Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. Myrrsér S. 4 HÁRMAS KÉSZÜLTSÉG Le Quan elvtárs, a Tien phang nevű ifjúsági lap fő- stefkeisEftöhelyeittese sajnálkozva jegyezte meg a szerkesztőségi fogadó szobában, hogy sem ő, sem munkatársai nem tudnak magyarul Ez nem annyira a látogatónak szólt; a mellette levő széken a Thien phang friss példányával együtt ott; heveit a Magyar Ifjúság egyik száma is. Más szerkesztőségben is megfordultam, másutt is sor került szakmai tapasztalatcserére. Hadd tegyem hozzá; az új- Efi girősfcö vétség szégkházában az utolsó napokban megjegyezték, nagyon sajnálják, hogy ez alkalommal — a dús program miatt idő nem lévén az eszmecserére —■ nem ismerkedhettek meg a magyar megyed lapok eredményeivel, gondjaival. Szívesen okulnának tapasztalatainkból — mert megkülönböztetett figyelemmel kísérik Vietnamban a megyei újságok munkáját, s 'mindent megtesznek azért, hogy mind eredményesebben dolgozzanak a vidéki szerkesztőségekben. A lap támogatásával A Tien phang (magyarul: élcsapat) sok segítséget nyújt az ifjúság nevelésében, mozgósításában. Az amerikai légitámadások idején például „hármas célkitűzés” néven Hanoi fiataljai mozgalmat indítottak — s ez éppen a lap támogatásaival nőtt országos mozgalommá A hármas cél: 1. Készen lenni az ellenség elűzésére a fegyveres egységekben; 2. Fokozni a termelési eredményeket, kiválóan tanulni; 3. Mindenki. a megfelelő helyen a rá váró feladatokat végezze. A Vietnami Demokratikus Köztársaság fiataljai a mozgalom három pontját elfogadták, magukévá tették. S ez fontos kérdések megoldásában nyújt segítséget az országnak. Itt van például a harci szellem magasra csapott lángja: „Mindenki a hadseregbe akar belépni” — mondták a fiatalokróL — Igyekszünk megmagyarázni nekik — kommentálta Le Quan elvtárs — hogy az amerikai imperialisták ellen folytatott harcban mennyire jelentős a gazdasági és a kulturális életben kibontakozott küzdelem is. Azt szeretnénk, ha fiataljaink a termelésben, a tanulásban és a hadseregben egyaránt példamutatóan helytállnának. így tehát a mozgalom második és harmadik pontja nagyon aktuális célok elérése érdekében mozgósítja az ifjúságot. S természetesen mi eh- ehhez minden lehető segítséget megadunk. Harcra készen A Thien phong előttem kiterített példányában cikk olvasható „ Hoa Xa-i példáról Ha Tay tartománynak ébben a falujában minden fiatal elfogadta az említett mozgalom célkitűzéseit. Tovább is léptek. Kiválasztották ugyanis a legrátermettebb fiatalokat (az egészség éppoly követelmény volt ebben a válogatásban, mint a megfelelő harci szellem), s őket katonai előképzésben részesítik. Ebbe a képzésbe beletartozik a többi között a j,turisztika” Is: a hegymászás, a kiadós túra a Truong Son-on, azaz a Hosz- szú hegyen Alapos edzésben részesülnek a fiatalok, amikor teljes szerelésben végigmenetelnek az északtól dél félé húzódó hegyi utakon, ösvényeken. „Minden nehéz- séggel találkoznak itt, hogy a kellő pillanatban készen álljanak a harcra” — mondják a Hoa Xa-i példáról. A honvédelmi készültség mellett az ifjúsági szövetségben a „hármas forradalomra” összpontosítják a figyelmüket: a termelés far radalmasítására, a technikai és kulturális forradalom vé- gigvitelére. Ugyanarra a kérdésre kaptam itt választ mint Deo Nai antracitbányájában. Sok nehézséggel kell megküzdeniük a termelésiben, a többi között a nyolcórás munkaidő megfelelő kihasználásáért is. Nem egyszer kényszerpihenőt tartanak a munkások, mert vagy nem kapják meg az import anyagot, vagy nincs pótalkatrész, lassan megy a gépjavítás. A jó munkaszervezést segíti az is, hogy különböző tanfolyamokira, tapasztalatcserekre küldik a fiatal munkásokat: ismerjék meg másutt hogyan, miképp csinálják jobban. Ugyanez a törekvés a falvakban is mozglommá érlelődött. Alapvető célkitűzés például, hogy hektáronként öt tonna rizst takarítsanak be, ugyanennyi területen két sertést is hizlaljanak, s a hektárnyi területet egy ember művelje meg. A föld, éppen a kellő gépesítés hiánya miatt, ma még sok kiszolgálást kíván az embertől. S utazásaim sarán láttam, milyen helytállásra van szükség a rizsföldek megművelésében. Apáik nyomdokain A fiatalok nevelésében jelentős részt vállal az ifjúsági szervezet lapja, a negyven esztendős párt tapasztalatait a szervezet jól hasznosítja munkájában Ho Si Minh elvtárs is következetesen figyelemmel kísérte a fiatalok forradalmi nevelését. Tastmen tu mában is felhívta a figyelmet arra, milyen fontos a jövő nemzedékének mielőbb apáik nyomdokaiba lépni. A Thien phong. az ifjúság élcsapatának orgánuma — színesen, érdekesen politizál, szolgálja a népet, segíti az új generációt, hogy helyét megtalálja. Jenkei János Következik; Éneklő hegyek Vannak-e farsangi népszokások? „Férjhez nem mentél. Hozzám nem jöttél, Itt a cíberefazék, Főzzél benne ciberét!* Ma már néprajz Ttewl a köszöntővel kezdődött a farsang — nem is olyan régen — sok jászsági faluban. A „bakfazékhordás” — mert ez a neve a köszöntőhöz fűződő népszokásnak, pia már csak szájhagyomány, csak az emlékezetekben él. „Régen, húshagyókedden a férfiak vitték a bakfazekat az ismerősökhöz, szomszédba. A bakfazékhordásra mindenféle rossz cserépfazekat szedtek össze, ezt rakták tele hamuval, üveg* és cserépdarabokkal, s hogy hatásosabb legyen, még pehell.yel is teletömték. Az így élkészített bakfazekat azután, ha sikerült, bedobták a pitvarba, s utána bekiáltottak.” — így írja le a nem mindenkinek kellemes szokást Nagy József „Sajátos farsangi népszokás a Jászságban” című néprajzi munkájában. Tóth János. „Ilyenkor, télen, jobban ráérnek az emberek, szívesebben fogadnak bennünket.” A kutatómunka derítette fel azt is, hogy milyen babona fűződött eredetileg a bakfazékoláshoz. „A cserépedények összetörése szapora- ságot hoz.” — Ennek a hiedelemnek a hatására a farsangi köszöntőben a csirkékkel kapcsolatos termékenységvarázsló funkcióra is utalnak. — ob. -— KIS ÉRDEKES INFLUENZA. A köztudatban az influenza garázdálkodásának története az 1918- as spanyol, — de legfeljebb az 1887-es orosznátháig nyúlik vissza. A valóságban azonban ez a nyavalya már legalább 1387 óta gyötri az emberiséget. Ennek az évnek rendkívül kemény telén Európában, s nyilván hazánkban is, tömeges és erős meghűlés lépett fel. A nagy hidegekhez nem szokott olasz orvosok — Pasteurről és az ő baktériumairól mit sem tudva még — a járványt a hideg befolyásának tulajdonították. A befolyás pedig az ő nyelvükön INFLUENZA. SZÍNES TV. Üj fogalom vonult be KERAVILL-ék- hoz, amely a színes adások vételéhez szükséges antennát jelöli. A „színes televíziót” két szóba kell írni, de ha ehhez köt jellej hozzá tesz- szük az antenna szót, akkor az derül ki értelméből, hogy maga az (valóságban színtelen) antenna színes. A probléma hasonló a pár év előtt helyesírási vitát kiváltott „vágott baromfikereskedő” összetételhez. Hiába egy szó a baromfikereskedő, mégis küiön íratni rendeltetett, hogy a vágott jelzőt nem az emberre, hanem a csirkére értsük. Tehát helyesen: vá- gottbaromfi-kereskedő. — A mostani esetben a Nyelvtudományi Intézet közönség- szolgálata viszont alkalmi egy beírást javasol: „színesfe- levízió-antenna” a helyes írásmód. ÄLL-E MÉG AZ ŐSZ PE- TERDIHÄZA? — kérdezhetnénk Vörösmarty szavait idézve a Szép Ilonkából. S hozzá tehetnénk állt-e egyáltalán valaha is? Azaz, van-e valóságos alapja Mátyás király híres vadászkalandjának, vagy az egész, Ilonkás- tól, Peterdistől együtt a költő képzeletének szülötte csak. Nos, az irodalomtörténészek kapásból fel tudnak sorolni legiaiább tíz olyan irodalmi művet, amelyben magyar és külföldi szerzők az alaptémát, amely a romantika korának divatos „sztorija” volt. Vörösmartynál általában gyengébben ugyan, de feldolgozták. Bajza József például az általa fordított Szerb dalokban, valamint a Hableány című novellájában ír hasonló történetről, de