Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

1969. november 19. SZOLNOK MEG S'EJ NÉPLAP $ Amikor még jó dolga volt a jákóhalmi szamárnak Történetek az első földmívesszövetkezetek indulásáról Petrovcsik Ferencnét Tér­jék! Idának hívták még ak­kor. ö volt a jákóhalmi földmívesszövetkezet első faluszéli kis boltocskájának eladója. Az „üzletben” egy 3 méteres pult mögött, egy vagy polc alatt várta Vevőit Ida, Be is néztek minden reggel a határba induló új földhöz juttatöttak: Mid van Idácsfea. mert ha nálad van valami, akkor estérető­led vesszük meg. Nagyon kevésszer tudta azt válaszolni Ida, igen, van. Olyan szegény volt a szö­vetkezet. fűteni sem tud­ták a szatócs boltot. Télen a haiölaj megkeményedett; nem tudta kiönteni, ha kezet akart mosni, előbb betörte a lavórban a jeget. Áru azért nem ment tönkre, hi­szen alig volt. Jászberény­ből édesapjával kettesben a hátukon hordták gyalog a bolti cikkeket. A hófúvások­ban ketten legfeljebb 10 ki- lónyi sót, fele cukrot. 10 li" ternyi ecetet, pár darab szappant, néhány csomag Frank kávét cipelhettek egy­szerre. Nem ment ez más­képp máshol sem. Tiszasa- son Hamburger Lászlóék a Szegedről, hajóról érkező sót szintén a hátukon cipelték be a faluba a folyótól A kunhegyesiek Nagyváradra jártak lovaskoesikkal, a jász­apátiak a fővárosba vittek babot, élelmet, hogy cserébe kapát, kaszát tudjanak hozni. Ám, a jákóhalmi szövet­kezetre hamarosan rámo- solygott a szerencse. Szama- ras gpzda, Szőlős! István la­kott Terjéki Ida szomszéd­ságában. A szamár csak kiskocsit húzhatott termé­szetesen, de éppen az volt a jó. A háborúban lebombáz­ták. felrobbantották a fa- luból kivezető két Zagyva- hidat. Hamarosan táköltak egy ideiglenes fahidat, Azon meg csak a kiskocsi fért át Indult hát a menet nagy örömmel. Nem hiába csökö­nyös állat azonban a sza­már. Meglátta a fahidat és az úristennek meg nem moc­cant. A környéken lakók gyorsan Összeséreglettek a szövetkezet megsegítésére. Négy izmos férfi a vállára emelté a szürke négylábút és átvitte a hídon. Utána már könnvűszerrel maga áthúzta a kiskocsit Ida. így ment akkoriban. így lett fene nagyúr a jákóhal­mi szamár. kap. Végeztünk — ezzel fa­képnél hagyták. Puskalövés Besenyszögön Korántsem végződött azon­ban mindig ilyen derűs csat­tanóval az osztályösszecsa- pás. Mezőtúron — ugyan­csak 1946 tavaszán — á fel­izgatott tömeg meg is pü- fölte a földiéért, vagyoná­ért vissza merészkedő ura* Ságokat, Besenyszögön pe­dig a vallást használta fel a reakció. A hívő szegény em­berekre úgy hatott, elhíresz­telte, halálos bűnt követ el, aki a más vagyonáhóz hoz­zányúl. Ez a tízparancsolat­ban is írva vagyon. Több szegény émber úgy meg­ijedt. nem merte elfogadni a földet, A kommunista párt szó­nokot küldött Besenyszögre. A földmívesszövetkezetbe hívták össze az újgazdák bá­torító gyűlését. A szónok Telek Balázs volt. Ha már itt tartunk — mondta töb­bek között — arról nem szól­tak a papok, hogy a kizsák­mányolás a legnagyobb vét­ség? Az összejövetel után egész más lett a hangulat a faluban. Most már a reak­A fényszarui savanyú bor esete Ha nem is derűsebb, de költségesebb történet a iác-rf^rívszaml. Az ottani földmívesszövetkezet elnö­kének, Dányi Jánosnak leg­alábbis többe került Az el­ső földmívesszövetkezetek az újgazdák, a földhöz jut­tatóitok támaszai voltak. A legtöbb helyen a földigénylő bizottságból alakultak. S mint a megyében még na­gyon sok faluban. Jászfény- szarun is a földigénylő bi­zottság elnökét választották a szövetkezet elnökévé is. ök tudták, miben segíthet­nek legtöbbet A jászfény- szaruiak 5 mázsa rézgáli- cot szereztek a fővárosban, s kilónként osztották szét az újgazdák között, hogy a kis ú j birtokokon megelőzhessék a peronoszpórát örömmel vitték a kékkövet az új gaz­dák. A szövetkezet kezessé­get vállalt értük: szüretkor minden kilogramm rézgáli- cot hat és fél liter borral egyenlítenek. Eljött a szüret Nem is termett sok és a sok nagy­családos szegény embernek sokfelé kellett. Nem tudtak fizetni. Akkor eszelték ki: Dányi János menjen el ol­csó borvidékre, a fényszarui savanyúkáposztáért Cseréljen nedűt, abból térítik az adós­ságot. A Dunántúlon 30 má­zsa savanyúkáposztáért 30 hektoliter bort cserélt Dá­nyi. A bor kocsin érkezett, Dányi János gyalog, vonaton, ahogy tudott jött utána. Mi­re 5 hazaért, egy 18 hektoli­teres hordóból útközben és már otthon 12 hektoliter el­folyt Huza-vona, kérvényezés, de fizetni kellett. így lett a savanyúkáposztából még sa­vanyúbb a bor. Katonás párbeszéd Jászapátin Az első földmívesszövetke­zetek történetének legszebb lapjait a földcsaták írták. Az 1945 őszi választások után elszemtelenedett a re­akció. támadta a demokrati­kus vívmányokat, visszape­relte a földet. Rákóczifalvá- ra üzenetet küldött Gorove László földbirtokos, az új­gazdáknak. Olyan hangon, mint valamikor a cselédek­nek. Hamarosan jön, s mi­re megérkezik* mindent rendben találjon, a kastély szobáit szellőztessék ki. Telek Balázsék összehív1 ták a földigénylő bizottság és a földmívesszövetkezet vezetőségét. Ha már ez az uraság kívánsága, ám hát légyen. Mire Gorove László hazatért, ugyan nagyot né­zett. Érkezésének hírére a kastélyt pár nap alatt szét­bontotta a nép. az új gazdák házakat, melléképületeket húztak fel belőle. Jászapátira is visszatért 1946 tavaszán Péthes Miklós horthysta százados. A föld­mívesszövetkezet azonnal értesítette, hogy elhagyott birtokát kiosztották, ingatla­nát az fmsz tulajdonba vet­te. A százados úr vissza­üzent, vária Őket a tanyán. Nagynál Béla. Gömöri Já­nos, Südi Demeter kimentek. Az úri tiszt nagyon hetykén közölte: — Vegyék tudomásul: a maguk földosztása semmis. A maguk átirata förmed- vény. Vissza a gyümölcsöst* vissza a tanyát! Már fogad­tam is embert, aki megmű­veli. A három parasztember — mindhárman a kommunista párt tagjai voltak — csöp­pet sem szeppent meg. Sőt, hasonló hangnemben felel­ték, 4 — A százados űr pedig vegye tudomásul: egy talp­alatnyi földet vissza nem ció kezdett félni. S ha nem tudott szépszerivel hatni megpróbált másképp. Az esti érákban Szolnokra bi­cikliző kommunista szónok­ra puskalövések dörrentek a tanyákból. A tettes is előkerült. Nagy József volt 200 holdas hor­thysta főhadnagy. Emlékül az utókornak így indultak az első föld­mívesszövetkezetek. Az ala­pítókat vadul támadta a re­akció. sanyargatta salát sze­génységük, rémísztette az infláció. A millió, a billió, a trillió pengők világa. A pénz óráról órára romlott. A tiszakürti Pányi Lajösék csak úgy tudták bejegyeztet­ni a szolnoki cégbíróságon működésüket, hogy csirkét hoztak a szolnoki piacra. Ott eladták, s azon nyomban futották leróni az illetéket. Útközben még nem romlott annyit a pengő, hogy ki ne fussa. 1945-ben tizenkilenc föld­mívesszövetkezet alakult Szolnok megyében. Mai is­meretek szerint a karcagi az első. A most korszerű áru­ház hálózatokban milliárdos forgalmú fo^vasztási szövet­kezetekről már eszébe se jut ak embernek a kezdet. Hogy mi volt negyedszázad­dal ezelőtt. A MÉSZÖV munkatársai ezért gyűjtöt­ték össze az emlékeket. az alapítók feljegyzéseit, a do­kumentumokat, hogy 1970- ben könyv alakban jelentes­sék meg. Emlékül az indulóknak, emlékeztetőül az utókornak. Borzák Lajos Előadás és konzultáció az esti egyetemen Szovjet professzor Szolnokon Az MSZMP Szolnok me­gyei bizottságának oktatási igazgatóságán november 21- ért megtartják az 1969—70-es oktatási évben tervezett ta­nári továbbképzés első, egész napos, foglalkozását. Délelőtt 9 órakor dr. Raj­nai Béla, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzo­ra tart előadást és konzul­tációt „Hatáskeltés, hatás­elemzés a felnőttoktatásban’» címmel. A délutáni konzultáció* beszélgetés témája „Lenin a nagy forradalmár gondolko­dó.” A konzultáció Vezetője Vlagyimir Szpiridonovics Gott, a moszkvai Pedagógiai Főiskola Filozófiai Tanszéké­nek vezető professzora. Az előadáson és a konzul­tációkon a marxista esti egyetem általános és szako­sított tagozatának a megyé­ben dolgozó tanárai vesznek részt. . Az utóbbi időben egyre több írás foglalkozik a népműveléssel. Hatékonyabbá tételének lehetőségeit, a hátráltató tényezők okait bon­colgatják. A különböző vélemények ellenére is ezek az írások egysé­gesen vallják; az emberekben él a művelődés, a kulturálódás igénye. A népművelésre vár azonban a feladat, hogy megtalálják azokat a formákat, megoldási módokat — figyelembevéve a felgyorsult tömeg­kommunikációt — amelyek segítségével a kultúrát egyre szélesebb ré­tegek sajátjává tehetik. A MUNKÁSOK ÉS A MŰVELŐDÉS A Magyar Szocialista Mun­káspárt jászberényi városi bizottsága ezekben a hetek­ben szociológiai felmérést ké­szít, vizsgálja az ipari mun­kásság kulturális helyzetét. Bár a munka még tárt, az eddig szerzett tapasztalatok közül kettővel szeretném bi­zonyítani, hogy a kulturáló- tíás igénye valóban él, en­nek kielégítése megoldásra vár. sót megoldást követel. A hely; vasipari vállalat és a műszerész ktsz mintegy hatvan munkását kérdeztük meg kérdőív, illetve közvet­len beszélgetés formájában. A munkásembernek is szüksége van az általános műveltségre Arra a kérdésre, hogy „mi a véleménye, megtérül-e a munka végzése során egy munkásembemek az a szelle­mi befektetés, amelyet álta­lános műveltségének fokozá­sára fordít?”— néhány egye­di kivételtől eltekintve min­denki pozitív választ adott. A munkásoknak mintegy 10 szá­zaléka szerint a termelő mun­kában ugyan nem érzetett hatását az általános művelt­ség növelése, de „valahogyan mégsem veszik kárba”. A — viszont azoknak a száma, akik szerint „általános mű­veltség nélkül ma már nem lehet valaki szakmájának mestere”. Egyetlen megkér­dezett sem húzta alá azt a válaszlehetőséget, amely sze­rint „a munkában nem érez­teti hatását, és nem is érde­mes áldozni érte.” A műveltség szerepének pontos felismerését mutatja az egyik fiatal munkás vála­sza: „Feltétlenül megtérül, ha másként nem, hát úgy, hogy a „kiművelt agy” gyorsabban tud átgondolni egy-egy prob­lémát, több dolgot tud egy­szerre figyelemmel kisérni.” A helyes felismerés termé­szetesen még nem jelenti az azon való haladást, de lehe­tőséget ad az azon Való elin­dulásra. Azt hiszem, ez az „elindítás” azonban mór a népművelésre váró feladat. megkérdezették 20 százaléka szerint a munkában is jelent valamelyest segítségét Meg­lepően nagy — 70 százalék A nyelvtanulás igénye Egyre több azoknak a munkásoknak a száma, akik szabadságuk egy részét kül­földi utazással töltik. Amikor hazatérnek, és élményeikről beszélnék, beszámolójukban jelentős helyet foglal el a táj leírása, továbbá, hogy ki mit, hol, mennyiért vásárolt. Ki­sebb szerepet kap az ott élő emberek életkörüményeinek, szokásainak, korunk fő poli­tikai kérdéseire adott vála­szainak ismertetése. Bizonyá­ra ezek megismerésére nem is kerül sor az utazás folya­mán. Pedig ez kellene, hogy az utazás egyik fő célja le­gyen. Elhamarkodott dolog lenne ezt a jelenséget egy­szerűén a túlzott anyagias­sággal magyarázni. Az illető ország nyelvének bizonyos fo­kú ismerete nélkül ugyanis mélyebb ismeretek szerzésére legtöbbször nincs is lehető­sége az utazónak. A Déryné művelődési köz­pont ébbén az évben nem in­dított idegen nyelvű tanfo­lyamót. AZ egyik előadó sze­rint ennek az az oka, hogy nem él a dolgozókban ilyen igény. A munkások válaszai viszont felmérésünk során nem ezt tükrözték. Megkér­dezték például; „Tegyük fel ha önt, mint százezredik vá­sárlóját, megjutalmazná az egyik áruház, de olyan kikö­téssel, hogy csak a következő dolgok közt válogathat két­ezer forint értékig ...” És ek­kor 19 különböző lehetőséget soroltunk fel; könyvvásárlá- si utalvány 500 forint érték­ben, fényképezőgép 600 fo­rintért. tandíj idegen nyelvű tanfolyamon 120 forint, és így tovább. A „kapott” pénzből a szakmunkások és betanított munkások közül minden ne­gyedik beiratkozna a nyelv- tanfolyamra. (Megjegyzendő viszont, hogy ezt a választ adók kivétel nélkül 30 éven aluliak voltak.) Az igény tehát megvan, — Csak jól kell tudni ezekkel az igényekkel gazdálkodni. — Meg kell találni azokat a differenciált módszereket, — amelyek segítségével a kü­lönböző alapműveitségű em­berek eredményesen próbál­kozhatnak nyelvtanulással. A felmérések során eddig háromszáz embert kérdez­tünk meg, a munka nagyré­sze még hátra van. Bizonyára a teljes felmérés birtokában ennél is sokoldalúbban rajzo­lódnak ki majd azok a konk­rét igényék, amelyek kielégí­tését joggal „várják el” a dolgozók. Benedek Sándor az MSZMP jászberényi városi bizottsága munkatársa Fejmosás a fejmosásért Gyújtás otthonról Égő helyett a búra ég A Szolnoki Patyolat vál­lalat talán az egyetlen az országban, amelyhez hozzá­tartozik az állami fodrászat is. A vállalat három fod­rászüzletének dolgozói jöttek össze hétfőn este termelési tanácskozásra, amelyen Tri- gola István, a vállalat mű­szaki vezetője tartott tájé­koztatót arról, hogyan gaz­dálkodnak ebben az évben. Többek között elmondotta, hogy a fodrászüzletek mun­kája az idén mintegy 2,5 Többet keres mint Ez azonban az Itt alkal­mazott módon a fodrász szakmunkásokat anyagilag nagyon érzékenyen érintette. Ahogyan elmondták, sokat csökkent a havi keresetük. Volt úgy is, hogy a betaní­tott fejmosónő többet kere­sett, mint a tiz éve dolgozó fodrász. A termelési tanácskozáson résztvevők más gondokat is elmondtak. Az Ady Endre Úti kozmetikai szalon dolgo­zó} többék között azt is, hogy nyolc embernek van az üzlethez egyetlen kulcsa, he­tek óta nincs takarítójuk, nem tudnak fűteni stb. millió forint értékű lesz, 15 százalékkal magasabb a ta­valyinál. Ebben jelentősen közrejátszik a fodrászok szorgalmas munkája. És az is, hogy a közelmúltban a szolgáltatás javítására, kor­szerűsítésére több üzletben bevezették a külön fejmo­sást Az országban már szinte mindenütt külön vá­lasztják a segédmunkás te­vékenységet és a fodrász szakmunkát. a szakember A Vöröscsillag úti üzletben dolgozók a rossz búrák miatt panaszkodtak. — Ahogyan mondták, villanyszerelőt he­tekig sem látnak és nem egyszer előfordult már, hogy a hibás búra egyszerűen ki- gyúlladt a vendég feje fe­lett. Hetekig kell könyörög­niük, amíg ezeket „ hibákat kijavítják. A Ságvári kör­úti fodrászüzletiek szintén hasonlókról panaszkodtak, mondván, hogy nincs öltö­zőszekrényük. és már több mint egy hét óta otthonról hordanak gyűjtést, hogy fű­teni tudjanak. A vezetőkre hivatkozva Elhangzott az a kifogás is, hogy vannak női fodrászok, akik más-más vezetőkre hi­vatkozva felmentetik ma­gukat az fizietekben elenged­hetetlen egfcsznapúzások alóL A vállalat képviselője a ki­fogások és megjegyzések többségét elfogadta és ígé­retet tett arra, hogy mind a bérezési, mind a karbantar­tási gondokat a vállalat lehe­tőségeihez mérten minél előbb megoldják. Kérte a vállalat dolgozóit, hogy ma­guk is törődjenek az üzletek rendjével, tisztaságával és közös erőfeszítéssel tartsák rendben azokat. Meddő vita hónapokig 1 A szolgáltatások fejleszté­séről korszerűsítéséről, kor­mányrendelet intézkedik. — Éppen ezért nagyon idősze­rű, hogy a Patyolat Vállalat olyan gondokat tűzött a ter­melési tanácskozás napirend­jére, amelyek pillanatnyilag nehezítik a szakmunkások helyzetét. A Kossuth téri üzletben például több hó­napja tanakodnak, méltatlan- kodnak „ bérezés miatt. Ép­pen ideje, hogy minél előbb megnyugtatóan lezárják a vitákat. A hétfő esti őszin­te beszélgetés sok félreértés — olykor fegyelmezetlenség — megszüntetésének csak a kezdetét jelentheti, amit sür­gősen őszintén meg kell be­szélni az emberekkel, szak- és betanított munkásokkal egyaránt, hiszen P szolgálta­tások javítása lényegében rajtuk múlik. —* borsi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom