Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-29 / 277. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 29. fi rendőrtiszt naplójából Bőrönd a bokorban ÍV tározta, hogy betör a Vörös Doktor Ábel Imre nyugdíjas ügyvéd háza kertjében üldögélt, élvezte a déli napsütést. Valaki hirtelen megnyomta a kapu csengőjét. Beszólt lányához a konyhába: — Ildikéin, nyiss kaput, valaki csönget. A fiatal nő kisietett. Két férfi állt ott. — Itt lakik dr. Ábel Imre? — Igen, az édesapám. — A rendőrségtől jöttünk. Idehaza van? Az idős ember, aki a kertben minden szót hallott, most oda kiáltott: „Itt vagyok, mit óhajtanak az urak?” A nyomozók odamentek az öreghez. — Elnézést, hogy zavarjuk, csupán azt szeretnénk megkérdezni, van-e Önnek egy barna bőröndje? — Bőröndöm? Egy szürke bőröndöm van. Volt egy barna is, de azt, amikor a lányom férjhez ment, neki adtam. Ugye Ildikéről? — fordult a fiatal nőhöz. — Asszonyom, ön megismerné azt a táskát, ha látná? — Természetesen — mosolyodéit el a fiatul asszony. — De mit akarnak, vele. A férjem éppen tegnapelőtt vitt benne ruhaneműt . Pestre a nővéréhez és> nála hagyta. — A férje nem volt idehaza a napokban? — Nem, a kisfiámmal együtt Budapestre mentek az ipari vásárba, köziben meglátogatták a sógóm&met is. — És mikor jöttek haza? — Ma, a hajnali' vonattal. — Most hol van, -a férje? — Bent van a bankban, ahol dolgozik. — Megkérhetjük, hogy jöjjön velünk a renjJőrségre? Az asszony meglepődött, tekintete csodálkozó 'lett: — Természetesen. Dehat miért? A Szovjetunió Központi Traumatológiai és Ortopédiai Intézetének tudósai fémizületeket konstruáltak, amelyekkel a betegek sérült Ízületeit helyettesítik. Az intézet klinikáján már több mint négyszáz > eredményes műtétet hajtottak végre, amelyek porán térd- és csipőizülete- ket cseréltek ki. A műtét után hat-nyolc héttel a betegek általában már járni kezdtek. Csillag Szállóba? — Mit tagadjam, így volt. Fél háromkor hajnalban érkeztünk meg Sz.-ra. A fiamat bevittem a gyermek váró terem be, lefektettem, aztán azzal, hogv ott nem lehet cigarettázni, eljöttem. Az egyik bőröndöt betettem a csomagmegőrzőbe, a másikat magammal vittem... — Mennyi idő alatt ért a szállodához? — Körülbelül 15 perc alatt. A kapun bejutottam, mert nem volt bezárva. Láttam, hogy régi ismerősöm van szolgálatban. Azzal mentem oda, hogy van-e kiadó szobájuk. Elfordult, hogy megnézi a könyvet, én ekkar elővettem a zsebemben tartott klóretilt, azt hittem, attól elbódul, de nem ís*v történt. Védekezett... én ütöttem... kellett a pénz... nagyon kellett. — És mi történt azután? — A páncélszekrényt kinyitottam, a kasszákat a bőröndbe tettem... láttam, újra magához tért, akkor egy kazettával ütöttem és többet nem mozdult. Sietnem kellett... így is találkoztam két férfival, amikor kifejé jöttem. Még féltem is, észreveszik, mi történt a portásfülkében... de nem jött utánam senki... útközben levetettem a ballont, mert láttam, véres lett... aztán nagyon elgyengültem. Egy parkban eldugtam a bőröndöt, gondoltam, majd éjszaka bejövök érte... — Aztán visszament a fiáért... — Igen. Egy órát késett a vonat, azalatt mindent elintéztem, és hazajöttünk M.-ra. Én nem alia rtani megölni azt az embert, higgye el, nem akartam megölni... de kellett... kellett a pénz... tessék mondani, most mi lesz velem. a családommal, nem maradhatnak minden támasz nélkül... Az ügy lezárult Este nyolc óra volt, amikor Almási szobájában már a tapasztalatokról beszélgettek a nyomozók. Nehéz nap és egy bravúros nyomozás állt mögöttük. Tizenkét óra alatt elfogták Faragó Illés gyilkosát. — Látják elvtársak — mondta Szitányi — kezdetben voltak nyomok, amelyek tévútra vihettek volna bennünket. A szerencsén is múlott, hogy ilyen rövid idő alatt sikerrel fejezhettük be a nyomozást. Természetesen még sok apró munka vár ránk... szembesítések, felismertetések... Köszönöm a munkájukat élvtársak. Mindegyiküknek jó éjszakát. Még egy kérdést megenged alezredes elvtárs? összesen mennyi pénz volt a kazettákban? — kérdezte a fiatal Kasza főhadnagy. Az alezredes csendesen válaszolt: — Kilencvenhatezer forint... ...M. Imre tárgyalásán a vádlott felesége felcsukló zokogással hallgatta: életfogytiglan az ítélet. Mellette volt a kisfia is. A másik padsorban ott álltak az áldozat hozzátartozói. a gyászruhás asz- szony mellett is II éves kisfiú volt. A két gyerek sokáig farkasszemet nézett egymással... más körülmények között talán jó barátok leA Szovjetunióban ezt a bonyo- lult problémát biológusok, az orvosok, a matematikusok és a mérnökök közös erőfeszítései révén sikerült megoldani. Most a szakértők külön szerkesztő irodában egyesültek. Műszaki rajzaik alapján az intézet kísérleti üzeme többféle mesterséges Ízületet állít elő. Természetesen valamennyi Ízület egyedi, s a beteg csontrendszerétől függ. Jugoszlávia ünnepén A mai nap kettős ünnep Jugoszlávia népeinek életében. Még több százezer partizán harcolt a náci Németország hadosztályai ellen, amikor 1943. november 29-én megalakult a Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács, hogy megjelölje az ország felemelkedésének útját. Két esztendővel később — ugyanezen a napon — a partizán hadsereg és a Szovjetunió Vörös Hadserege győzelmei után — kikiáltották a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot. Azóta ez a történelmi nevezetességű nap Jugoszlávia nemzeti ünnepe. Mind az antifasiszta felszabadító háborúban, mind pedig az új szövetségi állam létrehozásában Jugoszlávia népeit a kommunisták vezették. Ök teremtették meg a népi-nemzeti összefogást, ők mozgósították harcra, majd alkotásra a munkásokat, parasztokat, értelmiségeiket. Mindez eleve meghatározza a felszabadulás utáni fejlődés útját, valamint Jugoszlávia helyét és szerepét a nemzetközi életben. Az ilyen nagy évfordulók a visszatekintés napjai. E mostani számvetés alkalmával a jugoszláv dolgozók méltán állapíthatják meg, hogy a gazdaság, a tudomány, a technika és a kultúra fejlesztésében, a nép és az ország egyetemes érdekeit szolgáló nagy előrehaladást értek el. Amikor szívélyes barátsággal köszöntjük a nemzeti ünnepükön Jugoszlávia népeit, hadd állapítsuk meg, hogy hazánkat széleskörű kapcsolatok fűzik déli szomszédunkhoz. Mi továbbra is arra törekszünk, hogy ezek a szálak erősödjenek és a kapcsolatok tovább bővüljenek. A szomszédos jugoszláviával kialakult együttműködésünket a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján ápoljuk. A kommunista világmozgalom, a szocialista országok egységes törekvéseivel összhangban tekintünk azokra a problémákra, amelyekben nézeteink különböznek egymástól. Mindig szem előtt tartjuk, hogy mindkét ország — szocialista ország. Az a fontosabb, ami összeköt bennünket, s nem az ami elválaszt. Ebben a szellemben kívánunk további sikereket déli szomszédunknak szocialista építőmunkájukhoz. <KS) Albánia nemzeti ünnepe Ma huszonöt éve, 1944. november 29-én fejeződött be az albán nép antifasiszta nemzeti felszabadító harca. Miután a háború fő frontjain a szovjet hadsereg döntő csapásokat mért a hitlerista haderőkre, alakulatai a Balkánon át albán területekig nyomultak előre, s itt egyesülve a szabadságharcosokkal, a közös harc eredményeként véglegesen kiűzték a fasisztákat Albániából. Ez a nap azóta Albánia nemzeti ünnepe. A Szovjetunió nemcsak az ország felszabadításához, hanem a háborús károk helyreállításához, majd az intenzíven meginduló építő munkához, a szocialista társadalmi rendszer létrehozásához is folyamatos és hathatós segítséget nyújtott. A későbbiekben a népi demokratikus országok is a testvéri albán nép segítségére siettek. Mint ismeretes, időközben az albán vezetésben sajnálatos torzulások következtek be, letértek a marxizmus— leninizmus útjáról. Ez volt az alapvető oka annak, hogy Albánia viszonya megromlott a szocialista tábor azon országaival, amelyek pedig éppen a legtöbbet nyújtották a korábbi évek fejlődéséhez. Hittem abban, hogy m&gváilfozik .— Igen, ez az apám bő- vásárt. Én mondtazn, hogy i'öndje... dSä nem tudom elhinni, hogy a férjem gyilkos legyen, hiszi\n mindig vidám, rendes embernek ismertem... oh. leérem higyjék el. itt valami végzetes félreértés va"n. — Mikor ismerkedtek meg a férjével? — Tizenkét évvel ezelőtt, £n akkor Budapesten jártam iskolába, ő ott dolgozott. A szüleim ellenezték a házasságunkat, de tudják, hogy van az... a szerelem. Később a férjem Pesten elvesztette állását, akkor jöttünk haza M.-ra, a szüléimhez. Aatán dolgozott Sz.-on, a vendéglátóipart vállalatnál, de azt ott hagyta. Onnét idehaza, az építőipari ktsz-nél kapott munkát, de nem egyezett a vezetőkkel. Eljött és a bankban helyezkedett el. — Nem voltak anyagi gondjaik? — Nem élünk fényesen, a férjem nem sokat keres. En sem. — Nincs a férjének valamilyen szenvedélye? — Szenvedélye? Volt, a lóverseny. Kértem, hagyja abba... többször is kértem... megígérte és én hittem hogy megváltozik. — Miért ment a férje Budapestre? — Megígérte a kisfiúnknak, hogy megnézik az ipari Á törvény nevében A kollégáknak is feltűnt: M. Imre ezen a hétfői napon túlságosan szórakozott volt. Írónké, a pénztáros háromszor is szólt hozzá, de nem kapott választ. A szeme is olyan fáradt, fátyolos volt. Már véget ért az üpvíél fogadás, amikor három férfi lépett be a bank ajtaján. — M. Imrét keressük. A férfi felnézett, sápadt arca még fehérebb lett: Pénzt akartam, sok pénzt — Tehát nem ez volt az első rablása, vagy nevezzük lopásnak, amit elkövetett? A férfi nézte a kihallgatást vezető alezredes arcát, de arról semmit nem tudott leolvasni. — Nem! A vendéglátóipar! vállalatnál dolgoztam, tudtam, hogy az egységek éjszaka a Vörös Csillag Szálló portájára adják le a bevételt megőrzésre. Tavaly júliusban, akkor már nem dolgoztam ott, egyik éjszaka, mivel ismertem a járást, elloptam a szálloda étterméből, illetve az üzletvezető irodájából a pénzt, még mielőtt leadhatta volna. Nem akadtak a nyomomra. A rendőrség biztosan nyomozott akkor is utánam, de nem fogtak el. Kellett a pénz, mert a bankban elsikkasztottam 33 ezer forintot.,, abból pótoltam. vasárnap este a gyorssal jöjjenek haza, mert a gyereknek ma iskolába kö llett menni, had pihenje ki magát. De lekésték a vonatot és így az éjszakaival jöttek. — Vitt a férje valami csomagot magával? — Két bőröndöt vitt, én még kérdeztem is, minek annyi csomag, de nem hallgatott rám. Amikor hajnalban megérkeztek, mindjárt észrevettem, hogy az egyik táska, hiányzik. Kérdeztem tőle, hová tette, azt válaszolta, Pesten, hagyta. Aztán a ruháját sem láttam a szekrényben. Mikor azt szóvá- tettem, azt mondta, megsértette az ujját, a balonkabátja meg a nadrágja véres lett, beáztatta egy lavórba... haragudtam, hiszen és könnyen kitisztíthattam volna mindkettőt«. gondolja, hogy a férjem... — Nézze asszonyom, mint mondottam, ma éjszaka Sz.- on. megölték a Vörös Csillag Szálló portását és kirabolták... Az asszony összetört: — Nem... nem... az én Imrém nem lehet gyilkos, hozzám, a gyerekekhez mindig jó volt... — Hány gyerekük van? — Három... Imruska, aki vele volt Pesten a legnagyobb, most 11 éves... — Tessék, én vagyok az. Az érkezők közül az egyik odalépett hozzá: — Pacsai János rendőr- százados vagyok. A törvény nevében letartóztatom Faragó Illés meggyilkolásának alapos gyanúja miatt. A bankban dolgozók döb- benten-álltak. M. Imre nem is ellenkezett. Ennyit mondott: ■— Gondolhattam volna... — Mire kellett magának ez a rengeteg pénz? —* Kergettem a szerencsét-.. a lóverseny sokba kerül, különösen, ha az embernek nincs szerencséje... és én sok pénzt akartam... — Mi történt az elmúlt éjszaka? — A késői vonattal indultunk vissza Budapestről a kisfiámmal... — Maga már akkor elhahettek volna. (VÉGE.) Szánthó István Mesterséges ízületek Rekordtermés Kubában Fidel Castro kubai miniszterelnök közölte, hogy július végére halasztják a karácsony és az újév megünneplését. Akkor fejezik be ugyanis a cukornád aratását. A becslések szerint 10 millió tonnás rekordtermést takarítanak be. A cukornád aratása november elején kezdődött. — Tíz millió tonna cukrot kell termelnünk, egy kilóval sem kevesebbet — mondta Castro a közelmúltban. Havannában hangsúlyozzák, hogy ez nemcsak tekintély kérdés, hanem a nép nagyon fontos gazdasági érdeke is. A cukoreladásból kívánják ugyanis megszerezni az ország egyéb problémáinak megoldásához szükséges devizát. Az ENSZ szervezetek konferenciáján Libanon számára ötéves fejlesztési tervet fogadtak el Az ENSZ szervezetek képviselői és a libanoni vezetők Beirutban értekezletet tartottak, amelyen az ország fejlesztésének problémáiról tanácskoztak. Ötéves általános fejlesztési terveket fogadtak el, amelyet a tervezési tanács indít el. Egyhangúan megegyeztek abban, hogy meg kell hagyni a magánszektor szerepét és létrehoztak egy szervezetet, amelynek provizórikus neve „Organisation du Programme”. Ez a közigazgatási funkcionáriusokon kívül magában foglalja a tervezés specialistáit és szakértőit és az érdekelt minisztériumok képviselőit. A speciális vegyes intézmény biztosítja a kapcsolatokat az ENSZ szervezetekkel és segítséget nyújtja libanoni vezetőknek az általános fejlesztési program beindításához. Elnöke a fejlesztés libanoni vezetője lesz. Az értekezlet döntése szerint az 1970—1974. évi ötéves tervet, amely követi az 1965—1969. évi tervet, két szakaszban lehet végrehajtani: — Az elsőt (1970—1972) átmenetinek lehet tekinteni. — A második (1972—1974) magában foglalja a tulajdonképpeni fejlesztési tervek beindítását. Ezt a szakaszt meg lehet hoszabbítani 1977-ig, hogy önmagában öt évre terjedjen ki, 1969. november és 1970. márc. közepén létrehozzák a libanoni adminisztratív és technikai infrastruktúrát és összeállítják a fejlesztési tervekkel kapcsolatos ügyiratokat. Az ENSZ szervezetek műszaki, pénzügyi és gazdasági segítségét főképpen a program második szakaszában használják föl. Tíz millió DM nyugatnémet segély Tunéziának Az NSZK kormánya 10 millió márkát bocsát Tunézia rendelkezésére, hogy segítsen az országnak a legutóbbi természeti csapások okozta károk elhárításában. A szövetségi külügyminisztérium szerint 5 milliót a legsürgősebb anyagok vásárlására fordítanak, a többit ,< hosszúlejáratú, kedvező feltételű hitelek formájában.. nyújtják. Az EGK kereskedelmi kapcsolatai Japánnal Japán az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) egyetlen aláírója, amellyel szemben az egyes ipari országok, de különösképpen az Európai Gazdasági Közösség tagországai, restriktiv kereskedelmi rendszabályokat alkalmaznak, védekezésül még most is „il- lojálisnak” tartott konkur- renciája ellen. Az EGK keretében az ilyen korlátozások a tagországok vám díjszabásának több mint 110 tételére terjednek ki. A korlátozások fele mezőgazdasági termékekre, valamint a textilipar termékeire vonatkozik. Az EGK végrehajtó szerve eddig több ízben mekísérelte a Japánnal folytatott kereskedelem korlátozásait egységesíteni, átalakítani az EGK autonóm rendszerévé, de ez nem sikerült. Az egyes tagországok, különösen Olaszország szembeszegültek ezzel a kísérlettel, mert a bilaterális kapcsolatok terén szabad kezet akartak Japánnal szemben, hogy ngyobb engedményekre kényszerítsék. Az EGK bizottsága most ismét normalizálni igyekszik a kereskedelmi kapcsolatokat Japánnal. 55—60 vámtételről van szó, melyekre vonatkozólag az EGK tagországai megfelelő koncessziókat követelnek. Ausztria és a szocialista Az árucsere volumene Ausztria és az európai szocialista országok között az idei első félévben, a múlt év azonos időszakához viszonyítva, kétötöddel növekedett, s 8,8 milliárd S-t tett ki, az 1968 első félévi 6,3 milliárd S-el szemben. A kölcsönös külkereskedelem jelentős növekedése elsősorban az osztrák kivitel növelésének tuladjonítható. Ausztria kivitele az európai szocialista országokba az eltelt félévben 4,9 milliárd S-t tett ki a múlt év hasonló országok kereskedelme időszakában élért 2,7 milliárd S-el szemben, tehát 81 százalékkal növekedett. Az egész osztrák behozatal az európai szocialista országokból 3,9 milliárd S (a múlt év első felében 3.6 milliárd) értéket ért el, azaz 8,5 százalékkal nőtt. Ausztria fő kereskedelmi partnere az európai szocialista országok közül ez év első felében a Szovjetunió volt, utána következett Jugoszlávia, a CSSZK, Magyarország és Lengyelország. Törökország kopogtat a A török politika egyik legfontosabb feladata, hogy a gazdasági életet a Közös Piaccal kötendő szorosabb kapcsolatra előkészítse. Törökország 1969. december 1- én a társulás előkészítő fázisából az átmeneti fázisba lép át. Az ország eddigi újjáépítési terveiben az áralakulást és a rentabilitást kevéssé vették figyelembe. Ezért sínyli meg a török ipar még ma is a külföldi konkurrenciát. A devizabevételeket mindenekelőtt az export és az idegenforgalom révén kell növelni. A hamburgi Westbank megállapíKözös Piac ajtaján tása szerint a devizahiány egyre nyomasztóbb lesz, hiszen, ha a jelenlegi tendencia tovább tart, a behozatal csakhamar túlszárnyalja a kivitelt. Eddig a török ipar számára nem volt túlságosan nagy probléma az áralakulás kérdése, hiszen termékeit a védett belföldi piacon kedvezően tudta értékesíteni, kon-' kurrenciaképes árakat nem igen kellett figyelembe vennie. Ez december 1. után megváltozik. Brüsszeli gazdasági körök egyenesen a török font közeli leértékelés sére számítanakj ,
