Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
1969. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár János elvtárs beszéde Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról) nak, és amit akarnak, azt meg is tudják csinálni”. Azt, hogy mit akarunk, megmondtuk és mindig is megmondjuk nyíltan: szocializmust, kommunizmust, a világban haladást és békét akarunk. Ezért harcolunk és erőnktől telhetőén ehhez hozzá is járulunk. — A Központi Bizottság, a kormány, az országgyűlés közelmúltban elvégzett számvetései reálisak. Az eredmények mellett őszintén rámutatnak a hibákra is* Egyetlen területen sem idealizáljuk az elért színvonalat, hanem nyíltan hirdetjük, hogy még magaisabbra törekszünk. — Terveink mind a gazdasági. mind a kulturális építés területén biztatóak. Kijelenthetjük, hogy eddigi politikai irányvonalunkat követjük,, s még következetesebben alkalmazzuk. A szocializmus építésének útján járunk, célunktól nem tágítunk. — Céljaink eléréséhez, terveink megvalósításához mindenekelőtt az országban jók a feltételek. Terveink megvalósításához megvannak a nemzetközi feltételek is. Amivel kezdtem ezt a gondolatsort. azzal zárom is: tovább kell dolgozni! Dolgozni és harcolni, mert enélkül nem tudunk előre jutni. — A IX. pártkongresszus a gazdasági munka vonatkozásában két alapvető döntést hozott Jóváhagyta, hogy megváltoztassuk a gazdaság- irányítás módját bevezessük a gazdaságirányítás új rendszerét. A másik alapvető döntés az volt, hogy a reform bevezetésével egyidejűleg az ötéves tervet teljesítsük. sőt jó értelemben teljesítsük túl. A reform megfelelt a várakozásnak — A Központi Bizottság, a kormány és a parlament a közelmúltban vizsgálta meg a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének összes, lényeges vonását. Megállapította, hogy a reformot zökkenő nélkül bevezettük, megfelel a várakozásoknak, jól szolgálja alapvető célunkat, a szocializmus építését. Most az a feladatunk. hogy tanuljuk meg a reform intencióit és élveit még hatékonyabban alkalmazni, érvényesíteni. Aláhúzom, hogy a gazdaságirányítási rendszer eszköz. Éppen az a fő elbírálási szempont, hogy mint eszköz, jól szolgálja-e céljainkat. Mert a cél nem változik! Fejlődnünk kell gazdaságilag. kulturális ! területen, folytatnunk kell a szocialista társadalom építését. Ehhez eszköz a gazdasági vezetés reformja. Amikor a régi irányítási metódust újjal cseréltük fel, arra törekedtünk, bogy egy bizonyos eszköz helyett jobbat kapjunk. Az eredmények igazolják, hogy a gazdaságirányítás új módja jobb, mint a ré^ irányítási rendszer volt Kádár elvtárs ezután részletesen szólt a termelőszövetkezetek megszilárdulásáról. Ez több szempontból rendkívül fontos kérdés számunkra. Fontos azért, hogy a szövetséges osztály, a parasztság megtalálja számítását. életszínvonala növekedjék. Nagyon fontos társadalmilag, mert a szocialista mezőgazdaság — amelyTeljesítjük as — Jövőre lesz a harmadik Ötéves terv utolsó éve, s az eddigi számítások szerint az ötéves népgazdasági tervet népünk teljesíteni fogja, sőt sok vonatkozásban túlteljesíti. Végrehajtjuk tehárt a kongresszus ide vonatkozó határozatát A tervbe vett 300 000 lakás helyett 320 000 épül fel. A lakásprobléma szociális és társadalmi kérdés. Mind a XIII. kerületben, mind Budapesten több lakást kell építeni, mint az elmúlt két- három évben — habár ez is majdnem kétszerese az 1956 előtti években építetteknek. A 15 éves lakásépítési terv kidolgozásakor úgy véltük: az egymillió lakás építését előirányozó program végrehajtása nyomán jelentősen csökken a lakásigénylők száma. Nos, ebben tévedtünk. A tervet ugyan végrehajtjuk, de nem kevesebb, hanem több lesz a lakásigénylő. Az életkörülményekben bekövetkezett változás, az igények növekedése okozza ezt. — A Központi Bizottság, a kormány és az országgyűlés a gazdasági munkával kapcsolatban felhívta a figyelmet olyan kérdésekre, amelyek körül nincs minden rendben. — Egybehangzó a megállapítás, hogy sikeres volt a reform bevezetése, de az azóta eltelt rövid idő alatt a termelés műszaki színvonek létrehozása nagy és nehéz feladat — a" szocialista rendszer lényeges alkotóeleme. — A termelőszövetkezeti eszme végképp győzött. A termelőszövetkezetek tagjainak száma az elmúlt esztendőben százezer új belépővel gyarapodott. Ez a növekedés az idén is folytatódott. Az új tsz-tagok 40 százaléka a fiatalabb korosztályokhoz tartozik. A termelőszövetkezetek mindinkább szocialista nagyüzemekké válnak, ahová bevonul a technika; a kémia, ahol a fiatalok is megtalálják a nekik való munkát és életfeltételeket. — Említettem az állattenyésztés viszonylagos elmaradottságát. Az állatállomány tekintélyes része — a szarvasm arhaállománynak mintegy 40 százaléka — a háztáji gazdaságokban van. Ugyanakkor éppen a háztáji állatállomány esett vissza nagymértékben. Ez magyarázható takarmányellátási nehézségekkel is. de még- inkább azzal, hogy a fiatalok otthon nem szívesen vesződnek már az állatokkal. Inkább elmennek gyárba dolgozni, hiszen az kulturáltabb életmódot biztosít számukra. Ezért nem is róhat- juk meg a fiatalokat. Inkább annak útját-módját kell megtalálnunk, hogy az emberek a háztáji gazdaságokban is korszerűbb viszonyok között dolgozhassanak. Sok minden függ ettől, például a Jobb ellátás is. ötéves tervet nalát és szervezettségének fokát jelentősebb mértékben nem tudtuk emelni. Igaz, ehhez kicsivel több idő szükséges. Rendkívül csekély mértékben növekedett a termelékenység, szinte stagnált. A munkaerőgazdálkodás nem megfelelő, sőt rossz. A gazdálkodás hatékonysága egyenetlen. Az üzemek egymástól meglehetősen eltérő hatásfokkal dolgoznak. Egyikben talpraesetten, helyesen, jól — s ennek nyomán komoly fejlődést érnek el —, a másikban viszont várnak késedelmeskednek, termelésükhöz állami dotációt kapnak, s nemigen fejlődnek. — Fontos követelmény, hogy üzemeknek nyereségre kell törekedniük. Persze szó sincs arról, hogy — mint a nyugati sajtó írja — visszatérnénk a kapitalizmushoz. Csupán azt szeretnénk, hogy mindegyik szocialista üzem nyereséges legyen. Ezt azonban nem mindenütt sikerült elérni, és ahol elérték, nem mindenütt helyes úton érték el. Árkalkulációs trükkök is vannak a világon. Néhol anélkül növekedett a nyereség, hogy csökkentették volna az önköltséget, megjavították volna a termelést —, tehát nem egyenes úton. A nyereségrészesedés reményében esetenként a dolgozók is támogatják az ilyen gyár irányítóit. Nekünk azonban elvi alapon állva ügyelnünk kell arra, nehogy a helyi érdekösszefonódás görbe utakra vigyen. Vigyáznunk kell az áremeléseknél is; vannak esetek, amikor megengedhető és vannak esetek, amikor elkerülhetetlen, hogy valaminek az ára emelkedjék, de közbe kell lépnünk, ha ez az áremelés indokolatlan, megengedhetetlen. Elosstani csak ast lehet, amit megtermelünk Az ország tele volt áremelési hírekkel. Nagyon komolyan mérlegeltünk mindent. Amint az országgyűlés legutóbbi ülésszakán erről már szó esett, a fogyasztóközönséget nem éri ilyesfajta megterhelés. Sőt, bizonyos mértékig és bizonyos kategóriáknál, ahol a problémák a legégetőbbek, lehetőségeinkhez mérten javítjuk a kereseteket, a nyugdíjakat. Ugyanakkor nagyon őszintén meg kell mondani, hogy a keresetek, a munkabérek széleskörű növelése nem a Központi Bizottság vagy a kormány jóakaratán, szándékán, hanem a lehetőségen múlik. Mi csak azzal számolhatunk, ami az országban rendelkezésünkre áll, — igyekszünk jobb feltételeket teremteni a munkához — a többi a dolgozó embereken múlik; elosztani csak azt tudjuk, amit megtermelünk. — 1970 nemcsak a harmadik ötéves terv utolsó éve, hanem az az esztendő is, — amelyben az elért szint következő ötéves tervünk kiinduló pontja. Mindezt figyelembe véve javítani kell a beruházási tevékenységet, a termelést, növelni kell a gazdálkodás hatékonyságát, javítani kell a vezetés színvonalát. Ami a központi szervek, a minisztériumok, az illetékes pártszervek feladatait illeti, javítani, finomítani kell a főbb közgazda- sági szabályozókat, hogy jobban ösztönözzenek a helyes munkára; komolyabban kell ellenőrizni a fogyasztói árak — beleértve a szabadárak — képzését; alaposabban kell elemezniük, miből és hogyan növelik nyereségüket a vállalatok. Fontos feladat a jelenleginél jobb munkaerőgazdálkodás és bérpolitikánk továbbfejlesztése. Érvényesíteni kell a szocialista bérezés elvét, a differenciálást, hogy aki jobban és többet dolgozik, kvalifikált vagy különlegesen nehéz munkát végez, többet is keressen. — Hangsúlyoznám, mert nagyon fontos, hogy megfelelően honoráljuk az üzemi, vállalati törzsgárdák tagjait, nehogy a vándormadarak jobban járjanak náluk. Kádár János ezután kitért a tudomány, a kultúra néhány kérdésére. A Központi Bizottság néhány hónappal ezelőtt napirendre tűzte a tudomány kérdéseit. Ami a társadalomtudományokat illeti, a Központi Bizottság határozott álláspontja, hogy ideológiai téren burzsoá eszme- áramlatnak semmiféle címen nem adhatunk teret. ■ Csak egyféle marxizmus van, a torzítás nélküli marxizmus— leninizmus. Nem engedhetjük meg, hogy kikezdje valamiféle revizionizmus, de azt sem, hogy dogmává merevedjék. Meg kell őriznünk ezt a tudományos világnézetet, mint nélkülözhetetlen iránytűt, vezérfonalat, amely cselekvésünket meghatározza és alakítja. — A tudomány és a szocializmus egymással szoros és elválaszthatatlan kapcsolatban áll. Hiszen maga a szocializmus tudományos világnézet, amely ugyanakkor tág teret, szabad utat nyit a szaktudományok fejlődésének is. Ä tudomány mindinkább termelőerővé válik; ennek megfelelően rövidítenünk kell az utat, amelyet a tudományos eredmények megjárnak, míg a termelésbe bekerülnek, s a tudomá- nyos kutatásokra építve — gyorsabban kell növelnünk a termelés műszaki színvonalát. Igénybe kell venni a tudományos esskösöket i — A kor követelményeinek megfelelően mindenütt, ahol szükséges és lehetséges, igénybe kell venni a korszerű tudományos eszközöket. Ezt figyelembe kell venni a közoktatásnál és az ifjúság képzésénél is. — Biztosítani kell, hogy amikor a fiatal szakemberek kilépnek az életbe, megfeleljenek a modem technika támasztotta követelményeknek. Pártunk általában nagy figyelmet fordít az ifjúság helyzetére, — problémáira. — E témával ugyanúgy kell foglalkozni, mint a többi nagy társadalmi kérdéssel; alaposan meg kell vizsgálnunk, mi az, ami rendben van, és mi az, amin változtatni, javítani kell. — Egyik mondanivalónk az ifjúság számára az, hogy miként a fiatalok jogos igényeket és követelményeket támasztanak a társadalommal szemben, ugyanúgy a társadalom is igényekkel, s követelményekkel lép a fiatalok elé. ' Az irodalmi és a művészeti életben érvényesül az alkotói szabadság. Az irodalom, a művészetek, általában a kultúra iránt növekszik a párt, a társadalom igénye. Azt várjuk az alkotó művészektől, hogy a tartalomra, a mondanivalóra helyezzék a fő súlyt. A kifejezési forma az idők folyamán természetesen állandóan változik. De — és művészeinknek ezt kell megérteniük — a forradalom nem a művészeti formákban, hanem a társadalomban megy végbe. A legjobb művészek minden korban a haladó eszméket támogatták és fejezték ki. Elsősorban az a művészeti alkotás maradt fenn, amelyekben ezek az eszmék a legjobban kifejezésre jutottak. Ez a mi korunkra is érvényes, a mi művészeinknek művészetükkel a leghaladóbb eszmét, a szocializmust, a népet kell szolgálniuk. Az értelmiség zöme — köztük alkotó művészeink — támogatja a párt és a nép alapvető célját, a szocializmus építését. A párt és az állam a tudomány, a kultúra művelői számára, ahogy eddig, ezután * is biztosítani fogja az alkotó munka feltételeit mind elviekben, mind anyagiakban. — A szocialista eszmék, célok megvalósulásához az általános előrehaladást segítő közszellem, közerkölcs szükséges. Mi kommunisták mindig azt hirdettük, hogy a szocializmus, a kommunizmus, a szabadság, de nem a szabadosság eszméjét vallja. Természetesen az erkölcsi felfogás is változik a kor követelményei szerint. Mi a szabadosságot sem a régi rendszer idején vívott harcunkban, sem most, az új világ építésében nem támogatjuk. Az álláspontunk, hogy forrhdajmárnak a társadalom alapkérdésében: a kapitalizmus megdöntésében és a szocializmus felépítésében kell lenni. A mi erkölcsünk szerint az első és legfőbb a munkához való viszony. Aki nem tesz eleget kötelességének, nem dolgozik becsületesen, nem lehet erkölcsös ember. Erkölcsi követelményünk a közösséghez, a szocialista célokhoz, a hazához fűződő megfelelő viszony. Minden ember legyen tudatában a jogok és a kötelességek egységének, annak, hogy aki kötelességének nem tesz eleget, jogai sem lehetnek. Fontos as öntudat és as anyagi érdekeltség A szocializmus építésében fontos kérdés az öntudat és az anyagi érdekeltség. Lenin tanításainak egyik igen lényeges tétele: a szocializmus építésének feltételeit úgy kell kialakítani, hogy az emberek kövessék az eszmét, de az anyagi érdekeltség is a szocializmus irányába hasson. — Az utóbbi évtizedben kettős folyamat ment végbe. Egyrészt erősödött, széles körben teret hódított a szocialista közszelem, az önzetlenség és az áldozatkészség, másfelől pedig — ha nem is ilyen mértékben — erősödött a kispolgári önzés és az anyagiasság is. Ez részben összefügg azzal a töréssel, ami fejlődésünkben 1956-ban bekövetkezett, amikor az emberek egy része kiábrándulttá, csalódottá, önzővé vált. Nem rokonszenvezhetünk azokkal. akik profi módjára követelőznek, de csak tessék-lássék, amatőr módra tesznek eleget kötelességeiknek. Ilyen szemléletet mi nem engedhetünk meg még a sportban sem, nemhogy a társadalom alapvető kérdéseiben. — Tiszteljük, a munkájukat és vállalt kötelezettségüket becsülettel teljesítő embereket, akik helytállnak » a munkában, hivatásuk szerint a gyárban, a mezőgazdaságban, vagy hivatalban. Méginkább tiszteljük azokat, akik öntudatosan, önzetlenül, áldozatkészen is hajlandók a társadalom, a közösség javára dolgozni, a szocializmus ügyét előre vinni; tiszteljük a társadalmi munkában aktív embereket, akik a közügyeket képviselik és szolgálják. És tiszteljük azokat az embereket, akik most harcolnak a téllel az utakon, a vasutakon, hogy biztosítsák az ország vérkeringését, a lakosság ellátását. — Meg kell értetni mindenkivel — különösen a fiatalokkal —, hogy a legszebb emberi cél a szocializmus, a kommunizmus, — amelynek mindig voltok önzetlen zászlóvivői és harcosai, akik semmilyen nehézséggel sem törődve küzdöttek megvalósulásáért. Ilyen harcosok nélkül a mi népünk és országunk sem jutott volna el. a fejlődés mai színvonalára. Az ilyesfajta önzetlenségre és áldozatkészségre szükség van most és szükség lesz a jövőben is, mert ahhoz, hogy mindig előretörjünk, nem elég a bérszámfejtési cédula — szükség van önzetlenségre, áldozatkészségre, lendületre is. Javulás a nemsetkösi helysetben A következőkben nemzetközi kérdésekkel foglalkozva Kádár elvtárs rámutatott, hogy a nemzetközi tevékenységünk megfelel népünk szocialista törekvéseinek és érdekeinek. Nyílt és egyenes politikát folytatunk. Minden alapvető kérdésben kialakult, szilárd álláspontunk van. — Véleményünk szerint — 'mondotta — a nemzetközi helyzetben az utóbbi időszakban némi javulás következett be. A változás tendenciái számunkra kedvezőek: — a kezdeményezés mindinkább a szocializmus éa a haladás erőinek kezébe megy át. Kádár elvtárs sorolva a nemzetközi élet számunkra kedvező tendenciáit, kiemelte a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti tanácsülését, amelyen fontos határozat született a katonai együttműködés fejlesztésére, s amelyen felhívást fogadtak el az európai biztonság megteremtésére. Emlékeztetett a KGST tanácsülésére. amelyen elvi döntést hoztak az együttműködés magasabb formáira vonatkozó javaslatok kidolgozására. Külön kitért a kommunista- és munkáspártok moszkvai találkozójára, amelyen — mint ismeretes — 75 párt vett részt, s jutott egyetértésre abban, hogy az eddiginél szorosabban ösz- sze kell fognunk az imperializmussal szemben és fokozotton tömörítenünk kell az antiimperialista erőket. — Külpolitikánkban szüntelenül a. szocialista országokhoz fűződő .kapcsolataink erősítésére, a szocializmus erőinek tömörítésére törekszünk — folytatta Kádár elvtárs a továbbiakban. — Az országgyűlés a mostani ciklusban öt barátsági szerződést iktatott törvénybe. Űjabb húsz évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttünk a Német Demokratikus Köztársasággal, a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Bulgáriával. Baráti kapcsolatokat építünk ki az újonnan felszabadult országokkal, kölcsönösen előnyös, rendezett és békés kapcsolatokat akarunk kialakítani a tőkés országokkal is. — A Szovjetunió, a Varsói Szerződés, a KGST országai és a haladás más erői, mint eddig, a jövőben is tapasztalhatják, hogy a Magyar Nép- köztársaság megbízható és hű szövetségese a haladásért, szocializmusért és a békéért küzdő valamennvi nemzetközi erőnek. Tevékenységünket a budapesti felhívás, a külügyminiszterek prágai nyilatkozata, a decemberben Moszkvában megtartott konzultáció szellemében folytatjuk az európai biztonság ügyében. Nemzetközi párttevékenységünket a kommunista és munkáspártok nagy tanácskozásán közösen elfogadott állásfogl?'ásóknak megfelelően végezzük. Mindenütt és mindenkor a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért, a békéért küzdő erők oldalán lépünk fel. — Kedves Elvtársak! — Nemsokára ismét befejezünk egy munkás esztendőt. Rövidesen elérkezik fel- szabadulásunk 25. évfordulója. A jubileumra pártunk, népünk tettekkel, szocialista munkaversennyel is készül. Köszönetét mondunk a Szovjetuniónak, amely felszabadító harcával meenvi- totta népünk előtt a szabadság és a fejlődés útját; az előttünk járóknak, azoknak, akik életüket adták azért, hogy mi a haladás útján járhassunk. — A Központi Bizottság és a kormány jogos, megalapozott és reális bizalommal tekint a jövőbe. Haladásunk politikai-gazdasági alapjai adottak. Ha okosan, energikusan és erőinket összefogva dolgozunk, eredménveink sem maradnak el. E gondolatok jegyében kívánok a Központi Bizottság és a kormány nevében az ünnepekre jó pihenést és jó egészséget: az 1970-es esztendőre jó munkát és sok sikert!
