Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 25. Ember, munka, hazafiság.,. A napokban történt. Egyik nagyüzemünkben arról be­szélgettek, hogy kit kérjenek fel a politikai világnézeti ok­tatás keretében sorra kerülő előadás megtartására. — Haza és hazafiság — azt hiszem, történészt kel­lene... — Esetleg irodalmárt, szól­hatna Petőfiről, de Arany­ról is... Ekkor egy fiatalember — szakszervezeti aktivista — javasolta bátortalanul: — Kérjük fel a főmérnö­köt, vagy a termelési osztály vezetőjét... 2. A hazaszeretetnek ugyanis — akár a nemzetnek — nemcsak múltja, hanem je­lene is van. A történelem valóságos menetében — en­nek minden tanulságával — előttünk áll a folyamat; a szocializmus építésének konk­rét területei, „harci terepei” a történelmi adottságok és a nemzethatárok között fejlődő népgazdaságok. Egy-egy országban, ha erő­södnek a szocializmusnak po­litikai. gazdasági és erkölcsi erői, ez szükségképpen a szocializmus nemzetközi energiáinak gyarapodását is jelenti, részét képezi egy napv világfolyamatnak. Hazánk tájain ma a mi üzemeink és villamostáweze- tékeink emelkednek. Oj la­kótelepek nőnék fel minden város határában. Utcáinkat, tereinket új szobrok díszítik. A Dunán 'a. magyar hajó­gyártás termékei úsznak. Or­szágútjainkon Ikarusz autó­buszok robognak. 2. r Ha valaki szereti ezt a tá­jat. ragaszkodik hazájához, ídeköti szíve és emlékei iák­kor a magyar nép keze ál­tal formált, szocialista tulaj­donban levő okjéktumokkal gazdagodó tájat szereti. Ugyanúgy nem szégyelljük, — sőt büszkék vagyunk — jónéhány ipari termékünkre. Azokra, amelyek hazánk kö­veteiként jutnak a világ kü­lönböző országaiba. Büszkék vagyunk a közel- keleti országokban emelkedő magyar hidakra, szerelőcsar­nokokra, a Mongóliában épí­tett üzemekre, fúrott kútja- inkra. A Német Demokra­tikus Köztársaságban futó magyar gyártmányú autóbu­szokra, az Angliában üzeme­lő, Heller—Forgó szabadalom 6zerint épült hűtőtornyokra, a magyar mérőeszközökre, műszer-, gyógyszer- és hír­adástechnikai iparunk termé­keire. Hűtőgépjeinkre, nem­zetközi díjat nyert divatmo- delljeinkre. A magyar nép munkáját dicséri, hogy mezőgazdasági és élelmiszeripari terméke­ink eljutnak a világ távoli pontjaira. Sokfelé ismerik a szabolcsi almát, a szatymazi őszibarackot, a nemesített (ú. n. „magnélküli”) szőlőt és görögdinnyét. Büszkék va­gyunk mindazokra a termé­nyekre és termékekre, ame­lyek az emberi munka ered­ményeként a magvar föld és éghajlat sajátos adottságait képesek koncentrálni és ex­portálni a világ minden ré­szébe. 3. Elengedhetetlenül szüksé­ges — az élet követeli — hogy gyarapodjék széles körben a lakosság közgaz­dasági műveltsége és tájé­kozottsága. Ezzel együtt a SZÓ''? hí}'7'' is új vonásai bontakoznak ki. Mintegy „össznépi” mé­retben való figyelemmel kí­sérése annak, hogy termé­keink hová jutnak el a vi­lágban. Ezek a termékek hogyan képviselik hazánkat és a gyárat, üzemet? Mun­kánk eredményei hogyan teljesítik követi szerepüket? És mit lehetne tenni azért, hogy termelésünk és termé­keink még jobban szolgálják az igényeknek ég a szükség­leteknek kielégítését? Büszkék vagyunk az égésé világon felhangzó Kodály- s a mind több helyen fel­csendülő Szokolay-dalla- mokra. Díjnyertes filmjeink­re, korszerű balettművésze­tünkre. Szellemi exportunk mindazon termékére, amely e hazának anyagi és erkölcsi értékeit, vagyonát gyarapítja. A Magyar Népköztársa­ságban születő értékes kul­turális és művészeti alkotá­sok ismerete, szeretete el­választhatatlanul hozzátar­tozik hazánk — hazánk "népe alkotásainak — szeretőiéhez! 1. Tudjuk azt is, hogy egyet­len népgazdaság sem önel­látó nemzetgazdaságként fej­lődik. Exportra s hazai fo­gyasztásra termékeink szov­jet vasércből, gyapotból és más nyersanyagból készül­nek. Kohóinkat magas kaló- riájú lengyel szén is fűti. A elektromosáram, a kőolaj és égész energetikai rend­szerünk nemzetközi háló­zatból táplálkozik. Szerény erőinkkel, ezt a közös együtt­működést mi is gyarapítjuk. Földjeinken — így Szolnok megyében is — a szovjet Bezosztája-fajta hozta meg a rekordtermést gabonából. Az erő- s a munkagépek közt a magyar ipar termé­kei mellett szovjet, csehszlo­vák, NDK-beli ipari termé­kek is segítik a magyar föl­dön folyó növénytermesztést A szocializmust építő népek gazdasági, műszaki-tudomá­nyos együttműködésének to­vábbfejlesztésében pedig olyan új lehetőségek tárul­nak fel, amelyekkel élve magasabb szintű együttmű­ködést megvalósítani — tör­ténelmi szükségesség, 3. A hazaszeretet és az in­ternacionalizmus olyan esz­me, cselekvési készség, er­kölcsi és mindennapi gya­korlati magatartás, emberi viszony tehát, melynek gaz­dag történelmi hagyományai vannak. De nem múltból öröklött tradíció ez csupán. Ezek az eszmények ma a szocializmus építésének tör­ténelmileg adott helyzetéből, a társadalmi-gazdasági való­ság tényleges követelmé­nyeinek felismeréséből fa­kadnak. a jelen továbbfej­lődésének igényeit, szükség- szerű parancsait foglalják erkölcsi normarendszerbe. Ezért szükséges. hogy ezekről a kérdésekről — mi­közben a történelmi múlt gazdag és értékes hagyomá­nyait idézzük. e tradíciók tanulságait újra és újra ele­mezzük — a jelenre vo­natkozó következtetéseket is levonják az üzemi kollek­tívák. Hasznos tehát. — vagy in­kább különösképpen szüksé­ges — hogy a haza, a ha­zaszeretet, a proletár inter­nacionalizmus kérdéseiről szóljon olykor a munkások közössége előtt a főmérnök, a főkönyvelő, a termelési- és a kereskedelmi osztály vezetője is. A hétköznapok nyelvén, a munkás hétköznapok pa­rancsa szerint Császtvai István Jól halad a kiskörei vízlépcső építése Előkészületek Szolnok megyében a Tisza II. vizének , fogadására Irta: Szabó Lajos, a MSM TiszaírzdáJs iíazij^iasáilajbsztási Irodájának igazgatója Az országgyűlés a III. öt­éves tervről szóló 1966. évi II. törvényben úgy döntött, hogy meg kell építeni a Kiskörei Vízlépcsőt Vele a mintegy 120 négyzetkilomé­ter nagyságú és 350—400 millió köbméter vizet tároló víztározót valamint a 120— 120 kilométer hosszú Nagy­kunsági és Jászsági Főcsa­tornát. Hazánkban a mezőgazda­ságilag hasznosítható terüle­tek növelésére lehetőség nincs. Sőt, a jövőben még további csökkenéssel szá­molhatunk. A lakosság fo­gyasztásának növekedése, a feldolgozó ipar nyersáruval való ellátása az export igé­nyek teljesítése viszont sür­geti az élelmiszer termelé­sének növelését, egyes ter­mékek importjának csökken­tését. Mindez belterjesebb gazdálkodással valósítható meg. S ennek fontos esz­köze a szakszerű öntözéses gazdálkodás. Az öntözésfejlesztés érde­kében létesülő kiskörei fő­művek közvetlen hatásterü­lete 1 millió hold. Ez köz­vetetten még félmillió hold­dal, a Tiszalöki- és a Körös­völgyi Öntözőrendszerek te­rületén tovább növelhető, így válik lehetővé, hogy 524 ezer holddal nőjjön az ön­tözhető terület nyolc megyé­ben és 2o ezer hold inten­zív halastó is megvalósuljon. Félmillió emberi érint A Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei megépíté­sével hazánkban az eddigi legnagyobb mezőgazdasági beruházás valósul meg E jelentős fejlesztési program a Tiszántúl 400 mezőgazda- sági termelőszövetkezetét érinti, családtagjaikkal együtt közel félmillió em­bert Ez, a volumenében is nagy munka csak akkor lesz hatékony, ha a fejlesztés technikai, technológiai bioló­giai és gazdaságossági egy­ségét biztosítani tudjuk. A harmadik éve nagy­ütemben épülő Kiskörei Víz­lépcső munkálatai 1969-ben haladtak a legtöbbet Ebben az évben megkezdődött a vízlépcső betonozási munká­ja. elkészült a duzzasztómű teljes földmunkája, meg­kezdődött a hajózsilip, vala­mint az alvízi és felvízi me­derátvágás földmunkája. Elkezdték a Jászsági és Nagykunsági Főcsatornák föld- és műtárgy munkála­tait, § ebben az évben kez­dődött a leendő víztározó töltésének erősítése. Termé­szetesen tovább folytatódott Kiskörén a felvonulási lakó- telep, a munkásszállások, a központi kazánház. s egyéb járulékos beruházások épí­tése is. Nagy jelentőséget tulajdo­níthatunk annak az éppen Szolnok megyét érintő tény­nek. hogy 1969-ben már hoz­zákezdhetünk a kisújszállási esőztető öntözőfürt építésé­hez is. Ebbe tartozik a kis­újszállási Búzakalász Ter­melőszövetkezet, amelyről köztudott, hogy a törökszent­miklósi Aranykalász Tsz-el együtt öntöző modellüzeiruné fejlesztjük. A kiskörei öntözőrendszer­nek jelentős területe egyéb­ként Szolnok megyében van. E megyének eddig is gazdag öntözési hagyományai vol­tak. Ezekre építve lehet az öntözéses gazdálkodást ma­gasabb színvonalon megvaló­sítani. Alapvető feltétele ennek, hogy a vízfogadó gaz­daságokban szükség szerint ismerjék és biztosítsák a fejlesztés tárgyi és személyi feltételeit. Ez'pedig csak kö­rültekintő, helyzetfelmérésen alapuló tervezéssel történ­het. A gazdaságonként ké­szített felmérések és fejlesz­tési tervek információkén* is felhasználhatók a nép- gazdasági igények, továbbá a gazdaságok üzemi adottsá­gainak és feltételeinek, a természeti és közgazdasági lehetőségeknek a meghatá­rozásához is. Ékre hivatott a MÉM Ti- szavidéki Mezőgazdaságfej­lesztési Irodája, amely szol­noki székhellyel irányítja és fogja össze 8 megye felké­szülését. Természetesen az iroda a Szolnok megyére vo­natkozó öntözésfejlesztési el­képzelések. tanulmányok üzemfejlesztési tervek ké­szíttetésének gazdája is. Az iroda a mezőgazdasági felsőfokú tan- és kutató in­tézetek. az öntözni szándé­kozó gazdaságok bevonásával már 1968-ban hozzákezdett a középtávú üzemi fejlesz­tési tervek készítéséhez. — Szolnok megyében kész a tiszaföldvári Lenin, a cibak- házi Vörös Csillag, a kende- resi Haladás. a mezőhéki Táncsics, a tiszaföldvári Szabad Nép, a nagyrévi Bé­ellen őrzés ével, , a talajvíz­szint tartásával, vagy sül­lyesztésével lehet a káros következményeket elkerülni. Hat belvízi öbözei a megyében Az öntözővíz megérkezése előtt nagyarányú talajjaví­tásokat végzünk. A tisza­földvári Lenin, a cibakházi Vörös Csillag, a kenderes! Haladás, mezőhéki Táncsics, tiszaföldvári Szabad Nép, nagyrévi Béke és Barátság, a csarkeszőllői Magyar—Ro­mán Barátság, a kungyalui Zöldmező, a kisújszállási Búzalkalász, a törökszent­miklósi Aranykalász Tsz és a Héki Állami Gazdaság földjein 1975-ig összesen Í7 ezer hold talajjavítás törté­nik. Főképpen — 13 500 hol­don — meszezéssel javítják a talaj termőképességét. A 11 termelő gazdaság talajja­vításának költsége 40 millió forintot jelent. A talajjavítással párhuza­mészetesen csiajk az állatál­lomány fejlesztése teszi le­hetővé. Jelentősen emelke­dik a műtrágya hatóanyag használata is. Eszerint már 1973-ban holdanként 150 ki­logramm műtrágya ható­anyag felhasználásával szá­molunk az öntöző gazdasá­gokban. Tíz ontozoíuri A nagy öntözés kezdete­kor — 1973-ban — még csak tizenhat öntözőmérnökkel, negyvenöt öntöző-technikus­sal, félezer öntöző szakmun­kással kell több. az öntöző- rendszer kiszolgálásához a megyében a jelenleginél. Ki­képzésük tervszerűen elkez­dődött a felsőfokú oktatási intézményekben, szakmun­kásképző iskolákban. Szol­nok megye öntöző szakmun­kásait nagyrészt a kunhe­gyes! iskolában készítik feL Amióta szóba került a IL Tiszai Vízlépcső megépítése, mindig foglalkoztatta a köz­véleményt miből épül, ki fizeti a nagy beruházásit? Éppen 1969-ban dőlt el: az Ilyen lesz a Kiskörétől Tiszafüredig felnyúló víztározó, az Alföld új „Balatonja”. ke és Barátság a cserkeszőf- lői Magyar—Román Barát­ság, a kungyalui Zöldmező, a kisújszállási Búzakalász és a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz, valamint a Héki Állami Gazdaság fej­lesztési terve. Ebben az, évben újabb 5 gazdaság térvén dolgoztak a szakemberek, s jövőre to­vábbi 8 Szolnok megyei gaz­daság terve készül el. E gaz­daságokban 1973 és 75 kö­zött indul az öntözés, de a leendő öntöző üzemek mező- gazdasági megalapozása már évekkel előtte elkezdődött. Különösen ügyelünk a talaj termékenységének fenntar­tására és fokozására. A me­zőgazdaság legfontosabb ter­melési eszköze a termőföld. Azon dolgozunk, hogy min­den termelési tényező opti­mális állapotban várja a vi­zet. A termőföld termőké­pességének megóvása érde­kében. a tudomány jelenle­gi eredményei alapján, fel­használva a tiszalöki öntö­zőrendszer tapasztalatait, megvizsgáljuk az öntözővíz talajra gyakorolt hatását. Ez a munka az Agroké­miai Kutató Intézet által ki­dolgozott módszer segítségé­vel történik. Vizsgáljuk a2 öntözés talajtani feltételen és kritikus talajvízmélységét. E felmérés során megállapí­tották a kutatók, hogy Szol­nok megye összes területé­nek 5 százaléka feltétel nél­kül, 91 százaléka csak fel­tételesen öntözhető, és 4 szá­zaléka egyáltalán nem A feltételesen öntözhető terüle­teken a talajvíz rendszeres mosan 6 belvízi obiözet, bel­vízlevezető rendszer kiépíté­se válik szükségessé a me­gyében. Az elképzelések sze­rint a kisújszállási, a Mes- terszállás-Barta pusztai, a gyügeri, a kungyalui, a ké- kes-laposi és a szajoli bel­vízi öblözeteiket építik ki. Az öntözéses szántóföldi növénytermesztés szőlő- és gyümölcstermesztés rét- és legelőgazdálkodás fejleszté­sére a gazdaságok a legkor­szerűbb termesztés-techno­lógiai eljárások alkalmazá­sával. az öntözést gazdasá­gosan megháláló fajták ter­mesztésével, fokozottabb nö­vényvédelemmel. megfelelő tápanyag gazdálkodóssal ké­szülnek fel. Az öntözővíz hasznosításának egyik leg­fontosabb feltétele a táp­anyag. Az első ütemben ön­töző gazdaságokat úgy fej­lesztjük. hogy az öntözővíz érkezésekor évente már 27 mázsa szervestrágyát hasz­nálnak holdanként. Ezt ter­üzem haitáráig az államot terheli a beruházási összeg. A termelő üzem csak a moz­gatható részek beruházási összegét fizeti. A szolgálta­tó művek után fizetendő amortizáció. fenntartás, aizonban a mezőgadasógi vízszolgáltatási díjban meg­térül majd. Az is világos már. hogy az öntöző gazdaságok nagy­része a korszerű esőztető öntözőfürtöket igényli. Az elkészült műszaki tanul­mánytervek eddig Szólnék megyében 10 öntözőfürttel számolnak. Mégpedig: a kiS- újszál ási, a mezőhéki a tiszaföldvári, a kungyalui a kengyeli, az atrácsi. a nagy­kunsági V/l-es. a nagykun­sági V/2-es. az abádszalóki és a jászsági Vlll-a* öntöző­fürttel. A 10 ön főző fürtben 25 ezer 850 hold az örtöző- fürtön kívül 3 ezer hold, összesen tehát 28 850 hold öntözőtelep meevalócí'ását tartalmazzák e tervek. Nagy munVa a fe’Vészü és A* Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszere építése miatt elkerülhetetlen termőföldek, valamint a termelőgazdr.sá- goli egyéb termelő eszközei­nek kisajátítása. Ez Szolnok i megyében az abádszalóki Lenin, a tiszafüredi Hámón Kató és a tiszaszőllősi Pe­tőfi Tsz-t nagvban érinti. Ezért olyan döntés született, högy e gazdaságok jövedel­me a kisajátítás miatt nem csökkenhet. Annyi beruhá­zást, kártalanítást kapnak, amellyel pótolni tudják a jövcdelemkiesést. Ez az abád­szalóki Lenin Tsz esetében ■ 31,4, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz esetében 31.5 s a tisztszőllősi Petőfi Tsz-ben 13.4. összesen 76,3 millió fo­rintot jelent. Hatalmas munkát feltéte­lez a felkészülés. De lehe­tővé teszi, hogy mire elin­dul a víz a Jászsági és a Nagykunsági Főcsatornán, itt már minden készen várja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom