Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. február 25. PAPP ZOLTÁN: EGY MAGYAR - ALBIONBAN A második 8. miniben Ha emlékezetem nem csal — szokott —, a minit a Szigetországban találták fel. a kissé financiális szemléletű britek szerint abból a nagyon. racionális meggondolásból kiindulva, hogy e kurta szoknyák mentesek' a 12,5 százalékos forgalmi adó alól — éppen csekély méreteik következtében, lévén, hogy emiatt a gyermekruhák kategóriájába sorolják őket. Kételkedem a magyarázatban. hiszen a minit a szeszélyes divat szülte, amely mostanság olyan szándékot is ölt, hogy elősegítse a természetes szépség érvényesülését, mentői nagyobb mértékben érvényre juttatva azt. S legföljebb később jöttek rá föntemlített előnyére azok. akük mindemben a kamatlábat tartják a legszebbnek. A mini azóta az egész világot meghódította — ám szülőhazájában furcsa szituációkat is szült Mondom: szült Hiszen a közelmúltban egy kongresszuson, amelynek fő témája a családtervezés volt, egy angol nőgyógyász a következő érvvel hozakodott elő: »A robbanásszerű nép- szaporulat oka: a miniszoknya. Minden harmadik tizenéves menyasszony már az esküvő idején másállapotban van.'’ Egyes öregurak v iszont együtt akarnak haladni a korral, ezért egészen más nézeteiket vallanak. Brinning helységben az aggok házának lakói beadványt intéztek az intézet igazgatójához, kérve, hogy a jövőben ■ miniszoknyás lányok szolgálják Iki őket étkezéskor. „Torkig vagyunk azzal, hogy mindig hosszú szoknyát viselő, idős nők foglalkozzanak velünk” írták. Hogy beadványuknak mi lett a sorsa, nem tudom. S azt sem ismerem, milyen választ kapott az a 32 éves középiskolai tanár, aki a tantestület igazgatóságától veszélyességi pótlék kiutalását kérte azon a címen — és egyben társai nevében is szólva —, hogy a lányiskolákban „a diáklányok miniszoknyái megnehezítik a tananyagra való koncentrálásunkat. Hiszen mi, tanárok is férfiak vagyunk, és ez a felfokozott idegterhelés igazolja a kis fizetés- pótlékot1”. Arról mindenesetre sikerült értesüléseket szereznem. hogy az illetékesek úgy döntöttek: a londoni igazságügyi palota falain belül nem viselhetnek miniszoknyát az ügyvédnők. Vajon attól tartanának, hogy Oriásgarázs Egyedülálló méretű óriás garázs épül Párizsban. Tíz emeletén összesen 22 parkolóhely található. Az egyes parkolóhelyek hossza 54 méter, szélessége 15 méter. A garázs 30 méter magas és összesen 450 gépkocsi befogadására alkalmas. Chaplin nem talált producert Nem akad producer Charlie Chaplin most elkészült forgatókönyvének megfilmesítésére, Chaplin hosszú ideig dolgozott a szcenáriu- mon; a film ideiglenes címe A kedély. Ügy képzelte, hogy két kisebb lánya. Victoria és Josephine alakítja a főszerepeket. Feltehetően a Hong Kong-i grófnő si- j ’-ertelensége miatt utasítják j vissza a producerek a köny- j vet. Chaplin most emlékiratainak megfilmesítési jogát j akarja eladni kétmillió dől- i 'árért. Amennyiben ez az | üzlet sikerül, Chaplin a I pénzből maga csinálja meg I A kedélyt, I a formás combok látványa esetleg elhomályosítja a bírák tisztánlátását, aminek aztán a vádlott látná hasznát? Egy professzor — bizonyos Jannings — viszont nagyon is jól tudta, miért emel szót a miniszoknya ellen. Egyik előadása során ugyanis — a jelenlevő potentátok tetszésnyilvánításaitól övezve — a következőket jelentette ki: „A miniszoknya, tisztelt uraim és hölgyeim, nép- gazdasági szempontból nézve veszélyes. Még megközelítőleg sem tudjuk kiszámítani, mennyi munkaóra veszett csak Nagy-Britanniában is kárba annak következtében, hogy a férfiak a miniszoknyákat és azok viselőit nézegetik.” Egy futballcsapat menedzsere mindenesetre másképp fogta fel a dolgot — a kutyaharapást szőrével elve alapján: — miniszoknyás lányokat állított a labdarúgópálya oldalvonala mellé azzal a célzattal: ez a látvány leköti majd a falhe- vült szurkolók figyelmét, és elfeledkeznek arról, hogy sörösüvegeket dobáljanak a pályára-•• Sőt: a mini belopakodott még Shakespeare színpadára is. S lám, a hagyományked- velő angolok nem botránkoz- tak meg. amikor az igen ingerlő formákkal rendelkező és mindössze huszonegyne- hány éves Natasha Paine aligszokmyában jelent meg a képernyőn, hogy eljátssza a Hamlet modern változatában Ofélia szerepét Ami nálunk — szoknya- rövidségben — a legmerészebb, az itt Angliában az átlag. Milyen az angol nő? Sudár, karcsú, hosszúlábú, hosz- szúcombú, s az utóbbi évek mintha — előnyös — változást hoztak volna a domborulatok terén is. amelyeket a korábbi időszak irodalmának annyi kiválósága hiányolt regényeinek azon részeiben, ahol az extenzív leírás avagy az érzelmeknek a tettekbe való átcsapása dominált. Az angol nők ízlésesen öltözködnek, arcuk inkább bájos, mintsem szép. És igen tartózkodók. Nem viszonozzák a pillantást A szerényét se, és még kevésbé a kihívót Talán azért, mert nem szoktak; hozzá. Körünkből elszármazott fiatalasz- szony ismerősünk meséli, bogy sokféle társaságban megfordulnak, de soha egyetlen angol férfi sem tett meg megjegyzést a külsejére, ruhájára, alakjára Pedig tényleg szép, jólöltözött, kívánatos. Olyan, akit idehaza körülzsongtak, az asztal alatt térdét nyomkodták, egyértelmű kétértelműségeket súgtak tánc közben a fülébe, s még olyan is előfordult, hogy egy természetes ívű lendülettel megpas- kolták a gömbölyebbik felét Most úgy érzi magát, mintha egy akváriumban ülne, kozéplangyos vízben, amelyből az udvariasság kivonta az esetleges izgató anyagok utolsó milligrammját is. Talán ezért ilyenek. Szoknyájuk szegélye alig öt-hat centivel ér lejjebb annál a határnál, amelyet már neuralgikusnak tart a közszemérem. Ám mégse néznek visz- sza. Izmos, hosszú combjukon megfeszül a harisnya, de nem viszonozzák pillantásodat. Vagyha mégis egy- másbaakad a tekintetünk, akkor nyugodtan néznek, szánté érdektelenül. Lám: a szoknya nem minden! S bármerre mész, láthatod, hogy ezek a miniszoknyás lányok keményen dolgoznak. Felszolgálnak, kat- togtatják a pénztárgépeket, másszák az eladótér polcpiramisait, dobozokat cipelnek, üzletet söpörnek. És este újra találkozol velük. A Camden Town felé igyekszel a földalattin, miután a Piccadilly Circus felöl jövet átszálltai a Leicester Square földalatti pályaudvarán arra a járatra, amelyet feketével jelöl az Underground Trains (földalatti) térképvázlata. Ott ülnek, felcsúszott szoknyával. Újságot olvasnak, vagy maguk elé bámulnak, miközben a szerelvény villámsebesen száguld velük a föld gyomrában a külvárosok végállomásai felé. Lódik. És nagyon fáradtak. Következik: Meztelen valótlanság. Paradoxon— parádé A paradoxon az idegen szavak szótára szerint 1. látszólagos lehetetlenség, képtelenség, ellentmondás, 2. váratlan, a szokásostól elütő jelenség, 3. szokatlan állítás, furcsa, a közönségestől eltérő vélemény, 4. szellemes, elmés mondás. Görög eredetű szó, paradoxo- nos=váratlan, valószínűtlen, meghökkentő. „Az élet teljesen elviselhető lenne, ha nem kellene szórakozni”. Oscar Wilde „Furcsa, hogy a nagy jövőjű férfiak rendszerint a nagy múltú nők zsákmányai lesznek.” Michelangelo Antonioni „Érdem, siker és jóhír — három teljesen különböző dolog.” Voltaire „Nem vagyok már elég fiatal ahhoz, hogy mindent tudjak”. James Barier „A civilizált országokban száz közül nyolcvan ember ágyban hal meg. Tanulság: sose feküdjünk le!” Filip Halén „A házasélet csak esküvő előtt okoz örömet”. George Sand „A bank az az intézmény, amely mindig szívesen hitelez, ha be tudod bizonyítani, hogy nincs szükséged a pénzére.” Sacha Gutry Automata— könyvtár A hollandiai Delit egyetemén megnyílt a világ első teljesen automatizált könyvtára. Az olvasónak csak a könyv számát kell feltárcsáznia telefonon és a kért könyv fél percen belül rendelkezésére áll. Amikor az olvasó a számot feltárcsázza, a raktárban ugyanakkor kigyullad egy fény ott, ahol a könyv található. A könyvtári dolgozó külön csöpostán küldi fel a könyvet az olvasóterembe. Ha a kért könyv nincs a helyén, ezt külön jelzés tudatja az olvasóval a katalógusteremben. Nyolcvanszor annyit egy katona, mint egy diák kiképzése Az UNESCO folyóirata legutóbbi számában — amely 1970, a közoktatás éve alkalmából jelent meg •— azt írja, hogy a világon évente 100 dollárt fordítanak egy- egy diák oktatására, viszont 7800 dollárt egy-egy katona kiképzésére. A közoktatásügyi és a katonai költségvetések összehasonlítása azt mutatja, — hogy a világon évente összesen 100 000 millió dollárt fordítanak az iskoláztatásra és 159 000 milliót a fegyverkezésre. A fejlett országok évente 100 dollárnál valamivel többet adnak egy-egy tanuló iskoláztatására, a fejlődőben lévő országokban, ahol a szakemberekre sokkal nagyobb szükség van, mindössze 5 dollár jut évente fejenként a tanulóknak. A folyóirat szerint azonban önmagában véve még nem lenne elegendő a tanügyi költségvetés növelése. A fejlődő országokban drága az iskoláztatás, a közoktatás mindenimellett nem célszerű, mert sok diák nem fejezi be tanulmányait. Havazott újra. Az Európa-szerte változékony időjárás azonban már a tél végét jelzi. Képünkön: a párizsi Notre Dame előtti tér hótakaró alatt. (Telefoto—AP—MTI— KS) = * .KÉPERNYŐJE =-J ELŐTT Szubjektív hangú krónikámat a kedd este bemutatott tévéjátékkal kezdem; Talán még emlékeznek rá: Komisznak lenni életveszélyes. Ha másra nem is, az alapötletére: aki komisz, fel kell robbantani. Bombaötlet De csak „ szó eredeti jelentésében és nem átvitt értelemben. ami azt jelentené, hogy nagyszerű ötletről lévén szó. Mert ez a tévéjáték, Kirkwood magyarra átültetett műve nem éri el a md tévéjátékaink sokévi átlagát sem. Néhány bomba és más semmi. Legfeljebb az unalom. Mert ugyan mi érdekes van abban, hogy egy ősz, fehérhajú, vak úr felkeresi sorra azokat, akik valamilyen okból és módon a komiszság bűnébe esnek, és rövid úton elintézi őket egy-egy álcázott bombácskával. Egyhangú akcióit látva a nézőnek arra is juthatott ideje, hogy önmagát szórakoztassa azzal a gondolattal, hogy ilyen bomba-dolog olykor talán nekünk sem jönne rosszul. Komiszkodifc velünk valaki, egy kis dinamitot neki, íziben. Ajándékként, öngyújtó, ban. (Esetleg cigarettában, csokoládéban, töltőtollban« ízlése válogatja!) Igen, csakhogy ez egyáltalán nem lenne becsületes eljárás. Egyik komiszságot a másikkal torolni meg! Különben is honnan vennénk robbantó anyagot. (Persze az is igaz, hogy fel tudjuk mi robbantani embertársunkat dinamit nélkül is!) Az ötlet tehát kivihetetlen. De az aligha izgatott volna — hiszen a tévékomédia nem is ötlettel akar szolgálni, hanem tanulsággal — ha jót mulathattam volna a groteszk komédián. Ha nem lett volna üresjárattal tele a hosz- szúra nyújtott, bő lére eresztett játék. így alighanem a tanulság az: bombasikerhez, jó tévékomédiához nem „csak” bombák kellenek. De egy álarc sem elég. Egy álarc és... azt nem mondhatnám, hogy semmi, mert valami azért volt a televízió csütörtöki farsangi estjében. Egy kis muzsika, egy kis bolondozás. De amiért emlékezetes marad ez a stúdióbeli műsor. az egy kitűnően sikerült álarc. Keleti László kutyamaszkja. Hamisítatlan boxerábrázatot varázsolt a saját arcára. (Nemhiába ő a maszkkészítés főiskolai tanára!) Sajnos, az est programjáról nem, lehet ilyen felső fokban beszélni. Sőt! Az összedobott műsor szellemileg fáradt program, farsangi vígasság képét mutatta. Mert valóban csodálatos volt a kutyamaszk, de hátha még a kutyáknak lett volna igazi ugatni valójuk is, s nem kellett volna >,rágódniok” az elkoptatott humor régi csontjain. Vagy az egyébként kitűnő Kazal— Csákányi, ha lett volna mit gügyögniük; egyebet, mint ami már lejárt lemeznek számít a humor masináján. Ugyanez áll Kibédi Alkalmi leltározására. Hiába. ami régi és elkoptatott, az a humorban is közhely, a közhelyeket pedig hiábavaló álcázni, akár álarcokkal és egyéb farsangi körítéssel, a néző rájön a turpisságra. Ezen az estén a tehetséges Rónaszéki András is többnyire a raktári készletből szedte poénjait és konferanszié-megol- dásait. És még rendezői pontatlanságok is akadtak. (Rendező: Horváth Tivadar.) Szerencsére a Fórumban nem! Gyorsuló életünk egyik legfontosabb kérdése. Kitűnő szervezésben, óriási aktivitással. (Négy vidéki stúdió bekapcsolása, két közvetítő kocsi a helyszínen stb.) A kérdések száma is meghaladta az ezret. Érdekes kérdésekre, megnyugtató válaszok. Tömören így jellemezhetnénk a több mint száz perces adást. Megyeri Károly jó ritmusban tartotta a szerteágazó kérdezz-fe- lelek programot. A Fórum felsorolt erényein túl, szeretnék még valamit említeni. ami nekem szívem szerint való volt ebben a közlekedésről szóló országos Ä fiúk, lányok elmaradt A cím tehát módosult, rövi- debb lett De vajon maga a műsor más lett-e? Üjjászü- letett-e a Halló? Még nem válaszolhatunk egyértelmű igennek Antal Imre mindenesetre a régi. a segítőtársa, Szabó Erzsébet új ebben a műsorban. A program szerkezete, felépítése sem sokat változott Űj volt viszont hogy egy ifjúsági klub is bekapcsolódott az adásba. Most még kissé nehézkesen és formálisan; később talán majd természetesebben. S ami régi betegsége a Hallónak« a zsúfoltság most is kísértett. Szinte lóhalálában zavarták le a 60 percet. Ezért váltak sietőssé a riportok és befejezetlenül elkapkodottá az ismerkedések. És még így is — a száguldás ellenére is — kevés idő jutott a zenére. Nagyobb nyugalom és több zene E nélkül — többek között — aligha sikerül m mostani véleménycserében, s ez: a hozzáértő, felelős vezetők rokonszenvesen emberi magatartása. Az a mód, ahogyan egy-egy javaslat-ízű kérdést fogadtak, az a figyelem. amellyel a kérdezők felé fordultak. Vagy azok a meleg szavak, amelyekkel a közlekedés minisztere szólt a vasutasok gondjairól, élet- körülményeiről. Szép volt, felelősségteljes voltában közvetlen és emberi. Ez illik a képernyőre is. A televízió ifjúsági műsora, az újra született Halló is ezt keresi: képernyőre való, izgalmas. élvezetes programot. Hallónak túlszárnyalnia elődjének „méltó régi hírnevét”, Röviden A hét vége kissé gyengébb programjából egyet emelnék ki: az Éjszakai előadásban vetített Csalókat. Aki látta, tanúsíthatja: Feilind talán legjobb, legmegrázóbb műve a kiöregedett csaló tragédiájáról szóló film. Ismét kedves volt a Fabula — de Burza Árpád dokumentumig mje valahogyan nem sikerült. Az egykori Zalkások életsorsát kutatta. de a témához nem találta meg a megfelelő módot és formát: felemás film született. A Csillagszőrő varsói adása kellemes meglepetést szerzett; kitűnő muzsika. jő humor, ötletes rendezés. Az eredmény: szórakoztató 45 Perc. V. M, Fórumon a közlekedés Csak Halló