Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
A Wartburg lázadása CSALFA HOLD Történt több, mint három évvel ezelőtt egy akácillatos tavassá alkonyaikor, hogy a Csemetke házaspár kikönyökölt lakásuk ablakába és az utcát szemlélte. Este, amikor együtt volt a család, vagyis hazatértek a gyerekek, mármint az ifjabb Jenő, a sofőr. és az ifjabb Matild, az óvónő. Csemetke közölte atyai elhatározását: — Holnap- előjegyzek egy Wartburgot, mivel édesanyátoknak ez egyetlen vágya. Amíg a szükséges pénzt ösz- ßzerakjuk, szerényen. kell élnünk, azaz nem vásárolhatunk francia trevira pólót, nem járhatunk drága moziba és nem vacsorázhatunk babfőzeléket. A család egyhangúan lelkesedett és lelkesedésük semmit sem csökkent a következő három évben. így már a második év közepén, kibérelték a szemben levő házban megüresedett garázst, azt teljes egészben kicsem- pézték, apránként vásároltak az ülésekre teveszőr takarókat és nádfonatot és autórádiót, auttóverklillátort, autóhőmérőt és a hirdetések ajánlotta mindenféle tisztítószert Az Idén májusban végre megkapták az értesítést hogy átvehetik a Wartburgot. Ifjabb Jenő készségesen vállalkozott a kocsi hazahozására, mivel szüleinek csupán jogosítványuk volt de gyakorlatuk nem. Csemetke azonban nem bfzía fiára az új kocsit, hanem megkérte egy ismerősét, aki harmincöt éve volt a taxinál/ A balesetmentes közlekedésért többszörösen kitünter tett sofőr a kocsival zökkenő nélkül fölment a kissé meredek Spirál utcába és karcolás nélkül beállította a ragyogó garázsba. Másnap szombat volt. Cse- metkéék kitolták a garázsból a kocsit és az utcán alaposan l“mos*ák. megszidoloz- ták, kiporszívózták és elhelyezték üléseire a teveszőröket valamint két szakember segítségével beleszerelték a meglevő autómindenféléket Csemetkéék estére szörnyen fáradtak, és rettenetesen boldogok voltak. Vacsora után Matildka megkérdezte, hova kocsikáznak holnap. Ifjabb Jenő azt Javasolta, menjenek a Balatonhoz. — Még mit nem! — pattant föl idősb Jenő — ott történnek a balesetek. A fiatalok ezután sorra említették a kiránduló helyeket, de a megfontolt szülők mind elvetették. így másnap a család, amikor délutánra kiderült az ég. villamoson kirándult, a Margitszigetre. ahol két üveg sört ittak a Wartburg egészségére. Hétfő reggel ifjabb Jenő Javasolta, hogy elfuvarozza a családot munkahelyeikre és este sorra értük megy. — És egész nap, hol fog állni a kocsi? Talán majd az utcán? — háborodott rá az anyja. A Csemetke-család tehát továbbra is a reggeli csúcs- forgalomban zsúfolódva bumlizott munkahelyükre. Harmadnap Csemetke meglepte a családot négy színházjeggyel mondván, hogy most már nem kell spórolni. Ifjabb Matildka tapsikolt őrömében. hogy milyen előkelőén fognak végre színházba menni, nem kell majd várni az éjszakában a ritka autóbuszra. — Ügy illik, hogy színház után az ember beüljön valahova egy pohár italra — mondta Csemetkéné —, megtehetjük, már nem kell spórolnunk. Italosán pedig nem engedek a volán mellé ülni senkit Teltek-múltak a hetek és hiába kívánta a Csemetke család egy emberként üzembe helyezni a Wartburgot, mindig közbe Jött Valami. Hol az eső veszélyeztette a kocsit hol a tűző napsütés, hal az éjszaka sötétje, hol meg a hajnali pára. Közben azonban törődtek féltett kincsükkel, fizették érte rendszeresen a biztosítást, vészjelző szirénát szereltettek rá lopás ellen és minden szombat délután alaposan megpucolták. A múlt héten, egy ilyen szombat délutáni nagymosás közepette történt, hogy a kétfelöl serénykedő család kezei közül egyszercsak kigurult a Wartburg és a fizika törvénye szerint egyre fokozódó sebességgel távozva meg sem állt, amíg a Spirál utca alján egy álló teherautó erre nem kényszerítette. Az összetört kocsit elvitte az autómentő, a Csemetke családot az embermentő. Csemetkéék nél az orvosi vizsgálat teljes biztonsággal megállapította az idegösszeroppanást. az összeroppant kocsi mellett azonban értetlenül álltak a szakértők. A fékek Jól fogtak, sót a kerekek is alá voltak pöckölve. a motor nem működött. Végül pszichológushoz fordultak. aki úgy vélekedett, hogy a Wartburg esetében elfojtott ösztönélet elleni az emocionális lázadás aktivizálódásáról van szó. Sólyom László Nekem egyre gyanúsabb ez a „jó öreg” Hold1. Annak alapján is, amennyi eddig kiderült róla. Igaza van a közmondásnak: Lakva ismerjük meg egymást. Mert ugye azalatt a pár százezer esztendő alatt, amíg szerelmetes májusi, júniusi stb., stb. éjszakákon felméláztunk arra a józan holdvilág képére, éppen szelíd bölcsessége miatt tiszteltük. Szinte hallottuk nyájas tanácsét: „Nana, ne olyan hevesen! Jegyezzétek meg, hogy aki a szenvedélye után- megy, elveszti a fejét’” Szóval, azt hittük, hogy őke- gyelme hideg, mint a szobor. S ugye, csak rá keilett tennie az embernek a lábát, már is lelepleződött a vén farizeus. Armstrongék éppen egy bemutatkozó holdrengést élvezhettek. Szép kis első ' találkozás! így kellett fogadni az embert, akinek amúgy is voltak azokban az órákban némi zabszemproblémái? Rengett a vén tányérképű, tehát tüzes a belseje... Annyi hév gyűlt fel benne a földi szerelmesek sóhajától? Aztán meg, hogy nemcsak kihűlt, de poros kőfészek is a Hold — hittük róla, mióta színe és távoli viselkedése alapján a tudomány Is ilyennek könyvelte el. S ahogy félfüllel halljuk, az össze- kapirgált talajmintákról úgy saccolja az egyik asztronauta, hogy azoknak valamikor közük volt a vízhez. Tehát ismét egy hanyattesés: hátha nem is olyan száraz a mi agg útitársunk még ma sem — mondjuk minden zegzu- gában — mint gondoltuk... Vagy a sok megszemélyesítés ment az agyára, amit annyiféleképpen dallott, verselt az ember? Hogy tudniillik — „Fürdik a holdvilág az éj tengerében...” — s már attól is nedves lett? Mi fog még kitelni a vén tojásképűtől?!: Ha így ren- geciez, mint Aldrinék észlelték, egyszer még az is kitelik tőle, hogy méregbe gurul és szétrobban. Pont az hiányozna nekünk! Mintha ml nem tudnánk ezt magunk is megcsinálni hidrogénbombával — idehaza. Jói nézünk majd ki, mikor a Hold fél- megyényi repeszda rabjai hullanak majd ránk, miközben gyanútlanul szerelmeskedünk mondjuk a bokrok alján! Jobb is, hogy most mind » holdbéli talajmintákat, mirfd az esetleges hold! baktériumokat karanténba zárták. Ha vannak netán oda- fönt mikroorganizmusok, s észrevétlenül belopóztak az űrhajósok ruha- s egyéb ráncaiba, most úgy keli nekik! Hadd tudják meg ott a karanténban, milyenek is » földi viszonyok, kifizetődőre az emberrel kikezdeni Isten ments, hogy...! De most jut eszembe: hiszen van már nekünk „onnan” szerzett nyavalyánk. A holdkór! Mennyi holdkóros ember közlekedik már a háztetőkön évezredek óta! Csák nem?! ■Csak nem járt már valamikor a történelem előtt ember a Holdon?! Tóth István REPREZENTÁCIÓ — Sajnos a konyak elfogyott igazgató kartárs, de esetleg bejöhetek kombinéban... Gyakori adáshiba Dudor a kugligolyón öreg haverom. Lóg Osz- ' kár úgy ült megszokott presszónkban, mint egy rakás szerencsétlenség. Pedig anyagbeszerzőből főmeóssá avandzsált, amióta nem láttam. Ezért kellő tisztelettel ereszkedtem le hozzá. Bá- vatagon bámult felém. Magába öntötte kihűlt feketéjét és az én konyaltomat, felugrott és lemondó legyintéssel harsogta: „Nincs más hátra, csak a Duna!” Majdnem futva tettük meg az utat. Beugrottunk a belső terembe. Itt végül elpanaszolta, hogy a Déli-Esti Hírharang „írjunk együtt” rovatában megjelent a hőn szeretett cége, a Kugligolyé Gömbölyítő Ktsz. Hogy nem egészen gömbölyű a kugli- golyó. hanem itt-ott dudori. És emiatt Kákáneso Mónika panaszt tett, hogy férje elvesztette a vasárnapi ebédet. Ugyanis a kugligolyó nem oda ment, ahova a férje küldte. És most mindenki lenézi a Kugligolyó Gömbölyítő Ktsz-t. És itt jön a baki. Félbeszakítottam Őszit egy „miért nem írod meg?” költőt kérdéssel, Rám bámult, hősi pózba vágta r „gát és elvi* harzott. A másnapi Hajnali Harsonában megjelent Őszi válasza. A bárom becsület- sértést és öt sajtóvétséget leszámítva egész Jó cikk volt. Még aznap megjelent az Esti-Déli Hírnök „No de Ilyet” hasábjain a válasz. Ezzel megindult a lavina. Ismételten nyilatkozott Kákáneso Mónika, írt a lapoknak Kis Péter a Kis utcából, Nagy Pista a Nagy utcából. A kugligo’yó-gömbö- lyítés közügy lett nálunk. Az érdekeltek kerek és csiszolt mondatokban a saját igazukat bizonyítgatták formás levelekben, amelyeket a nyomdászok három műszakban szedtek ki, hogy a nagy vita sajtóigényét kielégíthessék. Sőt a rádióban még esti mesét is mond-' tak a gverekeknek „Hogy gurítsunk?” címmel. Sok a tekekedvelő, de nincs kugligolyónk. Ami van, az is dudori. És Lóg Oszkárnak azt a balga tanácsot adtam, hogy írja meg. És ő írt. Pedig jobb lett volna, ha raeós létére irt. Mármint dud^m^t. Ba.rba.rft* Miklós Ilyen ez a krónika... BIZTONSÁG John MacDonald skót gazdálkodót a hatóságok felszólították, hogy gondoskodjék a birtokát átszelő út közlekedési biztonságáról. MacDonald érdekes módon oldotta meg a problémát: teheneit, amelyek éjszaka jobban szeretnek az út száraz aszfaltján heverni, mint a nedves fü- vöm. eiől-hátul és két oldalt tányér-nagyságú körökben íoszforeszkáló festékkel másolta be. CSAK PRECÍZEN! A World Soccer című angol lap főszerkesztője, nyilván azért, hogy lapjának tekintélyét és népszerűségét növelje, örökösen arra ösztönözte a munkatársakat, hogy mindent a lehető legprecízebben írjanak meg. Egy szép nap nemrégiben azután azt olvashatta egy sporttudósításban: ,JL 83. perc 12. másodpercében Ken Wagstafí 22 yard és 3 hüvelykről bombázott, de a labda 1 egész egynyol* cad inch-csel elkerülte a kaput’. A tréfáskedvű munkatárs másnap 123 mérföld 23 yard és 8 hüvelyk óránkénti sebességgel elrepült — a szerkesztőségből... KOLDUS MILLIOMOS Pascalé Maneino hetvenéves nápolyi koldusról kiderült, hogy — milliomos. — Méghozzá többszörös. A minap tűz ütött ki abban a kis kunyhóban, amelyben az öreg Pascalé lakott kerek fél évszázada. A kiszivárgó füst a Járókelőket, azok meg a tűzoltókat figyelmeztették — a koldus aludt, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy benn égjen. Bódultam nézett a sisakos férfiakra, akik kivitték a szabadba, aztán gyorsam eloltották a tüzet A lángok fészkének keresése közben elhúzták az egyik sarkot edkerítő ládákat. Ott volt a pénz. Különböző nemzetiségű érmékben — Nápolyban mindig sok a turista — és bankjegyekben, Akadt olyan érc-. Vagy papírpénz, amely már elértéktelenedett de volt olyan is, amelynek névértéke ma a sokszorosát éri. A rendőrség felajánlotta Pascalénak, hogy a tekintélyes összeget bankba helyezi el. Az öreg helyeslőén bólintott és néhány órával később köszönettel átvette a bankbetétjéről szóló nyugtát. Most összkomfortos .lakást keres Nápoly szívében... FIGYELMEZTETÉS Az Egyesült Államokban, ahol legtöbb az autóbaleset, minden elképzelhető eszközzel igyekeznek óvatosságra inteni az autóvezetőket. És ezek között akadnak rendkívül mulatságosak is. Például az Arizona állambeli Tucson egyik főutcáján egy jó magasan elhelyezett táblán ez olvasható: Hí, MAGA MOST NEM AZ OTT ESTET NÉZI) AKADALY Mexico Cityben a napokban az utolsó pillanatban el kellett halasztani egy hangversenyt, amelyre pedig min. dm jegy elkelt. Az ok nem mindennapi: a zenekar valamennyi hangszerét közvetlenül az előadás előtt ellopták. MEGGYŐZÉS John Dadson eamdeni lelkipásztor vasárnapi szentbeszédében. megható példákkal Igyekezett lebeszélni hívőit a lopásról. Egy kivételével valamennyit meggyőzte. Az az egy ugyanis ellopta a szentatya templom előtt veszteglő gépkocsiját. I ÉJJELI LÁTOGATÓK Egy angliai egyetemi leányotthonba éjszaka rendőrök törtek be. benyitottak a szobákba. zseblámpájukkal bevilágítottak. Bejelentés érkezett ugyanis telefonon, hogy u épület tetején egy férfi mászik. Az illetőt nem sikerült elcsípniük a kivonult rendőröknek, ellenben hu- KOítkilcnc fiatalembert találtak » szobákban...