más vadászról és más leányról. Felbukkan a téma Garay János: Kis madár és Czuczor Gergely Vértesi vndászifjak című költeményében is, de ezekben sincs nyoma a Pe- terdieknek. Tehát a két fenti kérdésre nemmel felelhetünk. A Vértes vadonaban álló ház Vörösmarty teremtő fantáziájának szülötte. HÜ„ DB FINOM EZ A NARANCS! Radarral kutatják a IVarsfelszín magassági viszonyait Még 1966-ban történt, hogy C. Sagan és J. B. Pollack csillagászok annak a véleményüknek adtak kifejezést, — amely szerint a Mars felszínén látható sötét területek — a korábbi felfogással ellentétben — nem mélyedések, hanem fennsíkok, míg a világosabb részek jóval alacsonyabb szintben fekvő medenceterületek. Sagan és Pollack véleménye radarmegfigyeléseken alapúit. A legújabb mérések, amelyeket 1969. május 7. és július 15. között végeztek egy 63 méter átmérőjű rádióteleszkóp segítségével,' a problémát új megvilágításba helyezték. A méréseket dr. Richard Goldsteiri, a kaliforniai technológiai intézet kutatója vezette. Körülbelül 400 marsbéli pont viszonylagos magasságát állapították meg, főként az egyenlítő ±10 fok szélességű környezetében. Az eredményeket elemezve dr. Goldstein a következő megállapításokra jutott: A világosabb színű mars- béli sivatagok egyaránt lehetnek fennsíkok és mélyen fekvő alföldek, a sötét medencék viszont voltaképpen közbenső helyet foglalnak el, tehát kevésbé mélyültek ki, mint az alföld-jellegű sivatagok. Az eddig megállapított legnagyobb magasságkülönbség 13 600 méterre becsülhető, ezt az Amazonis régióban találták, ahol a Tharsis néven ismert képződmény 13 600 méterrel magasabban fekszik, mint az Amazonis. A Syrtis Major nevű alakzatról megállapították, hogy egy 800 kilométer hosszú lejtős terület, amelynek lejtési mértéke alig 1—2 méter, 100 méteres távolságon belüL A Syrtis Major legmagasabb pontja körülbelül 6 kilométer magasságban fekszik. A Trivium Charontis, egy másik nevezetes marsfelszíni részlet, ugyancsak lejtőnek bizonyult. Elektronikus agy véd majd meg bennünket Elektronikus agy fog megvédeni bennünket az árvizektől. Az elaborátor jóelőre jelzi majd az áradás jöttét, szabályozza a vizeket, és veszély esetén az egész körzetet riasztja. Ezt a legújabb árvízelhárító rendszert Pisában dolgozták ki, működését 1970-ben kellene megkezdenie, a belügyminisztérium kedvező véleményezése eseten. Az elaborátor az ellenőrzött folyóvizek egyes pontjain el-, helyezett táv-esőmérőkkel és táv-vízállásmutatókkal áll összeköttetésben. A műszerek 'segítségével felvett adatokat (a lehullott eső mennyisége és a folyók vízszintje) automatikusan továbbítja az ellenőrzött övezet központjába és innen az elektronikus számítógépbe. A vízmedencékben és a folyóvizeken elhelyezett egyéb ellenőrző rendszerek adatai alapán, az elektronikus agy azonnal elemzi a rendelkezésére álló adatokat és néhány másodpercen belül pontos helyzetképet ad. Az elaborátor az árhullám jöttét, beállta előtt 7—30 órával megállapítja, majd „elrendeli” (vagy akár közvetlenül végrehajtja) a szükséges műveleteket: a gátak és duzzasztók segítségével csökkenti, vagy levezeti az árhullámot. És, ha a helyzet • rosszabbodik, idejében riaszt, megszüntetve a minden előrejelzés nélkül gátjaikat átszakító folyók egyre visszatérő lidércnyomását. Mindez az elaborátorok terén elért jelentős fejlődés következtében vált lehetővé. Feldolgozás közben, a kapott eredmények lépésről-lépésre automatikusan befolyásolják és módosítják magát a jelenséget, és ezáltal az ellenőrzés teljes és állandó. A Pisa-ban berendezett védelmi rendszer alapja két komputer, működési költsége évi 400 millió líra körül mozog. Felületes meggondolások szerint sok, de kevés, ha arra gondolunk, hogy egész vidékeket (és emberéleteket) menthet meg az árvíztől. — Természetszerűen a költségek csökkentése is lehetséges. Az elektronikus agy minijárt kifizetődik, ha más célokra is használják: pl. a körzet adminisztratív és műszaki központjainak automatizálására, az anyakönyvtől kezdve egészen a kórházi nyilvántartásig, az útépítő mérnökségektől a könyvelésig. Most a gyors cselekvés a legfontosabb. Legutóbb Friaul volt riadókészültségben a Tagüamento áradása miatt, és Firenze a félelem légkörében emlékezett meg 1966. november 4-ről, mert az Amo dühe ellen megígért védelmi munkálatokat nem hajtották végre. A védelmi rendszert, először Toscanában kellene felhasználni, ellenőrzés alá vonva az Arno-t és veszélyes mellékfolyóit az Ombrone-t és a Magra-t, — Firenze, Pisa, Grosseto és C arrana övezetének védelmére, amelyeket legerősebben sújtott a három év előtti árvízi A gyakorlati kipróbálás rövid időszaka után azonban az árvízelhárító komputer-nek működésbe kellene lépni mindazokon a vidékeken, ahol a visszatérő árvízveszély kísérteié fenyeget. A Föld elektromos tere Üj abban megállapítást nyert, hogy a Földnek egy nagy távolságokig kiterjedő, áldandó jellegű elektromos mezeje van, hasonlóan a földmágneses mezőhöz. Egy, 5000 kilométer magasra fellőtt mesterséges hold észlelései szerint nagy energiájú protonok áramlanak a földfelszín irányából kifejé, a világűrbe azon területek fölött, amelyeknek földmégne- ses szélessége meghaladja a 70 fokot. Minthogy ez az áramlás a földmágneses tér erővonalai mentén történik, megállapították, hogy a protonok egy oly elektromos tér hatására végzik mozgásukat, amely a Höld mágneses pólusai irányából radiálisán tart kifelé. Olvasó gép ..: A Kazah Tudományos Akadémia tudósai a turkológiái kutatások gyakorlatában most használtak először ejektronikus számítógépet a kazah^ irodalmi nyelv sajátosságainak vizsgálatánál. ,A gép segítségével részletesen elemezték Muhtar Auer zov Lenin-díjas szerző „Abaj útja” című epikus regényének szövegét. A vizsgálatokhoz speciális algoritmusokat dolgoztak ki, így például megadott szókapcsoiatokait tartalmazó mondatok automatikus kiválasztásának algoritmusát. ' Ezáltal sikerült megvalósítani a kazah szovjet irodalom klasszikus művelője által írt ajapvető munka gépi mondattani elemzését. A kazah tudósok szerint az elektronikus számítógép első sikeres alkalmazása a turkológiában megnyitja a lehetőséget az előtt,' hogy ezt a technikai berendezést széJ leskörűen alkalmazzák ,a domanyos kutatásoknak, Sass Istvánné még emlékszik rá A januárvégi napfény tré- fás árnyékot rajzol alakjáról a házakra, kerítésekre a tekergő út tégk-.kockáira. Hajlott hátán jókora batyu, asztalkendőbe bugyoréivá. Kezeit köténye alá rejtve igyekszik valahová. Sietős lépteire harangoznak a rongyból csavart horgon a csomagok. Nehezen érem utói. „A Táncsics utca, kedves? Nem tudom ... Idevalósi vagyok én, de a régi nevét mondja! Szóval maga nem herényi? Farsangi szokások?” — eres kezeivel megrázza a terhét, úgy igazgatja. — „Hát azt megmondhatom én is. Tudja mi az a bakfazék? Hej, nemsokára itt lesz afz ideje! De már nem csinálják! Húshagyókedden — úgy is van — húshagyókedden délután jöttek a legények és cserépkorsóban cukrot, diót, narancsot hoztak. Amikor bejöttek a konyhába, a földre dobták, hogy százfelé gurult. Akkor a legényt megvendégelték a lányos házban. De addig az ajándékot nem volt szabad összeszedni, míg a legény ott volt! Hej, de sokat kaptam én is az udvarlóimtól! Akkor aztán, ha a legény kedves vendég volt, kezdődött a móka: tánc, nóta. Mert sokan jöttek ám!” — „Hogy mit jelentett? Hát, az attól függ, milyen lány volt az. Mert volt olyan is, hogy a nagyralátó lányok szemetes bakfazekat kaptak. Volt jibban minden: hamu, toll...’ Az nagy szégyen vol-t, olyaj kapni. Ott nem volt mulatság, ahová ilyet vittek a legények. A lány kezdhette elölről a farsangi nagytakarítást, ahol abbahagyta. A legény meg eliramodott, nehogy elcsípje a gazda.” Felkutatni, megőrizni Érkezésünkkor a Jász Múzeum igazgatója egyetemi hallgatókkal járta a környező falvakat. „Az anyaggyűjtés sikeres volt” —, mondja
