Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 5. Először, másodszor és har­madszor is a riport- és dokumentunifilmek! Az el­múlt héten övéké volt a fő­szerep. A közélet kérdéseit Ebédszünet Üjabb riport Vésztőről, ahol, mint az első riport­ból már megtudtuk, 400 ci­gánycsalád életsora forog kockán. Annak idején Balogh Mária eléggé „rámenősen” tárta fel a vésztői téglaége­tő körüli állapotok tartha­tatlanságát, most „csak” ar­ra volt kíváncsi — s vele együtt mi is —, azóta szü­letett-e érdemleges megol­dás. Lesz-e kenyerük — ott­hon — továbbra is a tégla­égető cigányoknak, vagy pe­dig mehetnek, ki-ki, amer­re lát. A riportert ezúttal nem vezette indulat, csak a tények objektív rögzítésének izgalmasan, színesen, szenve­délyesen feldolgozó vagy éppen csak felmutató — do­kumentáló — televíziós „műveké”! l szándéka. De a tudomásul­vétel korántsem jelentett be­lenyugvást: riportja a szá­monkérés könyörtelen ere­jével hatott. A kamara pe­dig árgus szemekkel figyel­te azoknak az arcát, tekin­tetét, akiknek tenniük kel­lene, vagy kellett volna a hó­napok óta tartó, emberségesnek nem nevezhető huzavonában. Mi van az arcukra írva, mit mond 3 tekintetük? A visz- szafogott, stílusos riportfilm végül is megtette a magáét, s a televízió közreműködése nyomán a vésztői tanács is megtalálta a megoldást. Mi nézők pedig -A tanulságot. Emberséggel Sok mindenre mondja rá az ember: csak akkor hi­szem, majd ha látom. Nos, ez illik Gáti Tamásné ese­tére is. Róla sem hittük vol­na el, ha a televízió képer­nyőjén nem látjuk, hogy la­kása egy elárvult kapualj. Itt talált rá a kamera is. miközben a hétköznapokban megnyilvánuló demokratiz­must kutatta, kereste. Külö­nös kálvária állomásai vil­lantak fel előttünk, s kese­rűen tapasztalhattuk, hogy a bürokrácia útvesztőiben, hogy tűnik el, hogyan vész el az emberség. A legfájdalma­sabbnak azonban mégis azt Szülőföldem, Nem sokan vannak, akik elszakadva szülőföldjüktől, még évtizedek múltán is olyan ragaszkodással lenné­nek szülőhelyükhöz, mint Erdei Ferenc Makóhoz. Ezt a ragaszkodását tárta elénk egy megragadóan szép, lírai, de ízig-vérig mai szemléletű televíziós vallomásban. Ahogy Makó öreg utcáit, patinás középületeit bemutatta, aho­gyan a fejlődő szülőváros gondjait szóba vette, aho­gyan végigvezetett bennün­ket az egykori Maros-parti megyeszékhely múltján és jelenén — áradt abból a mérhetetlen rajongás de a gondos féltés is, az odaadó érezhettük, hogy a bajba ju­tott emberen még ott is üt­nek, ahonnan támogatási várhatna; munkahelyén igaz­gatója jutalmazott 'személy­zetis múltja ellenére rásüti még a rendszer elleni izga­tás pecsétjét is. Felkavaró, gondolatokat indukáló do­kumentumfilmet készített a csoportnyi alkotó; s ez első­sorban annák köszönhető, hogy semmiféle megalkuvás nem gátolta őket a tények feltárásában. (Kérlelhetetlen logikával készült filmjükben szerettük volna látni Gáti­né főnökét is.) Makó ragaszkodás, ugyanakkor a maradiságon érzett bosszú­ság, bosszankodás. Nem kri- tikátlan rajongás az ahogyan Juhász GJyula, József Attila városát puritán, költőiségű, de áradó vallomásában a képernyőre varázsolta, a va­lóság igézetével. Példásan szép televíziós program volt, — operatőr-rendező Magyar József —, s a tévé jóvoltá­ból most már Erdei Ferenc neve a hagyma és Jeruzsá­lem mellett végképp össze­forrt Makóval; A kiemelt programokon túl, más előjellel mint a fentiek egy tévéfilm, — ere­deti bemutató — A Krisztina