Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

1969. december 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik az országgyűlés A szolnoki fiatalok parlamentjén (Folytatás az 1. oldalról) indokoltnak tartja az el­hangzott panaszokat, bírála­tokat. Mint mondotta a ke­reskedelmi dolgozók szeret­nék talán a legjobban, ha megszűnnének ezek, hiszen nem irigylésreméltó a hely­zetük. Az ellátás említett problémáinak objektív okai is vannak. Ma már látni le­het, mondotta, hogy az öt­éves tervidőszakban a lakos­ság vásárlóereje az eredeti­leg számított 27 százalék he­lyett, mintegy 50 százalék­kal nőtt, a kereskedelmi for­galom változatlan árakon számítva pedig a tervezett 20 százalék helyett, tényle­gesen 44—46 százalékkal. Ez igen örvendetes, de ellent­mondásokat hoz létre. A jócskán megnövekedett vá­sárlóerőt sikerült és sikerül lekötniük, de nem konfliktu­sok és zökkenők nélkül, hi­szen az ipar abban a hely­zetben van, hogy mindent el tud adni idehaza, vagy pe­dig exportra! Nem kell meg­küzdenie a vevőért. Annál is inkább, mert egyes ipar­ágakban, pl. a pamutipar­ban, amint arra Horváth István gyárigazgató, buda­pesti képviselő rámutatott, munkaerőhiány miatt még a meglévő termelő kapaeitá- eokat sem tudják kihasz­nálni. Ez természetesen fé­kezi a kínálat növekedését A kereskedelem növekvő nyereségét jelentős részben indokoltnak, hasznosnak ítél­te a miniszter, de megje­gyezd®, hogy egyes vállalatok nem a gazdaságpolitikai cél­lá tűzésekkel összhangban ér­tek el a tervezettnél jobb eredményt s azt nem lehet jóváhagyni. A kereskedelmi hálózatot is bővítették, de nem arányosan a forgalom növekedésével, amint azt inokai János képviselő he­lyesnek tartaná, mert erre nem elégségesek a kereske­delem beruházási eszközei. Végül kitért a miniszter a kereskedelem felkészülésére is a lövő esztendőre: 8—10 százalékkal nagyobb forga­lomra számítanak, de most valóban számolnak ezzel, nagy gondot fordítanak a tüzelő- és az építőanyagel­látás javítására, a húsellátás hasonló lesz az ideihez, ille­tőleg sertéshúsból némileg táján jobb. Különösen fon­tosnak mondotta, hogy kere­sett fogyasztási cikkekből a kínálat igazodjék a külön­böző keresetű rétegek igé­nyeihez és kijelentette: a ke­reskedelmi vállalatok veze­tőit aszerint bírtájáfc majd el, hogyan oldják meg a la­kosság áruellátását Érthetően sok sző esett az ülésen a munkaerő foglal­koztatásról, a létszámgazdál­kodásról is. Horváth István Idilönösen helyeselte az ez ügyben tett intézkedéseket, hiszen, mint mondotta, egyes iparágakat már az elnépte­lenedés veszélye fenyeget, különösen ez a könnyűipar egyes ágazataira, amelyekből a várható nyereség csekély volta miatt, már szinte ál­landósult az elvándorlás a lobban űzető vállalatokhoz. Nagy figyelemmel hallgatták a képviselők Nies János, Fejér megyei olvasztár fej­tegetéseit ugyanerről a té­máról. A képviselő személyes tapasztalatai alapján beszélt a munkás-vándorlásról, amely az eddigi bérgazdálkodási kötöttségek folytán olyasfaj­ta „lejtőre” vitte a vállala­tokat, a munkaerő csábítás terén. amelyen ugyancsak nehéz megállni. Ez vezetett a munkafegjjelem szemmel- látható lazulására is. Es mindez vajon nem járult hozzá a termelés költségei­nek növekedéséhez és az ár­emelkedésekhez? — tette fel a kérdést Sajnos, mondotta, a bérekről sok szó esik, de hogy mát kell érte elvégezni, arról igen kevés. Tímár Mátyás is kitért a foglalkoztatás és muhkásván- dorlás kérdéseire a korábban szükséges átlagbér gazdálko­dás negatív hatására, amely fiktív munkaerő-keresletre vezetett; legújabban pedig a csökkentett munkaidővel dol­gozó vállalatok irányába nőtt meg a vándorlás. Remélhető, hogy a jövő évben csökken az indokolatlanul sok be- és kilépés, hiszen a módosított szabályozók lehetővé teszik az átlagbérek növelését, a törzsgárda jobb megbecsülé­sét, a létszámnövelés pedig az eddiginél -'ábö les2 majd a vájlalatoiknak. Több fölszólaló foglalko­zott behatóan az építés, az építőipar országos és helyi feladataival, gondjaival. Papp János, a veszprémi lakás­építés nehézségeit tette szó­vá, amelyek abból származ­nak, hogy a győri házgyár a távolság és az időjárási vi­szonyok folytán nem tud egész évben szállítani. Nies János a települések túlzott széthúzását nehezményezte, mondván, nem lehet arra be­rendezkedni, hogy mindent a ház körül lehessen megter­melni! Borbély Jánosaié, Szabolcs megyei képviselő a születési arányszámban élen­járó megye tanterem építésé­nek fokozását sürgette. Sas Kálmán Heves megyei kép­viselő a sokak által bírált építőanyag-hiánnyal kapcso­latban a bélapátfalvi ce­mentgyár rekonstrukciójának jó lehetőségeit ecsetelte. Ezekkel az észrevételekkel összefüggésben azonban he­lyes utalni Tímár miniszter­elnökhelyettes véleményére, a beruházási helyzetről: eszerint a feszültséget e té­ren nem lehet egyhamar megszüntetni, mindenesetre komoly erőfeszítéseket tesz­nek az építőanyagipar fej­lesztése érdekében. A másik oldalon azonban szigorítják a beruházási feltételeket, hogy az egyensúlyi helyzet mi­előbb létrejöjjön. A parlamenti ülés, a szo­rosan vett költségvetési prob­lémák tárgyalásán túl, mó­dot adott a legidőszerűbb külpolitikai kérdések átte­kintésére is. Ezekről beszélt, elsősorban a szocialista or­szágok által kezdeményezett európai biztonsági értekez­let összehívásának kilátásai­ról már az előző napi ta­nácskozáson Darvasi Ist­ván, csütörtökön Pethő Ti­bor, és kitért a külpolitikai helyzetre Biszku Béla is felszólalásában. Hangsúlyoz­ta: A szocialista országok nem akarják kisajátítani ’ az értekezletet, senkit sem akarnak arról távoltariani és Úgy vélik, hogy ott minden résztvevő kormány álláspont, ját meg kell hallgatni. Ami a német kérdést illeti, ha a Brandt-kormány megfelelő lépéseket tesz a szocialista országokhoz, köztük a ha­zánkhoz fűződő kapcsolatai megjavítása érdekében, mi megfelelőképpen méltányol­ni fogjuk azt Szólt a Szov­jetunió által kezdeményezett nagyfontosságú nemzetközi tárgyalásokról és hozzátette: a magyar kormány azon lesz, hogy 1970. a tárgyalások esztendeje legyen. A eeütörtöki tanácskozás, 31 felszólalás elhangzása után, az esti órákban feje­ződött be és pénteken dél­előtt folytatódik, amikoris sor kerül a védjegy-törvény­javaslat benyújtására, végül az interpellációkra. (KS) A Keleti Főcsatorna Debrecenben A város fejlesztésének 197Ö. évi tervét tárgyalta meg, s hagyta jóvá csütörtökön megtartott ülésén a debre­ceni városi tanács. A prog­ram szerint jövőre megkez­dik a Petőfi tér és környéke rendezését. 1973-ig — együt­tesen 430 millió forintos költséggel — egy egész új lakótelepet alakítanak ki ezen a részen. A belváros­ban — a Béke és a Kossuth utca környékén — ugyan­csak nagyobb építkezés kez­dődik. Ott 4SI lakást alakí­tanák ki, s ugyanakkor fej­lesztik a dobozi lakótelepet is. Jóváhagyta a tanács azt a hosszabb ideje vitatott ja­vaslatot is, hogy a Keleti Fő­csatorna vizével oldják meg a város krónikus vízhiányát. Az e célra szolgáló vezeték 4 év alatt épül meg, s na­pi 20 000 köbméter vizet jut­tat majd a városba. Egyet­értett a tanács azzal, hogy a 4. ötéves terv időszakában új művelődési palota épül­jön Debrecenben. Az előze­tes tervek szerint 80 millió forintot költenek k kialakí­tására. Nádaratás a Balatonon Megkezdték a nádaratást a Balaton partszegélyein. Ezekben a napokban több mint 300 munkás takarítja be a gazdag termést, amely minősége a keszthelyi nád- gazdaság vezetői szerint na­gyon jó. Az idénymunkára Zala, Tolna és Veszprém megyéből is toboroztak dol­gozókat. Az első csoportok csütörtökön álltak munká­ba. A szezon végéig a tervek szerint 850 000 kévét gyűjte­nek be. Mintegy kétszáz küldött és meghívott vendég rész­vételével került sor a KISZ szolnoki küldöttértekezleté­re. Az elnökségben helyet foglalt Váczi Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, valamint a megye és a város társadalmi szerveinek több képviselője. A KISZ bizottság A? eltelt két és fél év munkáját ismertető beszá­molójában a városi KISZ bi­zottság titkára szólt a je­lentős demonstratív ese­ménysorozatokról, városunk felszabadulása 25. évforduló­jának at megünnepléséről és a Lenin centenáriumra való felkészülésről. Beszédében összegezte a küldöttértekez­letet megelőző tagösszeírás, tagkönyvcsere és az alap­szervezetek vezetőségválasztó taggyűléseinek tapasztalatait. A fiatalokkal folytatott be­szélgetéseken sok olyan prob­léma felmerült, mint az ifjú ! házasok nehéz lakáskörülmé­nyei, a fiatalok bérezése, a munkakörülményekkel, — a munkaidővel, a gazdasági és szakszervezeti vezetők mun­kájával, az 1016-os kormány­rendeletvégrehajtásával kap­csolatos problémák. Ezek egy részét már eredményesen megoldották, de nagyobb ré­sze még megoldásra vár. A KISZ alapszervezetek munkájáról, s a városban nemrég megalakult Ifjú Gár­da háromszáz tagjának te­vékenységéről elismeréssel szólt a beszámoló, de hozzá­fűzte az előadó, hogy a jövő­ben több figyelmet, aiiyagi és erkölcsi támogatást érde­beszámolója melnek. Részletesen elemezte az ifjúsági szövetség érdek- védelmi munkájának kézzel­fogható eredményeit, s váro­sunk munkás fiatalságának helyzetét. Befejezésül az el­következő két és fél éves időszak feladatait vázolta. I KISZ esek parimé** básatása A beszámolót követő vitá­ban huszonhárma felszólaló tolmácsolta az értekezletnek munkahelye, iskolája fiatal­jainak üdvözletét, s mondta el problémáit, javaslatait a gondok megoldására. A kül­dötteken kívül iszót kért; s felszólalt Váczi Sándor és Fehér József, a KISZ MB titkára is, akik napjaink for- radaimiságáról, a fiatalok előtt álló feladatokról a „ta­nulni, dolgozni, harcolni” — hálrmas jelszó valóraváltásá- nak hogyanjáról szóltak a fiataloknak. Sipos Károly, a városi párt-végrehajtóbizottság által megjelölt feladatokat ismer­tette. Az alapszervezetek éle­tének színessé, vonzóvá té­telét, a KISZ befolyásának erősítését, az ifjúság szabad­idejének ésszerű, hasznos kihasználását, az 1016-os kor­mányrendelet betartatását és a fiatalok hazafias nevelését hangsúlyozta. A városi párt- bizottság megbízatásként ad­ta a városi fiataloknak, hogy a szolnoki Tisza-ligetben a város gyárainak, üzemeinek, hivatalainak és a tömegszer­vezeteinek támogatásával út­törő tábort építsenek. Az értekezlet résztvevői megválasztották a harminc­kilenc tagú városi KISZ bi­zottságot, s annak titkárául újraválasztották Lakatos La­jost. A tanácsok felügyelete alatt a szak­munkásképző iskolai nevelés A szakmunkásképzésről al­kotott törvény Végrehajtása a Művelődésügyi Minisztéri­umra is jelentős feladatokat hárít. A minisztérium szak- oktatási főosztályán ezzel kapcsolatban elmondták az MTI munkatársának, hogy a tárca már eddig is sokat tett a szakmunkásképző iskolák oktató-nevelő munkájának korszerűsítéséért. Bevezették a korszerű közismereti tan­terveket és tankönyveket az emeltszintű — B. típusú — szakmunkásképzőkben, s megkezdték a hagyományos — A. típusú szakmunkás- képző intézetek közismereti tanterveinek és tankönyvei­nek korszerűsítését is. A szakmunkásképzés irá­nyításáról és az ezt végző széniek feladatairól szóló kormányhatározat értelmé­ben 1970 januárjától — a tanácsok útján — a műve­lődésügyi miniszter gondos­kodik a szakmunkásképző is­kolákban is a nevelőmunka, valamint a közismereti tár­gyak okításának szakfel­ügyeletéről. Így országszerte minden iskolatípusban a tanácsokra hárul a felelősség a 14—18 éves korúak oktatá­sáért, neveléséért. A minisz­térium fontos feladatának tekinti, hogy a tanácsok mű­velődésügyi apparátusét ide­iében kellően felkészítse az új feladatokra. Ezt szo’gálja az is, hogy érdekelt megyei szakembereket ezekben a na­pokban tanácskozásra hív­ják össze, s megtárgyalják velük a felügyeleti munka megszervezésével kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. EGY TÁNYÉR EMBERSÉG Szolnokon, a Tisza Antal utón egy lakás ajtaja már hosszabb ideje nyitva ált Először a szükség kénysze­rítette idős és magatehetetlen lakóját. Kállai Jánosnál az ajtó nyitvatartásra. Leánya viseli go-ndját — ahogy munkaideje engedi. Meglátogatja reggel 5 óra­kor, tüzet rak a kis kályhában. Aztán csuk késő dél­után tud visszátérni. Az idős asszony számára, néhány héttel ezelőtt el­jött az, amit régóta várt: a szeretet. Több hete min­den nap ismeretlen asszonyok látogatják meg, segí­tik bajában. Szeretetüknek apró megnyilvánulásai van­nak: néhány lapát tüzelő a kihunyni készülő kályhába, minden nap meleg étel. néhány perc üldögélés a beteg­ágy mellett, kedves szavak. Egy másik ember, szereteté- uek melegsége, ami minden Celsius foknál többet ér. A már több hónapja magatehetetlen idős asszony leánya köszönetét szeretne mondani önkéntes segítőinek. Személyesen még nem találkozott velük, időbeosztása nem tette lehetővé. De ténykedésük nyoma nemcsak az üres tányérokban látható, hanem Kállai néni elsuttogott köszönetéiben is. 4 hálának nehéz hangot adni. De úgy hiszem, min­den embert, jómagámat is megörvendeztette a tudat: Kállai néni ajtaja most már nem hiába áll nyitva. APRÓSÁQOK A kisember mindennapja csupa apróságokból áll. Nincsenek mindig nagy dol­gok^ s tán még újak sem születnek mindig a nap alatt. Az alanti apróságok is meg­jelenhettek volna akár évek­kel ezelőtt. Avagy megje­lenhetnének akár évek múl­tán is még. Mindenkor fekszenek. □ Szólnák megye legna­gyobb közös gazdasá­ga, a mezőhéki Tán­csics Tsz ünnepelt, olvashat­tuk a Népszabadságban. Va­ló igaz, hogy igen nagy gaz­daság a nagynevű tsz. Azért még vannak nagyobbak ná­la a megyében. Teszem azt a? abádszalóki Lenin Tsz például majdnem félszer ak­kora Nem is a Népszabad­ság fogalmazta így, s ha tette volna sem tudhatná olyan messziről, hogy mi az igazság. Átvette az MTI-tői. Az MTI szolnoki szerkesz­tőségétől. Mert helyből, azaz közelről sem lehet azt min­dig pontosan tudni, melyik a megye • legnagyobb tsz-e. Kicsiség ez persze. Ami­kor már olyannyira benne vagyunk a legnagyobb, a iegkorszerúbb, 3 legelső. a leghatalmasabb, a legesleg- kftűnőbb, a leg-legeslegebb jelzők korszakában, ez már miért tűnne fel fTl Hamarosan könnyen |« I meg lehet közelíteni majd a Tiszaligetet A szolnokiak régi vágya, hogy a kies, természeti szépség kedvéért ne kelljen a fél vá­rost körbe gyalogolni, vagy körbe buszozni. A most múlt nyarat ugyan nagy bizako­dással vártuk. Azt ígérték — a lapban is megjelent w a TEMPÓ Ksz besorol, s majd vízi járműveken viszi át a Tiszán a kirándulni, a ro­mantikára éhezőket Na de nem lett semmi. Mégis hamarosan könnyen megközelíthető lesz a liget Jön a fagy és beáll majd a folyó. A kettő pontosan egybevág. Mert alighanem úgy gondolták az ígérgetők is, akkor cselekszenek majd. Majd ha fagy. I T! Jön a hosszú vakáció, "I I gyerekeink nagy örö- me. Nem kell a zárt tanteremben, a lakás négy tála kozott isápadoziiiuk, mehetne^ ki a szabadba, él­vezhetik a tél vígságait Várja őket a sok korcsolya­pálya, a ródlizó hely, úgy mint nyáron a sok-sok ját­szótér is. Mint ahogy ez egy ilyen nagy városhoz már mind hozzátartozik- Hova is mehetnek hát majd vakációzó gyerekeink? Na tessék már legalább egyet a fentiekből felsorolni. Ja, úgy! Bizony nem jó do­log gyereknek lenni Szol­nokon. 0 Lakásomban alig pis­lákol, alig melegít csal? a gáz. 4 kutyafáját ennek a bőtermelő energiá­nak. Még erősen a fülem­ben cseng, hogy milyen ma­gas kalóriájú lett, s hogy éppen a gázfogyasztó érde­kében — a szolnoki körzet­ben legalább is, mert sok­helyütt meg csökkentették — kellett emelni az árát. Nem törvénvtelenül persze, de­hogy is. Nincs semmi műszerem ugyan a kalóriamérésre. Ez a fránya gáz meg incselke­dik velem. Elfeledkezett ró­la, neki most milyen kaló­riád usa-n kellene viselkednie. — botmk

Next

/
Oldalképek
Tartalom