Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 20, Megváltozott falvak az Orosz SZSZSC-ban EZ ÉV NOVEMBERÉBEN MOSZ'»'V AB AN MEG­TARTOTTÁK A KOLHOZTAGOK HARMADIK ÖSSZ- SZÖVETSÉGI KONGRESSZUSÁT, AMELYEN MEG­VITATTAK A MEZŐGAZDASÁGI ARTELEK ÚJ MINTA-ALAPSZABÄLY TERVEZETÉT. A MUNKÁSOSZTÁLLYAL SZÖVETSÉGES SZOV­JET PARASZTSÁG A FALU SZOCIALISTA ÁT­ALAKÍTÁSÁNAK ÉS A PARASZTEMBER SZELLE­MI ARCULATA MEGVÁLTOZÁSÁNAK EGYEDÜL­ÁLLÓ PÉLDAKÉPÉT SZOLGÁLTATTA A VILÁG­NAK. AZ ALÁBB KÖZÖLT TUDÓSÍTÁS A KOLHOZI TERMELÉSBEN VÉGBEMENT NAGY ÁTALAKULÁ­SOKRÓL SZÁMOL BE Sok ásványkincs Ausztráliában A győzelmes front Kilenc éve immár, hogy a nemzeti -felszabadulásért és társadalmi forradalomért fegyveres harcra kényszerült dél-vietnami nép legjobbjai kommunisták és buddhisták, parasztok és értelmiségiek, a francia-gyarmatosítók elle­ni küzdelem tapasztalt vete­ránjai és az amerikai neo- kolonializmust felismerő és abból kiábrándult polgári rétegek képviselői éleire hív­ták a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadításí Frontot. A front, amely időközben Dél-Vietnam legnagyobb és legbefolyásosabb politikai és katonai erejévé növekedett, kezdettől fogva az amerikai­ak és lakájaik elleni harc­ban edződött. Mint társadal­mi erő ma nemcsak a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány politikai fundamentuma, hanem a világpolitika egyik meghatá­rozó tényezője, hiszen dív­nak a küzdelemnek a szer­vezője és irányítója, amely megrendítette az Egyesült Államok nemzetközi hatal­mi szerepét és történelme legmélyebb belső meghason- lásáig juttatta el az ameri­kai társadalmat. A DNFF és a dél-vietnami nép forradalmi szabadság- harca elválaszthatatlan törté­nelmi egység s bár kilenc esztendő, történelmi mércé­vel mérve, nem nagy idő, mégsincs a nemzeti felszaba­dító mozgalmak történetében egyetlen ehhez fogható tel­jesítmény sem. A DNFF születésekor a népnek a Diem diktatúra el­leni védekezését Izezdte szer­vezni. Az amerikai beavat­kozás növekedésével a parti­zánháború szervezőjeként vált a nemzet vezető erejé­vé. 1968-ban pedig a híres Tet-offenzíva megindításá­val és végigvitelével a DNFF bebizonyította, hogy az Egyesült Államok ezt a háborút csak elveszítheti vagy abbahagyhatja, más ki­útja nincs. Dél-Vietnam te­rületének döntően nagyobbik részét már hosszú ideje a forradalmi közigazgatás tart­ja ellenőrzése alatt, a Tet- offenzíva sikere óta pedig a DNFF a városokban is to­vább növelte a politikai be­folyását. Az Egyesült Államok, amely éveken át csak leki­csinylő modorban „Vietcong terroristák’ ’-r ól beszélt, ha a DNFF-ről szólt, immár egy eve ahhoz a párizsi tárgya­lóasztalhoz kényszerült, amelynek túlsó oldalán a VDK küldöttei meUett, egyenrangú félként foglalnak helyet a dél-vietnami nép, a DNFF. az ideiglenes forra­dalmi kormány megalakulása óta pedig a népi államhata­lom képviselői. Túl vagyunk régen a küz­delemnek azon a szakaszán, amikor a DNFF helyéért, sze­repének elismertetéséért is harcolni kellett. Sajnos, még mindig messze vagyunk azonban attól, hogy az ame­rikai imperializmus tudomá­sul venné, hogy a vietnami kérdés, a háború befejezése csakis a DNFF politikai prog­ramja alapján oldható meg. Hosszú katonai, politikai és diplomáciai küzdelem van még hátra, amelyben azon­ban a vietnami nép és a DNFF immár az Egyesült Államok polgárai közül is milliók cselekvő támogatását élvezi. A magyar nép ma­gáénak vallja a hét szocia­lista ország párt- és állami vezetőinek legutóbbi moszk­vai találkozójának nyilatko­zatát, amely leszögezi: „...a testvéri országok — a pro­letár nemzetköziség elveiből, a népek békéje, függetlensé­ge és szabadsága iránti ra­gaszkodásból kiindulva — mindaddig, amíg nem ér vé­get a Vietnam elleni agresz- szív háború, továbbra is sokoldalú támogatást nyúj­tanak a vietnami népnek igazságos harcához”. (KS) A harmincas évek ele­jén egy kolhozra átlag keve­sebb, mint egy traktor, alig több mint tíz tehén és kb. 400 hektár vetésterület ju­tott. A kolhozok jövedelme és tagjainak keresete ala­csony volt, a lakóházakban és a falusi termelési helye­ken főleg petróleumlámpák­kal világítottak. Iskola na­gyon kevés volt a falun, a gyermekeknek, csekély kivé­teltől eltekintve, messzire kellett iskolába járniuk. Kezdetben nehezen indult el az új élet. nem ment minden simán. De az orosz- országi kolhozok, akárcsak a többi szövetséges köztársaság kolhozai, évről évre erősítet­ték gazdaságukat, és egy év­tized elteltével már sok gaz­daság milliós jövedelmeket ért el. A hitleri rablóhódítók nagy károkat okoztak az áltálul? ideiglenesen megszállt szmo- lenszki, leningrádi, brjanszki, orlovi és más területi kol­hozoknak. Itt mindent újra kellett kezdeni. Ma azonban minden egyes kolhoz egy nagy gépesített gazdaság. Az Oroszországi Föderáció valamennyi kol­hoza csak szántóföldből több mint 4300 hektárral, továbbá átlag 27 traktorral, 14 teher­autóval és számtalan külön­féle nagy teljesítő képességű mezőgazdasági géppel és szerszámmal rendelkezik. A gazdaságok többezres szarvas­A pingvinek és tengeri si­rályok, réti sasok és kormo- ránok mérgezett halakat nyelnek. Amerikaiak, euró­paiak, afrikaiak és ázsiaiak mérgezett főzeléket esznek. Kisbabák mérgezett anyate­jeit szívnak. Az élelmiszerekben lévő méreg, a DDT növényvédő­szer. Az emberiség javára készült s most halálos ve­szedelemmel fenyeget. A biológusok megállapították, hogy a világnak már nagy térségeit szennyezte be a DDT. Amerikai tudósok at­tól tartanak, hogy a DDT rák-, máj-, sőt örökölhető károsodásokat idézhet elő. Svédország, Dánia és né­hány amerikai szövetségi ál­lam után ezért a bonni élel­mezési minisztérium is DDT- tilalmat kíván érvényesíteni a Szövetségi Köztársaságban. A DDT növényvédő szert (dichlor-diphenyl-trichlorae- tan) a rovarok idegeit érint­kezésre bénító szert, 1938- ban Paul Müller svájci ve­gyész fejlesztette ki. Müller 1948-ban megkapta érte az orvostudományi Nobel-díjat. A mezőgazdaságban a DDT minden lehető kártevő elleni védekező szerré lett. Attól kezdve parasztok, élelmezési- és egészségügyi szakértők vi­lágszerte kézi fecskendőkkel, helikopterekről és repülőgé­pekről szórták az ültetvé­nyekre, mezőkre és mocsa­rakra, hogy megsemmisítsék a sáskákat, a burgonyaboga­rakat. a szúnyogokat és fér­geket. A Német Szövetségi Köz­társaság méreg felhasználá­sa ezzel szemben még sze­rénynek tűnik: 1966-ban marha-, sertés- és. juhállo­mányukat jó helyiségekben tartják. Az Oroszországi Fö­deráció kolhozai ez év ele­jéig 23 milliárd 859 millió rubel összegű termelési álló­alappal és anyagi forgóesz­közzel rendelkeztek- Lénye­gesen gyarapodott a kolhoz­tagok reáljövedelme. Csupán az utóbbi négy év alatt több mint 2,6-szeresére emelke­dett a kolhozbóx származó pénzj ö védelmük. A falu kulturális éle­tében is meglepőek a változások. A gazdaságilag megerősödött kolhozok nagy összegeket fordítottak kom­munális-jólét; és kulturális­népművelési célokra. Az 1965 és 1968 években több mint 4,3 ezer elemi- nemteljes közép- és középiskolát, sok gyermek- és iskoláskor előtti intézményt létesítettek, s 10 ezer 780 férőhelyes kórháza­kat és poliklinikákat építet­tek. 1968-ban az Oroszországi Föderáció csaknem valameny- nyi kolhozának saját klubja, vagy kultúrotthona volt, sok gazdaság saját közszolgálta­tási kombinátot, stadiont, szanatóriumot létesített. Nagyarányú az egyéni la­kóházépítés is. A kolhozta­gok 1965—1967 között össze­sen több mint 22 millió négy­zetméternyi új lakterületet építettek be. Az utóbbi idő­ben egyre jobban honosodik hektáronként 57 gr-t, 1966- ban már csak 25 gr-t hasz­náltak fel. Időközben azonban a tudó­sok felismerték, hogy a DDT okozta veszély nagyobb a haszonnál, amellyel jár. A méreg ugyanis nem csupán a kártevőket öli meg, hanem megfertőzi az élelmiszereket és ezáltal behatol az emberi szervezetbe. Riasztó hírek érkeznek elsősorban Svédor­szágból, Ausztráliából és az Egyesült Államokból. Svéd­országban minden csecsemő átlagosan 0,017 mgr DDT-t szív be önsúlyának kilo­grammjaként az anyatejjel. Ez 70 százalékkal több a Világegészségügyi Szervezet által megengedhetőnek tar­tott legfelső értéknél. Az amerikai „National Cancer Institue” (nemzeti rákkutató intézet) orvosai a DDT-t a rákszerű dagana­toknak kedvező anyagok kö­zé számítják. A Miami egye­tem kutatói az anyagcserét zavaró DDT lerakodásokat találtak a májban. A DDT fő veszélye, hogy emberi és állati szervezet zsiradékában felhalmozódik és azután alig csökken. A DDT azonban nem csu­pán a közvetlen élelmiszer fogyasztás folytán válik ve­szélyessé, — megfertőzi azo­kat a területeket is, ahol nem alkalmazzák. Szél, eső és a folyók fújják, öblítik a láthatatlan méregmennyisé­geket nagy térségeken át a tengerekbe. A nagymennyi­ségű lengyelországi, svédor­szági és NDK-beli DDT fel- használás folytán pl. a Kele­ti tenger olyan fenyegető mértékben fertőződött, hogy meg az a gyakorlat hogy a kolhozok és a helyi szov­jetek közösen finanszírozzák az építkezést. Példa erre a kubányi ..Progressz Kolhoz”, amely­nek számos tagja még két évvel ezelőtt több ldslebb tanyán élt. Ma viszont több száz tanyai család Puskin- szkoje községbe költözött át és itt dolgozik. A falu útjait aszfaltozták, és esténként nappali fény árasztja el az utcákat. A nagyarányú falu­rendezés nemcsak a kol- hozi gazdaság megerősödésé­vel magyarázható, hanem a kolhoztagok kulturális fejlő­désével is. Ma az ország kol­hoztagjainak egyharmad ré­sze fő- vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. Minden kolhoztag járat újsá­gokat. folyóiratokat- A Szov­jetunióban az utóbbi három év alatt csupán a falusi szö- vekezeti boltok 3 millió 830 ezer tv-készüléket adtak el a falusiaknak, vagyis 2,1- szer többet, mint az előző három év alatt. Fokozódott a kereslet a jégszekrények, rádiókészülékek, gépkocsik, motorkerékpárok és biciklik iránt És még egy jellemző vo­nás. Sok kolhoz, annak elle­nére, hogy saját agronómu- sokkal, zootechnikusokkal, mémökökkial és állatorvo­sokkal rendelkezik (pl. a Ku- bányiai „Nagy Október” Kol- I hozban 32 főiskolai és 55 kö- I zépiskolai végzettségű szak- | ember és kb. 400 gépkezelő van), pénzeszközöket irányoz elő új szakképzett káderek kiképzésére. A kolhozok fő­iskolákra és technikumokba küldik az ifjakat és lányokat, ösztöndíjat fizetnek nekik és különböző kedvezményekben részesítik őket (A. Homenko — APN) a „Selecta” c. orvostudomá­nyi folyóirat a vizet „méreg­mártásnak” nevezi. A vízbe került méreg pusz­tító láncreakciót vált ki: elő­ször, a planktonban kapasz­kodik meg. A mérgezett planktont a halak eszik meg. Végül a méreg átvándorol a tengeri madarak szervezeté­be, amelyek a halakkal táp­lálkoznak. A mérgezett keleti tengeri halak nem csupán a mada­rakat veszélyeztetik: élelmi­szer vegyészek egyes halak­nál olyan nagyfokú DDT tar­talmat állapítottak meg, hogy azok emberi fogyasztásra már nem voltak alkalmasak. A DDT mérgezés veszélye már hónapokkal ezelőtt riasztotta a bonni Szövetségi Egészségügyi Minisztériumot. Megbízta a mezőgazdasági vizsgálati és kutató intézetet Kiéiben, nyomozzon a méreg után a marha- és sertéshús­ban a baromfi élelemben és a tejben. Közbeeső ered­ményt már közöltek is a ku­tatók: Az élelmiszereinkben lévő DDT-tartalom alatta van az előírt tolerancia-ha­tárnak. A Szövetségi Élel­mezésügyi Minisztérium en­nek ellenére le akarja von­ni a következtetéseket. A DDT csőd után a tudó­sok most új, vegyi mérgek­től mentes szereket keres­nek a kártevők leküzdésére. A kártevők leküzdésének különösen szokatlan módját fejlesztette ki Henryk Sand- ner lengyel tudós: aprócska fonálférgeket tenyésztett, — amelyek befúrják magukat a rovar belsejébe és fölfal­ják belsőségeit. Nyugat-Európában az utób­bi hetekben többen felfigyel­tek az ausztráliai részvény­papírok árfolyamában ta­pasztalható nagy eltérésekre. A Poseidon nevű aránylag jelentéktelen bányaipari részvénytársaság részvényei 19 shillingről 426 shillingre szökött fel. Az áremelkedés elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy Nyugat- Ausztráliá­ban, ahol a részvénytársaság­nak bányái vannak, nagy mennyiségű nikkel ércet ta­láltak. Más bányák részvé­nyeinek értéke i$ felszökött. Ez a folyamat 1967 nyara óta tart, tehát nem tekinthe­tő egyszerű pénzügyi tűzijá­téknak. A föld északi félte­kéjén sokan még mindig nem feltételezik, hogy né­hány év leforgása alatt, — Ausztráliában szinte forra­dalmasították a gazdaságot. Napról napra újabb ásvány­kincsek felfedezéséről érkez­nek hírek. Ausztrália sokáig gyapjúexportjáról volt híres, most már viszont gazdasági körökben hangoztatják, hogy Kanada mellett a világ leg­jelentősebb ásványexportáló országa lesz. Növekszik a kereslet Az ásványkincsek iránt fő­leg Japán érdeklődik. A fel­kelő nap országa az ipari nyersanyag nagy részét kény­telen külföldön vásárolni, gazdasága átlag kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint a leg­több ipari országé. Japán acéltermelése öt év alatt, 1968-tól 1973-ig annyival nö­vekszik, amekkora egész évi termelése volt 1964-ben. — Most Japán vásárolja meg Ausztrália vasérc kivitelének 85 százalékát, szénkivitelének 98 százalékát, összes ásvány­kincs kivitelének pedig 60 százalékát. Világviszonylatban is mind nagyobb kereslet tapasztal­ható egyes természeti kin­csek iránt. A világ gazdasá­ga két évtizeden át eddig nem tapasztalt fellendülés­ben volt, s egyes szakértők szerint ez az irányzat való­színűleg a századfordulóig tart. Egy angol fémipari szakértő nemrég úgy nyilat­kozott, hogy 2000-ben a szén­ás földgázkészletek annyira megcsappannak, hogy lefé­kezik a gazdasági fejlődést, még ha időközben gyorsabb iramban terjed is az atom­energia felhasználása. Egy másik angol szakértő szerint 2000-ben a világ iparának évente 20 millió tonna rézre lesz szüksége (most évente többmillió tonnát használnak), 70 millió tonna alumínium­ra (most 8 millió tonna). — Már e néhány adat figye­lembevételével is érezhető az új ásványkincskészletek iránti érdeklődés. Ausztráliában sokáig csak az aranybányászat volt szá­mottevő bányászati ág. Az országnak csak ott voltak nagyobb bányái, ahol a föld mélyének kincseit aránylag könnyen fel tudták tárni. De Ausztráliának mintegy há­rommillió négyzetmérföldnyi területe van olyan hosszú­ságban, mint az angol sziget- ország legnyugatabbi pontjá­tól a Kaspi-tengerig terjedő távolság. Ennek a hatalmas területnek háromnegyed ré­szét geolőgiailag még nem tanulmányozták az utóbbi ti­zenöt év alatt feltalált mo­dem műszaki felszereléssel. Természetesen vannak még más országok is, amelyek te­rületét nem tanulmányozták behatóan a geológusok. — Ausztrália egyébként politi­kai, szociális és gazdasági helyzetének köszönve is nagy érdeklődést kelt hazai és külföldi pénzügyi körök­ben egyaránt. Évszázadokig fedezné a világ acélszükségletét Nem is olyan, régen, 1960- ban a kormány még tiltotta a vasérc-kivitelt. Akkor a tartalékokat 400 millió ton­nára becsülték, s az ország­nak évente 7—8 millió ton­na Vasércre volt szüksége. Most már a tartalékokat húszmilliárd és százmilliárd tonna közt becsülik, s ez a mennyiség évszázadokig fe­dezheti az egész világ vasérc­szükségletét. Queenslandban, Weike tér­ségében 1962-ben nagymeny- nyiségű bauxit-ércre buk­kantak. Ezzel is néhány év­tizedig fedezhetnék az egész világ szükségletét. Ezenkívül több helyen kőolajat, föld­gázt és szenet találtak. 1966 elején Nyugat-Áuszt- ráliában, Kambalda térségé­ben, gazdag érctartalmú nik­kelrétegre bukkantak. Az érc feltárása sem okoz külö­nösebb gondot s ezért Euró­pából és Észak-Amerikából több részvénytársaság lázas érdeklődést mutatott. Az ország legjelentősebb kiviteli érce jelenleg a vas­érc. Ausztrália reméli, hogy hamarosan a világ sok or­szágába szállít vasércet. — Ezenkívül odahaza is több vasművet építenek e fontos bányakincs egy részének fel­dolgozására. Az ország vezetői a szén­kivitelt is szeretnék lénye­gesen növelni. E természeti kincs legjelentősebb vásár­lója Japán, amely szénszük­ségletének több mint 30 szá­zalékát Ausztráliából fedezi. Az ausztráliai kormány re­méli, hogy 1972-ben már a japán szénszükséglet 40 szá­zalékát fedezheti. Következő lépésként egyes európai or­szágokba is szeretne szenet szállitani. 1974-ben a bányakincsek kivitelében harmadik helyre előreláthatólag az alumínium kerül. Az év elején egyes szakértők azt jósolták, hogy 1980-ban az ország fedezi a világ alumíniumipara szük­ségleteinek 80 százalékát. Több helyen urániumércre bukkantak. Ennek a bánya­kincsnek nagyobb méretű kitermelését a 70-es évek­ben tervezik. Queenslandban egy bányaipari részvénytár­saság azt állítja, hogy a vi­lág legnagyobb urániumme­zőjére bukkantak. Wroclaw, a lengyel elektronikai ipar központja Az utóbbi években Wroc­law a lengyel elektronikus ipar egyik központja lett. Ez a fejlődés akkor indult meg, amikor kereken tíz évvel ez­előtt megnyílt a wroclawi ELWRO elektronikai gyár. Itt építik sorozatban az Od­ra típusú elektronikus szá­mítógépeket, amelyek a wroc­lawi mérnökök és matema­tikusok konstrukciói. Az ELWRO gyárban ké­szült számítógépeket nagy mennyiségben exportálják, többek között a Szovjetunió­ba, Csehszlovákiába és az NDK-ba. Az ELWRO gyáron kívül más elektronikai üzemek is vannak Wroclawban. Ezek elektronikus és automatikus mérőműszereket, katődcsöve- ket, rádió- és televízió al­katrészeket, tv-antennákat gyártanak. Mérgezett az anyatej — rákszerű daganatot okoz Méregmártás az óceánban Az NSZK-ban is betiltják a DDT-t afflH&ffil —.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom