Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
1969. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Harcban a „vörös kakassal" A kikötői hajótüzek megfékezésére szolgáló, vízporlasztós sugárágyúkkal felszerelt különleges oltóberendezés Történelem a téren A feltörő tűz láttán ösztönösen a vizesedény után nyúlunk vagy felkapunk egy pokrócot, hogy azzal fojtsuk el az elharapódzó lángokat. Ezzel azután többnyire ki is merül a tudományunk, pedig még többféle oltási lehetőséggel élhetnénk, ha behatóbban ismernénk a tűzoltás fizikáját és kémiáját Sokáig csak három fö szempontot tartottak szem előtt a tűz oltásakor: az oxigén kizárását az égés környezetéből az anyag lehűtését és az éghető anyagnak az eltávolítását Üjabb ismereteink alapján azonban van még egy fontos tényező, ami nem hagyható figyelmen kívül: az a láncreakció, mely égés közben „ molekulák ütközése és hasadása révén létrejön, s amely a tűz folyamatos tovaterjedését eredményezi. A láncreakció folyamatát leginkább a sorba állított kugli bábuk példájával tehetjük szemléletessé, ahol elég a legszélsőt megbillentenünk ahhoz, hogy az egész sor eldőljön. De ha a bábúk közül egyet vagy többet kiemelünk, megakadályozhatjuk a fel tart ózhatatlan tovaterjedést. Nos, ezt tesszük a tudományos alapon végrehajtott tűzoltáskor is, amikor kémiai úton lekötjük a láncolat egyes közbenső „gyökeit”. A tűzfészekre fecskendezett víz kettős feladatot tölt be. Egyrészt a hő hatására elpárologva, gőzzé válva elzárja a levegő oxigénjét az égő anyagtól, másrészt hőt von el tehát gyulladási hőmérséklet alá hűti az éghető anyagot Nem mindegy, hogy a vizet bő sugárban, vagy finom permet formájában juttatjuk a tűzfészekre. két. Az oltóhatással nem lett volna baj, de a keverék tárolásánál csomósodás állt elő, s ez sok kellemetlenséget okozott Üjabban fém- sztearátok hozzáadásával víztaszítóvá, csomómentessé teszik az oltóporokat A porral vai<j oltásnál ugyancsak arról van szó, hogy a porszemcsék megszakítják a láncreakciót. — Mindamellett a szódabikarbóna porból keletkező széndioxid és vízgőz maga is oltóhatást fejt ki. Minél finomabb eloszlású a por, annál hatásosabb az oltás. Kiszámították, hogy benzintűz esetén köbméterenként 800 millió porszemcse szükséges a láncreakció megszakításához. A cél tehát az, hogy a porszemcsék méretét minden határon túl csökkenteni lehessen. A porsugár nagyon hatásosan és gyorsan szünteti meg a lánggal való égést, sem az emberekre, sem az oltandó anyagokra nem ártalmas, de — a rosszabb hőelvonóképességre való tekintettel — ügyelni kell a visszamaradó parázsló anyagrészekre. A haboltás a vízzel való oltás módosított formája. Főként benzin- és olaj tüzek elfojtására hasznáiják, a hab ugyanis kisebb fajsúlya révén takaróréteget képez. A hab képzésének egyik módja, hogy a habképző anyagokkal kevert vizet levegő hozzáve- zetésévej mintegy „felverik”. A habképzés másik változatában vegyi folyamat révén, két anyag összekeveredésekor jön létre a hab. Egy tér névnapját is köszöntjük ezen a napon, de meg szép, kerek zámú jubileumát is: a pesti November 7. tér most ünnepli századik születésnapját. A „születési anyakönyvi kivonata” természetesen nem lehet napra hiteles, annyit tudunk, hogy a Sugár út, (vagyis a mai Nép- köztársaság út) első gondolatát 1868-ban vetette fel And- rássy Gyula gróf, s a 70-es évek elején már a főváros első tervszerűen megalkotott egyik főútvonalának képe kirajzolódott. Tehát, nem sokat tévedtünk, ha azt mondjuk: a mai névnapi ünnepen jubileumi születési esztendőt is köszönthetünk. Nem akármilyen térről van- szó, nemcsak a főváros egyik központjáról, hanem egy darab történelemről is. Nyolcsxögű lérnek hívták a pestiek a Sugár útnak ezt a részét, amikor a homokbuckákból kinőttek az első háromemeletes házak. A magyar kapitalizmus „robbanásának” időszaka: a munka- nélküliség miatt a milliós kivándorlók és a hazárdőrök- ből lett hirtelen újgazdagok, milliomosok görögtüzes karrierjének ideje. A nyolcszögű tér hivatalos neve: Oktogon lett. Az első két háromemeletes házat (a négyből) a Wiener Baugesellschaft leányvállalata, a Sugár-úti építő részvénytársaság emelte. Az épületek közül egy sem akart felhőkarcoló lenni, még abban is kételkedtek, hogy a három emeletet be tudják népesíteni főbérlőkkeL — Ugyanis az Oktogonon — ami most a város szíve — a város széle, kültelke volt Az akkori krónikás ezt írta: „errefelé a legnagyobb hazárdőr sem nyitott boltot”. A Sugár úti részvénytársaság bele is bukott ebbe a vállalkozásba. Á másik két házat egy Neumann nevű kalmár építette, aki hazafias felbuzdulásból vállalta a kockázatot Háromszázezer forintot jegyzett aranyjáradékra, a Hitelbanknál. Pénzügyi műveletén hatvanezer forintot keresett, s ebből rakta le két oktogoni palotájának alapját Tíz év sem telt el, s a gyorsan növekvő város egyik pezsgő központja lett: a Mil- lenneumi évben megindul a kontinens első földalattija, s a föld felett is: a Nyugati pályaudvartól a villamos szeli át a Körutat Kávéhá- zak nyílnak, köztük az első: az Abbázia. Steuer nevű tulajdonosa Vas megyei születésű híres kávéházas, Bécs- ben tanulja a mesterségét —r majd Budapesten főpincér az Európa szállóban, aztán kockáztat, itt a „kültelken” megnyitja Budapest első ónix- márványlapú asztalokkal berendezett kávéházát Történelmet jegyez fel ez a tény. 1900... a békebeli béke. vagy úgy is mondják: „sűrű. mély béke”. A Friss Üjság karácsonyi mellékletében a karikatúrista éppen az Okto- gint rajzolta le, amint a nagy kávéházi ablak mögött a főpincér meggyújtja a gyertyákat, a csillagszórókat s egy pikolófiú a sok dísz mellé felakaszt a karácsonyfára egy kis végrehajtót. Ugyanis az ünnepek idején, a pénzügyminiszter karácsony hetére felfüggesztette az adó- végrehajtásokat A nagyablakú kávéházból kezdettől fogva „jó volt a kilátás” a térre. 1912-ben az asztalok mellől a vérvörös csütörtök izzását jól lehetett érzékelni. Én egy — nem nézővel — résztvevővel beszélgettem a munkásmozgalmunknak erről — a pirosbetűs történelmi napjáról. Tomanicka Kál- mánnénak hívták a hófehérhajú, idős. asszonyt, a hajdani résztvevőt, (a Március 21. Otthonban, az egykori harcok veteránjainak otthonában beszélgettem még régebben vele.) Gyenge termete fölé is ágaskodott a pesti utcán kardlapozó rendőr toporzé- koló lova. Orosházi kubikos- lány, akkor még csak fél esztendeje volt, hogy Pestre került. Pesti vendéglátói vitték el az asztalosok szakegyletébe, itt ismerkedett meg az ifjú harcossal, szakmunkással: Tomanicka Kálmánnal. Ösz- szeházasodtak, a Szövetség utca 2-ben laknak, kétszobás a lakás, az egyik szobában négy kassai fiatalember, köztük az egyiket: Bacsó Bélának hívták. Innét mentek el azon a véres májusi napon a szakegyletbe, onnét a Parlament elé tüntetni, a munkásság jogait követelni. „Arra emlékszem, — mesélte —, hogy a Kossuth Lajos tér torkolatánál egy rendőr lova fölöm ágaskodott, a rendőr sar- kantyúzta a lovat, hogy taposson rám, de a lóerre-arra rángatta a fejét, végülis kiugrott oldalra. A katonaság fegyverrel szétzavarta a tömeget. Én a férjemmel az Oktogon felé menekültem. — Láttam, amikor az egyik katonatiszt, szaladtában egy 15 éves utcaseprő gyerek fejét kettéhasította kardjával. Az apja a közelben volt, egy féllábú újságárus. Fájdalmában ezt kiáltotta: Oda a kenyérkeresőm!” 1919-ben, itt az Oktogonon — szemben az Abbázia kávéNagyteljesítményű habágyú munka közben Rájöttek, hogy a vízpermet sokkal eredményesebben oltja a tüzet, amánek az a magyarázata, hogy a víz finoman eloszló részecskéi hatástalanítják a fentebb említett gyököket, megszakítják a láncreakciót. Az sem mellékes, hogy a ködszerűen porlasztóit vízből — azonos hatás eléréséhez — tizedannyi kell, mint a bő sugárban ömlő vízből. Még tovább lehet fokozni a vízzel való oltás hatékonyságát, ha ún. nedvesítőszereket keverünk hozzá. Különösen a víztaszító (hidrofob) anyagok oltásánál van ennek jelentősége, mint amilyen pl. a gyapot és a fűrészpor. Az ezekre fecskendezett víz ugyanis nedvesítőszerek használata nélkül cseppeket alkot, melyek leperegnek az oltandó anyagról, anélkül, hogy annak belsejébe hatolva hűtőhatást fejtenének ki. így gyakran előfordul hogy a felületen lobogó lángot eloltja ugyan a víz, de az anyag belsejében olyan izzó gócok maradnak vissza, amelyek később újra fellob- banh'tnak. A nedvesítőszer ezt a jeirrséfet megakadályozna elősegítvén a víz jó elterülését és beszivárgását. A vízzel oltliptatlan tüzek elfojtá«ára eredményesen használhatók különféle vegyi porok. Régebben nát- riumh,d-ok'>rbonáf (szódabikarbóna) és kovafn'd keverékével öltöt iák az ilyen tüze„FORRÓ" VAGY „HIDEG" BOLYGÓ Az utóbbi évtizedben hallatlan .gyors fejlődésinek indult a kozmokémia, a geokémia, a geofizika és a többi tudományágak. Több olyan tényre derült fény, amelyek kiszélesítik a Föld keletkezéséről alkotott elképzeléseinket. Ma már nemcsak a mechanikai törvények szemszögéből nézzük ezt a kérdést, hanem a föld anyagának, összetételének, fizikai állapotának kémiai fejlődése szempontjából is. Jelenlegi nézetünk szerint a Föld ugyanolyan anyagokból jött létre, mint a Nap. Ezt nemcsak az előforduló férnék, arányának hasonlósága bizonyítja, hanem az is, hogy a Földön és a Napban található szén izotópjainak összetétele teljesen azonos. Kémiai összetételükben a különleges meteoritok, az úgynevezett szén-hon dri tok állnak közelebb a Naphoz. A többi meteorittől eltérően ezekben a szén vizet és igen sok gázt is leköt, a leghosz- szabb élettartamú transzurán elemeket tartalmazó atomok a Naprendszer korábbi korszakában léteztek, erről tanúskodnak a 4,6 milliárd éves meteoritok. Ennek alapján bizonyítottnak tekinthető, hogy az az elsődleges anyag amelyből a bolygók keletkeztek, erősen radioaktív volt. A földtípusú bolygók, — a Merkur, a Vénusz. a Mars — különböző sűrűségét is főképpen különböző vegyi ösz- sze'ételük magvarázza. A sűrűbb bolygók több vasat tárta1 máznak a kevésbé sűrűbbeknél. Néhány újabb adat a Föld keletkezésével kapcsolatban arra enged következtetm, hogy a Föld anyagainak kialakulása folyamán a csillagstádium volt az alsó. Az atomok, amelyekből később a Föld kialakult, masszív cs.il- laghalmazállapotban voltak. A termodinamikus erők hozták létre később a nehéz, így a transzurán elemeket is. A következő stádium a masszív csillag anyagainak kiválása volt. A legvalószínűbb, hogy ez hatalmas robbanás következményeként jött létre. A kivetett anyag kiterjedt korongalakú gázködöt • alkotott, amely a Nap egyenlítőjének síkjában helyezkedett el. A gázköd lehűlése folyamán az anyagok folyékony és szilárd testekké kondenzálódtak, cseppek alakjában. 1800 Celsius fok alatt kondenzálódtak a vas szilikát cseppek, ezt követőéin a többi fémek és kénvegyületeik. Az égitestek formájában megdermedt szilikát anyagú cseppek képeznék az alapját — további sűrűsödés után — a kőmeteori tok többségének. A gázok a Nap közelében lassabban, tőle távolabb gyorsabban dermedték meg. A Nap közelében lévő fö'd típusú bolygók a legnagyobb hőmérsékletű koncén trátumök sűrűsödése révén keletkeztek, amelyekben a vas kapott vezető szerepet A Merkur tömegének 63 százaléka fém (vas), a Föld tömegének 81,6, a Marsénak — 20 százaléka, A Mars pályáján túl, a Naptól távolabb olyan képződmények keletkeztek, amelyekben az alacsony hőmérsékletű kondenzált anyagok aránya a nagyobb, s a hatalmas Jupiter és a Szaturnusz mar majdnem osztatlan Napanyagok sűrűsödése révén alakult H. összetételükben a hidrenén var» túlnyomó többségben. A Föld kialakulása után bolygón^ az erős radioaktivitás következtében gyorsan hevülni kezdett. A leghamarabb a fiatal Föld felszíne olvadt meg. mert a Föld központiában a magas nyomás növelte az ásványok olvadási hőmérsékleíét. Először a vas. maid a szilikátok jelentek meg. a nagymennyiségű folyékony vas felszánt helyzete nem volt stabil. És p vastömeg fokozatosan a Föld középpontja felé igyekezett. Eközben a könnvebb .plaszticitásű anyagok kiszorultak a központi körzetekből, és a másik félházzal a Körúti oldalon a mai házasságkötő épületében volt a Lenin-fiúk központja Nemcsak az Oktogonra, a város, az ország rendjére is vigyáztak. 1930. szeptembere. — A Horthy-fasizmus idejének legnagyobb munkástüntetése. A történelmet ismerjük, Dar- nyik János 28 éves galgahé- vízi állványozó halálát is, — akit a rendőrök sortüze a Vajda Hunyad vára tövében sebzett halálra. Utolsó estjéről a lapok ezt írták: „Az áldozat már a forró szeptember 1-et megelőzve, elindult a fővárosba. Üres tarisznyával jött fel munkát keresni Pestre, mert már tizedik hónapja nem volt állása. Gyalog jött, nekivágott a barna estének, s reggelre ért csak be Pestre. Régi pallérját, Gazsó Mihályt kereste, talán ő be tudná valahogy szervezni munkába. — De nem találta sem otthon, sem az épületeknél. Üresek voltak az állványok, amerre ment mintha ünnep lett volna. Gazsót keresed? — kérdezték tőle a sétáló ismerős kőművesek —- akkor csak gyere velünk. — Despoda Mihály nevű kőműves mondja: „Darnyikkal az Oktogonig jutottam el, amikor a rendőrök első csoportja felszólított bennünket, — hogy oszoljunk. Elálltak az Andrássy úton lovakkal az utat. De mi Darnyikkal áttörtünk akkor, s továbbmentünk az Oktogontól a városliget felé. November 7 tér Az Oktogon, a nyocszögletű tér, a második világáború alatt: Mussolini tér lett A felszabadulás után leszagat- ták a Mussolini nevét viselő táblákat, és minden hivatalos előzmény nélkül kifüggesztették a kézzel írt, rajzolt új táblákat: Sztálin tér. A főváros Közmunka Tanácsának első felszabadulás utáni ülésén — olvasom a jegyzőkönyveket — Fischer elnök ismertette a tanácstagokkal Rago- zin tábornok kívánságát: a Sztálin tér és Lenin tér elnevezést távolítsák el „mivel a Vörös Hadseregnek Magyarország felszabadításán kívül elsősorban az a célja, hogy az ellenséget megverje és még a látszatát is kerülni akarja, hogy a Szovjetunió politikai tekintetben bármilyen nyomást akar gyakorolni a közvéleményre. A Közmunka Tanácsa ezen határozott kívánságnak megfelelően visszaállítja a régi Oktogon és a Körönd elnevezé eket”. K Gy. gömbre tolódtak át. A szilikátok pedig, az olvadás és a differenciálódás következtében. kiválasztották a légi- olvadékonyabb anyagokat, köztük a vízgőzt és a gázokat, ezek a Föld félszínére jutottak, s kialakították bolygónk elsődleges burkát, a tengert és a légkört. A földfelület további kémiai evolúciója során nagy mennyiségű széndioxid gáz jutott a szénsav tartalmú üledékes kőzet összetételébe. A fotoszintézis következtében a szén a kőszénben, az olajban és a forró palában összpontosult. A Vénuszon viszont fennma-adt a hatalmas elsődleges, főleg széndioxidból álló légkör. Nyilvánvalóan, a Földön a differenciálódási folyamat asszimetrikus jellegű volt Ezért egyenlőtlen a földkéreg az óceáni és a szárazföldi féltekén. Nincs kijárva, hogy a régmúltban a Csendes-óceán bo1vén folvf le a vastömeg a Föld centrumába, F°ltárul tehát előttünk a Föld és a földburok kialakulásának több bonyolult láncszeme. Taíán a közeljövőben a hiányzó láncszemeket is sikerül megtalálni, és teljesén megfejtjük bolygónk születése történetének titkait.
