Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
1970. január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 MEGGYES LÁSZLÓ: JÁTSZÓ GYEREKEK A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai Ezsau vallomása — Őfelsége szárnysegéde — Az öregkor csöndes szava — A homok emberei Anyám Az élő magyar irodalom jeles alkotóinak új kincseit tárja az olvasó elé a kiadó a közelmúltban megjelentetett művekkel. Lengyel József új kötetében tíz rö- videbb írását találhatjuk, Ézsau mamija... címmel. Az olvasónak mindig újat. meglepőt adó író hű marad most is önmagához: a kötetbe foglalt tíz írás — tíz világ. Ridegen nyers. melengetőén puha, érteiden és értő, kegyetlen és óvó világ övezi hőseit. A címadó elbeszélés valamint az Obsitosok szökésekről mesélnek című ragyog legfényesebben a kötetbe fűzött tíz írás közül. Vas Zoltán hatszáz oldalas könyvének „hőse”: Őfelsége szárnysegéde: Horthy Miklós, miként a cím tudatja. Könnyen hajlik a felületes ítélkező airra: mi újat lehetne még Horthyról elmondani? Vas Zoltán könyve bizonyítja: rengeteget! Az a kor, mely Horthy nevéhez kapcsolódva került be a magyar történelembe, nemcsak az akkori valóságot, de a múltat is meghamisította. A hat fejezetre bomló kötet föllebbenti a fátylat a hamis legendákról, az ál-fő- úr Horthyról, karrierje átkozmetikázott állomásairól. Születésétől a fehér-terror kezdetéig követhetjük nyomon „Öfőméltósága” sorsát. A dal. ha szép, (örökké szép marad) s mint borostyánkő) egyre szebbé érik... — ezekkel a sorokkal vezeti be kötetbe gyűjtött újabb verseit Várnai Zseni. A költőnő Borostyán címmel most megjelent műve többségében eddig nem publikált költeményeket ölel fel, közöttük szép számmal olyanokat, amelyek megkapó őszinteséggel vallanak az öregség fájdalmas szépségéről, csöndes örömeiről. Nemcsak az emberben, de fában, virág-. ban, felhőben, vízben is látja, s kibontja a való világot. A mostani világot, a semmi mással föl nem cse- rélhetőt. S ez, a mindenben jelenidejűség varázsolja frissé az idős költőnő szavait, s az az olthatatlan érdeklődés, méllyel a közéleti témákat közelíti meg. A majd’ nyolcvan verset s egy hosszabb elbeszélő költeményt összefogó kötet legszebb darabjait a Zúzmara ciklusban találhatjuk. Önéletírását leszámítva, hat esztendeje nem publikált új regényt* a magyar falu irodalmi szószólója, Sza- • bó Pál. Most megjelent regénye. a Szépülő szegénység *a homok embereinek világába, a Duna—Tisza közére repíti az olvasót. Egy soha nem volt, s mégis mindenütt megtalálható faluba, ahol látszatra csak Bíró Miska és Szokoly Gizi hol mosolygó, hol drámává sűrűsödő szerelme szövődik, veszik el, s támad föl, ám ahol valójában múlt és jelen csap ösz- sze. Az író mesélőkedve a régi: fordulatos cselekmény során rajzolja meg a változó falu arcát, s azokat az embereket, akik minden esendőségük, botlásuk közepette is a homokon új világot teremtettek. A nagy irodalmi fölfedezések idején sem sűrű pillanat a remekmű születése. S ilyen pillanat tanúi, élvezői azok, akik végigolvasva leteszik Juhász Ferenc új elbeszélőkölteményét, az Anyám-at. Az Anya: örök alakja a művészetnek. S mert az, már talán mindent elmondtak róla. Mindent talán, de amit Juhász Ferenc tud elmondani, azt biztosan nem. Anya és fia világának új dimenziói, tárulnak fel az oivasó előtt, lenyűgöző közvetlenséggel, s mégis, fiúi szemérmességgel. Az öt részre oszló hatalmas elbeszélőköltemény a szó szoros értelmében irodalmi esemény: remekmű született, az anyának, s ezzel minden anyának állított lebonthatatlan emléket a költő. (n) Amerika fiatal proletárgárdája Maine és Texas, Alabama és Florida között ezekben a hetekben ölt formát az amerikai proletárifjúság politikai élcsapata: Amerika több, mint 30 kerületében a helyi szervező bizottságok most készítik elő a marxista—leninista ifjúsági szervezetnek az alapító kongresszusát. Hosszú évek teltek el anélkül, hogy a kommunisták befolyást gyakorolhattak volna az ifjúság gondolkodására és cselekvéseire. E kényszeredett visszavonultság után az amerikai proletáriá- tus élcsapata most végre abban a helyzetben van, hogy magasabb síkon veheti fel a harcot az Egyesült Államok ifjú generációjának megnyeréséért. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának fél évvel ezelőtt lezajlott XIX. kongresszusa határozta el, hogy életre kelti ezt az új szervezetet, amelynek úttörői között az ország kulcsiparágaiban dolgozó szervezett munkáscsoportok r-ész sorát találhatjuk. Mike Zagarell, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának ifjúsági kérdésekkel foglalkozó titkára a Daily World hasábjain kifejtette. hogy a marxista—leninista ifjúsági szövetség „olyan szervezet lesz. amely elsőrendű célkitűzésének tekinti, hogy a fiatal munkások érdekeit képviselje”. Azt a tényt, hogy a hivatalos statisztikák szerint az amerikai munkások egynegyed része fiatal proletár — néhány kulcsiparágban az ott dolgozóknak csaknem a felét ők teszik ki —, egyáltalán nem veszi figyelembe a kispolgárokból és diákokból álló „New Left” (Üj baloldal) mozgalom: álradi- kalizmusábam tagadja a munkásfiatalság forradalmi ereiét, mivel, programszerű koncepció híján, képtelen azt hasznosítani. Az amerikai új baloldal képtelen arra, hogy a társadalom történelmileg döntő erejéhez, annak Ifjúságához kapcsolódj ék. Az új baloldal a nemproletár nép- rétegek radikalizálódásának kifejeződése, s mint ilyen, feltétlenül pozitív módon értékelendő, de Marcuse, Gorz és többek között Debray áltel tévútra vezetve, adós marad azzal, hogy a fiatal amerikaiak millióinak égető kérdéseire feleletet adjon. Gus Hall, a kommunista párt főtitkára szerint aktivitásuk „elektromosság ugyan, de nem elektromos áram”, ElVMUVELE „Az egység üzemel...* Hogy az egységben nemcsak erő van. hanem üzemelhet, tartózkodhatunk, ebédelhetünk, kávézhatunk benne, csak most tudtuk meg az alábbi hirdetések, információk nyelvi formálásából: „Egységünk az építkezés alatt is üzemel.” — „Tizenhat éven aluliaknak az egységben nyolc óra után tartózkodni tilos!” Miért tesszük rostára ezt a nyelvi formálást? Azért, mert igen terjedő hibára hívja fel a figyelmünket. A nem kívánatos elhivataloso- dás tipikus példáját szolgáltatják az idézett mondatok. A túl egyszerű, de a valóságnak jobban megfelelő cukrászda szó nem volt eléggé hivatalos a felhívás megfogalmazójának. Ezért kell a vendégeknek hivatalosan is tudomásul venni, hogy nem cukrászdában, nem eszpesz- szóban kávézik, hanem egy egységben. Ugyanilyen hivataloskodó formában kaptunk „szakszerű” kioktatást a hivatalos illetékestől, hogy az az üzem (megint csak nem cukrászda!), amelyben kávénkat fogyasztjuk, „a vendéglátóipari vállalat egy egysége, s az üzemeltető vezetőség helyesen járt el a felhívás eszközlésében.” Ez a „magyarázat” ugyancsak arról győzött meg, hogy egyesek helytelenül és feleslegesen szinte hivatalos helyiséggé változtatják éppen az ilyen feliratokkal cukrászdáinkat, vendéglőinket is. Mi pedig nem akarjuk hivatalban érezni magunkat akkor, amikor szórakozni, pihenni kívánunk. Sajnos, a szakmai nyelv- használat sajátos terminológiája ott is jelentkezik, ahol egyáltalán nincs rá szükség. Egyik kisvárosunk mozijának hirdetőtábláján is ezt olvashattuk: „Mozi üzemünk az átalakítás ideje alatt is üzemel,” Félreértés ne essék, nem az üzem, az üzemel szavak elleii van kifogásunk, hanem azt hibáztatjuk, hogy ott és akkor is élnek feleslegesen ezekkel a szavakkal, ahol és amikor használatuk már nem célszerű, sőt stílustalan és zavaró. Az e\hivatalosodás, a túl- hivataloskodás nyelvi formáinak árnyékában hasonló magatartásbeli hibákkal találkozhatunk. Ezért viselkedik „a szórakoztató iparban” dolgozók egyike-másika úgy, mintha „hivatalos közeg” lenne. Ezért olvashatunk abban a bizonyos helyiségben is ilyen „hivatalízű” felszólítást: „Eszközöljenek vízöblítést minden esetben!” Ha azt óhajtjuk, hogy cukrászdáink, vendéglőink faláról tűnjenek el a hivataloskodó feliratok. nem-sak nyelvvédő feladatot teljesítünk. A vendég nem hivatalos helyiségben kíván szórakozni, ezért a neki szánt közlések megfogalmazásában is kerüljük a hivatalos stílus fontoskodó, körülményeske- dő, rideg, vagy egyenesen nyakatekert nyelvi formáit. Dr. Bakos József a nyelvtudományok kandidátusa Hegjelent a Nemzetközi Szemle januári száma A folyóirat érdekes írást közöl Hellmut Hesselbarth tollából. „A diákok lázadása a tőkés világban” címmel. Elmondja, hogy öt év óta a diákok baloldali orientációjú tömegmozgalma nemzetközi jelleget öltött. Figyelemre méltó Hajdú János Az európai biztonságért című írása. 1969 végére az európai biztonsági értekezlet, a kontinens biztonsági rendszerének kiépítése, a békeerők követeléséből politikai és diplomáciai vita tárgyává alakult a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok és a NATO-álla- mok között De részt vállalnak a kollektív biztonságért folyó küzdelemből a semlegesek is. A vita azonban immár nem arról folyik, hogy lehetséges és szükséges-e egy ilyen értekezlet, hanem arról, hogy mikor és milyen konkrét célkitűzéssel valósuljon meg ez a tanácskozás. Egyéb cikkek a Nemzetközi Szemléből: Paul Johnson: Ideje elveszíteni egy háborút (New Statesman) — Vidor Perlő: Militaristák és fegyvergyárosok szövetsége (International Affairs) B. Tyeplinszkij: Az imperializmus katonai tömbjei és globális stratégiája (Novoje Vremja). cAz izgága miher manoiágia A narancsfaló pestiekről, Tamáska szilveszteri házibulijáról és a hóhányásról Jó. hogy jön, szerkesztőkém! Szilveszterkor megfogadtam, hogy az új évben nem gurulok be olyan köny- nyen. De nem is... Pedig lett volna rá bőven okom. Itt van például ez az oltári precíz előrelátás és tervszerűség, ahogyan a város ellátását megszervezik. Figyeljen csak szakikám! Karácsony előtt néhány nappal elfogyott a szaloncukor. Mit tett ilyenkor az a nyerészkedésre vágyó kapitalista kereskedelem? Utána rendelt. Lett is áru bőven, de azt már elfelejtik a dolgozók, hogy rnii volt a szándékuk ezzs''? Nem is gondolnak arra, hogy mindez abban az ántivilágban csak a profitért történt. így gazdagodott a dolgozók filléreiből a maszek. Még karácsonykor is. Ez a világ megszűnt. Mert hogy történt ez nálunk most, hapsikám? Elfogyott a szaloncukor? Nyomban megszervezték hogy karácsonyfa se legyen. Így takarékoskodik ma a mi kereskedelmünk a dolgozók filléreivel... ...Elakadtak a szállítmányok a hófúvásban... No. nézd, a széplélek. Szerkesztőkém, maga még -mindig megkajál mindent, amit betáplálnak a kis agyába. Nagyobb célok érdekében történtek ezek az egybevágó, megfontolt intézkedések. Mert nyomjh csak ide a villogóját. mit írnak az ünnepi lapok: „Emlékezés a negyedszázad előtti háborús karácsonyra”. Hát hogyan lehet narancsot és fügét zabáivá emlékezni? Pesten, az más. Annak a bűnös városnak ügyig mindegy. Egyék meg ők a karácsonyi narancsot. Mi meg tiszta szívvel és lelkiismerettel faragtuk a krumplicukorból a házi készítésű szaloncukrot. És meséltük a gyerekeknek, hogy akkor is így volt, a háború alatt. Nem lehetett kapni az olyan apróságoknak, mint ti, sem szép cipőt, sem télikabátot... ...Maga most arra céloz, hogy Szolnokon az idén sem lehetett kapni? Szeretném, ha elhinné, ez csak helyi probléma. Voltam az egyik pesti áruházban, megszámoltam, minden méretben, legkevesebb tízféle minőségben és fazonban árultak