Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-20 / 295. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 20, Megváltozott falvak az Orosz SZSZSC-ban EZ ÉV NOVEMBERÉBEN MOSZ'»'V AB AN MEGTARTOTTÁK A KOLHOZTAGOK HARMADIK ÖSSZ- SZÖVETSÉGI KONGRESSZUSÁT, AMELYEN MEGVITATTAK A MEZŐGAZDASÁGI ARTELEK ÚJ MINTA-ALAPSZABÄLY TERVEZETÉT. A MUNKÁSOSZTÁLLYAL SZÖVETSÉGES SZOVJET PARASZTSÁG A FALU SZOCIALISTA ÁTALAKÍTÁSÁNAK ÉS A PARASZTEMBER SZELLEMI ARCULATA MEGVÁLTOZÁSÁNAK EGYEDÜLÁLLÓ PÉLDAKÉPÉT SZOLGÁLTATTA A VILÁGNAK. AZ ALÁBB KÖZÖLT TUDÓSÍTÁS A KOLHOZI TERMELÉSBEN VÉGBEMENT NAGY ÁTALAKULÁSOKRÓL SZÁMOL BE Sok ásványkincs Ausztráliában A győzelmes front Kilenc éve immár, hogy a nemzeti -felszabadulásért és társadalmi forradalomért fegyveres harcra kényszerült dél-vietnami nép legjobbjai kommunisták és buddhisták, parasztok és értelmiségiek, a francia-gyarmatosítók elleni küzdelem tapasztalt veteránjai és az amerikai neo- kolonializmust felismerő és abból kiábrándult polgári rétegek képviselői éleire hívták a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadításí Frontot. A front, amely időközben Dél-Vietnam legnagyobb és legbefolyásosabb politikai és katonai erejévé növekedett, kezdettől fogva az amerikaiak és lakájaik elleni harcban edződött. Mint társadalmi erő ma nemcsak a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány politikai fundamentuma, hanem a világpolitika egyik meghatározó tényezője, hiszen dívnak a küzdelemnek a szervezője és irányítója, amely megrendítette az Egyesült Államok nemzetközi hatalmi szerepét és történelme legmélyebb belső meghason- lásáig juttatta el az amerikai társadalmat. A DNFF és a dél-vietnami nép forradalmi szabadság- harca elválaszthatatlan történelmi egység s bár kilenc esztendő, történelmi mércével mérve, nem nagy idő, mégsincs a nemzeti felszabadító mozgalmak történetében egyetlen ehhez fogható teljesítmény sem. A DNFF születésekor a népnek a Diem diktatúra elleni védekezését Izezdte szervezni. Az amerikai beavatkozás növekedésével a partizánháború szervezőjeként vált a nemzet vezető erejévé. 1968-ban pedig a híres Tet-offenzíva megindításával és végigvitelével a DNFF bebizonyította, hogy az Egyesült Államok ezt a háborút csak elveszítheti vagy abbahagyhatja, más kiútja nincs. Dél-Vietnam területének döntően nagyobbik részét már hosszú ideje a forradalmi közigazgatás tartja ellenőrzése alatt, a Tet- offenzíva sikere óta pedig a DNFF a városokban is tovább növelte a politikai befolyását. Az Egyesült Államok, amely éveken át csak lekicsinylő modorban „Vietcong terroristák’ ’-r ól beszélt, ha a DNFF-ről szólt, immár egy eve ahhoz a párizsi tárgyalóasztalhoz kényszerült, amelynek túlsó oldalán a VDK küldöttei meUett, egyenrangú félként foglalnak helyet a dél-vietnami nép, a DNFF. az ideiglenes forradalmi kormány megalakulása óta pedig a népi államhatalom képviselői. Túl vagyunk régen a küzdelemnek azon a szakaszán, amikor a DNFF helyéért, szerepének elismertetéséért is harcolni kellett. Sajnos, még mindig messze vagyunk azonban attól, hogy az amerikai imperializmus tudomásul venné, hogy a vietnami kérdés, a háború befejezése csakis a DNFF politikai programja alapján oldható meg. Hosszú katonai, politikai és diplomáciai küzdelem van még hátra, amelyben azonban a vietnami nép és a DNFF immár az Egyesült Államok polgárai közül is milliók cselekvő támogatását élvezi. A magyar nép magáénak vallja a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek legutóbbi moszkvai találkozójának nyilatkozatát, amely leszögezi: „...a testvéri országok — a proletár nemzetköziség elveiből, a népek békéje, függetlensége és szabadsága iránti ragaszkodásból kiindulva — mindaddig, amíg nem ér véget a Vietnam elleni agresz- szív háború, továbbra is sokoldalú támogatást nyújtanak a vietnami népnek igazságos harcához”. (KS) A harmincas évek elején egy kolhozra átlag kevesebb, mint egy traktor, alig több mint tíz tehén és kb. 400 hektár vetésterület jutott. A kolhozok jövedelme és tagjainak keresete alacsony volt, a lakóházakban és a falusi termelési helyeken főleg petróleumlámpákkal világítottak. Iskola nagyon kevés volt a falun, a gyermekeknek, csekély kivételtől eltekintve, messzire kellett iskolába járniuk. Kezdetben nehezen indult el az új élet. nem ment minden simán. De az orosz- országi kolhozok, akárcsak a többi szövetséges köztársaság kolhozai, évről évre erősítették gazdaságukat, és egy évtized elteltével már sok gazdaság milliós jövedelmeket ért el. A hitleri rablóhódítók nagy károkat okoztak az áltálul? ideiglenesen megszállt szmo- lenszki, leningrádi, brjanszki, orlovi és más területi kolhozoknak. Itt mindent újra kellett kezdeni. Ma azonban minden egyes kolhoz egy nagy gépesített gazdaság. Az Oroszországi Föderáció valamennyi kolhoza csak szántóföldből több mint 4300 hektárral, továbbá átlag 27 traktorral, 14 teherautóval és számtalan különféle nagy teljesítő képességű mezőgazdasági géppel és szerszámmal rendelkezik. A gazdaságok többezres szarvasA pingvinek és tengeri sirályok, réti sasok és kormo- ránok mérgezett halakat nyelnek. Amerikaiak, európaiak, afrikaiak és ázsiaiak mérgezett főzeléket esznek. Kisbabák mérgezett anyatejeit szívnak. Az élelmiszerekben lévő méreg, a DDT növényvédőszer. Az emberiség javára készült s most halálos veszedelemmel fenyeget. A biológusok megállapították, hogy a világnak már nagy térségeit szennyezte be a DDT. Amerikai tudósok attól tartanak, hogy a DDT rák-, máj-, sőt örökölhető károsodásokat idézhet elő. Svédország, Dánia és néhány amerikai szövetségi állam után ezért a bonni élelmezési minisztérium is DDT- tilalmat kíván érvényesíteni a Szövetségi Köztársaságban. A DDT növényvédő szert (dichlor-diphenyl-trichlorae- tan) a rovarok idegeit érintkezésre bénító szert, 1938- ban Paul Müller svájci vegyész fejlesztette ki. Müller 1948-ban megkapta érte az orvostudományi Nobel-díjat. A mezőgazdaságban a DDT minden lehető kártevő elleni védekező szerré lett. Attól kezdve parasztok, élelmezési- és egészségügyi szakértők világszerte kézi fecskendőkkel, helikopterekről és repülőgépekről szórták az ültetvényekre, mezőkre és mocsarakra, hogy megsemmisítsék a sáskákat, a burgonyabogarakat. a szúnyogokat és férgeket. A Német Szövetségi Köztársaság méreg felhasználása ezzel szemben még szerénynek tűnik: 1966-ban marha-, sertés- és. juhállományukat jó helyiségekben tartják. Az Oroszországi Föderáció kolhozai ez év elejéig 23 milliárd 859 millió rubel összegű termelési állóalappal és anyagi forgóeszközzel rendelkeztek- Lényegesen gyarapodott a kolhoztagok reáljövedelme. Csupán az utóbbi négy év alatt több mint 2,6-szeresére emelkedett a kolhozbóx származó pénzj ö védelmük. A falu kulturális életében is meglepőek a változások. A gazdaságilag megerősödött kolhozok nagy összegeket fordítottak kommunális-jólét; és kulturálisnépművelési célokra. Az 1965 és 1968 években több mint 4,3 ezer elemi- nemteljes közép- és középiskolát, sok gyermek- és iskoláskor előtti intézményt létesítettek, s 10 ezer 780 férőhelyes kórházakat és poliklinikákat építettek. 1968-ban az Oroszországi Föderáció csaknem valameny- nyi kolhozának saját klubja, vagy kultúrotthona volt, sok gazdaság saját közszolgáltatási kombinátot, stadiont, szanatóriumot létesített. Nagyarányú az egyéni lakóházépítés is. A kolhoztagok 1965—1967 között összesen több mint 22 millió négyzetméternyi új lakterületet építettek be. Az utóbbi időben egyre jobban honosodik hektáronként 57 gr-t, 1966- ban már csak 25 gr-t használtak fel. Időközben azonban a tudósok felismerték, hogy a DDT okozta veszély nagyobb a haszonnál, amellyel jár. A méreg ugyanis nem csupán a kártevőket öli meg, hanem megfertőzi az élelmiszereket és ezáltal behatol az emberi szervezetbe. Riasztó hírek érkeznek elsősorban Svédországból, Ausztráliából és az Egyesült Államokból. Svédországban minden csecsemő átlagosan 0,017 mgr DDT-t szív be önsúlyának kilogrammjaként az anyatejjel. Ez 70 százalékkal több a Világegészségügyi Szervezet által megengedhetőnek tartott legfelső értéknél. Az amerikai „National Cancer Institue” (nemzeti rákkutató intézet) orvosai a DDT-t a rákszerű daganatoknak kedvező anyagok közé számítják. A Miami egyetem kutatói az anyagcserét zavaró DDT lerakodásokat találtak a májban. A DDT fő veszélye, hogy emberi és állati szervezet zsiradékában felhalmozódik és azután alig csökken. A DDT azonban nem csupán a közvetlen élelmiszer fogyasztás folytán válik veszélyessé, — megfertőzi azokat a területeket is, ahol nem alkalmazzák. Szél, eső és a folyók fújják, öblítik a láthatatlan méregmennyiségeket nagy térségeken át a tengerekbe. A nagymennyiségű lengyelországi, svédországi és NDK-beli DDT fel- használás folytán pl. a Keleti tenger olyan fenyegető mértékben fertőződött, hogy meg az a gyakorlat hogy a kolhozok és a helyi szovjetek közösen finanszírozzák az építkezést. Példa erre a kubányi ..Progressz Kolhoz”, amelynek számos tagja még két évvel ezelőtt több ldslebb tanyán élt. Ma viszont több száz tanyai család Puskin- szkoje községbe költözött át és itt dolgozik. A falu útjait aszfaltozták, és esténként nappali fény árasztja el az utcákat. A nagyarányú falurendezés nemcsak a kol- hozi gazdaság megerősödésével magyarázható, hanem a kolhoztagok kulturális fejlődésével is. Ma az ország kolhoztagjainak egyharmad része fő- vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. Minden kolhoztag járat újságokat. folyóiratokat- A Szovjetunióban az utóbbi három év alatt csupán a falusi szö- vekezeti boltok 3 millió 830 ezer tv-készüléket adtak el a falusiaknak, vagyis 2,1- szer többet, mint az előző három év alatt. Fokozódott a kereslet a jégszekrények, rádiókészülékek, gépkocsik, motorkerékpárok és biciklik iránt És még egy jellemző vonás. Sok kolhoz, annak ellenére, hogy saját agronómu- sokkal, zootechnikusokkal, mémökökkial és állatorvosokkal rendelkezik (pl. a Ku- bányiai „Nagy Október” Kol- I hozban 32 főiskolai és 55 kö- I zépiskolai végzettségű szak- | ember és kb. 400 gépkezelő van), pénzeszközöket irányoz elő új szakképzett káderek kiképzésére. A kolhozok főiskolákra és technikumokba küldik az ifjakat és lányokat, ösztöndíjat fizetnek nekik és különböző kedvezményekben részesítik őket (A. Homenko — APN) a „Selecta” c. orvostudományi folyóirat a vizet „méregmártásnak” nevezi. A vízbe került méreg pusztító láncreakciót vált ki: először, a planktonban kapaszkodik meg. A mérgezett planktont a halak eszik meg. Végül a méreg átvándorol a tengeri madarak szervezetébe, amelyek a halakkal táplálkoznak. A mérgezett keleti tengeri halak nem csupán a madarakat veszélyeztetik: élelmiszer vegyészek egyes halaknál olyan nagyfokú DDT tartalmat állapítottak meg, hogy azok emberi fogyasztásra már nem voltak alkalmasak. A DDT mérgezés veszélye már hónapokkal ezelőtt riasztotta a bonni Szövetségi Egészségügyi Minisztériumot. Megbízta a mezőgazdasági vizsgálati és kutató intézetet Kiéiben, nyomozzon a méreg után a marha- és sertéshúsban a baromfi élelemben és a tejben. Közbeeső eredményt már közöltek is a kutatók: Az élelmiszereinkben lévő DDT-tartalom alatta van az előírt tolerancia-határnak. A Szövetségi Élelmezésügyi Minisztérium ennek ellenére le akarja vonni a következtetéseket. A DDT csőd után a tudósok most új, vegyi mérgektől mentes szereket keresnek a kártevők leküzdésére. A kártevők leküzdésének különösen szokatlan módját fejlesztette ki Henryk Sand- ner lengyel tudós: aprócska fonálférgeket tenyésztett, — amelyek befúrják magukat a rovar belsejébe és fölfalják belsőségeit. Nyugat-Európában az utóbbi hetekben többen felfigyeltek az ausztráliai részvénypapírok árfolyamában tapasztalható nagy eltérésekre. A Poseidon nevű aránylag jelentéktelen bányaipari részvénytársaság részvényei 19 shillingről 426 shillingre szökött fel. Az áremelkedés elsősorban azzal magyarázható, hogy Nyugat- Ausztráliában, ahol a részvénytársaságnak bányái vannak, nagy mennyiségű nikkel ércet találtak. Más bányák részvényeinek értéke i$ felszökött. Ez a folyamat 1967 nyara óta tart, tehát nem tekinthető egyszerű pénzügyi tűzijátéknak. A föld északi féltekéjén sokan még mindig nem feltételezik, hogy néhány év leforgása alatt, — Ausztráliában szinte forradalmasították a gazdaságot. Napról napra újabb ásványkincsek felfedezéséről érkeznek hírek. Ausztrália sokáig gyapjúexportjáról volt híres, most már viszont gazdasági körökben hangoztatják, hogy Kanada mellett a világ legjelentősebb ásványexportáló országa lesz. Növekszik a kereslet Az ásványkincsek iránt főleg Japán érdeklődik. A felkelő nap országa az ipari nyersanyag nagy részét kénytelen külföldön vásárolni, gazdasága átlag kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint a legtöbb ipari országé. Japán acéltermelése öt év alatt, 1968-tól 1973-ig annyival növekszik, amekkora egész évi termelése volt 1964-ben. — Most Japán vásárolja meg Ausztrália vasérc kivitelének 85 százalékát, szénkivitelének 98 százalékát, összes ásványkincs kivitelének pedig 60 százalékát. Világviszonylatban is mind nagyobb kereslet tapasztalható egyes természeti kincsek iránt. A világ gazdasága két évtizeden át eddig nem tapasztalt fellendülésben volt, s egyes szakértők szerint ez az irányzat valószínűleg a századfordulóig tart. Egy angol fémipari szakértő nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2000-ben a szénás földgázkészletek annyira megcsappannak, hogy lefékezik a gazdasági fejlődést, még ha időközben gyorsabb iramban terjed is az atomenergia felhasználása. Egy másik angol szakértő szerint 2000-ben a világ iparának évente 20 millió tonna rézre lesz szüksége (most évente többmillió tonnát használnak), 70 millió tonna alumíniumra (most 8 millió tonna). — Már e néhány adat figyelembevételével is érezhető az új ásványkincskészletek iránti érdeklődés. Ausztráliában sokáig csak az aranybányászat volt számottevő bányászati ág. Az országnak csak ott voltak nagyobb bányái, ahol a föld mélyének kincseit aránylag könnyen fel tudták tárni. De Ausztráliának mintegy hárommillió négyzetmérföldnyi területe van olyan hosszúságban, mint az angol sziget- ország legnyugatabbi pontjától a Kaspi-tengerig terjedő távolság. Ennek a hatalmas területnek háromnegyed részét geolőgiailag még nem tanulmányozták az utóbbi tizenöt év alatt feltalált modem műszaki felszereléssel. Természetesen vannak még más országok is, amelyek területét nem tanulmányozták behatóan a geológusok. — Ausztrália egyébként politikai, szociális és gazdasági helyzetének köszönve is nagy érdeklődést kelt hazai és külföldi pénzügyi körökben egyaránt. Évszázadokig fedezné a világ acélszükségletét Nem is olyan, régen, 1960- ban a kormány még tiltotta a vasérc-kivitelt. Akkor a tartalékokat 400 millió tonnára becsülték, s az országnak évente 7—8 millió tonna Vasércre volt szüksége. Most már a tartalékokat húszmilliárd és százmilliárd tonna közt becsülik, s ez a mennyiség évszázadokig fedezheti az egész világ vasércszükségletét. Queenslandban, Weike térségében 1962-ben nagymeny- nyiségű bauxit-ércre bukkantak. Ezzel is néhány évtizedig fedezhetnék az egész világ szükségletét. Ezenkívül több helyen kőolajat, földgázt és szenet találtak. 1966 elején Nyugat-Áuszt- ráliában, Kambalda térségében, gazdag érctartalmú nikkelrétegre bukkantak. Az érc feltárása sem okoz különösebb gondot s ezért Európából és Észak-Amerikából több részvénytársaság lázas érdeklődést mutatott. Az ország legjelentősebb kiviteli érce jelenleg a vasérc. Ausztrália reméli, hogy hamarosan a világ sok országába szállít vasércet. — Ezenkívül odahaza is több vasművet építenek e fontos bányakincs egy részének feldolgozására. Az ország vezetői a szénkivitelt is szeretnék lényegesen növelni. E természeti kincs legjelentősebb vásárlója Japán, amely szénszükségletének több mint 30 százalékát Ausztráliából fedezi. Az ausztráliai kormány reméli, hogy 1972-ben már a japán szénszükséglet 40 százalékát fedezheti. Következő lépésként egyes európai országokba is szeretne szenet szállitani. 1974-ben a bányakincsek kivitelében harmadik helyre előreláthatólag az alumínium kerül. Az év elején egyes szakértők azt jósolták, hogy 1980-ban az ország fedezi a világ alumíniumipara szükségleteinek 80 százalékát. Több helyen urániumércre bukkantak. Ennek a bányakincsnek nagyobb méretű kitermelését a 70-es években tervezik. Queenslandban egy bányaipari részvénytársaság azt állítja, hogy a világ legnagyobb urániummezőjére bukkantak. Wroclaw, a lengyel elektronikai ipar központja Az utóbbi években Wroclaw a lengyel elektronikus ipar egyik központja lett. Ez a fejlődés akkor indult meg, amikor kereken tíz évvel ezelőtt megnyílt a wroclawi ELWRO elektronikai gyár. Itt építik sorozatban az Odra típusú elektronikus számítógépeket, amelyek a wroclawi mérnökök és matematikusok konstrukciói. Az ELWRO gyárban készült számítógépeket nagy mennyiségben exportálják, többek között a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és az NDK-ba. Az ELWRO gyáron kívül más elektronikai üzemek is vannak Wroclawban. Ezek elektronikus és automatikus mérőműszereket, katődcsöve- ket, rádió- és televízió alkatrészeket, tv-antennákat gyártanak. Mérgezett az anyatej — rákszerű daganatot okoz Méregmártás az óceánban Az NSZK-ban is betiltják a DDT-t afflH&ffil —.—
