Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

4 I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 19. Alafütdvég a ködben Lengyel kutatók ultrahang­nyalábot kibocsátó készülé­ket szerkesztettek, amely se­gítséget nyújt a köd elleni harcban. A berendezést már több országban szabadalmaz­tatták. A készülék húsz kilo­gramm súlyú, s a hajók or­rára szerelik fel. Ha a hajó ködbe kerül, a készülékkel ultrahang-nyalábot bocsáta­nak ki a haladás irányában. Az ultrahang hatására a lebegő, mikroszkopikus mé­retű vizcsöppek összetapad­nak, és eső formájában le­hullanak. Ily módon a hajó előtt mintegy 300 méter hosz- szú ködmentes „alagút” kép­ződik, amelyben a hajó biz­tonságosan haladhat. Az új készülék előnye, hogy a kibocsátott ultrahang az emberi szervezetre nem káros, a műszer súlya kicsi, ára szintén. A kutatók most a berendezés miniatürizálá­sán dolgoznak: céljuk egy olyan egykilógrammos készü­lék előállítása, amelyet autó­ra is felszerelhetnek. Rakétacsapatok és tüzérség napja a Szovjetunióban November 19-én ünnepük a Szovjetunióban a tüzérség és a rakétacsapatok nap­ját. Az ünnepségeket a szovjet hadsereg nagy sztálingrádi ellentámadásának emlékére rendezik. Ebben az offenzívában mintegy 15 ezer löveg, aknavető és reaktív tűzfegy­ver vett részt. A 330 ezres fasiszta hadsereg bekerítése és szétverése a Nagy Honvédő Háború új szakaszának kezdetét jelentette. A szovjet fegyveres erők arzenáljában ma a legkülönbözőbb rendeltetésű raké­tafegyverek találhatók, ^melyeket hatalmas erejű termonukleáris és nukleáris tölte­tekkel és tökéletes irányítórendszerekkel szereltek fel. Az új fegyverek megjelenését új fegyvernem, a stratégiai rakétaegységek megalakulása követte. A rakétások a többi fegyvernemben egységekkel karöltve megbízhatóan őrködnek a Szovjetunió, a szocia­lista tábor békéjén. Képünkön: A szállítórepülőgépből kirakják a mozgó rakétakilö- vőket. MUNKÁRA FOGOTT ATOMENERGIA Szenzációként hatott az a bejelentés, hogy a Szovjetunióban békés célú földalatti atomrobban­tást hajtottak végre: mélyebb sórétegben kőolaj tárolására alkalmas öreget hoztak létre. Vajon hol állnak jelenleg a békés célú földalatti atomrob­bantások tudományos, technikai és gazdasági vo­natkozásokban... Atomrobbantáskor több millió fokos hőmérsékleten az anyagi részecskék mozgá­sa igen hevessé válik. Az atommagok egymással össze­ütközve egybeolvadtak: ez a lényege az atombomba működésének is. A szabá­lyozott és gazdaságos ener­giatermelés azonban egye­lőre még a távolabbi jövő­ben lebeg, pedig rengeteg pénz fekszik az ilyen irá­nyú kutatásokban. Sokak szerint gyakorlati eredmé­nyek e téren csak a jövő századra várhatók. Ez az oka, hogy jelenleg a tudó­sok figyelme elsősorban az atombambák békés felhasz­nálására irányulnak. A nukleáris szerkezet robbantásakor milliomod má­sodpercnél rövidebb idő alatt felszabaduló energia a robbanás centrumából kife­lé terjed, kezdetben nagy, később kisebb sebességgel. A környezet, tehát a robban­tási közeg szabja meg. Je­lenleg a földalatti robban­tások látszanák a leghasz­nálhatóbbaknak. A légköri robbantásokat nemzetközi megállapodás tiltja, amit az érdekelt országok egy része aláírt és betart. Hogyan történik a föld­alatti robbantás? Ha kb. 800 méter mélységben 100 kilotonnás szerkezetet he­lyeznek el (a 100 kiloton­nás atomtöltet 100 ezer tonna trinitrotoluolt tartal­mazó kémiai robbanótöltet­nek felel meg). A robbanás pillanata után a plazmával (teljesen ionizált gázokkal) kitöltött üreg falára ható óriási nyomás a környező közegben szuperszonikus se­bességgel tovahaladó lökés­hullámot kelt A lökéshul­lám gyorsan csillapodik: kezdetben elgőzölögteti a környező anyagot, majd megolvasztja, a centrumtól távolabb pedig csak össze­zúzza a kőzeteket. Az addig növekszik, amíg a fölöttes földréteg nyomása meg nem állítja a növekedést, ez néhány tizedmásodpere alatt bekövetkezik, a fenti példá­nál 80—100 m-es üregátmé­rőnél. A gömbszerű üreget kb. fél méter vastagságú közetolvadék veszi körül. Az olvadék lassan kezd le- ítfiyni az üreg aljára, majd i falakról kisebb-nagyobb kődarabok válnak le. Az :rős radioaktivitású salak jelentős része az alul meg­szilárduló olvadékban ma- ad. Ha a robbanótöltetet lem ilyen nagy mélységben íelyezik el, akkor a Föld élszínén, hatalmas kráter keletkezik. Ebben az eset­ien azonban számolni kell i levegő bizonyos fokú su- [árszennyezésével. Mire használható a robban­ás hatalmas energiája? A öldalatti nukleáris robban­ások alkalmasak lehetnek lagyszabású földmunkák el- égzésére, sziklák, kövek isszezúzására, magas hő- nérséklet és nagy nyomás lőállítására. A munka in- enzitását és a ráfordítási ;öltségeket érdekes össze- lasonlítani a kémiai rob- jantáséval. A Szovjetunió­ján 1958. március 25-én 31 darab — összesen 3100 ton­nás — hagyományos töltet robbantásával egy 1150 mé­ter hosszú, felül 100 méter széles és 25 méter mély csatornát vájtak sziklás ta­lajban, hogy a Kolonga folyó vizét elvezessék. A robban­tás csaknem teljesen kész csatornát eredményezett Egy tonna trinitrotoluol ára 460 dollár, de ha ugyanezt az energiát egy 10 kiloton­nás bombából nyerjük, ak­kor csak 35 dollár, ha egy 2 megatonnás hidrogénbom­bából, akkor csak 30 cent. Azonnal látszik tehát, hogy nagyobb csatornák építése esetén óriási költségmegta­karítás érhető el nukleáris szerkezetek felhasználásá­val; Amerikában is elsősor­ban a csatorna-építés tanulmányozását tűzték M célul; ezt valósítaná meg az új csatorna készítését tervezik, A régi csa­torna rekonstrukciója Egnamá-csatüma közelében., új csatorna rekonstrukciója több mint 2 milliárd dollár­ba kerülne, nukleáris rob­bantásokkal viszont alig több mint félmilliárd dol­lárból ú j csatornát lehet épí­teni. Mintegy 300 részletben összesen 170 megatonna töl­tetet kellene felrobbantani; a teljes költség 655 millió dollár, ebből 200 millió a nukleáris szerkezetek ára. Azonban nemcsak a nuk­leáris töltetek viszonylagos olcsósága előnyös, hanem az egyéb költségek is csök­kennek. a hagyományos rob­bantásokhoz képest. Egy 1956-os szovjet becslés sze­rint, ha 15 kilotanna ha­gyományos robbanótöltetet 150 méter mélyen akarunk elhelyezni, a szükséges föld­munkálatok (kb. 15 ezer köb­méter földet kell kiemelni!) költsége 8 millió (régi) ru­bel. Ha ehelyett ugyanekko­ra hatóerejű nukleáris szer­kezetet helyeznek el, a 150 méter mély lyuk kifúrásá­nak költsége mindössze 50 ezer rubel! Felhasználható az atomrobbantás még kikötők, víztárolók, utak, vasutak építésére is. A nagyobb mélységben vég­rehajtott robbantások fel- használhatók gáz- és olaj­tárolók létesítésére (mint most a Szovjetunióban), olaj kinyerésére, ha a szo­kásos olajbányászati mód­szerek nem használhatók, a bányászatban, a meddő fel­színi rétegek eltávolítására, izotóptermelésre, geotermi­kus erőművek létesítésére, tengervíz sótalanítására, — bár a radioaktív szennyezés itt jelentős. A gyakorlati felhasználási területeken kí­vül természetesen komoly tudományos jelentőségük is van az ilyen irányú kuta­tásoknak. A jövő perspektí­váiban pedig a szakértők szerint nagy szerep vár az atomrobbantásokra az űr­hajózásban is. Ä Szovjetunió és az Egyesült Államok nemrégen lezajlott bécsi tárgyalásai és az atomsorompó-szerző- dés jó reményt nyújtanak arra, hogy a politikai aka­dályok is elhárulnak atom­bombákkal végzett kísérle­tek elől. A pusztításra szánt szerkezeteknek legalább egy részét ilymódon az építés szolgálatába állíthatja az .emberiségj Áliotkert foronyházbem Első pillantásra különös a városközpontban függőlege­sen elhelyzett állatkert gon­dolata. Pedig a vadállatok a szabadtéri állatkertekben is ketrecekben és körülkerített területen élnek. Miért ne le­hetne tehát a ketreceket ma­gas házban