Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november T„ Moszkva ünnepel Mosvkva Havel József, az MTI tu­dósítója jelenti: A napok óta tartó hava­zás jóvoltából fehér ünnep köszönt a szovjet fővárosra. Ez azonban csak fokozza a moszkvaiak jó hangulatát, akik örülnek a korán érke­zett hidegnek, hónak, hiszen régi jelmondatuk: télen züm­mög igazán szépen a szamo­vár. A város ünnepi díszt öltve várja „ forradalom 52. év­fordulóját. Színes lámpafü­zérek égnek a Moszkva fo­lyó hídjain, a KGST palotá­jában esténként vagy húsz emelet magasságban úgy hagyják égve a fénycsőlám­pákat, hogy a kivilágított ab­lakok a jubileumi 52-es szá­mot formálják. A város kü­lönböző pontjain elhelyezett hatalmas dekorációk a párt és a nép megbonthatatlan egységét a világ kommu­nistáinak összefogását szim­bolizálják; Az évfordulói ünnepi prog­ram rendkívül változatos: csütörtök este a Kreml kong­resszusi palo.ájában megtar­tották a moszkvai városi pártbizottság és tanács ha­gyományos ünnepi ülését. — Péntek reggel a Vörös-téren megrendezik a fegyveres erők hagyományos díszszem­léjét, amelyet Grecsko mar­sall honvédelmi miniszter fogad. A katonai parádét kö­vetően kerül sor a szovjet főváros dolgozóinak felvonu­lására. November 7-én délután a Kreml kongresszusi palotájá­ban az SZKP Központi Bi­zottsága a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány foga­dást ad az ünnep tiszteleté­re. Ezzel a hivatalos», ün­nepségsorozat lezárul, — az ünnep azonban folytatódik a város fényárban úszó terein és parkjaiban, ahol á hólepel ellenére megtartják a hagyományos november 7-i utcabálokat. Koszorúzás! ünnepség Prágában Prag» A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 52. évfordu­lója alkalmából csütörtökön Prágában Gustáv Husák, Old- rich Cernik, Lubomir Strou- gal és Josef Kempny, a CSKP Központi Bizottsága, a CSKP cseh irodája, a csehszlovák kormány, a cseh­szlovák nemzeti front, vala­mint a szövetségi gyűlés ne­vében megkoszorúzták a má­sodik világháborúban elesett szovjet katonák emlékét őr­ző obeliszket. A koszorúzáson részt vettek a Szovjetunió diplomáciai képviselői és a csehszlovák közélet ismert személyiségei. A libanoni—palesztinai megállapodás részletei Rudnyánszky István, az MTI tudósítója jelenti: A hétfőn Kairóban aláírt, de közzé nem tett — libano­ni—palesztinai megegyezés gyakorlati intézkedéseit nem hivatalos értesülések szerint a következő négy pontban lehet összegezni: L A palesztinai ellenál­lók Dél-Ii banánban, Arkuz körzetében állomásozhatnak és szabadon mozoghatnak, ellátásukat és összekötteté­süket Szíriái támaszpontjaik­ról biztosítják. Ez annyit je­lent, hogy a hegyvidéki Ar­kuz körzetét és Szíriát össze­köttetési vonallal, később meghatározandó folyosóval köthetik össze és ezen a fo­lyosón 3 kommandók közle­kedhetnek. 2. A palesztinai menekül­tek táboraiban érvényesítik Libanon szuverén jogait. Je­lenleg 8 nagyobb és több ki­sebb táborban mintegy 250 000 pa'es'tínai menekült éj Libanon területén. Ezek­ben a táborokban csak azok viselhetnek fegyvert, akik a libanoni hatóságoktól fegy­verviselési engedélyt kapnak A Libanon szuverénitásának biztosítására a menekülttá­borokban csendőrállomásokat létesítenek, A palesztinai me­nekültek a táborokból szaba­don átmehetnek az arkuzi körzetbe. 3. A palesztinai ellenállók visszavonulnak azokból a fal­vakból. amelyeket az össze­tűzések során elfoglaltak. Ezek a falvak a libanoni— szfriai határ közelében, Masz­ná körzetében vannak. 4 fa­luról és több kisebb telepü­lésről van szó. A visszavonu­lás fokozatosam történik és két-három nap alatt befeje­ződik. Az összecsapások so­rán fogságba esett Paleszti­nái ellenállókat haladéktala­nul szabadon bocsátják. 4. Libanoni—‘palesztinai vegyesbizottságot hoznak létre azzal a feladattal, hogy biztosítsa az egyezmény vég­rehajtását. A bizottság Beí- rutban ül össze, de szükség esetén másutt is tanácskoz­hat A figyelem most már a gyakorlati megvalósítás felé fordul. Az egyezmény meg­kötésének három pozitív vo­nása máris megmutatkozik. Az első: megszűnt a liba­noni hasztalan vérontás az EAK kezdeményezése és erő­teljes érvelése nyomán. Ez Nasszer elnök számára sze­mélyes siker is. A második: Libanon elég­tétellel fogadhatja szuveré­nitásának megerősítését. A harmadik: a palesztinai ellenállási mozgalom számá­ra igen jelentős diplomáciai siker az a tény, hogy egy arab állam egy vele kötött egyezményben elismeri jogait és vállalja tevékenységének támogatását A megállapodás azért is fontos, mert azzal a Libanonnal kötötték, amely­ben az Izraelt támogató Egyesült Államok befolyása különösen nagy. Tifo Algériában Tito jugoszláv elnök szer­da este 3 tiszteletére adott díszvacsorán kijelentette: a közel-keleti t-rtós rendezés feltétele a megszállt terüle­tek visszajuttatása az arab országoknak. Tito. aki már a délutáni órákban találko­zott Burned'en elnökkel, hangsúlyozta, hogy helyre kell állítani a palesztinai néo törvényes jogait. Beszé­dében utalt az el nem köte­lezett országok tervezett csúcstalálkozójára, kijelen­tette: „a Belgrádban és New Yorkban megtartott elő­készítő tanácskozások bebi­zonyították, hogy minden fel­tétel adott az el nem kötele­zett országok szorosabb és állandó együttműködéséhez”. A jugoszláv elnök közölte, hogy országa nagv jelentő­séget tulajdonit a jövőre Dar Es Salaamban megrendezés­re kerülő újabb előkészítő értekezletnek. A Pravda Nixon beszédéről Moszkva (MTI) A Pravda csütörtöki szá­mában Viktor Majevszkij, a lap szemleároja, kommentál­ja Nixcm elnöknek a viet­nami háborúról elmondott beszédét. „A történelem tanulságos _ leckéi ellenére az Egyesült ’ Államok vezető köreiben még nem kerekedett felül a jó­zanság a vietnami probléma megközelítésében” — írja Majevszkij. „Az elnök be­széde lényegében nem az agresszió megszüntetéséből, a békés rendezésre irányuló reális utak kereséséből indul ki, hanem a megelőző poli­tika folytatásából, az erő po- zóciójából való. diktálás tö­rekvésből a fenyegetésekből és a fő probléma, vagyis az amerikai csapatok Dél-Viet- namból való haladéktalan ki­vonása megoldásának vissza­utasításából” — állapítja meg a szovjet lap. Aki valóban akarja a viet­nami probléma rendezését, annak látnia kell, hogy az út ehhez az amerikai csapa­tok kivonásán keresztül ve­zet A járható utat teljes vi­lágossággal mutatják a VDK kormányának, Dél-Vietnam ideiglenes forradalmi kormá­nyának és a Felszabadítási Frontnak ismert dokumentu­mai — hangsúlyozza kom­mentárjában Viktor Majev- szikij. / » Vietnami tárgyalások Párizs (MTI) Csütörtökön magyar idő szerint 10,30 órakor Párizs­ban megkezdődött a vietnami kérdés békés rendezéséről folyó tárgyalások 41. plená­ris ülése. A prágai felhívásról A PÁRIZSI COMBAT, a világsajtó több más orgánu­mával egyetemben a Varsói Szerződéshez tartozó hét szo­cialista állam külügyminisz­tereinek prágai tanácskozása után kiadott felhívásával el­sősorban az Atlanti Tanács külügyminiszter-helyettesei­nek november 5—6-i érte­kezlete összefüggésében fog­lalkozott Miután a lap ki­emelte, hogy a felhívás „új távlatokat nyitott meg a ke­let—nyugati enyhülés tekin­tetében” felhívta a figyelmet hogy a NATO még ezidén vá­laszolni kíván a prágai do­kumentumra. A LE MONDE részletesen taglalja a prágai felhívás valamennyi vonatkozását, el­ső helyen a varsói szerződés tagállamainak azt a kíván­ságát, hogy az Összeurópai biztonsági értekezlet még 1970 első felében üljön ösz- sze. A lap kommentátora úgy látja, hogy „a felhívás megfogalmazói azért jelöltek meg ilyen közeli időpontot, hogy gyorsítsák a nyugatiak részvételét az előkészületek­ben, s hogy a brüsszeli érte­kezlet résztvevőit arra kész­tessék: konstruktív, ered­ményes munkát végezhet­nek”. „Ennek érdekében ja­vasoltak a Varsói Szerződés tagállamai olyan napirendet is, amely lehetővé teszi a nyugati hatalmaknak, hogy azt elfogadják”. Rámutat a kommentátor, hogy „a felhí­vás pozitív visszhangra ta­lált a világ megannyi táján”. A LONDONI MORNING STÄR ráműtatott, hogy „a Varsói Szerződésben részt­vevő szocialista kormányok konkrét javaslatokkal álltak elő és a javaslatokat úgy tet­ték meg, hogy készeik más el­képzelések megvitatására is”. A lap elvárja, Stewart kül­ügyminisztertől, aki „barátsá­gos hangon beszélt a parla­mentben a biztonsági érte­kezlet szükségességéről, hogy ilyen értelemben is cselekszik majd”. A GUARDIAN vezér­cikke szerint „Gromikonak igaza volt, amikor azt mond­ta, hogy az európai biztonsá­gi értekezletet már jövőre meg lehetne tartani, annál is inkább, mert a legnyilván­valóbb akadályok egyike- másika máris elhárult”. Egy összeurópai biztonsági értekezlet és általában a kérdések tárgyalások útján megoldása annál is inkább az egyetlen járható út, mert mint Karjalainen finn kül­ügyminiszter a bécsi Die Presse-nek adott interjújában is hangsúlyozta „az a politi­kai realitás, hogy az Európá­ban a második világháború után létrejött status quo alapvetően nem változtatható meg új háború nélkül”. Az új háború ellen viszont az európai közvélemény mind erőteljesebben lép fel. A Né­met Szövetségi Köztársaság kormánykörei sem tudják el­utasítani a felhívást. A bonni sajtó közölte a szabad de­mokrata párt sajtószolgálata jelentését, amely az első konkrét bonni állásfoglalás volt, ha nem is az egész kor­mány részéről hangzott el, de az egyik kormánypárt véle­ményét tükrözte. Azét a pár­tét, amelyhez a külügymi­niszter tartozik. „Ha bizonyos részletek előzetes értelmezés­re szorulnak is, a szabad- demokrata párt véleménye szerint, úgy tűnik, — han­goztatta a nyilatkozat —, hogy a javasolt napirendi ESEMENYEK SOROKBAN ATHÉN „Felforgató tevékenység” miatt négy „kommunista be­állítottságú, görög állampol* gárt Ítélt hosszabb-rpvidebb börtönbüntetésre egy athéni katonai bíróság. Nikolasz Anagnosztopuloszt 20 évi börtönre, három társát pedig 2 évtől 15 évig terjedő fegy­házbüntetésre ítélték. A bíró­ság enyhítette néhány olyan elítélt büntetését, akiket még tavaly, Papandreu volt mi­niszterelnök temetésekor le­zajlott tüntetések miatt ítél­tek eL SZÖUL A dél-koreai fővárosban bejelentették, hogy csütörtö­kön hajnalban felakasztottak két dél-koreai értelmiségit, akiket a rendszer elleni ösz- szeesküvés miatt ítéltek ha­lálra. KOPPENHÁGA Á dán rendőrség elkobozta a vietnami dán bizottság bul- letinját amely a szervezet jogi képviselője szerint lelep­lező adatokat tartalmazott a NATO országok vietnami te­vékenységéről. Az ügyvéd közölte hogy a bírósághoz fordul az ügyben. PANAMA A panamai katonai kormány helyreállította azokat a pol­gári szabadságjogokat — a szólás, gyülekezési és sajtó- szabadságot — amelyeket egy évvel ezelőtt Arias elnök megdöntésekor függesztettek fel. A politikai foglyok sor­sáról a nyilvánosságra hozott közlemény nem tesz említést. SAO PAULO A brazíliai rendőrség le­tartóztatott két portugál fér­fit — apát és fiát — akik október 30-án elrabolták egy amerikai filmgyártó cég bra­zil leányvállalata igazgatójá­nak 18 éves fiát és váltság­díjat követeltek érte. A szü­lők csak a követelt összeg felét tudták előteremteni, ezt át is adták, fiuk azonban nem került elő, néhány nap­pal később azonban megta­lálták elhantolt holttestét. A tettesek azzal védekeztek, hogy „pénzre volt szüksé­gük”. MANILA A jövő héten elnökválasz­tások lesznek a Fülöp-szige- teken. A lakosság hangulata feszült, az összetűzéseknek már eddig kilenc halálos ál­dozata van. LONDON Hagyománybs keretek kö­zött ünnepelték az angolok a „lőporos összeesküvés” évfor­dulóiát — a Guy Fawkes Fesztivált. (1606. november 5-én a katolikus Fawkes ve­zetésével összeesküvők meg­kísérelték felrobbantani I. Jakab protestáns uralkodó parlamentjét. Az összeeskü­vőket kivégezték.) Az ango­lok minden évben tűzijáték­kal, petárdák robbantásával emlékeznek erre a napra. Az idén a tűzoltóság több mint 600 esetben vonult ki, egy személy meghalt és ország- . szerte többszáz gyereket ápolnak égési sebekkel a kórházakban. RÓMA Raphael Minichiello, aki az Egyesült Államokból a múlt hét végén érkezett vissza ha­zájába, mégpedig úgy, hogy az amerikai gép pilótáit fegy­verrel kényszerítette eredeti útirányuk megváltoztatására, majd izgalmas hajsza után megadta magát az olasz rend­őröknek, szerdán találkozott védőügyvédieivel. A védők közölték, elsőrendű célkitű­zésüknek tekintik, hogy a fiút ne adják ki az ameri­kai hatóságoknak. Hivatalos kiadási kérelem egyébként még nem is érkezett PRÄGA A csehszlovák rádió veze­tősége megvitatta a rádió 1968. január utáni, 1968. au­gusztusi és 1969. első fél­évében kifejtett tevékenysé­get Az ülésről kiadott nyi­latkozat többek között meg­állapítja, hogy 1968 január­ja után a jobboldali oppor­tunisták befolyására a cseh­szlovák rádió tevékenysége ellentmondásba került forra­dalmi, szocialista és inter­nacionalista hagyományai­val. 1968 tavaszától a jobboldali opportunisták megakadályozr tak a párthatározatok és kü­lönösen a CSKP KB májusi plénuma határozatainak tel­jesítését. Ebben az időszak­ban a csehszlovák rádióban egy kis létszámú jobboldali opportunista csoport tevé­kenykedett, amely befolyá­solni tudta a rádió egész programját. Ebben az időszakban a csoport tevékenységének egyik legjellemzőbb vonása a szovjetellenesség volt, amely különösen nagy erővel jelentkezett a Varsó Szerző­déshez tartozó országok had­seregeinek csehszlovák terü­leten tartott hadgyakorlata idején. A rádió tevékenysé­gében jelentkezett a nyílt nacionalizmus és a legvulgá- risabb szovjetellenesség. A csehszlovák rádió új vezető­sége elemzi a rádió tevékeny­ségét, s egyidejűleg teljes és nyilvános elégtételt ad mind­azoknak az állampolgároknak és családiaiknak, akiket a rádió adásaiban nyilvánosan rágalmazott, megsértett illet­ve terrorizált. Feladatának tartja, hogy helyesen tájé­koztassa a csehszlovák népet, s hogy a CSKP KB legutóbbi plénumainak szellemében a rádió a nép valódi érdekeiért a szocializmus fejlődéséért, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország népeivel való barátságért harcoljon. pontok tárgyalási alapul szol­gálhatnak. Egy jól előkészí­tett konferencia összeülése már önmagában messzemenő politikai jelentőséggel bírna”, — hozzáfűzi azonban, hogy az időpont túlságosan közeli. A FRANKFURTER RUND­SCHAU is hangoztatja, hogy „nem túlságosan reális a javaslatnak az a része, hogy a biztonsági konferenciát már a jövő év első felében tartsák meg. Bizonyos londoni és párizsi tartózkodást is a gyorsaság követelése magya­ráz”. „Irreálisnak” mondja az időpontot, a FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG. Hozzáfűzi ugyanakkor, „he­lyes, hogy Bonn pozitiven fogadja a Prágában elhang­zott indítványokat. Bonnak nincs semmi félnivalója, fel­téve, ha a nyugati szövetség ragaszkodik a tárgyaláson az Egyesült Államok és Kanada részvételéhez.” A lap úgy látja, hogy ennek nem lesz akadálya. A SÜDDEUTSCHE ZEITUNG kiemeli, hogy „mindazokat a kérdéseket, amelyek esetleg megnehezíte­nék a megértést, a prágai fel­hívás nem emlitette meg”, A Varsói Szerződés tagálla­mainak realisztikus és az ér­tekezlet összehívásának fel­tétlen biztosítását célzó ma­gatartására különben a világ­sajtó nagy része felfigyelt. A SCINTEIA, a román párt központi lapja folyamatosan foglalkozik a felhívás érté­kelésével. Legutóbbi cikke részletesen taglalja az erő­szakról való lemondás kérdé-» sének jelentősegét es leszö­gezi azt az álláspontját, hogy „e kérdés megvitatására tett javaslat nagyon helyes és nagyon konstruktív, mivel a két világháborút átélt népek ama óhajából fakad, hogy elkerüljék egy újabb világ­égés lehetőségét”. Rámutat a lap ugyanakkor arra is, mi­lyen szoros összefüggés van az első és a második napi­rend között, mivel az első pont sikeres megoldása egy­értelműen hozzájárulna a földrész országai közötti kap­csolatok normalizálódásához és sokoldalú fejlődéséhez. A belgrádi BORBA válaszol nyugati politikusok halogató kísérleteire és hangsúlyozza, hogy „Európának bátrabban és gyorsabban kell haladnia békéje felé. Egy összeurópai konferencia semmiféle halo­gatása nem lehet hasznos, a halogatás csupán értékes idő elvesztését jelenti.” A szov­jet sajtó közli az APN szem­leírójának kommentárét, több európai kormány ama követelésével kapcsolatosan, hogy a konferenciát alaposan kell előkészíteni. „Ezt az óhajt — hangoztatja a kom­mentár — nem lehet ellenez­ni, de számos olyan példát ismerünk, amikor az alapos­ságra helyezett hangsúly árt magának az előkészítésnek. Még bőven van idő a kétol­dalú és többoldalú megbeszé­lésekre.” A RUDE PRAVO, a csehszlovák párt központi lapja megállapítja, hogy a Varsói Szerződés tagállamai kötelességüknek tartják, hogy „megszabadítsák Európát új háborús konfliktus veszélyé­től, s a békés egymásmellet! élés elveinek alapján lehető­seget biztosítsanak az összes európai államok együtt­működésére, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. Az aitó mindenki előtt nyit­va áll. A prágai találkozó résztvevői hajlandók átülni a kis asztaltól a konferencia nagy kerek asztalához. Csak nyugat európai partnereik válaszára várnak, mivel adottak a feltételek, hogy a szocialista országoknak a konferencia összehívására irányuló, immáron több mint három esztendős törekvéseit siker koronázza.” um '

Next

/
Oldalképek
Tartalom