gyermekkabátot. Ma már ez a jellemző, nem a hiány, a nincstelenség... ...Ne nyomja nekem a sódert. hapsikám. Én nem szaladgálhatok Pestre kabátot venni a gyereknek, mint maga. Egyébként mondom, hogy az új évben nem gurulok be, nem hőzöngök. Mert igenis. tiszta mázli, hogy nem kaptam kabátot a srácnak. Ügy sem tudtam volna szépen becsomagolni, mert a karácsony előtti napon már olyan ajándékpakknak való flancos papírt sem lehetett kafmi. De miért is legyen éppen karácsonykor karácsonyi papír? Meg van ez szervezve gyönyörűen, drága szerkesztőkém: nincs szaloncukor, nem keli karácsonyfa. Ha nincs karácsonyfa, nem kell alá ajándék — minek a csomagolópapír? Tegye a pénzét az OTP-be a dolgozó... ...Rossz napja van. Mit csiná't szilveszterkor...? ...Ezt ne kérdezte volna hapsikám. Néztem a tele- vi trait... ...Mit? ...A televitradt az én nyelvújításom. Most küldtem' el Lőrinczének Már régen figyelem, hogy a magyar televízió lassan ezzel a Tamáskával lesz tele, de azért ami szilveszterkor volt, az már sok. Mert nem bánom, a riportereknek is keli egy kis szórakozás, játék, kikapcsolódás. de miért kell azt a szegény nézőnek öt órán át vég’gkínlódni? Mondja hapsikám maea fejes a sajtónál. olvan nr-szu] sült el maguknál ez az új mechanizmus. hogv év cégére nem maradt dohánv a tévéseknek íróra, rendezőre, színészre és mindent a Tamáskának kellett csinálnia? Vagy úgy volt. hogy jött azzal a nagy szívével és azt mondta, nyugi, ha már nem mehetek Mexikóba, fölvállalom egyedül az egész szilveszteri műsort. Csak azt nem tudom. a focicsapat rossz szerepléséért miért a tévénézőket kell büntetni? Mondhatták volna, hogy emberek, nyissátok ki éjfél előtt 10 perccel a tévét, jön a Hofi, meg a Kós Jani, nézzétek meg. Legalább nyugodtan öblögettünk volna addig, de így még a pia sem ment, mert mindig azt vártuk mikor jön a műsor. De nem jött az istennek sem. Csak mindig a Tamáska... ...Nem vitatkozom magával. Tudja, hogy alig lett Vége a műsornak, telefont kaptamSzó szerint idézem: .,Remélem szerkesztő elvtárs, megírják, hogy ez a szilveszteri műsor kritikán aluli volt. Ahelyett, hogy vidáman töltöttük volna az utolsó órákéit. csak bosszankodtunk.” Tudja, mit válaszoltam? Igazuk van. meg is írjuk és tanácsoltam. hogy hallgassák majd meg a rádió szilveszteri műsorának ismétléséi, ha azt akarják, hogy egy kis szilveszteri hangulatuk legyen... ...Ez tetszik nekem, ana- fej. Végre maga sem sódéról pontosabban lévén télvíz ideje, nem hóhányósko- dik... ...A hóhányást hagyja. Erre néhányon allergiások. Azt mondják, hogy a Néplap bírálatai rossz hangulatot keltenek, azért nem megy a hóeltakarítás... meg, hogy nem elég építő ez a bírálat... ...Szerkesztőkém. teljes lapátszélességgel maguk mögött állok. Mert amióta piszkálgatják a hófejeseket, legalább eltakarítják a havat az utakról. De úgy látom, maga pipás ezért a témáért. Ne villogtasson úgy, elhiszem, hogy nem lehet Szolnokot mindenben Pesthez hasonlítani, de mit csináljak, nem mehetek Pestre azért, hogy lesöpört járdán sétálgassak télen is... ...Gondoljon arra, jön a tavasz. Mindent megold... ...Gondolja? Akkor meg mások lesznek magukra pí- púsak. szerkesztőkéin Azok. akik elfelejtenek nyári divatújdonságokat, strandcikkeket rendelni, meg azok, akik a friss zöldség és gyümölcs helyett a végre befuló karácsonyfa-szállítmány! dobják piacra. Hogy a terv globalice meglegyen, ugye? Apuskám, adok egy jó újévi tanácsot. Ne idegesítse magát, nem elég nagy az Andaxin-termés ebben a kis országban. Jegyezze meg. amíg emberek lesznek, mindig lesznek hibák is. Amíg hibák lesznek, masniknak ku- tvukötelességük lesz azt bírálni. Ergo: mamikat mindig lesz, aki szidja. Nos. szakmám, ennyi elég így év elején... ...Én is azt hiszem. A viszontlátásra. , Varga József
