Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19?ö. január ÍS. /Uittkítn' fwhbzán Szilveszter — utólag Ma Magyaronszgágon kb. 1,2 millió tv-készülék van. És kb. 5—6 millió szilveszteri mulatságra alkalmas 14 éven felüli. Szóval a rádió szilveszteri műsorát vajmi kevesen hallgatták — szilveszterkor. így tehát a szilveszteri rádiókritika . a héten aktuális, mert hétfőn viszont az ismétlést — bátran merem állítani, — közel az egész ország (lényegesen józqjiabb fejjel) végighallgatta. Az előregyártott rádióműsornak szerencsére' megvan az az előnye, (a hangtechnika tökéletesedése óta), hogy képes az egyidejűség illúzióját felkelteni, így aztán nem zavar az a tudat, hogy felvételről halljuk a műsort. Az egyébként sem rossz műsort. Mert — mindenféle ‘hasonlitgatástól megkímélve az olvasót — nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a rádio- szilveszter jó szórakozás volt. Vitatható viszont: nem lett vona jó elszakadni a „hónapos kabarék” már megszokott keretjátékától és a szabványfiguráktól? Nem mintha Gugyerák gügyeségein nem nevettünk volna most is jóízűen, vagy a Psota—Major kettős Lujza—Jenő házaspárja rosszabb lett volna, mint máskor. Sőt, Hacser Jóssá kedves figurájával a Lujza—Jenő duó trióvá tágult: a kabaréházaspárnak született egy kabarégyereke s egyenesen teenagemek, így aztán nem volt probléma — és poénhiány. Mégis, az ember Szilveszterkor több újat várt Persze volt azért újdonság is. Peterdi Pál ötletes jelenete, — a Kiestünk a sombreróból — frappáns karikatúra Szepesi György foci közveti léséről. Az élőbeszed és a hangfelvétel keverése szokatlan, de szellemes és kacagtató poénlehetőség, melyet szinte maradéktalanul ki Is használtak. Újdonságként , hatott a beat-együttesek egymást parodizáló, sikeres összeállítása Is. Ezt persze elsősorban a (beat-) zeneértők értékelték. (Hát istenem, a zenét végül !s mindig kiváltképp a zene- értők értették meg!) Hofí Géza énekórája azt adta, amit vártunk HofítóL Csorba István magánszáma a Vidéki fiű Pesten, noha mulatságos és friss volt, mégis a táncdalfesztivált parodizáló, emlékezetes kabarészámánál kapkodóbbriak, felületesebbnek tűnt. Komlóé János és Mikes György gördülékenyen, ötletesen konferáltak, de megjelent a „hónapos kabaré” többi szóvivője, Abody Béla, Bodrogi Gyula és Mátrai Be- tégh Béla is. ők öten két jelenetben is szórakoztatták egymást és a közönséget, —• (igaz a másodikba a „kék- fenyes” Szabó László is besegített) fesztelenül, közvetlenül, sok aktualitással. Marton Frigyes a kcjzel három órés monstre kabaré rendezője, ha a hagyományos kabarét vesszük mértékül, nagy és jó munkát végzett De (ha a tv tudott) a rádió is tud újítani. Talán majd i jövőre. sí fiSmbfieafcy ! Skandináviában rendkívül zordra fordult az idő, s Norvégiában 35 fokkal fagypont alá süllyedt a hőmérséklet Képünk viszont azt mutatja, hogy a dániai Koppenhágában fagypont körüli a hőmérséklet, s a hóval ott is meg kell küzdeniük a traktorosoknak és teherautóknak. (Telefoto—AP—MTI—KS) Elektronagg yal f n mm ff f ff a bűnözök ellen Az amerikai rendőrség újítása Egy amerikai rendőr két alvó férfit fedez fel egy kocsiban, amely elhagyatott út mentén parkól. A szokás szerint igazoltatja Őket majd rádión jelentést tesz a parancsnokságnak. A parancsnokság tájékoztatást kér az illetőkről a washingtoni Országos Bűnügyi Tájékoztató Központtól. A központ azonnal válaszol: a szóban forgó egyéneket rablás és négy nő meggyilkolása miatt körözik. A rendőrtiszt azonnal őrizetbe veszi a körözötteket Ilyen esetek ma országszerte előfordulnak. Az Országos Bűnügyi Tájékoztató Központ (NCIC) erős új fegyvernek bizonyult a bűnözés ellen vívott fokozódó háborúban. E központot a Szövetségi Nyomozó hivatal — (FBI) nem egészen három évvel ezelőtt helyezte üzembe. Ma már 48 állam és sok város veszi igénybe a központ komputerizált hálózatát, hogy gyors Információt kapjon a körözött egyénekről, vagy az ellopott tulajdonról. A washingtoni központban ■ tárolt 1,2 millió információt az Egyesült Államok bármelyik helyi és állami rendőrsége azonnal megkaphatja. A bűnözők ellen vívott komputerizált háború jól beválik: a washingtoni számítógépet hírközlési, vonalakkal kötik össze 87 rendőrparancsnoksággal — Kanadával szintén van összeköttetés — és e parancsnokságok néhány másodperc alatt megkapják a kért információt. A washingtoni tájékoztató központban két óriási számítógép van: az egyik állandóan működik, a másik csak rendkívüli esetekben. Ezek a számítógépek összeköttetésben állnak más számítógép-rendszerekkel, amelyek egyes állami vagy helyi parancsnokságokon vannak. A tájékoztató központtal, kapcsolatban álló 87 rendőrparancsnokság közül 17-nek van komputere, s a végső cél az, hogy rrpnd egyik állam közvetlen összeköttetésbe kerüljön az FBI washingtoni számítógénével. Az ősz- szeköttetóst addig telex biztosítja. A tárolt információkat szigorúan ellenőrzik. E rendszer nem tör be a törvény- tisztelő emberek magánéletébe; csak azoknak az egyéneknek a nevét és személy- leírását tárolja, akik ellen súlyosabb bűncselekmény elkövetése miatt elfogató parancsot adtak ki. A tájékoztató központ rendőrségi alkalmazása egyre szélesebb körű. As FBI számítógépe naponta több mint 40 000 „tranzakciót” bonyolít 1c cs szeptember utolsó hetében például 505 körözött egyént leplezett le. Az Országos Bűnügyi Tájékoztató Központ kapacitását még korántsem használják ki teljesen. Az FBI igazgatója ezzel kapcsolatban kijelentette: „Ami az NCIC hálózatának későbbi kiterjesztését illeti, arra számítunk, hogy a központi számítógép országos hálózat magva lesz. Az összes államok és nagyvárosok bekapcsolódnak majd az információs rendszerbe. Az ilyen széleskörű hálózat azonnal tájékoztatást nyújt majd az ország minden rendőreinek és felbecsülhetetlen értékű fegyverrel látja eJ őket a bűnözők ellen vívott harcban. E rendszer még kezdeti stádiumban van: — operatív és igazgatási alkalmazásának lehetőségei korlátlanok”. (.U S. NEWS et WORLD REPORT) Női hajviselet Afrikában Afrika teli van változások- kai. Nem sok maradt meg azokból a régmúlt időkből, amikor európaiak először jelentek meg e földrészen. A nőj hajviselet meglepően változatos, ugyanakkor stílusában egységes — ez a több évszázados afrikai hagyomány egyik öröksége. Ilyen hajviselet jellemezte időszámításunk előtt az I. évezredben az észak-nigériai Nők folyó menti civilizációban a női terrakotta fejdíszeket A női hajviselet most is, — amikor az európai kultúra a tranzisztoros rádiókkal, műanyag gokkal, és az afrikai göndör és engedetlen haját kiegyenesítő és „leigázó” különleges brillantinokkal mindinkább betört Afrikába, — az afrikai kultúra egyik legkonzervatívabb eleme. A vasárnapi bazárok rögtönzött fodrászmúhelyei vonzzák a lányokat Afrikéban a szépség netovábbja a koromfekete, fénylő hajzat, ám a hajszálak kiégnek és Elfakulnak % tűző napom A fodrász különleges fekete festék segítségével visszaadja a hajszálak előző Csillogását A frizuraválaszték és az árjegyzék itt áll kifüggesztve egy küksnlegée táblán. Ha egy lány a vásáron eladja portékáját, társnőinek irigykedő pillantásaitól és legények tréfálkozásától kísérve zavartan mosolyog, mert a fodrásznál a karosszéket helyettesítő ládára ülve 6 kerül a zajgó tömeg figyelmének központjába. A sok-sok különféle frizurát hosszú és rövid hajviseletre oszthatjuk. Rövid hajviselete kislányoknak és az egészen fiatal hajadonoknak van. Ollóval sávokat nyírnak a lányok hajába homlokuktól tarkójukig és egyik halántékuktól a másikig. A megmaradt hajtincseket cérnaszállal haj fonatokba kötik. Néha 36 hájfonat Is van egy fejen. A nehezen fésülhető hajat kis copfokba fonják, amelyeket aztán különféle díszminták formájában helyesnek el. A hajfonatokat néha sakktáblaszérűén csomóba kötik. Az így ápolt fej leginkább az iféi terrakotta női hajdíszekre emlékeztet. Az afrikai nők, egyébként a férfiak Is, különös gonddal ápolják hajukat. A módosabb afrikai Családok lányai és fiatalasszonyai hosszú hajfonatokat viselnek. Persze ízléstelenségnek tartják, ha az ilyen hajfonatok lógnak. Ezért cémaszállal kötik össze, egyes esetekben pálcikákkal rögzítik a hajfonatokat. A legbonyolultabb hajviseleteknél magas kontybán egyesítik a hajfonatokat, eaz ilyen hajviselet sajátos koronára emlékeztet. Ritka az olyan hajviselet, amikor a hajfonatokat a tarkón hatalmas csomóba kötik, és elől összefont kisebb hajcsomóval a homlok fölött összekötik. Ilyen frizurát csak ünnepek előtt készítenek és jó sokáig viselnek. Jelenleg eléggé elterjedt szokás magas turbánok formájában összetekert színes hajfonatok viselete. Ebben már as európai kultúra hatása érezhető. Megoldották a sztalaktitok rejtélyét A romantikusnak ható cseppkőképződmények, melyek már edlig is egyaránt izgatták tudósok és turisták fantáziáját, most újabb meglepetéssel szolgáltak. A ne- vadai egyetem kutatója, F. W. Went azt a feltűnést keltő felfedezést tette, hogy ezeket a cseppköveket bizonyos gombák idézik elő. Az eddigi nézetek szerint ezek az érdekes képződmények csak úgy keletkezhettek, hogy a barlang mennyezetének repedésein beszivárgó víz, lassú csepegés közben, mésztartalmának egy részét a „vízcseppbojtokon” kristályosította ki. így keletkeztek az ún. sztalaktitok, melyeknek ellentétes irányú megfelelői a barlang aljáról felfelé növekvő sztalagmitok. Kutatásaik során azonban Went és munkatársai legnagyobb meglepetésükre azt figyelték meg, hogy az eddig halottnak hitt barlangokban parányi organizmusok tömege nyüzsög, s ezek a kicsiny élőlények a faiakon, de főleg a cseppkőképződményeken élnek. Amikor azután a növekedésben levő sztalaktito- kat mikroszkopikus vizsgálatnak vetették alá, megállapították, hogy ezek a mikrobák különböző gombaszöve- tek. Megállapították azt is, hogy ezek minden, még növekedésben levő cseppkő alján található vizcseppben jelen vannak, mégpedig úgy, hogy az apró mészkristályo- kat ilyen gombafonalak kötik össze egymással. Érdekes módon, minden sztalaktitgombánál ugyanazt a fajt mutatták ki, a „Cepha- losporium mellaecolae”-t. — Ezek a fonalak olyan finomak, s olyan kicsik, hogy nem csoda, ha eddig elkerülték a kutatók figyelmét. A „barlagmikrobiológus” Went, ezekután megpróbálta hipotézisét igazolandó, hogy a sztalaktitok végéről származó vízcseppekből és a cseppkövek felső rétegéből, mesterséges cseppköveket hozzon létre. Ez 48 eset közül 43- ban sikerült is. így tehát bebizonyosodott, hogy cseppkövek keletkezéséhez feltétlenül „gombafertőzésre” van szükség, hiszen a kiváló mészkristályok csak a gombafonadék segítségével tudnak a lelógó oszlopra rárakódni. A tudósok úgy vélik, most már árra is megszületett a magyarázat, hogyan létezik az, hogy néhány barlangban, bár a geológiai-kémiai feltételek megvannak^ mégsincsenek cseppkövek.' Éppen csak a mikrogombák hiányoznak. Az amerikai tudósok most azzal kísérleteznek, hogy cseppkőnélküli barlangokat beoltsanak a Cephalosporium meliaecolae gombával. Így egyszer majd ezek is bizarr, grandiózus cseppkőbarlangokká válnak. Kísérletileg bebizonyították, hogy a rák egyik fajtája vírusos eredetű 1969. decemberében bejelentették, hogy — először a világon —elkülönítették és elektronikus mikroszkópon keresztül „látták” az ember egyik fajta rák megbetegedésének vírusát. R. T. Saracino doktor az alábbiakban foglalja össze az új felfedezés jelentőségét. Tudományos körökben és a közvéleményben egyaránt nagy feltűnést keltett az a hír, hogy nyilvánvalóan kimutatták az ember egyik fajta rákmegbetegedésének eredetét és természetét. A Nemzetközi Rákellenes Liga a Párizs-környéki Vil- leiuifben előadást rendezett a rákkérdésről. Morton és Eil- ber amerikai professzorok részvételével. A két fiatal kutató az amerikai Bethesdá- ban, az Országos Egészség- ügyi Intézetben dolgozik, sa nagy felfedezésről a következőket mondotta: „Bebizonyítottuk, hogy az emberi rákmegbetegedés egyik fajtája, — s nem tarthatjuk kizártnak, hogy valamennyi fajtája, —- fertőzéses eredetű”. A két kutató először ts megállapította, hogy a szarkómás beteg véreben, — tehát azokéban, akiknél a kötőszövet rosszindulatú daganata lépett fel, — anti-tes- tecskék vannak jelen, s hogy ezek a testecskék reagálnak a szarkómás sejtek ellenanyag-képzőire. Ezután tenyésztették és átszűrték a rosszindulatú sej teket. A filtrátumot ájültették egészséges emberi kötő- Nszövetbe, amely ezek után Szarkómás kötőszövetté alakult át. Maga is átvette a rosszindulatú sejtek immunológiai jellegzetességeit, s benne is felismerhetővé váltak a szarkómás ellenanyag- képzők. A két professzor a kísérletezés során felfigyelt az egér szarkőma-vírusához hasonló vírusok jelentkezésére. Eil- bér doktor elmondotta: „Bár azt még nem sikerült bebizonyítanunk, hogy a most felfedezett vírus a szarkómáé, de fontos, hogy a szarkómának különálló antigénje van. Megállapíthattuk, hogy az emberi rák-megbetegedéseknél megfigyelt tényező el rákos: t- ja az egészséges sejteket, amit eddig még nem bizonyítottak be”. Ennek elméleti jelentőségétől eltekintve, a felfedezésben az a legfontosabb, hogy megkutatja a rákmegbetegedés immunológiai gyógykezelésének távlatait. Vírusának közreműködésével ugyanis oltót anyagot lehet előállítani. A rosszindulatú daganat vírusos eredetét először Peyton Rous mutatta ki, a tyúk szarkómájánál. Azóta már többször is rámutattak a rákvírus jelenlétére több állatfajtánál, beleértve az emlőn sokét is. Az emberi szövet tenyészetekben sikerült rákot kiváltani az £>V 40 vírus közreműködésével; viszont az állati sejt-tenyészeteket is sikerült elrákosítani az emberi gégében sűrűn előforduló vírusok segítségévei. Elektronikus mikroszkópon át többször megfigyelték vírusos tényezők jelenlétét az emberi velő rosszindulatú daganatainál, vagy a leukémiások yérsavójában. Mindeddig nehéz volt megállapítani, hogy csupán á rosszindulatú* daganat fejlődéséhez kapcsolódó csírákról- van-e szó, vagy olyanokról, amelyek annak keletkezéseben közvetlenül közreműködnek. Morton és Eilber érdeme« egyrészt kimutatták, hogy egészséges emberi sejtek eírá- kosodhatnak az elkülönített vírus hatására, másrészt megállapították az immunológia! kapcsolatot a rosszindulatú daganatok antigénjei és a- beteg vérsavója között. Az ezüstjodid megfékezi a hurrikánt Amerikai tudósok egy hurrikán sebességét ezüstjodid- krístály-„beoltással” csökkenteni tudták. Miután az ezüst- jodid-injekciót megkapta, néhány órán keresztül 30 százalékkal csökkent a Debby- hurrikán sebessége. (180-ról 120 km ó-ra esett.) A rákövetkező napon azután ismét erősebbé vált a vihar. Ezután megismételték az oltást, aminek következményeképpen a sebesség ismét IS százalékkal csökkent. Mivel átlagosan, A hurrikánok tíz százalékánál a sebesség akár 30 százalékos csökkenése is előfordulhat, a tudósok nem az első kísérlet után zárhatták ki egészen art a feltevést sem. hogy a Debby megfékeződése oltás nélkül is létrejöhetett Volna, de míveí az ezüstjodiddal lefolytatott kísérlet a 2. esetben is sikeré® volt, az eredmény aligha puszta véletlen.
