Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
1967. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Több mint iorint hitel vállalati fejlesztésre Beszélgetés Vékes Sándorral, a beruházási bank megyei igazgatójával Néhány héttel az év vége — egyúttal a gazdasági irányítási reform második esztendeiének lejárta előtt — úgy véltük: időszerű, hogy tájékoztassuk olvasóinkat megyénk beruházásainak pénzügyi helyzetéről, a tapasztalt problémákról és eredményekről. Ezért kerestük fel Vékes Sándort a Magyar Beruházási Bank Szolnok megyei igazgatóját, s kértük, informálja lapunk olvasóit az említett témakörben. Az első kérdésünkre, mellyel a megyében folyó állami és vállalati beruházások pénzügyi teljesítésének állását tudakoltuk, az igazgató elmondta: — Előre kell bocsátánom, hogy a pénzügyi teljesítés a beruházásoknál a valóban elért, műszakilag elismert teljesítés mögött „kullog”. Ez a dolog természetéből adódik: egy-egy építési, vagy szerelési munka bizonyos hányadát nap mint nap elvégzik a kivitelezők. Ez a műszaki teljesítés az úgynevezett készültségi fok, azonban a pénzügyi lebonyolításban, a beruházások finanszírozásában korántsem ilyen naprakész. Az érvényben levő előírások értelmében az adott műszaki teljesítés számlázása csak az adott építési vagy szerelési munka teljes befejezése után lehetséges, ami egyúttal a pénzügyi teljesítést is jelenti. Ilyen értelemben jó dolog, hogy az állami és vállalati beruházások pénzügyi teljesítése 1969. III. negyedévének végén 18 százalékkal magasabb teljesítést mutat mint az előző év azonos időszakában. — Részletesebben mit mutatnak az adatok? — Az éves szinten várható pénzügyi teljesítés 52 százaléka realizálódott az I— Hl. negyedév alatt. Ez azt jelenti, hogy a IV. negyedévben 42 százalékos teljesítésnek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a tervezett 100 százalékos eredményt elérjük. Felméréseink alapján az év végén legfeljebb 90 százalékos teljesítéssel számolhatunk. Ezen belül a legjobb teljesítésre a vállalati beruházási körben, legalacsonyabb megvalósulásra pedig az állami célcsoportos beruházások területén számíthatunk. Az 1968. évi teljesítés tapasztalatai is erre utalnak. — Mivel magyarázható az utóbbi területen ez a számottevő lemaradás? — Az állami beruházásoknál — kivéve az egyedi nagyberuházásokat — általános tapasztalat, hogy a gazdasági-műszaki előkészítés nincs a megkívánt és előírt színvonalon. Az előkészítések tartalmi szintje is sok kívánnivalót hagy maga után, különösen aggasztóak azonban azok a késedelmek és hiányosságok, amelyek az előkészítési tervezési és szervezési munka során bekövetkeznek. Főleg ezeknek a hiányosságoknak a következménye a pénzügyi teljesítésben mutatkozó lemaradás, és csak másodlagos szerepet játszik a kivitelezői kapacitás hiánya. — Valóban? A beruházások színhelyén mindig ez utóbbit panaszolják... — Az állami beruházások előkészítése jelentős tervezői kapacitást köt le. Ez év folyamán e^vre jobban érzékelhető volt, hogy a tervező vállalatok nem tudják kellően kielégíteni az előkészítési igényeket és a kereslet—kínálat közötti feszültség ezen a területen is tartósnak ígérkezik. Ebben a helyzetben is pozitív vonás az. hogy a beruházó szervek egyre inkább áttérnek a hosszab távú fejlesztési tevékenységre, aminek velejárója a gazdasági—műszaki előkészítés iránti igény növekedése. — Hogyan ítéli meg a bank hitelpolitikájának megvalósulását Szolnok megyében? — Az idén a megyei vállalatok az. elmúlt évhez képest alacsonyabb hiteligénynyel léptek fel: az 1968. év azonos időszakában benyújtott 320 milliós hiteligénnyel az idei III. negyedév végéig 245 millió forintot igényeltek. Ennek a 68 százalékát tudtuk teljesíteni, vagyis ösz- szesen 16<8 millió forint az eddigi kihelyezett hitelünk. Ez az engedélyezési arány közel 20 százalékkal magasabb az 1968-as azonos időszaknál. A hiteltámogatás súlyaként megemlítem. hogy napjainkig összesen több mint 320 millió forintot bocsátottunk a vállalatok rendelkezésére a reform kezdete óta. — Milyen hatással van a megye vállalataira a bank eddigi hiteltevékenysége? — Néhány esetben szóvá teszik a hiteligénylő vállalatok, hogy a bank hitelbírálati tevékenysége nem eléggé gyors és rugalmas. E feltevésben esetenként számunkra is van megszívlelendő igazság, de hozzá kell fűznöm, hogy hitelbírálati rendszerünkben alapkövetelmény az összehasonlító jellegű versenyeztetés, ami a döntések érthető késedelméhez is vezet. — Az engedélyezett hitel- volumen 92 százalékát a megyei nagyvállalatok részére juttattuk, s csupán 8 százalékos arányban részesültek ebből a kis és középvállalatok. Egyrészt a bank hitelpolitikája döntően elősegítette a koncentrált fejlesztési tevékenységet, másrészt azonban félő, hogy a túl nagy Kiváló dolgozókat jutalmaztak a Tisza Cipőgyárban (Tudósítónktól) Csütörtökön délelőtt bensőséges hangulatú ünnepség színhelye volt Martfű. A Tisza Cipőgyár dolgozói, a község lakói a gyári lakótelepen lévő szovjet hősi emlékművet koszorúzták meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójának tiszteletére összehívott mun- kásgyűlé'en Kiss Lajos a gyár vezérigazgatóig mondat ünnepi beszédet. Ezután Pados János igazgató őrnek és Szabó Attila a KISZ bizottság titkára k'timte'éseket, jutalmakat és dicsérő okleveleket adott át c-inege Lajos honvédelmi miniszter a kiváló polgári munkáért négy gyári dolgozónak „Honvédelmi érdemérmet”, a KISZ Központi Bizottsága ped!g három dolgozónak dicsérő oklevelet adományozott. Ismét szaporodott Martfűn a „kiváló újító”-k száma: ketten ezüst, ketten pedig bronz jelvényt kaptak. A könnyűipari miniszter nevében Pados János húsz martfűi és három kunszentmártoni gyáregységben dolgozónak nyújtotta át a „Könnyűinar kiváló dolgozóba” kitiintetést és iutalmat. Szorgalmas munkájáért tizenkilenc c'pőgvári munkás kapott pénzjutalmat az ünnepségen. S. J. koncentráció veszélyezteti a kis és középvállalatok fejlesztési lehetőségeit. Hangsúlyoznom kell, hogy a bank hiteltevékenysége nem meghatározó a fejlesztési munkában, csak viszonylag szűk sávban befolyásolja a vállalatok elhatározásait a központi fejlesztési koncepciók irányában. — Hogy fest ez a gyakorlatban? — Említettem, hogy az idén eddig közel 170 millió forintot bocsátottunk a vállalatok rendelkezésére, beruházás} hitel formájában.. Ez az állami és vállalati össz- volumennek — ami 1.5 milliárd — csak mintegy 11 százaléka. Még az előző kérdéshez kapcsolódva, el kell mondanom, hogy a vállalatoknál egyre nagyobb gondot jelent az igen feszített törlesztési kötelezettség. Ügy tűnik: ez már-már gátja is — mintegy 2—3 év távlatában — a jövőbeni fejlesztési lehetőségeknek. — Hogyan? A kezdet kezdetén túlbecsülték talán fejlesztési lehetőségeiket a vállalatok? — Inkább egy ismert ellentmondásról van itt szó, a termelési, piaci igények és a tényleges pénzügyi fejlesztési lehetőségek között. A korábban állami finanszírozással indult beruházásoknak a reform időszakában történő befejezése, az ezzel kapcsolatos pénzügyi terhek is számottevően behatárolják az új vállalatfejlesztési lehetőségeket. Ugyanakkor az ál- lami költségvetés helyzete megkívánta a kihelyezett hitelek feszített ütemű visszafizetésének biztosítását. — Miként jellemezhető ezek után a vállalatok helyzete általában? — Elsősorban a nagyvállalatok esetében tapasztalható nagyobb mérvű eladósodás. A fejlesztési alap képzésének forrásai ugyanis — tapasztalataink szerint — nem kellően differenciáltak az egyes iparágak között. Ennek következtében a jelentős állóeszközökkel funkcionáló vállalatok viszonylagos előnyben vannak olyan kisebb cégekkel szemben, amelyeknél a nyereségképzésben a munkaigényesség dominál. Ennek folytán az utóbbiak fejlesztési lehetősége éppen csak a létfenntartást biztosítja. Ilyen feltételek között a kis és középvállalatok általában még hiteltámogatással sem, míg a nagyvállalatok csali a feszített ütemű törlesztés lejártával gyakorlatilag 2—3 év múltán kezdhetnek majd nagyobb fejlesztési akciókat. — Mit várhatunk a jövőtől e tekintetben? Arra utalnék mindenekelőtt, hogy ez az időszak a negyedik ötéves terv előkészítésének, hatékony megalapozásának, valamint a gazdasági reform kibontakozásának az időszaka. A beruházási tevékenységben mutatkozó jelenségeket is ennek megfelelően kell értékelni. Bizonyos „időszaki” jelleget viselnek magukon. Ezzel együtt is alkalmasak arra. hogy a jövő megalapozásához szükséges intézkedések hatékonyságát biztosítsák. Magyar István Német tévések a Tisza menti V egyimű vekben A szolnoki Tiszamenti Vegyiművekbe érkezett az NDK televízió stábja. Filmet készítenek a gyárról, amely évente 75 ezer tonna műtrágyát gyárt, amellett pedig az ország kénsavterme- lésének 74 százalékát adja. A filmesek meglátogatnak mezőgazdasági üzemeket is, amelyekkel a vegyiművek kapcsolatban van. TÁVIRAT TALLINNBÓL CSÁKI ISTVÁN elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága első titkára KEDVES ELVTÁRSAK! Az Észt Kommunista Párt Városi Bizottsága, a Tallinni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és Tallinn város lakosai nevében fogadják forró üdvözletünket önök és Szolnok város minden lakosa a Nagy Októberi Forradalom 52. évfordulója alkalmából. Mindenkinek jó egészséget és nagy sikereket kívánunk a kommunizmus, a szocializmus építésének nagy ügyében. Vajno Vjöljasz iohannesz Unduszk Miért csökken a háztáji állatállomány? Nem gazdaságos? Nőtt a kényelemszeretet? Tiszaszöllősi tapasztalatok LAPOZGATUNK A STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSEIBEN, NÉGY ESZTENDŐ ADATAIT HASONLÍTHATJUK ÖSSZE A TISZAFÜREDI JÁRÁSBAN. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY LÉTSZAMA RENDKÍVÜL VÁLTOZÓ. A SZARVASMARHÁK SZÁMA — EZEN BELÜL A TEHÉNLÉTSZÁM FOKOZATOSAN EMELKEDIK, A SERTÉSEKÉ VISZONT CSÖKKEN. EZ ÉV MÁRCIUS 31-ÉN A JÁRÁSBAN 4 EZERREL KEVESEBB VOLT A SERTÉS, NÉGYSZÁZZAL KEVESEBB A KOCA, MINT 1966-BAN VOLT. A TEHÉNÁLLOMÁNY 5,8 SZÁZALÉKKAL NŐTT. Ezek a közös és háztáji gazdaságok összesített adatai: Ha külön vesszük a szövetkezetek adatait, a koca- és tehénállomány is emelkedő tendenciát mutat. Ám a közös gazdaságok állománya nem tudja ellensúlyozni a háztájiak állandó csökkenését. A háztáji állomány csupán Abádszalókon emelkedett a járásban. Külön vizsgáltuk Tiszaszől- Iős község állatállományának alakulását. A községben jól működik a Petőfi Termelő- szövetkezet. Bár az előző évhez viszonyítva ennek is csökkent az állatállománya. A tehénlétszám 87,1. a kocáé 87,7 százaléka az 1968. évinek. A háztáji és kisegítő gazdaságokban a csökkenés jóval nagyobb arányú. Az utóbbi három év adatai szemléltetően mutatják ezt. A tsz-taeok háztáji gazdaságában 1967-ben 145 helyen tartottak szarvasmarhát, (ebből 120 helyen tehenet) 355 helyen sertést (ebből a koca 138). A kívülállóknál 21 helyen volt tehén, 121 helyen sertés (koca 25). Ez év március 31-én a tsz tagok 135 helyen tartottak szarvasmarhát (tehenet 116 helyen), sertést 346 háznál (kocát 99 családnál). A kívülállók tehénállománya tizenkettőre csökkent, már csak 102 helyen volt sertés (koca 17 családnál). A baromfitartásnál hasonló a helyzet. 