elhelyezni? Az egyes állatok mozgási lehető­sége a magas házban jobb lesz, mint a hagyományos ál­latkert „madárházaiban” és „oroszlánházaiban”. A zooló­gusok megállapították, hogy az állatok viszonylag szűk helyen is — testileg-lelkileg egészségesek lehetnek, — ha életterük — ahol alszanak, mozognak, és esznek — nem kisebb, mint amekkorát az illető állatfaj megkíván. Az elképzelés Bostonban született meg, a tervet hét fiatal építész a Franklin-park Állatkert igazgatójának és az egyetem biológiai tanszéké­nek bevonásával dolgozta ki. Céljuk az állatok jobb bioló­giai megfigyelésének biztosí­tása, a néző és az állatok kö­zötti kapcsolat megváltozta­tása volt. Ezért az egyes ál­latok területeinek mérete, alakja változtatható, a terü­letek egymástól elkülöníthe­tők, amellett lehetőség van arra, hogy bizonyos állatok „látogathassák” egymást. A nézők úgy érzik, inkább ők vannak elkülönítve: az álla­tok körülöttük, alattuk, fölöt­tük szabadon mozognak. Boston új állatkertiét a városközpontban, egy 12 eme­letes épületben helyezik el. Az állatkertbe — a nagy em­lősök lesüllyesztett lakrészei fölött — hídszerű átjáró ve­zet, innét felvonók visznek a magasba.. A két felső szintre vendéglő, laboratóriumok, — előadótermek, a személyzet helyiségei kerülnek. A nézők fentről kezdik kőrútjukat az állatok között, folyosókon, hidakon keresztül. Nyilvánvaló, hogy az új ál­latkert nem minden állatnak nyújt alkalmas lakhelyet — (például az antilopoknak nem való), de a bostoni biológu­sok szerint igen sok állat jól fogja érezni magát az eme­letes házban. Néhány állatot az évszaknak megfelelően — hol itt, hol a szabadtéri ál- latkertben helyeznek el. A tervezők úgy vélik, hogy az új állatkert sok látogatóra számíthat: a dolgozók felke­reshetik az állatokat ebéd­szünetben, munka utón is. Az anyák bevásárlás közben felügyelet mellett a majom­ketrecek előtt hagyhatják gyermekeiket. Azt hiszem, erre mondják: csendes, nyugodt hetünk volt. A televízió múltheti műsorá­ban nem történt semmi olyan, ami váratlan meglepetést, avagy különösebb izgalmat okozott volna. A programok rendben, megbízható színvo­nalon követték egymást. Ta­lán a Péntek este látott do­kumentumfilm kavarhatta fel kissé a képernyő előtt ülők nyugalmát Lezárt Wieriermann Károly ren­dező és Pintér József író egy olyan öngyilkosság hát­terét és okait igyekeztek fel­tárni, amelyre hivatalosan a rendőrség már pontot tett: nem gyilkosság, öngyilkosság történt. A Kortárs novem­beri száma meghökkentő adatokat közölt a hazánkban is egyre szaporább öngyil­kosságról. A kérdéses röpirat figyelmeztet a tragikus cse­lekmények aggasztó voltára, s még inkább a kiváltó okok társadalmi jellegére. A vilá­gon évente százezer ember pusztul el. baleset következ­tében — mondja a cikk író­ja — ugyanakkor hétszázez­ren követnek el öngyilkos­ságot. Azokról nem is szólva, akik csak kísérletet tesznek,, hogy életüknek, melyet ter­hesnek éreznek, véget vesse­nek. Kutassy Éva, a székes- fehérvári fodrászlány is kö­zéjük tartozik már. Hogyan juthatott odáig, hogy élet­erős, értelmes lány lettére a vonat alá vesse magát? Ezzel a kérdéssel indult ön­kéntes nyomozásra a kamera s tárta fel a tragikus csele­kedet társadalmi motívu­mait: a munkahely nyomasz­tóan és nevetségesen kicsinyes légkörét, aljas intrikáit, a ve­zetők érthetetlen tili-toli po­litikáját és nemtörődöm kö­zömbösségét. Lehet, hogy ezeken túl valami személyes, egyéni indítóok is szerepet ügy? játszhatott Kutassy Éva tra­gédiájában — sajnos, erre semmi fényt nem derített a dokumentumfilm — de a „nyomozás” eredménye így is tanulságos: több és több emberséget mindenütt és min­denben, ahol szükséges, s ak­kor kevesebb lesz a tragé­dia is. A feltárt tények erre intenek. Sajnos, még a tele­víziós myomozás utón is ma­radtak a Kutassy-ügynelc fel­táratlan részletei. A dráma személyes, mélyebb, egyéni indítóokait meg sem kísérel­te felderíteni. Pedig ahogyan a társadalom nem menthető fel ez esetben a felelősség alól, éppúgy az egyénnek is megvan a maga felelőssége tettének elkövetésében. Nem lehet ugyanis minden tragi­kus kisiklást egyszerűen a társadalom nyakába varrni; Éppen ezért némileg hiányos­nak. szándékában is kicsit egyoldalúnak érezhettük a Lezárt ügyet A hét másik jelentősebb programjában nem öngyil­kosság kavarta fel a vizet, hanem egy rejtélyes gyilkos­ság a Római-parton. A Húsz­évesekben azt láthattuk, hogy egy fiatalember, egy „bur- zsuj” származék hogyan jut el a mélypontot jelentő gyil­kosságig, majd pedig hogyan jut el a kiváló szocialista brigádtag erkölcsi magasla­tára. A regényből készült tévé­játéknak már csak azért Is kijárt a megkülönböztetett figyelem, mert a regény író­ja, Berkesi András a kriti­kusok) minden igyekezete el­lenére vezet a népszerűség listáján. Olvasmányos, izgal­mas történeteit kedvelik az olvasók. Regényei több ki­adást is megértek. Szóval: Berkesi keresett cikk, kapós. Bizonyára ez is a magya­rázata, hogy a már színpa­dot is sikerrel megjárt Húsz­éveseket a ! üevízió is kép­ernyőre vitte. így azután Ősze Miklós csodálatos „szí­neváltozását” milliók Ismer­hették meg vasárnap este. Azok is, akik eddig a könyv­tárban hiába keresték a re­gényt. Láthatták, hogy a megtévedt fiatalember mi­ként talál rá az igazi útra: a huliganizmus zsákutcájából hogyan vezeti ki a megtalált szerelem és a megbízható munkatársak segítsége. Tet­szetős történet, érdekesen előadva és még tanulni is többet lehetne belőle, ha... Ha tömegesen nem élne az elkoptatott közhelyekkel, s nem pufogtatna el annyi er­kölcsi-tanmese ízű frázist, s helyette többet adna a köz­ponti alak, Miklós fejlődésé­nek lélektani hitelére és a változás ábrázolásának tel­jességére. Ha a történetben rejlő morális tartalom több­nyire nem deklarációkban nyilatkoznék meg, és a sze­replők minduntalan nem fej­tenék ki elveiket. Ha az íród szándék komolyságával arányban állna a kifejezés ereje és súlya. Sajnos, a te­levíziós változat sem adott semmi többletet az eredeti műhöz. Sőt a feltűnően gyen­gélkedő színészgárda játéka nyomán a regény figuráinak sematizmusa még észrevehe­tőbben megmutatkozott. Ré­gen láttunk ennyire erőtlen, halvány színészi teljesít­ményt! Például a Detre An­namáriáét, akinek bágyadt, álmos Verájáról nehéz volt elhinni, hogy 5 a megváltó­szerelem. Kazán István tévé- sítéssi munkálatai sem vitték előbbre a Húszévesek ügyét Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat eladásra felkínál 1 db komplett jó állapotban lévő HITTING kályhát Megtekinthető: Szolnok, Vöröshadsereg u. 2. sz. alatti telepén? AíT7f)KÉPERNV@JE Us# ELŐTT A Húszévesek A szükséges tömörítésien túl s a közbevágott állóképek, - mint a történet tagolásának formai elemein túl nem ter­jedt a figyelme. A tévéjáték tehát semmivel nem lett gazdagabb, erőteljesebb, mint a regény. Pedig a regényt ér* eddigi bírálatok nyomán jog­gal várhattunk volna vala­miféle korrekciós többletet is az átdolgozástól. Röviden Vége Simon Templar he­gemóniájának! Kloss kapi­tány személyében verseny­társa támadt a képernyőn. A lengyel Kockázat minden­tudó hőse Angyalt megszé­gyenítő ügyességgel és bá­torsággal hajtja végre tet­teit: s még csak egy haja szála sem eörbül bele. Hatá­rozottan sikere van. Ferencsik Jánost próba köz­ben látogatta meg a tévé; az eredmény: érdekes,' lé- nyegretörő és szabatos portré a kiváló karmesterről. Kere­setlen és egvszerű szavakban vallott a hivatásról, és kif® jező dirigens gesztusokkal a művészetté érlelt mesterség­ről. Három bűntény került egy­be a csehszlovákok Bűntény az iskolában című filmjében. Az első kettőt elengedtem volna; a harmadikat, a cím- adót izgalommal néztem vé­gig. Főképp szatirizáló haj­lamáért. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom