Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

1989. november 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Két éve várunk vízre Néhány szomszédom, s a magam nevében kérem a Néplap segítségét. Két éve már. hogy többen beszerel­tettük udvarunkba a vízve­zetéket Természetesen azzal a gondolattal, hogy így könnyebb lesz majd, nem kell vízért járnunk a közki­folyóhoz. Sajnos, tervünk eddig még nem vált valóra. A járási ta­nács illetékese annak idején azt mondta: kevés a víz, de amint még egy kutat fúrnak, nem lesz akadálya a vízbe­kötésnek. A kút megvan, tudomásunk szerint víz is van már elegendő, csak en­gedélyt nem kap a község­gazdálkodás. hogy a mi víz­vezetékeinket is bekösse a hálózatba. A legutóbbi kérelmünkre azzal biztattak bennünket: augusztusra meglesz az en­gedély. Már november van, engedély viszont nincs! Na­gyon örülnénk, ha a szer­kesztőség megérdeklődné a járási tanácsnál: mikor foly­hat már a víz vezetékein­ken? Ügy hisszük, eleget vár­tunk már rá. S. I. Jászberény, Jedom út A jó példa is ragadós Tízévet fiam a 9-es vagy a 10-es jelzésű autó­busszal jár naponta az iskolába. Október 27-én a Szabadság térről 17 órakor induló 10-essel együtt igye­keztünk haza. Leszállás előtt így szólt: — Anyu, figyeld csak, majd köszönök a vezető bácsinak. Mindig olyan kedves és türelmesen megvárja, amíg a gyerekek le- és felszállnak. Leszállás után kisfiam futott előre. Meghajtotta á fe- tét, a buszvezető szintén. A gyerek boldogan mondta: — Láttad, anyu? ö az én ismerősöm. Iskolaidő van. Sok-sok kicsi és nagy gyerek jár busszal az iskolába. Azt hiszem, több szülő nevében mondhatok köszönetét, s kívánhatok jó egészséget a 10-es kocsi vezetőjének és hasonló társainak. Dolgozza­nak továbbra is emberségesen, hogy a jó példa a mi gyerekeinkre is átragadjon. M. F.-né Szolnok Segített a Néplap, köszönet — noha nem tud róla! Hetekig vagonnyi szemét éktelenkedett (október végéig) Szolnok külvárosában, a Te­mető és Zápor utca sarkán. A lakók jártak hivatalról hivatalra. Sok helyen még szemrehányást is kaptak: házhoz jár a szemeteskocsi, miért hordanak össze szemét­hegyet? S mondták (de ki hitte?): nem jár ám még kétnapon­ként sem, s minden háztáji szemetet nem vesz fel! Már a Néplap segítségét szándékoztunk kérni, amikor egy reggel az egyik lakó meg­látta: két legényke autóra rakosgatja a szemetet. Kér­dezte tőlük: mind elviszik? ,,Majd úgy 10 nap múlva” — hangzott a válasz. ,,Megyünk a Néplaphoz!” — jelentette ki nekik a lakó. Ha hiszik, ha nem, más­nap reggelre eltűnt a szemét­hegy! Hát ezt a Néplapnak kö­szönjük! S. J. Szolnok Ázunk, fázunk a megállóban! Sok panaszunk volt ne­künk, Martfűre dolgozni já­róknak évekkel ezelőtt, és van jelenleg is egy nagy gondunk. A Tisza Cipőgyár — a mi vállalatunk — már két éve milliókat fizet a köz­lekedésünkért Mégis, amikor azit kérjük az Autóközleke­dési Vállalattól, hogy a sok pénzünkért kényelmesebb munkásjáratokat, de főleg és legalább egy autóbusz váró­termet építtessen — küld bennünket tanácshoz, meg a saját vállalatunkhoz is oly­kor. Sokunkban felvetődik a kérdés, miért? Hiszen példá­ul a s zab ad szomba tokon is az AKÖV nyer. mert bár egész hónapra megváltjuk bérletünket, a szabadszomba- tokon nincs szükség munkás­járatú kocsikra! Legalább ebből a megta­karításból építsenek váró­termet! Esős havas idő jön, kétezer embernél több ázik- fázik a ma’-ttó; megállóban! M. J. Martfű Ejnye, ejnye harisnyagyár! .Jíobby” a neve a könnyűipar legújabb remekének, a vékonyszálú harisnyanadrágnak. A Pávában, nehezen kaptam belőle 78, vagy 77 forintért! Original csomagban. Otthon felpróbáltam rögtön. És képzeljék: két he­lyen „szaladt a szem” — s nekem a méregtől vérbe bo­rult a szemem! Nem dicséri a tény a budapesti harisnyagyárat. Vagy bosszantó hobbyt akart a vásárlókkal megvetet­ni, vagy kevesli — s ezért rossz minőséget ad — a 77—78 forintot. Egy bizonyos: nekem többet nem kell Hobby — mert bár a szép harisnya kellemes és csinos viselet — a méreg öregít, vénít — s egy öreg nőnek minek a szép harisnya? M. S.-né Szolnok Ismerős ..véletlen” A múlt héten 30 deka kol­bászt hozattam a nővérem­mel az fmsz önkiszolgáló élelmiszerboltjából. Nagyon éhes voltam, alig vártam a jó falatokat. A csomavo'ást meglátva, elment az étvá­gyam, a vérnyomásom meg fölszaladt Mindenestől elvittem a cso­magot az ügyvezető elnök Irodájába. Mérés után kide­rült, hogy a csomag 31 deka volt. a dupla papír ebből 2 dekát nyomott. Tehát én 29 deka kolbászt kaptam. Ami­kor az elnök me^-^d^zte az eladót, hogyan történt a dupla csomagolás, a felelet hamar készen volt: vélet­lenül. Nem kételkedem abban, hogy aki dolgozik, tévedhet is. Sajnos, manapság gyakori az ilyen — és főleg a vevő kárára történő „vé1 étién”, ami bosszantja a vásárlót, kü­lönösen. ha havi 400 forint­ból kell megélnie. Tóvizi István Kengyel Kalap a tilosban Nagyon kedves utcai jele­netnek voltam szemtanúja a minap. A közlekedési lámpa ép­pen pirosat mutatott, s a gyalogosok türelmesen áll­dogáltak a járdaszélen. Erő­sen fújt a szél, s lekapta egy idős asszony fejérről a ka­lapot. Az útközépre sodorta, sőt még ott is meghemper- gette. Csodálatosképpen nem ment át rajta egyik autó ke­reke sem, pedig elég nagy volt a forgalom. A sofőrök — kedves ügyességgel — ki­kerülték a kalapot. A néni reszketve figyelte a lámpát, hogy mikor vált már zöldre, Falra bcjrsó... A nők legnagyobb bánatá­ra, lekerül lábukról, lábunk­ról a nyári kényelmes szan­dál. pantonett. Elővesszük a zárt cipőket, vagy újakat vá­sárolunk. És ezzel megkez­dődik az őszi—téli bosszú­ságsorozat! Nem hiszem, hogy valaki is nyilvántartotta: hány — különböző műfajú — újság­cikk látott napvilágot a la­pokban; tévében, rádióban hányszor ostorozták a cipő­gyárakat. amiért a lábbeliket sötétbarna, fekete béléssel készítik. Ez még ugyan nem mert szerette volna mielőbb utolérni a szökevény fejfe­dőt. De néha olyan lassan telnek a másodpercek is... Ekkor meglepő dolog tör­tént. A közlekedést irányító rendőr elindult, óvatosan ki­kerülte a jövő-menő kocsi­kat. ügyesen felkapta a kala­pot, s átadta a meghatódott asszonynak. A nénivel együtt izguló kis csoport is megkönnyeb­bülten sóhajtott fel és hálás mosollyal jutalmazta a szí­ves és udvarias rendőrt. Máté Mária Szolnok lenne túlságosan nagy baj, de a bélésanyag — legyen szó olcsóbb, vagy drágább cipőről — a testmeleg hatá­sára „fog”. Mire levetjük naponta a cipőt, lábunk oly koszos, hogy a festékanyagot csak körömkefével lehet el­távolítani. a harisnya töké­letes kimosása szóba Sem ke­rülhet; Nem értem az egészet! A cipőgyárak fittyet hánynak a megszámlálható tlan bírá­latra? S, J.-né Szolnok EOZZBSZÄ«® Komédia — mondanivalóval Nagyon örülök, hogy á „Hanákné-ügy”-ről — tv- kritika formájában — írt a Néplap. Vannak ugyanis em­berek, akik úgy értelmezték a tv-játékot, hogy bot kell a takarítónőknek; Sajnos, én nem láttam a műsort, hárman vitatták meg körü­löttem. Ebből ítélve, ha ko­média volt is, volt monda­nivalója. A magiam véleményét írom le, úgy, ahogyan érzem. Ti­zenhárom éve takarítónői és fűtői munkakörben dolgo­zom. Nem kívánom azt, hogy körülajnározzanak, körül­ugráljanak csak azt, hogy emberszámba vegyenek. Örülök egyébként, hogy a Népszabadság is írt nemré­giben e témáról megállapít­va, hogy a takarítók bére­zése nem megfelelő. Ha Ilyen nagy a probléma a takarító­nő-hiány miatt, akkor miért nem lehet ezt a kérdést köz­pontilag rendezni ? Anyagi, erkölcsi megbecsülést szerez­ni nekünk? Id. Telek Ferencné Tiszavárkony Kényelmi szempontból Üzlet és társadalmi érdek címmel jelent meg szeptem­ber 28-i lapunkban munka­társunk írása, amelyben töb­bek között a távolsági vona­tok „utasellátását” is bírálta. Cikkünkre az Utasellátó Vál­lalat (Budapest) kereskedel­mi igazgatója és osztályveze­tője aláírásával érkezett ész­revétel: „...Sajnos, megfelel a való­ságnak, hogy egyes dolgozó­ink nem végzik a kötelezően Érdektelenek? Olvastam az október 28-i lapjukban a „Maszek vagy TEMPO” című cikküket A Szolnok megyei TEMPÓ Ksz vezetőiének nyilatkoza­ta meglepett. Ügy érzem, igazságtalanul vádol több tü- zéptelepvezetőt, hogy azok előnyben részesítik a maszek fuvarosokat — feltehetően ellenszolgáltatás fejében. Kétségtelen, hogy a lakos­ság szívesebben veszi igény­be a maszek fuvarost, en­előírt mozgóárusítást a vo­natokon, hanem részben ké­nyelmi szempontból fülké­ből árusítanak. Ha ellenőr­zéseink során ilyet észlelünk — ami igen gyakran megtör­ténik —. akkor minden eset­ben felelősségrevonást alkal­mazunk, hogy az ilyen sza­bálytalanságokat csökkent­sük. Köszönjük az elvtársak ész­revételeit és kérjük, hogy a jövőben is hasonló módon támogassák munkánkat...” nek azonban többek között éppen a TEMPÓ szállítóinak üzletieden magatartása az oka Addig, amíg a maszek tudja, hogy kinek kell szén, építőanyag és megszerzi ma­gának a megrendelőt, addig ez nem mondható el a TEMPÓ dolgozóira. Ügy tű­nik. nincsenek eléggé érde­kelve abban, hogy minél többet szállítanak. B. P. Szolnok Örültünk Kádár elvtárs látogatásának Jászágó község lakossága lelkesen és örömmel fogadta Kádár János elvtárs Szolnok megyei látogatását. Úgy érez­tük, hogy ez a látogatás min­den Szolnok megyei lakos­nak szólt. Amikor a megye helyzetét, eredményeit tanul­mányozta Kádár elvtárs. ab­ban a mi gondjaink, eredmé­nyeink is benne voltak. Az emberek érdeklődéssel kísérték a látogatásról szóló híradásokat, a rádió, a tele­vízió adásait. Különösen a Szolnok megyei Néplapot vártuk izgalommal. Szíve­sen olvastuk a munkáscsa­ládnál töltött időről szóló cikket, néztük a fémryképet. amelyen a kis Andrea és édesanyja társaságéban volt Kádár elvtárs. Ügy értékel­tük ezt, mintha a mi laká­sunkban is 'árt volna Kádár elvtárs. Nagy Mátyás Jászágó Á szakmunkás-képzésről Az országgyűlés által a kö­zelmúltban elfogadott 1969. évi VI. törvény célja korsze­rű szakmai általános mű­veltséggel rendelkező szocia­lista világhézetű szakmunká­sok nevelése. Az új jogi sza­bályozást az is indokolta, hogy a szakmunkás-képzést átfogóan 20 éve szabályozták s az eltelt idő alatt a jog" fosztott „inasból” társadalmi­lag is elismert „tanuló” lett Az új szabályozás fontosabb rendelkezésieit különös figye­lemmel a változásokra, az alábbiakban ismertetjük: A törvény leglényegesebb új rendelkezései azok, ame­lyek szerint a szakmunkás­képző iskola elvégzése isko­lai végzettségének minősül. Az, aki a szakmunkásképző iskolai tanulmányait befejez­te, elsősorban a dolgozók kö­zépiskoláiban — közvetlenül vagy különbözeti vizsga le­tétele után — tanulmányi idő beszámítással tanulhat tovább. A felvétel és az oktatás rendi e A szakmunkásképző iskola első évfolyamára azt a fia­talt lehet felvenni, aki álta­lános iskolai tanulmányait sikeresen elvégezte és a 18; életévét a felvétel naptári évében még nem tölti be, továbbá a választott szakmá­ra előírt egészségügyi köve­telményeiknek megfelel. A középiskolát végzett fiatalok akkor vehetők fel, ha a szak­ma egészségügyi követelmé­nyeinek megfelelnek, és a 20. életévüket a felvétel nap­tári évében még nem töltik be. A felvételi korhatár és az iskolai végzettség alól kü­lönösen indokolt esetben a jogszabály által meghatáro­zott körben felmentés adható. Bár a szakmunkásképzés­nek oktatási jellege van, a tanulók üzemi munkát is vé­geznek, mert enélkül a szak­mához szükséges ismereteket nem lehet elsajátítani. Ezért a szakmunkás-képzés elmé­leti és gyakorlati oktatás ke­retében folyik. A gyakorlati oktatás az iskolai tanműhely­ben vagy az iskolával tör­tént megállapodás alapjár vállalatoknál történik. A vál­lalatoknál folyó gyakorlati oktatás rendjét azonban a szakmunkásképző iskola ha­tározza meg. A tanuló jogai és kötelességei A tanuló a szakmától, a2 évfolyamtól és a tanulmányi eredménytől függően ösztön­díjban részesül. Meghatáro­zott esetben és feltételekkel ösztöndíj helyett teljesít­ménybérben is lehet foglal­koztatni a tanulót. Az ösz­töndíj, illetőleg a teljesít­ménybér átlaga az oktatási szünet alatt is megilleti a tanulót. A termelésben és a tanulásban élért eredményei alapján jutalomban is lehet részesíteni. A tanulót beteg­ség, szülés, elhalálozás ese­tén a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott szolgáltatások illetik meg. A szakmunkás tanuló ré­szére a két tanév között leg­alább 30 munkanap nyári, továbbá az iskola működési rendjéhez igazodóan téli és tavaszi oktatási szünet, ezen felül jogszabály által meg­határozott esetekben egyéb oktatási szünnapot kell biz­tosítani. Oktatási szünetben és munkaszüneti napon a ta­nulót sem elméleti, sem gya­korlati oktatásra nem lehet igénybe venni, kivéve, ha ezt a képzés — a szakma sajá­tosságai miatt — indokolttá teszi. A tanuló elméleti és gyakorlati oktatási ideje ál­talában a heti 42 órát nem haladhatja meg. A tanuló köteles az álta­lános művelődési és szakmai ismereti tananyagot minél jobban elsajátítani, az isko­la és a gyakorlati oktatást biztosító vállalat munkarend­jét megtartani. A kötelessé­gét megszegő tanuló felelős­ségre vonására és fegyelmi büntetés kiszabására; vala­mint a tanulóval szembeni kártérítési igény érvényesí­tésére nem a vállalat, hanem csak az iskola jogosult. A tanulmányi idő befeje­zése után szakmunkás képe­sítést a szakmunkás vizsga sikeres letételével lehet sze­rezni. A szákmunkásbizonyít- vánnyal rendelkező szakmun­kás — jogszabályban meg­határozott feltételek mellett — kiegészítő, illetve második szakmunkás vizsga letételével újabb szakmunkás képesítést is szerezhet. Dr. Cs. I. Ne tegyünk elhamarkodott kijelentéseket Joanna Pettet színésznő így nyilatkozott: „Sohasem men­nék feleségül színészhez, mert egy asszony nem tisztelhet egy színészt”. Alex Cord szí­nész Pedig így beszélt: „So­hasem vennék el színésznőt, mert színésznővel lehetetlen együtt élni”. Joanna Pettet és Alex Cord jelenleg férj és feleség. BélyegbamLsítc figyelmébe ... tők A Fülöp-szigetek atomku­tató központja érdekes eljá­rást dolgozott ki a bélyegek valódi vagy hamis voltának megállapítására. Az eljárás lényege: a postabélyegek nyo­mására használt festékbe mi­nimális mennyiségű titkos „igazi” bélyeg, amikor az „igazi’ bélyeg, amikor az atomreaktorban rádióaktíwá teszik, sajátos sugárzást bo­csát ki. Ilyesmire pedig egy hamisított bélyeg, nyilván nem képes. \ F. S., Szolnok: Szolnok me­gye Tanácsának 1968. évi 8. számú tanácsrendeletével módosított 1965. évi 2. szá­mú rendeletének 12. §-a ki­mondja. hogy: 1) Belterületen a vízelve­zető árok kétoldali rézsűjé­nek. valamint az árok széle és a iárdabürkolat közötti te­rület szükség szerint. de évenként legalább két alka­lommal való gyomtalanítása az ingatlan tu’aído^osának. kezelőiének feladata. 2) A község vá”os külterü­letén levő árkokat úgy kell csatiakoztatni a belterü1e*en levő árkokhoz, hogy a lefo­lyóinak el föl vasa a belterület­ről biztosítva legyen. 3) A vízelvezető árok ki­sebb iszaptalanítása. helvre- állítása 0,10—0,40 m3/fm-ig a telekhatárok között az ingat­lan tulajdonosának, kezelő­jének feladata, a városi ta­nács végrehajtó bizottsága építési szakigazgatási szerve, illetve a községi tanács vég- rehaitó bizottsága szakirá­nyítása mellett. A 0.40 m3/fm feletti mennyiségű iszapföld kiemeléséről a közút. ilje+ve a vízelvezető árok k“^elője. fer-+.artó;ia gondoskodik. Állami utak estiében az in- gat'an tulajdonosa, kezelője iszaptalanítást. ille’ve föld- kiemelést csak a KPM hoz­zájárulásával végezhet. rsjLvaseiNK itfák, E2ERKES2TJ?»^?

Next

/
Oldalképek
Tartalom