1966-hoz viszonyítva tsz családok 3 ezerrel, a kívülállók 1400-al kevesebb baromfit tartottak ez év március 31-én. A Petőfi Tsz-ben 541 család dolgozik, a már említett adatokból kitűnik, hogy a tsz-csűádok egynegyede tart csak tehenet. Kocát még egyötöde sem. Vajon mi az oka a visszaesésnek? Talán takarmányhiány, áruértékesítési gond, avagy a kényelem- szeretet? A Petőfi Tsz-nek 500 hold a legelője, melyből 120-at öntöztek. Ezen csak a háztáji állatok és kívülállók jószágai legeltek. Egészen minimális. szinte filléres térítés ellenében. A főagronómus szerint még a pásztor munkadíját sem fedezte. őt ugyanis ,a tsz fizette. Takarmány tehát bőven van, ez semmiként sem indokolja az állomány csökkenését. Az árunak piaca is van. A községi tanácsnál hallottam: nagvon nehéz a községben tejet kapni a házaknál. Az ellátás rosszabb a városinál. A 6 hetes malacok párját legutóbb 1050 forintért adták a tiszafüredi piacon. Ide hordják el a háztáji és kisegítő gazdaságokból a jószágokat Havonta 70—80 jár- latot állítanak ki a tanácsnál. Tehát a piac is kedvező, az árak magasak. Az állomány csökkenés fő oka a kényelemszeretet. A tsz-ben tavaly 22 ezer 500 forint volt az egy tagra jutó évi átlagjövedelem. Az idén ennél is több lesz. Fiatalok nem igen tartanak jószágot, nem bajlódnak vele. Inkább későbben kelnek, s este a televíziót nézik, az idősek kiöregszenek. Kálmán Imre a háztáji bizottság elnöke mondta: az egyik cimborám is most adta el a tehenét. nem vesződik vele, beteges. A háztáji gazdaság termelését még sokáig nem nélkülözheti a népgazdaság. A csökkenést a fogyasztók sínv- lik meg. Épp ezért gyorsabb ütemben kellene előbbre haladni a közös állomány fejlesztésében. S közben egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a háztáji állomány csökkenéséről. Máthé László EGY ÜZEMBŐL KÉT TELEVÍZIÓ A Tiszamenti Vegyiművek KISZ bizottsága és az üzem szocialista brigádjai csatlakoztak a televíziót az iskoláknak mozgalomhoz és egy- egy Viktória tv-készüléket vásároltak. Az üzemi KISZ bizottság a vezsenyi általános iskolának. a szociabsta brigádok képviselői pedig q tiszavár- konyi vasút tanyai iskolának adják át november 10- én a készülékeket. Pártmunkások, tanácsi vezetők és dolgozók kitüntetése Bensőséges, megkapó ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt a megyei tanács vl terme. Azok gyülekeztek ott, akik jó munkájuk és eredményeik elismeréseként kitüntetésben részesültek. Csáki István az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára a párt-végre- hajtóbizottsága és a megyei tanács vb nevében meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket. Majd megemlékezett a Naay Októberi Szocialista Forradalom 52. és fel- szabadulásunk negyedszázados évfordulójáról. Ezután Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke elsőként a kisújszállási Bakó Kálmánnénak és a szolnoki Dikó Imrének adta át a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott „Szocialista Hazáért Érdemrend”-eb. A Műnk- érdemrend arany fokozatát Szekeres László, a jászberényi járási pártbizotb, °ág első titkára a Parlamentben, Sári Miháln a megyei pártbizottság osztályvezetőié a tegnapi ünnepségen vette át. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát Szűcs János a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkára, Szabó József, a megyei párt- bizottság munkatársa és Szurmai L a jós, a besenv-r szögi községi tanács vb-elnö- ke kapta. Bakos Mihály, a törökszentmiklósi járási tanács vb elnökhelyettese. Bartók Karoly, a tiszafüredi községi pártbizottság titkára. Bárdos István, a jászberényi városi tanács vb-titkára, Jánosi Imre, a szolnoki járási pártbizottság munkatársa. Tolna Károlyné, a megyei párti" zottság adminisztrátora, Z.s: vák László, a törökszentmiklósi városi pártbizottság osz- tálvvezetőie a Munka Érdemrend bronz fokozatának birtokosa lett A ..Kiváló Pénzügvi Dolgozó” kitüntetésben ketten, a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” kitüntetésben egy személy részesült. Az ..Állam i ga zga tás K * váló Dolgozója” kitüntetést tizenegyen kapták meg.
