Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

1969. november 13. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A csökkentett munkaidőre való áttérés tapasztalatai A megyei i\LB vizsgálata Az áttérés előfeltétele Feltárták a belső erőforrásokat Á nagy gyár kis egysége nácsa is. összesen4 42 üzem­ben. illetve gazdaságban sze­reztek tapasztalatokat. Az üzemek 1968. január 1-től, zöme azonban a második fél­évben, illetve ez év első felé­ben tért át a csökkentett munkaidőre. um és SZOT irányelvei sze­rint az áttérés miatt kieső munkaidő alapot a vállala­toknak önerőből — műszaki, szervezési, gazdasági intéz­kedésekkel — kell pótolni. Ennek megfelelően a kieső munkaidő alap pótlására tett műszaki szervezési. gazda­sági intézkedéseknek nem­csak a meglevő színvonal tartását, hanem a fejlődés szükséges mértékét is biztosí­taniuk kell. A vizsgálatot nehezítette, hogy a következtetések levo­násához csak rövid időszak állt rendelkezésre, ezért át­fogó értékelésre nem is ke­rülhetett sor. Továbbá, a leg­több helyen a bázisadatokat — termelési érték, termelé­kenység. munkabér — nem dolgozták át. így reális, ösz- szehasonlítási alap nem volt; nélkül tervek többsége a műszaki-és szervezeti intézkedéseket ál­talánosan határozta meg. í«y azok végrehajtásának ellen­őrzése nagyon nehéz. A fel­ügyeleti szervek a jóváha­gyásnál elsősorban a jogsza­bályi előfeltételek szempont­jából bírálták el az intézke­dési terveket és általában nem került sor a tervezett intézkedések átfogó műszaki, gazdasági bírálatára. Ezeket azonban — egy-két kivétel­lel — érdemi változtatás'nél­kül jóváhagyták. melési érték szintén egyenle­tesen emelkedett. A tapasz­talatok azonban nem min­denhol ilyen kedvezőek; A Tisza Cipőgyárnál a kisszé­riás gyártmányok arányának növekedése és az új modellek belépése miatt 1968-ban a termelékenységi mutató csak 99,7 százalék volt az előző év­hez képest. Ez év első felé­ben — 1967-hez viszonyítva — csökkent az egy dolgozó egy órára eső termelési érté­ke is. A vizsgált egységeknél a kieső munkaidő pótlása és a MIT CSINÁLUNK ÉS MII SZERET? Nem szeretünk takarítani, barkácsolni Rokonszerető férfiak — Ki a szabadba Á megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a csökkentett munkaidőre való áttérés előkészítését, és az eddigi tapasztalatokat. A vizsgálatban részt vettek a járási és városi népi ellenőr­zési bizottságok, valamint a szakszervezeték megyei ta­A munkaidő csökkentéséről a kormány 1021/1967. számú határozata és annak végre­hajtásaként a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT ki­adott irányelvei intézkedtek. Az áttérés előfeltételeként je­lölte meg a határozat: az át­térés a gazdálkodási tevé­kenység fejlődését, a terme­lés. a termelékenység, ön­költség és kapacitás kihasz­nálás kedvező kialakulását, a népgazdaság szükségletei­nek kielégítését hátrányosan nem befolyásolj hatja. A vál­lalatok és intézmények ren­deltetésszerű működésében és a lakossági szolgáltatások ellátásában zavarokat nem okozhat, továbbá az érintett dolgozók bére, keresete emiatt nem csökkenhet. A Munkaügyi Minisztéri- * Érdemi változtatás Á csökkentett munkaidő bevezetésének előkészítésé­hez az üzemek több hónap­pal hamar-bb kezdtek hoz­zá. Elképzeléseiket a felügye­leti és a vállalati szervekkel is többször megvitatták. Az intézkedési