Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

HTZtti február ZL SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A román—jugoszláv közös vállalkozásban épülő Vaskapu Vízierőmű létrejöttéhez a Szovjetunió is jelentős mértékben hozzájárul: Leningrád egyik legnagyobb gépgyárá­ban készülnek az erőmű hatalmas méretű — egyenként 178 000 kW teljesítményű — turbinái. A képen látható turbinaíorgórész 9,5 méter átmérőjű. Öntéséhez és meg­munkálásához olyan speciális gépek szükségesek, amelyekkel csak kevés üzem rendel­kezik a világon. Az állítható lapátszögű turbina percenkénti fordulatszáma 71,5 lesz. ami a hatalmas tömeg rendkívül pontos megmunkálását és gondos kiegyensúlyozá­sát teszi szükségessé. Az elkészült turbinákat Európát roc,kerülve, vízi úton fogják el­juttatni az aldunai erőműhöz. 136 millió forint kórtérítés Ki hogyan részesült Elsőnek az országban Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál Napjaink ideológiai küzdelmei és a leninizmus Tegnap délelőtt az Állami Biztosító Szolnok megyei Igaz­gatóságán sajtótájékoztatót ren­deztek. Morvái György, a szer­vezési osztály vezetője ismer­tette a különféle sajtó szervek jelenlévő .képviselőivel a me­gyei igazgatóság 1969. évben elért eredményeit, az 1970. évi programját. Néhány érdekes adat az Ál­lami Biztosító megyei igazga­tóságának tavalyi eredményei­ből. összesen 136 millió forint kártérítést fizettek ki. Ebből legtöbbet a termelőszövetkeze­tek kaptak: 80 millió forintot. Csak érdekességként: ugyanak­kor 70 millió forint biztosítási dijat fizettek a megye közös gazdaságai. Megtérült a Centrum kára Tavaly szomorú szenzáció volt a megyében a Centrum Áruház leégése. Mivel az áru­ház biztosítással rendelkezett, így káruk megtérült: 11,5 millió forintot kaptak. Az épület a Bzolnoki IKV tulajdona. Ezért az abban bekövekezett károk teljes megállapítása után a vál­lalat is kap kártérítést. A szak­emberek véleménye szerint ez körülbelül 2,8 millió forint lesz. Az üzemi biztosítottak mintegy 20 millió forint kártérítést kap­tak tavaly a megyében, illetve részesültek különböző szolgál, tatásokban, mint üdülés, ki­rándulás, stb. Kék kártya egyezmény Üj biztosítási forma volt ta­valy a nyugati országokra is szóló CASCO biztosítás. Az Állami Biztosító valamennyi szocialista állammal és Auszt­riával megkötötte az úgyneve­zett kék kártya egyezményt, amely azt jelenti, hogy egy gépkocsit ezekben az országok­ban valamilyen baleset ér, a rendszámtábla bizonyítja, hogy biztosításra jogosult A terv, hogy az idén ezt a formát — egyezmény alapján — még ki­terjesszék egész Európára. Ugyanakkor CASCO kiegészítő biztosításról tárgyalnak az Ál­lami Biztosító Országos Főigaz­gatóságán Olaszországgal, Ausztriával, Nyugat-Németor- szággal. Találkozók, színházi estek Az Állami Biztosító megyei Igazgatóságának idei tervében jelentős eseményként szerepel az országban először megren­dezendő biztosítási napok. A sorozat ünnepi megnyitója feb. ruár 23-án este lesz a Szigligeti Színházban, amelyen a megyé­ből mintegy kétszáz biztosított vesz részt a szolnokiakon kí­vül. Az ünnepi estet megelőző­en nyitják meg a színház elő­csarnokában az Állami Bizto­sító tevékenységét reprezentáló kiállítást. A február 23. és március 3-a között megrende­zendő biztosítási napok prog­ramjában többek között szín­házlátogatás, Mezőtúron mun­kás—paraszt CSÉB tagok, Martfűn gyártó—eladó—vevő, Szolnokon ifjúsági találkozó szerepel. Lesz KRESZ biztosí­tási vetélkedő éppúgy, mint kü­lönböző rejtvényverseny gyer­mekeknek, felnőtteknek. A rendezvénysorozat a március 8-i asszonytalálkozóval zárul. Ismeretes. hogy a kor­mány a SZOT javaslatára eltörölte a nyereségrészese­dés kategóriáik szerinti el­osztását. S határozatot ho­zott a nyereségrészesedési alap új felosztási rendszeré­ről is. Az azóta megjelent végrehajtási utasítások szel­lemében most történik meg a kollektív szerződések mó- disítása is. Éppen ebben a folyamatban vagyunk. s egyben a márciusban, ápri­lisban kifizetésre kerülő nyereségrészesedés előtt. Az üzemi közvéleményt érthe­tően foglalkoztatja, hogyan is történik most, s a jövő­ben a nyereségosztás? E célból a Szakszervezetei: Szolnok megyei Tanácsának székházában tegnap ankétet tartottak, amelyre az appa­rátus vezetőin, munkatársain kívül meghívták a szolnoki nagyüzemek szakszervezeti veze'őit is. Drajkó János, a SZOT munkatársa a Táncsics Négyszáztízezer tonnával több műtrágya Február közepén megkez­dődött a hagyományos tél­végi műtrágya-szállítás. Az AGROTRÖSZT összesítése szerint az elmúlt évben 3 250 000 tonna vegyes mű­trágyát kapott a mezőgazda­ság: idén ennél lényegesen többet- 3 600 000 tonnát használhatnak majd fel. Országos átlagban minden megművelt területre 370— 375 kiló műtrágya jut. Az eddig beérkezett meg­rendelésekből kitűnik, hogy a kereslet idén még mindig nagyobb lesz a kínálatnál. Elsősorban a foszfor és a kálium műtrágyából van kevesebb a kelleténél, sokat javít azonban a helyzeten, hogy jelentősen bővül a választék. A foszfor műtrá­gya egyik változatát, az úgynevezett szemcsés szu­perfoszfátot a savanyú tala­jon gazdálkodó üzemek na­gyon jól tudják hasznosíta­ni és ez az anyag a repülő­gépről is kiszórható. Könyvkiadó ,»Mit kell tud­ni a nyereségrészesedési alap felosztásának^ módosí­tásáról?’ című kiadványa alapján tájékoztatta a hall­gatóságot az új nyereség­osztási rendszer irányelvei­ről. Mint ismeretes, mostan­tól a részesedés alapja min­den dolgozónál az egész évi bérköltség terhére elszámolt teljes kereset. Kiemelkedő teljesítményekért azonban nyereség-prémium adható. A kollektív szerződések módo­sításában meg kell határozni a nyereség prémiumra jo­gosultak körét. Azt., hogy minek alapján kaphatnak személyek és kollektívák prémiumot. A nyereségrészesedést nö­velni lehet hűségjutalommal, a törzsgárda tagoknak járó juttatásokkal és a legered­ményesebb munkát végzők külön jutalmazásával. A cél a jövőben is a jövedelmek differenciálása. Ám nyere­Közvetlen kapcsolatok Pénteken tartotta első idei ülését az Egyesült Magyar Szénbányák Tanácsa. A tanács megállapította a vállalatok közötti árkiegyen­lítés ez évi mértékét és meghatározta az egyes bá­nyavállalatokra jutó befize­tési kötelezettségeket és jut­tatásokat Megtárgyalta a tanács a vállalatok kétoldalú közvet­len nemzetközi együttműkö­désére és az együttműkö­dés bővítésére vonatkozó ja­vaslatokat is. A KGST Szénbányászati Állandó Bizottságának aján­lása értelmében ugyanis a nemzetközi műszaki tudo­mányos együttműködés ha­tékonyságának fokozására az egyes szocialista országok szénbányászati vállalatai közvetlenül egymással ve­szik fel a kapcsolatok Ipari röntgenezés — bérmunkában is A szolnoki Vas- és Faipa­ri Ktsz tavaly egész éven át eredményesen gazdálkodott. A tervezett 23 millió forint helyett csaknem 25 millió forint értékű termelési ered­ményt ért eL Annak elle­nére, hogy év elején több­ször anyaghiánnyal küzdőt­Az eredmény elérésében jelentősen közrejátszott, az, hogy az előző évihez mér­ten a termelékenység mint­egy 7,5 százalékkal emelke­dett az év során a szövet­kezetben. Ezt részben azzal érték el. hogy a kazángyár­tásban dolgozók megfelelő begyakorlottságot szereztek, másrészt azzal, hogy sok új gépet — sugárfúrót;, hegesz­tőt, kompresszort, csucsesz- tergát, villamos emelődobot stb. — szereztek be. Tavaly több mint 500 ezer forintot fordítottak gépesítésre. A szövetkezet röntgenla­boratóriumot is berendezett és bevezették gyártmányaik ipari röntgenezését. Ezt más vállalatnak is szívesen el­végzik, amennyiben azt ké­rik. Idén a tavalyinál is jobb, mintegy 28 millió forint ter­melési eredmény elérésére törekednek a szövetkezet­ben. Termelési értékük na­gyobb hányadát most is a kazánkészítés és a bútor- gyártás adja majd. Ezt az eredményt azonban úgy érik el. hogy mintegy negyven­nel növelik a termelésben dolgozók számát is. Bíznak abban, hogy idén is csak úgy, mint tavaly minden gyártmányuk előállítása nyereséges lesz. ségprémiumham nemcsak a felügyeleti szervek által ki­nevezett vezetők, hanem a többi dolgozó is részesülhet, akik az átlagosnál nagyobb mértékben járultak hozzá a vállalati nyereség megterem­téséhez. Sok érdekes kérdés és vá­lasz hangzott ed az ankétem, amely délután a martfűi Tisza Cipőgyárban folytató­dott. i A résztvevők mindegyi­ke egyetértett abban, hogy a kollektív szerződések mó­dosításában- a nyereségré­szesedés: osztás kidolgozá­sában nagy felelősségük van a vállalati gazdasági és mozgalmi vezetőknek. Hi­szen az irányelvek nagy lehetősépet adnak arra. hogv a vállalatok saját el­gondolásaikat érvénvesftsék, Olvpn igazságos nyereségré- szosedési rendszer kidolgo­zása várat magára ezekben a napokban, amely az üzemi kollektívák egyetértésével i ga zságérze tével találkozik. A® emberiség; milliói — vagy inkább ma már mil- liárdjai — hallanak hírt, is­merik meg tisztán vagy el­torzítva a leninizmusnak ta­nításait. Burzsoá ideológusok átkozzák, „cáfolják” Lenin tanait, közben milliók és milliókat ragadnak meg, és késztetnek cselekvésre ko­runknak forradalmi eszméi. A burzsoázia, mint önma­gát túlélő osztály, nem adja át önként hatalmúit. Minden eszközzel — az ideo­lógia eszközével is — küzd a proletáriátus ellen. Küzdel­mében egyik divatos doktrí­na ma a desideodógizálás (ideológiátianítás) eszméje. Itt az ideje. — hirdetik —, hogy „szabadon és értelme­sen”. minden ideológiai el­kötelezettség és elfogultság nélkül gondolkozhassunk. Mondhassunk véleményt, ala­kíthassuk" értékrendszerün- ket­Amerikai teoretikusoktól párizsi bölcsészekig, holland polgári filozófusoktól hazai, press-ók asztalánál bölcsel- kedő sznobokig, divatos ma hangoztatni; valami módon „mentesíteni” kellene a tu­dományokat, a, művészeteket és a társadalmi kérdéseket az ideológiai problémáktól. De behatol olykor még jó­szándékú emberek körébe is a nézet: nem ideológiára van szükség, „érzi azt az ember ideológia nélkül is, mikor mit kell tenni...” A burzsoázia számára ked­vező volna, ha valami „rea­lizmus és gyakorlati józan­ság” mezében jelentkező pragmatizmus, szűkkörű prakticizmus lenne úrrá a szicializmust építő népek közgondolkodásában. Nem­rég jelent meg egy tanul­mány, a moszkvai Világgaz­daság és nemzetközi kap­csolatok című folyóirat egyik számában V. Kortyunov tol­lából. A szovjet szerző véle­ménye szerint ma az anti- kommunizraus egyik legkör­mönfontabb ideológiai fegy­vere az „ideológiátianítás” elve. Minden ideológia dog­ma. üres bölcselkedés! — terjeszti divatját e nézetek­nek a burzsoázia. Valójában azonban mit mutat a tör­ténelem? Minden történelmi korszak nagy osztályössze­csapásainak idején éles esz­mei küzdelem zajlott. Ami­kor a polgárságot még segí­tette a történelem fő árama, és Bacon. Hobbes. Rousseau hirdette elveit. Voltaire az egyház szellemi hatalma el­len izzította és kovácsolta érveit, bizony nem hirdették az ideológia-mentességnek elvét. Az ideológiától való men­tesítés illúziójának felkeltése a munkásosztály harcának eszmei lefegyverzését van hivatva szolgálni. Milyen könnyű is lenne a nemzet­közi méretű küzdelem. ha egyik oldalon a rutinosa a manipulálás minden eszkö­zével és tapasztalatával fel­fegyverzett burzsoázia állana szemben az eszméitől meg­fosztott proletáriátussal. Csal: az Egyesült Államok­ban 1968-ban 3500 sztrájk zajlott, majdnem 3 millió résztvevővel. A kapitalista országokban 1968-ban 57 millió ember vett részt munkaimegtagadásban. Mi­lyen jó is lenne a burzsoá­zia számára, ha a gazdasági harcok — forradalmi el­mélet hiányában — nem lépnék túl soha a „valamivel több bér” követelésének ha­tárait. A tőkés világban — éppen a kapitalizmus álta­lános válsága következté­ben — mind szélesebb ré­tegek, közte kispolgárság je­lentős tömegei kapcsolódnak a monopóliumok elleni küz­delembe E rétegek nem ren­delkeznél: és rendelkezhet­nek világos következetes és tudományos ideológiával. A gyarmalti, az egykori és fél­gyarmati viszonyok között élő népek körében is egekig ér az imperializmus ellen halmozódó gyűlölet. A kü­lönféle szervezetek körében kialakuló ideológiai tevé­kenység azonban még nem­egyszer gyermekcipőben jár. Lenin már 1902-ben rá­mutatott a Mi a teendő cí­mű művében, hogy minél nagyobb egy-egy társadal­mon belül a burzsoáziával szembe kerülő, nem-prole­tár rétegek aránya, és mi­nél fiatalabb, tapasztalatla­nabb egy-egy országban a munkásmozgalom, elméleti­leg annál gyengébb. Fennáll a veszélye a kispolgári ideo­lógiák gyors terjedésének, és a köztudatba való begyöke- rezésének. Mennyire könnyítené a burzsoázia harcát, ha az imperializmus ellen küzdő szegények seregében úrrá lenne a leninizmus és a szo­cialista országok elleni bi­zalmatlanság! A® CSZmci opportu­nista lefegyverzés és a szo­cialista országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval szem­beni bizalmatlanságnak szí­tása ugyanazon antikommu- nista eszmei fegyvertár ter­méke. Ezért a konvergencia elmédet, az ideológiátianítás hamis eszménye és a mar­xizmus—leninizmust „túlli­citálni” • szándékozó új teó­riák egyaránt eszközei, vagy éppen eszközeivé válhatnak a jelenkori burzsoáziának. Mind a reformizmus, mind pedig a kispolgári volunta- rizmus a leninizmus forra­dalmi eszméitől elterelő sze­repet tölt. vagy tölthet be a világon. Nem egyszer szer­vezett, és már a burzsoázia ellen küzdő tömegeket vezet át a voluntarizmus, a zava­ros eszmék, illúziók szövevé­nye és a szovjetellenesség útián az antikommunizmus táborába. Éppen ezért ma Lettin eszméi és a leninizmus gya­korlati megvalósításának fo­lyamom. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyo­mán kibontakozó világfo­lyamat. s az ehhez való vi­szony a döntő. Ez mutatja, merre vezet a történelem útja. I,einn 'anaá, e tanoknak tisztasága <as e tanok megva­lósulása nemzetközi jelentő­ségű. Valamennyi népnek ügye és sorsa. A világ el­nyomott népeinek — győzel­mük és sorsuk tudatos ala­kítása érdekében — szüksé­gük van a leninizmus forra­dalmi ideológiájára. Csás/.tvai István BUDAPESTI KIEMELT MUNKÁRA KERESÜNK kőműveseket, segédmunkásokat (15 éves kortól isi kubikosokat, ácsokat, komplett brigádokat is fel vés? >nl Állandó budapesti munka, teljesítménybér, szállás, étkezés munkaruha. ÁPRILIS «. KTSZ. Budapest, VIII„ Auróra u. 23.. Munkaügy Mit kell tudni a nyereségrészesedésről? /ínkét as SZMT-nél és a Tissa Cipőgyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom