Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
XXI. évf. 10. sz. 1970. január 13., kedd. Ara: SO fitter VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Á negyedik ötéves terv — és a lakások Néhány hete tárgyalt Szolnok megye Tanácsa a megye negyedik ötéves tervének fejlesztési irányelveiről. Azóta — szűkebb területükre vonatkoztatva —■' az alsóbb szintű tanácsok is hozzákezdtek saját fejlesztési elképzeléseik összegezéséhez. Számba kell venniök — lehetőségeikre figyelemmel — mindazt a tennivalót, amelyekkel javítani tudják az emberek élet- körülményeit, életszínvonalát, amelyekkel kulturáltabbá, gazdagabbá tehetik városaikat, községeiket. 119 ezer lakásigénylő A negyedik ötéves tervek irányelveinél fontos tétel — s amely napjaink egyik legnagyobb feladata — mind több lakás építése. Hogy milyen jelentős, azt elég két adattal is bizonyítani: 1971. január 1-én Szolnok megyében 119 ezer lakással nem rendelkező lakossal kell számolni. Ezek részben mint új igénylők jelentkeznek, részben pedig azért kémek új otthont, mert régi lakásuk elavult és szanálni kell. A megyei tanácsülés anyagának tanulmányozásánál az is kiderül, hogy az elmúlt évtizedben a megye lakosságának száma 6,8 százalékkal csökkent, viszont a városoké 7 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a lakások többsége — 78 százaléka — a községekben épült, s hogy lakásellátás tekintetében Szolnokon a legrosszabb a helyzet. Általában az urbanizálódási folyamatot, az iparosítást városainkban nem követte megfelelő arányú lakásépítkezés. Öt év alatt 15 ezer lakás Célszerű tehát, hogy különböző forrásokból 13—15 ezer lakás épüljön Szolnok megyében a negyedik ötéves terv időszakában. Ezek többségét a megye 18 kiemelt településén — az ellátatlan lakosság számának megfelelően — kell felépíteni. Ezek közül is elsősorban Szolnokon, Jászberényben és Karcagon átfogó rekonstrukciós terveket kell kidolgozni, amelyekben meg kell határozni a lakásépítkezések további ütemét, területi elhelyezését. Ezt a sok lakást csak úgy lehet megépíteni, ha nemcsak állami és szövetkezeti lakásokkal számolunk. A városokban, a kiemelt településeken az eddigieknél jobban kell szorgalmazni a különböző magániakásépítési akciókat, beleértve az OTP társasházak létesítését is. Szintén jelentős lehet az az összeg is, amelyet a különböző vállalatok fordíthatnak lakásépítésre, esetlegesen többszáz lakás létesülhetne abból. Kicsi a lakásépítési kapacitás E témához tartozik azonban, hogy az építőipar lakásépítői kapacitáisát is növelni kell úgy, hogy teljesítőképessége ha nem is sokkal, de meghaladja a fizetőképes keresletet. A tanácsi építőiparban ez például azt jelenti, hogy a jelenlegi 115 millió forintos termelési volumenüket 1975-re 180—190 milló for rintra kell növelniük. Befolyásolja a lakásépítkezések ütemét az is, hogy hagyományos módon, vagy korszerű technológiák alkalmazásával építkezünk. Szolnok megyében nagy lehetőség van arra, hogy az épülő lakások 65—70 százaléka előregyártott közép- és nagyelemekből létesüljön. S ha a lakásépítkezésről beszélünk, ide tartozik, hogy az új lakótelepeken zöldövezetek alakuljanak ki, legyenek játszóterek a gyerekeknek, megfelelő kereskedelmi hálózat és így tovább. Itt ismét az építőipar szerepe kerül előtérbe, s a lakosság aktív építő, társadalmi összefogása. A rekonstrukciónak megfelelően Mindezek tükrében érdemes bepillantani Szolnok város fejlesztési javaslatait tartalmazó füzetecskébe. A megye- székhelyen többségében korszerű technológiák alapján szeretnének 5—5 és fél ezer lakást megépíteni 1971-től 75- ig, a város átfogó rekonstrukciós terveinek megfelelően. A . magánlakásépítések elősegítésére újabb építkezésre alkalmas területeket szándékoznak kialakítani — biztosítani azokon az alapközművesítést — elsősorban Szandaszőllő- sön. Tervezik, hogy az új ötéves tervben mintegy 250— 300 garzonlakást is létesítenek a városban az idős embereknek, a magánosoknak. Meg akarják gyorsítani a szociális körülményeknek meg nem felelő lakóépületek felszámolását is. Íme egyetlen város elképzeléseiből csak néhány kiragadott példa. Am már ez is bizonyítja; a megye irányelveinek megfelelően az alsóbb szintű tanácsok igyekeznek reális elképzelések, tervek alapján továbbfejleszteni saját lakóterületüket. V. V. MA: Á jászsági munkásőrök számvetése Á nagyközségi rang kötelez Daliás idők A harmadik évtizedet kezdték — Főleg belföldre termelnek IJj részleg Kunszentmártonban A szolnoki Vörös Csillag Ruházati Ktsz tavaly ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. 1968-ban aránylag sok gonddal küzködtek. Tavaly azonban már felismerték az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségeket és éltek is azokkal. Amíg például 1967-ben 23 millió forint értékű árut termeltek belföldi eladásra. addig tavaly már mintegy 11 millió forint értékűvel többet értékesítettek idehaza S a tavalyi rugalmas, eredményes munka alapján — előzetes számítások szerint — egy hónapi keresetüknek megfelelő nyereség- részesedést oszthatnak. A ktsz termékeit az ország kereskedelmi vállalatai szívesen vásárolják. Egymillió forint gépekre Ezt az évet is megalapozottnak tekintik, az idén összesen csaknem egymillió forintot költenek speciális gépekre, amelyek a termelékenység növelését szolgálják majd. Tekintettel arra. hogy az utóbbi években sokszor kifogásolható volt a belföldi felsőruha- és kabátellátás, most többnyire hazai piacra szánják termékeiket. Többele között mintegy 55 ezer férfi öltönyt, 40 ezer női és férfi tavaszi- és télikabátot, valamint 10 ezer fiú- és kamaszöltönyt. A fiú- és kamaszruhákat . előreláthatólag Kunszentmártoniban gvár* iák majd. Az ottani, mintegy harminc tagú szövetkezet ugyanis január 1-én csatlakozott a Vörös Csillag Ktsz- hez. Líbia után Irak is francia fegyvereket vásárol* Szövetségi győzelem Nigériában Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon A jelenlegi tervek szerint ebben a részlegben az év végére kétszeresére növelik a dolgozók létszámát, ugyanakkor korszerűsítik a községben a méretes szalonokat is, amire a Tiszazugban igen nagy szükség van. Az első negyedévi terme1 éshez az alapanyaguk lényegében mindenütt biztosítva van. így a (kiegyensúlyozott munkának nem lesz akadálya. Házi zsűrizés A Vörös Csillag Ruházati Ktsz vezetői, szakemberei mindig figyelemmel kísérik a piaci igényeket, a divatot. Tavaly új részleget hoztak létre, a modellező . részleget. Ebben a szövetkezet két kiváló szakembere tervez és varr modern mintadarabokat, | melyeket előbb házon belül zsűriznek, s aztán adnák a kereskedelmi szakemberek kezébe. Amennyiben a körülmények engedik és az igények megkívánják, az idén ezt a tevékenységet is iej- áesztik a szövetkezetben. Fokozódott a belvízveszély A felmelegedéssel járó olvadás és a hétfői csapadék fokozta a belvízveszélyt. Az országban összesein 82 000 holdnyi mélyenfékvő területen, elsősorban réten és legelőn gyűlt össze a belvíz. Ebből több mint hatvanezer holdat a Tisza alsó szakasza mentén, főleg Csongrád megyében takar a belvíz. A me'Ve két városában, Makón és Szegeden, hat községben tartanak vízkárelhárítási készültségeket. Különösen nagy erőket vontak össze Makón, ahol a város legmélyebb részén, a Honvéd városrészben csaknem 30 lakást közelített meg a belvíz. A vízügyi hatóságok 97 szivattyú teleppel és 30 szállítható szivattyúval másodpercenként 172 köbméter belvizet emelnek át a csatornákból a folyókba. A Tiszántúlon viszonylag kedvező már a helyzet, mert mindössze 1—5 centiméter vastag hóréteg maradt a földeken. Az újabb felmelegedés és csapadék elsősorban a Duna—Tisza közének legdélibb töKilete*n o iér-'c-H még hóval borított Dunántúlon okozhat gondokat. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium központi ügyeletének tájékoztatása szerint a főbb útvonalakon nincs akadály, a közlekedés zavartalan. Néhány alsóbbrendű útszakaszon azonban — például Fejér megyében három, Tolnában 2, Borsodban egv félvén — a korábbi hótorlaszokat mind a mai napig nem sikerült teljesen megszüntetni, Komárom megyében pedig a vasárnapi hófúvás hat mellékes útvonalat átmenetileg ismét elzárt a forgalom elől. 1 HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Jól sikerült találkozó A volt mezőtúri MADISZ tagok január 10-én, felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából találkozót rendeztek. Budapestről, Somogy megyéből és az ország különböző részeiből mintegy száznyolcvanán érkeztek Mezőtúrra, a Felsőfokú Mező- gazdasági Gépészeti Technikum kollégiumának éttermében rendezett találozóra. Idősebb párttagokat, veteránokat is meghívtak, közöttük Juhász Imréné dr.-t, Kötél Imrét. Lévai Zsigmond, a városi tanács vb elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a város 25 éves fejlődéséről beszélt. Ezután a régi élmények felelevenítésével, munkásmozgalmi indulók, dalok éneklésével, vidám beszélgetéssel telt az idő. A közös vacsora után sokáig szórakoztak a találkozó résztvevői. Norvég gazdasági küldöttség Budapesten Magyar—norvég gazdasági tárgyalások kezdődnek Budapesten. Vasárnap Budapestre érkezett Rolf Jerving, a norvég külügyminisztérium osztályfőnöke, aki a tárgyalásokon a norvég küldöttséget vezeti. A Ferihegyi repülőtéren a külkereskedelmi minisztérium képviselői fogadták. A tárgyalások célja a magi or—norvég hosszúlejáratú áruesereforgalmi és a gazdasági—ipari—műszaki együttműködési megállapodások előkészítése. Magyar kereskedelmi küldöttség Ausztriában Mádai Istvánnak, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjének vezetésével vasárnap magyar kereskedelmi küldöttség utazott Bécsbe, hogy részt vegyen az osztrák fővárosban jövő héten kezdődő magyar—osztrák vegyesbizottsági tárgyalásokon. Üj levélzáró ,-Savaria” levélzáró bélyeg készült az állami nyomdában, egymillió példányban. A Szombathely városát reprezentáló, négyszínű, háromszor öt centiméter nagyságú bélyeget Zsigmond János tervezte, s azon az Isis szentély, egy korinthusi oszlopfő, a római Borostyánkő út és Szombathely címerének miniatűr képe látható. A szép bélyegek a Savaria-rendez- vényekkel kapcsolatos meghívókat, értesítéseket díszítik. Elindultak a tejesbárányok Heves megyéből hétfőn útbaindították az idei első tejesbárány szállítmányt külföldre. A világszerte megnövekedett kereslet kihasználására a megye szövetezetei az idén már egész évben exportálnak bárányokat. Az éltetést ennek megfelelően készítik elő. Heves megyéből az idén mintegy 30 000 kis- bárányt szállítanak külföldre, zömében Olaszországba és Franciaországba, de több afrikai ország is szerepel idei megrendelőik között. Kisiklott a mozdony Szombaton késő este a Debrecen—Füzesabony vasútvonalon Macs térségében egy tehervonat — amely hídal- katrészeket szállított — vasúti balesetet okozott. A tehén onatról lecsúszott egy hídalkatrész, amely a vasúti pályatesten maradt. A Füzesabonyból Debrecenbe tartó személyvonat mozdonya ráfutott a hidalkarészre és a mozdony, valamint a postakocsi kisiklott. A szerencsés kimenetelű balesetnek személyi sérültje nem volt. A vonaton tartózkodó utasakat autóbusszal szállították Debrecenbe. Nyomban a helyszínre érkezett a MA V daruskocsija, amely visszaemclte a sínre a mozdonyt és a postakocsit. Néhány órai szünet után megindult a forgalom. A baleset ügyében vizsgálat indult. Fácánok külföldre Megkezdődött a csúcsforgalom a MAVAD gyomai telepén, ahol az ország különböző vidékein élve befogott fácánokat tartják ellenőrző megfigyelés alatt. Az egészségügyi zárlaton átesett fácánokat f ezres tételekben szállítják Franciaországba. Olaszországba és Svájcba. Az idényben együttesen. 50 000 szárnyas vad kerül a telepről külföldre, ahol részben vérfelfrissítésre, részben telepítésre használják fel őket. Szoborsétány Szarvason Emléket állítanak a víz- gazdálkodás tudósainak — Szarvason az öntözési szakemberek képzésének egyik hazai központjában. A Holt- Körös partján — a felsőfokú mezőgazdasági technikum előtti parkban — helyezik el többek között Vásárhelyi Pál, Beszédes József, Vedres István, Kvassay Jenő és Trümmer Árpád fehérmárvány mellszobrát. Elhatározták azt is. hogy felkutatják a hazai öntözéses és belvíz- rendezés fejlődéstörténetének dokumentumait. Szanálási eljárást kért önmaga ellen a pellérdi tsz A Baranya megyeben gaz- dálkodo pellérdi Üj Barázda Tsz-ben hétfőn szanálási eljárás kezdődött. A négy és félezer holdas mezőgazdasági nagyüzem fizetésképtelenné vált és saját erejéből nem is képes rendezni a pénzügyi helyzetét. Egy év leforgása alatt ez a harmadik termelő- szövetkezet, amelyet szanálnak a megyében. A jelek szerint az állami beavatkozás minden esetben eredménynyel járt. A kozármislépyi Damjanich Tsz rövid idő alatt talpra állt és nyereséggel zárta az 1969-es évet. A somogyapáti Aranykalász Tsz ugyancsak megindult a kibontakozás útján. A pellérdi közös gazdaság vezetősége — á másik két esettől eltérően — maga kérte a megyei tanács végrehajtó bizottságát: rendelje el a szanálást, hogy ílymódon mielőbb kijavíthassák a gazdálkodás hibáit és kifizethessék adósságaikat. A súlyos helyzetet az idézte elő, hogy az Üj Barázda Tsz a korábbi években többet ruházott be, mint amennyi a fejlesztési alapján rendelkezésére állt. Több melléküzemágat hozott létre. Ezek azonban megalapozatlanok voltak és nem jártak haszonnal. I
