Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
1967. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 „Megy tanulni magyar.. Tizenegy óra ötven pere. Ki csöngettek. Tíz perc szusz- szántás. A négy emelet folyosóin öfcszáz-hatszáz ifjú, s lány, — és száz féle nyelv. A hangdzsungelből csak .néha szabadul ki egy-egy francia, angol vagy spanyol szó. Mi volt ebhez képest Bábeli A Nemzetközi Előkészítő Intézet igazgatóhelyettese csöngetés után meginvitál a 211-es terembe. Magyar óra lesz. Fiatal, szőke asszony a tanárnő. A tanítványok tizennégyen vannak. Még csak az ötödik hétnél rtartanak. Természetesen, a tanárnő ismétléssel kezdi. — Ki ön? A Costarica! fiú Jelentkezik: — Marco Antonio Campo Cordero. Nagy derültség. A többiek sem éppen rövid nevűefc, de Marcovaj egyikük sem kelhet versenyre. — Hány éves? Ez már Mohamed Alinak^ « jemeninek szól. — Hús es ed. Aztán a Jordániái SGápov -fcázik: — Nem biztosa, — Hús es keto — ijed meg Ali. De már itt az új kérdés: ' — Ki jött Kenyából? Henry Dominic, Mexikó atléta-hőseinek honfitársa je lentkezsb buzgón. — Én Kenyába születik. Artin, a járdán kap lehetőséget: beszéljen arról, hol járt tegnap. — Én a Nemzeti Muzeum- hez volt — mondja. Az egész csoport tanulmányi kirándulást tett előző délután. Kérdéseket adnak föl egymásnak. Hol a Nemzeti Múzeum? Közel az egyetemhez? Milyen villamos megy a múzeumba? Most úgy látszik, Szudán viszi el a pálmát: Abdallah remekel. De jön Dabi. az etióp és tarol. Hibátlan magyar mondatot formál: ,.Sámson, véleményed szerint milyen érdekes anyag van a múzeumban?” Ot hete hallott először magyar szót. A többiek értik, hogy valami nagy dolog törNyelvreform Pakisztánban A pakisztáni kormány határozata értelmében az angol nyelv helyett ae urdu és a bengáli nyelv lesz az ország két állami nyelve (urdu nyelven az ország nyugati részének lakossága, bengáli nyelven pedig Kelet-Pa- kisztán lakossága beszél.) A nyelvreform végrehajtásának ideje — hat év. Az elemi iskolákban öt évről 8 évre emelték fel a kötelező ingyenes oktatást; jelenleg 20 millió iskoláskorú gyermek nem egészen 50 százaléka látogatja az iskolákat. térit most: megtapsolják. A tanárnő is velük tart. Igen ám, de most meg Ja- maldeem tör elő, mert sportról vaui szó. Ö a hazájában, Ceylonban úszott. Artin, a futballmeccset emlegeti. Az iraki clasudózott. Hamid tornázott Magyarországon mégis egyféle sportot űznek legszívesebben: a tornaórákon megszállottan fociznak. Vasárnap délután a tévé képernyőjén a sportközvetítéseket nézik, Előveszik a szótárakat: a helyhatározó ragokat tanulják. Egyelőre még nagy a kavarodás. De csak magyar szó hangzik el. Mindnyájan beszélnek angolul vagy franciául, de a tanárnő elve: nem használ közvetítő nyelvet — Tavasszal jöjjön el újra — mondja az óra végén. — Csodát fog látni. Akkor már fizákát, mate« matikát is tanulnak a fiúk. Szaktárgyakból is készülniök kell, hiszen mérnökök lesznek. Ki villamos, ki gépész- mérnök, ki meg építész. — Mind a tizennégyen a Műszála Egyetemre tartanak. Az egyik második emeleti tanári szobában a Nemzetközi Előkészítő Intézet igazgatóhelyettesével beszélgetek; — Nálunk — mondja — harminchat hétig tart egy tanév. Ez három ciklusra oszlik. Az első: magyar társalgás. A második: szaktárgyak bevonása. Az orvos jelölteknek biológia, kémia; a bölcsészeknek történelem; i mérnököknek, közgazdászokA szolnoki Újvárosi általános iskola számára bizonyára jelentős dátum marad 1969. november 5. Délután 3 órakor átadták a cukorgyár segítségével újonnan felszerelt fizikai—kémiai előadótermet. A 36 műanyaglapos asztalka fiókjaiban már kémcsövek, mérőműszerek várták a diákokat, amikor a vendégek az avatásra megérkeztek. A padokba bevezetett gáz, villany és vízvezeték minden tanuló számára lehetővé teszi majd, hogy egyénileg kísérletezzen. Fábián András, az iskola igazgatója a házigazda jogos örömével köszöntötte a megjelent vendégeket: Szigeti Lászlót, a Szolnok városi tanács vb elnökhelyettesét, a nak fizika, matematika, Így tovább. A harmadik ciklus: a nyelvtan csiszolása, minél több új szó elsajátítása. Mi ugyanis az intézetben tanuló, negyven országból érkezett hatszáz diákot egyetemi tanulmányokra készítjük fel. Jövő ősszel már előadásokat hallgatnak, s télen vizsgáznak. Magyarul. A napirendről érdeklődöm. — Reggel 8-kar kezdődik a tenítás. Hat-hét negyvenöt perces órát tartunk a csoportoknak, amelyeket aszerint állítunk össze, hogy milyen szakra tartanak. Délután székei ómegbeszélések, laborgyakorlatok következnek. Estére marad az új szavak átismétlése. Megterhelő, sokszor elképesztő munkát végeznek ezek a diákok. Szinte megható az igyekezetük, a birkózásuk, hogy minél jobban megtanulják nyelvünket. — Kik tanulják a leggyorsabban a magyart? — Az afrikaiak. Oklet a vietnamiak követik. Utolsó csöngetés. Mára vége a tanításnak. Megyünk le a földszintre. Mögöttünk gyapjas hajú, fekete fiú igyekszik. Az igazgatóhelyettes megszólítja: — Hová megy, Berham? — Megy korrepetitál. Kézzei-lábba1 igyekszik helyesbíteni, s csak atfckor nyugszik meg, amikor látja, hogy értjük, miről van szó. Azért még hozzáteszi: — Megy tanulni magyar. szolnoki cukorgyár és ., többi iskola képviseletében megjelent elvtársakat, szakfelügyelőket. Az új létesítményt Szigeti László vb elnökhelyettes adta át. Meleg szavakkal emlékezett meg a VII. kerület iparosodásának történetéről. A vb határozott törekvése — amit az iskola jól érzékelt, — hogy minél többet segítsenek a tanulásban az otthon „kész” lehetőségekkel nem rendelkező kétkezi munkások gyermekeinek. A belső takarékosság és a széles társadalmi összefogás segítségével született ez az új létesítmény. „Ennek az iskolának korábban is erőssége volt hogy kitűnő kapcsolatot tud kiépíteni a közvetlen környezetével” — mondotta. Kosa Csaba A korszerűbb oktatásért Űj iskolai előadótermet avattak Szolnokon A népszámlálás krónikája Az adatok kincset érnek — Kiválasztott körzetek Néhány hét múlva, — 1970. január 1. és 10. között — népszámlálási biztosok keresik fel Magyarország valamennyi lakosát, hogy összeírják személyi és lakásadatait A népesség egy negyedére kiterjedően, — minden negyedik számláló körzetben — tüzetesebben érdeklődnek majd a számláló biztosok, — többségükben pedagógusok — a családtagok, vagy akár egyedülállók élet- és munka- körülményeiről, szakképzettségéről, foglalkozásáról, lakáshelyzetéről. A mélyebbre hatoló adatgyűjtéshez a statisztikai matematika segítségével választják ki azokat a körzeteket, amelyek területileg, a település jellegét illetően és társadalmi ré- tegeződés tekintetéK°n a népesség egészére vonatkozó jellemző képet alkotnak; vagyis az itt szerzett adatokból levonható következtetéseket általánosítani lehet. A tízévenként lebonyolított népszámlálások során összegyűjtött adatkincs nélkül ma már elképzelhetetlen az állam gazdasági, társadalmi életének és a közigazgatásának irányítása, a fejlődés tudományos vizsgálata Egy füst alatt Az újkori magyar nép- számlálások sorozata 1869- ben tehát éppen száz esztendeje kezdődött. Ezt megelőzően is voltak összeírások, de ezek céljaikban is alapvetően különböztek az újkoriaktól; nem a népesség megszámlálása érdekében. hanem adózási vagy katonai célra készültek és nem is terjedtek ki mindenkire. Károly Róbert idejében például a jobbágyporták kapuja volt az adókivetés alapja. Egy jobbágyporta elvileg egy jobbágy családnak felelt meg. Az adókötelesek úgy bújtak ki az adózás alól, hogy az egy közös telken megtelepült családok csak egy kaput építettek, s az összeírás nyomán kivetett adót megosztották maguk között Miután a királyi kincstár jövedelme így megapadt, a kémények öszszeírására került sor; a hadi kiadások fedezésére az adót füstönként szedték. Az egy füst alatt élők lettek az adóalanyok. 1569-ben a zsellérek, a szénégetők és a bányászok is összeírásba kerültek, hogy adót hajthassanak be rajtuk. Az adóztatás alapjául szolgáló összeírások elsősorban a jobbágyság vagyoni helyzetét firtatták. A XVIII. században kezdődött meg egyházkormányzati célokból a népesség átfogóbb vizsgálata. Az egyház ismerni akarta a hatalma, „gondozása” alatt élő népesség számát. E század utolsó évtizedeiben készült egyházi összeírások már nemcsak vallási adatokat tartalmaznak, hanem a lajstromba vettek nemét, családi állapotát, foglalkozását is feljegyezték. Á nemesek is megszámláltalak II. József, mint felvilágosult uralkodó nem nélkülözhetett átfogó statisztikai adatokat. Az általa elrendelt 1784-es általános népszámlálás gyakorlati célja az újoncállítás és az adókivetés jobb megszervezése volt, eredményességét tekintve rendkívüli jelentőségűvé nőtt. Eddig az összeírásig ugyanis az ország lakóinak száma nem volt ismeretes. A II. Jó- zsef-féle népszámlálás azonban a nemesekre. minden rendű, rangú lakosra kiterjedt, még a foglalkozási megoszlást is feltárta. Az első ilyen modem jellegű nép- számlálás fényénél elindulhatott az államigazgatás fejlődése. a földrajz és törté„Kimondottan olcsó áru../'(?!) A címben idézett nyelvi formával azt akarták közölni, hogy a kérdéses áru nagyon olcsó. A német ausgesprochen tükörszava, a kimondottan szóalak sokszor és feleslegesen vállal nyelvi szerepet szóban és írásban egyaránt. A társalgási nyelvben, a hivatalos közleményekben, de különösen a hirdetések nyelvében a leggyakrabban ezekkel a formákkal találkozunk: kimondottan igényes utas, kimondottan tehetséges tanuló, kimondottan szép nő stb., stb. A házassági hirdetésekben még ezt a furcsa nyelvi képletet is olvashattuk: „Kimondottan szépnek mondott (?) elvált asszony élettársat keres...” A rostára tett szóalak rövidült formájával is találkozunk a kimondott szépség jelzős szerkezetben. A felsorakoztatott példákban jelentkező german izmust, németességet elsősorban azért kell kerülnünk, mert sok jó magyar szó, kifejezés halványul ki miatta nyelvhasználatunkból. A nyelvszegényesítést és szürkítést kerüljük el tehát, ha bátran élünk a hibáztatott szóalak helyett és helyén a következő nyomosító, erősítő értelmű szavakkal, nyelvi formákkal: nagyon, határozottan, valóban, igazán, kétségtelenül kétségkívül, okvetlenül, biztosan, tagadhatatlanul. nyilvánvalóan stb.. stb. Természetesen a kiejt, kifejez, feltár, közöl, megállapít jelentéstartalmakat is kifejező kimond igének és alakváltozatainak használatára vonatkozólag nem érvényes az előbb vázolt ni- báztatág. A bátran kimond, kimondja az igazságot, rendeletben is kimondták nyelvi képletek jó magyar nyelvi formák, éljünk vele bátran és fenntartás nélkül. Újabban a kifejezetten nyomósító határozó is igen gyakran vállal nyelvi szerepet, pedig a kifejezetten azt állította nyelvi képletben sem okvetlenül fontos a jelentkezése, a határozottan nyomósító határozó jól helyettesíti. Nem örülünk annak sem, hogy a német direkt, illetőleg magyar megfelelője az egyenesen hangsor is gyakran kap nyelvi szerepet. A direkt vagy egyenesen lehetetlenség nyelvi képletbe inkább beleillenek a következő kifejezések: teljesen, igazán, éppenséggel, valósággal, valóban stb. A tisztára megőrült nyelvi formát is elóg gyakran halljuk. A teljesen határozó egyértelműbb közlést eredményezne. Különben egyesek akkor is nyomósítással ólnak, amikor nem lenne rá szükség, ezért szaporodnak el ezek a nyomósító __ nyelvi formák is: egyszerűen nem igaz. lényegesen jobb, feltétlenül megbízható stb.. stb. Dr. Bakos József a nyelvtudományok kandidátusa nettudomány elevenebb művelése. Az összeírás gyengesége volt, hogy csupán a férfinépesség adatait kérdezte részletesen, a nőkét nem. A nemesség jogai csorbítását látta az összeírásban és nemkülönben abban, hogy katonai közegeket kellett fogadnia otthonában. így II. József halála után, az 1790-es az országgyűlés által megszavazott népszámlálásra nem is került sor. 1802-ben ismét felmerült a népszámlálás szükségessége magyar ezre- dek állításához, de ezt mér csak azzal hagyta jóvá az országgyűlés, hogy a nemesekre ne terjedjen ki. A II. József-féle és az I869-es első hivatalos nép- számlálás közötti időben az egész lakosságra kiterjedő összeírást nem végeztek. Egyenjogúság az összeírásnál Az első hivatalos összeírást 1869-ben osztrák mintára szervezték, lajstromosan végezték az adatfelvételt; folyamatosan írták fel az adat- szolgáltatók nevét, nemét, születési évét, vallását csa- i ládi állapotát, keresetét, | foglalkozási viszonyát szü- * lőhelyét, de például a nemzetiségi hovatartozás kimaradt az összeírásból. Miután ezeket az adatokat decentralizáltan összesítették és a feldolgozás is meglehetősen kezdetleges volt — nem adott teljesen tiszta képet a népességet érintő minden lényeges kérdésről. Az 1900-as népszámlálás az első, amelynél létrejött a két nem összeírási egyenjogúsága. Ezen túl nem külön férfi és női számlálólapon, hanem csupán egy külön kérdés keretében tudakolták az összeírtak nemét. Az 1910-es összeírás ösz- szefüggött a helységnevek törvényi szabályozásával. Korábban ugyanis 826 olyan helynév volt az országban, amelyet több község is viselt, az is gyakori volt, hogy más néven ismerték hivata- ; losan a helységet, mint ahogy a község lakói nevez- . ték. Ez a bizonytalanság . nem kevés zavart okozott a közigazgatásban. Az eddig lezajlott tíz nép- számlálás közül az 1920-asra az iskolai végzettség körültekintőbb adatfelvétele jellemző; a szakképzettséget is behatóbban tudakolták. 1930- ban az önálló iparosokra és kereskedőkre vonatkozóan történt külön adatgyűjtés. Az 1941-es népszámlálásnak a származási és vallási adatok korábbinál is tüzetesebb firtatása ’'olt a sajátossága. A kérdőlapra be kellett vezetni, hogy az illető az 1939. IV. te. értelmében zsidónak tekinthető-e. s hány nagyszülője volt az? Népszámlálás a tervezéshez A következő népszámlálásnak a kialakult gyakorlatnak megfelelően 1950. december 31-én kellett volna lezajla- nia. (A nemzetközi ajánlások is a 0-val végződő évek végén rendezett népszámlálásokat kérik, de a ez a helyi adottságok miatt olykor egy- egy évet eltolódik.) Az első népgazdasági terv az összeírás előbbrehozását tette kívánatossá. A húsz évvel ezelőtti népszámlálás a háborúval kapcsolatos népességmozgást és a földreform nyomán bekövetkezett változásokat vette alaposabban szemügyre. Az 1960-as népszámlálás bővítette a foglalkozási kérdések körőt és elcáfr- ben dolgozta fel a család és háztartási statisztikát. Az ■Hifin néns-á’^lá'ás újításai közé tartozott a lakosság 1 százalékára vonatkozó úgynevezett reprezentatív felmérés, továbbá az. hogy a feldolgozást géoekkel bonyolították le. Nyerges Ágnes (VWß®m-—^ vL^wyelvmőyeles) I
