Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

% 1970. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A nagyközségi rang kötelez ■ ünnepi tanácsülés Kunhegyesen (Tudósítónktól) Kunhegyes zászlódíszt öl­tött hétfőn. Felnnőttek, út­törőruhás gyerekek siettek a művelődési ház felé. A nyilvános ünnepi tanácsülés egyetlen napirendi pontja Kunhegyes nagyyközségi rangra emelése. Ä megnyitó után dr. Kuti György, a me­gyei tanács vb titkára mél­tatta és indokolta az esemény jelentőségét. „A község kulturálist komi~ trmnáJlis ellátüítsága, köz­ponti fekvése> lélekszámú te­kintetében indokolt volt a• 70/1969. sz. kormányhatáro­zattal élni, azaz a települést magasabb osztályba minősíte­ni■ A megyei tanács a járá­si tanáccsal egyetértésben mérlegelve Kunhegyes köz­ség kérelmét úgy döntött, hogy 1970. január 1. után a települést nagyközséggé és ennek megfelelően taná­csát nagyközségi tanáccsá nyilvánítja. A további mun­kához jókívánságaimat feje­zőm ki, sok-sok, eredményt, sikereket a község minden lakójának’ — fejezte be be­szédét Kuti elvtárs. A jelenlevők zúgó tapsa közepette nyújtotta át a nagyközségi rang hivatalos, díszes okmányát Az ünnepi beszédet Rács Ferenc Kunhegyes nagyköz­ség vb elnöke tartotta. Meg­említette: az új szervezeti forrna előtt a tanács és in­tézményei évi költségvetése 5,1 millió forint volt. most 10,3 millió forintra emelke­dik. A helybeli és környékbeli lakosság jobb foglalkoztatott­ságát is igyekszünk megol­dani. Mindent elkövetünk annak érdekében> hogy a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár egy részlege Kunhe­gyesre települjön, amely ezer női munkaerő elhelyezését biztosítja,” Rácz elvtárs még szólt a bekövetkezett feladatokról és gondókról és a negyedik öt­éves terv főbb helybeli léte­sítményeiről. A beszéd után a megyei és járási szervek, valamint a hozzászólók jókívánságokkal kedveskedtem a nagyközséggé válás alkalmából.' Az ünnepi tanácsülést ma­gyar és szovjet vendégmű­vészek nagysikerű fellépése zárta be. Enyhe lefolyású a Hong-Kong-i influenza A tapasztalatok szerint a Hong-Kong-j influenza •— az A—2 típusú vírusok által okozott korábbi járványokhoz hasonlóan — az esetek túl­nyomó többségében néhány nap alatt lezajlik, de rendkí­vül fertőző. A tünetek eléggé hevesen jelentkeznek: láz, fej- és végtagfájás, gyomor- panaszok, esetleg hányinger. Az orr és a torok hurutja a kevéssé gyakori tünetek közé számít, ez a közfelfogásban az influenzával sokszor egy kalap alá vett másik gyakori vírusbetegség, a nátha fő tü­nete. Szövődmények a Hong- Kong-i influenzához főleg az idősebb betegeknél járulnak. A leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás, de arcüreg- vagy homloküreg gyulladás, középfülgyulladás, ritkábban vesegyulladás is felléphet Idős betegeknél különösen a keringési rendszerrel kapcso­latos szövődmények veszélye­sek. A szövődmények megelőzé­sének legjobb módja, ha a beteg lázas állapotban, inf­luenzával -otthon marad és fekszik. Pontosan meg kell tartani az orvos ’utasításait. Szén és brikett van elegendő, a koksz kevés, a tűzifa változatlanul hiánycikk A tüzelóellátassai kapcso­latos problémákról dr. Gazda Tamás, a Belkereskelelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője Bz alábbi tájékoztatást adta az MTI munkatársának: A tüzelőkereskedelem de­cemberben utolérte magát és áz évét 32 000 vagorios kész­lettel zárta. Év végén általá­ban hasonló készlettel szo­kott rendelkezni a kereske­delem, 1969 végére azonban többet irányoztak elő, hogy a tervezett többlet megsincs az árusítóhelyeken, az nem a kereskedelmen múlott — A legtöbb problémát egyéb­ként is a választékhiány okozza. Különösen vonatko­zik ez a fára, amelyből az er­dőgazdaságok mintegy 4000 vagonnyit nem szállítottak le kellő időben. Vidéken úgy­szólván nincsen olyan telep, ahol ne volna valamilyen tü­zelő, bár a megfelelő elosz­tást a szállítási nehézségek akadályozzák- Szén és brikett megrendelést Budapesten há- róm napon, vidékén öt napon béiüli szállításra vállalnak. A tüzelőkereskedelem jelenleg 700 vagon már megrendelt tüzelőfát nem szállított le a lakosságnak. NDK-brikettből — egyelőre ez államközi szerződés alap­ján — a tavalyi 30 000 va­gonnal szemben a? idén 44 ezer vagonnal várnak. A szén­bányászat az igény szerint szállított, viszont tűzifát a kért 88 000 helyett csak 80 000 vagont vállaltak az erdőgaz­daságok. Az I. negyedévben lesz elegendő szén és hazai brikett, NDK brikettből 8000 vagon érkezik. Fából 20 000 vagon szállítását ígérték az erdőgazdaságok. Problémát jelent viszont, hogy kokszból a visszaigazolt 8500 tonna korántsem elegendő. A Szolnok megyei TCÍÉP Vállalat igazgatóhelyettesétől kapott tájékoztatás szerint megyénkben a tűzifa kivété- lével a fentieknél jobb a helyzet A vállalat telepein jelenleg 1100 vagon szenet tá­rolnak. Mindenütt kapható nógrádi szén, iszap, lignit, brikett, s a borsodi szenet is folyamatosan kapják. Koksz­ból a lakosság szükségletét meg a nyáron biztosították, s jórészt a közületek is megvá­sárolták a szükséges mennyi­séget. A napokban Jászbe­rényből és Tiszafüredről ér­kezett olyan jelzés, hogy ke­vés az apró lengyel szén, il­letve a megvásároltnál több­re van szüksége egy-egy szervnek. Mindkét helyen si­került megoldani a problé­mát. A tiszafüredi gimná­zium részére például 20 má­zsa apró lengyel szenet ad­tak. Megyénkben is gondot okoz a tűzifa ellátás. — A TÜZÉP 1970-rc 4 ezer vagon fát kíván beszerezni, s edd’g az erdőgazdaságokkal csupán 800 vagonra sikerült a szerző­dést megkötni. Javít a helyze­ten, hogy az első negyedév­ben 100 vagon importtá ér­kezik Szolnok megyébe. — Ezenkívül a TÜZÉP vál'alat valamennyi telepén kapható hulladékfa. Szolnokon, Kisúj­szálláson, Kunszentmarton- ban ebből korlátlan mennyi­ségben kaphatnak, a többi te­lepen is lehetőség van arra, hogy ezzel pótolják a tűzifát a vásárlók. Előtérben a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése Az egyetemi felvételekről, a társadalmi ösztöndíjakról A Minisztertanács legutóbbi ülésén megvitatta a Mű­velődésügyi Minisztérium beszámolóját, az egyetemi, fő­iskolai felvételek tapasztalatairól. Felsőoktatási intézmé­nyeinkben az 1969—70-as tanévben a nappali tagoza­ton 14 452, az estin 2385, alevelezőn 6060, összesen te­hát 22 897 első éves hallgató kezdte meg tanulmányait Ez lényegében megfelel a megelőző három év szintjé­nek, kivéve a levelező tagozatot; itt a tavalyi felvételi létszámhoz képest mintegy másfélezres növekedés adó­dik elsősorban á képesítés nélküli vidéki tanítók és taná­rok levelező képzésének kiterjesztéséből. Növekedett a nappali tagozaton a nőhallgatók aránya (44.6 százalék), különösen a peda togusképző intézményekben (80—100) százalék) és a tudomány- és orvosegyetemeken (60 szá­zaiéi?). A nappali tagozatokra felvettek 71 százaléka gimnáziumból, 10,8 százaléka szakközépiskolából, 17,8 százaléka középfokú technikumból került ki. A felvettek­nek mintegy 40 százaléka a korábbi években érettségi­zett. Az adatokat elemezve dr. Polinszky Károly miniszter- helyettes a következőket mondotta: — A nappali tagozatra je­lentkezettek száma tovább csökkent, az előző esztendő­höz képest mintegy 7 száza­lék a visszaesés. Azonban így is 2,4-szer annyian jelentkeztek, mint amennyit fel tudtunk venni. Ez az arány biztosítja a megfelelő válogatási lehető­ségeket és egyben jelzi azt is, hogy egyre reálisabbá válnak a jelentkezéséit. A pályázók szama azonban in­tézménytípusonként, karon­ként és szakonként még mindig igen aránytalan volt: míg o. bölcsészeti, jogi, ál­talános orvosi, fogorvosi karokra, a tanárképző fő­iskolák egyes szakaira 4, illetve 4,5-szörös volt a je­lentkezés, addig a műszaki és agráregyetemekre alig kétszeres, az ipari és me­zőgazdasági felsőfokú tech­nikumokban pedig mind­össze 50—60 százalékkal volt több a pályázók szá­ma, .mint a fele ételi .keret. Ez — sajnos — több fontos ágazatban jelentős minőségi különbségeket idézhet elő a szakemberek felkészültségét, rátermettségét illetően. — Felsőoktatási felvételi rendszerünk alapelveinek érintetlenül hagyása mellett a tapasztalatok hasznosítá­sával folytatnunk kell a fel­vételi eljárások finomítását. A központilag irányított, egységes írásbeli felvételi rendszert, amelyet éveli óta eredményesen alkalmazunk a műszaki egyetemeken és főiskolákon, továbbá a köz- gazdasági egyetemen és a jo­gi karokon, célszerű — a szakmai sajátosságok figye­lembe vételével — kiterjesz­teni más intézményekre is. Figyelmeztető adat szá­munkra, howy a nappali ta­gozatos elsőévesek között a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya az előző évi 41,3 százalékról 39,2 százalékra csökkent. Több évre vissza­tekintve még szembetűnőbb a munkás—paraszt tanulók arányának csökkenése: 1964 —65-ben még 45,7 százalék volt a fizikai dolgozók gyer­mekeinek részvétele az indu­ló első évfolyamon. — Mindez összefügg azzal, hogy a középiskolákban, , s különösen a továbbtanulás szempont­jából ma még elsősorban számbajövő gimnáziumok­ban a fizikai dolgozók gyermekei aránya jelentő~ sen csőként. Míg a továbbtanulók 71 százalékát adó gimnáziu­mokban 1967—68-ban 50,5 százalék volt a fizikai dol­gozók gyermekeinek aránya, addig az elmúlt tanévben ez 46.6 százalékra’ esett, vissza, s az idei tanévben 44,8 szá­zalék, ami azt jelenti, hogy a jövő években is további nehézségek várhatók jelent­kezésüket illetően: — Ismételten felhívtuk az egyetemek, főiskolák vetí­tőinek, párt- és KlSZ-szer- vezeteinek figyelmét a W- kások és kimaradások gon­dos elemzésére és arra, hogy a fizikai dolgozók gyermeke­it fokozottan segítsék. — A fizikai dolgozók gr - mekei tanulmányi előrehala­dásának kérdése szorosait kapcsolódik kőzakta úti rendszerünk fejlődésének generális problémájához, a munkáskerületek és falusi is­kolák tárgyi, személyi felté­teleinek javításához, az osz- tálylétszámok csökkentésé­hez, a pedagógusok túlterhe­lésének enyhítéséhez, szak- képzettségük fejlesztéséhez. E problémák megoldásához nélkülözhetetlen a társadal­mi erők mozgósítása. A ta­nácsodénak, üzemeknek, vál­lalatoknak, termelőszövetke­zeteknek nagyobb részt kell vállalniuk a2 iskolaügy fej­lesztésében a fizikai dolgo­zók gyermekei továbbtanu­lásának. művelődésének tu­datos támogatásában. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek a tár­sadalmi tanulmányi ösztön­díjak. — Kormányzatunk as egyetemi és főiskolai tovább­tanulás feltételeinek biztosí­tására eddig is nagy erőfe-' szítéseket tett. Jelenleg a hallgatók fele, a fizikai dol­gozók gyermekeinek pedig több mint kétharmada lakik kollégiumban. Egyes kisebb területektől eltekintve, gyakorlatilag minden rászoruló vidéki gyereket el tudunk helyez­ni, sőt a nagyvárosoban. rossz körülmények között élő munkásgyerékek is el­helyezést nyerhetnek. Az 1969. szeptemberében be­vezetett új ösztöndíj-rendszer alapvetően szintén a fizikai dolgozók gyermekeinek szo- cális támogatását szolgálja. — A negyedik ötéves terv­ben mintegy 9000 általános iskolái körzeti kollégium és 12 000 közém"«kólái kollégiu­mi helyet íétesítettünk. dort. — Mily szenvedélyes férfiú! Április 8. Ma eljött hozzánk. Látszott rajta, hogy nagyon ünnepé­lyes. Két kezét egy ideig a háta mögött tartotta. Aztán hirtelen átnyújtotta, amit rejtegetett Egy csokor vér­vörös hónaposretek volt. — Keblemre szorítottam a sze­relem bíborvörös retkeit. De­zső, te félisten! Április 15. Megkérte a kezemet, J31- iegyzési ajándékul egy ne­gyedkiló kockacukrot hozott. De én sem voltam szűkmar­kú! Tíz leventét kapott tő­lem. — Fizetésem nagyon kevés — mondta —, de van egy néném, akire meg merek •nősülni, mert állandóan jön- megy Kalocsa és Pest között — És meg tudunk majd élni abból? — kérdeztem és megsimogattam á kezét — Igen! felelte Dezső, — Róza néni bivalyerős. 40 kilós csomagokat cipel... Istenem! 40 kilós csoma­gok!... Milyen finom családba ke­rültem!... (Folyt, köv) r Äutofiilczjdeitosok I Közületek és magáneladék 1 Használt személygépkocsikat vásárolunk napi piaci áron, a vételár azonnali átutalásával. Vállaljuk hasznait személygépkocsik bizományi értékesítését is Keressék fel DEBRECENI KIRENDELTSÉGÜNKET (Debrecen. Balmazújváros! öt 3.) ahol hétköznapokon 8—-14 óráig, szombaton 8—11.30 óráig állnak T. ügyfe­leink rendelkezésére. M p R K Ü R • Személygépkocsi Értékesítő vállalat írta i Tahi hasaló Raiaoh % Gtstzsi Mihály Fiatal lány naplója 1945 A rózsaszínű selyemmel borított, gyöngyvírágiilatú, fémkapcsos naplók divatja a múlté. Ka ma, 1945 tavaszán egy 17 éves szerelmes kis­lány naplót írna, ilyesforma lenne az: Manors 25. Amikor ma délelőtt meg­láttam, — azonnal éreztem, hogy ö az! „Ő!” A járda mellett ment, vállán hatal­mas, kissé üszkös gerendá­val. A járókelők megfordul­tak utána és csettió tettek: „micsoda tűzifa!” Ügy lép­delt a tűzifával a vállán, — mipt egy félisten. Jobbján szélet karszalagot viselt, kü- detésben jár!” — dobbant meg a szívem. Beleszeret­tem. Március 30. Milyen választékosán öltö­zik! Milyen finom hátizsákja van! És kezéből sohasem hiányzik . egy vödör, — tele szénporral. Ízléses Ids zseb­lámpája van, azzal szedi Össze a szénport a közeli szemét­rakásból. És milyen gyorsan! Milyen férfiasán! Óh, hogy szeretem! Vajha megszólíta­na egyszer! Április 3. Megszólított! Megszólított!! — Kezicsókolom — mond­ta — nem volna egy üres gyüfásdoboza? Szeretnék rá­gyújtani, de csak gyufám van. Hoztam egy gyufásdobozt. Ekkor letette a vödröt és be­mutatkozott: „Murok Dezső vagyok”. Ezt mondta. És én éreztem, hogy nem hazudik, hogy valóban Murok Dezső. Aztán finom kis bádogdo­bozt vett elő. amelyben ciga­rettavégek voltak. Néhányat széj j elszedett és cigarettát so-

Next

/
Oldalképek
Tartalom