Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-17 / 40. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. február 1?. \ V PAPP ZOLTÁN: 1. EGY MAGYAR — ALBIONBAN Az anglomániától Doverig En is álmodoztam egy olyan országról' ahová egyszer majd mindenképpen el szeretnék jutni. Művek tolmácsolta hatások, összebúvárkodott ismeret- anyag segítségével már megpróbáltam magam beleélni egy tőlem több ezer kilométernyire lélegző létformába, annak körülményeibe. Álmodoztam arról, hogy egyszer átléphetem határát, és szembesíthetem érzéseimet, kitalációimat, következtetéseimet a valósággal. Ez az ország Anglia volt, ahová deresedő fejjel, 1969 őszén juthattam el végül. Délután még a Keleti pályaudvaron búcsúzkodtunk — akiket távolabbi rokonságuk is kikísér az állomásra, azok aztán nem is jönnek vissza velünk majd. amikor a kirándulás véget ér — este már Bécs utcáin sétálunk. Másnap reggel a Rajna-partján robog velünk aa expressz, abban a völgyben, amelyet oly romantikus szépségűnek mondanak azok, atók nem is tévednek ebben. A folyó piszkosszürke hullámait áruval merülésig megrakott hajók, uszályok szelik, sűrű sorban követve egymást, miközben a víz fölött könnyű pára lebeg. Meredek esésű lejtőkön szőlőtőkék szabályos alakzatai sorhadserege kanyarog, a köd borította oromzatoktól le egészen szinte a folyópartig: nehéz zamatú rajnai borokat idézve emlékezetünkbe. A hegytetőkön itt is, amott is várak, várromok, némelyiken zászlót is lenget a szél. Lovagkor, vérfagyasztó drámák, máglyaként lobogó szerelmek korszaka; gyorsan ölő méreg, hamis , pénz, gyilok. gyöngyökkel ékesített párták, fájdalmas sóhajok.- Csak a színtér dacolt az idővel, sokhelyütt még a második világháború pusztító korszakát is átvészelve. Takaros nyugatnémet városokon robogunk át Tiszta utcák, új vagy újjá tatarozott házak, magasfeszültségű vezetékek pókháló-szövevénye a magasban, autók — pórias Volkswagen-teknő- cök, hangitalanná domeszti- kálva suhanó Diesel-Merci- jaguárok. Néhol a házfalakon óriási plakátok, amelyekről Kiesinger duplaajtó méretűre nagyított arcmása mosolyog mindenkire, természetesen ránk is, akik a vonatablakban kikönyökölve latolgatjuk esélyeit — mitsem sejtve még persze szeptemberben arról a kis- koalícióról, amely ellenzékbe szorítja majd a nagyhatalmú kanrellárt egész pártjával, annak vezérkarával együtt... Egy pillanatra felvillan a kölni dóm csipkézett, ég felé törő tornya is — de mint látvány nem tart tovább azoknál a látomásoknál, amelyek valaha „ kiválasztott szerencsés hívők szemei előtt megjelentek. S még a delet se harangozhatták el odahaza, amikor mi már Belgiumban robogunk. Dús rétek füvét békés fekete tarka tehenek legelészik. a vonatcsörömpölésre se kapva fel fejüket. A domboldalak néhol oly közel merészkednek a vasúti pályához, hogy alagúton kell átbújni alattuk: nyirkos hideg csapja meg az embert, aki előtt hirtelen elsötétedik a világ néhány pillanatra. De mikorra összebor- zong, már újra világos minden. Fehér hajók, emelődaru-óriások karjai csillognak a szikrázó napsütésben. Ostende. S az a vakító fénnyel, nyugtalanul csillámló víztükör, amely szinte a vasúti sínekig tör előre: a Csatorna. Hajam deresedik. Túj vagyok már az anglománia kamaszkorán, amikor a klubot klöbnek, Londont Lán- dönnek ejti az ember. A hidegvérem is sűrűn el szoktam veszíteni, még a kockás mintázatú öltönyök {ránt is csökkent érdeklődésem. A sport sem szórakoztat úgy, mint egykoron, a testmozgás pedig a munkahelytől a lakásig terjedő mini-sétákra korlátozódik nálam. Most mégis elfog az izgatottság. A hajó lassan kifordul a kikötőből. Még néhány perc és az egyre növekvő távolságban felszívódnak a partok. Az átkelés nyugodt. Alig inog alattunk a fedélzet, miközben monoton zúgással dolgoznak a hajó gyomrában a motorok Hogy kiértünk a nyüt vízié, a szél is felerősödik: sós illatot és metsző hideget sodor felénk. A fedélzeten mindenféle náció. Tizenéves nyugatnémet fiúk-lányok literes üvegből isszák a konyakot; a kontinensről hazatérő szikkadt-szikár lédik nyugágyakban ejtőznek, vastag plédekbe csavaródzva. Krisztus-szakállú, hátizsákos zarándokok, fehér fókabőr dzsekit öltött playboyok; csipkés bugyijú — a hidegtől mieglilult ajkú — francia csajok; arabok- négerek, japánok, kínaiak.« Valamint vegyes öltözékű magyarocs- kák — mi — akik hiúzpil- lantással igyekszünk villámgyorsain meglátni, felmérni mindent. Majd a látottakat gondosan elraktározzuk agyunk bombabiztos celláiban. a konvertibilis élmények tetemes mennyiségével is növelve így a közvagyont. Már tudom, hogy nem mind fénylik, ami angol« Megismerhettem a világbirodalom előtörténetét, amikor a módszereket nem mindig uralta aszportszmen- ség és a dzsentlemenség. Megláthattam a brit demokrácia kétarcúságát, repedéseit is. Most mégis elfog az izgatottság, amikor feltűnnek Dover mészkő-sziklái — méltóságteljesen kiemelkedve a lassan felhúzódó párafüggöny mögül. Fehérek és komorak S a hüllámtörők közelébe férkőzve a víz is felnyugtala- nodik. Hullámok kezdik dobálni a hajót, amely előbb tesz még egy ideges fordulatot, mielőtt odailleszkedne a parthoz. Angol földre lépünk. Az emberáradat elindul az útlevél- és vámhivatal termei felé. Az első angol bobby, aki vél találkozom. a ' 75-ös számot viseli sisakján; a második öreg, szikár és 145- ös. ö a hetes asztalka mögött ülő hivatalnokhoz kormányoz, aki némi lapozgatás és tűnődés után pecsétet nyom kókfödelű útlevelembe, majd a megfelelő rubrikába a szanszfcrítra erősen emlékeztető vonalvezetésű írásával bejegyzi az engedélyezett itt-tartózkodás végnapját Szeszélyes kanyarulaté folyosón baktatunk tovább, amely egy állomási nagycsarnokba torkollik. A vonat már vár bennünket. S mire fékez a Victoria pályaudvaron — ahová, mint a regényekben a főszereplők, megérkezünk — este van, londoni idő szerint huszonegy óra. Következik: És esik az eső Hanglenyomat A japán rendőrség új módszert vezetett be a bűnözők kilétének megállapítására. Ujjlenyomat helyett ..hanglenyomatot” vizsgálnak. Az ujjlenyomathoz hasonlóan a hang is nagyon egyéni s ezért a nyomozásnál tárgyi bizonyítékul szolgálhat. Matsumi Sudzuki, az országos kriminalisztikai intézet munkatársa már 1963 óta foglalkozik e kérdéssel, s módszerének hatásossága nemegyszer a gyakorlatban is bebizonyosodott A „hang- lenyomait” elemzésében a legtöbb nehézséget a telefonbeszélgetések során történő különféle elváltozások okozzak, pedig a rendőrség a leggyakrabban telefonon hallja a tettes hangját Bár az említett módszer kétségtelenül eredményes, sok kérdés még megoldatlan. A kutatások feltételezik hangmérnökök, nyelvészek, pszichológusok együttműködését. Masao On isi doktor, a fonetikai társaság elnöke javasolja. hogy rögzítsék szalagra az ország valamennyi lakosának hangját, mert ez megkönnyítheti a bűnügyi rendőrség munkáját A nemzeti nyelvtudományi kutatóintézet már készíti „Japán nyelvatlaszát”, melyet egyes tájnyelvek élterjedtségének térképeivel látnak el. Az ujjlenyomatokkal szemben a „hanglenyomaitnak” egy nagy előnye van: egyszerűbb a lefordítása az elektronikus számítógépek nyelvére, s könnyebb tárolásuk a gép „emlékezetében”. Az "iaklenyomatoknak” is egyéni jellegzetességük van. Megállapították, hogy az emberi ajak körvonalainak kialakulásában nagy szerepet játszik az öröklődés. viszont az egyéni tulajdonságok az idő múlásától függetlenül megőrződnek. A tudósok 18 ikerpár ajaklenyomatát hasonlították össze. Csak látszatra voltak azonosak. KIHALÓ fALU? Vezseny. A Tisza ügy öleli át, hogy félszigetet varázsol a kisközség területéből. Csaknem ezer ember él ebben a szép fekvésű faluban. A lakosság többségét a föld tartja el. a Tiszajenő- vel közös Tiszamenti Tsz- ben a tagság fele nyugdíjas vagy járadékos. A tényleges dolgozóknak csak alig egy- harmada vezsenyi, Kevés a munkáskéz, várják a fiatalokat A tavalyi évet mégis jól zártáik. Sok család él a helybeliek ősi mesterségéből, a kosárfonásból. Noha majdnem minden vezsenyi család ért a kosárfonáshoz, a htsz száz- huszonnégy tagja közül csak hét igazi szakembert tudtunk összeszámolni A többség csak egy-egy részfeladatot végez el a munkafolyamatból. Üres házok, elvágyódó fiatalok Munkaalkalom tehát van. A lakosság száma mégis évről évre csökken. Az utóbbi öt évben csak egy ház épült, ugyanakkor tíz vált lakatlanná. Kevés a gyerek is. A hajdan negyven személyes óvodába ma már csak huszonöt gyerek jár, az általános iskolában a következő tanévben öt elsősre számítanak... A felső tagozatot — hogy ne kelljen korszerűtlenül összevont osztályokban tanítani — a szomszédos Tiszavárkony fogadja jövőre... A fiatalok elvágyódására jellemző, hogy évek óta egyetlen nyolcadikos jelentkezett mezőgazdasági szak- középiskolába. Inkább ipari szakmát választanak. Tehetik, mert mióta jó a közlekedés. nincs már olyan messze a város, Szolnok sem. De van a napi kilenc buszjáratnak egy másik hatása is: a keresőképes lakosság — főként a fiatalok — elmennek segédmunkásnak a szolnoki ipari üzemekbe. a közlekedési lehetőség és a helybeli tsz gazdálkodása egyszerre kezdett javulni, de jelenleg még a város vezet a munkaerőért vívott küzdelemben. Sár és száraz kenyér azonban nagyobb léptekkel jutunk majd előre ezzel is, hiszen a szükséges pénz már összegyűlt. Végre találtunk kivitelezőt a buszforduló megépítéséhez. a helybeli tsz „személyében”. Nagyon szeretnénk segíteni a beszerzési gondokon is. Mindenekelőtt vágóhidat létesítünk, hogy legyen elegendő hús a faluban. Szeretnénk, ha a tsz átadna nekünk egy épületet a TÜZÉP-telep kialakításához is. Többet kellene tenni Meglehet, még sokan fognak felkerekedni, hogy szülőfalujuktól távol keressenek szerencsét. Igaz, az a fejlődés útja, hogy a mezőgazdaság is erőteljesen gépe- siedjen. Mégsem lehet egy kézlegyintéssel elintézni, hogy a vezsenyiek csak hetente egyszer ehetnek friss kenyeret, s hogy alapvető élelmiszerek hiánycikkek lehetnek egy ezer lakosú faluban! a legkorszerűbb gépeket is emberek fogják irányítani — akiknek bizonyára nem a „hol”, hanem a „hogyan” a fontosabb. — ob — Háziasszonyok a kútnál, üzletben, orvosnál egymásnak panaszolják: nincs kávé az egész faluban. Friss kenyér esetleg hét elején kapható (Vezsenyi ember városi útról ritkán tér haza kenyér nélkül.) Zöldség, gyümölcs alig-alig van. Délután elterjed a híre, hogy szép burgonya érkezett... Fél óra múlva zsákkal sorjáznak az üzlet felé, A sár és a beszerzési nehézségek. Ez a legfőbb gondja minden vezsenyinek. Kihaló falu? A buszforduló megépítéséhez mégis 200 ezer forinttal járultak hozzá a járástól, hiszen a megyeszékhelytől alig másfél órás út vezet Vezsenyig, érdemes a jelenleg ötven— hatvan bejáró utazását . kényelmesebbé tenni... Mi lesz az ott maradókkal? Elvégre mintegy ezer emberről van szó! A tervekről Lovas Béla, a községi tanács vb elnöke így beszél: — Eddig csak három utcába vezettük be a vizet, de már készülnek a hidroglo- busz tervei és szervezzük a víztársulatot is. Járdánk is kevés van: 1000 négyzetméter csupán. Ebben az évben BÉRBE VENNÉNK Szolnok város területén j cement tárolásra alkat-1 más zárható, száraz j raktárhelyiségeket vál-j lalatoktól, vagy magánosoktól is. Ajánlatokat kérünk Szolnok m. Állami Építő-j ipari Vállalat, Szolnok, I Ady E u. 117/c. Telefon:] 13—231., üi. Kardos. A bolgár onkológia sikerei Bulgáriában is, mint a világ országainak többségében, az egészségügy első számú kérdése a rák gyógyítása. A rákos megbetegedések aránya Bulgáriában a következő: százezer emberből 170 betegedik meg rákban. A legelterjedtebb a bőrrák: a rákos megbetegedések egyhar- mada. Második helyen a gyomorrák áll százezer ember közül 23,5 szenved gyomorrákban. Az utóbbi időben a Szófiai Onkológiai Intézetben nagy sikert értek el a rákos betegek gyógyításában (még az olyan késői stádiumban lévő betegeket is sikerrel gyógyították, akiknél a rák már a szomszédos szervekre is átterjedt — korábban az ilyen esetek gyógyíthatatlanoknak számítottak). Űjabban növekszik a tüdőrákban megbetegedők száma, különösen az ipari városokban. Szófiában a tüdőrákos megbetegedések szá- ma a legnagyobb. Az Onkológiai Intézetben kezelt tüdőrákos betegeknek csak 25,6 százaléka volt nem-dohányzó. Az adatok szerint egyre jobban elterjedt az emlőrák (a városokban lakó nők között). A bolgár tudósok tevékenyen kiveszik részüket a rákkal folytatott küzdelemből. Nagy érdeklődés váltanak ki Rajkó Rajcsev professzor kutatásai, amelyek a sejtben végbemenő ultrastrukturális változásokat vizsgálják a hámsejtdaganat létrejöttekor és a hormonális tényezők szerepét a daganat fejlődésében. Rajcsev professzornak sikerült a szabályos hámsejt rosszindulatú daganatsejtté történő átalakulása számos törvényszerűségét megállapítania és bebizonyítani, hogy a hámsejtképződés a sejt érési stádiumától függ. Megállapította, hogy a rák keletkezése összefügg a szervezet hormonális egyensúlyának megbomlásával. Javasolja; hogy a rákos megbetegedéseknél nagyobb figyelmet fordítsanak a hormonkészítményekre. ^ Kutatásaiért Rajcsev professzor megkapta a Rákellenes Küzdelem Nemzetközi Szövetségének díját és számos külföldi akadémia, többek között a New York-i Akadémia tagjává választotta. Egy másik bolgár tudós, K. Hrisztov bebizonyította, hogy amennyiben a kísérleti állatokat tartós 131-es rádióak- tiv jódos besugárzásnak vetik alá (esetleg más, a thyreotoxicosis gyógyításánál alkalmazott anyagokkal kombinálva), ezzel pajzslmirigyda- ganat keletkezését lehet előidézni. A. Szahatcsijev, Sz. Kirov, M. Musmov és más orvosok a sugárterápia terén működnek. A Szófiai Onkológiai Intézetben korszerű rádióbiológiai állomást hoztak létre, és a sebészi, terápiás és rádióizotópos módszereik komplex alkalmazásával a bőrrákos betegek 96, az emlőrákos betegek 70 és a gégerákos betegek 86 százalékát meggyógyították. Stefan Milanov olyan műszert készített, amelynek segítségével meghatározhatók a rákos szövet határai és a besugárzás mennyisége. J. Kubratov egyes bolgár gyógynövényeik rákellenes hatását vizsgálja, N. Tolekov pedig eredeti módszert dolgozott ki arra, hogyan lehet műtéttel hozzáférni az • agy rosszindulatú daganat által megtámadott részéhez. A bolgár tudósok eredményeit igen nagyra értékelte a múlt év októberében megtartott I. Nemzetközi Onkológiai Kongresszus, melynek munkájában kiváló szovjet, NDK, angol, nyugatnémet, olasz, amerikai, török és más neves külföldi tudósok is resztvettek. Lefényképezett muzsika , Az osaksi világkiállítás nyugatnémet pavilonjában Leopold Stokowski neves karnagynak a színes képe és 31 további nagyméretű diapozitív-felvétel eleveníti meg a zenei nagyságokat. Erwin Fieger tuttgarti fotó-grafikus alkotta azokat a tanulmányokat, amelyek a klasszikus koncertektől és táncolóktól kezdve a beatzenén keresztül egészen az egyes hangszerekig, a zenei kultúra minden mozzanatát szemünk elé varázsolja. Nemzetközi szakkörökben a színes fényképészet úttörőjeként emlegetik. Nemrégiben a nagy kegyben álló „Prix Nadar” díjjal tüntették ki Párizsban. Fieger diafelvételei világítókazettákban elhelyezve a kiállítási csarnok legszélén két egymás mögött felállított, elektronikus úton irányított pályán futnak , körbe egymással ellentétes Irányba. A kazetták ki- és bekapcsolása automatikusan történik. Kivilágítatlan állapotban tükörként lehet őket használni.
