Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
1970. január tSZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 t , MÉSZÁROS LAJOS: TEL TANYÁK ÉS A KÖZMŰVELŐDÉS Nagy pelyhekben hullt a hó, de a szél füvása már enyhült. A váró® alatt akadtunk el gépkocsinkkal. Hosz- ezú oszlop várakozott a ka- liyar előtt. — Egy Skoda 1000-es robbant le — mondta a kocsink mellett megálló csizmás kis- legény. Mint a frontnak túlsó oldaláról érkezett, az egyetlen nyomsávon a fiú. Jött a városból, a felső tagozatra jár be az iskolába. — Itt lakunk, az úthoz közel — intett a tanya felé. Fények pillogtak körülöttünk. az út két oldalán. A kocsi rádiója szólt, egy , régi filmnek, az Öz-.riak , zenéje hallatszott az előttünk *ciiló Wartburgból is. 0 Megyénkben — a legóvatosabb becslések szerint is — hatvankét —hatvanötezer ember él ma még •tanyán, körülbelül annyian, mint a gyors ütemben fejlődő megye- székhelyünk összlakossága. A hetvenes évek kü£tzöbéhez érve ma már tudjuk, — s nincs ebben hihetetlen vagy rendellenes, „ördögtől való” vagy végzetes; a szocialista mezőgazdaság sokáig így fejlődik még, hogy ezt a hagyományos, történelmünk során kialakult települési es életviszonyokat túl is lépi, meg nem is lépi túl a fejlődés. Iyen sajátos utakat jár végig a társadalmi haladás. Lassan végérvényesen kiiktatjuk a föld- tulajdon és a földhasználat különbözőségének, feszültségét. — Erősödik parasztságunk . szocialista arculata; nő a közösből szerzett jövedelemnek a meny- tíyisége és részaránya, behatol a ép p. a kémia, a korszerű üzem- eVmunkaszervezésnek mind több vívmánya és eredménye a szocialista agrárüzemekbe. De a fejlődés itt, az Alföldön úgy megy végbe, hogy egy évtized múltával is a parasztság számottevő része tanyán éL GD A tanyakérdés jelene és jövője ezért „rangos kérdése társadalompolitikai életünknek.” Nem véletlen, hogy* a megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban. — egyik ülésén elemezte a tanyai lakosság kulturális ellátottságának helyzetét. Az első, amit számításba kell venni; hogyan jut el a napi politikai információ, a mindennapos tájékoztatás hazánk s a világnak eseményeiről a tanyákon lakó tízezrekhez? A tanyaközpontokban a családok 60—65 százalékának ''an rádiója. A tanyasi családok 65%-a járat újságot. (Elsősorban Szabad Föld-et, a Nők Lapjá-t, — valamint, a. Népszabadságot és lapunkat olvassák.) Sajnos, azok a Kézbesítés} nehézségek, amelyek egy-egy városban, községben is jelentkeznek, á tanyák között hatávonyozot- tabban képeznek gátat a fel- világosító munkában. A villannyal rendelkező (anyaközpontokban átlagosan minden negyedik családnak van televíziója. A közvetlen — tehát személyes —, tájékoztatásnak is jó hagyományai alakultak ki. A népfront által szervezett tanyázó esteket, a tanyai pártnapokat, az országgyűlési képviselői, megyei, járási, városi tanácstagi beszámolókat igen sokan látogatják. Nő az érdeklődés a páu& oktatás és a téli tanfolyaméi iránt. Különleges szerepe van a ta- nyati emberek körében a könyvnek. Még a városi ember előbb hallja a rádióban, vagy látja a televízióban Buga doktort, Kársai ‘Eleket, de még Veres Pétert. Váci Mihályt' is, tanyán gyakorta megfordul az ismerkedés sorrendje. Előbb Írásaival ta'álko- Zlk a tanyasi lakos, azután figyel fel, mint „ismerősre”, ha a rádióban a nevét vagy hangját hallja valakinek. Es szeretik a mesét, az • ifjúsági irodalmat, a történelmi tárgyú és könnyen érthető regényeket, az emlékiratokat olvasni a tanyai emberek. Nyolcva-hat könyvkölenönző- hely működik — a tanyák között megyénkben, a njűvelődésí autók negyvennégy helyet látogatnak könyvvel rendszeresen. Ecy-egy tanyai lakos évente — átlagosan — 2,7—2,9 kötetet kölcsönöz. A másik közművelődési csa- ■ torna, mely kulturális élményt juttat el a tanyákra; a filmvetítés. A megyei moziüzemi vállalat tizenhét mozit működtet, harminchárom helyen pedig a művelődési autók vetítenek Hímeket. Mezőtúron, Törökszentínlklő- son, a szolnoki járásban hagyománnyá vájt, a szövetkezeti tagok autóbuszokkal járnak be a {Szigligeti Színház egy-egy előadásának megtekintésere. A megyei tanács végrehajtó bizottságának figyelmét nem kerülte el az sem — elemezve a tanyai lakosság kulturális viszonyait — hogy a tanyai iskolák megszűnésével és az épületek, eladásával több helyen nehézségek támadtak a népművelés tárgyi vagy éppen személyi feltételeinek biztosításában. (Lapunk is egy esztendővel ezelőtt külön riportsorozatban hívta fel e jelenségre a figyelmet.) „A körzetesítés következtében egyre több tanyai iskola megszűntetése várható... ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága felhívja a járási, városi tanácsok vég- rehatjó bizottságait, .gondoskodjanak arról, hogy a tanyai iskolák megszűnése ne rontsa a tanyai népművelés tárgyi feltételeit” — fogalmazta meg a most elfogadott határozatot. Ma 129 tanyai központban biztosítanak valamilyen művelődési lehetőséget és szoláltatást a tanácsok, a szövetkezetek vagy az állami gazdaságok. A MB- JXJSZ pedig további tizenkét klubot vagy kultúrotthont működtet. A villanyárammal rendelkező tanyai művelődési otthon jellegű intézmények közül mondhatni lassan, majd mindenhol — az otthonoknak háromnegyed részében — működik televízió, — magnetofon és lemezjátszó azonban még csak minden tizedik, tizenegyedik helyen. A Mezőtúr határában tévé* ‘konykedő tanyai KISZ-kub „kiváló ifjúsági kub” elmet nyert el 1969-ben. Mivel — a legóvatosabb becslések szerint is — egy évtized múltával is még harminc—harmincötezer ember lakik tanyán, sajátos települési viszonyok közepette feyaranodván anyagi és szellemi javakban, a megye; tanács végrehajtó bizottsága ^megielölte azokat a legfőbb tennivalókat, amelyek kitűzik az utat; hogyan és merre tovább? Elsősorban is javítani kell a politikai tájékoztatás hatáskörét és hatékonyságát. Tökéletesíteni szükséges a járási, városi, községi művelődési intézmények munkáját úgy, hogy érvényesüljön ezek működésének a tanyákra is „kisugárzó” ereje. Hatékonyabbá kell tenni a tanácsoknak és a termelőszövetkezeteknek az együttműködését Ez ha mindenütt megvalósul, akkor már a jelenlegi anyagi erőforrások birtokában is lényegesen javítható a tanyasi lakosság ilyen jellegű ellátottsága. Ki kell alakítani a klubélet különféle formáit Az új esztendő első hónapjaiban minden város és járás rendelkezni fog már művelődési autóval. A megyei tanács végrehajtó bizottsága felkérte egyben a Jászsági és Középtisza- vidéki, valamint a Nagykunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségét; ismertessék a szövetségek a termelőszövetkezetek elnökeivel a most. elfogadott tanácsi határozatot. iV 1 A gépkocsiban a zene, __ a z egykori mesefilm muzsikája — elhallgatott Közleményt olvastak fel; több helyen a közutak nehezen járhatók. De az akadályok elhárítása, közös erővel, mindenütt folyamatban... Császtvai István Esztendő fordulóján / irta : Darvasi István 2 Az esztendő utolsó napja és az újév " első napja általában semmit sem zár le és- semmit sem kezd el, hacsak nem magát a 7 naptári vagy a költségvetési évet. Mégis el- . várják a politikusoktól és a sajtótól is, hogy ■ az év végén mérleget vonjanak és bepillan- á tást nyújtsanak a jövőbe. ■ A nemzetközi helyzetről gyakran kap a 7 közvélemény áttekintő és elemző képet év- közben is, mi akadálya lenne tehát, hogy " ilyen kép esztendő végén is készüljön? A | mögöttünk lévő tizenkét hónap amúgy is * elég gazdag volt eseményekben, köztük olya- nokban is, amelyek valóban lehetővé tesznek * némi. óvatos előrelátást. “ A diplomácia és a publicisztika — | nem véletlenül — a tárgyalások évének keresztelte el az 1969-es esztendőt. Ha arra I gondolunk, hogy bár eredménytelenül, de éj folynak Párizsban a vietnami hadviselő feji lek közötti tárgyalások, ha a kommunista és « munkáspártok júniusi moszkvai tanácskozá- 7 sóinak eredményeire, a nemzetközi forradal- mi munkásmozgalom erősödő és növekvő 7 egységére gondolunk, e név máris megilleti . a búcsúzó esztendőt. Méginkább ráillik ez a r név 1969-re, ha emlékezetünkbe idézzük a 1 Varsói Szerződés tagállamainak európai biz- tonsági konferencia összehívását kezdemé* nyezö Budapesti Felhívását, ugyanezen or- t szágok külügyminisztereinek az év őszén 2 Prágában megismételt indítványát, az ezek * | nyomán felpezsdült politikai életet, az azóta 1 7 megkezdődött és azóta is folyó két- és több- oldalú politikai, diplomáciai és társadalmi * megbeszéléseket. Számítsuk hozzá mindeh- ! hez a stratégiai fegyverrendszerek korláto- ? zása tárgyában Helsinkiben megindult szov- 2 jet—amerikai előkészítő tárgyalásokat, az- érintkezés nélkül eltelt hosszú évek után végre- újból megkezdődött szovjet—kínai megbeszé2 léseket és teljes mértékben igazolódik, hogy •* 1969 valóban a tárgyalások éve volt. Es fnég 2 ez sem minden. A Német Szövetségi Köz- társaságban választások voltak és----bár 7 még nem tudhatjuk, mit hoz a jövő — annyi 2 máris tény, hogy néhány kezdetinek nevez- 7 hető pozitív külpolitikai gesztus tapasztalha- | tó az új kormány részéről. Hallható volt 5 néhány megnyilatkozás arról is, hogy nem 7 mindenben a korábbi kormányokhoz I hasonlóan kívánja alakítani kapcso- 7 latait a szocialista országokkal. Csak | futólag szólunk ezek után a nyugati 7 világ, az Atlanti Szövetség és a Kö- | zös Piac államainak egymás közötti tárgya* lásairól, amelyek nem utolsó sorban azért 1 fontosak, mert napirendjük közvetlenül vagy | közvetve a szocialista országok politikájá2 nak a burzsoá világra gyakorolt hatását és- saját békét akaró közvéleményük nyomását 1 tükrözte. Sikertelenségük miatt csak utolsó 1 sorban, de meg kell említenünk a közel2 keleti konfliktus rendezéséről, pontosabban á az izraeli agresszió következményeinek fel- | számolásáról folyó négyhatalmi tárgyaláso- kát is. ” Mindebből természetesen az következik,- hogy 1970 valószínűleg szintén a tárgyalások 7 éve lesz. Annál is inkább, mert az európai 1 biztonsági konferencia egyelőre még nem ? jött létre, és bál a szocialista országok tet- 7 tek javaslatot az időpontra, sem ebben, sem- magában a konferencia összehívásában nincs 2 még egyetértés valamennyi érdekelt fél kö* zött.- Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy- a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásnak gondolata, a szocialista országok békés egymás mellett élési 2 politikájának ez a fontos elve már bejárta a világ nagy részét és ma már szinte sehol | sem talál süket fülekre, pontosabban sehol - sem tudnak vele eredményesen szembesze- 7 gtilni. Nagy változás ez azokhoz az időkhöz \ képest, amikor a hidegháború jeges szelei fújdogáltak világunkban és a különböző társadalmi rendszerű országok közötti érintkezés jószerével kimerült a diplomáciai kapcsolatok puszta fenntartásában. Aligha vitathatja bárki, hogy ezt a változást a szocialista világrendszer létrejötte, megerősödése, a klasszikus értelemben vett gyarmati rendszer széthullása, a nemzetközi erőviszonyoknak a béke. a haladás, a nemzeti függetlenség erői javára történt történelmi jelentőségű átbillenése és az Imperializmus válságának mindezek következtében történt további elmélyülése idézte elő. A szaporodó tárgyalások láttán nem könnyelműség azt mondani, hogy a zöld asztal mind nagyobb, mind fontosabb szerepet játszik a világrendszerek küzdelmében, bár sajnos egyelőre — úgy látszik elég sokáig — a fegyverekről sem lehet lemondani. % A tárgyalóasztalnál nem folyik vér, de a küzdelem ott sem könnyű. Az imperialista ellenfél nem kockáztatja a pusztulással fenyegető világháborút, ám a tárgyalóasztalnál szeretné elérni, amit fegyverrel már nem tud. Ezért nincs helye semmiféle kritikátlan optimizmusnak. A túlzott optimizmus azért is indokolatlan, mert a nemzetközi élet nagy kérdései még mindig megoldatlanok. Néhány kezdeti lépéstől eltekintve még nem született átfogó leszerelési megállapodás, megodatlan az európai biztonság. Az Egyesült Államok új elnöke szegre akasztotta választási programját és néhány, a közvélemény megtévesztését szolgáló lépéssel próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy folytatni akarja a vietnami háborút. Háborúnak nevezhető helyzet uralkodik a Közel-Keleten is. A tárgyalások, a tárgyalási hajlandóság tehát nem egyebek, mint kezdeti lehetőségek, amelyek az eddiginél kedvezőbb harci feltételeket teremtenek a nemzetközi politika nagy és egető kérdéseinek megoldásához. Nem indokolt azonban a pesszimizmus sem. Másfél-ket évtizedre visszatekintve jól látható a nagy változás, a nemzetközi helyzet kedvező fejlődése. Ezt a tendenciát már nem lehet megváltoztatni, mert a történelem kerekét lehet ugyan lassítani, meg lehet állítani egy-gy pillanatra, de visszafordítani nem lehet. Úgy illik, hogy az esztendő végén szóljunk hazánk, a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról is. A párt és a kormány politikájával egyetértő, azt támogató minden magyar dolgozó ember jóleső érzéssé! gondolhat arra, hogy a Magyar Népköztársa- *ság nemzetközi tekintélye arányaiban mesz- sze meghaladja hazánk területének nagyságát, lakosságának számát. Ez külpolitikánk következetes elviségének, a proletár-internacionalizmushoz, a Szovjetunióhoz, a szocialista országok egységéhez való hűségünknek köszönhető. Ez teszi lehetővé, hogy elősegítsük a nemzetközi helyzet kedvező vonásainak. erősödését és eredményesen munkálkodjunk mindenütt, ahol a béke, a haladás, a nemzeti függetlenség szolgálatáról van szó. Áz „idegen" kilépett A Madaras brigád arról volt híres a szövetkezetben, hogy tagjai mindenhová .mindig együtt jártak. ’ Segítettek eevmásnak a házépítésben. Bejárták a környező falvakat is, ahol a rokonok építkeztek. Nem csupán kedvtelésből töltötték ezzel szabad idejüket, pénzt is kaptak mindenütt, s az építkezők is örütek. mert hamarabb készen lett a házuk. Mindig hetykén mondogatták is a KISZ-titkámak meg az elnöknek, hogy narrvon jól összetart a brigád, minden értekezleten mindannyian együtt vannak. Mindez meg is növelte a brigád tekintélyét. Ha valahol nem volt elég jó a brigád-élet. azt mondták a vezetőnek; Menj el Madara- sékhoz és kérdezd meg, ők hogyan csináják. Tanulj tőlük. Nem is volt a bngad ellen semmi kifogás, amíg közéjük nem került — valahonnan más községből — egy új tag. egy fiatalember. Nagvon szorgalmasan dolgozott. Mondhatni, túl tett mindenkin. aki az építkezésekhez volt beosztva. A brigádnak kezdettől fogva egyetlen nagy kifogása volt __ ellene. Soha sem ment el gyűléseikre. Megbeszélésekre is csak akkor, ha azt munkaidőben tartották. Ügy is nevezték el maguk között, a brigádbeliek: az „idegen”. EgysZer aztán megsokallták. bőgj’’ hiába hívták, csak nem vett részt a brigád tanácskozáson. összeültek tizennégyen: fegyelmi ügyben. A vádat Madaras a bri- Eádvezető terjesztette elő: ezt a Szálait hiába várjuk a brigádértekezletekre. A rendezvényeinkre is mindig csak ígérgeti, de soha nem jön el. Javaslom ilyen magának való embert ne hagyjunk közöttünk, zárjuk ki. A brigád egyhangúan szavazott, és Szálait — aki most sem volt jelen kizárták. Már egy hét is eltelt, mire a brigád döntése a KISZ titkár fülébe jutott. Azonnal felkereste Szálait és faggatni kezdte: — Mondd meg őszintén miért nem tartol a brigáddal, mi a kifogásod a közös rendezvények ellen? Szalai előbb hallgatott, maid kedvetlenül beszélt. — Tudod, a T.-i ktsz-ben dolgoztam, ett nem voltak ilyen rendezvények, és ha mégis valahol úgv összefutottunk, engem mindig csúfoltak, mert nézd meg a fejemet. Huszonhat éves vagyok és alig van hajam. Soha sem szólítottak a —•toes nevemen, csak ..kopasznak”. Azóta sose szeretek olyan helyre menni, ahol le kell venni a sapkát. — A KISZ- titkár ennyiből is mindent értett., Legközelebb elment a Madaras brigád gyűlésére, és elmondta beszélgetését az „idegennel”. Mire azonban erre sor került, az irodában már kiállították Szalai iratait. Kilépett a ktsz-ből. Egy tsz-brigádba vették fel K.-on. A KTSE-alapszervezet tagjaival a legközelebbi gyűlésen már csak a kész tényeket ismertette a titkár. A taggyűlés úgy döntött, hogy a Madaras brigádot a történtekért elmarasztalja. Figyelmezteti. hogy máskor ne döntsenek elhamarkodottan emberek sorsáról. — borsi •— :»:iaiiauiufi;»t>iii|ii«iiiitaitauiiif?ai ii ii i.». i ».ti..»::!; i;i|,!a*ji «-:i. i a: aui iit aMi i. i i: a i <• na =1. • i:<ii;u;iuanaj.iiiiiiai:iu«iia'!iiiaiitiiauuaiiiai •*♦»•*■
