Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

1969. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közlemény (Folytatás az L oldalról) Képviselőink a kétoldalú #s sokoldalú nemzetközi ta­nácskozásokon támogatnak minden ésszerű, előrevezető javaslatot és ilyen irányú kezdeményezéseket is tesz­nek. Ebből a megfontolás­ból tett javaslatot kormá­nyunk a Lengyel Népköztár­saság és a Mongol Népköz- társaság kormányával közö­sen az ENSZ-ben, hogy min­den olyan ország, amely még nem ratifikálta a vegyi- és biológiai fegyverek tilalmá­ra vonatkozó 1925. évi genfi egyezményt, 1970-ben csat­lakozzon a ratifikáló orszá­gokhoz. 2. A nemzetközi élet leg­fontosabb kérdése változat­lanul az amerikai imperia­listák vietnami agressziója elleni harc. Az amerikai ve­zetők és csatlósaik, miközben békés szándékaikat hangoz­tatják, folytatják a háborút Dél-Vietnamban, népirtó ak­ciókat hajtanak végre, a nép­ellenes dél-vietnami rezsim megerősítésével igyekeznek megmenteni pozícióikat. A párizsi értekezleten az ame­rikai kormány és a saigoni bábrendszer képviselőinek magatartása miatt nincs ér­demleges előrehaladás. Az amerikai agresszorok a úgy­nevezett „vietnamizálással” ténylegesen a háború folyta­tására ős nem a békére vesz­nek irányt Vietnam népe, a haladó vi­lág rokonszenvét és csodála­tát kiváltó önfeláldozó, hő­sies harcban már eddig is nagy sikereket aratott: nem kétséges, hogy küzdelme tel­jes -Bázelemmel fog befeje­ződni. Ahhoz azonban, hogy ez agresszió mielőbb véget érjen, a világ lialadó erőinek még határozottabban fel kell lépniök az amerikai imperia­lizmus ellen. Népünk tovább­ra Is megad minden lehetsé­ges támogatást a vietnami néP hősi harcához. t Változatlanul éber fi­gyelmet követel a súlyos ve­szélyekkel fenyegető közel- keleti helyzet Az imperialis­ták támogatását bátorítását élvező izraeli kormány sem­mibe veszi az ENSZ Bizton­sági Tanácsának 1967 no­vemberi, a békés rendezést szolgáló határozatát és újabb háborús kalandokra kész ÜL E súlyos helyzetre hívta fel a figyelmet a hat szocialista ország november 27-i nyilat­kozata, amely kifejezte szi­lárd el határozásunkat az an- tii m peri al ista harcot vívó arab népek további minden oldalú és határozott támoga­tására. Pártunk helyesli a Szovjetunió, a szocialista or­szágok és más államok lépé­seit a közel-keleti konflik­tus politikai rendezésére, mert azok egybeesnek az e térségben élő népek, az egész emberiség békéjének érde­kei veL A A magyar kommunisták üdvözlik, nagyra értékelik és támogatják a Szovjetunió­nak a szovjet—kínai kapcso­latok javítását szolgáló erő­feszítéseit. a tárgyalásokon elért minden siker, vereség az imperializmus legszélsősé­gesebb köreire, amelyek hasz­not szeretnének húzni Kína és a Szovjetunió, Kína és a szocialista országok jelenlegi, ismert ellentéteiből. A tár­gyalások jelentősen hozzájá­rulhatnak a szocialista világ, rendszer a kommunista vi- láamoztraloim egységének helyreállítását célzó erőfeszí­tései-- sikeréhez az antiimpe- riab'sta harc általános sike­reihez. 5. A kommunista és mun­káspártok moszkvai tanács­kozását. s annak dokumentu­mait a +estvémártok tőlnvo- mó +öt-.us'i're m-tfp’éc'edé<isel fo-ö-Us*. a mos-i-vai értekez­let ót— pl +<>!+ t — tapasztala— tai azt Hzonvftták boev — a rvmn’-á-raarfísVpnb^n még proVTZrnák riZ-etol­té-éa-V o’kaáro , P , ’1] 1 *• a tppHrZ—•K-'+nV T-X-X+M tfa*r+T1,t"hv, p Ip-tl-pr A n-arr,­Ze*"'- —-a V—rtí-pís-*- rne—ga- lorp —jn pff.-x- -„ pfp-ftzpZvp p7 ímne- ritai-r—íl. k—a-Hs harc felien a* ep-a-t-áv r ■ _ gyelmüket. Pártunk a ked­vező tapasztalatok alaPJán bízik a kommunista világ­mozgalom egységének továb­bi megszilárdulásában. A jövőbem is minden tőle tel­hetőt megtesz a +e*’+yérpártok moszkvai tanácskozásán ho­zott határozatok maradékta­lan érvényesítéséért. 2. A Központi Bizottság a népgazdaság helyzetéről, az 1969. évi tervteljesítésről és a jövő évi népgazdasági fel­adatokról a következőket ál­lapította meg: 1. Országunk gazdasága tervszerűen fejlődik a IX. kongresszuson megszabott irányban. A magyar dolgo­zók munkája mindinkább megteremti azokat a feltéte­leket, amelyek szocialista gazdaságunk továbbfejlődésé, hez. a lakosság jövedelmé­nek és fogyasztásának terv­szerű emelkedéséhez, az egészségügyi ellátás és a tu­dományos, kulturális kiadá­sok fedezéséhez, valamint hazánk védelmének biztosí­tásához szükségesek. Az 1968-ban bevezetett gaz­dasági reform megfelelően szolgálja gazdaságpolitikai céljainkat, a gazdasági mun­ka több területién kedvező folyamatok indultak meg. A vállalatoknál és a szövetkeze­teknél sok jó kezdeményezés született új. korszerű termé­kek vártasára. a technológia fejlesztésére, a vállalatok együttműködésének bővíté­sére. Fejlődik a népgazdasági tervezés, folyamatban van a jövő gazdasági munkájának hosszabbtávú tervszerű elő­készítése; kialakultak az 1971-ben kezdődő negyedik ötéves terv alapvonásai. A reform alapelveit még következetesebben kell érvé­nyesíteni, a végrehajtás so­rán jelentkező új problémá­kat időben meg kell Oldani, az esetenként előforduló hi­bákat kS kell küszöbölni. 2. A népgazdaság tervsze­rűen és arányosan fejlődik. A nemzeti jövedelem ter­melése fedezi a felhaszná­lást, külkereskedelmünk egészségesen fejlődik, nem­zetközi kötelezettségeinknek eleget teszünk. A termelés mindinkább összhangba ke­rül a szükségletekkel, ész­szerűbb a készletezés. A harmadik ötéves tervben megjelölt gazdaságfejlesztési célokat várhatóan elérjük, számos területen meghalad­juk. Az ipari termelés 1966— 1969. évi növekedése és a közlekedés teljesítménye megfelel a tervezettnek, a mezőgazdasági termelésben pedig a tervezettnél nagyobb a növekedés. A nemzeti jö- vedelem gyorsabban növek­szik. a munkások, a parasz­tok és az alkalmazottak jö­vedelmi színvonalának emel­kedése pedig nagyobb, mint ahogy azt az ötéves . terv előirányozta. Az iparban és az építő­iparban az előirányzott há­rom év helyett lényegében két év alatt valósult meg a munkaidőcsökkentés, miköz­ben a munkások reálbére emelkedett. 3. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kedvező folyamatok mellett jelen vannak és hatnak még ré­gebbi és felszínre kerültek új gazdasági problémák is, ame­lyeket 1970-ben, illetve a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban kell megoldani. Jelentős számú még az alacsony színvonalon gazdál­kodó válla'at és szövetkezet, amelyek csak állami támoga­tással tudnak termelni és exportálni. Sok vállalatnál a belső tartalékok feltárása lassan halad, elmarad a le­hetőségektől. Az iparban a terme'és nö­vekedése 1969-ben a terve­zettnél lassabb volt. Mun­kahelyenként lényegesen el­térő a helyzet a termeié­1 munkaórára jutó termelés átlaga növekedett, viszont az egy dolgozóra jutó terme­lés lényegében nem emelke­dett. Ebben szerepet játszott a munkaidőcsökkentés a ter­melési átrendeződés. Az utóbbi időben ismét je­lentkező egészségtelen mun­kásvándorlás a munkafegye­lem lazulásával jár. A vál­lalatok egy részénél alacsony a munkaintenzitás, a munka- szervezés hiányossága és a technika lassú fejlődése miatt jelentős felesleges lét­szám található. A szocialista bérezés elve — a végzett munka szerinti differenciálás — még mindig nem érvé­nyesül kellően, tovább hat­nak az egyenlősdi tenden­ciák. A mezőgazdasági termelés összességében, különösen a növénytermesztésben jelen­tősen emelkedett, viszont az állattenyésztési eredmények, az állati termékek termelé­se elmarad a népgazdaság és a lakosság szükségleteitől. A háztáji állatállomány gaz­daságpolitikai céljainkkal el­lentétben jelentősen csökken. Az áruellátás általában bő­vült, ugyanakkor a lakosság ellátása némely közfogyasz­tási cikkben hiányos; az árak emelése egyes esetekben in­dokolatlan. 4. A Központi Bizottság elfogadta az 1970. évi gazda­sági feladatokra vonatkozó javaslatokat Ennek megfe­lelően 1969-hez képest az ipari termelésben mintegy 6 százalékos, a mezőgazdasági termelésben — figyelembe véve az idei kivételesen ma­gas terméseredményeket —- mintegy 1 százalékos, a nem­zeti jövedelemben 5-—6 szá­zalékos növekedést kell elő­irányozni. A lakosság 1 főre jutó reáljövedelme 4.5—5.5 százalékkal növekedjék. A terv számoljon 69—70 ezer lakás felépítésével. A gazdasági feladatok megvalósítása érdekében kü­lön hangsúlyt kell helyezni arra, hogy — a gazdálkodásban ki­bontakozó kedvező folyama­tok úgy erősödjenek, hogy közben növekedjék a terme­lés üteme a népgazdaság számára a legfontosabb ipa­ri és mezőgazdasági ágaza­tokban, a legkeresettebb ter­mékek előállításában; — tovább kell növelni a társadalmi termelés haté­konyságát, javítani kell min­den vállalat munkáját, jöve­delmezőségét Különös figye­lemmel és erővel kell szor­galmazni a munka termelé­kenységének emelkedését; — a költségvetési gazdál­kodásban nagyobb takaré­kosságot kell érvényesíteni, Javítani kell az állami be­vételek és a vállalati nyere­ség befizetése teljesítésében a tervszerűséget; Intézkedéseket kell tenni, hogy a beruházások terén 1970-ben már lényegesebb javulás legyen a tervezés és az anyagi, műszaki feltéte­lek összhangjában. Javuljon az építkezések kivitelezése a minőség és ütemesség tekin­tetében; — gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságá­nak termelése együttesen job­ban növekedjék a jelenlegi- néL A nagyüzemi állattartás kapacitását bővíteni kell, a nem nagyüzemi (háztáji) stb. állattartás lehetőségének jobb hasznosítását pedig különbö­ző intézkedésekkel elő kell segíteni; — gazdaságpolitikai célja­ink elérése megköveteli, hogy a szorgalmas munkát, a kép­zettséget, az Üzemi törzsgár- dát minden vállalatnál job­ban megbecsüljék erkölcsileg és anyagilag A szocialista elosztás elvének következetes alkalmazásával el kell érni, hogy a nagyobb teljesítményt, a különlegesen nehéz és a Negyedmillió pecsenyeliba Új tájfajta Tiszasülyön Pár év óta új pecsenye- liba fajtával kísérleteznek a Tiszasülyi Állami Gazdaság­ban. A háromtagú nemesítő csoport gyorsan növő, nagy­üzemi tájfajtát állít elő. A Fajtakísérleti Intézet is ta­nulmányozza az eddigi ered­ményeket, s a további ta­pasztalatok alapján minden bizonnyal elismeri a Tisza­sülyi BL nevű tájfajtát. A gazdaság libája egyébként a legutóbbi Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon már bronzérmet nyert Tiszasülyön nagy volu­menben nevelnek pecsenye- libát. A jövő évre már 250 ezer liba szállítására szer­ződtek a BOV-val. Ezeket 4,5 kilós átlagsúlyban ad­ják le. A gazdaság pecsenyekacsá­val is foglalkozik. Ebből 120 ezernyit szállítanak eL A baromfinevelés jövőre 125 vagon húst jelent a népgaz­daságnak. A pecsenyeliba és a kacsa keresett exportcikk: Természetesen a gazdaság­nak is kifizetődő, hisz 30 millió forint árbevételt hoz. Újszerű televíziós szilveszter felelősebb munkát a bérek, a jövedelmek megállapításánál mindenütt fokozottabban is­merjék élj — Gondoskodni kell a fo­gyasztói piac jobb egyensú­lyáról, a lakosság áruel­látásának bővítéséiről. A ter­melő és kereskedelmi vál­lalatok gondoskodjanak ar­ról, hogy a tömegfogyasztás szempontjából fontos, ol­csóbb cikkeket is folyamato­san lehessen vásárolni. — Fokozni kell az állami ellenőrzést a vállalati árkép­zés javítása érdekében, a fogyasztói árszínvonal emel­kedése 1970-ben sem halad­hatja meg az egy-két száza­lékot; Külkereskedelmi kötele­zettségek teljesítéséhez fon­tos népgazdasági érdekek fű­ződnek. A belkereskedelmi forgalmat úgy kell tervezni és lebonyolítani, hogy a vi­lágpiacon javítsa a verseny- képességet, de az exporttevé­kenység ne menjen a belföldi piac rovására. 5. A Központi Bizottság felhív minden pártszerveze­tet, minden kommunistát, hogy példás helytállással, a dolgozók mozgósításával se­gítsék elő gazdaságpo'itikai céljaink elérését. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Orszá­gos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ Központi Bizottságot és a tömegmozgalmak vezetőit: segítsék a határozat végre­hajtását Igazi televíziós szilveszter előkészítésén munkálkodnak a tévések. December 31-én, este 19 órától országos játék keretében hat helyszínről sugározzák a műsort, amely­ről pénteken a televízió székházában Gellért Endre, a művészeti és filmfőosztály vezetője tájékoztatta a sajtó munkatársait. Hozzávetőlegesen ezren dolgoznak majd a program megvalósításán. A műsort Vitray Tamás, a műsor fő­riportere és Horváth Ádám, a vezető rendező írta. Címe: „Irány 1970”. Magában fog­lalja a hagyományos kaba­rét, méghozzá nyilvános helyszínen, közönség előtt, továbbá egy olyan országos társasjátékot, amely a tévé műszaki és művészi erőfor­rásainak maximumát moz­gatja meg. Ezúttal első íz­ben szilveszterezik a tévé­ben az egész ország, Mis­kolc, Szeged és Győr jelenti a vidéket. Körkapcsolással indul a játék. Adott jelre négy kon­voj — élén egy honvédségi URH kocsival és egy sárga angyallal — elinduj Buda­pestre, az 1-es stúdióba, míg a budapesti csapaí körpá­lyát tesz meg. Valamennyi konvoj körülbelül százhat­van kilométeres* utat jár be, de nem gyorsasági versen y- ben, ugyanis az egyes kon­vojok csak 10—50 kilométe­res szakaszokban közleked­hetnek, és hogy egyszerre 10, 20, 30, 40 vagy 50 ki­lométert mehetnek-e, az a saját városuk közönségétől függ, mert amilyen jól ját­szanak a helyszínen, olyan nagy „léptekkel” közleked­hetnek a kocsik Budapest felé. Amíg a konvojok egy- egy szakaszt megtesznek, ad­dig a stúdióban, továbbá az egyes helyszíneken zajlik a „hagyományos” műsor, a szilveszteri kabaré Anyagi ösztönzés évközben a szolnoki építőknél Az ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalatnál az év végi finis hangulata uralko­dik. Ez érthető, mert már másfél hónap sem áll ren­delkezésükre, hogy vállalt kötelezettségeiknek utolsó fá­zisában is bizonyíthassanak. Az Idén csaknem ezer la­kás átadására vállalkoztak. Jól használták ki a hosszú, száraz ősz és az enyhén in­duló tél előnyeit is. Az éves teljesítésük így a várakozás­— Az évközbeni anyagi ösztönzés döntő részét az idén is a különféle prémiu­mok tették ki. A premizálás­ban a korábbi évek kialakult gyakorlatát követtük. Rend­szeres prémiumban részesül­nek a vállalati központ ve­zetőállású dolgozói, akiknek összmunkájától lényegesen függ a vállalati eredmény. — A vállalatnál mintegy 320—340 műszaki és admi­nisztratív dolgozót részesí­tünk célprémiumban, amely­nek összege mindig a pre­mizált feladat fontosságától, gazdasági kihatásától függ. A segédipari dolgozóink a prémiumos időbért az év folyamán csak tervteljesítés esetén kaphatták. A prémi­umnál progresszivitást al­kalmaztunk, az az a száza­lékos tearvtúlteljesítéstől füg­gött a kereset prémium ré­sze. Ez ösztönző hatást vál­tott ki dolgozóinknál, mert egy rövjdebb időszak ered­ményes munkájáért járó többletjövedelmet már a rendszeres fizetési napokon megkapták. Természetesen ez közvet'énül nem érinti az év vési nvereségrészesedésüket. Az idén a bérszínvonal túl­lépésünk is lényegesen nap­nak megfelelően fog alakulni. Ehhez azonban nemcsak technikai, műszaki kérdések megoldásán keresztül jutot­tak el. A lehetőség szerint, de a lehető legjobban kellett gazdálkodniok az év közbeni anyagi ösztönzés különböző formáival is. Erről folytatott beszélgetést lapunk munka­társa Bilász Lászlóval. a vál­lalat gazdasági igazgatóhe­lyettesével. Egy-egy műszaki dolgozó 5—6 premizált feladatot is kaphat, amelyekre a kitű­zött összeg a 3000 forintot is elérheti. Változatlanul meghagytuk az évközben! jutalmazások rendszerét, az állami ünne­peken és az építők napján kifizetett jutalmak formájá­ban. Egyes építésvezetőségek részére áronban külön pre­mizálási keretet biztosítot­tunk a kiemelt fontosságú munkák anyagi ösztönzésére. Különösen a szűkre szabha­tó határidők betartását si­került így biztosítani. gyobb az elmúlt évinél. Ta­valyi 632 ezer forint volt, most az elmúlt 10 hónapra vetítve 3,1 millió forint, ami az év végére valószínűé^ a 4 millió forintot is el fogja ér­ni. Ez az összehasonlítás azonban nem reális, hiszen a bérfejlesztés nem órabéreme­léssel függ össze elsősorban, hanem az évi vállalati telje­sítmény emelkedésének, va­lamint egyéb évközbeni in­tézkedések végrehaitásánab elkerülhetetlen velejárója. A lakásátadási program teljesítése érdekében egyes szakipari munkák csúcside­jén a vállalat kénytelen bér­többletet kifizetni. Hasonló irányban befolyásolta bér- színvonalunk alakulását a szükségképpen bevezetett munkaidőnyújtás, valamint a tsz-ektől szerződéssel foglal­koztatott 320—340 személy munkaviszonyának megszün­tetése. Ezeket a rendeletek értelmében tovább foglalkoz­tatnunk nem lehetett. A vi­szonylag alacsonyabb kerese­tük miatt a szerződésük fel­bontása után a bérszint emel­kedése törvényszerű volt. Az eredményért gazdálkodni is kell — Az eddig elmondottak­ból is látszik, hoffv az éves nyereség terhére az évköz­beni anyagi ösztönzésre elég tekintélyes összeget fordítot­tunk. A kifizethető nyereségré­szesedés attól is függ, hogy a vállalatnál mennyi része­sedési alap képződik. A ré­szesedés adómentes része az idén 5 száz-'ék lesz a tava­lyi 3 százalékkal szemben. Ez 1,8 millió forintos részesedési alap növekedést jelent. A vállalati összeredmény te­hát pozitívan alakult. Az idén két dolog volt fontos; a lakásépítési program teljesí­tése és a vállalati gazdálko­dás jó összeredménye. A/, utat ehhez nekünk kellett rnegvá’asztani. Nem akarok jósolni — fejezte be a tájékoztatást á gazdasági iga/gatéhtavettes, — de az év hátralévő idősza­kának. várható teljesítését is kalkulálva az Idei nvereség- részesedés az elmondottak el­lenére is alig lesz kevesebb az elmúlt évinél. A teljes évi keresetek összege azonban jóval több. Ez volt ez évi bérpolitikánk célja is. F. L Régi formák új szemlélettel Prémiumos időbér szigorítással »

Next

/
Oldalképek
Tartalom