Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 7. GALAMBOS LAJOS: Micsoda lány volt Azt hiszem, önmagánál mindig jobban érdekelte a másik ember. Hogyan is lehetne másként7 Ilinek hívták. A haja éjfekete. a szeme szürkéskék. Rengő kis mellein mindig feszült a blúz, m\ntha mindegyik kicsi lett volna rá. Tizenhat éves korától kezdve rajzottak körülötte az udvarlók. t>e úgy tűnik néha, a szülei leikébe ördögöt paraiv- csóit az úristen, hisz soha senkihez hozzáadni nem akarták. Nagyra vágytak, mindig nagyobbra. Ha jött egy módosabb fiú: majd jön még tőle módosabb. Ha jött egy orvos, majd jöhet még igazgató-mérnök is. Ha jött egy funkcionárius? És hátha elveszi egy görögkatolikus pap? Így gondolkodtak a szülei, mert nem volt semmijük, csak ez az egy szem lány. Negyvenötben öt hold földet kaptak. Ili negyvenegyben kezdett gimnáziumba járni és negyvenkilencben érettségizett kitűnően. Hiába akart tovább-tanulni. a szülei nem engedték. Majd férjhez mégy jól és megleszel, és megleszünk. Engedelmes lány volt. Pedig akkoriban az volt a szokás, hogy az egyetemek és főiskolák leveleket írtak a jóképességű diákoknak. Kapott Ili is, nem egyet. Jöjjön a jogra: a megújult magyar jogásztársadalomnak szüksége van új tehetségekre. Kollégiumi ellátást biztosítunk. Csupán, ha módjában van, egy szalmazsákot hozzon magával. Jöjjön a bölcsészetre: a megújult magyar szellemi élet várja a friss, népi tehetségeket. Jöjjön a Színművészeti Főiskolára. ahol ime, máris, olyan tehetségek nőttek fel, mint Szirtes Adám, aki tanulás közben játszotta el a Talp alatnyi föld főszerepét. Tudja ön, mi az F—46-os búza? Legyen mezőgazda. Folytassa ott a magyar föld felvirágoztatását. ahol F., a kapitalizmusban megnyomorított tudós abbahagyta. Ilyen leveleket kapott. A Színművészeti Főiskola hívása egyébként nem volt véletlen. Ili tagja volt a falusi színjátszó-körnek. Tagja? Ugyan. Lihlingje. A MADTSZ és az EPOSZ közösen csakis ét támogatta. Ezt a színjátszást a szülei sem ellenezték. Hadd Laven csak ott. mondták. Hadd lássa mindenki, micsoda lány ő. Mentek a műsorral faluról falura és az édesanyja mondta vele volt. Iliék játszották a Snapin furfangiai*. az Űri murit, a Mórica mófnöt meg az Éj*"li menedékhelyet. Ili Vaszilissza-ként csodálatos volt. A Scapin-ben elragadó.- Maricát nem lehetett volna megálmodni másként. Hát nersze, hogy jöttek az udvarlók. Ezekre a falu járó utakra velük járt egy legény'-e. Az Úri muriban igen kicsike szerepet játszott, tán Hulla Jánost. A legányke bajuszt ragasztott, cselé kalapot tett a fejéré, el akarta hi*etvi tizennyolc éves fejtei. ho«y ő valóban HnVa Jt—ós. Annyi idős volt, rrint IV. Mentek a teh-rant-val és ecurc-s mellett vl*ej<,. A leoénuke az édesapja csizmáját h-''Zti fél, az értiß visél*"s hr'ős-ez- nadráoiában fe*zH"tt és Ilinek jgu inén te*szett ez a fiú. 1,-aszívesebben csak mellette ült.-— Készülsz már az érettségire? — kérdezte. — Ma*d a szünetben. — Készülhetnénk együtt. ■— Jó — mondta a fiú. — Csak anyában különbözünk horty nekem nem kell tanulni latint. — Nekem meg éppen azt kell. ’ — Tudom. Ment a kocsi. — Hát akkor felkészülünk együtt? — Jó lenne — mondta á fiú. Véletlenül, előadás közben hátul, a színfalak mögött odatévedt az arca a legényke arcához. Elvörösödtek és a következő jelenetben dadogtak kissé. Nem vette észre senki, csak ők. Megkapták aztán az érettségi előtti szünetet, liléknek jó nagy kertjük volt, teleültetve krumplival. A krumpli éppen virágzott. Lila, fehér és rózsaszín virágok illatoztak a dús indák tetején. Ok a sorok között jártak és tanultak. Ha a nap túl-erős fénydárdálcat dobált, a fasor hűvösébe mentek és le- heveredtek a pokrócra. A legényke osztályfőnöke, aki kötelességének tartotta ellenőrizni a fiai felkészülését, itt talált rájuk. — Tanultok? — Nagyon is. Kényszeredetten beszélgettek még egy keveset. Bevezették az osztályfőnököt a házba és hideg tejjel kínálták. Az osztályfőnök nem fogadta el, felült a biciklijére és elment vissza a városba. A legényke kissé rosszul érezte magát. — Akart ő neked udvarolni? — Akart — mondta Ili.— Sokan akartak, A legényke mag*iarból kitünően felelt. Az érettségi biztos a történelmi tétel után megkockáztatta azt a véleményt, miszerint talán a fiú Népköztársasági Gyűrűvel érik majd. Nem érett Népköztársasági Gtiürűvel. Latinból elbuktatták. egy fiatal orvos, egy harmincéves földmérő és egy anyagbeszerző. Közben a napok csak folytak. Ili olvasott, feküdt, járkált, sétált, és lassan az üresség kitikkasztotta. A falu szövetkezetének új, fiatal elnöke, akit a városi pártbizottság küldött le, megkérte a kezét. Jóképű gyerek volt. Mintha hasonlított volna kissé a legénykéhez, — Ehhez akarsz hozzámenni? — kérdezte az anyja. — Igen. — Nem mentét orvoshoz. Nem mentél tanárhoz. Majd éppen őhozzá? Egy éhenkórászhoz? Ez kell neked? A következő szombaton édesanyja nem engedte be a házba a férfit. Azt mondotta: a lánya nincsen itthon, hát ugyan minek töltené itt a drága idejét? Akkor Ili elővette édesapja katonaládáját és a szükséges holmikat becsomagolta. Megvárta, míg a szülei elalszanak. Akkor óvatosan kinyitotta az ajtót és kilépett az udvarra. Valami kevés holdfény esett a világra. Messze kutyák ugattak. Nem az állomásra ment, nem akart találkozni senkivel. Tudta, hogy a legényke valamely városban van és abba a városba akart eljutni. __ Kiment a faluból és a megyeszékhelyen vonatra ült. Nem kellett sok pénz, hogy eljusson a legényke városáéba. Hajnalban meg is érkezett. Kérdezősködött bizonyos épületek után, ahol a legénykét megtalálhatja és lilékhez többé a lábát se tehette be. Micsoda szégyen, egy fiú, akire a szülei mindent rááldoztak, és akkor a végén ez derül ki. Még ismerősnek se kell. Nemhogy barátnak. Semminek. Az ember az ilyet látni se kívánja. Ili sok délután ült egyedül a szobában és nem szólt. Nem akart bántani senkit. Nem mert lázadni. Ült és nézte a falakat, meg a hajbókold akácleveleket az ablakban. •— Majd elvesz valaki — mondta az an*na. — Tanultál. Elvehet akárki. Ha lennének grófok, egy gróf is elvehetne. — No, persze. — Egy báró. — Igen — mondta a lány. — Akár en*i báró. \ Eljátszotta még a színjátszóknál a Gyilkos falut, a Kertész kutyáját és a Sybillt. Volt közben három kérője: ezeket a címeket a járókelők meg is mondták neki. .:. az emberi haj évente átlagosan 40 centimétert nő és körmünk körülbelül 6 centimétert; ... irodában dolgozó emberek kilencszer .olyan gyakran hülnek meg, mint a szabadban dolgozók;. __a legveszélyesebb lopások egyike, ha valaki valódi gyöngyöt lop? Minden egyes gyöngynek oly sok „egyéni” jellegzetessége van, hogy felismerése épp oly könnyű, mintha rá lenne vésve a tulajdonos neve; .. . a nyelv az a testrészünk, amely a legnagyobb forróságot képes elviselni anélkül, hogy rajta égési tünetek mutatkoznának? NyelDe a legénykét, hiába hitte, nem találta ott. Valami nagy tömegbe keveredett. Rengeteg lány és néhány férfi, szaladgálások, zsongások, idegenségek. — Maga mikor megy vizsgázni? — kérdezték tőle. — Nem tudom. — Van sorszáma? ■— Nincsen nekem, dehát hogyan is? — Na, itt egy sorszám és várjon. Ott akkor ápolónői tanfolyamra vették fel a lányokat. Neki sem kérvénye, sem ajánlója, se újrooltási igazolása nem volt. És este mégis bevonult a katonaládával a tanfolyam szálláshelyére. Agyat kapott, takarót, mindent. A szüleit többé nem látogatta meg: Soha többé nem ment arra a tájra. Megkapta az oklevelét és a beteg gyermekekkel törődött azontúl. Megválasztották a szanatórium párttitkárává. Gyógyszerekért rohangált. A minisztériumban veszekedett. A városi tanácsnál lakásokat ku- nyerált az új, tehetséges, fiatal professzoroknak. Egyetemi felvételek ügyében járt el. A napjai megtömődtek és ha este hazament kicsi szobájába és kezébe vett eay könyvei, hajnaltájt arra ébredt, hogy égve rharadt a lámpa. Micsoda ember vagyok én? Vitatkozott politikai ügyekről, magyarázott gazdasági változásokról. És mennyire szerette a gyerekeket. Volt egy kislány: Marika. Már meggyógyult és senki nem jött érte. Se az apja. se az anyja. Nagyon szép kislány volt. Látszott rajta, négyéves korában, ha nem tőrödnek vele. tíz év múlva már rossz lány lesz. Olyan ragaszkodó volt és oly ártatlanul egyedüllévő, hogy a szíve megesett rajta. Amikor kiírták a kórházból és s--<Jtí nem jött érte, magához vette. Sokáig várt, hátha jelentkeznek a szülei. De nem. Nem jelentkeztek. Hanem egy új professzor jött. Fiatal tudós. Nemzetközt tekintélyéről annyit beszéltek. hogy az már pletykának is sok lett volna. Kö- telességszerűen találkozott vele, hiszen a titkárnak és a főnöknek illő találkozni. A legényke volt. •— Hogy élsz? — kérdezte a legényke. — Jól. ■—Van lakásod? — Van egy szobám. Meg egy kislányom, Marika. — Milyen furcsa — mondta a legényke. — Téged kell megkérni, hogy intézd el az átjelentésemet. — Elintézem •— mondta ó. Akkor a legényke eljött tőle. Kiért a folyosóra és azt gondolta: micsoda lány volt? És még azt gondolta: volt? Már ősz hajszálak vannak a hajában, de csupán annyi idős, mint én. Harminchat.Az ablakhoz lépett és a tavaszt nézte. vünk 75 fokos meleget is kibír — nem lényegtelen tulajdonság a szakácsnőknél! A második helyen következnek az ujjhegyek; ... a nyelv — és ez megint elsősorban a szakácsnők számára fontos — a leggyorsabban az édes ízt észleli, azután következik a sós, utána a savanyú és legvégül a keserű íz; ... minél fiatalabb valaki, annál gyorsabban nőnek a valamilyen okból elvesztett körmei? A köröm egészen fiataloknál 16 nap alatt nő ki, idősebbeknél azonban kétszer ilyen hosszú időre, vagyis 32 napra van szükség, amíg az elveszett köröm helyett új nő. _ ** Tu dta-e On9 hogy... Az ember származásának kutatóközpontja Afrikában Az. Omo-völgy, amely a Rudolf-tótól Etiópia északi részéig terjed, nagyszabású kutatóközponttá válik, ahol sorra találják az ember közvetlen őseinek csontmaradványait. A chicagói egyetem antropológusa a Nature című angol folyóiratban ismerteti, hogyan sikerült 3—4 millió éves csontmaradványokat találni a völgyben. E maradványok olyan élőlényektől származnak, amelyek minden bizonnyal az ember legtávolabbi előőseitől származnak. Az Omo-völgy már évek óta izgatta az őslénykutatókat, miután korábbi geológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a hatalmas terület talaja nagyon alkalmas csontmaradványok megóvására. A környezet nagymértékben hasonlít Olduvai vidékéhez (Kenya), ahol nagyfontosságú leletekre bukkantak. 1967-től kezdve az Omovölgyben a kenyai és az etiópjai kormány engedélyével és védelme alatt amerikai. angol, francia és kenyai szakemberek folytattak kutatásokat. A legjelentősebbek azok a leletek, amelyek főleg fogakból és állkapocs-csont maradványokból állnak és az eddigi mérések alapján az Australopithecus néven ismert előember csontmaradványai. A tudósok szerint a leletek alátámasztják azt a felfogást, hogy Afrikában egyidőben, de egymástól földrajzilag elszigetelten kétféle előember élt: a robustus és az afrika- nus, mindkettő az Ausralo- pithocus egy-egy válfaja. Az újabb afrikai leletek egyre jobban alátámasztják azt a felfogást, hogy az ember fejlődésének bölcsője Afrika volt: 20 év minden lelete erre vall és ezt várják a további kutatások eredményétől is. A japán gyermekek jobban olvasnak, mint a nyugatiak Régóta foglalkoztatja a pedagógusokat és a pszichológusokat, miért olyan nehéz az olvasás elsajátítása átlagos intelligenciájú tanulók számára is. Kiderült, hogy míg a latin ábécé betűit tanulók között 7—11 százalék rosszul olvas, „ japán gyermekek között csak 1, ami azért furcsa, mert azt lehetne hinni, könnyebb elsajátítani 26 betűt, mint 1P50 írásjelet. De a 26 betű csak látszólag könnyíti a kisdiák helyzetét: túlságosan elvont ugyanis, nincs mihez kösse. A betűk között egyesek csak tükörképei a másiknak — b—d, p—q —, és a kiejtés sokat segít; mert azt „ betűcsoportban elfoglalt helye határozza meg. A kínaiból vett írásjelek viszont, amelyeket ma Japánban használnak modernizálásuk ellenére is még megtartottak valamit a hieroglifák jellegzetességéből: a madarat jelentő írásjelben felismerhető még egy csőr meg egy szárny, a hegyet jelentő írásjel hegyalakú. Nem lehet tehát a betűket összecserélni, fordítva írni, nem kel] a kiejtésre ügyelni, ami sok-sok problémát okoz a latin ábécével ími-olvasni tanuló gyerekeknek. A szívoperáció technikája A szívműtét igen nagy veszéllyel jár, többek között azért is, mert a szervezetnek egészséges, oxigéndús vérrel való ellátása érthetően nehézségekbe ütközik, Ezért szovjet tudósok nyitott szív operálásakor a beteg fejére egy kis hűtőszerkezetet tesznek. Így lehűtik az agyat 20 Celsius fokra azért, hogy a szervezet kevesebb oxigént fogyasszon. A Föld rádiósugárzása A Föld a Jupiter bolygó rejtélyes rádiósugárzásához nagyon hasonló impulzusokat küld a világűrbe. A hosszú-hullámok tartományába eső jeleket első ízben a 450 méter hosszú, keresztalakú antennával rendelkező amerikai Explorer—38 műhold észlelte. A NASA egyik szóvivője szerint úgy vélték, hogy az impulzusok forrása mesterséges földi zavaró adó. Később azonban. bebizonyosodott, hogy a jelek természetes folyamatok eredményeként verődnek vissza a Földről. A Jupiter-ről és Földünkről származó rádióhullámok hasonlósága alapján arra következtettek, hogy a Jupiteren rádiójeleket keltő folyamatok földi körülmények között is végbemennek. A Jupiter, amely Földünkön kívül az egyetlen mérhető mágneses térrel rendelkező bolygó, rádiósugárzását első ízben 14 évvel ezelőtt észlelték. A jelek az égitestnek jól meghatározott területéről származnak. ~Az 1968. július 4-én felbocsátott Explorer—38 mérései szerint a földi sugárzás forrása a Délisark felett van. Ez elektromágneses szempontból „nyugtalan” tartomány, itt találkoznak a Van Allen-övezet és a Nap elektromos töltésű részec kéi. innen szivárognak a Pólus felé. Új metrók a Szovjetunióban A Szovjetunióban jelenleg öt városban működik metró: Moszkvában Leningrádban, Kijevben, Tblilisziben és Bakuban Naponta hatmillió, évente több mint kétmilliárd embert szállítanak. Jelenleg két hatalmas városban (Harkovban & Tas- kentben) amelyek lakossága meghaladta az egymilliót, folyik a földalatti vasút építése. A legközelebbi években a két óriási Volga-parti városban, Gorkijban és Kujbi- sevben is hozzáfognak a metró építéréhez. Ilyen módon a Szovjetunióban, ahol 1935-ben indult el az első metró, az 1970-es években már 9 földalatti vasút lesz. T Énekes madarak megfigyelése Az énekes madarak nem egyformán énekelnek északon és délen. Az ornitológusok ma<metofr>nnal. srondosan ellenőrizték sokféle madár hangját. Hollandiából kiindulva Franciaországon és Spanyolországon át egészen Marokkóig követték a madarakat. Minél délebbre mentek, hangjuk szinte annál mélyebb lett. Az óvilágból Amerikába áthelyezett madarak éneke is alkalmazkodott az ottani klímához. Mindez a környezet átalakító hatá-J sát bizonyítja*
