Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

1969. december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KISZ megyei bizottságának ülése Felhívás a megye fiataljaihoz Uj gépel«, új technológia Hatszáz lakás a negyedik ötéves tervben védelmi bizottság, amely fő­leg bér- és munkajogi kérdé­sekben ad tanácsot a hozzá­fordulóknak. A szakmunkás törvény előkészítésében is jelentős szerep jutott a já­rási. városi bizottságok ál­lásfoglalásainak. Jövőben ugyancsak fontos feladatuk lesz e törvény minél széle- sebbkörű. részletes megis­mertetése és annak figye­lemmel kísérése, hogv a tör­vényt mindenütt megfelelően alkalmazzák. A vezetőképzés, a KISZ alapszervezetek tárgyi, tech­nikai ellátottságának, s a megyei úttörő szövetség munkájának értékelése után az előadó ismertette a me­gyei KISZ-biíjottság felhívá­sát. amely a jövő évi fel­adatokat határozza meg. kasokhoz és a paraszt fiata­lokhoz. Szervezzenek 1970. április 12-én kommunista va­sárnapot. Ültessenek azon a napon fákat, rendezzék a parkokat, csinosítsák lakó­helyük környékét Jövőre is szervezzék meg és jól készít­sék elő a nyári és őszi épí­tőtáborokat s ugyanúgy áll­janak helyt a munkában. A feladatok megvalósításában a tanácsok, az üzemek, a ter­melőszövetkezetek, a válla­latok, az Iskolák vezetőit arra kérik, álljanak az ifjúsági szövetség mellé és biztosít­sák vállalásaik teljesítéséhez a feltételeket A megyei KISZ bizottság javasolja, ho"v a társadalmi munkák ellenértékét a vietnami szo­lidaritási számlára fizessék be, mert abból a pénzből vá­sárolja meg megyénk ifjúsá­ga a testvéri Vietnamnak a vállalt 500 kerékpárt. Mivel a megye KlSZ-szer- vezeteinek csak 7.7 száza'e- ka rendelkezik önálló helyi­séggel, a jövő évben legyen az is feladat hogy otthont teremtsenek minden KISZ alapszervezetnek. A társa­dalmi. a tömegszervezetek és intézmények támogatásán túl azonban a vonzó szervezeti élet kialakítása, az alapszer­vezetek tartalmi munkájá­nak javítása, a kitűzött fel­adatok megoldása a KISZ- tagság lelkesedésén, munká­ján s aktivitásán nv’1ík. II. M. Uj papírfeldolgozó üzem Szolnokon Űjabb jelentős létesítménnyel gazdagodott az iparilag gyors Ütemben fejlődő alföldi város, Szolnok. A papírgyárban elkészült és megkezdte a termelést az új feldolgozó üzem, amely 37 millió forint beruházási költ­séggel épült. A korszerű gépek­kel felszerelt üzemben főleg nőket foglalkoztat­nak. Itt készülnek az ízléses cukor, kávé, liszt, rizs és egyéb termékek csomagolására al­kalmas zacskók. Képünkön: Élelmiszer zacskó- gyártó automata gépsor aa üzemben. Bűnbak helyett áru kell Hiánycikk a téli gyermekkabát és csizma (Folytatás az 1. oldalról.) csolódő honvédelmi összetett, illetve lövészversenyeken csaknem százezren indul­ok megyénkben, A KISZ érdekvédelmi te­vékenységéről szólva Fehér József elmondta: fontos fel­adat volt a kollektív szerző­dések elkészítésébe való be­kapcsolódás. A KlSZ-vezető- ség közbenjárására nem egy vállalatnál, vagy üzemben emelték a fiatalok órabérét, s szinte mindenütt a KISZ- titkárok javaslatot tehetnek jutalmazásokra, beleszólhat­nak a nyereség és a lakás-el­osztásba. A tiszafüredi já­rásban és Szolnokon tovább­ra is jól működik a fiatal jogászokból alakult érdek­Az ifjúmunkásokat, s a fiatal műszakiakat a felhí­vásban a termelési eszközök hatékonyabb felhasználására, a munka termelékenységé­nek emelésére, a technoló­gia fejlesztésére, a munkaidő jobb kihasználására, a mun­kafegyelem megszilárdításá­ra hívják fel. Lépjenek fel az olyan jelenségek ellen, amelyek a szorgalmas, becsü­letes munka, a képzettség fokozása, a törzsgárda erköl­csi és anyagi elismerése el­len hatnak. A mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok elé azt a fel­adatot állítják, hogy egyéni tettekkel támogassák azt az erőfeszítést amelyet a párt és a kormány a mezőgaz­dasági termelés emelésére tesz Szervezzenek akciókat az abrak- és a szálastakar- mány termelés növelésére, váljanak minél többen szak­munkássá. vagy vegyenek részt továbbképző tanfo­lyamokon. Fejlesszék saját és a szüleik háztáji gazda­ságait tartsanak ott minél több baromfit sertést szarvasmarhát Tettekkel bi­zonyítsák, hogy a fiatalság­ban van erő és akarat részt vállalni az 1970. évi nép­gazdaság! feladatokból. En­nek érdekében minél többen vegvenek részt a felszabadu­lási munkaversenyben. A diákok jobb tanulás­sal és ugyancsak munkával csatlakozzanak az ifjúmun­December van és a Tisza Cipőgyárban már közismert az 1970-es vállalati fejleszté­si terv Sok millió forint sorsáról döntöttek jóelőre, szakem­berek véleményét javaslatait figyelembe véve a gyár ve­zetőt Sok pénz ez, még egy akkora vállalat hetében is mint a Tisza Cipőgyár. E na­gyon sok pénzből vaj mire költenek? Az utóbbi két évben a gu­mi félkész áru iránt igen megnövekedett a kereslet az országban. Csak zárójelben mondjuk el, hogy az ország cipőgyárait, kisipari termelő- szövetkezeteit a Tisza Cipő­gyár látja el gumi és mű- talp anyagokkal, készt tal­pakkal. — Négyzetméterben gumi félkész áruból 1970-re mintegy hét és fél millió az igény, érthető hát, hogy le­meztalp féleséghez négy nagyteljesítményű présgépet vásárolt a Tisza Cipőgyár. A cipőipar forradalmi újí­tása a fröccsöntött technoló­gia. Nem másró! van szó, mint arról, hogy az előre elkészített cipőfelrészre és talpbélésre okos gépek rá- fröccsentik a talpat. Ez az új eljárás nemcsak korszerű, egyszerűen leválhatatlan tal­pú cipőt eredményez, ha­nem termelékenységet is ja­vító. Éves szinten a Tisza Cipőgyárban bevezetése 30— 40 fős megtakarítást ered­ményez. Korszerű jó gépek vásár­lása, termelékenységet javító új technológiák bevezetése 1970-ben a Tisza Cipőgyár legfontosabb feladata lesz. Nem az egyetlen. Mert a vállalat gondol arra is, hogy egyre több dolgozója telepe­dik le Martfű községben, épít ott magának családi házat, vagy vásárol szövetkezeti la­kást. Nos az új letelepedő családok is örülnek annak a hímek, hogy a magát alapo­san kinőtt általános iskolá­hoz még egy korszerű épül majd 1970-ben a községben. A Tisza Cipőgyár ehhez az általános iskolához vállalati támogatásként nem. sajnál egymillió forintot. A Tisza Cipőgyárban azon­ban nemcsak 1 éves távlat­ban gondolkoznak, É$ ennek bizonyítására csupán egy mondatot idézünk a vállalat lakásépítési tervéből: „A negyedik ötéves terv második részében 600 lakás felépítését tervezzük, amihez minden eszközt igénybe sze­retnénk venni; a vállalat pénzügyi forrásait, a tanács segítségét, a lakók hozzájá­rulását, a gyári nagyközös­ség munkáját.” Év végén, újévre készü­lődvén. mit lehetne ehhez hozzátenni? Kívánjuk a Ti­sza cipőgyáriaknak hogy 1970-ben épüljön fel mind­két, egyenként 16 lakásos — (már készülőben lévő) KISZ házuk é<3 sikerüljön céljaik szerint nemcsak az 1970-es, hanem a negyedik ötéves terv is. — Só — Fültanúja voltam annak, amikor Bugany János a tex­tilnagykereskedelmi vállalat szolnoki lerakatának új ve­zetője szinte könyörgött a KISZÖV vezetőségének, hogy a csőd szélén álló Kunszent­mártoni Ruházati Ktsz ter­melési erejét leköthessék saját meglévő alapanyagaik feldolgozta tájára. Ugyancsak egy kisipari szövetkezeti ta­nácskozáson hallottam azt is, hogy a Kunsági Cipész Ktsz egyik vezetője kérlelte a ke­reskedelmi szakembereket, rendeljenek tőlük téli gyer­mekcipőket, csizmákat, mert nem tudnak munkát adni másként a szövetkezeti ta­goknak. Ebből is látszik, hogy megyén belül sem volt meg már régebben az össz­hang a termelő és a keres­kedelmi szektorok szakembe­rei között. S országosan sem volt jobb a helyzet. Most meg lépten-nyomon azt hallja az ember az üzle­tekben, az utcán, hogy mél­tatlankodnak a szülők, a ve­vők, mert nem kapnak gyer­mekeiknek — olykor maguk­nak sem — megfelelő téli cipőt, kabátot. Az iparcikk kiskereske­delmi vállalat vezetői az el­ső szóra a nagykereskedelmi szakemberekhez küldenek, amikor minderről érdeklő­döm. Elhiszem, a kiskeres­kedelem nem csupán a saját hibájából jutott ide, hogy december közepén mindössze magyarázattal szolgálhat ve­vőinek gyermek téli holmik helyett. Évek óta nem for­dult elő az. ami most, hogy a Centrum Áruházban tél közepén heteken át szinte egy darab elfogadható fiú- és lányka kabát se legyen, és az sem, hogy karácsony hetében lányka kabátból né­hány vékony — egyáltalán nem téli rendeltetésű szi­vacskabát — az egész készlet. Most, tél közepén, amikor zuhog a hó, az eső. már nem okok keresésére, nem ma­gyarázatok citálására van szükség, hanem megfelelő gyermekruházati cikkekre, és az ezeket előteremtő gyors intézkedésekre. Szolnok és a megye bolt­jaiból több ezer gyermek­kabát és téli cipő, csizma hiányzik. A szemrehányá­sokra, a magyarázatokra nincs idő- Amennyire a cipő­gyár szakembereinek rugal­masságát ismerem, most is félre tudnak tenni megbán- tást, vitát és kisegítik a gyerekeket, a szülőket. A Május 1. Ruhagyár szolnoki üzemében is nemrég jártam, ahol nagyon szép gyermek­kabátot mutatott dr. Orbán Pétemé, a gyáregység veze­tője. Talán ők is és a megye ruházati szövetkezetei is tud­nának gyors segítséget adni. Ez kellene, ez lenne hatásos és nem a hibák egymásra hárítása, amj most megy. A történtek mindenesetre foltot hagynak belkereskedel­münk becsületén, s ezt a Zárszámadásra készülőd­nek a jászapáti Velemi End­re Tsz-ben. Az 1967. évi III-as törvény és a 15/1968. évi PM rendelet előírásai­nak megfelelően csaknem egy hónap óta leltároznak. A vezetőség részletes utasítást készített a négy leltározó és egy ellenőrző csoport ré­szére. Utasították az ágaza­tok vezetőit is. hogy készít­sék elő és segítsék a leltá­rozást. Sok-sok milliós értékekről van szó. fel kell mérni a gazdaság álló és forgó esz­közeit, a közösség vagyonát. Kiváló évet zártak Az előzetes adatok birto­kában a főkönyvelő tudja, hogy a bruttó termelési ér­ték 43—44 millió forint lesz, 7—8 millióval több. mint ta­valy volt. Kiváló évet zártak Jász­apátiban. Kiugró eredménye­ket hozott a növénytermelés. Kukoricából csaknem 30 má­zsás holdankénti átlagot ér­tek el májusi morzsoltban. A lucemaszéna kétszerese a ta­valyinak. Cukorrépából 30, napraforgóból 2 mázsás a növekedés. A Velemi Tsz törzstenyész­tő gazdaság. Az idén 35 te- nyészüszőt és 7 tenyészbi­kát értékesítettek. Az utób­biak értéke egyenként 34-*-45 A személyi jövedelem és felhalmozás aránya ezekben a betekben mindig vitát okoz a termelőszövetkezetek­ben. Az úi gazdasági mecha­nizmus a felhalmozásra ösz­tönöz. A rendelet — a re­gulativ adó — óva int a személyi jövedelem túlzott arányú emelésétől. Progresz- szív jellege a felhalmozásra serkent. A Velemi Tsz-ben évek óta 70:30 volt a részesedés és a felhalmozás aránya. Ab­zökkenőt nehezen felejtjük el mi, vásárlók, még akkor is ha már megszoktuk, hogy minden évadban csinálunk hasonló bukfencet, B. E. A bizottságokba olyan embe­reket jelöltek ki. akik több éves tapasztalattal rendel­keznek, gyakorlatuk van a munkában. „Tíz év óta so­kat javult a bizonylati fe­gyelem. ez is könnyíti a bi­zottságok eredményesebb működését” — mondja Pa­taki János főkönyvelő. Az anyagok, alkatrészek, fogyó­eszközök után mérik fel a terményeket, majd az állat- állományt Ezzel január első napjaiban készülnek el. Utá­na a könyvelőké a szó. el­készítik a szövetkezet zár­számadását ezer forint. Száz üszőt a sa­ját állomány növelésére, il­letve cseréjére tartottak vissza. A tsz tavaly 3782 liter te­jet fejt tehenenként, s ezzel megyei második lett. Idén meghaladják a tavalyi át­lagot is. A húsértékesítésük igen magas, 100 katasztrá- lis hold szántóra vetítve 140 mázsa. Többek közt 320 hí- zómarhát (70 százaléka ex­portra ment) 1250 híaottser- tést. 1530 mázsa baromfit, s pecsenye bárányt adtak el. Ebben a gazdaságban az ossz árbevétel 60 százalékát az ál­lattenyésztés adja. mely fokmérője a belterjességnek. szolút számokban mindkettő növekszik, de a felhalmozás 31 százalékot is meghaladja. Részesedésre 12.5 millió, fel­halmozásra 6 millió forintot fordttanak. A tsz biztonsági a'apia 1.5 millióval nő. ösz- szesen 3—3,5 millió forint lesz. A főkönyvelő mondja: ,.a vezetőség úgy döntött, nem fizetünk regulativ adót. a többletet felhalmozásra for­dítjuk, illetve a biztonsági alapba tesszük”. Ez a he­Együttes vb ülés Jász­berényben Tegnapelőtt a járási tanács vb-termében együttes ülést tartott a jászberényi járási és városi tanács végrehajtó bizottságíl. Az ülésen részt vett Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke és Cser­falvi Gyula, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetője is. A járás és a város lakos­ságának foglalkoztatottságá­ról és a további feladatok­ról készült jelentést vitatta meg az együttes ülés. Az utóbbi tíz évben 10,2 száza­lékkal csökkent a népesség, s jelenleg a lakosság 58,1 százaléka munkaképes korú. A férfiak foglalkoztatása csaknem teljes, bár a mező- gazdaságban tartalék, az épí­tőiparban pedig hiány mu­tatkozik férfi munkaerőbőL Szó esett arról is, milyen intézkedéseket tettek a taná­csok és a munkáltató szer­vek annak érdekében, hogy jövőre minél több nő szá­mára biztosíthassanak mun­kalehetőséget- A Hűtőgép­gyár, a budapesti Bútoripari Vállalat helyi üzeme, a ktsa- ek az új dolgozók felvétele­kor átlagosan 70 százalék­ban nőket kívánnak alkal­mazni. Elemezték az együttes ülés résztvevői az iskolai tanul­mányaikat befejező és a szakmunkás bizonyítványt megszerző fiatalok, valamint a csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatottságának lehetőségeit te. lyes álláspont, hisz az idei rekord év volt, nem biztos jövőre és azután is az lesz. Két millió íoiint nyereség­részesedésre A Velemi Tsz-ben garan­tált munkadíjazás van. A munkadíj 80 százalékát ha­vonta, a fennmaradót óv végén fizetik ki. A többlet jövedelemből 2 millió forin­tot nyereségrészesedésként kapnak a tagok, ki-ki a mun­kája szerint. Az egy dolgozó tagra jutó személyes jöve­delem több mint 2 ezer fo­rinttal emelkedik, de ez után kell nem regulativ adót fizetni. A szövetkezet az idén 6 millió forint érteket ruhá­zott be. Ebből többek kö-ött borjúnevelő, tojóház. magtár, szociális épület létesült A belvíz rendezésére — 3 év alatt — 6 millió forintot for­dítottak. Az újabb árintéz­kedések a régi gépek kiselej­tezésére ösztönöznek. A Ve­lemi Tsz-ben ezért jövőre 2 millió forintot költenek a gépesítésre. A zárszámadási mérleg január vége felé készül el. Előtte gondosan tanulmá­nyozzák a közgazdasági sza­bályzók hatását. A helyes közgazdasági szemlélet nél­kül már nem lehet céltuda­tosan. előrelátóan gazdaságot vezetni, Máthé László ÉRTESÍTÉS A Körösvidéki Vízügyi igazgatóság értesíti a lakos­ságot, hogy Mezőtúr térségé­ben Perespuszta területén megépült 20 kW-os távveze­téket dec. 22-én feszültség alá helyezik. A szerelvények érintése életveszélyes. Zárszámadási készülődés Jászapátiban A bruttó termelési érték 7—8 millió forinttal nőtt a Velemi Tsz-ben Részesedés és felhalmozódás á

Next

/
Oldalképek
Tartalom