Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-19 / 268. szám
4 I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 19. Alafütdvég a ködben Lengyel kutatók ultrahangnyalábot kibocsátó készüléket szerkesztettek, amely segítséget nyújt a köd elleni harcban. A berendezést már több országban szabadalmaztatták. A készülék húsz kilogramm súlyú, s a hajók orrára szerelik fel. Ha a hajó ködbe kerül, a készülékkel ultrahang-nyalábot bocsátanak ki a haladás irányában. Az ultrahang hatására a lebegő, mikroszkopikus méretű vizcsöppek összetapadnak, és eső formájában lehullanak. Ily módon a hajó előtt mintegy 300 méter hosz- szú ködmentes „alagút” képződik, amelyben a hajó biztonságosan haladhat. Az új készülék előnye, hogy a kibocsátott ultrahang az emberi szervezetre nem káros, a műszer súlya kicsi, ára szintén. A kutatók most a berendezés miniatürizálásán dolgoznak: céljuk egy olyan egykilógrammos készülék előállítása, amelyet autóra is felszerelhetnek. Rakétacsapatok és tüzérség napja a Szovjetunióban November 19-én ünnepük a Szovjetunióban a tüzérség és a rakétacsapatok napját. Az ünnepségeket a szovjet hadsereg nagy sztálingrádi ellentámadásának emlékére rendezik. Ebben az offenzívában mintegy 15 ezer löveg, aknavető és reaktív tűzfegyver vett részt. A 330 ezres fasiszta hadsereg bekerítése és szétverése a Nagy Honvédő Háború új szakaszának kezdetét jelentette. A szovjet fegyveres erők arzenáljában ma a legkülönbözőbb rendeltetésű rakétafegyverek találhatók, ^melyeket hatalmas erejű termonukleáris és nukleáris töltetekkel és tökéletes irányítórendszerekkel szereltek fel. Az új fegyverek megjelenését új fegyvernem, a stratégiai rakétaegységek megalakulása követte. A rakétások a többi fegyvernemben egységekkel karöltve megbízhatóan őrködnek a Szovjetunió, a szocialista tábor békéjén. Képünkön: A szállítórepülőgépből kirakják a mozgó rakétakilö- vőket. MUNKÁRA FOGOTT ATOMENERGIA Szenzációként hatott az a bejelentés, hogy a Szovjetunióban békés célú földalatti atomrobbantást hajtottak végre: mélyebb sórétegben kőolaj tárolására alkalmas öreget hoztak létre. Vajon hol állnak jelenleg a békés célú földalatti atomrobbantások tudományos, technikai és gazdasági vonatkozásokban... Atomrobbantáskor több millió fokos hőmérsékleten az anyagi részecskék mozgása igen hevessé válik. Az atommagok egymással összeütközve egybeolvadtak: ez a lényege az atombomba működésének is. A szabályozott és gazdaságos energiatermelés azonban egyelőre még a távolabbi jövőben lebeg, pedig rengeteg pénz fekszik az ilyen irányú kutatásokban. Sokak szerint gyakorlati eredmények e téren csak a jövő századra várhatók. Ez az oka, hogy jelenleg a tudósok figyelme elsősorban az atombambák békés felhasználására irányulnak. A nukleáris szerkezet robbantásakor milliomod másodpercnél rövidebb idő alatt felszabaduló energia a robbanás centrumából kifelé terjed, kezdetben nagy, később kisebb sebességgel. A környezet, tehát a robbantási közeg szabja meg. Jelenleg a földalatti robbantások látszanák a leghasználhatóbbaknak. A légköri robbantásokat nemzetközi megállapodás tiltja, amit az érdekelt országok egy része aláírt és betart. Hogyan történik a földalatti robbantás? Ha kb. 800 méter mélységben 100 kilotonnás szerkezetet helyeznek el (a 100 kilotonnás atomtöltet 100 ezer tonna trinitrotoluolt tartalmazó kémiai robbanótöltetnek felel meg). A robbanás pillanata után a plazmával (teljesen ionizált gázokkal) kitöltött üreg falára ható óriási nyomás a környező közegben szuperszonikus sebességgel tovahaladó lökéshullámot kelt A lökéshullám gyorsan csillapodik: kezdetben elgőzölögteti a környező anyagot, majd megolvasztja, a centrumtól távolabb pedig csak összezúzza a kőzeteket. Az addig növekszik, amíg a fölöttes földréteg nyomása meg nem állítja a növekedést, ez néhány tizedmásodpere alatt bekövetkezik, a fenti példánál 80—100 m-es üregátmérőnél. A gömbszerű üreget kb. fél méter vastagságú közetolvadék veszi körül. Az olvadék lassan kezd le- ítfiyni az üreg aljára, majd i falakról kisebb-nagyobb kődarabok válnak le. Az :rős radioaktivitású salak jelentős része az alul megszilárduló olvadékban ma- ad. Ha a robbanótöltetet lem ilyen nagy mélységben íelyezik el, akkor a Föld élszínén, hatalmas kráter keletkezik. Ebben az esetien azonban számolni kell i levegő bizonyos fokú su- [árszennyezésével. Mire használható a robbanás hatalmas energiája? A öldalatti nukleáris robbanások alkalmasak lehetnek lagyszabású földmunkák el- égzésére, sziklák, kövek isszezúzására, magas hő- nérséklet és nagy nyomás lőállítására. A munka in- enzitását és a ráfordítási ;öltségeket érdekes össze- lasonlítani a kémiai rob- jantáséval. A Szovjetunióján 1958. március 25-én 31 darab — összesen 3100 tonnás — hagyományos töltet robbantásával egy 1150 méter hosszú, felül 100 méter széles és 25 méter mély csatornát vájtak sziklás talajban, hogy a Kolonga folyó vizét elvezessék. A robbantás csaknem teljesen kész csatornát eredményezett Egy tonna trinitrotoluol ára 460 dollár, de ha ugyanezt az energiát egy 10 kilotonnás bombából nyerjük, akkor csak 35 dollár, ha egy 2 megatonnás hidrogénbombából, akkor csak 30 cent. Azonnal látszik tehát, hogy nagyobb csatornák építése esetén óriási költségmegtakarítás érhető el nukleáris szerkezetek felhasználásával; Amerikában is elsősorban a csatorna-építés tanulmányozását tűzték M célul; ezt valósítaná meg az új csatorna készítését tervezik, A régi csatorna rekonstrukciója Egnamá-csatüma közelében., új csatorna rekonstrukciója több mint 2 milliárd dollárba kerülne, nukleáris robbantásokkal viszont alig több mint félmilliárd dollárból ú j csatornát lehet építeni. Mintegy 300 részletben összesen 170 megatonna töltetet kellene felrobbantani; a teljes költség 655 millió dollár, ebből 200 millió a nukleáris szerkezetek ára. Azonban nemcsak a nukleáris töltetek viszonylagos olcsósága előnyös, hanem az egyéb költségek is csökkennek. a hagyományos robbantásokhoz képest. Egy 1956-os szovjet becslés szerint, ha 15 kilotanna hagyományos robbanótöltetet 150 méter mélyen akarunk elhelyezni, a szükséges földmunkálatok (kb. 15 ezer köbméter földet kell kiemelni!) költsége 8 millió (régi) rubel. Ha ehelyett ugyanekkora hatóerejű nukleáris szerkezetet helyeznek el, a 150 méter mély lyuk kifúrásának költsége mindössze 50 ezer rubel! Felhasználható az atomrobbantás még kikötők, víztárolók, utak, vasutak építésére is. A nagyobb mélységben végrehajtott robbantások fel- használhatók gáz- és olajtárolók létesítésére (mint most a Szovjetunióban), olaj kinyerésére, ha a szokásos olajbányászati módszerek nem használhatók, a bányászatban, a meddő felszíni rétegek eltávolítására, izotóptermelésre, geotermikus erőművek létesítésére, tengervíz sótalanítására, — bár a radioaktív szennyezés itt jelentős. A gyakorlati felhasználási területeken kívül természetesen komoly tudományos jelentőségük is van az ilyen irányú kutatásoknak. A jövő perspektíváiban pedig a szakértők szerint nagy szerep vár az atomrobbantásokra az űrhajózásban is. Ä Szovjetunió és az Egyesült Államok nemrégen lezajlott bécsi tárgyalásai és az atomsorompó-szerző- dés jó reményt nyújtanak arra, hogy a politikai akadályok is elhárulnak atombombákkal végzett kísérletek elől. A pusztításra szánt szerkezeteknek legalább egy részét ilymódon az építés szolgálatába állíthatja az .emberiségj Áliotkert foronyházbem Első pillantásra különös a városközpontban függőlegesen elhelyzett állatkert gondolata. Pedig a vadállatok a szabadtéri állatkertekben is ketrecekben és körülkerített területen élnek. Miért ne lehetne tehát a ketreceket magas házban elhelyezni? Az egyes állatok mozgási lehetősége a magas házban jobb lesz, mint a hagyományos állatkert „madárházaiban” és „oroszlánházaiban”. A zoológusok megállapították, hogy az állatok viszonylag szűk helyen is — testileg-lelkileg egészségesek lehetnek, — ha életterük — ahol alszanak, mozognak, és esznek — nem kisebb, mint amekkorát az illető állatfaj megkíván. Az elképzelés Bostonban született meg, a tervet hét fiatal építész a Franklin-park Állatkert igazgatójának és az egyetem biológiai tanszékének bevonásával dolgozta ki. Céljuk az állatok jobb biológiai megfigyelésének biztosítása, a néző és az állatok közötti kapcsolat megváltoztatása volt. Ezért az egyes állatok területeinek mérete, alakja változtatható, a területek egymástól elkülöníthetők, amellett lehetőség van arra, hogy bizonyos állatok „látogathassák” egymást. A nézők úgy érzik, inkább ők vannak elkülönítve: az állatok körülöttük, alattuk, fölöttük szabadon mozognak. Boston új állatkertiét a városközpontban, egy 12 emeletes épületben helyezik el. Az állatkertbe — a nagy emlősök lesüllyesztett lakrészei fölött — hídszerű átjáró vezet, innét felvonók visznek a magasba.. A két felső szintre vendéglő, laboratóriumok, — előadótermek, a személyzet helyiségei kerülnek. A nézők fentről kezdik kőrútjukat az állatok között, folyosókon, hidakon keresztül. Nyilvánvaló, hogy az új állatkert nem minden állatnak nyújt alkalmas lakhelyet — (például az antilopoknak nem való), de a bostoni biológusok szerint igen sok állat jól fogja érezni magát az emeletes házban. Néhány állatot az évszaknak megfelelően — hol itt, hol a szabadtéri ál- latkertben helyeznek el. A tervezők úgy vélik, hogy az új állatkert sok látogatóra számíthat: a dolgozók felkereshetik az állatokat ebédszünetben, munka utón is. Az anyák bevásárlás közben felügyelet mellett a majomketrecek előtt hagyhatják gyermekeiket. Azt hiszem, erre mondják: csendes, nyugodt hetünk volt. A televízió múltheti műsorában nem történt semmi olyan, ami váratlan meglepetést, avagy különösebb izgalmat okozott volna. A programok rendben, megbízható színvonalon követték egymást. Talán a Péntek este látott dokumentumfilm kavarhatta fel kissé a képernyő előtt ülők nyugalmát Lezárt Wieriermann Károly rendező és Pintér József író egy olyan öngyilkosság hátterét és okait igyekeztek feltárni, amelyre hivatalosan a rendőrség már pontot tett: nem gyilkosság, öngyilkosság történt. A Kortárs novemberi száma meghökkentő adatokat közölt a hazánkban is egyre szaporább öngyilkosságról. A kérdéses röpirat figyelmeztet a tragikus cselekmények aggasztó voltára, s még inkább a kiváltó okok társadalmi jellegére. A világon évente százezer ember pusztul el. baleset következtében — mondja a cikk írója — ugyanakkor hétszázezren követnek el öngyilkosságot. Azokról nem is szólva, akik csak kísérletet tesznek,, hogy életüknek, melyet terhesnek éreznek, véget vessenek. Kutassy Éva, a székes- fehérvári fodrászlány is közéjük tartozik már. Hogyan juthatott odáig, hogy életerős, értelmes lány lettére a vonat alá vesse magát? Ezzel a kérdéssel indult önkéntes nyomozásra a kamera s tárta fel a tragikus cselekedet társadalmi motívumait: a munkahely nyomasztóan és nevetségesen kicsinyes légkörét, aljas intrikáit, a vezetők érthetetlen tili-toli politikáját és nemtörődöm közömbösségét. Lehet, hogy ezeken túl valami személyes, egyéni indítóok is szerepet ügy? játszhatott Kutassy Éva tragédiájában — sajnos, erre semmi fényt nem derített a dokumentumfilm — de a „nyomozás” eredménye így is tanulságos: több és több emberséget mindenütt és mindenben, ahol szükséges, s akkor kevesebb lesz a tragédia is. A feltárt tények erre intenek. Sajnos, még a televíziós myomozás utón is maradtak a Kutassy-ügynelc feltáratlan részletei. A dráma személyes, mélyebb, egyéni indítóokait meg sem kísérelte felderíteni. Pedig ahogyan a társadalom nem menthető fel ez esetben a felelősség alól, éppúgy az egyénnek is megvan a maga felelőssége tettének elkövetésében. Nem lehet ugyanis minden tragikus kisiklást egyszerűen a társadalom nyakába varrni; Éppen ezért némileg hiányosnak. szándékában is kicsit egyoldalúnak érezhettük a Lezárt ügyet A hét másik jelentősebb programjában nem öngyilkosság kavarta fel a vizet, hanem egy rejtélyes gyilkosság a Római-parton. A Húszévesekben azt láthattuk, hogy egy fiatalember, egy „bur- zsuj” származék hogyan jut el a mélypontot jelentő gyilkosságig, majd pedig hogyan jut el a kiváló szocialista brigádtag erkölcsi magaslatára. A regényből készült tévéjátéknak már csak azért Is kijárt a megkülönböztetett figyelem, mert a regény írója, Berkesi András a kritikusok) minden igyekezete ellenére vezet a népszerűség listáján. Olvasmányos, izgalmas történeteit kedvelik az olvasók. Regényei több kiadást is megértek. Szóval: Berkesi keresett cikk, kapós. Bizonyára ez is a magyarázata, hogy a már színpadot is sikerrel megjárt Húszéveseket a ! üevízió is képernyőre vitte. így azután Ősze Miklós csodálatos „színeváltozását” milliók Ismerhették meg vasárnap este. Azok is, akik eddig a könyvtárban hiába keresték a regényt. Láthatták, hogy a megtévedt fiatalember miként talál rá az igazi útra: a huliganizmus zsákutcájából hogyan vezeti ki a megtalált szerelem és a megbízható munkatársak segítsége. Tetszetős történet, érdekesen előadva és még tanulni is többet lehetne belőle, ha... Ha tömegesen nem élne az elkoptatott közhelyekkel, s nem pufogtatna el annyi erkölcsi-tanmese ízű frázist, s helyette többet adna a központi alak, Miklós fejlődésének lélektani hitelére és a változás ábrázolásának teljességére. Ha a történetben rejlő morális tartalom többnyire nem deklarációkban nyilatkoznék meg, és a szereplők minduntalan nem fejtenék ki elveiket. Ha az íród szándék komolyságával arányban állna a kifejezés ereje és súlya. Sajnos, a televíziós változat sem adott semmi többletet az eredeti műhöz. Sőt a feltűnően gyengélkedő színészgárda játéka nyomán a regény figuráinak sematizmusa még észrevehetőbben megmutatkozott. Régen láttunk ennyire erőtlen, halvány színészi teljesítményt! Például a Detre Annamáriáét, akinek bágyadt, álmos Verájáról nehéz volt elhinni, hogy 5 a megváltószerelem. Kazán István tévé- sítéssi munkálatai sem vitték előbbre a Húszévesek ügyét Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat eladásra felkínál 1 db komplett jó állapotban lévő HITTING kályhát Megtekinthető: Szolnok, Vöröshadsereg u. 2. sz. alatti telepén? AíT7f)KÉPERNV@JE Us# ELŐTT A Húszévesek A szükséges tömörítésien túl s a közbevágott állóképek, - mint a történet tagolásának formai elemein túl nem terjedt a figyelme. A tévéjáték tehát semmivel nem lett gazdagabb, erőteljesebb, mint a regény. Pedig a regényt ér* eddigi bírálatok nyomán joggal várhattunk volna valamiféle korrekciós többletet is az átdolgozástól. Röviden Vége Simon Templar hegemóniájának! Kloss kapitány személyében versenytársa támadt a képernyőn. A lengyel Kockázat mindentudó hőse Angyalt megszégyenítő ügyességgel és bátorsággal hajtja végre tetteit: s még csak egy haja szála sem eörbül bele. Határozottan sikere van. Ferencsik Jánost próba közben látogatta meg a tévé; az eredmény: érdekes,' lé- nyegretörő és szabatos portré a kiváló karmesterről. Keresetlen és egvszerű szavakban vallott a hivatásról, és kif® jező dirigens gesztusokkal a művészetté érlelt mesterségről. Három bűntény került egybe a csehszlovákok Bűntény az iskolában című filmjében. Az első kettőt elengedtem volna; a harmadikat, a cím- adót izgalommal néztem végig. Főképp szatirizáló hajlamáért. V. M.
