Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-17 / 292. szám
1869. december IT SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÉZ DŐD - NE ATA-NÍ-TÁS... Á szolgáltatások fejlesztéséről 0 Munkaruhás csapat, zömé* ben középkorú emberek. Hónuk alatt kopott aktatáska, szatyor. — K. 1*4)01 szeretnék be- _ Kiélni. — Én vagyok. — fordult vissza egy barnaképű, vékony Jávor-bajuszos férfi. — A televízió ügyben, amit a brigád felajánlott valamelyik iskolának. — A Nyúl utcaiaknak akartuk, de már kaptak. — Azért oda szántuk, mert ez van legközelebb hozzánk és oda jár néhányunk gyereke;. — Mikor, hogyan határozták el magukat arra, hogy kis létszámuk ellenére részt vesznek ebben az országos mozgalomban? Nem jelent ez túlzott anyagi terhet maguknak? — Talán egy hónapja volt a törzsgárda összejövetel, s azon adtak át egy televíziót valamelyik iskolának a Tempó KSz nevében. Ekkor határoztuk el, hogy ml is veszünk egyet Ha már mi nem tanulhattunk... — Igaz emberek? Nem valami lelkes igenlés volt a válasz, de K. L tovább folytatta: — A múltban nem jutottunk ahhoz, hogy kijárjunk minden osztályt — Maga hány éves? — kérdeztem a legfiatalabbak, egy kölyökképűt. — Tizenöt múltam. — A fiam — mondta a brigád vezető. — 0 is jár iskolába. Estibe. A Délibáb úti iskolába. Különben együtt dolgozunk, segédkezik nekem. Az emberek nem nagyon szólnak, K. L viszi a szót Nemcsak a beosztása, a szókincse is a legnagyobb. — Kinek van televíziója a brigádból? Négyen jelentkeztek. — Kinek hány gyereke van? — Négy, négy öt hét, három... — A keresetűit? — Ezerhétszáz, ezernyolcszáz, legjobb esetben felmegy kétezerig. —- Nincs nekünk szakmánk, ennél töíbbet máshol sem kapnánk. 0 Találomra felírtam néhányuk címét. D. J. a Kisgyepen lakik. Egy szoba, konyhás vályog- házikó, Négy gyerek volt otthon. A legkisebb 4/ éves lasz. Két kislány —* az egyik 10, a másik 12 éves — harmadikba járnak, iskolába készülődnek. A legnagyobb lány 14 éves. — Te nem mész iskolába? — Nem járok. Apukám kivett hogy a kicsire vigyázzak. Különben sincs cipőm, csak ez a rossz papucs. Ki sem tudok menni a lakásból. A berendezés: a konyhában van egy prices, tűzhely, asztal és két rozoga szék. A szobában két ágy. két szekrény áll, ezenkívül tükör kis vaskályha van benne. — Mindkét helyiség földes. — Villany? — Nincs. — Szeretnétek-e televíziót? — Jaj, nagyon. — felelik szinte egyszerre. — A tatá- éknak van. csak oda nem mehetünk. Nem engedik nézni. i — Mit ebédeltetek? —* Semmit. Nem szoktunk ebédelni. — Csak egyszer eszünk, este. — Mit gondoltok, ti hogyan álltok anyagilag? Jól, közepesen, vagy rosszul? — Én úgy gondolom, hogy rosszul — felel a nagylány. — Apukám hosszú ideig beteg volt sok Pénzt kértünk kölcsön, azt kell megadni és a bútor árával is tartozunk. F. G.-ék szintén ebben az utcában laknak. Csupán any- nyi a különbség, hogy a két helyiségben valamivel több bútor van, ehelyett azonban eggyel több a gyerek, ráadásul a 18 éves lány szellemi fogyatékos, s az anya nem dolgozik. Van egy régi Orion tv-jük is. K. I.-nefk, a brigádvezetőnek nem két. hanem három helyiségből áll a lakása. A szobában szőnyegek vannak és egy Horizont televízió. A konyhában gáztűzhely és egy szép STEREO rádió. A feleségével beszélgetünk. — Tudja, hogy a brigád felajánlott egy televíziót? — Igen. Ha már ml nem tanulhattunk... Én a cukorgyárban dolgozom. — A mi részlegünk is vesz egyet. A csoportvezető kiszámította, hány forint jut egy emberre. Mindnyájan benne vagyunk, csak egy olyan asszony jelentette kd, hogy nem ad, akinek a családjában öten dolgoznak. Mit szól ehhez? 0 A Nyűi utcai iskolában Zana Józsefnével beszélgettem. Hetedik éve tanít itt. úgy ismeri a Kisgyepet és a kisgyepieket. mint a tenyerét Bementünk az egyik tanterembe, éppen olvastak a másodikosok. — Halgassa meg, — mondta. — N. Józsika olvasd a mai házi feladatot! — Ré-gi tör-té-net Kez- dőd-ne » ta-ní-tás, de Molnár ta-ní-tó bá-csi-nak egyre az a ti-zen-négy gye-rek jár az e-szé-ben, a-kik most ott-hon kuk-sol-nak az á- gyon, ma-guk a-lá hú-zott 14-bak-kal és néz-nek ki az ab-la-kon... — Sajnos a kis gyepi gyerekek közül jó néhány még ma sem mehet iskolába, — most sem telik a cipőjükre. Egy kis cigánygyerekem van, aki nagyon szépen ír. Csak nem régen tudtam meg, hogy nics asztaluk. A prics- csen írja a leckét 0 Mit szól a TEMPO KSz elnöke, Kertész Miklós a K, brigád felajánlásához? — Kezdettől fogva nem értettem velük egyet Ha jót akarnak tenni, akkor először a saját helyzetükön segítsenek. Ha a brigád úgy érzi, hogy mégis segíteniük kell, akkor először valamelyik rászoruló társukon segítsenek. Építhetnének, tatarozhatnának is valamelyiküknek társadalmi munkában. Ismerem őket, tele vannak adóssággal, OMB előleggel. Szerintem nem kell a televíziót megvenniük. K. I. azonban eléggé rámenős ember, ő nagyon ragaszkodik hozzá. Kovács János párttitkár: — Először úgy voltam vele, hogy nagyon szép és nemes cselekedet amit csinálnak. K. I. ragaszkodik is az elképzeléséhez. Nehéz volt végül is módot találni arra, hogy ne csak a munkabért hanem a teljes termelési értéket nekik számoljuk el. A KISZÖV-nél elmondták, hogyan lehet ezt megvariálni, így nem 44.5, hanem csak 12.5 órát kell fejenként túl- ór^zniok. Ma reggel óta azonban nagy gondban vagyok én is. Bejött az egyik brigádtag és panaszkodott K. I. kapacitálta őket a felajánlás aláírására. Azt hiszem, mégis legjobb lesz, ha ledolgozzák azt a 12.5 órát és a pénz* kifizetjük nekik. Nagy teher lenne ez a televízió vásárlás... Azért még a felettes szervünktől véleményt kérünk... • Bognár János Elnézést, azzal nem szolgálhatunk Falusi boltok áruellátásáról Bosszankodó fiatalember kereste fel nemrég a szerkesztőséget, Gonda Gábor rákócziíalvai boltvezető. — Azért méltatlankodott, mert ahogyan mondja a kis községek áruellátásáról senki nem gondoskodik megfelelően, megrendelő lapokkal bizonyította, hogy október óta he- tenkét rendel árut a vasműszaki nagykereskedelmi Blinden darab A kuncsorbai vegyesáru boltban fiatalasszony panaszkodik: — Sem a fiamnak, sem, a férjemnek nem találtam itt olyan inget, amit minden nap rájuk adhatok. Mezőtúrra kellett érte utaznom. Eléggé bosszantó, hogy minden darabért máshová kell menni, ami időt is sokat vesz el és elég kö'tséges is. A műszaki osztályon egy idősebb asszony gázra tehető kávéfőzőt kgres. Az sincs. A hiányzó áruk sorát Bálint Gyula, üzletvezető toldja meg: — Nincs egyáltalán gumicsizma, amit pedig falun nagyon keresnek. Kötöttáru és téli alsóneműkből is $Iig kaptunk. Ola.ikályhát is rengeteget keresnek. Olaj van. vállalatnál, mégsines a boltjában, szinte semmi. Hatvan asztali tűzhelyet kért nemrég és ehelyett egyet kapott. — Szuper-kalor kályhát pedig augusztus óta egyet sem kapott, noha hetenként nyolcvanat rendelt. Az ő panasza adta az ötletet, hogy nézzük meg a kis községi szövetkezeti boltok téli ellátását áráért utasai de kályha nincs. Széntüzelésű kályhánk inkább volt, de már két hete nincs tüzifánkAz örményes! vegyesiparcikk boltban beállók a vásárlók sorába. — Harmincnyolcas csizmát kérnék — mondja egy fiatalasszony. És neki ugyanúgy „Elnézést kérek, azzal nem szolgálhatok” a válasz, mint annak, aki asztali tűzhelyt, meleg alsóneműt, zoknit, patent harisnyát, olcsó kesztyűt, vagy tréningruhát keres. Fodor Kálmán boltosból árad a panasz: gumicsizmát harisnyanadrágot egész őszí szezonban nem kapott, meleg hálóinget éppúgy. — Nincs szeneslapát, kálynacső, amit eladhatna. Pedig közeleg a zárszámadás a tsz-ben, az emberek vásárolnának. Ti szabón Kovács Sándomé a ruházati bolt vezetője mandja: — Félhavi fizetésem ment arra, hogy a megrendelt árut kihozassam. Három fuvarért egyenként 150 forintot fizettem, me*t a szállítók nem hozták ki. Már nem bírtam a vevőknek azt mondani, hogy várjanak. Kihozattam saját költségemre. Borsi Eszter V Az MTI jelenti: A dél- magyarországi falvak, kisvárosok lakosságának jobb áruellátását az ünnepek előtt újtípqsu gördülő ruházati raktár ég áruház segíti. A délmagyarországi textil és ruházati nagykereskedelmi vállalat. valamint a szegedi 10. számú AK0V közős vállalkozásként hatalmas, nyerges tehergépkocsit alakítottak át erre a célra. A különleges gépkocsival, melyben több mint egymillió forint értékű árukészlet fér el, sorra felkeresik a kis helységeket. A boltvezetők előzetes megrendelés nélkül válogathatnak a kelendő cikkekből. Az egymillió forint értékű ruházati cikk már az első héten elkelt. A kedvező tapasztalatok alapján rendszeresítik ezt az eladási formát. Interjú Nyíri Béla elvtárssal, a megyei tanács vb elnökhelyettesével Mint ismeretes, október közepén kormányhatározat jelent meg a lakossági szolgáltatások fokozott ütemű fejlesztéséről. A határozatból adódó feladatok mielőbbi megvalósítása sürgető közérdek megyénkben is. Ezekkel kapcsolatban kértünk tájékoztatást Nyíri Béla elvtárstól, a Szolnok megyei tanács vb elnökhelyettesétől, aki az alábbiakban válaszolt kérdéseinkre. — A lakossági szolgáltatások helyzetéről a határozat előkészítése kapcsán töb- féle tájékozódó felmérés volt; ezek értékelése után milyen feladatokat lát Nyíri elvtárs a megyében a legsürgetőbbeknek? — Szolnok megye párt- és állami vezetése már a szolgáltatásokról szóló kormány- határozat előkészítésének időszakában is részletesen elemezte a javító-szolgáltató tevékenység helyzetét. A kormányhatározat pedig arra kötelez, hogy' minden megye — most már a gyorsabb fejlődés előmozdításáért — ismételten vizsgálat tárgyává tegye a lakossági szolgáltatások javításával kapcsolatos feladatokat. Ennek alapján — megfelelő következtetéseket levonva — igyekszünk elősegíteni a szolgáltatások több irányú, tervszerű fejlesztését Ehhez, a központilag finanszírozott befektetések mellett, a helyi erőforrásokat is igénybe vesz- szük. A már említett felmérések alapján ugyanis olyan következtetést vontunk le, hogy a szocialista szektor kapacitása megyénkben sem fejlődött megfelelően, miközben a magánkisipar stagnált, sőt egyes szolgáltatási ágakban vissza is esett. E megállapítás teljességéhez hozzátartozik, hogy az utóbbi évtizedben a vállalatok és szövetkezetek szolgáltatási munkájában elért fejlődés üteme Szolnok megyében felülmúlta az országos átlagot. — míg 1967-ben az egy lakosra jutó szolgáltatások értéke országosan 461, nálunk 646 forint volt. Ezenbelül azonban a növekedés arányát, dinamikáját és a különböző szektorok részesedését vizsgálva, igen eltérő eredményekre jutunk. Egyes területeken jobban, máshol kevésbé tudjuk kielégíteni az igényeket, tehát ma még nem találkozik mindenütt a kereslet a kínálattal. Emiatt komoly gondjaink és problémáink vannak. Megoldásuk egyetlen lehetséges útja, hogy a korábbinál tüzetesebben mérjük fel az igényeket, koordináljuk és tárjuk fel az erőforrásokat, — hasznosítsuk gyorsabban a helyi lehetőségeket. Ilyen értelemben foglalt állást végrehajtó bizottságunk, amikor a kormányhatározatból adódóan kinek- kinek meghatározta már 1969-re vonatkozóan is — de különösen a következő éveket illetően — a tennivalóit — Kérem, ismertessen olvasóinkkal Nyíri elvtárs néhány ilyen feladatot — Felhívtuk ai helyiipar, a tanácsi és szövetkezeti szervek vezetőinek figyelmét — elsősorban azokét, akik különböző szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak —, hogy beruházási lehetőségeikből minél többet összpontosítsanak — azoknak az ágazatoknak a fejlesztésére, — amelyekben leginkább el vagyunk maradva. Ehhez a vállalatfejlesztési alap mellett megkülönböztetett hitelt ajánlottunk és ajánlunk fel a rendelkezésre álló mértékben. A központból adott és helyileg képződő fejlesztési alapok felhasználására most készítik vállalataink a több al-i, tematívából álló javaslatokat. Ezek az elképzelések már 1970-ben, de még inkább azt követően valósulnak meg. Átmenetileg rekonstrukcióval és újabb létszám alkalmazásával — elsősorban szakmunkások kiképzésével — segítjük elő a szolgáltatások mennyiségi növekedését és 'minőségi fejlesztését is. Gondolom, többen felteszik a kérdést: miért foglalkozunk a szolgáltatásokkal, felső- és középszinten egyaránt, az eddiginél többet és mélyrehatóbban. Nem véletlenül. Arról van szó, hogy szerte az országban, így megyénkben is, megnőtt a lakosság tuljadonában lévő, tartós fogyasztási cikkek állománya, és ennek következtében a javítási igényük is. — Ez különösen az utóbbi nyolc—tíz évre jellemző, miközben fokozódott a nők munkába állása. Növekszik tehát a háztartási munkákat megkönnyítő szolgáltótások kiterjesztésével- kapcsolatos igény is. Gondolok itt elsősorban a mosásra, vasalásra, vagy a kereskedelemben a félkész ételek nagyobb választékú forgalmazására, stb. — Milyen területeken várhatunk gyorsabb előrelépést? — A feladatok megoldásánál most — az átmeneti időszakban, de hosszabb távon különösen olyan, szetkorokat is igyekszünk bevonni a szolgáltatások fejlesztésébe, amelyek eddig nem kapcsolódták be eléggé az ilyen irányú tevékenységbe. Gondolok itt elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének fokozására. Arról van ugyanis szó, hogy az állami és szövetkezeti ipar nem képes arra, hogy minden községben biztosítson beruházásokat — vagy szakmunkásokat olyan mértékben, ami az igények maradéktalan teljesítéséhez szükséges. Szerintünk a kis településeken inkább a mezőgazda- sági tsz-ekre támaszkodva kell megoldani ezt a problémát. A termelőszövetkezetek zömének ma már olyan kapacitása van például az asztalos, kovács, bognár, villanyszerelő szakmákban, — amely a szövetkezeti feladatok teljesítése mellett a lakosságnak is mind fokozottabban állhat rendelkezésére. Ezért rövid időn belül értekezünk a járási és városi vezetőkkel, akiknek azt javasoljuk, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőivel konkrétan állapodjanak meg: 1970-től és az azt követő években milyen szolgáltatásokat tudnak magukra vállalni. Ez — különösen falun — nagy mértékben enyhíteni fog egyes szolgáltatási gondokon. — Említette Nyíri elvtárs a szolgáltatásokat végző magánkisiparosok számának csökkenését. Milyen intézkedéseket valósítunk nreg e tekintetben? — Természetes, hogy éppen a kormányhatározatból, valamint az azt megelőző rendeletekből eredően is, fokozottabb mértékben támaszkodunk a jövőben a magánkisiparra. Már hónapok óta folyik megyénkben <? rendeletekkel biztosított hitel- és adókedvezmények ismertetése. hogy ily módon is előmozdítsuk a különböző szakmákban dolgozó egyének nagyobb arányú részvételét a szolgáltatásokban. A megkülönböztetett kedvezmények, hitelfelvételi lehetőségek nyújtásával hosszú távon akarunk támaszkodni magánkisiparra, a szolgáltatások feilesztésében. Természetes dolog, hogy nem a spekulánsokra, hanem akik becsületes módon akarnak bekapcsolódni e munkába. Ügy gondoljuk, azért nem igényelnek ma még elég számban iparjogosítványt, mert nem ismerik kellőképpen e rendelkezéseket Mi bátorítjuk azokat, akiknek szakképzettségük, hozzáértésük megvan, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Hatékonyan tudnák elősegíteni a különböző szolgáltatások javítását' a nyugdíjasok is. Részben már a kormány- határozat és az említett rendelkezések hatásának tulajdonítom, hogy az idén több, mint négyszázzal nőtt a magánkisiparosok száma megyénkben. Ezáltal a tízezer lakosra jutó kisiparosok száma nálunk már meghaladja a hetvenöt fős országos, vidéki átlagot. — Milyen hatása tapasztalható megyénkben annak a rendelkezésnek, amely szerint vállalatoknál és szövetkezeteknél, úgynevezett főfoglalkozású munkaviszonyban állók is válthatnak kisipari engedélyt. — A munkaviszony meghagyása mellett működő kisiparosok száma jelenleg nálunk már meghaladja a négyszázötvenet. Legtöbben Szolnok járásban és városban, valamint Törökszent- miklós városban és járásban dolgoznak. A harmadik negyedév végén már a nyugdíj meghagyása mellett működő kisiparosok száma is kilencvenöt volt. A főfoglalkozásra kiváltott idei magánkisipari engedélyek közül pedig a legöbbét a szolnoki, a jászberényi és a törökszentmiklósi járás területére adtuk ki. E számokból is le lehet vonni az* a nagyon fontos következtetést, hogy nem minden járás és város, valamint község vezetése ismerte fel kellően a lehetőségeket. Az eltérések nemcsak a különböző területi nagyságokból, arányokból és 1 énekszámból erednek, — hanem mutatják a szemléletet, a szervezést; annak eredményét vagy eredménytelenségét — A különböző szolgáltatási szektorok közül milyen feladatokat vállal magára a tanácsi és szövetkezeti ipar? — Tisztában vagyunk vele, hogy e feladatok zöme a továbbiakban is a tanácsi és szövetkezeti iparra hárul elsősorban. Ezért a kormány- határozat szellemében olyan intézkedéseket teszünk, hogy a vállalati vezetők a következő ötéves terv időszakára dolgozzanak ki több alternatívát. a szolgáltatások fejlesztésére. E terv-változatok közül az egyik elsősorban olyan minimális fejlesztési program, amely a saját erőre épít; a másik alternatíva mér bizonyos állami hitelek igénybevételét is feltételezi. A harmadik lehetőség pedig, amikor az egyes közáégék vagy városok is besegítenek valamely szolgáltatási ág fejlesztésébe. Ezáltal biztosítható az erők össz.efogása, az igényeknek megfelelő szolgáltatások mennyiségi növelésére, s egyúttal minőségi javítására is. Egyes szolgáltatási ágak fejlesztéséhez ma már olyan hitelpreferenciák — tehát megkülönböztetett hitelnyújtási lehetőségek — vannak kedvező kamatfeltételek mellett, amelyek a vállalatokat az eddiginél jóval érdekel tebbé teszik a szolgáltatások fejlesztésében. Seg'teni fogja a gyorsabb előrehaladást az is, hogy az eddiginél nagyobb követelmények támasztása me’lett — fokozni akarjuk • a vállalati vezetők és kollektívák anyagi érdekeltségét különösen akkor, ha a közvetlen szolgáltatási feladataikat aa igéntylők által is elfogadhatónak tartott díjszabás .mellett látják el — mondotta befejezésül Nyíri Béla elvtárs. M. I.