tervezetet azután üzemi gyűléseken, csoportos értekezleteken, termelési ta­nácskozásokon a dolgozók széles körben megvitatták és több hasznos javaslattal ki­egészítették. A NEB vizsgálata megál­lapította. hogy az intézkedési A vizsgált egységeknél szá­mos olyan intézkedés történt, amely feltárta a vállalati belső erőforrásokat, az élő-, s holtmunka ráfordítások cél­szerűbb kihasználásának le­hetőségeit. Nem utolsósorban elősegítette az érintett dol­gozók életszínvonalának eme­lését. A csökkentett munka­időre való áttérés közvetlen hatást gyakorolt mindazok­nak a tartalékoknak a feltá­rása. melyek elől eddig a gazdaságvezetők elzárkóztak. A vizsgálat azt is megálla­pította. hogy a csökkentett munkaidőre való áttérés nem választható el az új gazda­ságirányítási rendszer beve­zetésével életbe léptetett köz- gazdasági szabályozók hatá­sától. A termelési kérdések vizsgálata A vizsgált egységeknél a termelési érték az áttérés előtti időszakhoz viszonyítva növekedett. Problémát je­lent azonban, hogy az árvál­tozások, profil módosulások kihatásaival a bázisszámokat nem korrigálták, így az ösz- szehasonlítás abszolút nagy- tó-rendié csak megközelítően a’kalmas a termelési volu­m növekedésének méré­sére. Az ellenőrzés során vizs- cáMák a termelékenység ala- k’üását is. A jászberényi Hű­tőgépgyárban a többletterme­lés 58 százaléka a termelé­kenység. 42 pedig a létszám- emelkedésből származott 1969. I. fél évében. A BVM kun­szentmártoni gyáregységénél a többlettermelés 71,5 száza­léka a termelékenység. 28,5 százaléka pedig a létszám emelkedéséből ered ez év el­ső felében. Pozitívak a ta­pasztalatok a vasipari válla­latnál is. A BMG törökszent­miklósi gyáregységénél a ter­Sok kis apró egységből 1954-ben alakult Szolnokon a ruházati vállalat. Fennál­lásának 14 éve alatt hu- szonháromszor költözködött és most már talán lehetetlen volna összeszámolni azt is, hogy hányszor volt a válla­latnál profilválitozás, lét­számcsökkentés. Tavaly a második negyed­évben született az a gondo­lat, hogy korszerűsíteni kel­lene az üzemet, mert a régi körülmények között, az új gazdasági mechanizmusban nem élhet meg. Ennek leg­gyorsabb módja volt, hogy a vállalat beolvadjon a Má­jus 1. Ruhagyárba és annak egységeként tevékenykedjen; Ahogyan dr. Orbán Péterné, a gyáregység vezetője el­mondja, jól jártak ezzel a beolvadással, mert megterem­tették az egyenletes munka feltételeit a mintegy négy­száz dolgozó részére. Először exportra Jelenleg sok szép termékük van, és amit a vállalat tör­ténetében nem értek el, most megvalósult. Az idén jelenlegi bérszínvonal gazdál­kodás miatt a létszámok emelkedő tendenciát mutat­nak. Ezért a termelékenység a legtöbb helyen nem a kí­vánt mértékben, alakult. A vizsgálat hibaként állapítot­ta meg, hogy az egységek többségében nem fordítottak megfelelő gondot a dolgozók­tól függő, vagy azoktól füg­getlen veszteségidők nyilván­tartására, ezek elemzésére és nem tették meg a szükséges intézkedéseket. Például a szolnoki téglagyárban lét­számhiány miatt csak az egyik kemencét üzemeltetik. A veszteségidőt a vállalat egyetlen gyáregységénél sem vizsgálják. Munhabér és túlóra felhasználás A dolgozók átlagbér szín­vonala — 1967-hez viszo­nyítva — kisebb mértékben emelkedett. A vizsgálat ta­pasztalatai szerint a gazda­ságvezetők óvatosan éltek a bérszínvonal fejlesztéssel. A bérszínvonal fejlesztés a dol­gozóknak mintegy 50—80 szá­zalékát érintette. Hiba, hogy a részesedési alap terhére egyetlen vizsgált szervnél sem volt béralap fejlesztés. A rendelkezésre álló ada­tok szerint — 1967-hez viszo­nyítva — a nyereségrészese­dés egy főre eső összege a munkásállomány-csoportnál csak kisebb, az alkalmazot­taknál nagyobb arányban emelkedett. A túlórák száma viszont csökkenő tendenciát mutat. A NEB a munkaidő csök­kentéssel egyidejűleg meg­vizsgálta a szabadidő növe­kedéssel kapcsolatban: a mű­velődési. kereskedelmi, köz­lekedési intézmények, válla­latok hogyan tesznek eleget a csökkentett munkaidőből eredő megnövekedett felada­toknak. Például jogosan ki­fogásolják a martfűi dolgo­zók. hogy szabad szombat­jaikat sokszor a sorbanállás- sal töltik el a hiányos áruel­látás miatt. Nem javultak sem a helyi, sem a távolsági közlekedési viszonyok. A NEB vizsgálat tapasztalatait a meghallgatott csaknem két­ezerkétszáz dolgozó vélemé­nye is igazolja. Végezetül a NEB megfe­lelő határozatokat hozott, melyeket javaslatként eljut­tatott a megyei tanács vb illetékes szakosztályaihoz. — m. 1. — az első félévben termékeik­nek mintegy 40 százalékát exportálták és ebben az év­ben összesen mintegy 17 ezer télikabátjuk kerül szov­jet, holland stb. vevőkhöz. Kezdés 44 órás héttel Az alapvető segítség vi­szont az volt az előrelépés­hez, hogy a beolvadás után sok — összesen mintegy 620 ezer forint értékű — új gyorsvarrógépet és egyéb speciális gépeket kaptak. Ez részben gondokat is okozott, mert voltak, akik előzőleg éveken át csak fehérneműt varrtak és most meg kel­lett tanulniuk a felső ruha varrását. Ugyanakkor jelen­tős kedvezmény volt minden­kinek, hogy már ezt az évet negyvennégy órás munkahét­tel kezdték. Ez nagy köny- nyebbséget ielentett elsősor­ban a gyermekes anyáknak akik pedig sokan dolgoznak a gyáregységnél. Jelenleg is mintegy negyvenen vannak gyermekgondozási szabadsá­gon. A közvéleménykutató kér­dőívek nem tartalmazhattak érdektelen kérdéseket, ha a kibocsátók 91,4 százalékát kitöltve visszakapták, száír,- szerint 2350-ből 2149-et. Ezernégyszázötvenhat mun­kás, kétszázötvennégy műszaki, háromszázhatvanki- lenc adminisztratív és het­ven kisegítő munkakörben dolgozó válaszolt a kérdések­re: Milyen életkorú? Hány eltartott gyermeke van? Ki mivel töltötte el legutóbbi sza­bad idejét és mivel töltenék el legszívesebben? Az életkor megoszlásáról csupán annyit, hogy a meg­kérdezettek legnagyobb — harmincnégy százaléka — 20—30 év közötti és mind­össze 26,9 százalékának nincs gyermeke. Mivel a szabad idő eltöltésének mikéntjére többféle tevékenységet is megjelölhettek, ezért a vá­laszok száma több, mint a megkérdezetteké. A válaszokból kiderül, hogy a legtöbben, számsze- rint ezerhétszázkilencvenen házi- és házkörüli munkát Az idén újabb szalagokat alakítottak ki és azokon na­gyon sok fiatat dolgozik. A napokban is mintegy ötvenen vizsgáztak a vállalatnál olya­nok, akik száz órás előképzés után már gép mellé ülhetnek és kabátokat varrhatnak. A termelés ütemének növeke­désére jellemző, hogy amíg tavaly 4—4,5 óra alatt varr­tak meg egy kabátot, most 2,5—3 óra alatt van készen. Mintabolt a városban Az üzemrész vezetője mondja, hogy jövőre a jelen­legiek mellett új részlegeket indítanak, amint a Il-es szá­mú irodaházból a különböző vállalatok kiköltöznek, úgy indítanak újabb és újabb szalagokat. Szeretnék többek között a szolgáltató ágazato­kat is bővíteni, úgy fejlesz­teni az üzemesvséget, hógv 1975-ben legalább 6—700 munkást foglalkoztathassa­nak. Jövő tavaszra a saját és a nagy gyár, valamint a kü­lönböző egységek termékei­ből már ruházati mintabolt megnyitását is tervezik Szol­nokon. B. E. végeztek szabad idejükben, s közülük 1005 a férfi. Második helyen áll az ott­honi szórakozás, s mindössze hatvanegy sorozattal maradi le. A lakáson kívüli szórako­zást megjelölők száma az ezret sem éri el kirándulásra, sportra és sétára pedig nyolc- száznégyen fordítják szabad idejüket. Arra a kérdésre, hogy mi­vel töltenék el legszívesebben ezt az időt, a következő vá- iaszokat adták: kirándulás, turisztika 1188, otthoni szó­rakozás 649, lakáson kívüli szórakozás 700, pénzkereset­tel járó tevékenység 58, ta­nulás 114, pihenés 683, olva­sás 95, rokonlátogatás 15, (csak férfiak!) és egyéb tevé­kenység 53. Érdekes hogy háztartási és házkörüli munkát senki sem szeretne csinálni, holott az előbb még szabad idejüket 1790-en töltötték el e tevé­kenységgel, s ezzel szemben milyen sokan vágynak a ki­rándulás turisztika után. Az egészség­nevelés új gazdája Az egészségügyi felvilágosítás fontos eszköze a szocialista, ál­lam egészségpolitikájának, nagy szerepe van a népbetegségek fel­számolásában, a foglalkozási ár­talmak megelőzésében, családter­vezésben, anya- és csecsemővé­delemben. Szolnok megyében évente 1600 —1800 egészségügyi előadás hang­zik el, kilencvenöt—kilencven­nyolcezer hallgató előtt; 1908-ban az egészségügyi filmeknek több mint kétszázezer nézője volt, — negyvenhárom ezren vettek részt a Vöröskereszt tanfolyamain, s négy év alatt megkétszereződött, — 415 ezerről 812 ezerre nőtt — a lakosság különböző rétegeihez eljuttatott írásos felvilágosító anyag. Igen jelentős, hogy az egész­ségügyi felvilágosítás eljut, a az utóbbi időben növekvő érdek­lődésnek örvend a szétszórt tat- nyavilágban élő lakosság köré­ben és a cigánytelepeken is, — ahol pedig az egyéb népművelési tevékenység alig tud teret hó­dítani. Az egészségügyi felvilágosítás irányítása a megyében 1968-ig a KÖJÁL feladata volt. Tavaly e feladatkör a megyei tanács egészségügyi osztályának hatás- körébe került. 1969 szeptemberé­ben jelentős létszámfejlesztéssel megkezdődött az egészségügyi nevelés megyei szervezési, mód-> szertani központjának a kiépíté­se is. Mivel az egészségügyi fel­világosításnak csak megyei szin­ten van önálló szervezete, a cso­port a ßzakmai irányításon kívül számos operatív munkát is végez.- bj ­Ma gazdaságosabban mint tegnap Nő az Apiítógépgyár munkájának eredményessége Imponáló termelékenység des” összehasonlítási lehető­ségeiket nyújt az érdeklődő­nek. Méltán ajánlotta tám­pontul az igazgató, amikor a gyár gazdasági működésé­nek újabb eredményeit tuda­koltam. melésbővítést ír elő. s ezt — mintegy 83 százalékban — ugyancsak a termelékenység növelésével érik el. Ez a gyár tehát, amely Nem csoda Mit tesznek ezek, csodát művelnek talán? — kérdez­hetik sokan. Szó sincs erről. „Csupán” rendet, fegyelmet tartanak a gazdálkodásban, okosan keresik és hasznosít­ják a jobb eredményt hozó lehetőségeket. Nem utolsó­sorban a termelési ráfordí­tások tekintetében. Tavalyi árbevételi (terme­lési és értékesítési) tervüket például — 1967-hez képest — csupán 94,3 százalékos kész­letalakulás mellett, 109 szá­zalékra teljesítették, s az ideit — ugyancsak 1967-hez viszonyítva — várhatóan alig több mint 106 százalékos készletalakulás mellett, kö­zel 118 százalékra fogják tel­jesíteni. A vállalat készlet­gazdálkodása tehát olyan A dolgozók javára Az eszközarányos nyereség kedvező alakulása ugyanígy hat a részesedési alap kép­zésére is. Ez 1968-ban a bér­költség 11,1 százaléka volt, az idén várhatóan 12,9 szá* zaléka lesz, s az 1970-re ter­vezett nyereségből a bérkölt­ség 13,9 százalékának meg­felelő részesedési alap kép­ződik) majd. S, hogy ez már közvetlenül is, és gazdagítóan érinti az aprítógépgyári dol­gozók zsebét, az nyilvánvaló. Tavaly ugyanannyi nyereség- részesedést fizetett a vállalat a harmadik kategóriába so­rolt dolgozóinak is. mint 1967-ben, s ez — mondanom 6em kell — nagy dologi Még évről évre megvalósítja — méghozzá imponálóan szép arányban — azt az országo­san elvárt irányelvet: a ter­melés növelését kétharmad részben a munka termelé­kenységének fokozásával kell biztosítani. Évről évre — nyugodt lelkiismerettel írom ezt, — mert az 1970-re ki­dolgozott tervük is több mint 70 százalékban a termelé­kenység növelésére alapozza a termelési és értékesítési volumen további bővítését. szintű, hogy a termelés fel­futása mellett, a készletek relatív csökkenését eredmé­nyezi, illetve 1968-ban ez abszolút csökkenést is (!) je­lentett. Ez a tendencia a vállalatvezetés által előírt követelmény a jövő évi terv­ben is; Mi sem természetesebb: ilyen gondos gazdálkodás mellett a gyár eszközarányos nyeresége a vártnál is jobban alakul. A múlt évi tényszám 14,1 százalék volt (összegsze­rűen 32 millió forint.) Az 1969-re tervezett 14 százalék­ból várhatóan 15 százalék lesz. s a jövő évi terv 14,3 százalékkal számol. Nem ér­dektelen, hogy az 1969—70. évi nyereség a bérszínvonal 5,2 százalékos növelésére ad lehetőséget. örvendetesebb, hogy több vo­natkozásban növelte a dol­gozók javát szolgáló egyéb lehetőségeket (például a la­kásépítés támogatásához való hozzájárulásét) is. Befejezésül hadd álljon itt még egy „beszédes szám”: 1968—70-ig, tehát a gazda­ságirányítási reform kibonta­kozásának három éve alatt, egy-egy aprítógépgyári dol­gozó évi jövedelme — válla­lati átlagban — csaknem 1200 forinttal (24 358-ról 25 544 forintra) növekszik. Ügy vélem, ehhez nem kell kommentár. Magyar István Egy hónapja készült rész­letes beszámoló Jászberény­ben az Aprítógépgyárról a minisztérium részére. Mint általában az ilyen anyagok, ez is sok adatot: tény- és tervszámot tartalmaz, „beszé­Manapság, amikor gyakori panasz, hogy sok helyütt kedvezőtlenül alakul — most már két-három év távlatá­ban is — a munka termelé­kenysége, jól esik hírül adni: az Aprítógépgyár dolgozói ennek az ellenkezőjét produ­kálják. Évről évre növelik termelésüket az értékesítési lehetőségnek megfelelően. Az ily módon elért, s az előző évinél 9 százalékkal maga­sabb árbevételüket több mint 90 százalékban a termelé­kenység növelésével biztosí­tották. S, hogy az idén is lesz mivel büszkélkedniük, arról megint csak a számok val­lanak meggyőzően. Az idei tervük — amelynek teljesí­tése már nem kétséges — szintén további jelentős tér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom