Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. január 4. Szolnok megye 1969-ben Az elmúlt esztendő krónikája Á szovjet tudomány és technika távlatai Január 6— 8. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a szolnoki területi tsz-szövet- ség továbbképző tanfolyamot rendezett Szolnokon, mezőgazdasági, tsz-vezetési és földjogi kérdésekről. Megkezdték a szolnoki személy- pályaudvar építését. 13. Louis Odru, a francia nemzetgyűlés kommunista képviselője és Marcel Siret párizsi festőművész érkezett Szolnokra. 16. Pullai Árpád. az MSZMP Központi Bizottságának titkára Jászberénybe látogatott. Gyurkó László: Szerelmem, Elektra c. tragédiájának előadásával új kulturális intézményt avattak Szolnokon: a Premier Színpadot 17. A Szigligeti Színház Garda Lorca: Vémász c. darabját mutatta be. IS. Az öthőnapos pártis- kola záróünnepségét tartották meg az MSZMP Szolnok megyei bizottsága oktatási igazgatóságán. ** 22. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaüsyi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felavattak a 720 millió forintos beruházással megépített szolnoki rendezőpályaudvart. Február 20. Kommunista pedagógusok megyei aktlvaülése Szolnokon. 25. Szovjet, német, lengyel, bolgár, román és csehszlovák képzőművészek látogattak a szolnoki müvésztelepre. Március 7— 10. Szovjet katonai művészegyüttes vendégszerepeit a megyében. 14. Szolnokon nyitották meg az országos fásítási hónapot. 17. Veteránokat tüntettek ki a munkásőrség megyei parancsnokságán. A Szigligeti Színházban a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának. 50. évfordulója alkalmából jubileumi ünnepséget tartottak. 20. ünnepség keretében leplezték le Szolnokon a Kossuth téren a Szolnoki Munkás c. lap megjelenésének 50. évfordulója alkalmából a Néplap szerkesztősége által elhelyezett emléktáblát 21. Megyeszerte megemlékeztek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának félévszázados jubileumáról. 24.—25. Tudományos emlékülést tartottak Szolnokon. 30. Átadták a szolnoki közgazdasági szakközépiskola kollégiumát. 31. Megkezdődött a próbaüzem a szolnoki épületelemgyárban. Április 2. Területi vízgazdálkodási tanácskozást tartottak Szolnokon. Átadták a szolnoki Pályaválasztási Tanácsadó laboratóriumát. 3—4. Ünnepélyesen megemlékeztek megyénkben hazánk - felszabadulásának évfordulójáról. Szolnokon a Lenin szobornál megtartották az úi KISZ-tagok fogadalomtételét 4. Jászberényben megnyílt a III. Országos Amatőr Sportfotó kiállítás. 9. Alakuló ülést tartott a Műszaki-Természettudományi Egyesíti etek Szövetségének Szolnok megyei szervezete. 11. Leégett a szolnoki Centrum Áruház. 12—14. A jugoszláviai földgázkitörés megfékezésében szolnoki szakemberek is részt vettek. 15. Imasev Szattar Nur- masevica vezetésével ka- Zah párt- és állami küldöttség látogatott Szolnokra. A delegáció tiszteiére a Szigligeti Színházban nagygyűlést tartottak. 23. Indiai vendégek kerestek fel a megyei pályaválasztási Tanácsadóé 25. Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. az MSZMP Központi Bizottságának tagja és dr. Valkó Endre, az MTESZ főtitkára Szolnok megyébe látogatott 25—27. Megyei amatőrfilm fesztivált rendeztek Jászberényben. Május I. Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának titkára beszélt a szolnoki nagygyűlésen. A munkásosztály nemzetközi ünnepéről megyeszerte megemlékezitek. Elsőízben adták ki a Szolnok megyei tanács művészeti díját. Chiovini Ferenc festőművész és Berényi Gábor színházigazgató részesült a kitüntetésben, Örkény István Tóték c. tragikomédiáját mutatták be Szolnokon. 5. Mezőgazdasági tanácskozást tartottak Szolnokon. 5—5. Pedagógiai napokat rendeztek a megyeszékhelyem 8. Vietnami és szovjet vendégek jelenlétében béke nagygyűlést tartottak Kisújszálláson. Tudományos ülést tartott Szolnokon a Magyar Történelmi Társulat és a TIT Országos Történelmi Választmánya. II. Ünnepélyesen leleplezték a szolnoki tanácsköztársasági emlékművet. 12—15. Mezőgazdasági napokat tartottak Tiszaföldvá- ron és Szolnokon. 14. Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Szolnokon tett látogatást 16— 19. Szolnokon tartották meg a Tanácsköztársaság! Művészeti Szemle országos szavalóversenyének döntőjét 15. Megnyitották a közép- magyarországi képzőművészek tavaszi tárlatát 17— 19. Katonai Művészeti Fesztivál Szolnokon. IS—20. Képzőművészeti rövidfilm szemlét rendeztek Szolnokon. 21. Hat megye szakembereinek tanácskozása Szolnokon a Tisza II. vízlépcső munkálatairól és hasznosításáról. 23. Losomczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke látogatott Szolnok megyébe. 24. Kunszentmártonban ünnepséget tartottak a község újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából. 24—25. Szolnokon megrendezték a szövetkezeti énekkarok II. országos dalos találkozóját. 29— 30. A tiszántúli MÄV orvosok tudományos értekezlete Szolnokon. 30— június 1. A IV. Alföldi Néntánc Fesztivál bemutatói. Június 10—12. KISZ védnökség! napok Kunhegyesen a Tisza II. vízlépcső építéséről. 12. Veres József munkaügyi miniszter látogatása Szolnokon Megnyílt a szolnoki ÁFÉSZ „Jólét” ABC áruháza. 13. Á Szolnak megyei képviselő csoport Karcagon tartotta ülését, 14. Ünnepi tanácsülést tartottak v Szolnokon a Tanácsok Országos Gyűlése megnyitásának 50. évfordulóján. Jászberényben emléktáblát avattak Gyetvai János kommunista újságíró emlékére. Az ünnepségen dr. Háy László professzor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott rektora tartott beszédet. Űj szövetkezeti áruházat adtak át Tiszafüreden. 30. Hanoi város .küldöttsége látogatott megyénkbe. Július 4. Ászén Julianov vezetésével bolgár pártmunkás delegáció érkezett Szolnokra. 13. Átadták a villamos vasúti vonal Budapest—Szolnok közötti szakaszát. 17. Jászaisószentgyörgyön felavatták a községi tanácsház új épületét. Észt—magyar barátsági nagygyűlést tartattak Szolnokon. 28. Ünnepélyes keretek között lerak,ták Szolnok új városközpontjának alapkövét 30. A hannoveri néptánc együttes megyénkben vendégszerepeit Augusztus 1—2. Chilei szakszervezeti vezetők tartózkodtak megyénkben. 2. Velem! Endre halálának 50.. és a helyi termelőszövetkezet megalakulásának 20. évfordulójáról emlékeztek meg Jászapátín. Hivatásos tiszthelyetteseket avattak a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán. 5. Jászberényben új iparcikk áruházat, valamint szolgáltatóházat adtak át 8. Olasz szakszervezeti küldöttség érkezett Jászberénybe. Központi művészegyüttes alakult Szolnokon. 19—20. Négy megye részvételével Szolnokon rendezték meg a Tanácsköztársasági Művészeti Szemle egyik területi bemutatóját 20. Alkotmánynapi ünnepségek voltak. Karcagon ipari szakmunkásképző intézeteit. Mezőtúron szolgáltatóházat és sportpályát avattak, Kunszentmártonban ipari és mezőgazdasági kiállítást nyitottak meg. 22. Walter Kalusov, az Észt SZSZK miniszterelnöke Szolnokra látogatott. A finnországi Riihimáki város delegációja érkezett Szolnokra, hogy a testvérvárosi kapcsodról tárgyaljon. 24. Szolnokon bevezették az ötiegvű telefonszámok használatát. Szeptember 3. A Magvar Agrártudomá- nyi Egyesület Talajtani Társasága Szolnokon tartotta meg ezévj vándorgyűlését, amelyen Van Baren profesz- szor, a Nemzetközi Talajtani Társaság főtitkára is megjelent. 4. Országos iskolaegészségügyi tanácskozást tartottak Jászberényben. 5—9. Virágkiállítást és „Zöld konferenciát” rendeztek Szolnokon. 13—14. Kenyérgabona- és kukoricatermesztési országos tapasztalatcserét rendeztek Üjszászon, Mezőhéken és Ti- szaföldváron. 16. Megkezdődött az üzemszerű termelés a Tiszáméin ti Vegyiművek kevert műtrágyagyárában. 27— 28. Szolnokon megrendezték a hagyományos Ti- sza-ligeti napokat. 29—október 8. Észt pártmunkás delegáció tartózkodott megyénkben. Október 2. A szakszervezetek megyei tanácsa és a KISZ megyei. bizottsága felhívást adott ki hazánk felszabadulásának 25. évfordulója méltó megünneplésére és a felszabadulási munkaverseny megrendezésére. 3. A Szigligeti Színházban megtartották Jókai Anna Fejünk felől a tetőt Című darabjának ősbemutatóját. 6. Szolnokon aláírták megyénk és Tallinn város között az 1970-re szóló együttműködésre és a baráti kapcsolatok fejlesztésére irányuló programot. 6—7. Kisújszálláson város-' történeti tanácskozást tartották. 7. A népművelés és a televízió kapcsolatáról öt megye képviselői tartottak táj- konferenciát. 9. Jubileumi tudományos ülést tartottak a MÁV kórházban. 10—16. Szovjet katonai művészegyüttes vendégszerepeit megyénkben. 24. Tallinn! pártmunkás küldöttség érkezett Szolnokra. 23—25. Filip Gyenyiszovics Riva Szolnok megyében tartózkodott 28— 29. Könyvtáros táj- konferenciát tartottak Szolnokon. 29— 30. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Szolnokra és Tiszaföldvárra látogatott. A látogatás másnapján a szolnoki járműjavítóban munkásgyűlésen mondott beszédet. November 4. Ünnepségek Szolnokon a város felszabadulásának évfordulóján. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége Szolnokra látogatott. 13. A Tiszán innen — Dunán túl megyék közötti fel- szabadulási rádiós vetélkedőben Szolnok megye csapata 62:57 arányban alul maradt Bács-Kiskun megyével szemben. ’ 17. Mezőtúron tárgyalt a magyar—mongol kormányközi bizottság. 20. Orvos—gyógyszerész napokat tartottak Szolnokon. 22. Fiatal mezőgazdasági szakemberek találkozóját rendezték meg Karcagon. 30. Időközi tanácstagi választások zajlottak le a megyében. December •2. Emlékülést tartottak a megyei tanács nagytermében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére. 5. Lengyel pártmunkás küldöttség érkezett Szolnokra. Dy Szabó Zoltán egészségügyi miniszter Szolnokra látogatott és bejelentette az 1100 ágvas új megyei kórház építésének programját 15. Szolnok megye 1971— 75-ös feilesztési iránvelveit tárgyalták még és fogadták el a megyei tanács ülésén. 16. Le Huu Van. a dél-viet- nami ideiglenes forradalmi kormány maovarországi üev- vivője Jászki serre látogatott, ahol nagygyűlésen vett részt 20. Dél-vietnami szabadságharcos küldöttséget láttak vendégül a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán. Hatalmas méretű tudományos-technikai forradalom korát éljük. Az emberiség története során tevékenykedő tudósok kilencven százaléka kortársaink közé tartozik, A Szovjetunióban a tudományos kutatók és a felsőoktatási intézményeikben oktatok száma meghaladja a nyolcszázezret. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája különböző intézeteiben harmincezer tudományos munkatárs dolgozik, háromszázszor annyi, mint az októberi forradalom előtt. Ugyancsak harmincezerre tehető az egyes köztársaságok tudományos akadémiáiban dolgozó munkatársak száma. A Szovjetunió többi akadémiái — a mezőgazdasági, az orvostudományi és a pedagógiai — szintén nagyszámú kutatót tömörítenék. Közismet tény, hogy a tudomány napjainkban közve: len termelőerővé vált. „Nincs egyetlen olyan ága sem * a népgazdaságnak, a hasznos emberi tevékenységnek. amelyben a tudomány és technika haladásának kérdései ne rendelkeznének elsődleges jelentőséggel’’ — mondotta az Ogonyok című hetilapnak adott nyilatkozatában V. A. Kirillin akadémikus, miniszterelnök-helyettes. a Szovjetunió Állami Tudományos és Technikai Bizottságának elnöke. Korunk egyik jellegzetes vonása, hogy egyre szorosabb kapcsolat, kölcsönhatás alakul ki a tudomány és a technika között. Mint M. Millionscsikov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke írja: „Korábban az emberi tevékenység e két területe teljesen vagy majdnem teljesen elkülönült egymástól. A közöttük lévő kapcsolat oly lassan jött létre, hogy sok évtized telt el egy tudományos gondolat megszületése és a termelésben való alkalmazása között”. Ezt a szakadékot szúnítette meg az alkalmazott tudományok létrejötte. E tudományok — amelyek ma már az összes tudományos munkáknak mintegy a felét teszik ki — közvetlenül segítik a termelés gyakorlati problémáinak megoldását, ugyanakkor az alapkutatások számára nélkülözhetetlen tényeket, módszereket. eljárásokat, eszközöket szolgáltatnak. Millionscsikov akadémikus szerint a tudományos-technikai haladás általános iránya az, hogy munkamegosztás jön létre ar alapkutatások az alkalmazott kutatások, a technikai kidolgozás és az ipari termelés között. Ezen „szakaszoknak” lehetővé kel] tenniük „a tudományos-technikai haladás általános folyamának megszakítatlanságát és gyorsaságát — új természeti törvények ás jelenségek felfedezésétől az iparban való alkalmazásukig”. Noha gyakran az egyes tudományos felfedezések nem ott történnek, ahol várhatók, a fejlődés iránya ma sokkal könnyebben meghatározható. mint régebben, hiszen a felfedezések nemcsak az egyes tudós leleményétől, hanem a korszerűen felszerelt kutatócsoportok tervszerű tevékenységétől is függenek. Millionscsikov szerint a természetről alkotott elképzeléseink legjelentősebb fordtoa'ai az asztrofizika, az elemi részek fizikája és a biológia terén várhatók. A technikai fejlődést illetően, Kirillin miniszterelnök-helyettes arT ról beszélt, hegy ennek egyik legfontosabb feltétele a további villamosítás, amely nélkülözhetetlen a mechani- záció, s termelési folyamatok automatizációja és a közszolgáltatások fejlődése szemnor fiából is. 1970-ben a szovjet villa mosenorgia-ipar 750 milliárd kilowatt-óra elektromos áramot termel majd. Nagy előrehaladás várható a kémia és a metallurgia terén, a kutatások elősegítik a népgazdaságnak a legkülönfélébb anyagokkal való ellátását Sikeresen fejlődik a gépgyártás, amely új technológiai folyamatok létrehozásának az alapja. A technikai haladás egyik legfontosabb eszköze a rádióelektronika. amely többek között az elektronikus számítógépek építésénél nélkülözhetetlen. Ugyancsak nagy fejlődés várható a közeljövő, ben a közlekedésben és az építőiparban. előrehalad a mezőgazdaság kemizálása és mechanizálása is. Óriási gyakorlati jelentőségük van azoknak a kutatásoknak, amelyek az úgynevezett kvantumgenerátorokkal — a laserekkel — folynak. A la- sersugarakat már napjainkban is felhasználják bizonyos technológiai folyamatokban, valamint a gyógyászatban, ám ma még beláthatatlan lehetőség nyílik a jövőben a lasereknek a távközlésben. az energiatovábbításban és egy sor más területen való felhasználásra. A modern tudománynak és technikának van egy olyan ága, amely általánosan alkalmazható egyre több műszaki és természet- tudományban, sőt a közgazdaságtanban ős más társadalomtudományokban — például a pszichológiában és a szociológiában is. A kibernetikáról van szó, amelynek rendkívül fontos része az információelmélet, az információmennyiség mérésével és ennek alapján az információ tárolásának, átalakításának optimális, legbiztonságosabb módszereivel foglalkozó diszciplína. Az emberi tevékenységben — a társadalmi életben a termelésben — sok olyan terület van, ahol nagyszámú információval van dolgunk és az optimális irányítás, vezérlés csak az információk gyors feldolgozása és továbbítása révén oldható meg. A Szovjetunióban Is rohamléptekkel fejlődik a számítógépeik építésének technikája. Ma már elektronikus számítógépek segítségével kutatják az élet keletkezésének problémáját. az élő szervezet működésének elveit, a pszichikus folyamatok szerveződésének egyes kérdéseit Tért hódítanak a komputerek a népgazdaság egészének, egyes ágainak, illetve egyes üzemeknek, illetve technológiai folyamatoknak tudományos igényű irányításában is. V. M. Gluskov akadémikus Ogonyok-beli cikkében beszámol arról a hatalmas tervről, amely szerint a Szovjetunióban egységes kibernetikai hálózat — kibernetikai „kontinens” épül ki- A tervezett rendszer — az egységes állami számítóközpont-hálózat — három fokozatból áll majd. Az első fokozatot az Információk ösz- szegyűjtésére és legelső feldolgozására szolgáló központok, továbbá a vállalatoknál és tudományos intézeteknél működő számítógépek alkotják. A második fokozatban az információk a köztársaságok fővárosaiban, a nagyobb ipari városokban összpontosulnak mór s innen jutnak tovább az „agyközpontba”. ärhely az ország egész információs hálózatát irányítja majd. A rendszer kiépítése ugyan a jövő feladata, egyes elemei azonban már eredményesen működnek. Ma kü'önösen igaZQk és aktuálisak Uenin szavai: .....A technika mind en csodája (j kultúra minden vívmánya az egész nép közkincsévé válik és mos tantól az emberi értelem és tehetség sohasem alakul gt az erőszak, a kizsákmányolás eszközévé. Tudatában vagyunk ennek — és vajon e hatalmas történelmi feladat nevében nem érdemes-c dolgozni, nem érdemes-c minden erőnket átadni?1’
