Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. Január 2a, api m Hazánk felszabadításába 1944 novemberében bekap­csolódtak a Tolbuchin mar­sall vezette 3. Ukrán Front csapatai is. A belgrádi had­művelet befejezése után ezek a csapatok a Dráva—Száva között nyomultak előre, majd november 7-én Apatin, két nappal később pedig Bati­na körzetében megkezdték az átkelést a Dunán. Velük szemben a túlsó parton vi­szonylag kis erők: a „Bran­denburg” harccsoport, a 31. SS gyalogos hadosztály, a magyar 54. portyázó osztály és a lépcsőzetesen beérkező 44. „Hoch und Deutsch­meister” hadosztály egységei védtek. Az átkelést jobbára csak éjszakánként tudták végre­hajtani. A német ágyúk és aknavetők ugyanis nappal állandóan lőtték, a repülők pedig állandóan bombázták az egyetlen pontonhidat, a két'S'gőzkompot és a mocsa­ras terepen hozzájuk vezető utat. Nehezítette a helyzetet az is, hogy a folyó több he­lyen átszakította a gátat és elárasztotta az ellenséges ál­lások megközelítési útjait. Elsőként néhány század kelt át a parton-talált ladi­kok és a helyszínen készített tutajok segítségével. Az ál­taluk elfoglalt két kis híd­főben azután több mint két héten át elkeseredett harc tombolt. Előnyomulása so­rán Dolgopolov százados zászlóaliát a szemközti ma­gaslatról erős tüzérségi ós aknavető tűz árasztotta el. A támadás elakadt. Lazarev vezérőrnagy, a 19. lövész­hadosztály parancsnoka lát­ta, hogy a németek a ma­gaslatról az egész hadosz­tályt megállásra kényszerít­hetik. Ezért utasította a századost: jobbról, a vízzel elárasztott terepen kerülje meg és meglepetésszerű raj­taüt issei foglalja el az el­lenséges támpontot. , Dolgopolov zászlóalja mel­lig érő hideg vízben két kilométert gázolt előre, ma­gával cipelve a golyószóró­kat, aknavetőket és a lő­szert. A németek oldalába, kerülve tüzet nyitottak ás' megrohamozták őket. Csapá­suk váratlanul érte a tám­pont védőit, akik nagy veszteségek után kénytele­nek voltak visszavonulni. Ilyen harcok közepette egyesítették a két hídfőt no­vember 23-ra az 57. hadsereg csapatai, s ezzel biztosítot­ták a 3. Ukrán Front ösz- szes erőinek átkelését a Du­nán. Ezt követően az 57. hadseregnek Nagykanizsa irányába kellett támadnia. A é. Átkelés a Dunán Mohács—Dunaszekcső vona­lára felzárkózott 4. gárda­hadsereg feladata volt ugyanakkor csapást mérni Székesfehérvár felé. A német hadvezetés kap­kodó intézkedésekkel igye­kezett megelőzni a szovjet támadás kibontakozását, — amely egyfelől a balkáni csapatainak visszavonulását és a zalai olajmezőket, másfe­lől a Budapest védelmére létrehozott csoportosítását fe­nyegette. Jugoszláviából a Dunántúlra rendelte a 2. páncélos hadsereg törzsét, s megbízta a Balaton—Dráva közötti arcvonalszakasz vé­delmének megszervezésével. A hadseregparancsnok, De Angeliü tüzérségi tábornok azonban nem sokat segíthe­tett a kialakult helyzeten. Meglevő erői elégtelenek vol­tak a feladat megoldására, a más arcvonalakról megerősí­tésül átcsoportosított hadosz­tályokat pedig érkezésük sorrendjében, részenként kényszerült harcba vetni. Ezek a német csapatok szí­vósan védekeztek, sőt ismé­telt ellenlökésekkel, és a la­kott helységekben erősen megkapaszkodva mindent el­követtek a szovjet elő­nyomulás megállítására. Pró­bálkozásaik azonban kudar­cot vallottak. Sarohin ve­zérezredes 57. hadseregének 6. gárda lövészhadteste és a 4. gárda hadsereg 41. gár­da lövészhadosztálya már no­vember 26-án kiverte a 44. gránátos hadosztályt Mo­hácsról. Három nappal ké­sőbb az 57. hadsereg Pé­cset, a 4. gárda hadsereg pe­dig Bátaszéket szabadította fel. E harcokban a 44. grá­nátos és a 31. SS gyalogos hadosztály csaknem teljesen felmorzsolódott. — Richard Schuítze őrvezető a 44. had­osztályból, fogságba esése után erről így beszélt: „A hadosztályunk által elszen­vedett veszteségek iszonyú­ak. így például a 131. ez­redben, ahová engem, mint rádióst osztottak be, kétnapi harc után mindössze 26 fő maradt”. Bátaszék—Abaliget között hatalmas rés keletkezett a német védelemben. Lezárá­sával hiába kísérleteztek a 71. gyalogos, a 118. vadász és az 1. hegyi hadosztály beérkező egységei. Délnyu­gat, nyugat, északnyugat és észak félé széles arcvonalon megállíthatatlanul törtek elő­re a szovjet csapatok. December 1-én az 57. had­sereg 6. gárda lövészhadteste felszabadította IDomuovárt és még aznap este több ponton átkelt a Kapos folyón. He­lyenként a németek erős tűzzel igyekeztek az átkelést megakadályozni. Ez történt Döbrögköznél is, ahol né­hány géppuska sűrű golyó­záporral szinte minden moz­gást lehetetlenné tett. — Pereverzev gárdista önként vállalta, hogy elhallgattatja az egyiket s a többire is rög­tön akadt jelentkező. Úszva haladtak a túlsó part felé a tűzesőben. Partot érve a géppuskafészkekhez kúsztak és kézitusában megsemmisí­tették a kezelőket. Ezután a fegyvereket a mögöttes állá­sokban levő németek ellen fordították, s megtörték azok ellenállását. A szovjet egy­ségek most már akadályta­lanul végrehajthatták az át­kelést. 8 Az 57. hadsereg december 4—7. között elérte a Bala­ton déli partja, Marcali, Nagybajom, Barcs, Dráva vonalat. Ez a terepszakasz fontos része volt az úgyneve­zett „Margit állás”-nak, amelyre az egész dunántúli védelem támaszkodott — A „Margit állás” Balaton—Drá­va közötti szakaszát a 8. tó­bori póthadosztály, rögtön­zött karhatalmi alakulatok és tüzérség védte ebben az időben, mögöttük pedig a 2. német páncélos hadsereg 22. hegyi és 68. gyalogos hadtes­te vonult fel. Ezeknek az erőknek a támadásával szá­molva, a szovjet főparancs­nokság december 6-án az elért szakaszon védelembe rendelte az 57. hadsereget, hogy ilymódon biztosítsa a 4. gárda hadsereg támadását északi irányban. Zaharov vezérezredes 4. gárda hadserege december 2-án Szekszárd, másnap pe­dig Dunaföldvár gyors el­foglalásával megakadályozta, hogy az ellenség a Sió-csa­torna mentén húzódó „Jenő- állás”-ban halogató védelmet hozzon létre. Gyorsan mozgó csapatai merészen betörtek a német—magyar hadosztályok oldalába és hátába, feldara­bolták védőszakaszait, s nem engedték, hogy a lakott helységekben megkapaszkod­janak. December 9-re a had­sereg a Velencei-tó és a Balaton között megközelítet­te a „Margit állás” vonalát. Itt beszüntette az előnyomu­lást, hogy megfelelően fel­készülhessen a védelem át­törésére és Budapest teljes bekerítésére, együttműködve a 2. Ukrán Front csapatai­val. Következik:: A gyűrű bezárul Lenin A haladó emberiség 1970-ben ünnepli Lenin születésének 100* évfordulóján Számos ország bé­lyeg kiadásával emlékezik meg a nagy forradalmárról, hazánkban ezen túlmenően kiállítások és émlékbélyegzők serege köszönti a centenáriumot. A Szovjetunió 10 értékből álló, művészi kivitelű sorozattal emlékezik meg a ju­bileumról. Ebből a különleges kiadásból a Magyar Bélyeggyűj­tők Országos Szövetsége a ma­gyar újdonságokhoz hasonlóan biztosítja a tagok ellátását. Min­den szervezett filatelista egy használatlan sorozatot jegyezhet elő 12 forintért. A munkásmozgalom történetét megjelenítő bél vegeket eddig is sokan gyűjtötték, az Ilyen tár- gvű bélvegekről külön katalógus lelem meg. Számos gvtíltó fog­lalkozik kizárólag a ienír.i élet­műről kiadott sorozatokkal, ezek természetesen szeretnék gvű*te- ménvüket megkoronázni az 1970. évi kiadásokkal. Kérdésünkre a Magyar Ftlatélia Vállalatnál kö­zölték, hogy a világ bármely or­szágában megjelenő Lenin cente­náriumi sor beszerzéséről gon- nEosjfcodiiäJe g&iögysás altatás A dolgozok helyzete Genf (MTI) A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kedden statisztikai adatokat közölt „A világ dol­gozóinak helyzete 1969-ben” című jelentésében. A világ dolgozóinak hely­zete 1969-ben is két ellenté­tes irányban alakult: az ipa­rilag fejlett országokban csökkent a munkanélküliség veszélye és fokozódott a prosperitás. Viszont a fejlő­dő országokban továbbra is igen alacsony a dolgozók életszínvonala. Ugyanakkor növekedett a gazdag és a szegény országok közötti szín­vonal-különbség. A munkanélküliség négy ország közül körülbelül há­romban csökkenő tendenciát mutat E csökkenés öt or­szágban — Nyugatnémet- országban, Dániában, Finnor­szágban, Norvégiában és Zambiában — 25—50 száza­lékos. Erősen érezhető Fran­ciaországban, ahol az állás­kínálat csaknem megkétsze­reződött, miközben az állás­keresők száma egy év alatt 260 000-ről 218 000-re csök- • kent Egyidejűleg, mintegy tíz országban, különösen a fejlő­dő országokban emelkedett a munkanélküliség. 1969 szep­tembere óta ugyanez a je­lenség tapaszható Kanadá­ban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is. Az Egyesült Államokban 1969 szeptemberében 2 millió 400 ezer munkanélkülit tar­tották nyilván, A közfogyasztási cikkek ára 1969-ben világszerte, de külö­nösen az iparilag fejlett or­szágokban tovább emelkedett. Huszonkét országban 5—10 százalékos áremelkedést is észleltek. Az órabérek évi emelkedé­sének üteme átlagban gyor­sabb volt, mint a heti kerese­teké. A nők átlagos munkabére néhány ország kivételével na­gyobb mértékben emelkedett, mint a férfiak átlagbére. A női munkabérek azonban vál­tozatlanul 20—40 százalékkal alacsonyabbak a férfiakénál. Ez alól Franciaország kivé­tel, ahol a női és a férfi mun­kabérek közötti különbség csak 16 százalék. A reálbérek mintegy 25 or­szág feldolgozó iparában emelkedtek. as érdeklődők részére vala­mennyi sorozatot biztosítják. Vidéki gondok A Fllatélías Szemle januári számában a Magyar Bélyeergyűj- tők Országos Szövetségének ve­zetői felmérik a magyar gyűjtés helyzetét. Az elsőrendű cél most az 197L évi centenáriumi kiállí­tás előkészítése, amit a filatelista munka tartalmasabbá tétele, a szakismeret fokozása segít elő. A Szövetség a területi irodák szer­vezésével sokat tett a filatelista kultúra országos színvonalának emeléséért. A nagyobb városok­ban élő gyűjtők kaphatnak szak­mai eligazítást, cserélhetnek, vá­sárolhatnak és van mód élénk filatelista élet kialakítására. Ne­hezebb szenvedésünknek hódolni kisebb településeken, ahol min­dent egyedül kell — néha saját káron is tanulva — kiokoskodni. Megfelelő szakkönyvekkel, elő­adásokkal, levélben! felvilágosí­tásokkal, kisebb korok patroná- lásáva! kel! segíteni a vidéki gyűííésfc A tejtermelés és a tejipar helyzete szorosan összefügg a mezőazdaság komplex fej­lesztésének problematikájá­val. A tejtermelésre ma az alábbi adatok jellemzőek; a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban a tej hozam átla­ga tehenenként 2353 liter évente, s ezt a hozamot 1975-re 2750 literre kívánják emelni. 1963 és 1868 között Csehszlovákiában a tejter­melés kb. 26 százalékkal emelkedett, e.sősorban a nö­vekvő tejhozam révén. A te­hénállomány ugyanakkor rendszeresen csökken. 1965 óta Csehszí ovákiában 450 000- rel csökkent a tehénállo­mány. úgy. hogy most 100 hektár földterületre kb. 30 tehén jut A fejlett mező­gazdasággal rendelkező álla­mokban 100 hektár földterü­letre 40—50 tehén jut. A tej­termelésnek az utóbbi négy évben tapasztalt mintegy 4 százalékos növekedése nem­zetközi viszonylatban nem kielégítő. A tejtermelés nö­vekedése ellenére is az 1936- os színvonalnak csak 82 százalékát éri ed. Ezért a csehszlovákiai tejtermelés­nek. amely I960 és 1968 kö­zött közel 560 millió literrel emelkedett, 1975-ig tovább kell növekedn e, a jelenlegi színvona'hoz képest további 20 száza'ékkal. A tejtermelés további nö­vekedésének féltéi ele minde­nekelőtt » tehénállomány fo­kozatos növelése és a faj­tiszta tenyésztés megvalósí­tása Fontos probléma biz­tosítani a megfelelő munka­erőt az állatok gondozásához. Feltétlenül növelni keli a tejterme’és jövedelmezőségét. A lakosság tej- és teiter­mék sükségleteinek kielégí­tése megkívánja a tejipar fejlesztését is- Az elmúlt években a tej'°ar elmaradt a tejtermelés növekedése mö­gött, az élelmiszeriparnak ezt a fontos ágát ugyanis hosszú időn át nem részesí­tették megfelelő figyelemben. Az 1956 és 1965 közötti be­ruházások még az egyszeri úiratermelésit sem biztosítot­ták. A tejterme’és fejlődésére az utóbbi években hatással voltak a tejvásáriásban mu­tatkozó ingadozások. Ez a feldolgozó kapacitás egyen­lőtlen kihasználásához és más termelési nehézségekhez vezet. Szükséges lenne, hogy Csehsz’ovákiában az egy fő­re jutó évi tej- és tejtermék fogyasztása elérje az egész­ségügyileg javasolt normát, a 244 kilogrammot. 1968-ban ez a fogyasztás csak 206 ki­logramm volt. Ezen belül csak a vaifogyasztás volt 1968-ban magasabb a java­Kuba filate'istái 1968 közepén a FTP (a filatelis- ták nemzetközi szövetsége) rag­jai közé fogadta a kubai bélyeg­gyűjtők szervezetét. A forradalmi átalakulásban lévő országban gazdag filatéliai élet folyik, bé­lyegkiadásaik nemzetközi figyel­met keltenek. 1975-ben világkiál­lítást rendeznek majd, de már folynak az előkészületek. Minden évben nemzeti kiállítást tartanak, ahol a hazai bélyegek speciális feldolgozásban és a bélyegelőtti korszak érdekes levelei szerepel­nek. Az első ottan! szárazföldi és tengeri postai árat térképét áb­rázolja az !958. évi bélyegnapi sor. Bélvegekről megismerhettük a- forradalom győzelmeit, hőseit, a népszerű sportágakat, jelentő­sebb versenyeket. A gvűttőknek sok őrömet szereznek Kuba ál­lat- és növényvilágának érdekes példánvai. A klasszikus és a legmodernebb irányzatok kedve­lő! egyaránt gyönyörködhetnek a nagy műgonddal készített fest- mén^bélyegekben. — A szö­vetség negvven oldal terjedelmű lapot ad ki ér­dekes tanulmányokkal, amelyet különlegesen vonzóvá tesz a gyűjtők körében, hogy egyes számokhoz bélyegeket melléke!- safe» solt mennyiségnél: o ».mf gramm helyett 8,4 kilo­gramm. E helyzet kialakulásában része van az árkérdésnek is. A jobb minőségű és tartal­masabb tejtermékek kiske­reskedelmi ára — más. álla­ti eredetű élelmiszerekhez hasonlóan — a növényi ere­detű élelmiszerekhez képest aránytalanul magas. Az isko­lai tejfogyasztás sem kielé­gítő. A tanulóknak aüg egy- harmada fogyaszt jelenleg tejet tízóraira A Mezőgazdaság és Élel­mezésügyi Minisztérium ter­veiben szerepel, hogy a kö­vetkező ötéves tervben 12 új tejfeldolgozó üzemet létesí­tenek, összesen 10,5 milliárd korona beruházási költség­gel. Egy-egy üzem naponta 200 000—250 000 liter tejet dolgoz majd fel. 1970-től kez- dődően a mezőgazdasági üze­mek állami támogatást kap­nak hűtőberendezések vá­sárlásához és a tejipari üze­rrt is részben állami támo­gatást fognak élvezni. A szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés jövedelme­zősége 0 mezőgazdaság ter­melés más ágaihoz képest alacsony. Az új technológiák beveze ését célzó beruházá­sok aránytalanul költse esek. Az élő munkának új techni­kává] és technológiával tör­ténő helyettesítése a mező- gazdasági üzemeknél még a jelenlegi nehéz munkaerő- helyzetben sem kifizetődő. A tejtermelés és a tejfo­gyasztás fejlesztését korláto­zó tovább; fő tényezők közé sorolható, a hűtés és a szál lítás terén mutatkozó hiá­nyosság. Emiatt a tej minő­sége nem teliesen megfelelő és ez a körülmény akadáe lyozza a tej gvorsabb és ha­tékonyabb feldolgozását. \ tej hűtésével és szállításával kapcsolatos elégtelenségek közvetlenül összefüggnek a mezőgazdasági termelésben fennálló munkaerőhelyzettel, különösen a munkafeltéte­lekkel, a munkaidővel. Ezért a Cseh Nemzeti Ta­nács Mezőgazdasági és Élel­mezési Bizottsága javasolja a szarvasmarha* envésztés, tejtermelés és tejfeldolgozó ipar komplex fejlesztési ter­vének kido* gozását. Ez a terv vázolná az eddieí fejlődés tendenciáit és hathatós meg­oldást javasolna a hibák ki­küszöbölésére. A bizot+ság a továbbiakban javasolja a rnezőgazd-sági és élelmezés­ügyi minisz*ériumnak: vizs­gálja meg annak lehetősé­gét. hogy — esetleg kísérlet­képpen — felállítsák a tej­üzemeik saját árusítóhelyei­nek hálózatát, főként a nagy­városokban vagy olvan vá­rosokban. ahol teiiotri üze­mek vannak. A Belkereske­delmi Minisztérium javasol­ja. hogy az érdekelt szer­vekkel egyetértésben te­remtsék meg a feltételeit a tejivók és teivendée'ők há­lózata bővítésének, és annak, hogv munkaszüneti napokon Is árusítsanak tejet. Vizsgál­ják meg annak p lehetősé­gét. hogy b tej házhozszállí­tását az egész hét folyamán megold!ák és vizsgálják fe­lül az iskolák tejjel és tej­termékkel való ellátásának jelenlegi helyzetét, a tej- és telferméké-t-tkesítés jobb fel­tétel e’t különösen a válasz­ték bővítésével, a csomago­lás megjavításával ás bt el­osztás több me«szecvesséűó» vei kell biztosítani. A Rákóczi Mg. Terme­lőszövetkezet abasári építő brigádja férfi ssoéd> munkásokat felvesz. Szabadszombat. szállás és főtt étel biztosítva. Bérezés megegyezés sze­rint. Jelentkezés és rész­letes táiékoztatás, tsz- iroda, Abasár.-----.T~,------Tnrr A 3 Ukrán Front dunántúli támadásé NUXlMítt A tejipar fejlődése Csehszlovákiában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom