Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-23 / 272. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 23, Rekordtermés Kínában Kínában lassan befejeződik a második idei aratás. Hírek szerint & hozam jó, sőt egyes tartományokban rekordtermést érték el, tehát nagy élelmiszertartalékokat halmozhatnak fel. A Renmin Ribao című újság szerint az ország északi és északnyugati vidékein, tíz százalékkal több termett, mint tavaly. A Hszínhua hírügynökség jelentette, hogy Kelet-Kíná- ban a termés betakarítása után megállapították, hogy a hozam 10—30 százalékkal haladja meg a tavalyit. Sok helyen hektáronként 7,5 tonna kukoricát, illetve 70 tonna burgonyát takarítottak be, airt rekordtermésnek számít A Peking Revue című he- tilar* azt írta. hogy Kína búzatermő vidékein rendkívül jó a hozam, meghaladja a tavalyit. Érdemes megemlíteni, hogy Kínában már évek óta nem adtak ki hivatalos termésjelentést. Csou En-lai miniszterelnök legutóbb öt évvel ezelőtt számolt be az akkori terméseredményekről: 200 millió torma gabonát takarítottak ''be. A következő évben, azt közölték, hogy a hozam jobb volt az előző évinél, de adatokat nem közöltek. Végeredményben most is csak találgatni lehet, hogy mennyi termett az idén. Föltételezik, hogy a hozam több mint 200 millió tonna. Bemutatjuk a 3ÁK—40 repülőgépet Két évvel ezelőtt, a do- mogyedovói légi párád én mutatkozott be egy sugárhajtású személyszállító gép. a JAK—40. Megjelenése a későbbi párizsi, olaszországi, svédországi légikiállításokon is szenzációt kéltett Az igazi meglepetést azonban mégis a JAK—40, a legkorszerűbb sugárhajtású polgári gép jelentette. Utastere légkondicionált és hangszigetelt. Huszonnégy — turis- ta-valtozatban harmincegy — személyt tzállithat két főnyi személyzettel 1450 kilométeres távolságra Beton kifutó nélküli repülőtereken is elegseges számára 360 méteres le- és felszállópálya amely igen nagyjelentőségű a városok és vidéki települések közötti légiforgalomban. A. sugárhajtóműveket a törzs végében helyezték eh I I I I Í A hadsereg félrevezeti az amerikai népet — állapította meg a kongresszus egy bizottsága Az amerikai képviselő’ ház egyik bizottsága azzal vádolja a hadsereget, hogy félrevezeti a közvéleményt. A bizottság követeli, hogy azonnal hagyjanak föl a mérges gázokkal folytatott kísérletekkel, A bizottság szerint az amerikai hadsereg a közvélemény tudta nélkül vegyi és biológiai fegyverekkel kísérletezik. Támadta a hadsereget Richard McCarthy New Yorkri demokrata képviselő is. és követelte Nixon elnöktől, hogy javasolja a szenátusnak a vegyi és bakteriológiai fegyverekre vonatkozó (fenfi egyezmény aláírását. Az egyezményt 1925- ben hozták, az VSA azonban még mindig nem irta alá. Latm-Amerika 1969-ben INDIÁNVADÁSZAT Üldözik, rabszolgaságban tartják és gyilkolják az indiánokat VILÁGSZERTE ÁLTÁL ANOS MEGDÖBBENÉST KELTETT LARS PERSSON SVÉD NÉPRAJZI KUTATÓNAK AZ AZ ÁLLÍTÁSA, HOGY A BRAZÍLIAI KORMÁNYNAK SZÁNDÉKÁBAN ALL NAFALM-BOM- BÄKKAL MEGSEMMISÍTENI A RENGETEGBEN ÉLŐ INDIÁN-CSOPORTOKAT. LARS PERSSON STOCKHOLMBAN, A BENNSZÜLÖTTEK ÉLETÉVEL FOGLALKOZÓ NEMZETKÖZI MUNKACSOPORT ÜLÉSÉN KÖZÖLTE: A BRAZÍLIAI LÉGIERŐ KANADÄBAN 12 DE HA VILLAND—CARIBOU GÉPET RENDELT, AMELYEK NAPALM-BOMBAK'SZALLITÁSARA ALKALMASAK. AZ OTTANI BRAZÍLIAI KATONAI ATTASÉ MELLETT DOLGOZÓ TÖRZSTISZT ELMONDTA PERS- SONNAK: A REPÜLŐGÉPEKET AZ ŐSZ FOLYAMÁN BEVETIK A BRAZÍLIÁBAN SZABADON ÉLŐ INDIÁNOK ELLEN, MINTHOGY UTÓBBIAK SZEMBESZEGÜLNEK MINDEN CIVILIZÁCIÓS KÍSÉRLETTEL ÉS AZ A VESZÉLY FENYEGETI, HOGY KOMMUNISTA ESZMÉKET TERJESZTENEK KÖRÜKBEN. Az l96S-es ét eseményei erétef- lesen megrendítették az Amerikai Egyesült Államok latin-amerikai befolyását. Az amerikai tfi- ke behatolása egyre fokozódó kizsákmányolást és elszegényedést idézett eió, mivel Latin- Amerikát elsősorban nyersanyag lelőhelyként tartják számon az amerikai monopóliumok, — Az amúgy is alacsony nemzeti jövedelem növekedése elmarad a népszaporulattól, és a népesség foglalkoztatása is egyre több gondot okoz. Mindez elégedetlenséget és a partizán mozgalmak erősödését Idézte elő, amit a* amerikai katonai segélyek és a tanácsadók segítségével sem tudnak a latin-amerikai kormányok < felszámolni. Egyes kormányok felismerve, hogy a bajok forrása az Amerikai Egyesült Államoktól való függés, önállóbb gazdaság kül- és belpolitikát alakítanak ki, hogy elejét vegyék nagyobb fokú forradalmi mozgalmaknak, így történt Peru, Chile, Bolivia esetében, ahol az amerikai monopóliumok tulajdonát államosították = Peru az International Petroleum Ca fTPC) vagyonit, Chile az Anaconda rézmonopóliumot, Bolívia pedig a Gulf Oil társaságot államosította, — és más országokkal együtt ki akarják fejleszteni kereskedelmi, gazdasági kapcsolataikat a szocialista országokkal is. Az eddig lazább gazdasági integrálódáson belül szorosabban együttműködő csoport is alakult Andok Közöspiaca néven. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya ez év tavaszán Nelson Rockefellert küldte a problémák kivizsgálására. A latin-amerikai körút látványos kudarccal végződött, a perui, venezuelai, chilei kormány nem fogadta Nixon elnök különmegbízottját, a többi ország népe pedig heves ameri- ka-ellenes tüntetésekkel fogadta. A körút eredményeit összefoglaló jelentés és a vele kapcsolatos Nixon-nyilatkozat, azonban a kérdés megoldását nem a gazdasági fejlesztésben, hanem a partizán mozgalmak elfojtásában látja, amiért még a katonai diktatúrák hathatós támogatását is lehetővé teszi. m TEBEÄ Brazília hivatalos képviselői persze igyekeznek ezt az állítást félreértésnek, vagy rossz tréfának beállítani. A valóságot földrajzi és más, társadalmi okokból nehéz megállapítani. Egy néhány évvel ezelőtt kirobbant eset is világosan mutatja, hogy ilyen körülmények között milyen csekély a hivatalos cáfolat érVenezuelában egy Paul Straki nevű férfinak komoly nehézségei támadtak kényelmetlen igazságok kimondása mitt. Straki leleplezte, hogy Umberto Boccia olasz származású nagybirtokos meggyilkoltatta azokat az indiánokat, akik nem akarták neki átengedni földjeiket. Straki kénytelen volt elhagyni Venezuelát, mert a rendőrség nem vállalta, hogy kezeskedik biztonságáért. A Persson gyanúját megalapozó esetek egyike Peruban zajlott le, több mint öt évvel ezelőtt. A Brazília határén élő kokama-indiánok területére 1964. február 12-én fegyveres csoport tört be, Requena város polgármesterének, Gumericindo Flores- nek vezetésével. A tudományos cégérrel kezdeményezett expedíció gyakorlatilag a gumikereskedelem céljait szolgálta, amelyben Flores is érdekelt volt. Az expedíció heteken át az indiánok területén tartózkodott; „ ben- szülöttek két ízben támadták meg. Egy tagját megölték, négyet megsebesítettek. Viszont az egyenlőtlen harcban mintegy 50 indián esett el, s az expedíció még támogatást kért a hadseregtől is. Egy kombinált támadás során ágyúnaszádot is küldtek oda, téke. Jesco von Puttkamer német újságíró 1963-ban a brazíliai Xingu Nemzeti Parkban a Sao Manuel-fo- lyó partján kajabi indiánok mintegy hatvan tagú csoportját fényképezte le. Ezeket a férfiakat és nőket gu- miültetvényesek rabszolgasorban tartották és bélyegzővel jelölték meg, mint az állatokat. s közben két B—26-típusú repülőgép támadta a koka- mák falvait. Előbb csak gépfegyverekkel, később robbanó, majd napalm-bombákkal. A légitámadásnak több mint száz áldozata volt A hadsereg ezután további akciókat kezdeményezett, a kokama, a majom na és az aguaruna indiánok ellen. Tavaly Kolumbiában szabályszerű vadászatot rendeztek indiánokra. Ennek főként a ma még mintegy ötezer főt számláló ltoima indiánok estek áldozatul. Ezt a hajdani mezőgazdasággal foglalkozó kultúmépet a kelet-kolumbiai fennsíkokra szorították vissza, ahol nyomorúságos nomád életmódot folytat A vadászatból élő indiánok alkalmj állatlopásai az állattenyésztőknek ürügyet szolgáltattak a rendszeres embervadászatra. — Egyes „vadásztársaságok” két-háromnapos kampányaik során 30—10 embert is megöltek. Ez azonban csak akkor okozott kózfel-. háborodást, amikor egy ottlakó ügyvéd beszámolt róla a bogotai lapnak küldött levelében. „Darabja 200 márka” Lars Persson jelentésében többek között az alábbiakat olvashatjuk: „A falut, amelyben éltem állandóan fenyegették a telepesek. Egy éjszaka a maniokavetés jórészét elpusztították, s halomra öldösték az állatokat. Az volt a céljuk hogy az indiánokat az éhínség segítségével rábírják gazdaságuk feladására, hogy mint gyengén fizetett béresek az 6 szolgálatukba álljanak. Idén júliusban a brazíliai határon élő indiánokat fejenként körülbelül 200 márkányi összegért adták el az ültetvényesek. Az utóbbiak körében mindennapos dolog az emberkereskedelem: a foglyokat tüzes vassal jelölik meg és drótsövénnyel körülvett táborban tartják. A motilonék törzsét egyaránt üldözik, mintegy 1500 motilo- ne élt, azóta alig háromszázan maradtak meg. Primitív viszonyok között, kukorica- termesztésből élnek. Az európai eredetükre büszke argentínaiak nem szívesen gondolnak arra, hogy az ország őslakosságából még mintegy 130 ezer koja, tóba, mokovi, matako, pilago, csulupi és csoroti él az ország északi részében és 40 ezer — főként arautahi — indián él Dél-Argentíná- ban. A Patagóniában élő arau- kani indiánok visszakaptak 360 ezer hektárt az állami legelőkből, de törzseiket évről évre tizedeli a tüdőbaj és a szifilisz, sok a trachoma, az angolkór. Az indiánok üldözése és megnyomorítása az említett országokban nem esetleges, véletlen jelenségek. Kíméletlenül lesújtanak rájuk, ha „gazdasági” érdekek (telekspekuláció, útépítés, olaj-, gyémánt, vagy urániumlelőhelyek kiaknázása) így kívánják, A dél-amerikai kormányok semmilyen eszközt nem haboznak igénybe venni az indiánokkal mint politikai ellenfelekkel szemben. A lehető legmesszebbmenően kihasználják ellenük a hadsereget, a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. Az utóbbiak funkcióját nem szívesén bízzák a tartományi hatóságokra; Amennyiben az utolsó szabadon élő indiánokat meg akarjuk óvni a kihalástól, vagy a kiirtástól, meg kell változtatni az érdekelt kormányok beállítottságát országuk őslakosságával szemben, s ügyelni kell arra, hogy a jószándékot hirdető megnyilatkozásaikat legalább részben érdemleges tettek kövesség Élő antennák / A legkülönbözőbb alakú és méretű. antennák hozzátartoznak a modem világ arculatához» A rá- tíiadók magasba nyúló tornyai Ugyanúgy, mint a hosszú, hajlé- kony gépkocsi antennák, a tengerjáró hajók árbócai között feszül huzalok és a háztetőkön magasodó tv-antennák rácsozata, Az utóbbi ötven év szülöttei ők« Akkor építették az első adóállomásokat, amelyek még nem zenét, előadásokat vagy színdarabokat sugároztak, hanem szikra^ táviratok szaggatott jeleit röpítették az éterbe. Csak később feszítették ki az első rádióamatőrök, környezetük nem kis csodálkozására, kéménytől kéményig húzódó rádióantennáikat, hogy maguk építette készülékeikkel, fejhallgatójukat fülükre szorítva, ellessék az első rádióadásokat. Száz évvel ezelőtt senki nem tudta még, mi az antenna, legfőképpen a zoológusok nem. Pedig az állatvilágban időtlen idők óta léteznek antennák, az ízeltlábúak adóvevő-szerve az egyedüli eszköz, amellyel tájékozódnak a külvilágban. Jfgy jut el a eine ér a fatönké hoz, a darázs ennek segítségével talál rá a mézesbödönre, amelyet' afetan hosszú, vékony, szakadatlanul mozgásban lévő csápjaival körültapogat. A rovarok antennáikkal szagolnak és tapintanak. A hangyák antennáik útján küldenek vészjelzést jól szervezett városaikba, ha veszély közeledik. Hozzátehetjük, hogy többféle jelzést adnak le, az Ügy fontosságától és a veszély nagyságától függően. Táplálék-beszerző kőrútján élelmet talál a hangya, különösen nagy a zsákmány, egyedül nem tudná hazavonszolni, feltrilázza léhát a közelben cirkáló hangva- társakat, s figyelmükbe ajánlja „nagybecsű felfedezését”. Az „első számú riadóra” a ráérő hangyák odesereglenek segíteni. Ha nagyobb, komolyabb feladatot kell megoldani, sürgős munka vár elvégzésre, amelyre az építkezések sok résztvevőjét kell összetoborozni — izgatottan sürgő-forgó hangyafutárok közük antennáik útján az arra Járókkal, hogy siessenek a gyülekezőhelyre. A harmadik jelzésfa.i+ára, — az úgynevezett „nagyriadóra” akkor kerül sor, ha valami igen nagy veszély leselkedik. Ha idegen serég közeledik a hangyavár felé és meg akarja rohamozni, ha az épület valamilyen okból megsérül vagy összeomlik — akkor kerül sor a „nagyriadóra”, mégpedig úgy, hogy a hangyaőrök az állandóan raktáron levő hangyasavból egy keveset a levegőbe fecskendeznek. Csápantennáikkal széles körzetben valamennyi hangya megérzi ezt az illatot és a mi tűzoltóságunknál is gyorsabban a helyszínre siet. Finom, kecses Jelenség a szöcskék „élő antennája” is. Leginkább a modern Személygéwkocsik rádióantennáira emlékeztet. Csak az a különbség, hogy két antennájuk működik egyszerre. Szuperszonikus vonat Hihetetlenül hangzik, de Japánban, a nagovai Meidzo Egyetem 1600 méter hosszú kísérleti pályáján, szuperszó- niltus vonatmodeUel óránként 2535 kilométeres sebességet értek el. A szuperszonikus 'Vonat alapkoncepciója az, hogy a pálya mozog é® nem a vonat Szuperszőnikus vasúti forgalom megteremtése esetén Tokio és Oszaka között a vasúti közlekedés s jelenlegi három óra helyett csupán 10—12 percet vénás igénybe. . _j„ KÖZÉP- AMERIKA *°LUM®IÁV- táJie. ECUADOR IPC alltBitftiit 1!S!-k« BldnfafHnfijg.VI. 24. CSENDES-ÓCEÁN [210 ■ értein t»|«rihitár iAz USSlitatja jogosságát j Viccnél illn»<u(Uli{ lakosságszlm , j- , 1953 (mlfflfi "Évi népszaporulat ti ■ Egy fűre esi brutto nemzeti 'termék 1367 í USA tfoltír)* \ ül MFTA országai CS3 UFTA' országai- Spi'Ándtik fcpzöspiac «szagai a BRIT-HONOURAS ti FR. GUAYANA “ HONDURAS ' P. PUERTO RICO t. TRINIDAD ÉS TOBAGO Kellemetlen igazságok WipOLTTlfe
