Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-05 / 257. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 5. Először, másodszor és harmadszor is a riport- és dokumentunifilmek! Az elmúlt héten övéké volt a főszerep. A közélet kérdéseit Ebédszünet Üjabb riport Vésztőről, ahol, mint az első riportból már megtudtuk, 400 cigánycsalád életsora forog kockán. Annak idején Balogh Mária eléggé „rámenősen” tárta fel a vésztői téglaégető körüli állapotok tarthatatlanságát, most „csak” arra volt kíváncsi — s vele együtt mi is —, azóta született-e érdemleges megoldás. Lesz-e kenyerük — otthon — továbbra is a téglaégető cigányoknak, vagy pedig mehetnek, ki-ki, amerre lát. A riportert ezúttal nem vezette indulat, csak a tények objektív rögzítésének izgalmasan, színesen, szenvedélyesen feldolgozó vagy éppen csak felmutató — dokumentáló — televíziós „műveké”! l szándéka. De a tudomásulvétel korántsem jelentett belenyugvást: riportja a számonkérés könyörtelen erejével hatott. A kamara pedig árgus szemekkel figyelte azoknak az arcát, tekintetét, akiknek tenniük kellene, vagy kellett volna a hónapok óta tartó, emberségesnek nem nevezhető huzavonában. Mi van az arcukra írva, mit mond 3 tekintetük? A visz- szafogott, stílusos riportfilm végül is megtette a magáét, s a televízió közreműködése nyomán a vésztői tanács is megtalálta a megoldást. Mi nézők pedig -A tanulságot. Emberséggel Sok mindenre mondja rá az ember: csak akkor hiszem, majd ha látom. Nos, ez illik Gáti Tamásné esetére is. Róla sem hittük volna el, ha a televízió képernyőjén nem látjuk, hogy lakása egy elárvult kapualj. Itt talált rá a kamera is. miközben a hétköznapokban megnyilvánuló demokratizmust kutatta, kereste. Különös kálvária állomásai villantak fel előttünk, s keserűen tapasztalhattuk, hogy a bürokrácia útvesztőiben, hogy tűnik el, hogyan vész el az emberség. A legfájdalmasabbnak azonban mégis azt Szülőföldem, Nem sokan vannak, akik elszakadva szülőföldjüktől, még évtizedek múltán is olyan ragaszkodással lennének szülőhelyükhöz, mint Erdei Ferenc Makóhoz. Ezt a ragaszkodását tárta elénk egy megragadóan szép, lírai, de ízig-vérig mai szemléletű televíziós vallomásban. Ahogy Makó öreg utcáit, patinás középületeit bemutatta, ahogyan a fejlődő szülőváros gondjait szóba vette, ahogyan végigvezetett bennünket az egykori Maros-parti megyeszékhely múltján és jelenén — áradt abból a mérhetetlen rajongás de a gondos féltés is, az odaadó érezhettük, hogy a bajba jutott emberen még ott is ütnek, ahonnan támogatási várhatna; munkahelyén igazgatója jutalmazott 'személyzetis múltja ellenére rásüti még a rendszer elleni izgatás pecsétjét is. Felkavaró, gondolatokat indukáló dokumentumfilmet készített a csoportnyi alkotó; s ez elsősorban annák köszönhető, hogy semmiféle megalkuvás nem gátolta őket a tények feltárásában. (Kérlelhetetlen logikával készült filmjükben szerettük volna látni Gátiné főnökét is.) Makó ragaszkodás, ugyanakkor a maradiságon érzett bosszúság, bosszankodás. Nem kri- tikátlan rajongás az ahogyan Juhász GJyula, József Attila városát puritán, költőiségű, de áradó vallomásában a képernyőre varázsolta, a valóság igézetével. Példásan szép televíziós program volt, — operatőr-rendező Magyar József —, s a tévé jóvoltából most már Erdei Ferenc neve a hagyma és Jeruzsálem mellett végképp összeforrt Makóval; A kiemelt programokon túl, más előjellel mint a fentiek egy tévéfilm, — eredeti bemutató — A Krisztina szerelmese ad okot a megemlítésre. Ugyanis régen láttunk ba- nálisabb történetet, mint ez a maiság köntösében tetszelgő Esztergályos-film volt. De igaztalanabbat sem a mai fiatalság életéről, gon- dolkocfésmódjáról; arról, hogy hogyan vélekednek a szerelemről. Esztergályos be akarta mutatni, hogji akik azt hiszik, hogy a mai fiatalságban nincs meg a tiszta, a nagy szerelem utáni vágy, azok alaposan tévednek. Lám. itt ez a derék bölcsész! Addig nem nyugszik, amíg meg nem találja Krisztinát, akit ugyan csak egyszer látott, de akinek a kék bársonyszalagját nem tudja feledni. Micsoda nagy szerelem! Hiába vannak körülötte az ajándékozó kedvű csinos lányok neki csak Krisztina kell igazából. A többivel csak „úgy” foglalkozik. Szüntelen csak azt hajtogatja, hogy meg kell keresnie Krisztinát. S már-már hiszünk a szerelmes fiatalember érzelmi „megtisztulásában”, de korai az örömünk. Krisztina nem megy bele semmiféle őrültségbe. így a mi fiatalemberünk egy csak- azértis háztáji sztriptízben 1 A Szolnok, 1 Postahivatal postai kézbesítőket és alacsonynyomású kazánfűtői vizsgával rendelkező fűtőket vesz fel. — Jelentkezés a főnöki Irodában. dühöngi ki magát, s a ki- 6zolgálónővel „vigasztalódik” csak „úgy”, akinek persze előbb kék bársonyszalagot adott. De még ezután is hangoztatja hősszerelmesünk: hogy szüksége van az igazi szerelemre. Állítólag azért, mert ifjúsága útján elérkezett ahhoz a pillanathoz, amikor már minden perccel el kell számolnia önmagának. Vége a felelőtlenségnek, jöjjön a felelősséggel teli, komoly élet. Meg akar változni s ehhez kellett volna neki Krisztina És még keli ii. Kár lenne taglalni tovább: közhelyekről van itt szó. Olyan kijelentések hangzanak el, melyeknek semmi lélektani alapjuk. Divatfrázisok. így a szerző-rendező által bekalkulált erkölcsi mondanivalóból filmjében semmi sem lesz, legfeljebb a két „ágyjelenet” részletei maradnak meg emlékezetünkben és természetesen az ingyen sztriptíz. Ennél pedig egy tévéfilmtől többet várunk. Röviden A szombat este látott két novellafeldolgozás közül A stewardess bizonyult sikerültebbnek. Néhány finom megfigyelés az emberi természetről, és a csinos, rokonszenves Álla Gyemidova megnyerő játéka adják a képernyőrevitei fő értékeit. A hét színvonalas komolyzenei műsoraiból is kiemelkedett Verdi Requiemjének televíziós változata. A neves francia filmrendező — Hen- ri-Georees Clouzot — mesteri módon komponálta meg a muzsikához illeszkedő képi- strukturát. V. M. Arany, ezüst, Időnként sorba állnak az emberek az ezüstfelvásárló helyeken és eladják felesleges ezüstholmijukat. Érdemes, mert felemelték az ezüst árát, mivel növekedett a világpiaci értéke is. Vajon mi az oka .az áremelkedésnek ? A nemesfémek — klasszikus szerepkörükön túl —, az ipar és a tudomány szolgálatában napjainkban már szinte nélkülözhetetlenek, amilyen, mértékben fejlődik az ipar, annak arányában nő újszerű alkalmazásuk. Ma. amikor már aranypénz nincs forgalomban, az arany egyik fő fogyasztója Ha az űrhajós kabinablakait rendkívül vékony aranyréteggel bevont üvegből készítik. ez védelmeit nyújt az asztronauták számára az infravörös és ultraibolya sugarakkal szemben. De arany- filmmel bevont üveggel oldották meg a repülőgépek és versenyautók szélvédő üvegeinek a tökéletes jég- és páramentesítését is, úgy, hogy A kémikusok is az aranyat hívják segítségül, amikor nagyon agresszív közeggel dolgoznak. Ezt teszik pl. a 235-ös és a 238-as urániao- tópok szétválasztásánál. Az orvostudomány is sok aranyat használ fel. Nemcsak a külföldön — káros mellékhatásai ellenére — forgalomban levő aranytartalmú gyógyszerek, illetve a pótfogak és koronák jönnek szóba, hanem ma már arany érprotéziseket és radioaktív aranyizotópokat is alkalmaznak az orvosi gyakorlatban. A textil- és kerámiaiparban festékek alkotója, a nyomdaipar a könyvek gerincének a nyomására használja az aranyat. természetesen még mindig az ékszeripar. Előnyös tulajdonságai (levegőn nem oxidálódik, savak nem oldják) miatt azonban igényt tart rá az elektrotechnika, a félvezetőgyártás, a rakétatechnika, de számításba jön a lézerek, és a tüzelőanyag cellák továbbfejlesztésénél is. Technikai alkalmazásai során csak nagyon ritkán használják az aranyat tömör formában, többnyire bevonatot készítenek belőle galvanizálással, ráhengerléssel, vagy rágőzöléssel. Századmil- liméterekben kifejezhető vékonyságú réteget hoznak így létre az anyagok felületén. a fémréteghez villanyáramot csatlakoztatnak. A félvezetőipar ötkilences tisztaságú (egyezred százalék szennyezettségű) aranyat fogyaszt — nem is keveset. Jó vezetőképessége és oxidációmentessége folytán ideális érintkező anyag. Az integrált áramkörök készítésénél nem kisebb az arany jelentősége, de jól bevált kondenzátor- és ellenállásanyagként is. A világ ezüst-termelésének kb. egyharmadát ma is pénzverésre használják fel. De nagv fogyasztója az ezüstnek a fényképészeti ipar is. A fényképező lemezek, filmek és papírok fényérzékeny rétege ezüst vegyül etekből áll. Az ezüstre ezenkívül csaknem minden érvényes, amit az aranyról elmondtunk. Az erős savak oldják ugyan, mégis kitűnik kiváló korró- zióállóságával. Az ezüst a legnagyobb hő- és villamos- ságvezető-képességű fém. s az arany után a legjobban nyújtható. Felhasználási területe igen széles körű. Laboratóriumi tégelyek előállítására éppúgy használják, mipt rádiókondenzátorok. villamos biztosítékok készítésére. kitűnően alkalmas tükrök és hőpalackok bevonására. Az ezüst erősen baktériumölő anyag, ezért gyógyászati haszna nagyobb, mint az aranynak. Vékony ezüstfóliát hoznak forgalomba kötszerként, valamint ezüsttel impregnált mullpólyát. Újabban az ezüst-aeroszolokat nátha és szamárköhögés ellen ajánlják az orvosok. Kísérletek folynak víz- és üdítőitalok kismennyiségű ezüsttel történő csíramentesítésére. tartósítására is. Pótolhatatlan szerepkör A platina az eleinek gyakorisági listáján a 62. helyen áll, gyakoribb mint a jód, a kadmium. az arany, az ezüst vagy a higany. Magas árát az indokolja, hogy rendszerint más fémekkel együtt fordul elő, s a nagy tisztaságú előállítás'költséges feladat. Ipari alkalmazása évről évre bővül. Orvosi eszközökhöz. fogorvosi célokhoz, csészék. tégelyek, huzalok, lemezek. elektródok, villamosérintkezők gyártásához egyaránt használják; Nem nagyon kemény, de elég szívós fém a platina, s ezért talált pótolhatatlan szerepkörre a műszáliparban is, ahol a hajszálnál vékonyabb furatokkal ellátott fonófeje- ket készítik platinábóL Az arany, az ezüst, és a platina egyre több ipari és tudományos alkalmazása várható a jövőben, s mivel lelőhelyeik száma korlátozott, valószínűleg még tovább növekszik értékük. Aranyréteg az infravörös sugarak ellen Aranyat segítségül A világ legdrágább felesége Amire Onassis nem számított — Egymillió ide, egymillió oda — Négyezer dolláros ruhák — Jacqueline asszony nem változott — Lépten-nyomon Pinkerton A Jadk Anderson—Fred Spark amerikai riporter-kettős ..szenzációval” szolgált az Onassis házaspárról, pontosabban szólva Jacqueline Kennedy, azaz Onassis asszonyról. Az említett riporterek ugyanis hiteltérdemlő adatok alapján kiszámították, hogy Jacqueline asszony a világ legdrágább felesége. Már a házasság első évében kerek húsz millió dollárjába került a multimilliomos Onassisnak. Pedig az Anderson—Spark kettős ebbe az összegbe még Csak nem is számította bele az esküvővel kapcsolatos kiadásokat, sem a házassági ajándékokat, hanem csupán a házasság utáni kiadásokat tüntette fel. A legnagyobb kiadási tételek a követkeaők voltak: — A házasság első évében Jacqueline asszony több mint 4 millió dolár értékben vásárolt magának ékszereket Athénben, Párizsban, New Yorkban és másutt. — Ugyancsak az első évben teljesen kicserélte garde- robe-ját és telezsúfolta azt a legkülönbözőbb alkalmakra készült új ruhák és öltözékek tucatjaival, a Párizsból megrendelt öltözékek mindegyike átlagban 4 ezer dollárba került. — Jacqueline asszony s negyvenedik születésnapjára ..különleges” gyűrűt kért a férjétől. Azt is megkapta. Pompás gvémántgyűrű volt, annyi karátos, ahány éves Jacqueline. — Az űj asszony nyomban a házasságkötés után elköl* tött 100 ezer dollárt, amikor Onassis luxusvillájában berendezkedett. Az volt az első dolga, hogy a remek bútorokat mind egy szálig kidobatta és újjal cserélte ki, amelyet közvetlenül New Yorkból repülőgépen szállíttatott. Az ok: a régi bútort annak idején Onassis asz- szony egykori barátnője, Maria Callas választotta ki... ☆ Az amerikai újságok bőven írnak Jacqueline asszony dollár-könnyelműségéről, és emlékeztetnek rá, hogy voltaképpen „nincs új a nap alatt”: Jacqueline már ejsö házassága idején ilyen volt, és ezért nemegyszer nézet- eltérései támadtak elnökférjével, valamint a Kenne- dy-családdal, amelynek vagyonát az Egyesült Államokban 700 millió dollárra becsülik. Az őszi amerikai hanglemezpiacnak már megvan a „bestsellere”: egy szatirikus lemez, amelyen két színész és egy színésznő a multimilliomos Onassis es Jacqueline sajtóértekezletét parodizálja, íme néhány részlet belőle: — A riporter: — Milyén volt a nászéjszakájuk? Onassis asszony: — Pompás... Azok a gyönyörű virágok... Azok a remek ételek... No meg a világ minden részéből összese reglett vendégek... Közben, mintegy a háttérből, Önaisis sóhaja hallható: — Egy millió háromszáz- nyolcvanezerhétszsztíz dollárba került... A riporter: — S milyen volt a nászút? Onassis asszony: — Először világkörüli hajóutat tettünk, majd repülőgépen északra utaztunk... Onassis: (halkan, mintha magában számolna): — Hatmillió hétszáznegyvennégy- ezerötszáztizenkilenc dollár... A riporter: — Kiket hívtak meg a bét végén sorra kerülő gálapartyra? Onassis asszony: — Nos... eljön a perzsa sah a feleségével, ott lesz a milliomos Paul Gentty... Onassis: (ismét számol): — N yolcszázötvenha tezerhárom- százharmincegy dollár... Onassis asszony: — ...ezenkívül eljön Lee, a nővérem, s férje Radziwill herceg... Onassis: — Hat dollár és nyolcvankét cent... A riporter utolsó kérdése így hangzott: — Voltaképpen mit vár a jövőben a házasságától? Onassis asszony: — Egymilliárdnyoleszázhuszonki- lencmillióhétszázötvennyolc- ezerháromszázhuszonegy dollárt és öt centet... Bár paródiáról és szatíráról van szó, a megfigyelők véleménye szerint epésen megrajzolja Jacqueline második házasságának ..dollárportréját”. Sokak szerint merőben dollár-házasságról van sző. Arisztotelész Onassisnak azonban egyelőre még van dollárja... A zajártalom ellen A zajártalom századunk civilizációs betegsége. A technika fejlődése, a fokozott iparosodás. a közlekedési eszközök számbeli növekedése, a sugárhajtású repülőgépek elterjedése stb. mind hozzájárul a zaj keletkezéséhez. Egy ideig még orvosi körökben, is az a nézet alakult ki. hogy a zajokat egyszerűen meg kell szokni. Napjainkban azonban már egységesen elismerik azokat a következményeket, amelyekkel az emberi szervezetnek a zaj hatására szembe kell néznie. A szív által kilökött vérmennyiség a lárma hatására rendszerint, csökken- Vérünk és az élethez szükséges egyéb nedvek körforgása zaj esetén további akadályokba ütközik. a bőrnek a vér ellátása süllyed. A rajos üzemekben, gyárakban az orvosok a perifériális körforgási tünetek, nagy százalékát állapították meg. a raj hatására magasabb lesz a vérnyomás, ingerlékenyebb lesz az ember, orvosi szempontból a lárma negatív hatása ma már bebizonyított tény. A zajártalom természetesen nemcsak az ember egészségét érinti károsan, de csökkenti munkateljesítményét is. A szakkörök az orvosok intésére ma már felismerték annak szükségességét, t-^gy a jövőben az üzemekben és az utcákon halkabb legyen az éleit. Ehhez azonban hosszú időre van még szükség. Ki kell szorítani a robbanómotorokat a közlekedésből, vagy legalábbis megfelelő hangtompító szerkezetről gondoskodni. repülőtereket kell áttelepíteni, illetve megoldani a sugárhajtású gépek hangtompítását. Napjainkban a küzdelem két fő fronton folyik a raj ellen. Részben az építészetben kutatnak olyan tompító anyagok után, amer, lyeket önként rezgő anyagokba hordanak fel, hogy ilymó- don megakadályozzák a lárma kisugárzását A porózus anyagok jelentősen csökkentik a légzörejt. A parafa és az üveggyapot 6zintén tompítja a ra.it. ép- penúgy. mint a könnyűbeton és a farostlemez. Az építészetben ezeken kívül különféle lemezeket, gyékényt lehet a vakolat mellett rajszigetelésre felhasználni. Mit lehet tenni orvosi, tehát gyógyászati téren a zajártalom ellen? Egy svájci orvos két éven keresztül kísérletezett A-vitaminnal a zajártalom gyógyítására. Pácienseinek naponta 100 000 egység A-vita- mint adott. A sváici orvos azt tapasztalta, hogy az A- vitamin kúra a rajokkal szemben a páciensek hallását ellenállóbbá tette, egv- ben csökkentette a kóros fáradtságot. bár a normális fül hallási küszöbét az A-vitamin nem változtatja meg. Az orvos szerint napi 100 000 egység A-vitamin fogyasztása után az emberi fül gyorsabban alkalmazkodik a kisebb hangereiű tónusokhoz és a kritikus intenzitású za- iok okozta normális elfáradásból hamarabb tér magához. Az volt a tanasztalata, hogy az A-vitamin az említett dózisban a kritikus zajszintet 1015 decibell-lel növelte meg. A feltételezés szerint az A-vitamin kúra a fülben olyan am—- képzését idézi elő, amely a hallás alkalmazkodását javítja és egvben védelmet nyújt a kritikus szintű rajok ellen. Szakmai szempontból érdekes a sváici orvos kísérlete, bár a megoldás ezen a téren inkább a rajok csökkentésére kell. hogv kiterjedjen, nem pedig az emberek orvosikéi zelésére a zajártalom ellen« E. ti I a CT^Ikíperwvswe IjJ ELŐTT
