Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

i.970. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Budapest (1945. február 13. emlékére) Az Elsüllyedt város — az első ciklus. A két háború közötti időszak jellemző képei. Mind hangulatilag, mind tartalmilag jól válogatott, sikerült összeál­lítás. Egyedül — az önmagában szintén hangulatos — Lámpa- gyújtogatok c. riport lóg ki egy kicsit az „Éhes város”, „A sze- métfensík nomádjai”-t bemuta­tó részből. A tömör tartalmi mondaniva­lót a könnyedén, riportszerűen dramatizáló szerkezet oldja. Egyben — éppen a korrekt, minden hatásvadászattól, vagy éppen sajnálkozástól mentes, tágyilagos hangvétel jóvoltából — modernebb és hatásosabb. A műsor gerince, az ostrom­lott város bemutatása sokol­dalú, sokat akaró. Talán azért ad kevesebbet. Lazul a beveze­tő ciklusban kitűnően kiépített érzelmi kapocs, a műsor és hallgatója között. Ebben a részben a két Déry Tibor novella rádióváltozata, A ló és az Anna néni emelkedett ki. Különösen az utóbbit sike­rült kitűnően megoldani. Gobbi Hilda, a címszereplő egy nagy darab, nagyhangú és nagyon bátor öregasszony szerepében olyan alakítást nyújt, mely után szinte elképzelhetetlen más magyar színésznővel ez a figura. Déry Tibor szemérmes em­berséggel megírt, lírai hangú novelláinak a rádióra akalmazó sikeres formát választott. Básti Lajos — a beszélő — melegszép hangján halljuk a novellákat, s csak a valóban lényeges képek elevenednek meg. A Kezdet leírása, a felszaba­dult város eszmélésének, első éveinek bemutatása az előzőek­nél lényegesen halványabb, bizonytalan. A befejező ciklus, a Pest— budai és budapesti „science fic­tion” néhány szellemes elkép­zelés a város jövőjéről Jókaitól napjainkig. Szellemes technikai megoldások, vágyálmok kissé kapkodó kavalkádja. Különösen a ma emberének jövőbe mutató elképzeléseit nagyolta el a mű­sor. Beérte néhány olyan tech­nikai újítás felsorolásával, mely a legtöbb, valamire való tudományos-fantasztikus re­gényben alapfokon szerepel. A Pódium ’70 február 13-i, ünnepi műsora valójában egy nagyon jó részeket is tartalma­zó összeállítás. De a történeti, időrendi keret és az ünnep hangulata igazán jólszerkesz­tett műsor alapkoncepciójának kevés. Nincs egy határozott gon­dolat, egy összehangoló motí­vum, mely a részeket egységgé, a hatást teljessé tegye. Az összeállítást Bélley Pál költői ihletésű összekötőszöve­ge fogta egybe, igyekezve a szerkezet egyenetlenségeit tom­pítani. Török Tamás rendező, a műsort egységre törekvőén irá­nyítja, ezen belül néhány re­mek percet tud teremteni. — T — A debreceni Közúti Építő Vállalat 5. sz. Építésve­zetősége Szolnok, Ver­seghy u. 7/c Felvételre keres útépítési munkák» ban jártas SEGÉDMUNKÁSOKAT, Szolnok, környéki mun­kahelyre. Jó kereseti lehetőség, 44 órás munkahét MINDEN SZOMBAT SZABAD. Munkaruhát, védőruhát szükség szerint, a dolgo­zók hazaszállítását bizto­sítjuk. Jelentkezni lehet: Szol­nok, Verseghy u. 7/c. Telefon: 13—147. Kamarazenei találkozó Mezőtúron Negyvenötösök Hétköznapi szimfónia Zeneiskoláinkban immár jelentős nevelési tényezővé vált a társas zenélés. Jó bi­zonysága volt ennek a va- vasámap, Mezőtúron meg­rendezett találkozó, ahol me­gyénk zeneiskolái, azok gon­dos vezetői és áldozatos, lel­kes munkát végző tanárai, színesen muzsikáló növendé­kei, felvonultatták jelenlegi legjobb, zeneileg kiérlelt műsorszámaikat. A zeneis­kolák XII. Országos Kama­razenei Fesztiváljára együt­teseket válogató zsűri és a nagyszámú érdeklődő előtt mintaszerűen megrendezett műsor általában nagy sikert aratott. Seres Attila, a me­zőtúri városi tanács vb mű­velődésügyi osztályának ve­zetője köszöntötte a résztve­vőket. Figyelemre méltóan eredményesnek minősítette a megyénkben folyó zenei nevelést. A pergő műsorban egy­mást követték a jászberényi, karcagi, kisújszállási, mező­túri, szolnoki és törökszent­miklósi zeneiskolák kis együttesei, felvonultatva a zeneiskolákban tanított min­den hangszert, különböző csoportosításban. Tekintettel Virágzik a téltemető a Bal a to ri­portján A Balaton vidékén az utóbbi napokban több jelét látni a ta­vasz közeledtének. A tó jégpán­célja, bár még nem töredezett fel, téli sportra már nem alkal­mas. A jég teteje még szilárd, de alulról már megkezdte rom­boló munkáját a váz. A termé­szet is jelzi, hogy már nem tartja magát sokáig a tél. A tó partjának szélvédett, déli lejtő­jű lankáin feltűntek a tavaszo- das első jelei. Aszófö közelében kibontotta szirmait hazánk egyik ritka virága, a téltemetö, s a szokottnál korábban pattant ki a húsvét időszakának jellegzetes virága, a barka is. az ünnepi évfordulókra több klasszikus, orosz, valamint szovjet mű is helyet kapott a műsorban. Bár vélemé­nyünk szerint e tekintetben még mindig nagyon sok az előre lépni valónk. Tanulság­ként vonhatjuk le, hogy bát­rabban kell keresnünk és válogatnunk a mát tükröző művek között, és azok javá­ra inkább mellőzni a mellőz­hető hagyományos műveket. Szatmári Endre, a váloga­tó zsűri elnöke a szaktaná­rok és igazgatók jelenlété­ben értékelte és elemezte a hallottakat. Általában elége­detten nyilatkozott a hang­verseny eredményeiről. Ki­emelte a közös zenélésre neve­lés helyes és egyre tovább fej­leszthető útját Igen fontos ez zeneiskoláink munkájá­ban, mert a jövőben körzeti, területi, nem pedig országos fesztiválok lesznek. A zsűri elnöke dicsérő megjegyzései mellett sok hasznos tanácsot is adott. Kiemelte például a kifogástalan hangzáskultúra, a közös muzsikálásban nél­külözhetetlen egymáshoz al­kalmazkodás maradéktalan- ságát. K. A. Bővítik a Badacsonyi Kisfaludy hasat Felújítják a badacsonyi Kis­faludy házat. A híres műemlék- épület, amely a legszebb pano­rámát kínáló vendéglője a hegy­nek, a főszezonban már eddig Is kicsinek bizonyult. A tervek szerint a közeljövőben megépü­lő badacsonyi személyszállító kö­télpálya egyik állomását itt ké­pezik ki, s emiatt a forgalom további növekedésére lehet szá­mítani. A Hungária Étterem és Szál­loda Vállalat 4 millió forintot költ a műemléképület bővítésé­re. Az épület eredeti formáját meghagyják és afc új vendéglő helyiséget a hegy gyomrában képezik ki. Az eddig 50 személyt fogadó étterem fedett területe így háromszorosára bővül. Kor­szerűsítik az étterem konyhá­ját is. 0 Ülünk a kis szobában egy­mással szemben. Alig észre­vehetően fordul alkonyatba a délután. — Hidd el, mad szemmel nézve kevés az, amiről szá­mot adhatok. Nem hőskölte­mény. Heten voltunk test­vérek, a legidősebb bátyám 15 éves múlt, amikor apánk meghalt Hamar keresővé kellett válnunk. Én Berény- ből Budapestre kerültem, ott dolgoztam. Kábelszerelő voltam. Erdélyből hazajöttem, ott hadiépítésen dolgoztunk. Nem mentem vissza munka­helyemre, 21 esztendős vol­tam. Tudod, hogy ért a fel- szabadulás? Egyetlen szál ruhám volt. ami rajtam. Hát én így léptem át a korszák küszöbét Ami kis cuccom volt, Pesten veszett, ahol egy ideig laktam. Át­vonult a front, munkára mentünk, a hatvani úti hidat építettük, meg lőszert ra­kodtunk teherautókra. Már szerveződött a párt, hallottam; Tóth Gyuri bácsi, így emlegettük (pedig Tóth György István volt), Vasas Márton, Tóth Mihály szer­vezték. Egyszer szólt Pokor- nyi Guszti bácsi, — később ő lett a szakmaközi bizott­ság vezetője: — Te. ismerlek én titeket, közénk tartozó volnál... A legnehezebben ment két ajánlót szerezni. Nem itt dolgoztam, nem ismertek évek óta, merre jártam. Na­gyon nehéz volt a felvétel a pártba a legelső hónapok­ban. Még januárt írtunk, amikor Vasas Márton és Pokornyi Guszti bácsi jót álltak értem. így lettem a Magyar Kom­munista Párt tagja, itt Jász­berényben. A nagy tanyás- gazdák meg a városi urak szidták a pártunkat, ke­gyetlenül. Mi Űjerdőn, Ho­Kilépett az ismeretlenségből o A Mikszáth Kálmán utca sarkán álló ház mostanában élénkebb, zajosabb, mint ko­rábban. Gyakran hallatszik hangos beszéd, különösen ha a nagy füst miatt kinyitják az ajtót. A villanykörte fé­nyét „fonott” búra tom­pítja. A szabálytalan ötszög ala­kú helyiségben alacsony pó­diumon folyik a próba. Aki­nek éppen nincs dolga, a szoba közepén álló kerek asz­talnál üldögél, vagy hátrább, a fal mellett sorakozó szé­kekére húzódik, szerepét né­zegeti vagy éppen nem csi­nál semmit, koncentrál a pó­diumra lépés pillanatára. Megzavarom a próbát, de megnyugtatnak, úgyis pihen­ni akartak egy keveset. ☆ A Kőtövis együttest még néhány hónapja is kevesen ismerték Szolnokon. Aki is­merte, az is inkább csak hal­lott róla. Itthon ritkán lép­tek fel Egerben, Szánkon Hajdúszoboszlón, Szegeden gyakrabban találkoztak a közönséggel. A két alföldi olajipari vál­lalat telepeit járták, mű- sorszámaik témáit is több­nyire az „olajos” élet humo­ros, tanulságos eseményei adták. — A Kőtövis 1967 nyarán alakult — mondja Tröm- böczky Péter, az együttes egyik vezetője. — Egy évig kizárólag „olaios” műsorokat csináltunk. Kabarét, szati­rikus összeállításokat. A mű­sorszámokat magunk írtuk. Az együttes tagioi a két olaj­ipari vállalatnál dolgoznak. ☆ Tavaly tavasszal léptek először nagyobb nyilvános­ság elé. Tatabányán részt- vettek a Bányász Kulturális Jelenet a próbáról. A pódiumon Baka Erzsébet és Cser­falvi József Heteken, Székesfehérváron pedig az Országos Pódium­fesztiválon. Szeptemberben, a bányásznapon, Komlón szerepeltek. Az 1969-es év sikereinek elismerése volt a KISZ Központi Bizottságá­nak oklevele. Jelenleg a műsornak kö­rülbelül felét adják az olaj­ipari témák. Február — már­ciusban összesen hét fellépé­sük lesz, többek között a Pop-klubban is néhány al­kalommal. A vállalatok ünnepségein többször is adtak műsort, legközelebb április 4-én lép­nek emlékműsorral a közön­ség elé. ☆ — Együttesünknek tizen­nyolc tagja van, tizenketten játszanak rendszeresen — mondja Trömböczky Péter, — Eddig a helyiséghiány akadályozta a munkánkat. A két olajipari vállalat szak- szevezeti bizottsága segített gondjaink megoldásában. Ki­bérelték számukra ezt a he­lyiséget. B. A. mókán, öregerdőn. Pórtelken kezdtünk szervezkedni, ez volt az első pártmegbízásom. Szőlőmunkások, félproletá­rok kérték felvételüket. Nem igaz, hogy Jászberényben, a nincstelenek között nem volt soha bázisunk. Negyvenhat januártól a dohánybeváltóban dolgoztam, üzemi pártszervezetet hoz­tunk létre, lehettünk vagy hatvanam Ez volt akkor a legnagyobb ipari munkások­ból álló szervezet De erősek voltunk még a bőrösök, az építőipariak és a famunká­sok között. — Meg kell tanulnotok a szakszervezetekben is dol­gozni — mondogatta Guszti bácsi, meg Szikra Mihály, aki a szakmaközi bizottság helyettes vezetője lett — Elő kell készíteni a párt­egyesülést.' Az lesz az igaza munkásegység. Sok, kis apró, egymonda­tos jelszavunk volt Ez is például: Semmi kétség — mumkásegység! De ha a párttagság felül­vizsgálatára gondolok, el­szorul a lélegzetem. Magam is az egyik felülvizsgáló bi­zottság elnöke voltam. Folyt a munka, amikor jöttek hoz­zám a negyvenötösök közül többen. Hogy őket is itt, meg itt felülvizsgálták, és már közölték velük, nem fej­lődőképesek. Kívül kell, hogy maradjanak a párt sorain. Mondom, negyvenöt elején részt vettem a tanyai szer­vezetek létrehozásában. En­gem ismertek. Olyanok be­szélgettek el velük, akik ta­lán. ekkor váltottak szót elő­ször parasztemberekkel, ta­nyai nincstelenekkel. Annikor szóltam, megbíz­tak néhány bizottság mun­kájának ellenőrzésével. Fel­kerestem a tanyák közt több ismerőst. — Fellebbezzétek meg! Biztosan tudom, megmásít­ják a döntést! — Te mondtad, városi, ta­nyai szegény egy szegény, senki szét nem választhatja őket! — rázta fejét az egyik is, másik is. M egbántottnak érezték magukat, nem fellebbeztek.- 0 Már 1952-t írtunk, amikor hazajöttem Szolnokról, a három hónapos pártiskolá­ról. Csúcsvezetőséget hoztak létre a város új ipari üze­mében, az Aprítóban. Itt let­tem csúcstitkár. No, ez egy nagy vasas üzem volt. Sokan hazaiöttek Pestről, akik eddig eljártak. Megint csak régi. gyerekkori társakkal dolgoztam együtt. Munkásigazgatónk volt. De amolyan konok, önfejű em­ber. Egyre szörnyűbb és bántóbb volt az a fajta ma­gabiztossága, ami engem mindig megrémít egy kicsit. Nem vagyok ón félő, óvatos­kodó, de nem bírom a csap­kodó döntéseket, a íennhé- jáeást. Mulatozott, körülvet­te magát hajbókolókikai, lé- hűtőkkel. Mi meg szóltunk neki. Tudod, azután 1954-ben jött a vezetőségválasztás. Öt szavazat híján nem vá­lasztottak meg újra. Egy­szóval nem én kerültem ki győztesen, a városi pártbi­zottság tagja lettem, de ne­héz napokat éltem. Akkor már működött a Fémnyotmó és Leimezárugyár. Átmentem oda dolgozni. Vigasztaltak, bátorítottak. De magam sem értettem, mi történt Űj sza­kasz kezdődik — mondtuk az embereknek. Nem. kezdő­dik, ez nem nevezhető új­nak, — jött a „vonal” egy hét múlva. Emeljük az élet- színvonalat! Nem. ehetjük meg a jövőt-•• A legnehezebb talán az, amikor nem tudja az ember, nem érti pontosan, mi tör­ténik körülötte. Csak sej­téseire hagyatkozhat. 0 Ott, a Bercsényi űt sarkán, a tisztiklubban működött alaikulatunk. A karhatalom­ba 1956 decemberében ke­rültem, előtte már — no­vemberben •— a pártot szer­vező előkészítő bizottságban dolgoztunk. Száraz Jánossal a fémnyomóban hoztuk lét­re a szervezetet. Göblyös István volt a kar­hatalomnál a parancsnokom. Néhány hónapot töltöttem egyenruhában, azaz leszere­lésem után kértem felvéte­lem a munkásőrségbe. Tíz évig viseltem a kék ove- rállt, itt voltunk majd mind a karhatalomból. Most a Hűtőgépgyár 111-as özemében vagyok művezető. Az üzemi párt-végrehajtóbi­zottság titkárhelyettese. a vállalati szb tagja és a népfront városi elnökségében is ügyködök. Elvégeztem az esti egyetemet, és sokszor el­gondolkozom; ha huszonöt év utján, újra végig kellene mennem, lehet, sok mindent, mai ismereteimmel, mai fej­jel másképp csinálnék. Nem, ne ráncold a homlokod! Hidd el! De ugyanezt az utat járnám. Két lányom van; a kiseb­bik, Zsuzsa a szolnoki kÖ7i- gazdasági szakközépiskolába jár, tizenhat éves. A na­gyobbik, Edit Debrecenben a vegyipari technikumban az idén végez. Örülök, hogy szakmát tanulnak. Edit a vegyipari technikum KISZ vb tagja, szervezőtitkár. Szeretik a zenét, van ott­hon lemezjátszónk. El-elné- zem .őket; vidámak, annyi minden érdekli őket. Vasas drukkerok, sportolnak...! Te jóságos ég!1 Te ezt mind írod, amit én itt be­szélek? Hidd el, nem va­gyok én regényhős! Tóth Antal — közkatona. Talán nincs is mit írnod erről... Egy vagyok, a negyvenötö­sök közül. Császtvai István Előadás a művésztelepen Ma este hat órakor a szolno­ki művésztelep kollektiv mű­termében az elmúlt évben in­dított esztétikai előadássorozat keretében dr. Dankó Imre, a debreceni Déri Múzeum igaz­gatója „A XIX. és a XX. szá­zad angol festészete és szobrá­szata” címmel tart vetített ké­pekkel illusztrált előadást. Az esztétikai sorozatot a Ma­gyar Képzőművészek Szövetsége Közép-Magyarországi Területi Szervezete indította a művész­telepen élő alkotók és a képző­művészet iránt érdeklődők ré­szére. BUDAPESTI KIEMELT MUNKÁRA KERESÜNK kőműveseket, segédmunkásokat (15 éves kortól is) kubikosokat, ácsokat, komplett brigádokat is felveszünk. Állandó budapesti munka, teljesítménybér. szállás, étkezés munkaruha. ÁPRILIS 4. KTSZ. Budapest, VIII., Auróra u. 23., Munkaügy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom