Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

1969. november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 l Szolnok, Szolnokban, Szolnokon...! ? az illető Szolnok megyében A nyelvi, nyelvhelyességi kérdések iránit érdeklődő ol­vasók gyakran teszik fel eze­ket a kérdéseket. Mi az ere­dete egy-egy helységnévnek? Honnan származtathatjuk a Szolnok tulajdonnevet? Miért olyan változatosak helyne­veink helyhatározós alakjai? Először a vármegyét és a várost egyformán megneve­ző Szolnok tulajdonnév ere­detéről szólunk. Voltak, akik azt állították, hogy a Szol­nok névnek a szláv solník szó az alapja, s így a név a következő jelentéstartal­makra utal: sóval foglalkozó, sószállításra szolgáló, sólera­kat, sókikötö. Ez a származ­tatás nem helyes. Először is azért nem, mert hazánk te­rületén több helység, pusz­ta, település megnevezésére 6zolgál a Szolnok hangsor, és ezeket a helyeket nem lehet kapcsolatba hozni a sóval, a sóiéra ka ttal, a sóki­kötővel. Másrészt a megye és a város nevének mai hangalakjából indulnak kt a hibás származtatás hívei. Szolnok megye és város ne­vében ugyanis eredetileg nem »olt meg az l hang, ez csak későbbi fejlődés eredménye. Okleveleinkben a Szolnok név eredetileg főleg személynévként a következő alakváltozatokban olvasható: Szaunuk, Szounuk, Szónak, Szónok, Szolnak, Szolnok. A megye és a város elneve­zésére szolgáló névnek tehát egy nemzetség, illetőleg sze­mélynév adott alapot. A Szolnok hangsor eltérő helyhatározói ragokat kaphat. Valaki ugyanabban az idő­ben tartózkodhat Szolnokban és Szolnokon, és a ragban való eltérés arra utal, hogy és Szolnok városában él, tar­tózkodik. A rágós alakpárok (Szolnokban, Szolnokon, He­vesben, Hevesen, Csongrádi­ban, Csongrádon), tehát azt a szerepet vállalják, hogy egyértelműen tudunk különb­séget tenni abban, hogy az azonos név a megyére vagy a községre utal-e. A Balatonba, Balatonra, Balatonban, Balatonon, Bala­tonból, Balatonról eltérő ra­gozásé alakpárok is pontosan arról informálnak bennünket, hogy a Heves megyei Bala­ton nevű községről beszé­lünk-e, vagy hazánk legna­gyobb taváról. ValóbanBald- tonba, a községbe, s Balaton­ra, a „magyar tengerre” utazhatunk. Ismét csak hagyományos szabály, hogy a külföldi hely­ségnevek a -ban. -ben, -ba, -be. -bál, -bői ragot veszik fel, míg a hasonló nevű ma­gyar helységnevek nem kö­vetik ezt a ragozást. így • az olaszországi Velencébe uta­zunk. s a magyarországi Ve­lencén (a tó píartján) nyara­lunk. A Szolnok megyei helység­nevek helyhatározós rágós alakjairól külön cikkben kí­vánunk szólni. S hogy ez a kérdés fontos és élő problé­mára utal, bizonyítja az a tény is, hogy lapunkban is gyakran találkozunk nem helyesen ragozott alakválto­zatokkal. Ugyanabban a saámban olvasható Jászapáti­ból és Jászapátin rágós ala­kok is a ragozásban való elbizonytalanodást tükrözik. Dr. Bakos József, a nyelvtudományok kandidátusa Tanítás az ünnepeken A Művelődésügyi Minisz­térium tájékoztatása szerint az iskolák tanítási rendje a november 3-ával kezdődő héten a következőképpen alakul: az ünnep előtti utol­só tanítási nap csütörtök, Munkásőr-témájú portré- dokumentumfilm forgatását kezdték meg. A film terve­zett címe: „Négyen a sok közül”, s néhány portré be­Szolnok megyében az idén mintegy harmincnégyezer hallgató vesz részt a párt­oktatás különféle formáin. A marxizmus—leninizmus esti egyetemén, a marxizmus —leninizmus esti középfokú iskolán és az iskolán kívüli „Káderképző tanfolyamokon” már folyik hetek óta az ok­tatás. Mások azonban csak október 27-én kezdték meg a tanulást. A tömegpropa­ganda tanfolyamai az idén hozzávetőlegesen 23 ezer hallgatóval indultak. A kö­tetlen formákban történő ok­tatás pedig (előadássoroza­tok, tv politikai tanfolyam, téli tanfolyam), csak novem­ber—decemberben kezdődik. Különböző témákat dolgoz­nak fel: A szócializmus épí­tésének kérdései. Közgazda- sárri alapismeretek. Gazdaság- politikai tanfolyam, (ipari és mezőgazdasági tagozat). Vi­lágpolitikai és világgazdasági kérdések. Előadások a ma­gyar párttörténetből. Minden tanfolvamon nyolc-kilenc témakörrel ismerkedhetnek meg a hallgatók. A párt szervezeti szabály­zata minden párttag számá­ra kötelezővé teszi, hogy el­méletileg kénez^e ma "át. Az MSZMP Politikai B'zottsá- gának 1967. április 6-i hatá­rozata és 1968. november 12-i 6-a. Ekkor tartják * taninté­zetekben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulóját köszöntő ünnep­ségeket 7-én és 8-án nincs, vasárnap ismét lesz tanítás. mutatásával ad ízelítőt a munkásőrök mindennapi éle­téről, munkájáról és a szol­gálatról; állásfoglalása jelölte meg hosszabb időszakra a párt­oktatás tartalmi és szerve­zeti továbbfejlesztésének főbb feladatait — Az általános elvek alapján a helyi, területi pártbizottsá­gok, határozzák meg a helyi igényeknek és feltételeknek megfelelő feladatokat Ez összhangban van a területi vezető szervek önállóságának növekedésével. A pártoktatás célja a párt politikájának, a marxista el­méletnek korszerű megismer­tetése. Nyolc olyan kiemelt téma. kör szerepel a tervezetben, amelyek feldolgozására megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a most induló oktatási évben. Első he1 yen szocialista gazdasági építő munkánk szerepel. Ezen be­lül is fő feladat a nyereség­részesedési rendszer lényegé­nek megértetése. A továb­biakban g párt belső éledének s-iiárdítása és a pártmunka kérdései az állami élet és a szocialista demokrácia, a materialista világnézet erősí­tése. n szocialista embertípus kialakítása, az évfordulókról történő méltó megemlékezés, g szocialista hazafisán és a proletár internacionalizmus, valamint a nemzetközi kér­Jubileumi kiállítás Szombaton az Iparművé­szeti Múzeum kúpolacsamo- kában ünnepélyesen megnyi­tották a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem 200 éves fennállása alkalmából ren­dezett jubiláris kiállítást. Részt vett a megnyitón Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke is. Dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi mi­niszter nyitotta meg a kiál­lítást. A kétszáz éves múltnak nem csupán jubilálói, hanem örökösei is vagyunk, ez az örökség pedig felelősséget jelent szocialista társadal­munk, egészségügyünk és orvostudományunk olyan •nagy fontosságú letéteménye­sének jelenéért és jövőjéért, amilyen a budapesti orvos- tudományi egyetem — mon­dotta egyebek között. A kiállítás gazdag anyaga dokumentálja, hogy hazánk­ban jött létre a világon el­sőnek fogászati klinika Ár- kövy József professzor veze­tésével, Krompecher Ödön írta le elsőnek n basalsejtes rákot máig alapvető jelen­tőségű munkájában. Alexan­der Béla írta az első nagy­szabású monográfiát rönt­genfelvételek alapján a mag­zati csontfejlődésről. Hőgyes Endre professzor pedig tíz nappal a röntgen felfedezé­sének publikálása után már röntgenképet készített Eötvös Loránd kezéről. A kiállítás egy hónapig inarad nyitva. Rönkökből faragott bútor A nép! építészet és a múlt századi lakáskultúra hagyo­mányait eleveníti fel Orsós Jakab, a zalai olajmezők tisztviselője. A gelíénházi olaj városiján levő lakásán rönkökből faragott különbö­ző bútorokat. Az arasznyi vastagságú, egyetlen rönkből kimunkált asztallapokat nem gyalulja simára, csak fejszé­vel egyengeti. Áz asztalhoz ugyancsak rönkdarabokból fejszézi ki a háromlábú ülőalkalmatossá­gokat. Faragásainak legszebb darabjai közé tartozik a vastag rönkből kifaragott támlás lóca. A különleges tehetséggel és érzékkel ren­delkező fafaragó készítmé­nyei a modem lakások dísze. dések témája a kiemelt fel­adat. Az országos kérdések mel­lett többet kell foglalkozni a helyi politikai problémák feldolgozásával. A romanti­kus társadalom-szemlélet visszaszorításának is egyik hatékony eszköze lehet az általános helyzetnek, az or­szágos jelentőségű esemé­nyeknek, változásoknak he­lyiekkel történő illusztrálása. Ami a szervezeti tovább­fejlesztést illeti, jelenleg a pórtoktatási formák bő vá­lasztéka áll a hallgatók ren­delkezésére. Így újabbak lét­rehozására nincs szükség. Megyénkíben a pártokta­tásban résztvevő hallgatók kétharmad része a szervezet­tebb, esvharmada az úgyne­vezett kötetlenebb formák­ban tanul. A kötetlenebb formákon elsősorban a pár- tonkívüliek arányát kell ja­vítani, míg a párttagok és vezetők számára helyes a kötöttebb, szervezettebb for­mákon történő továbbképzés. Az arányok javítása mel­lett azonban szükséges a pártok+atásban résztvevőik számának további növelése is. és a fizikai dolgozók na- gvobb mérvű bevonása az oktatás valamennyi szintjén. B. A. A centenárium közeledté­vel sokan írnak Leninről. Régi feljegyzések kerülnek elő, visszaemlékezések, tanul­mányok kerülnek papírra. Minden ilyen írás egybehang­zóan így fogalmazza meg Lenin legfőbb jellemvonását: (egy angol újságíró szavait idézem) „Az emberek szere­tik Lenint és nem azért ké­szek meghalni érte, mert az 5 uralkodójuk, (ez a szó egyáltalán nem illik Leninre), hanem azért, mert az elvtár­suk, érdekeik kifejezője, tár­sadalmi é$ gazdasági szabad­ságuk védelmezője, s azért, mert teljes egészében, szív- vel-lélekkel annak a harc­nak szentelte magát, amelyet most vív Oroszország; hűsé­gesen szolgálja a népet, anél­kül, hogy valamilyen kitün­tetésre számítana és szemé­lyi hatalomra törne.” Leninnél ez a magatartás nem egyszerűen egy fenn- költ jellemű ember nemes tulajdonsága, még kevésbé valamilyen előre kiszámított vezetői gesztus. Természetes magatartás ez nála. a kom­munista mozgalom szülte vezetőnek a mozgalom által formált magatartása, mun­kamódszere. Tudjuk Lenin­ről. hogy számtalan alkalom­mal várakoztatott meg vala­kit vezető munkatársai, vagy éppen a vele tárgyalni szán­dékozó külföldi diplomaták közül, mert éppen parasztok, vagy munkások voltak nála. A dolgozó emberekkel való közvetlen kapcsolatot mindé, nek felett valónak tartotta. A helyes politikai vezetés első és elengedhetetlen felté­telének. & Kádár János elvtárs két­napos Szolnok megyei láto­gatása alkalmával sokszor felhívta erre a lenini mód­szerre a figyelmünket — no­ha Lenin nevét talán meg sem említette. Érkezésekor, a program megbeszélése al­kalmával így fogalmazta meg a kétnapos látogatás célját: A megye életének fő­vonalát, az elért eredménye­ket, a gondokat, problémákat a Központi Bizottság — úgy ahogyan az egész országot — ismeri. De semmivel sem pótolható a közvetlen személyes tapasztalat, a hely­színen látni, érzékelni a munkát. megismerni az em­bereket, akik a szocializmus építésének ügyén fáradoznak Nem az ügyintézés két napja lesz ez, — mondta egy kis tréfás éllel — hanem az ered­ményekről, a munkáról, n gondokról közelebbi ismere­teket szerezni és viszont; be­számolni a vezetés munká­járól, gondjairól azoknak, akik a legét dekeltebbek, azoknak, akiknek at nevében és akikért a vezetés cselek­szik; a dolgozóknak. A búcsú perceiben, ami­kor a megyei vezetők előtt az út mérlegét megvonta Kádár elvtárs, így fogal­mazta meg azt: Számomra értékes, hasznos és kellemes volt a látogatás. Mi, akik részesei voltunk, ezt mégin- kább elmondhatjuk, hisz köz­vetlen tanúi lehettünk a Központi Bizottságunkban kialakult és jól bevált mun­kamódszernek, a lenini veze­tési stílusnak. Ha jól oda­figyeltünk. ebből sokat meg­tanulhattunk a látogatás alatt. ☆ A forró hangulatú szolnoki munkásgyűlés után, s més bizonyára annak érzelmi hangulati hatása alatt, arról beszélt Kádár elvtárs, hogy mi az oka. alapja az embe­rek bizalmának. Elmondta, ne higgyük, hogy az em­berek mindennel mindig elégedettek, amit a Köz­ponti Bizottság elhatá­roz. Lehetnek olyan dönté­sek is amelyek nem bizo- nvu'nak helyesnek. Ezt el kell ismerni — nyíltan, őszintén az emberek előtt i* el kell ismerni. A dolgozók előtt a szándék a döntő. Min­denki tudja, hogy a Központi Bizottság is emberekből álL Olyan emberekből, akiknek legfőbb szándéka a nép be­csületes szolgálata. Ha rient ragaszkodunk makacs módón hibáinkhoz, ha tévedéseink­ről is nyíltan beszélünk, a dolgozók megértenek bennün­ket, mert nem lesz okuk alapvető jószándékunkban kételkedni. Ha e szándékban inog meg a bizalom, a kisebb tévedéseket, hibákat sem fog­ják megbocsátani... Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a gondolat az elmúlt évtizedben pártunk politiká­jának egyik sarktételévé szi­lárdult. Ma már a mi törté­nelmi tapasztalatunk is iga­zolja Lenint, aki munkatár­sait a néppel szembeni kí­méletlen őszinteségre, nyílt­ságra nevelte mindig. És azt is a történelem igazolja már, hogy szinte az egész mozga­lom további útját kérdője­lezheti meg ennek a hiánya. •ir A lenini központi vezető­ségben alakult Iá az a - Dzerzsinszkij által megfogal­mazott — hármas követel­mény, amely a kommunista vezetők alapvető jellemvo­nását foglalja magában: hi­deg ész. forró szív, tiszta kéz. Bizonyára nem véletlen, hogy felidézte ezt előttünk Kádár elvtárs. Ha valakinek e hármas követelményből csak egyik is hiányzik, vagy csupán egyetlen döntésnél feledkezik meg valamelyikről, máris súlyos következménye lehet. Azt hiszem, egyaránt vonat­kozik ez az ország vezetőitől a legkisebb beosztású funk­cionáriusig mindenkire, aki­nek a legcsekélyebb dolog­ban is döntési, elhatározási joga. kötelezettsége lehet. S hogy miért tartotta idősze­rűnek erről beszélni Kádár elvtárs? Minden találgatás nélkül elmondhatjuk, hogy időszerű ez mindig és min­denütt, ahol a vezetésről szó esik. Nálunk most általában — és minden hivalkodás nélkül elmondhatjuk ezt Szolnok megyéről is — jól mennek a dolgok. Kádár elvtárs két­napos látogatása alatt erről is meggyőződhetett, s e megi gvőződésének hangot is adott. Van már azonban tapaszta­latunk arról, ha a dolgok iól mennek, az bizonyos ve­szélyeket is rejt magában. Elsősorban talán az elkényel­mesedés, az elpuhulás veszé- Ivét. De azt is. hogy ilyenkor pevesek könnvebben megfe­ledkeznek a hideg, józan ész- Rzel való helvzetelenv'és ál­landó ?7-íikKéa'ességéről. Hai- larnosabbak a rutinból való vezetésre. „Tavaly is hoztuk n. tervet — idén sem lehet ha}...” hallhatiuk néha ma is egy-egy gazdasá gvezetőtől. S aztán ha e kényelmesség következményei „beütnek” — jön a forrófejűség, a kap- koda®. De előfordul ennek az el­lenkezője is. Megannyi olyan kommunista gazdasági, mű­szaka vezetővel találkozha­tunk, aki új gazdaságirányí­tási rendszerünket csodaszer­nek vélve egyedül az éssze­rűséget, a gazdaságossági számításokat, az anyagi ér­dekeltséget fillérre kimutató precíz számításokat tartja üdvözítőnek. Történelmileg elavult, a forradalmi roman­tika koráinak anakronisztikus maradványa szerintük — ha ezt így nem is merik ki­mondani — a kommunista vezetők és dolgozók forró- szívű lelkesedése. „A vörös zászló lengetéséből nem lesz termelékenység — hallottam egyszer egy ilyen embertől. Mélységes tévedést, közös ügyünk szemponotjából pe­dig súlyos veszélyeket rejt magában az ilyen gondolko­dás. A lenini munkastílus nem nélkülözheti egyiket sem. A józan ésszel kimunkált, gon­dos számításokon alapuló terveket forró szívvel, kom­munista lelkesedéssel kell — és csak így lehet — végre­hajtani. A hideg ész — forró szív dialektikája nem egy- egy történelmi időszakra, egy-egy különleges feladat megoldására konstruált sé­ma, hanem kötelező munka- módszer. És a tiszta kéz is. Büszkén jelenthettük Kádár elvtárs­nak, hogy a Szolnok megyé­ben dolgozó, különböző ve­zető beosztását a nép bizal­mából élvező emberek az utóbbi években nem csak po­litikai érettségből, szakmai, vezetői tulajdonságokból vizs­gáztak jelesre, hanem becsü­letből és tisztességből is. Ha elenyészve, itt-ott akadt köz­tük, aki megingott erkölcsé­ben, s engedett a könnyű gyarapodás hívságos kísérté­sének. az ellen — mint a bizalomra méltatlanná vált személy ellen — magunk jártunk el. Ritka alkalom, amikor Ká­dár János elvtárs saját éle­téről beszél. S ha megteszi, csak azért, hogy fiatalabb munkatársainak átadjon va­lamit gazdag életútiának ta­pasztalataiból. Bizonyára ezért mondott el búcsúzása alkalmával néhány dolgot saját magáról is. Gondolatai — ahogyan egész kétnapos látogatása — mélv nyomokat hagytak bennünk. Minden fogadkozás nélkül mondjuk, szeretnénk mi is hasonló mó­don élni, s szolgálni pártunk, s népünk ügyét. Ügy, aho- gvam bennem leginkább meg­fogant egyetlen mondatával ösicTPffPzte: . Ami ügyünk ér­dekében ernnkhől telik, az számunkra kőtelező" Varga József Dokumentumfilm — munkásőrökről Az új oktatási év kezdetén I Ami ügyünk érdekében erőnkből telik, az számunkra kötelező

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom