Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP £969. december SS. j CSAK A FÖLD J | PIHENHET i JEGES hótól síkosak az utak, az utcákon, udva- § | rokon magas hókupacok, s aki csak teheti, fedél alá f | húzódik a csípős, hideg szél elől. A határ is elnép- | | telenedett. Néhány n/úlra, fácánra cserkésző vadászon 1 ä kívül napok óta alig jár ember a földeken. Decem- = i bér végén ez így van rendjén. Megjött a tél, hadd | | pihenjen a termőföld. Szolnok megye parasztsága ta- | | Ián soha nem várta ilyen nyugodtan a telet, mint az | I idén. | Mezőgazdaságunk dolgozói kihasználva a nagyüze- I = mi gazdaság előnyeit s az elég kedvező időjárást," cse- 1 | kély kivételtől eltekintve elvégezték tennivalóikat. A I | tél megyénkben rendben találta a határt. S bizony I jjj ez dicséretes dolog. Ha visszaemlékszünk régebbi évek- g | re, sok olyan esztendő juthat az eszünkbe, amelyek- = | ben a tél megérkezése idején csak abba maradt a me- I | zőgazdasági munka. Töretlen kukoricatáblákra, szán- | ? tatlan-vetetlen földekre hullt a hó. A traktorosok nem 5 | azért vezették be gépeiket a határból, mert elfogyott i g a szántani való, hanem azért, mert kifagyott a föld- i jjj bői az eke. Az idén megyénkben ilyen csak mutató- 1 = ba található. s A termés az_ idén elég jó volt, s a gazdag tér- |- més munkát is bőven adott. Nem volt egyszerű feladat I jjj mjndent idejében elvégezni, de sikerült. Megyénk me- 1 | zőgazdaságának dolgozói jóleső érzéssel tekinthetnek I j? vissza a letűnő 1969-es esztendőre. A magtárakban van e jj kenyérnek való, góréink tele kukoricával, a mustok | ? a pincékben borrá forrtak, cukorrépát, rizst, dohányt I Z és még sok más terményt bőven adtak át gazdaságaink 1 | az iparnak, kereskedelemnek. Az idei esztendőről ké- | = szülő számadás összességében megyénkben is elég i | jó lesz, de azért akad még javítani való és némi tar- | s tozás is. * Letűnik egy esztendő, de az élet megy tovább. = I Jön az új év és az új feladatokat is hoz magával, de 1 = a folyamatos tennivalók is bőven adnak munkát. A = 'á mezőgazdaságban az esztendő minden időszakában van - I dolog Az állatállomány gondozása télen még fokozot- i I tabb figyelmet, nagyobb gondosságot kíván, mint más | jj évszakban. A gépek, szerszámok javítására, karban- *- tartására szintén a téli hónapok a legalkalmasabbak. jjj | Természetesen nem pihenhetnek az adminisztrációt | £ intézők sem. Egyedül a növénytermelők, a kertészeti = M dolgozók lazíthatnak ebekben a hetekben, de ezeket § | meg is illeti egy kis téli pihenő. Kora tavasztól a tél = s beálltáig ezeknek a munkája volt a legszorgosabb. | | Nem hozhat pihenést a tél a termelőszövetkezetek ve- |- tetőinek, szakembereinek sem, csupán némi változást I = a munkájukban. A folyamatos munkák szervezése, irá- 1 Z nyitása télen jóval kevesebb gonddal jár, s így tervez- | | getésekre, számitgatásokra bővebben jut idejük. Helye- 1 | sen cselekszenek mezőgazdasági üzemeink vezetői, ha = | a téli napokat gazdaságuk adottságainak felmérésére, |- alapos elemzésre használják feL A korszerű termelés- = | nek, eredményes gazdálkodásnak az átgondolt tervezés, | s az előrelátás az alapja. ' | s Termelőszövetkezeteink többségében különben ezt | í nem most kezdik felismerni. Gazdaságaink többségében * I már eddig is így volt És ahol ez volt a jellemző a leg- | | sürgősebb tennivalók idején, kedvezőtlen időjárás ese- I | tén sem volt kapkodás, jelentős lemaradás az időszerű § Z munkálatok végzésében. Nem volt baj a munkafegye- | | lemmel sem. Példák egész sorával lehet igazolni, hogy I Z a tervezgetésre, közgazdasági elemzésre fordított mun- f = ka soha nem volt hiábavaló fáradozás. Minden ilyen 1 j* irányú törekvés eddig is meghozta s a jövőben is meg- ? % hozza a maga gyümölcsét ­ÁZ 1969. ÉVBEN az egész ország mezőgazdasága ? " jól vizsgázott, s ehez szorgalmas munkával, termelési | | eredményeikkel megyénk mezőgazdasági dolgozói is 1 Ü jelentősen hozzájárultak. Év végi számadásaikban mind- £ | ezekre jogosan hivatkozhatnak. Az elért és nem lebe- § Z csülendő eredményeik mellett sem feledkezhetnek meg f í azonban arról, hogy az új évben, »z 1970-es esztendő- i | ben ismét vizsgákra kerül majd sor. Nem kisebb a tét, § | mint a növénytermelésben legalább tartani az idén el- jjj- ért szintet, az állattenyésztésben pedig jelentősen előbb- e Z re lépni. Megyénk mezőgazdaságának dolgozói bizo- § g nyara szeretnék az idei szilveszterhez hasonlóan a jövő § jjj. év végét is nyugodtan várni, s az 1969-es esztendőben | 1 jól sikerült vizsgát megismételni. Az alap megvan | •g hozzá. A fehér hólepel alatt most pihen megyénk tér- | | mőföldje, de csak a föld pihenhet. Mindazoknak, akik | 1 felelősséget éreznek a jövő évi sikeres gazdálkodásért, = £ a jó termésért, már a tavaszra is kell gondolniok. f £ Nánási László ­országgyűlési képviselő I Elfojtották a szánk! gázkitörést Kedden délután két napos kemény küzdelem árán sike­rült megfékezni a 24-es szá­mú szanki gázkútnál kelet­kezett nagyerejű gázkifúvást. A hétfői kísérlet nem ho­zott eredményt, mert a nagy­erejű gózsugár ellökte magá­tól a daruskocsira függesz­tett elzáró szerkezetet. A szegedi mentőbrigád Hingl József üzemvezető mérnök és Újvári Béla főfúrómester irányításával másik ráhúzási módszert dolgozott ki. A kútfejre csavarozott megtörő­csigák és két csőrlőstraktor segítségével húzták rá a gáz­sugárra az elzárószerkezetet. A jól átgondolt, szigorú fe­gyelemmel végrehajtott ak­cióra jellemző, hogy személyi sérülés akkor sem történt, amikor az egyik lehúzató drótkötél elsza­kadt. A második ültetési kísérlet teljes sikerrel járt. A veszé­lyes munkaterületen a bá­nyahatóság szigorú utasításá­nak megfelelően senki sem tartózkodhatott a kijelölt sze­mélyeken kívül. A gyulladás­veszély elhárítására a tűz­oltó fecskendők folyamato­san nedvesítették a kijelölt helyeket. Délután fél háromra már az elfojtás utolsó mozzanata is befejeződött. A nagyfajsúlyú iszap a a termelőesőbe került és a veszélyes gázklfúvá« meg­szűnt. A kút végleges rendbehozá­sára, valamint az egyéb szükséges tennivalókra a szolnoki kerületi bányamű­szaki felügyelőség külön ren­delkezik és folytatja a mű­szaki baleset tényleges okai­nak kivizsgálását, Emlékünnepség Befejeződtek az alapszabály készítések a ktsz-ekben A magyar ellenállási moz­galom mártírjai, Kulich Gyu­la, Kreutz Róbert Pataki István és Pesti Barnabás ha­lálának 25. évfordulója al­kalmából koszorúzási ünnep­séget tartottak szerdán a Kerepesi' temető munkás- mozgalmi pantheonjánál. A Magyar Szocialista Munkás­párt budapesti bizottsága ne­vében Venéczi János a párt- bizottság titkára és dr. Csen­des Károly a pártbizottság tagja, a Magyar Partizán Szö­vetség nevében Somogyi Miklós, az Országos Bizott­ság tagja és Vágó Ernő ezre­des, a szövetség titkára, a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség nevében De­meter Piroska a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja és Bíró József, a budapesti bizottság titkára helyezte el a megemlékezés virágait Az ünnepségen részt vettek a mártírok családtagjai és har­costársai is. A megemlékezés az internacionálé hangjaival zárult. Idei utolsó ülésén a KISZÖV megyei vezetősé­gének, Bordás László elnök beszámolt arról, hogyan zaj­lottak le a szövetkezetek­ben a második félév egyik legfontosabb munkálatai: az alapszabály készítések, A szövetkezetek nagy többsé­gében kollektív munka, megfelelő együttműködés eredménye a kidolgozott új alapszabály. A megye több mint 50 kisipari szövetkezetében a tagok nagy többsége részt vett mind az előkészítésben-, mind az alapszabályt jóvá­hagyó közgyűlésen. Aránylag sok javaslat, módosító in­dítvány hangzott el, amelyet jó részét figyelembe is vet­ték. A közgyűléseken mint­egy 200 hozzászólás hang­zott el. Legtöbben a fel­mondási idő rendezéséről beszéltek. Sokan szóltak a nyugdíjasokra, valamint a szociális segélyekre vonatko­zó kérdésekről. Alaposan megvitatták a tagok próba­idejére vonatkozó javaslato­kat, lehetőségeket is. Az alapszabályok elkészí­tését sok aktíva is segítette^ mind nekik, mind a szövet­kezetek tagjainak elismeré­sét, köszönetét fejezte ki ez alkalommal a KISZÖV ve­zetősége. Szocialista brigádok 'vállalása A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem központiában hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére meg­alakult a századik, szocia­lista címért küzdő brigád. Az üzem igazgatósága, párt és társadalmi szervei október 2-án adták ki a fel­hívást, hogy a dolgozók csat­lakozzanak a SZOT és a KISZ által kezdeményezett munkaversenyhez. Egy hó­nap alatt 55 kollektíva, szo­cialista brigád, osztály, mű­hely, összesen 2100 dolgozó­ja tett felajánlást A vállalásokban a tervek túlteljesítése mellett álta­lában szerepel a balesetek számának csökkentése, a munkafegyelem megszilárdí­tása. az önköltség 4—5 szá­zalékos csökkentése. társa­dalmi munka végzése, szak­mai, politikai továbbképzés és különféle kulturális válla­lások. Az üzem központjában dol­gozó műszaki-fejlesztési osz­tály többek között vállalta egy televízió készülék vá­sárlását a csataszögi álta­lános iskola részére. A szegedi üzemegység­nél, Vad János főfűrőmester vezetése alatt dolgozó bri­gád például 300 óra társadal­mi munkát vállalt és elha­tározták, hogy egy teljesen árva gyermeket 7 éves ko­rától 18 éves koráig patro­nálnak, rendszeres anyagi támogatásban részesítik. Az általános iskola elvégzése után minden segítséget meg­adnak neki, hogy továbbta­nuljon az olajipari techni­kumban és jó szakember váljék belőle. Nemcsak a fizikai dolgozók 'csatlakoztak a felhíváshoz, összesen húsz műszaki és ad­minisztratív munkát végző brigád is tett felajánlásokat. Február első felében ve­télkedőt rendeznek az üzem szocialista brigádjai részére, amelyen, a következő téma­körök szerepelnek: hazánk felszabadulása. Lenin élete, munkássága; Szolnok. Szeged. Orosháza, Eger (az üzem székhelyei) városokkal kap­csolatos témák; mélyfúrás, olajipar, Barátság olajveze­ték. Az üzem igazgatósága ju­talomban részesíti a vetél­kedőin legjobb eredményt el­ért brigádokat Karácsonyi ünneprontás Nem tudjuk hány család örömét semmisítették meg karácsonykor Szolnokon. Azt tapasztaltuk — sokan jöttek szerkesztőségünkbe is pa­naszra — hogy december 23- án és 24-én olyan karácso­nyi kellékek fogytak ki, mint a fenyőfa, szaloncukor. Ügy tudjuk, az utolsó pilla­Közvetités a Parlamentből Csizmát árultam Szolnokon A hatvan éves nénike csinos szeretne lenni — A kamasz 46-os félcipője — Miért nem gondolnak az erős lábú hölgyekre? — Vékony lábú nő ne húzzon csizmát? Lapunk december 20-i szá­mában, a Bűnbak helyett áru kell című cikkben ír­tuk: *Szolnok és a niegye boltjaiból több ezer ^ ayer- mekkabát és téli cipő, csiz­ma hiányzik...” A Tisza Cipőgyár értéke­sítési osztálya a maga mód­ján — s az év végi lehetőségeit szerint — „vette a lapot”. De­cember 23-án, a karácsonyi vásár dömpingjében férfi-, női, s gyermek téli cipővel, csizmával teli gépkocsit kül­dött szolnoki boltjába. Nem. nem az a gyár célja — nem is lehet —, hogy saját boltjában gazdag le­gyen a választék, nagy a készlet — de karácsony előtt kedveskedni akart a szolno­kiaknak. Csizma, csinos, ölesé Az áru átvételekor Vámos Sándomé boltvezető öröm­mel nézi az árlistát: a női csizmák többsége 237 forin­tért adható. Az újságíró megnézi, milyen? — Fekete műbőr, három fémgombbal, divatos sarokkal. Megálla­pítja gyorsan; nemcsak ol­csó, csinos is. A 600—800‘ fo­rintos importcsizmákhoz, il­letve árukhoz viszonyítva — gyönyörű! Hanem az áruátvétel időbe telik. A rollót lehúzzák, s ki­írják: áruátvétel van, 13 órakor nyitunk! Már háromnegyed egykor állnak vagy tízen a bolt előtt. Amikor kinyitják, vagy negyven kedves vevő nyo­mul be. Igen, benyomul — s Vámosné, Erdősné a raktár ajtajából adja ki a félpára­kat próbára. És egyre jönnek jönnek. Mindenki gyorsan akar vásárolni, jól. jót. Ki­csit anarchia van-­A kamasz és a bakfis A kamasz — hosszúhajú, modern öltözékű — türelme­sen áll a küszöbön. Szelíden. Az újságíró szinte simogatja a szemével: milyen rendes gyerek! Nem tolakszik, nem szid senkit. A kamasz észreveszi a pil­lantást, int. Az újságíró ki­lép: — Tessék megmondani, várjak-e 46-os félcipőre? — Milyen boldogság azt fe­lelni; várjon, van! A bakfis miniszoknyában, 'áhfejig vörösbe f-«í»vo++an áll. Vékony kis félci nője van. Amikor beiut. s próbál kese­reg; — megint engem sze­kál majd az osztály! (A csizma, hm... lötyög). — Tessék mondani vékony lá­bú nők ne hordjanak csiz­mát? Drágám, fog ez nyúlni ? A molett hölgy kérdi ezt, kinek lábszára erős-molett. Csak nyugtatni lehet: ha a húzózár végigzár, vigyél el nyugodtan. A hatvan év körüli né­niké az elsők között jött be. Mór a negyedik modellt próbálja. Tanácstalan. Az­tán odainti az újságírót: —­Fiacskám, ebben lesz csino­sabb a lábam, vagy ab­ban? (Nagy ég, mily nehéz a kereskedők élete...) Reklamáció Bundás hölgy szól be az ajtónállónak ellentmondást nem tűrő hangon: reklamálni jövök, azonnal engedjen be! Az ajtónálló felsóhajt, _s ajtót tár. Vámosné jegyző­könyv0! ír, blokkol különbö­zeti árat, személyi igazol­ványt kér. Akkor a bundás hölgy az ajtóhoz fut: öt perc múlva itt vagyok — súgja. S öt perc múlva, kezében lobog­tatva személyi igazolványát, újra belép. Egy utcán vára­kozó megjegyzi. — Ilyenkor kell reklamálni? Az — aj­tónálló válaszol a hölgy he­lyett: — Kérem, a vásárló joga. hogy akkor reklamál­jon. amikor neki tetszik. Ne­kem speciál most nem tet­szik! — Egy tizenéves felne­vet: — ez mai fej, — mond­ja barátnőjének. Délután három óra. Az üzletvezető már gondterhelt. Legalább fél órája mondo­gatja: elfogyott, nincs saj­nos. A pénztárban vagy 40— 50 ezer forint. Az eladók fá­radtak. Vámosné felsóhajt: — Csakhoev egyszer lát­ta. mi van itt!... S akkor az újságíró haza- támolvog. Lánya a konyhá­ban ül. zokog: — Anvu. beázik a csiz­mám. lefagy a lábam! S az úiságíró kedves ci- nőboltosból ebben a pilla­natban lesz bőszült anva- tigris! a 3, nátban — december 24-én délelőtt például az újszászi ÁFÉSZ besegítésével — va­lamit enyhült a krízis. Azok­ban az órákban telefonálgat­tunk olvasóink bejelentései nyomán a szolnoki fogyasz­tási szövetkezethez és a vá­rosi tanács vb kereskedelmi osztályára. A szolnoki ÁFÉSZ képvi­seletében Pásztrai Gyprgy, a következőket mondta: — Sajnos, kétezer méterrel kevesebb fenyőt kaptunk a Nyugatbükki Erdőgazdaság­tól az erős havazás miatt. Megkérdeztük, nem lett volna-e célszerű a hóesést figyelembe venni a felkészü­lésnél, miután karácsony tá­ján ez nem is rendkívüli esemény? Pásztrai György szerint Egerben a tanács vezetésével egyeztették a vállalatok ki, mennyi fenyő­fái árusít, s ott másként is alakult a karácsony mirit Szolnokon. Honti László, a városi tanács vb kereskedel­mi osztályvezetője viszont arról tájékoztatott bennünket^ december 10-én Szolnokon is megtörtént az egyeztetés, de a vállalatok úgy látszik nem vették figyelembe. Olyannyid­ra, hogy a városi tanács kérte az állami és a szövet­kezeti vállalatokat, hogy mozgó árusítással az utcán is forgalmazzák a karácsony- fadíszeket. Kénytelenek vol­tak maszekoknak engedélyt adni erre, miután az állami és a szövetkezeti kereskede­lem nem tett eleget kérésük­nek. Felhívták a járási ta­nács illetékesének figyelmét is. nézzenek utána a környező községekben, milyen a kará­csonyi ellátás, hogy mente­sítsék Szolnokot. Nem a mi dolgunk kinyo­mozni s eldönteni, kit terhel mulasztás. Az bizonyos, nem a fogyasztókat. b. t Röviden — TIZENÖTÖS névadó ünnepség lesz december 28- án 15.30 órakor Szolnokon, a megyei tanács nagytermé­ben. A kis ünnepeltek mind­annyian a megyei tanács dolgozóinak gyermekei. — MEGKÉTSZEREZŐDÖTT a jászberényi óra- és ékszer­bolt havi forgalma az ünne­pi árusítás alkalmával. Az ezüst- és aranyvasárnapon 30 ezer forint értékű arany és borostyán ékszer, s kü­lönböző aiándéktárgyak ta­láltak gazdára. — KARÁCSONYKOR is termel a szolnoki cukorgyár. Az üzem vezetői a folyama­tos termelés érdekében gon­doskodtak arról is. hogy köz­lekedési nehézségek esetén, a mintegy kétszáz bejáró dol­gozónak a lakótelepen szál­lást biztosítsanak. — KILENCVENÖT száza­lékos a jászberényi járás vil­lamosítása. — Az idén már csaknem ötezerre szaporo­dott a közvilágítási lámpák száma Jelentős korszerűsí­tés történt Jászárokszállá» son, Jás7ki«éren ég Puszta- monostoron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom