat ráta­lált a tetemekre és jelentést tett parancsnokságának. A gyilkosok ugyancsak járőr- szolgálatban követték el tet­tüket. Pompidou Washingtonban A francia nagykövetségen rendezett nagyszabású dísz­vacsorával fejezte be wa­shingtoni hivatalos látogatá­sának második napját Geor­ges Pompidou francia elnök. A nap folyamán az elnök az amerikai törvényhozás két házának együttes ülésén mondott beszédet és az ame­rikai kormány tagjaival, Laird hadügyminiszterrel, Kennedy pénzügyminiszterrel és Rogers külügyminiszterrel, valamint kongresszusi veze­tőkkel tárgyalt. A szerda esti díszvacsorán, amelyet a francia nagykövet­ségen rendeztek, megjelent Nixon elnök is, hogy viszo­nozza azt az udvariasságot, amelyben még De Gaulle ré­szesítette a múlt évben, Nixon párizsi látogatásakor. Á cseh szakszervezetek tanácsának ülése A cseh szaktanács csütörtö­kön Prágában megtartott ülé­sén Rudolf Pacovsky, a ta­nács elnöke számolt be a szakszervezetek helyzetéről, megállapította, hogy a tanács legutóbbi plénuma óta a moz­galom vezető szerveit sike­rült megtisztítani a jobbolda­li opportunizmus legpromi- nensebb képviselőitől. A járá­si szaktanácsokból például ep távolították a tagok húsz szá­zalékát. A változások azon­ban még' nem fejeződtek be. A felsőbb szervek többsége kritikusan elemezte, illetőleg semmisnek nyilvánította, vagy megváltoztatta a koráb­ban elfogadott helytelen ha­tározatokat A demokratikus centralizmus elvei fokozato­san érvényre jutnak, de vál­tozatlanul nem kielégítő a határozatok teljesítésének el­lenőrzése. (KS) A Közel-Kelet hírei Az egyiptomi légierő gé­pei csütörtökön reggel átre­pültek a Szuezi-csatorna fö­lött, és , izraeli katonai állá­sokat és páncélozott jármü­veket támadtak a csatorna északi szakaszánál, El Kan­tara térségében. A gépek az akció végrehajtása után sér­tetlenül visszatértek támasz­pontjukra — jelentette be Kairóban egy katonai szó­vivő.-ic Luxemburg Abba Eban izraeli külügy­miniszter. aki — mint már jelentettük — szerdán érke­zett Luxemburgba, csütörtö­kön Gaston Thornnal, Lu­xemburg külügyminiszte­rével folytat megbeszéléseket a közel-keleti helyzetről. Thom, aki az elmúlt hó­napban tett látogatást Kai­róban, koi'ábban kijelentette: véleménye szerint az EAK vezetői esetleg hajlandók len­nének közvetett tárgyaláso­kat kezdeni Tel-Ayiwal. — Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EAK ellen intézett légitámadások nem használ­nak a közel-keleti válság ren­dezésének. ☆ Kairó Gohar. az EAK külügymi­niszterhelyettese csütörtökön magához kérette 23 afrikai ország Kairóban akkreditált követét, és átnyújtotta nekik az EAK külügyminisztériu­mának az arab—iz.raeli konf­liktussal foglalkozó jegyzé­két. Vasárnap az urnákhoz járulnak a szomszédos Auszt­ria polgárai, hogy megválasz- szák a Nemzeti Tanács 165 képviselőjét. Rövidesen eldől tehát, hogy a következő négy esztendőben milyen kor­mány áll majd Ausztria élén. Legutóbb 1966. március 6- án adták le voksukat a sza­vazók. Akkor némi eltolódás következett be a keresztény­demokrata Néppárt javára, a szociáldemokraták hátrá­nyára. Ez elég volt ahhoz, hogy véget érjen a két év­tizedes „fekete-vörös nagy- koalíció”, a két párt hosz- szantartó koalciós együttmű­ködése. (Az osztrák sajtónak ebben a szóhasználatban a vörös némi túlzást jelent, hi­szen a szocialistákat legfel­jebb rózsaszínnel jellemez­hetnénk...) A most lelépő parlamentben a Néppártnak 85 képviselője, tehát viszony­lag biztos abszolút többsége volt, míg az ellenzékbe szo­rult szocialisták 74, az ugyan­csak oppozíciós, szélsőjobb- oldali szabadelvűek hat man­dátummal rendelkeztek. Négy évvel ezelőtt az ak­kori eredményeket mérsékelt jobbra tolódásként értékel­ték, főként belpolitikai te­kintetben. A kormányzásban az egypárti kabinettel jelen­tős formai változás történt, tartalmilag azonban nem történt alapvető módosulás. A Néppárt erősen fiatalított, igyekezett dinamikusabb ké­pet mutatni, átvett egyné­mely szocialista jelszót. A szociáldemokraták ugyanak­kor a jólnevelt ellenzék sze­repét töltötték be, s nem tud­tak kidolgozni egy valóban baloldali alternatívát, válasz­tási lehetőséget. Ausztria iga­zán nagy problémáira, így például a külföldi tőke fe­nyegető behatolására, a tár­sadalmi és gazdasági refor­mok szükségességére tulaj­donképpen egyik párt sem tudott. kielégítő megoldást javasolni. Néhány hónappal ezelőtt, a közhangulat hullámzása következtében, úgy tűnt, — hogy a választásokon előre­törnek a szocialisták. 1967— 68-ban bizonyos visszaesés, gazdasági nehézségek tették próbára az országot. A köz­beeső tartományi választá­sokon a Néppárt mindenütt jelentős szavazatveszteségeket szenvedett. A nyugat-euró­pai konjunktúra azonban kedvezően hatott Ausztria gazdaságára is, jóllehet a nyugat-európai fejlett iparú tőkés országok közül itt a legalacsonyabb a bérszínvo­nal, növekedtek az adóter­hek, s a drágulások olyan alapvető cikkeket is érintet­tek, mint a kenyér. Alapjá­ban véve azonban a helyzet kiegyenlítődött, s a válasz­tások, a papírforma szerint, nyíltnak ígérkeznek, két-esé- lyesek. A politikai kommentárok máris számba vették a kü­lönböző lehetőségeket Elv­ben lehetőség van arra, hogy a Néppárt megőrizze abszo­lút többségét, de ennek gya­korlati valószínűsége még­sem látszik túlságosan nagy­nak. Némi néppárti hanyat­lás esetén, ugyancsak elvben, mód nyílhatnék a néppárti— szabadelvű polgári kiskoalí- ció létrehozására. Ez azon­ban általános ellenállásba ütközik. Az osztrák nagytőke is attól tart, hogy az ilyen jobbra-tolódás kiélezné a belső. szociális feszültséget, jelentősen fokozná a belső nehézségeket Súlyos külpo­litikai tehertételt is jelen­tene, hiszen a nyugatnémet NPD-vel sok tekintetben ro­kon szabadelvűek bevonása a kormányba összeegyeztethe­tetlen lenne az osztrák sem­legességgel. Ezért általános a vélemény, hogy ha a szocialisták leg­alább "9 mandátumot meg­szereznek (de talán kevesebb­nél is), felújítják a nagy koa­líciót Ebben az esetben a négyéves néppárti kormány­zás után ismét a két nagy párt együttműködése s egy­ben belharca jellemezné az osztrák politikai életet Az Osztrák Kommu­nista Párt vasárnap vala­mennyi választókerületben elindítja jelöltjeit. Nem va­lószínű. hogy a viszonylag kicsi, s az utóbbi időben bel­ső problémákkal küzdő párt bekerülhessen a parlamentbe, de szavazatait mégsem tart­ja „elveszetteknek”. A kom­munistákra adott szavazat ugyanis annak kifejezését je­lenti, hogy a két nagy párt politikai-aritmetikai játékai helyett valóban alapvető vál­tozásokat kívánnak Auszt­ria gazdasági és társadalmi életében. (r.) A kínai gazdasági élet a fegyverkezés árnyékában A Lityeraturnaja Gazeta legújabb szama adatokban bővelkedő cikkben leplezi le a kínai gazdasági élet milita- rizálását Mint a szovjet hetilap rá­mutat, a Kínai NépKöztársa- ság fennállásának 3. évtized­be lépéséhez a kísérőzenét a nukleáris robbantások és azok a hisztérikus felhívások szolgáltatják, amelyeK fel­szólítják a lakosságot „az ele­mi csapások elleni védeke­zésre és a háborús felkészü­lésre”. A kínai forradalom — mutat rá a cikk, — amikor végzett a kizsáKmányoló osztályok uralmával, egyúttal megsemmisítette a militariz- mus társadalmi, gazdasági gyökereit is. Mindamellett a marxizmus—leninizmus el­veivel való szakítás a Mao Ce-tung-féle vezető csoporto­sulás fokozódó kalandorsága és nagyhatalmi vezérszerepi törekvései oda vezettek, hogy az ötvenes évek végén meg­jelent, majd pedig kivirágzott Kínában a militarizmus. A továbbiaKban a szovjet hetilap felvázolja a gazdasá­gi élet militarizálásának kö­vetkezményeit. Közéjük so­rolja mindenekelőtt a kato­nai kiadások szüntelen és gyors növekedését. Becslések szerint Kínában jelenleg a háborús felKészülésre fordít­ják a nemzeti jövedelem egynyolcadát, vagyis 17—18 műliárd jüant. (1957-ben a katona] kiadások a nemzeti jövedelem egytizenhatodára rúgtak), 1960 és 1969 között a hadiköltségek több mint háromszorosára nőttek. Ezek a gigászi összegek nyomasztó súlyként nehezednek az or­szág gazdasági életére. Mint a Lityeraturnaja Ga­zeta aláhúzza: nem meglepő, hogy a Kínai Népköztársa­ságban lelassul a gazdasági fejlődés üteme, kimerülés jellemzi a népgazdaságot. Az ipari és a mezőgazda- sági termelés sok ágazata egyhelyben topog. A nyilvá­nosságra került felmérések szerint 1968-ban Kínában csupán 11—12 millió tonna acélt, 200 millió tonna sze­net, 12 millió tonna cemen­tet termeltek és 185 millió tonna gabonát termesztettek. Ez kevesebb az ötvenes évek végének adatainál. A kínai gazdaság polgári ágazatainak pangásával el­lentétben különösen figye­lemre méltó növekedést mu­tatnak a haditermelési ága­zatok, mindenekelőtt azok, amelyek a nukleáris rakéta­fegyver gyártásához kapcso­lódnak. A Lityeraturnaja Gazeta cikke arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy a gazdasági élet hadivágányokra való át­állításának keretében milita- rlzálják a kínai tudományt is. A tudományos és műszaki Káderek „krémjét” a hadi­gépezet szolgálatába állítot­ták, jóllehet a népgazdaság­nak sokszázezer szakember­re lenne szüksége. A gazdaság militarizálásá­nak másiK hatása, hogy a tömegek amúgyis alacsony életszínvonala még mélyebb­re süllyedt. A maoisták legújabb kita­lálásának minősíti a szovjet cikk azt a mozgalmat, ame­lyet a gabona-háború esetére való tartalékolásáért indítot­tak. Minden parasztot arra kényszerítenek, hogy az amúgyis szűkös fejadagból tároljon a háborús időkre. A fejadag ilyen csökkentése miatt egyes helyeken nyílt lázadásokra került sor. A továbbiakban a Lityera­turnaja Gazeta megjegyzi, hogy Kínában a népgazda­ság irányításának gazdasági módszereit felváltja a gazda­ságokon kívüli kényszerítés, a termelési viszonyoknak, a munkaszervezés formáinak és a módszereinek mílitari- zálása. Ez legvilágosabban abban nyilvánul meg, hogy Kínában gyakorlatilag a hadsereg ellenőrzi az egész gazdasági életet A kínai propaganda szereti hangoztatni, hogy Mao „stra­tégiai terveinek” sikeres megvalósítása céljából „két lábon kell járni”. A „kopla­lásra és a háborús készülő­désre” irányuló felhívások megmutatják, hogy milyen „két lábra” gondolnak a maoisták: a mllitarizálásra és a széles néptömegek nyo­morára. Ilyen „lábakkal” azonban nem lehet messzire jutni — hangsúlyozza befeje­zésül a szovjet hetilap. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom