Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-19 / 268. szám
1969. november 19. SZOLNOK MEG S'EJ NÉPLAP $ Amikor még jó dolga volt a jákóhalmi szamárnak Történetek az első földmívesszövetkezetek indulásáról Petrovcsik Ferencnét Térjék! Idának hívták még akkor. ö volt a jákóhalmi földmívesszövetkezet első faluszéli kis boltocskájának eladója. Az „üzletben” egy 3 méteres pult mögött, egy vagy polc alatt várta Vevőit Ida, Be is néztek minden reggel a határba induló új földhöz juttatöttak: Mid van Idácsfea. mert ha nálad van valami, akkor estéretőled vesszük meg. Nagyon kevésszer tudta azt válaszolni Ida, igen, van. Olyan szegény volt a szövetkezet. fűteni sem tudták a szatócs boltot. Télen a haiölaj megkeményedett; nem tudta kiönteni, ha kezet akart mosni, előbb betörte a lavórban a jeget. Áru azért nem ment tönkre, hiszen alig volt. Jászberényből édesapjával kettesben a hátukon hordták gyalog a bolti cikkeket. A hófúvásokban ketten legfeljebb 10 ki- lónyi sót, fele cukrot. 10 li" ternyi ecetet, pár darab szappant, néhány csomag Frank kávét cipelhettek egyszerre. Nem ment ez másképp máshol sem. Tiszasa- son Hamburger Lászlóék a Szegedről, hajóról érkező sót szintén a hátukon cipelték be a faluba a folyótól A kunhegyesiek Nagyváradra jártak lovaskoesikkal, a jászapátiak a fővárosba vittek babot, élelmet, hogy cserébe kapát, kaszát tudjanak hozni. Ám, a jákóhalmi szövetkezetre hamarosan rámo- solygott a szerencse. Szama- ras gpzda, Szőlős! István lakott Terjéki Ida szomszédságában. A szamár csak kiskocsit húzhatott természetesen, de éppen az volt a jó. A háborúban lebombázták. felrobbantották a fa- luból kivezető két Zagyva- hidat. Hamarosan táköltak egy ideiglenes fahidat, Azon meg csak a kiskocsi fért át Indult hát a menet nagy örömmel. Nem hiába csökönyös állat azonban a szamár. Meglátta a fahidat és az úristennek meg nem moccant. A környéken lakók gyorsan Összeséreglettek a szövetkezet megsegítésére. Négy izmos férfi a vállára emelté a szürke négylábút és átvitte a hídon. Utána már könnvűszerrel maga áthúzta a kiskocsit Ida. így ment akkoriban. így lett fene nagyúr a jákóhalmi szamár. kap. Végeztünk — ezzel faképnél hagyták. Puskalövés Besenyszögön Korántsem végződött azonban mindig ilyen derűs csattanóval az osztályösszecsa- pás. Mezőtúron — ugyancsak 1946 tavaszán — á felizgatott tömeg meg is pü- fölte a földiéért, vagyonáért vissza merészkedő ura* Ságokat, Besenyszögön pedig a vallást használta fel a reakció. A hívő szegény emberekre úgy hatott, elhíresztelte, halálos bűnt követ el, aki a más vagyonáhóz hozzányúl. Ez a tízparancsolatban is írva vagyon. Több szegény émber úgy megijedt. nem merte elfogadni a földet, A kommunista párt szónokot küldött Besenyszögre. A földmívesszövetkezetbe hívták össze az újgazdák bátorító gyűlését. A szónok Telek Balázs volt. Ha már itt tartunk — mondta többek között — arról nem szóltak a papok, hogy a kizsákmányolás a legnagyobb vétség? Az összejövetel után egész más lett a hangulat a faluban. Most már a reakA fényszarui savanyú bor esete Ha nem is derűsebb, de költségesebb történet a iác-rf^rívszaml. Az ottani földmívesszövetkezet elnökének, Dányi Jánosnak legalábbis többe került Az első földmívesszövetkezetek az újgazdák, a földhöz juttatóitok támaszai voltak. A legtöbb helyen a földigénylő bizottságból alakultak. S mint a megyében még nagyon sok faluban. Jászfény- szarun is a földigénylő bizottság elnökét választották a szövetkezet elnökévé is. ök tudták, miben segíthetnek legtöbbet A jászfény- szaruiak 5 mázsa rézgáli- cot szereztek a fővárosban, s kilónként osztották szét az újgazdák között, hogy a kis ú j birtokokon megelőzhessék a peronoszpórát örömmel vitték a kékkövet az új gazdák. A szövetkezet kezességet vállalt értük: szüretkor minden kilogramm rézgáli- cot hat és fél liter borral egyenlítenek. Eljött a szüret Nem is termett sok és a sok nagycsaládos szegény embernek sokfelé kellett. Nem tudtak fizetni. Akkor eszelték ki: Dányi János menjen el olcsó borvidékre, a fényszarui savanyúkáposztáért Cseréljen nedűt, abból térítik az adósságot. A Dunántúlon 30 mázsa savanyúkáposztáért 30 hektoliter bort cserélt Dányi. A bor kocsin érkezett, Dányi János gyalog, vonaton, ahogy tudott jött utána. Mire 5 hazaért, egy 18 hektoliteres hordóból útközben és már otthon 12 hektoliter elfolyt Huza-vona, kérvényezés, de fizetni kellett. így lett a savanyúkáposztából még savanyúbb a bor. Katonás párbeszéd Jászapátin Az első földmívesszövetkezetek történetének legszebb lapjait a földcsaták írták. Az 1945 őszi választások után elszemtelenedett a reakció. támadta a demokratikus vívmányokat, visszaperelte a földet. Rákóczifalvá- ra üzenetet küldött Gorove László földbirtokos, az újgazdáknak. Olyan hangon, mint valamikor a cselédeknek. Hamarosan jön, s mire megérkezik* mindent rendben találjon, a kastély szobáit szellőztessék ki. Telek Balázsék összehív1 ták a földigénylő bizottság és a földmívesszövetkezet vezetőségét. Ha már ez az uraság kívánsága, ám hát légyen. Mire Gorove László hazatért, ugyan nagyot nézett. Érkezésének hírére a kastélyt pár nap alatt szétbontotta a nép. az új gazdák házakat, melléképületeket húztak fel belőle. Jászapátira is visszatért 1946 tavaszán Péthes Miklós horthysta százados. A földmívesszövetkezet azonnal értesítette, hogy elhagyott birtokát kiosztották, ingatlanát az fmsz tulajdonba vette. A százados úr visszaüzent, vária Őket a tanyán. Nagynál Béla. Gömöri János, Südi Demeter kimentek. Az úri tiszt nagyon hetykén közölte: — Vegyék tudomásul: a maguk földosztása semmis. A maguk átirata förmed- vény. Vissza a gyümölcsöst* vissza a tanyát! Már fogadtam is embert, aki megműveli. A három parasztember — mindhárman a kommunista párt tagjai voltak — csöppet sem szeppent meg. Sőt, hasonló hangnemben felelték, 4 — A százados űr pedig vegye tudomásul: egy talpalatnyi földet vissza nem ció kezdett félni. S ha nem tudott szépszerivel hatni megpróbált másképp. Az esti érákban Szolnokra bicikliző kommunista szónokra puskalövések dörrentek a tanyákból. A tettes is előkerült. Nagy József volt 200 holdas horthysta főhadnagy. Emlékül az utókornak így indultak az első földmívesszövetkezetek. Az alapítókat vadul támadta a reakció. sanyargatta salát szegénységük, rémísztette az infláció. A millió, a billió, a trillió pengők világa. A pénz óráról órára romlott. A tiszakürti Pányi Lajösék csak úgy tudták bejegyeztetni a szolnoki cégbíróságon működésüket, hogy csirkét hoztak a szolnoki piacra. Ott eladták, s azon nyomban futották leróni az illetéket. Útközben még nem romlott annyit a pengő, hogy ki ne fussa. 1945-ben tizenkilenc földmívesszövetkezet alakult Szolnok megyében. Mai ismeretek szerint a karcagi az első. A most korszerű áruház hálózatokban milliárdos forgalmú fo^vasztási szövetkezetekről már eszébe se jut ak embernek a kezdet. Hogy mi volt negyedszázaddal ezelőtt. A MÉSZÖV munkatársai ezért gyűjtötték össze az emlékeket. az alapítók feljegyzéseit, a dokumentumokat, hogy 1970- ben könyv alakban jelentessék meg. Emlékül az indulóknak, emlékeztetőül az utókornak. Borzák Lajos Előadás és konzultáció az esti egyetemen Szovjet professzor Szolnokon Az MSZMP Szolnok megyei bizottságának oktatási igazgatóságán november 21- ért megtartják az 1969—70-es oktatási évben tervezett tanári továbbképzés első, egész napos, foglalkozását. Délelőtt 9 órakor dr. Rajnai Béla, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora tart előadást és konzultációt „Hatáskeltés, hatáselemzés a felnőttoktatásban’» címmel. A délutáni konzultáció* beszélgetés témája „Lenin a nagy forradalmár gondolkodó.” A konzultáció Vezetője Vlagyimir Szpiridonovics Gott, a moszkvai Pedagógiai Főiskola Filozófiai Tanszékének vezető professzora. Az előadáson és a konzultációkon a marxista esti egyetem általános és szakosított tagozatának a megyében dolgozó tanárai vesznek részt. . Az utóbbi időben egyre több írás foglalkozik a népműveléssel. Hatékonyabbá tételének lehetőségeit, a hátráltató tényezők okait boncolgatják. A különböző vélemények ellenére is ezek az írások egységesen vallják; az emberekben él a művelődés, a kulturálódás igénye. A népművelésre vár azonban a feladat, hogy megtalálják azokat a formákat, megoldási módokat — figyelembevéve a felgyorsult tömegkommunikációt — amelyek segítségével a kultúrát egyre szélesebb rétegek sajátjává tehetik. A MUNKÁSOK ÉS A MŰVELŐDÉS A Magyar Szocialista Munkáspárt jászberényi városi bizottsága ezekben a hetekben szociológiai felmérést készít, vizsgálja az ipari munkásság kulturális helyzetét. Bár a munka még tárt, az eddig szerzett tapasztalatok közül kettővel szeretném bizonyítani, hogy a kulturáló- tíás igénye valóban él, ennek kielégítése megoldásra vár. sót megoldást követel. A hely; vasipari vállalat és a műszerész ktsz mintegy hatvan munkását kérdeztük meg kérdőív, illetve közvetlen beszélgetés formájában. A munkásembernek is szüksége van az általános műveltségre Arra a kérdésre, hogy „mi a véleménye, megtérül-e a munka végzése során egy munkásembemek az a szellemi befektetés, amelyet általános műveltségének fokozására fordít?”— néhány egyedi kivételtől eltekintve mindenki pozitív választ adott. A munkásoknak mintegy 10 százaléka szerint a termelő munkában ugyan nem érzetett hatását az általános műveltség növelése, de „valahogyan mégsem veszik kárba”. A — viszont azoknak a száma, akik szerint „általános műveltség nélkül ma már nem lehet valaki szakmájának mestere”. Egyetlen megkérdezett sem húzta alá azt a válaszlehetőséget, amely szerint „a munkában nem érezteti hatását, és nem is érdemes áldozni érte.” A műveltség szerepének pontos felismerését mutatja az egyik fiatal munkás válasza: „Feltétlenül megtérül, ha másként nem, hát úgy, hogy a „kiművelt agy” gyorsabban tud átgondolni egy-egy problémát, több dolgot tud egyszerre figyelemmel kisérni.” A helyes felismerés természetesen még nem jelenti az azon való haladást, de lehetőséget ad az azon Való elindulásra. Azt hiszem, ez az „elindítás” azonban mór a népművelésre váró feladat. megkérdezették 20 százaléka szerint a munkában is jelent valamelyest segítségét Meglepően nagy — 70 százalék A nyelvtanulás igénye Egyre több azoknak a munkásoknak a száma, akik szabadságuk egy részét külföldi utazással töltik. Amikor hazatérnek, és élményeikről beszélnék, beszámolójukban jelentős helyet foglal el a táj leírása, továbbá, hogy ki mit, hol, mennyiért vásárolt. Kisebb szerepet kap az ott élő emberek életkörüményeinek, szokásainak, korunk fő politikai kérdéseire adott válaszainak ismertetése. Bizonyára ezek megismerésére nem is kerül sor az utazás folyamán. Pedig ez kellene, hogy az utazás egyik fő célja legyen. Elhamarkodott dolog lenne ezt a jelenséget egyszerűén a túlzott anyagiassággal magyarázni. Az illető ország nyelvének bizonyos fokú ismerete nélkül ugyanis mélyebb ismeretek szerzésére legtöbbször nincs is lehetősége az utazónak. A Déryné művelődési központ ébbén az évben nem indított idegen nyelvű tanfolyamót. AZ egyik előadó szerint ennek az az oka, hogy nem él a dolgozókban ilyen igény. A munkások válaszai viszont felmérésünk során nem ezt tükrözték. Megkérdezték például; „Tegyük fel ha önt, mint százezredik vásárlóját, megjutalmazná az egyik áruház, de olyan kikötéssel, hogy csak a következő dolgok közt válogathat kétezer forint értékig ...” És ekkor 19 különböző lehetőséget soroltunk fel; könyvvásárlá- si utalvány 500 forint értékben, fényképezőgép 600 forintért. tandíj idegen nyelvű tanfolyamon 120 forint, és így tovább. A „kapott” pénzből a szakmunkások és betanított munkások közül minden negyedik beiratkozna a nyelv- tanfolyamra. (Megjegyzendő viszont, hogy ezt a választ adók kivétel nélkül 30 éven aluliak voltak.) Az igény tehát megvan, — Csak jól kell tudni ezekkel az igényekkel gazdálkodni. — Meg kell találni azokat a differenciált módszereket, — amelyek segítségével a különböző alapműveitségű emberek eredményesen próbálkozhatnak nyelvtanulással. A felmérések során eddig háromszáz embert kérdeztünk meg, a munka nagyrésze még hátra van. Bizonyára a teljes felmérés birtokában ennél is sokoldalúbban rajzolódnak ki majd azok a konkrét igényék, amelyek kielégítését joggal „várják el” a dolgozók. Benedek Sándor az MSZMP jászberényi városi bizottsága munkatársa Fejmosás a fejmosásért Gyújtás otthonról Égő helyett a búra ég A Szolnoki Patyolat vállalat talán az egyetlen az országban, amelyhez hozzátartozik az állami fodrászat is. A vállalat három fodrászüzletének dolgozói jöttek össze hétfőn este termelési tanácskozásra, amelyen Tri- gola István, a vállalat műszaki vezetője tartott tájékoztatót arról, hogyan gazdálkodnak ebben az évben. Többek között elmondotta, hogy a fodrászüzletek munkája az idén mintegy 2,5 Többet keres mint Ez azonban az Itt alkalmazott módon a fodrász szakmunkásokat anyagilag nagyon érzékenyen érintette. Ahogyan elmondták, sokat csökkent a havi keresetük. Volt úgy is, hogy a betanított fejmosónő többet keresett, mint a tiz éve dolgozó fodrász. A termelési tanácskozáson résztvevők más gondokat is elmondtak. Az Ady Endre Úti kozmetikai szalon dolgozó} többék között azt is, hogy nyolc embernek van az üzlethez egyetlen kulcsa, hetek óta nincs takarítójuk, nem tudnak fűteni stb. millió forint értékű lesz, 15 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ebben jelentősen közrejátszik a fodrászok szorgalmas munkája. És az is, hogy a közelmúltban a szolgáltatás javítására, korszerűsítésére több üzletben bevezették a külön fejmosást Az országban már szinte mindenütt külön választják a segédmunkás tevékenységet és a fodrász szakmunkát. a szakember A Vöröscsillag úti üzletben dolgozók a rossz búrák miatt panaszkodtak. — Ahogyan mondták, villanyszerelőt hetekig sem látnak és nem egyszer előfordult már, hogy a hibás búra egyszerűen ki- gyúlladt a vendég feje felett. Hetekig kell könyörögniük, amíg ezeket „ hibákat kijavítják. A Ságvári körúti fodrászüzletiek szintén hasonlókról panaszkodtak, mondván, hogy nincs öltözőszekrényük. és már több mint egy hét óta otthonról hordanak gyűjtést, hogy fűteni tudjanak. A vezetőkre hivatkozva Elhangzott az a kifogás is, hogy vannak női fodrászok, akik más-más vezetőkre hivatkozva felmentetik magukat az fizietekben elengedhetetlen egfcsznapúzások alóL A vállalat képviselője a kifogások és megjegyzések többségét elfogadta és ígéretet tett arra, hogy mind a bérezési, mind a karbantartási gondokat a vállalat lehetőségeihez mérten minél előbb megoldják. Kérte a vállalat dolgozóit, hogy maguk is törődjenek az üzletek rendjével, tisztaságával és közös erőfeszítéssel tartsák rendben azokat. Meddő vita hónapokig 1 A szolgáltatások fejlesztéséről korszerűsítéséről, kormányrendelet intézkedik. — Éppen ezért nagyon időszerű, hogy a Patyolat Vállalat olyan gondokat tűzött a termelési tanácskozás napirendjére, amelyek pillanatnyilag nehezítik a szakmunkások helyzetét. A Kossuth téri üzletben például több hónapja tanakodnak, méltatlan- kodnak „ bérezés miatt. Éppen ideje, hogy minél előbb megnyugtatóan lezárják a vitákat. A hétfő esti őszinte beszélgetés sok félreértés — olykor fegyelmezetlenség — megszüntetésének csak a kezdetét jelentheti, amit sürgősen őszintén meg kell beszélni az emberekkel, szak- és betanított munkásokkal egyaránt, hiszen P szolgáltatások javítása lényegében rajtuk múlik. —* borsi —
