Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

1670. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 •« Gazdag programmal készül a Lenin-centenáriumra a tiszaburai Lenin Tsz NEGYVENÖTÖSÖK „KUNMADARASRÓL JÖTTEM...” Huszonkét esztendeje viselt a nagy proletár vezér nevét a tiszaburai termelőszövetkezet. A közös gazdaság tagjai és ve­zetői úgy érezték, névadójuk századik születésnapját méltó­képpen kell megünnepelniük. Gazdag programot készítettek az évfordulóra. Január végén tartották a szocialista brigá­dok tanácskozásait a szövetke­zetben. Ezeken a szocialista brigádok azt kezdeményezték, hogy szövetkezetük hívja ki a Nagykunságban működő más Lenin Termelőszövetkezeteket szellemi vetélkedőre. Az üzem mozgalmi és gazdasági irányítói a napokban küldték el a kihí­vást a tiszagyendai, az abád- szaloki, a kunhegyesi és a kar­cagi Lenin Tsz-nek. Azt javasolták, a Lenin Tsz- ek küldöttei, s öttagú verseny­ző csapatai találkozzanak az abádszalóki Lenin Tsz-ben. Itt „Száz kérdés Leninről” cím­mel, előreláthatóan három for­dulós vetélkedőn döntik el, mely szövetkezetek versenyzői tudnak többet névadójuk éle­téből, munkásságáról. A nagy­kunsági tsz szövetség örömmel vállalta a kezdeményezés' pat- ronálását, s azt is, hogy a ve­télkedő nyolc legjobb helye­zettjének Leningrádba szóló utazást biztosit. A tiszaburai szövetkezet ezen túlmenően külön méltó ünnep, séggel készülődik a faluban. Huszonhárom példányban meg­vásárolta a tsz Gyurkó László: Lenin októbere című könyvét, s más Leninről szóló munkát. Azt szétosztották a szövetkezet tagjai között, s rnoát — nem túlzás — szinte mindenki Le­nin irodalmat forgat a szövet­kezetben. AIri kiolvasta, adja tovább. A szövetkezet művelő­dési házában ugyanis külön szövetkezeti vetélkedőt tarta­nak Lenin életéről. Az első há­rom helyezettet a tsz szép juta­lomban részesíti. Ezen az ün­nepségen a tsz legjobb szocia­lista brigádja — az asszonyok­ból, lányokból álló Pettyes bri­gád — ünnepélyesen felveszi Lenin nevét. Az ünnepségen hanglemezről lejátsszák Lenin egy beszédé­nek hangfelvételét. Leninről szóló verseket szavalnak, s az ünnepség fényét azzal is eme­lik, hogy meghívták a szolnoki Kálmán László veteránt, Le­nin katonáját. A gazdag program egy nem tervezett kedves eseménnyel is bővült. A jászboldogházi úttö­rőcsapat levelet írt a szövetke­zet vezetőinek, szeretnének megismerkedni a Lenin nevét viselő szövetkezet életével. A tsz fényképfelvételeket küldött a jászboldogházi pajtásoknak. S azt tervezik, továbbra is tartják a kapcsolatot az bol­dogházi úttörőkkeL Kevés emberre illik job­ban a „negyvenötös” jelző, mint Telek Islvánnéra. A jelszabadulás évében, annak is az elején, januárban lé­pett be' a pártba. Az MNDSZ alapító tag­jai között volt Kunmadara­son. Szervezte az asszonyo­kat: segítsenek, hogy ha­marabb meginduljon az ólet. — Először is kimeszeltük, kitakarítottuk az iskolát. Tudtuk, nagyon fontos, hogy gyorsan megkezdődjön a tanítás. Azután gyűjtöttünk a pestieknek, hogy ők is tudjanak dolgozni, meg a hadiárváknak. A háború előtt női szabó­ságolt tanultam, egy dara­big ezt csináltam a felsza­badulás után is. A bátyám férfiszabó műhelyében dol­goztam, de inkább csak este, meg éjszaka. Napközben a szovjet katonai kórház ré­szére varrtunk ágyneműt, hálóingeket, amit kellett. Ez azért volt jó. mert cserébe ennivalót kaptunk. Az MNDSZ községi, majd járási titkára lett, később Szolnokra hívták az MNDSZ megyei titkárságára. — A propagandamunkát szerettem a legjobban- Szol­nokon Is ezen a területen dolgoztam. Csak hát nem volt nagv végzettségem, ta­nulni kellett. Már 1948-ban részit vd'tem egy rövid pro­Xnformáclos iroda a brnoi tavaszi vásáron Az áprilisban nyíló Bmo-i Tavaszi Vásáron a HUNGEX- PO első ízben nyit önálló ma­gyar információs irodát. A ki­zárólag fogyasztási cikkeket be­mutató — a Budapesti Őszi Vásárhoz hasonló — csehszlo­vákiai vásáron nyolc magyar külkereskedelmi vállalat pros­pektusokkal, műszaki doku­mentációs anyagokkal mutatja be a hazai iparnak az export­nál is számításba jövő legújabb termékeit. Az információs iroJ da szakemberei több nyelven adnak majd felvilágosítást a magyarországi üzletkötési lehe­tőségekről. Árucsere Szovjetunió és Kuba között Moszkvában aláírták a Szov. jetunió és Kuba 1970-re szóló kölcsönös árucsereforgalmi jegyzőkönyvi megállapodását. Mihail Kuzmin, a szovjet külkereskedelmi miniszter első helyettese kijelentette, hogy az árucsere volumene az idén az 1968. évinek mésfélszerese lesz. A Szovjetunió jelentős meny. nyiségű kőolajat és olajtermé­ket, valamint gépeket és fel­szereléseket szállít a cukoripar korszerűsítésére. A Szovjetunió Kubából főleg cukrot importál. pagandista tanfolyamon, 1949-ben pedig háromhóna- pos kultúrpolitikai Iskolát végeznem. Később, 1952-ben öth ötnapos pártiskolán vol­tam, 1953-ban pedig elküld­ték kétéves pártiskolára. Amikor onnan visszajöttem, már nem az MNDSZ-ben dolgoztam tovább, hanem a megyei pártiskolán, de azt feldúlták az ellenforrada­lomkor. Még a berendezését is széthordták. Szolnokon élt az ellenfor­radalom idején. — Tizenöt hónapos pici fiam volt. A bölcsődét be­zárták. Otthon voltam a fi­ammal. Decemberben azon­ban már rendeztük a soro­kat. A területi pártszervezet­ben dolgoztam, majd is­mét a megyebizottságon. Megszerveztük 1957-ben a marxista—leninista esti egye­temet. Nehéz volt, mert alig maradt könyvünk. Az ellen­forradalmárok igen sok könyvet összeszedtek és el­szállítottak a papírgyárba, de nem maradt idejük, hogy zúzdába is vigyék. Ott volt a sok könyv a papírgyár ud­varán egy óriási halomban, verte az eső. meg a hó. Sok el pusztult, de a halom kö­zepén maradt azért ép könyv is. Először ezeket válogat­tuk ki, amit lehetett, vLsz- szavittünk az esti egyetem­re. Később Pestről is érkez­tek könyvek, azokkal egészí­tettük ki a könyvtárat. A marxista—leninista esti egyetem első igazgatója volt. öt évig irányította ott a munkát. — Nehéz volt 1962-ben megválni az oktatástól, nem is sikerült teljesen. Egy évig még tanítottam az. esti egyetemen, de nehéz volt összeegyeztetni az itteni munkámmal. Persze azért itit is kapcsolatban vagvok a pártoktatással, ha nem is úgv. mint régebben. Jelenleg az MSZMP szol­noki járási bizottságának titkára. A hízott sertések felvásárlá­si árának fölemelése után a — kommersz sertésért kilón­ként 2 forinttal többet adnak — rendezték a bacon- és a son­kasertések árát, mégpedig úgy, hogy ezek tenyésztése a gazda­ságok számára szintén kifize­tődő. A MÉM Közgazdasági Fő­osztálya az új felvásárlási ára­kat — a régiekkel ellentétben — nem fix árként hagyta jóvá, hanem hatóságilag lazán beha­tárolt, úgynevezett irányár­ként; a meghatározott össze­gektől lefelé három százalék­kal el lehet térni, felfelé pe­dig korlátlanul. A laza árfor­ma bevezetését az tette szük­ségessé, hogy az esetleges vi­lágpiaci ármozgásokat a felvá­sárlási árak is követhessék. A bacon-sertést hazánkban csak kis számban tenyésztik — évente legföljebb ötvenezret száliitanak belőle — főleg an­gol megrendelésre. Erre a 85— 90 kiló súlyú „hússal telített’ fajtára három irányárat — a minőségtől függően kilónként Az ár- és belvízvédelmi helyzetről adott legfrissebb tájékoztató szerint a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazga­tósághoz tartozó szakaszon a Tisza közepes vízállás mellett apad, Tiszaug alatt gyengén árad. Szolnoknál is apad a folyó. Tegnap 8 órakor 572 centimétert mér­tek. A Hármas-Körös lassan árad. miután a szarvasi víz­mércén 741 centiméterrel, a mezőtúrinál pedig 676 centi­méterrel tetőzött február 18- án. a Hortobágy—Berettyón — Amikor. a jelenlegi he» lyemre kerültem, többen is mondták, csoda történt, női titkár is van már. A megyé­ben akkor sem volt több nő járási titkár, ma sincs. Pe­dig biztosam többen is al­kalmasak volnának vezető posztra. Másrészt a nők ma­guk se nagyon igyekeznék, mivel a munka gyakran egész nap tart, késő este is vidékre kell járni, hiszen a taggyűléseket például több­nyire este tartják. Munkakörébe tartozik töb­bek között a pártépités, a kádermunka, az alapszerve­zetek, pártcsoportok munká­jának segítése, ellenőrzése, az agitációs és propaganda- munka, a tömegszervezetek tevékenységének segítése. Kevés szabad ideje van. — Tegnap délelőtt példá­ul a Tisza Cipőgyárban vol­tam, délben bejöttem ebé­delni, délután ki kellett mennem Tiszavárkonyba. Ma délelőtt a tanácsnál vol­tam. a beszélgetésünk után átnéztem a postát, kettőre pedig Tiszajenőre megyek és előreláthatólag este 9— 10-ig kell maradnom. Azért nem minden napom ilyen zsúfolt, elosztjuk a munkát. Hetenként általá­ban kétszer, háromszor kell vilékre mennem. Ha marad időm, vagy úgy alakul, hogy előbb egy-egy szabad órát tudok szakítani, akkor ol­vasok. Az asztalon heverő könyv­re mutat. Afanaszjev: A társadalom tudományos irá­nyítása. — Szervezett oktatásban most nem veszek részt, de a továbbképzésre mindig szükség van. 6s ha már a szabadidő felhasználásáról beszélünk. elmondom, hogy a fiam technikumba jár, elsős. Ha otthon vagyok, többnyire én kérdezem ki tőle a leckét. Az anyukák türelmesebbek... Bistey András 33—37—39 forintot — határoz, tak meg, a régi áraknál 3 fo­rinttal magasabb összegeket. Az úgynevezett sonkasertés tenyésztése a gazdaságok szá­mára különösen hosszú távon látszik kifizetőnek. A korábbi 29, illetve 31 forint helyett a különböző minőségű áruért ki­lónként 32—34 forintot fizet­nek a gazdaságoknak, amelyek jelenleg országosan 300 000 sonkasertést adnak évente. Az árdifferenciálás a gazdaságok számára lehetővé tette, hogy megfelelő takarmányozási és gépi módszerek bevezetésével az eddiginél nagyobb számban készüljenek fel a sonkasertés hizlalására. Ezt a fajtát már nemcsak a Dunántúlon, hanem a tiszántúli megyékben is tart­ják, de jelenleg csak a feldol­gozó üzemek környékén. A felvásárlási árak emelésé­vel együtt megszigorították az átvételi szabványokat. A son­kasertésnél például előírják, hogy a comb-, illetve a lapoc­karész mennyi zsírt, vagy zse­latint tartalmazhat. is tovább tart a lassú ára­dás. Az egyes szakaszokra elrendelt harmad- és má­sodfokú készültség tovább­ra is fennáll. A 28 ezer 600 holdat el­öntött belvíz eltávolításán tegnap 24 stabil és 11 félsta­bil szivattvútelep üzemelte­tésével munkálkodtak. A főcsatornák általában befo­gadóképesek és így ’ehető­vé vált és szükséges is, hogy a mezőgazdasági üze­mek fokozottabb mértekben végezzék a belvíz levezeté­sét. A kávé, a szék, a hang és az idézés Az alkotmány által biztosított demok­ráciát emberek valósítják meg. Jól és rosszul Az utóbbi időben egyre jobban. Emberséggel, vagy ridegen, „hivatalosan”. Manapság egyre több emberséggel. De azért akad még gyomlálnivaló. Itt van például a kávé, a szék, a hang és az idézés.­Kávé Igazán nem nagy ügy. Kávés nemzet lettünk, divat, sőt sikk is a kávézás. A ..házi” főzés mindenütt polgárjogot nyert. Alig van hivatal, iroda, legyen az állami vagy szövetkezeti* ahol egy sarokba állí­tott kis asztalkán ne díszelegne a kávé­főző. Eddig rendben is van, nincs semmi hiba. De nyílik az ajtó, jön az állam­polgár, az ügyfél, sőt jönnek az állam­polgárok, az ügyfelek s ki-ki intézni akar­ja ügyes-bajos dolgait. Az előadók irato­kat néznek, a csoportvezető rendeletekről magyaráz, az osztályvezető fontos ügyben tárgyal. Az ügyfelek pedig védik, keresik a maguk igazát Közben kicsöpögött a kávé, s a csinos titkárnő, vagy adminisztrátor igazságosan elosztja, kiadagolja hozzá a cukrot, majd kedves mosoly kíséretében lerakja az elő­adók, a csoportvezetők és az osztályveze­tők elé. És ők kávéznak. Nemcsak ők, kávézik a hivatal, a számlázás, az admi­nisztráció, kávézik a könyvelés, a pénz­tár, kávézik az anyagraktár, a munkaügy, kávézik a szerviz is. Az ügyfelek nem kávéznak, ők várnak. Egyikük-másikuk talán nem is szereti a kávét, ha kínálnák, udvariasan visszautasítaná. De nem kí­nálják. Már hogyan is kínálhatnának annyi ügyfelet? Az ügyes-bajos dolgukat intéző állampolgárok természetesen belát­ják, hogy számukra a hivatal nem kávé­klub, hanem ügyüket intéző munkahely. És a hivatalnokok számára? Szék Egyszerjű székről, illetve székekről van szó, mégpedig olyan székekről, amik nin­csenek. Hivatalainknál, vállalati irodák­ban ugyanis hiánycikk az ülőhely. Ezért állnak az ügyfelek, ha várakoznak, de gyakran állniuk kell akkor is, amikor már intézik ügyeiket. Hogy fárasztó lehet áll­dogálni, az most csak másodlagos, lénye­gesebb az ügyben az, hogy sértő. Gondoljuk csak végig; hívnak a tanács­hoz, hivatalhoz, vállalathoz, vagy ma­gunktól megyünk, mert fontos intéznivaló sürget és még csak azt se mondhatja az illetékes ügyintéző — tessék, foglaljon helyet. Nem mondhatja, mert az irodá­ban az ügyfelek számára egyetlen szék sincs, vagy csak egy van, de az már fog­lalt. így ott kell állni az illetékes író­asztala előtti. . Kevés a fogas is. vagy egyáltalán nincs, így télen ott áll az ember a melegre fű­tött irodában, nem vetheti le nagykabát­ját: nincs hova tenni. Az irodák többsé­gét csak az ott dolgozók számára rendez­ték be, az ügyfeleknek már nem jutott fogas, szék- a szőkébb irodában gyakran még állóhely sem. Tudom, legfontosabb, hogy igazságosan, gyorsan és jól intézzék az ügyeket. De néhány széken azért nem múlhat az ügy­félként bekopogó állampolgárok közér­zete-•• Hang Hát igen, ez is sokat számít. A hang. Ahogyan beszélnek a hivatalokban az ügyfelekkel. Nem gorombán, az biztos, de nem is elég udvariasan. Gyakran ri­degen túlzottan hivatalosan. Igaz is. hát hogyan beszéljenek egy hivatalban? Per­sze, hogy hivatalosan, de... De azért a hivatalokban js lehet, sőt illik visszaköszönni. Az ügyfél benyit, köszön, s gyakorta nem kap rá feleleteti Aztán bemutatkozik az ügyfél, elmondja, honnan jött. mit akar. De az illetékes szemében ö továbbra is névtelen, nem Kovács elvtárs. vagy János bácsi, egy- szferűen csak „maga”. És nem „szívesked­jék”, hanem csak ,-irja itt alá---” Gyak­ran türelmetlen fiatalok beszélnek így idősebbekkel, méghozzá kioktató stílus­ban. Egyébként is divat minálunk ez a ki­oktató hang. Az illetékes előadó nem fel­világosít, hanem kioktat, hogyan kell kér­nem az engedélyt. Nem meggyőz, hanem kioktat, miért nem jogos a reklamáció. De kioktat a pénztáros, hogyan rakjam sor­ba a százasokat, a posta, hogy hol és ho­gyan álljak sorba, az eladó, hogy miért kell fizetnem első osztályú árat azért a gyümölcsért, amelynek minősége csak IV. osztályú, de kioktat a portás. a házmes­ter, a büfés — szóval sokan. Időnként riadtan észreveszem, hogy magam is kez­dem utánozni őket. Lehet, hogy ebben az esetben még az A—2-es vírusnál is ma- kacsabb, ragályosabb nyavalyával állunk szemben? Idézés Senki sem szeret idézést, fizetési meg­hagyást, tartozásról szóló értesítést kapni. Pedig de sok ilyet kézbesít a posta. A tanácsoknál, különböző hivataloknál több tucat nyomtatványféleség sok ezer példá­nya sorakozik a szekrényekben, s ezek előbb-utóbb eljutnak a lakossághoz, az ügyfelekhez. Nem mindegy, milyen a nyomtatvány szövege, nem mindegy ho­gyan szólunk ezeken a papírokon az em­berekhez. Még azokhoz is, akik esetleg tartoznak valamivel. Igaz, az utóbbi időben sokat javult ezeknek a nyomtatványoknak a hangja, de azért... A tanács pénzügyi osztályának egyik térítvényes értesítéséből: „•••ennélfogva felhívom, hogy folyó évi •••hó ...-n, •••órakor lakásán tartózkodni, akadályoztatás esetén annak kulcsait megbízottjának a jelzett időre annál is inkább átadni legyen szíves, mert ellen­kező esetben kénytelen lesz a pénfiigyi osztály a lakását hatóságilag kinyittat­ni.” Ebben a felszólításban sajátosan ke­veredik az udvariasság a fenyegetéssel. Bizonyára akadnak olyan államnolgárok- akik számára ez így helyénvaló. Ámde ez sem lehet ok arra. hogy válogatás nél­kül mindig és mindenkinek szankciókat emlegessenek a pénzügyi, vagv bármely más osztályok. A kötelesséetudo honpol­gárok joggal elvárják a felnőtt embereket megillető tiszteletet, aminek kifeiezésre kell iutnia a hivatalos felszólítások tar­talmában és hangiában egyaránt. Az udvariatlan hangon túl a különböző nyomtatványok nvaka+ekert, értelmetlen szövegezése is idegesíti az embereket. Nem beszélve ártól, hogv nem értik meg. Csak helv hiánvátan nem idézem az adó­ügyi csooort lefihasi rendelvényének szö­vegét. Igaz, nagyon kevesen is értenék meg. A nyomtatván vök nagv része nyilván réven készült, épnen ezért nem ártana felfrissíteni azok haneiát. tartalmát. A demokrácia, a szocialista demokrácia kiszélesítésének torraiomköréhe sok min­den tartozik Néhány artróságot szedtem csokorba olvanokat, amelvek hivatala­ink; in+ézménveivk mnnkas+5't,.«át. de- mokratikits működését érintik. Talán nem kerülne nagy fáradságba, költségbe meg- szívlelésük. M—Sz. Uj árak a bacon és sonkasertés-tartás ösztönzésére „Vizes“ jelentés

Next

/
Oldalképek
Tartalom