Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
1969. november 7, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Cselekvéssel és példával Színképelemzés a „Három királyok"-ról As első sxenemóny: L Péteré —24 valódi Rembrandt-alkotás az Ermitázs tulajdonában Az 1969-es esztendő „Rembrandt-év’’: az UNESCO határozata alapján világszerte sok országban emlékeznek meg a nagy holland festőművész halálának 300. évfordulójáról„ A világ egyik legnagyobb szépművészeti múzeumának — a leningrddi Ermitázsnak — igen gazdag Rembrandt- anyaga van. Jelena Fehner művészettörténész, az Ermitázs nyugat-európai művészeti osztályának vezetője munkatársunknak adott nyilatkozatában. elmondotta: — Múzeumunk Remb- randt-gyűjteménye világviszonylatban nemcsak a legnagyobb. de a legrégibb is: több mint kétszáz éves. Az első Rembrandt-képet — a ,JJávid búcsúja Jonathántol” eimű világhírű alkotást — még J. Péter hozta magával külföldről. A legtöbb alkotást TI. Katalin szerezte, aki 1764-ben 225 képet vásárolt az európai gyűjteményekből az akkoriban létesített Ermitázs számára: ezek között voltak Rembrand-képek is. öt évvel később megvásárolták Brüll de apró részletei is érzéseket és gondolatokat ébresztenek. Az Ermitázsnak jelenleg 24 Rembrand-kópe van; ezek közül egy festménynek („Judit öltözéke”) a valódisága kétséges. Művészettörténészek elvégezték a „Három királyok" színképelemzését A képről ugyanis eddig úgy tudtuk, hogy csupán másolata a gö- teborgi múzeumban őrzött- nek. A vizsgálat során azonban kiderült hogy az Ermitázs birtokában levő festményen fellelhetők az eredeti vázlat átdolgozásának nyomai. Ebből pedig az következik, hogy a kép nem másolat hanem eredeti példány; — Az Ermitázs az évforduló alkalmából tudományos konferenciát rendez, s kiállítás nyílik Rembrandt és tanítványai alkotásaiból. Ha magyar vendégek érkeznek Leningrádba, s tudom, hogy ez gyakran történik, ne felejtsék el megnézni ezt a páratlan művészi értékű tárlatot — mondta befejezésül Jelena Fehner. (APN—KS) 99 Lesz magyar újjászületés46 HADSZÍNTÉR VOLT még negyed százada az ország; a Tisza hídjait a fasiszta barbárság már vízbe robbantotta, a fővárosban a nyilasok készítették elő újabb bűntetteiket, a Duna-Tisza köze északi részén még a hitleri csapatok tartották magukat. A déli országrészeken azonban már új élet kezdődött: Szeged október 11-i fölszabadulása után a szovjet hadsereg a hónap végére fölszabadította Kecskemétet, Kiskőröst, november 4-én Szolnokot és 10-étől maguk mögött hagyták a Tisza vonalát, hogy északra, Miskolc felé nyomuljanak előre. A fölszabadult városokban, községekben még minden a háborúra emlékeztetett, s csendesebb estéken a távolból ágyúk moraja, harci repülők zúgása hallatszott. A szabadság, az újjászületés vágya azonban mostmár nem csupán puszta reménység volt. „Lesz magyar újjászületés” — ezzel a biztató jelszóval és a jelszó gyakorlati valóra váltását meghatározó programmal a kommunisták jelentkeztek e 25 év előtti napokban. A szegedi színházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 27. évfordulóján, november 7-én tartott gyűlésen hangzott el ez a programot adó jelmondat, — amelyet már a legális Magyar Kommunista Párt új gróf gyűjteményét, majd újabb három év elteltével Crose híres párizsi gyűjteményét Később ilyen jelentős beszerzésre már nem nyílott lehetőség. mert Rembrandt hírneve nőttön nőtt, s képeit a legtöbb országban nemzeti vagyonnak tekintették; Rembrandt alkotói munkásságának egyes korszakait gazdagon mutatja az Ermitázs Rembrandt-gyűjteménye. E gyűjtemény egyik legszebb darabja a híres „Danáé”. Ezt a témát korábban már Tiziano is feldolgozta. A még ifjú Rembrandt azonban bátran versenyre kelt a nagy géniusszal, s egy csodálatos. sajátos festményt alkotott, amely telve van fénnyel, mozgással, ihletett átéléssel. A „Szent család” című képen azt az egyszerű holland családot láthatjuk, amelyre ráköszöntött a megbékélés és nyugalom órája. „A tékozló fiú hazatérése” — a kitaszított, nyomorgó művész alkotása: összegezi Rembrandt egész művészi pályafutását E képnek nemcsak minden egyes alakja. központi vezetősége adott ki. Két nappal előbb, 1944. november 5-én alakult meg Szegeden az immár legálisan újjászervezett párt központi vezetősége. Jelentős dátum ez a párt történetében, valójában a fölszabadulás utáni legális kommunista párt születésnapja. IGAZ UGYAN, hogy a párt élt és tevékenykedett addig is, mint ahogyan a Horthy- fasizmus legkeservesebb időszakában sem szűnt meg egy pillanatra sem. Alig egy héttel az első szovjet csapatok magyar földre lépése előtt adott különösen biztató életjelt, amikor 1944. szeptember 12-én röpiratokon jelentette be, újjászerveződését és azt, hogy az addigi Békepárt helyett ismét kommunista pártként folytatja munkáját. Az újjászervezett párt nem sokkal később, szeptember végén illegálisan terjesztett kiáltvánnyal tette világossá, — hogy a kommunisták nem külön érdekeket kívánnak szolgálni, hanem az egész népért cselekszenek. Az egész magyar népet hívták nemzeti egységfrontba a legfontosabb kettős célért, amelyet így fogalmaztak meg: „Harc a megszálló imperialista hatalom kiűzésével a független, szabad Magyarországért! Harc a magyar reakció megdöntésével a demokratikus Magyarország megteremtéséért!” Már akkor a párt, a Magyar Front (vagyis a Népfront) kormányának megalakításáért szállt síkra, hogy új ország születhessen a régi helyén. A MAGYAR KOMMUNISTA PART központi vezetősége november 5-i megválasztásának közvetlen előzményei a fölszabadult országrészek mozgalmaihoz kapcsolódnak. A szeptember 23-a óta fölszabadult községekben, városokban mindenütt a kommunisták voltak ugyanis azok, akik, ha néha ösztönösen is, de tudták már az első pillanatokban, hogy mit kell tenniük. Az illegalitásból előlépve természetesen föladatuknak tartották a legális párt- szervezetek megalakítását. — Legjelentősebb volt ezek között a békéscsabai, — amely már az első hetekben kilenc más Békés megyei városban, községben is segített a szervezésben, majd a nagy munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező szegedi, — amelynek alapító tagjai már a fölszabadulás előtti napokban határoztak a tennivalókról. Elsősorban nekik köszönhető, hogy a szovjet csapatok jóformán ellenállás nélkül vonulhattak be Szegedre, és a legrövidebb időn belül ismét megkezdődhetett a városban a mindennapi élet, a termelő munka. Kommunistának lenni azt jelenti, hogy mindenütt és mindig az emberi haladást szolgáljuk, az ember érdekében. Eizt jelentette már a Kommunista Kiáltvány megjelenése idején. Ezt jelentette fél évszázada, amikor győzött az első szocialista forradalom. Bármennyit változott azóta a világ, ezt jelenti ma is. A kommunisták forradalmárok. Az is köztudott, hogy az emberek életében ritkán fordul elő. hogy a barikádokon kénytelenek harcolni, sokkal gyakrabban élnek országok, népek olyan állapotban, amelyről elmondhatjuk, hogy „nincs forradalmi helyzet”. Kommunistának lenni tehát azt is jelenti, hogy forradalmár módra viselkedni. nemcsak a történelem kivételes. kritikus pillanataiban, hanem a viszonylag békés mindennapi életben is., Korunkban egyidőben. de különböző helyeken rendkívül sokféle fejlettségi szinten, rendkívül eltérő életviszonyok között tevékenykednek emberi közösségek.- Nyilvánvaló, hogy mást jelent a haladást szolgálni Vietnamban és mást Angliában, másként segíthetik elő a haladást a Szovjetunió vagy Magyarország állampolgárai és egészen másként mozdíthatják elő a progressziót Algériában, Indiában vagy Svájcban. Arról ali "ha kell meggyőzni valakit is, hogy a világ, amelyben élünk, eny- nyi különbözőség ellenére, sehol sem tökéletes, és a haladás cselekvő híveire mindenütt ezernyi tennivaló vár. Ettől a ténytől eltekintve, amin nem tudunk változtatni. azonos helyen és időben, egyforma körülmények között élő emberek is másmás módon képzelik el a haladást A kommunisták úgy, hogy az nem néhány ember vagy egy kiváltságos csoport, hanem mindig az egész közösség az egész társadalom érdekeit, jövőbeni fejlődését szolgálja. A kommunisták véleménye az, hogy az emberiség többszázezer éves feílődése során mindinkább tudatosodott, egyre jobban. megismerte környezetét, a természetet, s benne önmagát is: az ismeretek birtokában egyre naA SZEGEDI PARTSZERVEZET szerepe azért is kiemelkedő, mert mintegy előkészítője volt a legális országos vezetőszerv megalakításának. Négy nappal a város fölszabadulása után, október 15-én érkezett Szegedire Vas Zoltán, aki akkor a párt Külföldi Bizottságának tagja volt. Az ő közreműködésével alakult meg két nap múlva a legális kommunista pártszervezet, amelynek alapító tagjai között a munkás- mozgalomnak máig is számos köztiszteletben álló személyiségéről tudunk, mint például a három Komócsin-fivér — Illés, Mihály, Antal — és a fiatalabbak közül Komócsin Zoltán, ifj. Komócsin Mihály, s a mozgalom mai veteránjai közül Tombácz Imre, Dénes Leó, Krajkó András, Mi- son Gusztáv és mások, Titkárnak az azóta elhunyt — Gombkötő Pétert választották. A szegedi kommunista pártszervezet október 18-án lapot is adott ki, — Szegedi Népakarat címmel (amelynek 9 száma jelent meg, hogy később a népfront lapjának adjon helyet) és ugyanaznap nyilvános pártgyűlésen szólt a város lakosságához Vas Zoltán. A Vörös Hadsereg támogatására, a fasiszta ellenség elleni harcra, az új Magyarország felépítésére, a szabadság és demokrácia nagy kérdésének megoldására hívta fel a résztvevőket. Ez volt valóban a legfontosabb föladat ezekben a hóna. gyobb hatalomra tett szert saját életének döntő feltételeinek alakításában. Minél inkább uralkodik az ember a természeten, annál inkább felszabadulhat a szegénység, betegség, különféle emberhez méltatlan nyűgök és korlátok béklyója alól, s annál inkább élhet emberhez méltó módon. Minél kevésbé nehéz, fárasztó és terhes munka, annál inkább felszabadul az ember, cselekedetei alkotássá, öröm forrásává válhatnak számára. A kommunisták előtt egy ilyen társadalom megteremtésének a képe lebeg, és mindenkori tevékenységükben ennek megvalósulásáért kell fáradozniok. A mi korunkban minden eddiginél nyilvánvalóbb, hogy az emberiség rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek földünk megszaporodott lakosságát is mentesíthetik a szűkölködéstől és boldoggá tehetik. Ez a sok nemzedék munkájával, a tudományos-technikai forradalom eredményei révén vált lehetővé. De látjuk azt is, hogy a tudomány és a technika vívmányait nemcsak jóra hanem rosszra is. nemcsak az emberét, hanem az ember ellen is felhasználhatják. Manapság világosabb, mint bármikor, hogy döntően az Embertől, az emberek egymásközti viszonyainak elrendezésétől. vagyis: a társadalmi, hatalmi rendszertől függ. hogy a technika vívmányai áldást, vagy átkot hoznak-e népekre, nemzetekre, egyénekre. Éppen azért, mert ilyen roppant erők kerültek az ember birtokába, ma fontosabb. mint valaha, hogy minél többen legyenek azok, akik tudományos alapossággal és elfogulatlansággal keresik a békés és szabad emberi együttélés törvényeit, lehetőségeit, a különböző társadalmi mozgások okait és irányát. A kommunisták nem vágyálomként képzelődnek a jövő boldog embereinek társadalmáról. hanem olyan világnézetük van. a marxizmus—leninizmus, amely a társadalomviszonyok emberibb, korszerűbb, tudományosabb módszereit is segít felfedezni, s gyakorlati cselekvést ír elő. A kommunisták úgy akarják megváltoztatni az embepokban, erre kellett akkor minden erőt összpontosítani és ezt az irányt mutatta meg a párt Külföldi Bizottságának tagjaiból november 5-én megalakult a Központi Vezetőség. EZ a vezető testület irányította a fölszabadult és a fölszabadító országrészek pártszervezését, de ezzel egyidőben működött a budapesti illegális pártvezetőség is. — Csak Budapest fölszabadulása után, 1945. február 25-én született határozat a két vezető testület egyesítésére. NEGYED SZAZADA a fél országnál is nagyobb területen még szenvedték a háborús és nyilas pusztítás keserveit. A GYOSZ, a Gyáriparosok Országos Szövetsége éppen november 8-án küldte szét valamennyi vállalatának azt a szigorú körlevelet, — amelyben követelte, hogy az utolsó pillanatig kötelesek helytállni a szovjet ellenes háborúban, megtorolva minden lazaságot. Lehet-e szomorúbb vonása a történelemnek, mint éppen ez, hiszen Szegeden már csaknem egy hónapja megalakult az ország első munkás üzemi bizottsága, amely már tudta, hogy kiknek és miért kell termelni. Egyre világosabban tudták a városok, községek egész sorában is, amelyekben már a kommunista pártszervezetek mutatták meg a tennivalókat, hogy új ország épülhessen a romok helyén, mielőbb legyen magyar újjászületés. Lőkös Zoltán rek egymásközti viszonyait; hogy azokból gyökeresen kiirtsák az embertelenség forrásait. vagyis a kizsákmányolást. elnyomást, háborút, szegénységet, tudatlanságot. Gyökeres változás. vagyis forradalmi változás szükséges annak a tőkés gépezetnek a széttöréséhez, amelyik saját léte érdekében tartotta fenn. termelte újra a kizsákmányolást és a háborút. A kommunista forradalmárokat az különböztette meg mindig is más — anarchista, utópista — forradalmároktól, hogy ezt a gyökeres változást a valósággal szigorúan számolva, olyan módon és olyan ütemben tartották és tartják megvalósíthatónak, ahogyan annak feltételei megérettek. Ugyanakkor a kommunisták tudják azt is, hogy önmagától nem lesz jobb a világ. Segíteniök kell ennek az egész emberiséget boldoggá tenni képes technikának humánus célú kifejlesztését. tudják, hogy fokról fokra is munkálkodniuk kell a népek és országok közti békés viszonyok megteremtésén, és nem szabad abbahagyni az erőfeszítéseket a tömegek felvilágosításáért, hogy ráébredjenek valóságos érdekeikre és felismerjék, merre vezet az út egy jobb Világhoz. Világos gondolkodást, kitartást. állhatatos türelmet követel mindez. De nem követel puritán lemondást, nincs ebben semmi emberfeletti. Ellenkezőleg, kommunistának lenni nagyon is józan. emberséges és emberi magatartás. Egyszerűen abból a felismerésből fakad, hogy az egyes ember nem élhet békében és boldogságban. amíg körülötte háború, elnyomás és boldogtalanság uralkodik milliók között; Nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom és azok bosszújától kell rettegnie. Nem szüntetheti meg a kizsákmányolást a kizsákmányoltak osztálya csak ha minden kizsákmányolást megszüntet. Mit jelent kommunistának lenni egy olyan országban ahol már megdöntötték a tőke uralmát — mint ahogyan megtettük ezt nálunk is, Magyarországon? Jelenti: tettekkel szolgálni a közösséget, cselekvéssel és példával is rávezetni az embereket arra: jobb és hasznosabb az egymást segítő emberek társadalmában élni, hogy ki kell nőnünk az embert nyomorító és megalázó örökségből, az egymást maró, egymás rovására boldogulni akaró emberek életformájából. Sok nemzedéken át vezet az út a tőkés rendszer megdöntése után is a szocializmusig és a kommunizmusig. A kommunista forradalmárnak az a dolga, hogy a helyzetet felmérve, a maga közösségével szót értve megtegye a következő lépést előre ezen az úton, tegyen meg annyit, amennyit lehet. Az eszme a párt. az ügy nem követel a kommunistától lehetetlent. A kommunisták emberek, akik néha elfáradnak, néha hibáznak, s ettől még kommunisták maradnak. De ta- nulniok kell hibáikból és sosem rendelhetik alá egvéni érdjeiknek a közösség érdekeit. És sohasem tehüik meg, hogy útjába álljanak a haladásnak, a dolgozó tömegek jobb sorsát előmozdító intézkedéseknek. Sohasem feledkezhetnek meg arról, hogy amit testünk az nem önnél, hanem az emberért van. Vannak pillanatok, amikor korrmunist-nak lenni nehéz. De végső soron, hosszú távon — így ió élni. A tiszta lelkiismeret egyén5 boldogságot ad és tüies ö' szhang- ban van a köz*'«*» ’arával. Patkó Imre