szerelmese ad okot a megemlítésre. Ugyanis régen láttunk ba- nálisabb történetet, mint ez a maiság köntösében tet­szelgő Esztergályos-film volt. De igaztalanabbat sem a mai fiatalság életéről, gon- dolkocfésmódjáról; arról, hogy hogyan vélekednek a szere­lemről. Esztergályos be akar­ta mutatni, hogji akik azt hiszik, hogy a mai fiatalság­ban nincs meg a tiszta, a nagy szerelem utáni vágy, azok alaposan tévednek. Lám. itt ez a derék bölcsész! Addig nem nyugszik, amíg meg nem találja Krisztinát, akit ugyan csak egyszer lá­tott, de akinek a kék bár­sonyszalagját nem tudja fe­ledni. Micsoda nagy szere­lem! Hiába vannak körülöt­te az ajándékozó kedvű csi­nos lányok neki csak Krisz­tina kell igazából. A többi­vel csak „úgy” foglalkozik. Szüntelen csak azt hajtogat­ja, hogy meg kell keresnie Krisztinát. S már-már hi­szünk a szerelmes fiatalem­ber érzelmi „megtisztulásá­ban”, de korai az örömünk. Krisztina nem megy bele semmiféle őrültségbe. így a mi fiatalemberünk egy csak- azértis háztáji sztriptízben 1 A Szolnok, 1 Postahivatal postai kézbesítőket és alacsonynyomású ka­zánfűtői vizsgával ren­delkező fűtőket vesz fel. — Jelentkezés a főnöki Irodában. dühöngi ki magát, s a ki- 6zolgálónővel „vigasztalódik” csak „úgy”, akinek persze előbb kék bársonyszalagot adott. De még ezután is hangoztatja hősszerelmesünk: hogy szüksége van az igazi szerelemre. Állítólag azért, mert ifjúsága útján elérke­zett ahhoz a pillanathoz, amikor már minden perccel el kell számolnia önmagá­nak. Vége a felelőtlenség­nek, jöjjön a felelősséggel teli, komoly élet. Meg akar változni s ehhez kellett vol­na neki Krisztina És még keli ii. Kár lenne taglalni tovább: közhelyekről van itt szó. Olyan kijelentések hang­zanak el, melyeknek semmi lélektani alapjuk. Divatfrázi­sok. így a szerző-rendező ál­tal bekalkulált erkölcsi mon­danivalóból filmjében sem­mi sem lesz, legfeljebb a két „ágyjelenet” részletei maradnak meg emlékeze­tünkben és természetesen az ingyen sztriptíz. Ennél pedig egy tévéfilmtől többet vá­runk. Röviden A szombat este látott két novellafeldolgozás közül A stewardess bizonyult sike­rültebbnek. Néhány finom megfigyelés az emberi ter­mészetről, és a csinos, ro­konszenves Álla Gyemidova megnyerő játéka adják a képernyőrevitei fő értékeit. A hét színvonalas komoly­zenei műsoraiból is kiemel­kedett Verdi Requiemjének televíziós változata. A neves francia filmrendező — Hen- ri-Georees Clouzot — mes­teri módon komponálta meg a muzsikához illeszkedő képi- strukturát. V. M. Arany, ezüst, Időnként sorba állnak az emberek az ezüstfelvásárló helyeken és eladják feles­leges ezüstholmijukat. Érde­mes, mert felemelték az ezüst árát, mivel növekedett a világpiaci értéke is. Va­jon mi az oka .az áremelke­désnek ? A nemesfémek — klasszi­kus szerepkörükön túl —, az ipar és a tudomány szolgá­latában napjainkban már szinte nélkülözhetetlenek, amilyen, mértékben fejlődik az ipar, annak arányában nő újszerű alkalmazásuk. Ma. amikor már arany­pénz nincs forgalomban, az arany egyik fő fogyasztója Ha az űrhajós kabinabla­kait rendkívül vékony arany­réteggel bevont üvegből ké­szítik. ez védelmeit nyújt az asztronauták számára az inf­ravörös és ultraibolya suga­rakkal szemben. De arany- filmmel bevont üveggel ol­dották meg a repülőgépek és versenyautók szélvédő üve­geinek a tökéletes jég- és páramentesítését is, úgy, hogy A kémikusok is az ara­nyat hívják segítségül, ami­kor nagyon agresszív közeg­gel dolgoznak. Ezt teszik pl. a 235-ös és a 238-as urániao- tópok szétválasztásánál. Az orvostudomány is sok ara­nyat használ fel. Nemcsak a külföldön — káros mellék­hatásai ellenére — forga­lomban levő aranytartalmú gyógyszerek, illetve a pótfo­gak és koronák jönnek szó­ba, hanem ma már arany érprotéziseket és radioaktív aranyizotópokat is alkalmaz­nak az orvosi gyakorlatban. A textil- és kerámiaiparban festékek alkotója, a nyomda­ipar a könyvek gerincének a nyomására használja az ara­nyat. természetesen még mindig az ékszeripar. Előnyös tulajdon­ságai (levegőn nem oxidáló­dik, savak nem oldják) miatt azonban igényt tart rá az elektrotechnika, a félvezető­gyártás, a rakétatechnika, de számításba jön a lézerek, és a tüzelőanyag cellák tovább­fejlesztésénél is. Technikai alkalmazásai során csak nagyon ritkán használják az aranyat tömör formában, többnyire bevona­tot készítenek belőle galva­nizálással, ráhengerléssel, vagy rágőzöléssel. Századmil- liméterekben kifejezhető vé­konyságú réteget hoznak így létre az anyagok felületén. a fémréteghez villanyáramot csatlakoztatnak. A félvezetőipar ötkilences tisztaságú (egyezred százalék szennyezettségű) aranyat fo­gyaszt — nem is keveset. Jó vezetőképessége és oxidáció­mentessége folytán ideális érintkező anyag. Az integ­rált áramkörök készítésénél nem kisebb az arany jelentő­sége, de jól bevált kondenzá­tor- és ellenállásanyagként is. A világ ezüst-termelésének kb. egyharmadát ma is pénz­verésre használják fel. De nagv fogyasztója az ezüstnek a fényképészeti ipar is. A fényképező lemezek, filmek és papírok fényérzékeny ré­tege ezüst vegyül etekből áll. Az ezüstre ezenkívül csak­nem minden érvényes, amit az aranyról elmondtunk. Az erős savak oldják ugyan, mégis kitűnik kiváló korró- zióállóságával. Az ezüst a legnagyobb hő- és villamos- ságvezető-képességű fém. s az arany után a legjobban nyújtható. Felhasználási te­rülete igen széles körű. Labo­ratóriumi tégelyek előállítá­sára éppúgy használják, mipt rádiókondenzátorok. villamos biztosítékok készí­tésére. kitűnően alkalmas tükrök és hőpalackok bevo­nására. Az ezüst erősen baktéri­umölő anyag, ezért gyógyá­szati haszna nagyobb, mint az aranynak. Vékony ezüst­fóliát hoznak forgalomba kötszerként, valamint ezüst­tel impregnált mullpólyát. Újabban az ezüst-aeroszolo­kat nátha és szamárköhögés ellen ajánlják az orvosok. Kí­sérletek folynak víz- és üdítőitalok kismennyiségű ezüsttel történő csíramentesí­tésére. tartósítására is. Pótolhatatlan szerepkör A platina az eleinek gya­korisági listáján a 62. he­lyen áll, gyakoribb mint a jód, a kadmium. az arany, az ezüst vagy a higany. Magas árát az indokolja, hogy rend­szerint más fémekkel együtt fordul elő, s a nagy tiszta­ságú előállítás'költséges fel­adat. Ipari alkalmazása évről évre bővül. Orvosi eszközök­höz. fogorvosi célokhoz, csé­szék. tégelyek, huzalok, leme­zek. elektródok, villamos­érintkezők gyártásához egy­aránt használják; Nem nagyon kemény, de elég szívós fém a platina, s ezért talált pótolhatatlan sze­repkörre a műszáliparban is, ahol a hajszálnál vékonyabb furatokkal ellátott fonófeje- ket készítik platinábóL Az arany, az ezüst, és a platina egyre több ipari és tudományos alkalmazása várható a jövőben, s mivel lelőhelyeik száma korláto­zott, valószínűleg még to­vább növekszik értékük. Aranyréteg az infravörös sugarak ellen Aranyat segítségül A világ legdrágább felesége Amire Onassis nem számított — Egymillió ide, egymillió oda — Négyezer dolláros ruhák — Jacqueline asszony nem változott — Lépten-nyomon Pinkerton A Jadk Anderson—Fred Spark amerikai riporter-ket­tős ..szenzációval” szolgált az Onassis házaspárról, ponto­sabban szólva Jacqueline Kennedy, azaz Onassis as­szonyról. Az említett ripor­terek ugyanis hiteltérdemlő adatok alapján kiszámították, hogy Jacqueline asszony a világ legdrágább felesége. Már a házasság első évében kerek húsz millió dollárjába került a multimilliomos Onassisnak. Pedig az Anderson—Spark kettős ebbe az összegbe még Csak nem is számította bele az esküvővel kapcsolatos ki­adásokat, sem a házassági ajándékokat, hanem csupán a házasság utáni kiadásokat tüntette fel. A legnagyobb kiadási tételek a követkeaők voltak: — A házasság első évében Jacqueline asszony több mint 4 millió dolár értékben vásá­rolt magának ékszereket Athénben, Párizsban, New Yorkban és másutt. — Ugyancsak az első évben teljesen kicserélte garde- robe-ját és telezsúfolta azt a legkülönbözőbb alkalmakra készült új ruhák és öltözé­kek tucatjaival, a Párizsból megrendelt öltözékek mind­egyike átlagban 4 ezer dol­lárba került. — Jacqueline asszony s negyvenedik születésnapjára ..különleges” gyűrűt kért a férjétől. Azt is megkapta. Pompás gvémántgyűrű volt, annyi karátos, ahány éves Jacqueline. — Az űj asszony nyomban a házasságkötés után elköl* tött 100 ezer dollárt, amikor Onassis luxusvillájában be­rendezkedett. Az volt az első dolga, hogy a remek bútoro­kat mind egy szálig kido­batta és újjal cserélte ki, amelyet közvetlenül New Yorkból repülőgépen szállít­tatott. Az ok: a régi bútort annak idején Onassis asz- szony egykori barátnője, Ma­ria Callas választotta ki... ☆ Az amerikai újságok bőven írnak Jacqueline asszony dol­lár-könnyelműségéről, és em­lékeztetnek rá, hogy volta­képpen „nincs új a nap alatt”: Jacqueline már ejsö házassága idején ilyen volt, és ezért nemegyszer nézet- eltérései támadtak elnök­férjével, valamint a Kenne- dy-családdal, amelynek va­gyonát az Egyesült Államok­ban 700 millió dollárra be­csülik. Az őszi amerikai hangle­mezpiacnak már megvan a „bestsellere”: egy szatirikus lemez, amelyen két színész és egy színésznő a multimil­liomos Onassis es Jacqueline sajtóértekezletét parodizálja, íme néhány részlet belőle: — A riporter: — Milyén volt a nászéjszakájuk? Onassis asszony: — Pom­pás... Azok a gyönyörű vi­rágok... Azok a remek éte­lek... No meg a világ minden részéből összese reglett ven­dégek... Közben, mintegy a háttér­ből, Önaisis sóhaja hallható: — Egy millió háromszáz- nyolcvanezerhétszsztíz dol­lárba került... A riporter: — S milyen volt a nászút? Onassis asszony: — Először világkörüli hajóutat tettünk, majd repülőgépen északra utaztunk... Onassis: (halkan, mintha magában számolna): — Hat­millió hétszáznegyvennégy- ezerötszáztizenkilenc dollár... A riporter: — Kiket hív­tak meg a bét végén sorra kerülő gálapartyra? Onassis asszony: — Nos... eljön a perzsa sah a felesé­gével, ott lesz a milliomos Paul Gentty... Onassis: (ismét számol): — N yolcszázötvenha tezerhárom- százharmincegy dollár... Onassis asszony: — ...ezen­kívül eljön Lee, a nővérem, s férje Radziwill herceg... Onassis: — Hat dollár és nyolcvankét cent... A riporter utolsó kérdése így hangzott: — Voltaképpen mit vár a jövőben a házasságától? Onassis asszony: — Egy­milliárdnyoleszázhuszonki- lencmillióhétszázötvennyolc- ezerháromszázhuszonegy dol­lárt és öt centet... Bár paródiáról és szatíráról van szó, a megfigyelők vé­leménye szerint epésen meg­rajzolja Jacqueline második házasságának ..dollárportré­ját”. Sokak szerint merőben dollár-házasságról van sző. Arisztotelész Onassisnak azonban egyelőre még van dollárja... A zajártalom ellen A zajártalom századunk ci­vilizációs betegsége. A tech­nika fejlődése, a fokozott iparosodás. a közlekedési eszközök számbeli növeke­dése, a sugárhajtású repülő­gépek elterjedése stb. mind hozzájárul a zaj keletkezésé­hez. Egy ideig még orvosi kö­rökben, is az a nézet alakult ki. hogy a zajokat egysze­rűen meg kell szokni. Napja­inkban azonban már egysé­gesen elismerik azokat a kö­vetkezményeket, amelyekkel az emberi szervezetnek a zaj hatására szembe kell néznie. A szív által kilökött vér­mennyiség a lárma hatására rendszerint, csökken- Vérünk és az élethez szükséges egyéb nedvek körforgása zaj ese­tén további akadályokba üt­közik. a bőrnek a vér ellá­tása süllyed. A rajos üze­mekben, gyárakban az or­vosok a perifériális körfor­gási tünetek, nagy százalékát állapították meg. a raj hatá­sára magasabb lesz a vér­nyomás, ingerlékenyebb lesz az ember, orvosi szempont­ból a lárma negatív hatása ma már bebizonyított tény. A zajártalom természetesen nemcsak az ember egészségét érinti károsan, de csökkenti munkateljesítményét is. A szakkörök az orvosok inté­sére ma már felismerték an­nak szükségességét, t-^gy a jövőben az üzemekben és az utcákon halkabb legyen az éleit. Ehhez azonban hosszú időre van még szükség. Ki kell szorítani a robbanómo­torokat a közlekedésből, vagy legalábbis megfelelő hang­tompító szerkezetről gondos­kodni. repülőtereket kell át­telepíteni, illetve megoldani a sugárhajtású gépek hangtom­pítását. Napjainkban a küz­delem két fő fronton folyik a raj ellen. Részben az épí­tészetben kutatnak olyan tompító anyagok után, amer, lyeket önként rezgő anyagok­ba hordanak fel, hogy ilymó- don megakadályozzák a lár­ma kisugárzását A porózus anyagok jelen­tősen csökkentik a légzörejt. A parafa és az üveggyapot 6zintén tompítja a ra.it. ép- penúgy. mint a könnyűbeton és a farostlemez. Az építé­szetben ezeken kívül külön­féle lemezeket, gyékényt lehet a vakolat mellett rajszigete­lésre felhasználni. Mit lehet tenni orvosi, te­hát gyógyászati téren a zajártalom ellen? Egy svájci orvos két éven keresztül kísérletezett A-vi­taminnal a zajártalom gyó­gyítására. Pácienseinek na­ponta 100 000 egység A-vita- mint adott. A sváici orvos azt tapasztalta, hogy az A- vitamin kúra a rajokkal szemben a páciensek hallá­sát ellenállóbbá tette, egv- ben csökkentette a kóros fá­radtságot. bár a normális fül hallási küszöbét az A-vita­min nem változtatja meg. Az orvos szerint napi 100 000 egység A-vitamin fo­gyasztása után az emberi fül gyorsabban alkalmazkodik a kisebb hangereiű tónusokhoz és a kritikus intenzitású za- iok okozta normális elfára­dásból hamarabb tér magá­hoz. Az volt a tanasztalata, hogy az A-vitamin az em­lített dózisban a kritikus zajszintet 1015 decibell-lel növelte meg. A feltételezés szerint az A-vitamin kúra a fülben olyan am—- képzé­sét idézi elő, amely a hallás alkalmazkodását javítja és egvben védelmet nyújt a kritikus szintű rajok ellen. Szakmai szempontból érde­kes a sváici orvos kísérlete, bár a megoldás ezen a téren inkább a rajok csökkentésé­re kell. hogv kiterjedjen, nem pedig az emberek orvosikéi zelésére a zajártalom ellen« E. ti I a CT^Ikíperwvswe IjJ ELŐTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom