Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
Gazdasági kapcsolataink Dél-Ázsia országaival Losonczi Pálnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének dél-ázsiai utazása feltehetően tovább mélyíti azokat a kapcsolatokat, amelyek az utóbbi években az európai népi demokráciák és Ázsia számos országa között kialakult. Különösen a gazdasági kapcsolatok fejlesztése terén értünk el eredményeket. Az európai szocialista országok külkereskedelmi forgalma 1955 és 1966 között a térképen ábrázolt országokkal ötszörösére, ezenbelül az export hat és félszeresére, az import pedig négyszeresére növekedett. A népi demokráciák jelentős beruházásokat is végeztek ezekben az országokban. Kedvezően alakultak a népi demokráciák és ezen belül Magyarország kapcsolatai a térség legnagyobb országával, Indiával is. Hazánk erőműveket, timföld, alumínium-kohászati és egyéb üzemeket szerelt fel. Különösen nagy lehetőségeink vannak India mezőgazdaságának fejlesztésében és a távközlési hálózat kiépítésében. 1968-ban hazánk behozatala Indiából 326,1 millió devizaforint, kivitelünk pedig 175,4 millió devizaforint volt. Az 1962 óta rendszeresen megkötött kulturális együttműködési egyezmények pedig kölcsönösen biztosítják a két ország számára a kap- , csolatok elmélyítését Minden! láió kamera A Leningrádban konstruált filmkamerával nyomon követhető még a száguldó lövedék, az atomrészecskék mozgása is. A másodpercenként 100 millió felvételt készítő berendezés lehetővé teszi hogy bepillantsunk az elektromos töltések születésének titkaiba, megmagyarázzuk a hajó- csavar rezgésének okát, nyomon követhessük a mikroorganizmusok fejlődését, megfigyeljük az énekes hangszalagjainak rezgését és a repülő modellek áthaladását a légcsa tornán. A gyorsan lejátszódó folyamatok felvétele közben a filmszalag a kamerában mozdulatlan marad, csak a fény működik. A lefényképezendő tárgyról visszaveri és a kamera által felfogott fénysugarak forgó tükrökre esnek. Több száz mikro-ob- jektív a tükrökről egyen- kint „veszi le” a tárgyak képét és a filmszalagot folyamatosan apró felvételekkel tölti meg. Nyelőcső- átültetés A szófiai orvostudományi főiskola sebészeti tanszékének kollektívája Rajkó Raj- nov professzor vezetésével már öt éve riptí'% <> átültetési kísérleteké'Végez kutyákon. Az utóbbi két évben jelentős eredményeket sikerült elérni; Az egyik kutya már több mint egy éve él átültetett nyelőcsővel. Az átültetésre olyan nyelőcsövet használtak fel, amelyet a műtét előtt 15 napig tartósították; A se sekinóikísérlet így szólta hír: a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága értékelte a scsekinói kísérletről szóló jelentést, majd határozatban javasolta a minisztériumok és főigazgatóságok részére a rljódszer széleskörű bevezetését. Miről is van szó tulajdonképpen? Az új tervezési és ösztönzési rendszerben több mint 33 ezer szovjet vállalat dolgozik, ezek az ipari termelés 30 százalékát, az iparból származó állami bevételek 90 százalékát adják az országnak. Ezek sorában van a scsekinói vegyikombinát is, de itt’, — kísérleti jelleggel — még előbbre léptek. A kísérlet feltételeként a szovjet kormány a vegyikombinát béralapját 1970-ig befagyasztotta. Kimondták, hogy bérfejlesztésre pénzt iiem kapnak, de a megtakarítást bérkiegészítés formájában szétoszthatják. Az előzetes számítások arra utalnak, hogy ha 1967—70 időszakban a létszámot mintegy ezer fővel csökkentik — 1966- hoz viszonyítva — a termelékenység 114, az össztermelés 87, az átlagbér 32.3 százalékkal növekszik. Az első kérdés természetesen az volt, mi legyen azokkal, akik több éve itt dolgoznak, mert a felvételek beszüntetése csak félmegoldás. — A legjobb dolgozókat kell megtartani, a többieket, egyéni kívánságaik messzemenő figyelembevételével, lehetőleg keresetveszteség nélkül, új munkahelyre kell irányítani — mondotta az SzB- ütkár. A következő lépés az volt, hogy a munkaszervezési osztályt tudományos alapokra helyezzék; A műhelyekben komplex — munkás, technikus, mérnök tagokból álló brigádok alakultak a termelési folyamatok vizsgálatára. Mindenkit meghallgattak. Á kísérlet első nyolc hónapjában a termelésben dolgozók létszáma 400 fővel csökkent, 260 dolgozó második munkakört is vállalt az ammóniáküzemben; Átlagosan 25—30 rubelt kaptak fizetéskiegészítésként. A termelékenység e viszonylag rövid idő' alatt is 4 százalékkal emelkedett. A maradni kívánó dolgozókat — belső tanfolyamokon — fokozatosan felkészítik az átveendő második munkakör tennivalóira. A két munkakört ellátóknak természetesen nemcsak a fizetése emelkedik, de nagyobb összegű prémiumot is kapnak. A „feleslegessé” váló dolgozókat más munkakörökbe helyezték, időközben ugyanis az épülő műszálüzem megkezdte a termelést és ott folyamatosan egyre több munkaerőre volt szükség. A természetes fluktuáció — családi okok, betegség, nyugdíj, stb. — folytán kilépettek száma majdnem száz fő volt és így gyakorlatilag a 870 megszüntetett munkakört ellátók közül mindössze 50 dolgozót bocsátottak el. Milyen eredményekre jutottak a kísérletek első két évében a scsekinói vegyikombinátban ? A termelés volumene 80, a termelékenység 87 százalékkal növekedett. Vagyis erősen megközelítették az adott időszakra tervezettet. A dolgozók átlag- keresete 24.5 százalékkal nőtt. Sz. Scseglov — F. Breusz — APN Iszonyú nagy jövő küszöbén állnak a pavrikatermelő szövetkezetek. Nem, nem túlzás a megállapítás. Mert ha eddig is roppant ázsiója volt világszerte a magyar paprikának, akkor ezután egyenesen fantasztikus lesz a hírneve, s ami már ezzel jár: értéke. Úgy hogy már most sietve a lelkére kötöm minden paprikás tsz-gazdának, hogy amennyiben hozzákezdtek a jövő évi terv körülcir- kalmazásának, — akkor azonnal STOP! Egy tapodtat se tovább! A tervnek abban a biro- ~ dalmában tudniillik, ahol a melléküzemági tevékenység kiterjesztését pedzegetik, — most egy hallatlan üzlet lehetőségei villogtatják a piros jelzőlámpákat. Hogy tudniillik arra a helyre okvetlenül tervezzék be egy smink üzem felállítását. Igen, nem tévedés: a zöldpaprikasmink melléküzemre legalább olyan karrier vár, mint amilyen mondjuk a paprikamalmokra. A paprika újszerű hasznosítását fedezte fel a női nem. Márpedig gyakorlatból tudjuk, hogy ha valamit a nők istápolni kezdenek, — legyen az férfi, selyem, cukorka, avagy harisnyanadrág —, arra már a kezdet kezdetén rámondhatjuk: befutott, A nők hatalma Paprikasmink hasonlatos a sajtóéhoz: felemelhetnek, de buktathatnak ts amúgy istenigazából. Ebbe nem szükséges belemerülni, — értjük, miről van szó. Nos, hát a paprikasmink.~ Belevaló vegyészmérnököket abból a célból puszilt homlokon a múzsa, — kutyul- nának olyan drága keveréket — olcsó nyersanyagból, amely a petyhödő női orcákat csattanó üdévé fiatalítaná. Mint látjuk tehát, már a kiindulásnál nő volt a dologban. Mert az mellékes körülmény, hogy — a homlokcsókot ez vagy az a múzsa kartársnő lehelte a vegyészmérnökökre. vagy saját nejük megszokott arcbőrének érintése csiholta az elhatározást: „Ezen változtatni kell, új bőrre áhítozom.” — A tény az. hogy a döntő lökés nőtől ered. Ennek köszönhető, hogy a múltkori bécsi kozmetikai Világkongresszuson magyar vegyészmérnök bejelentette, illetve modelleken illusztrált bemutatója keltette az óriási szenzációt. Bebizonyosodott, hogy a paprikában levő kapszaicint nem csupán hajnövesztő szerként lehet felhasználni, hanem arcbőr frissítésre is. Pompás pakolás készíthető zöldpaprikából éppúgy, mint őrölt pirospaprikából vagy kapszaicinoldatból. A zöldpaprikasmink technológiája például: végv any- nyi zöldpaprikát, amennyi a képedre fér; almareszelőn reszeld le; gézen szűrd át; keverd kevés kaolinnal. Az így nyert pépet kend fel orcádra, hagyd rajta 2—3 percig, majd mosd le. Ne izgasson. hogy csip is, viszket is egy kicsit; a szépséget nem adják ingyen. Arcod vérbő lesz, mintha felszaladt volna a pumpa, kipirul, felmelegszik. No de ezután úgy szívja fel bőröd a vitaminos krémet, mint kacsa a nokedlit. A paprikajmkolás nem jár semmiféle ártalmas mellékhatással. Kis idő múlva már nem csíp, a pír is elillan, viszont feszes, telített, üde bőr marad helyette. Látják már a paprikás tsz-ek, mi ebben a fantázia? A paprika úgy is megterem. A melléküzem elindítható néhány hullámlemez-pavilon felállításával. (Persze, átmenetileg. míg az üveges — tükrös — pakolóhencseres szalonok elkészülnek.) Egyik pavilon lehetne a paprikaválogató. Bemegy a hölgy, s mutatja, milyen állapotban van az arcbőre. Megállapítják, milyen fokú rekonstrukcióra szorul. Tudomásul veszi, s megkérdi, mit saccol- nak. mennyi paprika fér a képére? Eleinte ez becslésre megy, természetesen később kialakulnak a pontos mérőmódszerek. Mondják: rámegy úgy két és fél, három kiló. Odaadják neki azzal, hogy fáradjon át a reszelőrészlegbe. Ott megvárja a masszát, lesi, míg átcsurog a gézen, s keveredik a kaolinnal. Fogja a cuccot, s át- battyog a pakolópavilonba, ahol műbe veszik, azaz becsomagolják az arcát. Csak úgy dől majd a forint ezekbe a melléküzemekbe! Egy-két év se telik el, kimutatható lesz, hogy pár ■négyzetméternyi területen a mezőgazdasági jellegű kozmetikázással sokszorosát lehet kigazdálkodni annak a jövedelemnek, amit mondjuk 5 hold kukorica hoz. Aztán indulhat a pakőló-smin- kelő utánpótlásképzés. Majd a gépesítés Beláthatatlan perspektíva! Tóth István BÉB& Tojásexport-kilátások A világ tojástermelése a múlt évben tovább nőtt, bár a növekedés valamivel kisebb volt, mint az előző években. Amerikai szakértők becslése szerint a múlt évi termelés 1,8 százalékkal haladta meg az 1967. évit, 1967-ben pedig a növekedés körülbelül 5 százalék volt; A növekedési ütem lassulásában főleg az észak-amerikai termelés csökkenése játszott közre. Észak-Amerika tojástermelése tavaly körülbelül 1 százalékkal csökkent, főként annak következtében, hogy visszaesett a termelés az Egyesült Államokban, ahol már hosszabb idő óta alacsonyak a tojásárak, s ezért a farmerek kevesebb tojót nevelnek. Ezzel szemben viszonylag jelentősen nőtt a tojásteiynelés az európai szocialista országokban (beleszámítva a Szovjetuniót), egyes ázsiai országokban, főleg Japánban (6 százalékkal) és Dél-Amerikában (7 százalékkal). Nyu ga t-Bu répában, amely a világ legnagyobb tojásértékesítési piaca, a termelés tavaly 1,5 százalékkal nőtt, de ezen belül az exportőr államok lényegesen nagyobb mértékben növelték termelésüket, mint az importőrök, fgy például Hollandia tojástermelése -tavaly 5 százalékkal. Belgiumé 11 százalékkal, ezzel szemben az NSZK-é csak 2 százalékkal, Ausztriáé pedig 2,5 százalékkal nőtt. Mivel a hagyományosan tojást importáló országok többségének termelése nem tartott lépést a kereslettel, a múlt évben, s ez év első felében határozottan élénkült a tojás nemzetközi kereskedelme. A nyugati szaksajtóban közölt előzetes becslésekből kitűnik, hogy az öt vezető nyugat-európai importőr tojásbevitele az 1968— 69-es mezőgazdasági évben (júliustól júniusig) az előző évinél 11 százalékkal nagyobb volt és elérte a 2 milliárd, 932 millió darabot. — Számottevően növelte tojás- importját az NSZK, amely világviszonylatban a legnagyobb értékesítési piac. Az NSZK az 1968—69-es mező- gazdasági évben csaknem 1,7 milliárd tojást vásárolt külföldön. vagyis 19 százalékkal többet, mint az előző gazdasági évben. Ezen belül bevitele az EKG-tagállamok- ból 28 százalékkal, vagyis az 1967—68. évi 1,2 milliárd darabról 1,5 milliárd darabra nőtt. Viszonylag jelentősen növelte tojásimportját az elmúlt gazdasági évben Olaszország, Ausztria és Svájc. Ezzel szemben Nagy-Britan- nia lényegesen korlátozta vásárlásait a nemzetközi piacon. mert egyre nagyobb mértékben rendezkedik be önellátásra. A nyugati szakértők úgy látják, hogy ez lesz a helyzet az 1969—70-es gazdasági évben is, s az sem kizárt, hogy a brit kormány tojásimport korlátozásokat vezet be. ' Arra számítanak továbbá, hogy a többi nyugat-európai importőr szintén bizonyos mértékben tartózkodó magatartást tanúsít majd a mostani mezőgazdasági évben a tojásvásárlás terén. Ez főleg az NSZK-ra és Olaszországra vonatkozik. Ezekben az országokban az elmúlt gazdasági év folyamán észrevehetően megnövekedett az érdeklődés a tojótyúkok nevelése iránt. Ugyanez volt a helyzet Hollandiában és Belgiumban is. ddöi Az Egyesült Államok kukoricaexportja Mint a Wall Street Journal közli, az Egyesült Államok kukoricaexportja az 1968—69-es mezőgazdasagi évben, amely szeptember 30- án zárult, jelentősen csökkent az előző idény színvonalához képest és volumene kisebb, mint a mezőgazda- sági minisztérium tervezete. 1968. október 1-től 1969. szeptember 20-ig 12,2 millió tonna kukoricát exportáltak, s a kivitel volumene az egész mezőgazdasági évre számítva feltételezhetően nem haladja meg a 12,7 millió tonnát, szemben az 1967—68. évi 15,6 millió tonnával. A kereskedelmi körök véleménye szerint az amerikai kukorica kereslete többek közt azért esett vissza, mert megnövekedtek a takarmánybúzakészletek, főleg az EGK tagállamaiban. Európában jelenleg évente 14—15 millió tonna búzát etetnek fel a jószágokkal. A Közös Piac országaiban szubvencionálják a búza felhasználását takarmányozási célokra, s ez közrejátszott abban, hogy az EGK tagállamai lényegesen korlátozták szemestakarmány behozatalukat. Ötéves mezőgazdaságfejlesztési terv Törökországban Törökország 1968—1972. évi ötéves terve í6,8 milliárd török fontot irányoz elő a mezőgazdaság fejlesztésére. A beruházási előirányzatok terén a mezőgazdaság a negyedik helyen áll a feldolgozóipar, a lakásépítés és a hírközlés után. Feltételezek, hogy a mezőgazdasási beruházásokat az ipar rovására növelik majd. A kormány ugyanis a mezőgazdaság diverzifikálásának tőkeigényes útján kíván haladni. Kiváltképpen a kedvező exportlehetőségekkel kecsegtető gyümölcs- és zöldségtermelés kiszélesítésére fordít nagy figyelmet. A nagyarányú rejtett munkanélküliség folytán az ötéves terv kevés figyelmet szentel a mezőgazdaság gépesítésének. (1968. végén az országban körülbelül 76 ezer traktor volt.) a legnagyobb mezőgazdasági tőkebefektetések célja: utak és öntöző létesítmények építése. Szubvenciókkal aktívan támogatja az állam a műtrágyák és a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges egyéb áruk importjának programjait. Törökországban terjednek az új vetőmagfajták. Az ország már a közeljövőben feltételezhetően önerejéből fedezni tudja majd szemestakanriány-szükségletét és a 70-es évek közepére exportőrré válik. A kormányzat támogatja a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. Ezek állami hitelnyújtásban részesülnek. A gyenge irányításból kifolyólag azonban a szövetkezeti mozgalom ezideig kevés eredményt hozott. Az 1969. májusában hatályba lépett új szövetkezeti törvénytől várják most a mezőgazdasági szövetkezetek helyzetének javulását. Mindenesetre egyre több paraszt lép be a szövetkezetekbe. A becslések szerint a török mezőgazda- sági (javarészt értékesítési) szövetkezetek száma jelenleg 1200 körül mozog. Szükség van azonban a mezőgazdasági áruértékesítési rendszer még radikálisabb megjavítására és — ami még fontosabb — a nagybirtokokon korszerű gazdálkodási módszereket kellene bevezetni. A múlt évben a török mezőgazdasági termelés növekedés alatta maradt az ötéves terv előirányzatának (4,2 százalék). Amennyiben a következő évek folyamán a fejlődés nem lesz gyorsabb, akkor az államnak növelnie kell majd mezőgazdasági előirányzatait.
