Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

\ \ 1970. január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gépjavító állomások felszabadulási vetélkedője Cibakházán tartották a döntőt Törökszentmiklósi brigád lett az első Hány gépállomás működött Szolnok megyében? Ki volt a koalíciós kormány első mi­niszterelnöke? — Hány hold földet osztottak Magyaror­szágon? Melyik Illyés Gyula legismertebb regénye? Ilyen, s ehhez hasonló kérdések so­kaságára kellett felelniök azoknak a munkásemberek­nek, akik szombaton az első helyekért vetélkedtek a tö­rökszentmiklósi Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat szo­cialista brigádjainak felsza­badulási vetélkedője döntő­jén. A MÉM és a MEDOSZ hirdette meg e versenyt, a felszabadulás negyedszázados évfordulójára. — Célja, mint Rívó István, a cibakházi Gép­javító Állomás igazgatója köszöntőjében mondta is az, hogy a munkásemberek mi­nél nagyobb tömege ismer­kedjen a felszabadulás ese­ményeivel, növelje szakmai felkészültségét. A törökszentmiklósi gépja­vító vállalat szombati sereg­szemléje azt bizonyította, a vetélkedő megfelelt a cél­nak. Színesítette, gazdagítot­ta a fordulatos vetélkedőt a Ságvári Endre megyei műve­lődési ház irodalmi színpa­dának fellépése. A Kern Pál vállalatigazgató elnökletével működő zsűri nemcsak jóked­vében adta a magas pontszá­mokat, hanem mert a döntő­be jutott szocialista brigádok többnyire fiatal munkásai nagy felkészültségüket bizo­nyították. Feladatként kap­ták brigádjaik bemutatását. Több kollektíva, mint a jász­berényiek és a cibakháziak is szellemes, csasztuskákkal feleltek. A komoly légkörben zajló vetélkedőből nem hi­ányzott a humor sem. — A jászberényi Aurora brigád például arra a kérdésre, — meddig maradnak hatályban a vállalat által kiszabott fe­gyelmi büntetések, így felelt: amíg a döntőbizottsághoz nem fellebbeznek. Jól szóra­kozott a vetélkedő közönsége is, gyarapíthatta ismereteit. Hiszen ki emlékezne már például arra, hogy 1954-ben a gépállomások hős korában hány gépállomás segítette Szolnok megyében a fiatal termelőszövetkezeteket, s a még akkor egyéni gazdálko­dókat. A vetélkedőn kiderí­tették, harmincegy gépállo­más működött Szolnok me­gyében, még olyan kis he­lyeken is dolgoztak állami, mezőgazdasági gépek, mint Csataszög, Pusztamizse és más kisebb településeken. A késő délutáni órákban fejeződött be a törökszent­miklósi gépjavító vállalat szocialista brigádjai felszaba­dulási vetélkedőjének válla­lati döntője. A legnagyobb felkészültségről a törökszent­miklósi gépjávító állomás Szamuely és Gagarin brigád­jai tettek tanúságot, s ezért övék is lett az első helyezet­tet megillető 1000, illetve 800 forintos jutalom. Harmadik helyen a jászberényi Aurora kollektíva végzett az 500 fo­rint jutalmat is megszerezve. a l. Tízéves vadgazdálkodási terv készült megyénkben A vadászok megyei közgyűlése Szo'nokon A MA VOSZ megyei intéző bizottsága szombaton a tsz, területi szövetség szolnoki székházába közgyűlésre hív­ta meg a vadásztársaságok el­nökeit és titkárait. A megje­lent mintegy hetven vendé­get dr. Papp Mihály választ­mányi titkár tájékoztatta a társaságok múlt évi tevé­kenységéről, a vadgazdálko­dás színvonaláról és további feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a vad- gazdálkodás megteremtése fontos népgazdasági érdek, a vadászat pedig nagyszerű sport és az emberek ezreinek nyújt kellemes szórakozást, kikapcsolódást Megyénkben az ország egyik legjelentő­sebb apróvad-állományát ala- , kították ki. Vadásztársasága­ink Békés megyével együtt az ország apróvad-/ élő és lőtt­vad exportjának több mint a felét adták. A jelentős valu­tát biztosító élő- és lőttvad értékesítés nem okozta a vad­állomány számszerű csökke­nését. Bizonyítja ezt, hogy 1969-ben csaknem 106 ezer vadnyulat 98 ezer fácánt, több mint 57 ezer foglyot, 9 ezer őzet és 580 túzokot szám­láltak. Kedvezően hat a vadgaz­dálkodás színvonalának eme­lésére a társaságok és a tsz- ek együttműködése. Jelenleg hét vadásztársaság együttmű­ködése ígérkezik hasznosnak. A tiszaföldvári, a martfűi, az újszászi és tiszagyendai tár­saságok most folytatnak elő­készületeket a tsz-ekkel való szorosabb együttműködésre. A tízéves fejlesztési terv gondos összeállítása alapot teremt a vadgazdálkodási és pénzügyi tervek kidolgozásá­hoz is. A felmérés szerint je­lenleg mintegy 9 ezer a me­gye őzállománya. A jelenlegi létszám és a várható szapo­rulat növelni fogja a mező­gazdasági terményekben oko­zott kár értékét. Az ideális őzállomány létszámát 7—8 ezerben határozták meg. Az apróvadak közül a nyúl, a fácán és a fogoly tenyésztés fejlesztési célkitűzései szak­mailag megalapozottak. Szük­séges a nyúlvadászat egy-két évi tilalma is. A közgyűlésen megállapí­tották, hogy a vadászati idényben több sajnálatos bal­eset történt a megyében és országosan is. A vadászat biztonságának megteremtése érdekében szigorú határoza­tot hoztak. Gyakorlati tapasz­talat szerint az intézkedés máris kedvezően érezteti ha­tását. Szóba kerültek a va­dásztársaságok anyagi és pénzkezelésében feltárt mu­lasztások és visszaélések is. A közgyűlésen arra hívták fel az intéző és ellenőrző bi­zottságokat, hogy akadályoz­zák meg a visszaéléseket. Népszámlálók a cigánysoron A népszámlálási ív iskolá­zottsági rovata csupa nem, úgyszintén a munkahelyi rubrika. Egyedül a családi rovatot rótta tele az összeíró, még pótívet is kellet betűzni. Rézsó Lászlóné pedagógussal járjuk végig a tiszabői ci­gánysort. Sokgyerekes hajadonok Ennek a résznek más elne­vezése nincs, utca, házszám hiányzik. Az első putri a Má- ga családé. A számlálóbiztos pontosan rögzíti az adatokat: alapterület 16 négyzetméter, tizennyolcán laknak benne. „Egyéb” kategóriába tartozik a helyiség, de talán még ez is túlzás. Az iskolázottsági 0s lakásrovattal gyorsan vég­zünk, jön a nehéz dió, a há­zassági rubrika. Igencsak oda kell figyelni, mert például egy ott tartózkodó gyerek vérségi hovatartozása a kö­vetkező: hajadon unokának, hajadon leánya. A fenti ha­jadon unokának már nyolc gyermeke van, közülük egy nemrégiben egészséges leány- gyermeknek adott életet A következő házban mint fecskék a dróton sorjáznak a kisgyerekek az ágydeszkán. Nem is csodálandó ez a sza­pora gyermekáldás, a házi­gazdának — saját bevallása szerint — egy felesége és két élettársa van. A kis hárem békésen megfér egymás mel­lett, a ház ura keményen tartja a fegyelmet. Az asz- szonyok együtt járnak bevá­sárolni. A bamabőrű „pasa” szerint még csúnyán sem sza­bad nézniök egymásra. Négylábú kályha Szomszédjukban az első pil­lanatban bibliai kép fogad. A kutya és a kecske békésen eszik a lakásban. Később ki­derül, hogy a derék néevlá- búaknak valóban bibliai funkciójuk van: ha nem is le­heletükkel. de testük melegé­vel segítik a kisebb család­tagokat Az egyik kis fürtös­fejű kisfiú szorosan magához öleli a kutyát, belecsimpasz­kodik szőrébe, melegítik egy­mást, A többiek a „dikónak” nevezett priccsen sűrűsödnek össze. A háziasszony a „kut- lival” (a fazekat hívják így) foglalatoskodik, a helyiségben nem túlságosan ínycsiklan­dó illatok terjengenek. Meg­kínálnak minket is, kényte­lenek vagyunk visszautasíta­ni. A ház ura ugyanis komoly funkciót tölt be a községben, ő a hivatalos „dögész”, vagy­is tiszteletdíjas dögkútkezelő. Most éppen a hazahozott „munka” fő a fazékban. Szöktetett menyasszony További élményeink sem túl rózsásak. Sok helyen nem lehetett leülni, mert az asztal és a szék hiányzott a beren­dezésből. Egyiküknek sem ideiglenes, sem állandó beje­lentett lakása nem volt, még személyi igazolványa sem. Ugyanis a leányt néhány nappal ezelőtt szöktette meg a fiatalember a bálból, most „pendliznek” a putrik között. Sok anya még gyermekének számát sem tudta, a születé­si dátumokról nem is beszél­ve. Egy négyszer öt méteres helyiségben harmincegy em­ber tartózkodott az eszmei időpontban: kilenc felnőtt, a többi gyerek. A „miből él­nek?” kérdésre legtöbb helyen ez volt a válasz: — hát... Sok nehézség akadt a nevek­kel is. Egy vezetéknevűekből akadt öt Ernő, hat Kálmán, kilenc Zoltán. Megkérdeztük a körzet ösz- szeíróját Rézsó Lászlónét, ho­gyan fogadták alanyai az ösz- szeírást? — Engem jól ismernek, gyerekeiket tanítom a túlko­ros osztályban. Először nem tudták miről van szó. újabb szociális segélyre gondoltak. Minden nehézség nMkül folyt az összeírás. Sok helyen kér­tek is — engem ki ne hagy­jon Klárika' — Egyikük sem maradt számolatlan. — kékesi — A nyereségfelosztás gondjai a Tisza Cipőgyárban Az új nyereségfelosztási ren­delet végrehajtásának előkészí­tése már mindenütt megkezdő­dött. Az új helyzetnek megfe­lelően kialakult vélemények és A vezérigazgató tájékoztató­jában elmondotta, hogy a gyár gazdasági vezetőségét' már az új rendszer bevezetésével kap- csólatban is kellemetlen meg­lepetés érte. Az új módszer is­mertetésekor különböző fóru­mokon a bevezetés időpontját ez év január 1-ben jelölték meg. Az év utolsó hónapjában értesültek csak arról, hogy már az 1969-es gazdasági év elszá­molását is az új rendszer sze­rint kell végezniök. Ezért most gondot okoz, hogyan biztosítsák az 1969. évi eredmények után elvárt jövedelemszinteket azoknak a munkatársaknak, akik már az előző felosztási rendszer alapján — a korábbi elosztás szerint — számítottak az év végi nyereségrészükre. , A vállalat az elmúlt évben még 150 millió forintos ered­ményből fizethetett nyereség- részesedést. Most viszont az előzetes számítások szerint ez az érték csak 95 millió körül lesz. Az eredménycsökkenés­nek jelentős része az elmúlt évben megváltoztatott gazdasá­gi szabályozók bevezetéséből származik. A z iparági átlagtól eltérő eredmények a múlt év­re nem voltak érvényesíthetők a kalkulációkban és ez jelen­tős csökkenéshez vezetett a Tisza Cipőgyár termékeinél és összes költségeinél. Ezek a Könnyűipari Minisztérium ren­delkezéseiből fakadtak. A minisztérium, mini irányító szerv, az iparági eredményeket Csikós Pál vszb titkár vállát is nyomják ezek a gondok. El­mondta, hogy a most folyó szakszervezeti taggyűlések egyetlen napirendi pontja az új rendelet kivonatos ismerte­tése. A műhelytitkárok ki fog­ják kérni a tagság véleményét a kollektív szerződés módosítá­sával kapcsolatban. Ez egy hosszabb konzultatív időszak lesz. A várható kisebb vállalati eredmény alapján őszintén megmondják, hogy ne számít­sanak a dolgozók nagyobb nye­reségre az elmúlt évinél, mert ez az igazság. Az új elosztási rendszerre alapozva az ezévi eredmények felosztását az eddiginél sok­kal differenciáltabbá teszik. Már évközben állandóan mérni problémák után érdeklődve ke­reste fel munkatársunk Kiss Lajos vezérigazgatót és Csikós Pál vszb titkárt a martfűi Tisza Cipőgyárban. / A hármas kategóriába sorolt dolgozók is talán túlzott vára­kozással néznek az új nyere- ségelosztés bevezetése elé, s azt gondolják, hogy az egyéni jö­vedelmük lényegesen növeked­ni fog. Sajnos az eddigi előze­tes számítások szerint összeg- szerűségében emelkedés nem lesz. így elkerülhetetlenül ke­resni fogják az összefüggést az új rendelkezés és a kapott nye­reségrészesedés között. Majd­nem minden bizonnyal keve­sebb lesz az éves kifizetési át­lag a tavalyinál. - Ennek oka nem az új felosztással kapcso­latos rendelkezés, hanem in- ,kább az előző évinél kisebb vállalati eredmény. akarta rendezni úgy, hogy a helyzeti előnyből származó, de „munkateljesítmény nélkül” szerzett többleteredményeket különféle gazdasági szabályozó­kon keresztül levonta. A válla­lat vezetősége ezzel a gazdasá­gi operációval nem érthet egyet, mert szerintük a gyár ezekért a többleteredményekért megdolgozott. A martfűiek ki­ugró „helyzeti” előnyei mögött a gyári kollektíva évtizedes erőfeszítése húzódik meg, mert úgy tudta alakítani a költsége­ket, hogy az Iparág előkelő he­lyére került. Az elvonás meg­fogalmazása a Tisza Cipőgyár­nál így nem teljesen megala­pozott. fogják az egyes üzemrészek és műhelyek részteljesítményét. A nyereségrészesedés alapössze­géből a teljes vállalati eredmé­nyek elérésében való tevékeny­ségük alapján fognak keretet kapni. Ezt a termelőegység dolgozói között is az egyéni teljesítmények figyelembevéte­lével fogják elosztani. Aggasztotta a szakszervezet vezetőségét az is, hogy az új év első napjaiban mintegy hu­szonöt szakmunkás kilépett. Az elvándorlás azonban gyorsan meg is állt. A kilépettek való­színűleg már az elmúlt évben kedvezőbb munkahelyet talál­tak. Nincs joguk senkit sem visszatartani, de minden jó munkásra szükségük van. Erősödik a diíterenciálódás A gyár vezérigazgatója az új felosztási rendszer legfontosabb részének a differenciálódás to­vábbi fokozását tartja. Elmon­dotta, hogy a debreceni gyár­egységük miatt a vállalatnak tavaly igen jelentős reklamá­ciós költségeket kellett vállal­nia. Ezt mérlegelve, náluk nem számíthatnak akkora egyéni nyereségre, mint tavaly, de a hasonló eseteket csak úgy lehet elkerülni, ha a nyereség való­ban a lemérhető vállalati ered­mények elérésében kifejtett jó munkától függ. Megváltozik a helyzet az új premizálási forma, a nyereség­prémium bevezetésével is. Itt nem nagy változás várható az összegszerűségben a vezető be­osztásúaknái, de a feltétel meg­változik. Előfordult, hogy az egyes műhelyek hiába értek el kiváló teljesítést, annak anyagi kihatását leronthatta, pl. az anyagbeszerzés jó, vagy rossz irányú tevékenysége, mert ha nőtt pl. az anyagbeszerzési költség, romlott a vállalati eredmény. A jó vállalati ered­ményhez a teljes gyári kollek­tíva felelősségteljes jó munká- ja szükséges. Ez évben még jobban meg­szűrik azokat a munkaköröket, beosztásokat, amelyektől a vál­lalati eredmények, lehetőségek döntő mértékben függnek. Ezek száma nyolc-tíz lesz, de egyet­len jó, vagy rossz döntésükből milliós nagyságrendű változás érheti a közös eredményt. Ez az egyéni felelősségérzetet és a hatáskör gyakorlását döntően fogja befolyásolni, mert a .já­ték” így saját zsebre is megy. Az új rendszerre való áttérés igazi próbája januárral meg­kezdődött. F. I. TÖRTÉNELMI KARNEVÁL Nagyszabású történelmi karnevál előkészületeit kezd­te meg Tata ifjúsága. A vá­ros felszabadulásának nap­ján március 19-én a 25 év­vel ezelőtti eseményeket ele­veníti fel mintegy 2500 fia­tal. A karnevál programját a KISZ-alapszervezetek, az úttörők, az MHSZ, a hon­védség együttesen állítják össze visszaemlékezések, had­történeti tanulmányok és ko­rabeli térképek alapján. Nem azt kapták, amit vártak Nyereségszabályozók, ere dmény csökkenéssel A szakszervezet gondjai Szőrszálhasogatás Ajánlás A Ságvári Endre megyei mű­velődési központ hasznos gya­korolt! útmutatót adott ki a szoctlista brigádok és ifjúsági klubok, kulturális munkájának megkönnyítésére. A kiadvány sorrá veszi a szo­cialista brigádok és a klubok számára legfontosabb évforduló­kat. Elsősorban hazánk felsza­badulásának 25., és Lenin szüle­tésének 100. évfordulója megün­nepléséhez ad hasznos taná­csokat. Igen bőséges bibUográftát állí­tottak össze a szerkesztők a fel­szabadulásról szóló Irodalmi mű­vekről, filmekről, valamint Le­nin életét, munkáját bemutató visszaemlékezésekről, széo'rodal- mi művekről és filmekről. Részletesen közli a kiadvány a rádió és a televízió Jelentősebb Ünnepi műsorait és az évfor­dulókhoz kapcsolódó pályázato­kat, végül pedig a szoe'sUsta br'giidok szellemi vetélkedő é^ez ad segítséget több tucatnyi kér­dés és a helyes válaszok közlé­sével. Ä kérdések a szakszervezeti mozgalom, a szaksze-vezetl ér­dekvédelmi tevékenység. Lenin élete s munkássága, valamint a fe|«g„H-duia*:1 évforduló legfon- tosabb témáihoz, illetve esemé­nyeihez fűződnek. — Hogy képzeled a világhá­borút puska nélkül!? — kérdez­te annakidején tanítóm, ha ce­ruza, vagy netán irka nélkül mentem az iskolába. Bizony er­re nem tudtam mit válaszolni, mert világháború nincs katona nélkül, de a katonákhoz meg úgy hozzátartozik a puska, mint a diákhoz a ceruza, a ci­pészhez az ár, vagy a borbély­hoz a borotva. Legalábbis így gondoltam én a dolgok és az emberek elvá­laszthatatlan kapcsolatát mind­addig, míg be nem tértem a tó­szegi Vegyesipari Ktáz vezsenyi női- és férfi fodrászüzletébe. Borotválkozni szándékoztam, ennek azonban objektív akadá­lya volt. Az üzletben dolgozó kislánynak nincsen borotvája. Sem éles, sem életlen, de még csak egy csorba bicskája sin­csen nekije. Magam továbbáll- tam és egy másik községben próbáltam szerencsét, — siker­rel —, de mit csinálnák azok' a vezsenyi férfiak, akik maka­csul ragaszkodnak ahhoz, hogy a saját községükben borotvál­kozzanak? Ezt is megtudtam. Felkeresik az egyik idős ma­szek mestert, aki ugyan már nyugdíjba vonult — ám van borotvája. És aki csak moso­lyog ezen a borotva nélküli ktsz-en. Mert a háború alatt neki is elveszett valamennyi kése, de az első adandó alka­lommal tíz cigarettáért vásárolt egyet, mivel a borbélynál bo­rotvának lenni kell. Egyesek szerint a fodrász kislány ntm is tud borotválni. Ebben az esetben valóban sze­rencsésebb. hogy nem Is pró­bálkozik vele. mintsem fülek­kel tapétázza ki az üzletet. Kérdés viszont az, hogy akkor miként tette le a szakvizsgát? A megoldást valószínűleg meg­találják a ktsz vezetői, mert remélhetőleg egyszer ők is be­térnek ebbe az üzletbe — bo­rotválkozni. — pb. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom