Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

1969. október It. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1975 : évi 6millió t kőolaj Szanálás után Bíztató eredmények Kétpón 1969 júniusában avattak fél a Budapesttől alig 30 km-re lévő Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat és a szomszédságába telepí­tett Dunamenti Hőerőmű el­készült létesítményeit A Du­nai Kőolajipari Vállalat je­lenlegi első kiépítési szaka­sza évente 3 millió tonna kőolaj feldolgozását jelenti. Egyes feldolgozó berendezések, me­lyek a teljes vertikális fel- építettséghez hozzátartoznak, még építés alatt állnak, be­fejezésükre 1970-ben kerül sor. (Ugyancsak 1970-ben fejeződik be a hőerőmű vég­leges kiépítése.) A kőolajfel­dolgozó 1970-es kiépítettségi szintjén a jelenleg működő kenőolaj-blokkon, desztilláló és reformáló üzemeken kí­vül a melléktermékek — te­hát a parafin és a bitumen gyártása —, valamint a kén­tartalmú gázolaj kénmente­sítése, a reformált benzinből benzol, toluol és xilol gyár­tása és a kenőolajok hidro- génes befejező finomítása is megvalósítható lesz. A hőerőmű és a kőolaj­ipari vállalat — mint két testvérüzem _ a legszoro­sabb együttműködés jegyé­ben egymást látja el. A fi­nomító csővezetéken keresz­tül gudront szállít az erőmű tárolójába. Ez a hőerőmű tü­zelőanyaga. Említést érde­mel, hogy a gudron nehezen szivattyúzható, kis távolság­ra költségesen szállítható anyag, feldolgozása drága berendezéseket igényel, vi­szont melegen átszivattyúzva a közel fekvő erőműbe gaz­daságos tüzelőanyagot képvi­sel (amellett az erőmű az alföldi gázkutakbói származó földgázt is hasznosít!). Az együttműködés másik partnere, az erőmű, ugyan­akkor elektromos energiát és gőzt ad a finomítónak. Ez egyben azt a megtakarítást is jelenti, hogy a finomító­nak nem kellett önálló erő­művet létesíteni. Hagyarányú nemzetközi részvétel A gépi berendezések túl­nyomó többségét a szocialis­ta országok, elsősorban a Szovjetunió, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köz­társaság szállította: nagymé­retű desztillációs és reaktor- tornyokat, extraháló oszlopo­kat, nagyobb nyomás alatt működő hőcserélőket, vala­mint más vegyipari készülé­keket, az ehhez tartozó szi­vattyúkat és az automatika egy részét. A nyugati országok gyá­raitól egyes gépeket szerez­tek be, így példáid hidrogén- gázcirkulációs kompresszo­rokat az NSZK-beli Halberg cégtől, ammonia hűtőkomp­resszorokat a Dorsig cégtől, légkompresszorokat az olasz Nouvo Pignone cégtől, az el­ső desztillációs berendezés automatikáját a francia COMSIP cégtől, ún. benzin- csőkeverő berendezést az angol ACE Hortons cégtől (ez elektronikus automatiká- 'val működik). Ezen kívül elemző és tömegáramlásmé­rő műszereket vásárolnak a beruházás során különféle nyugati cégektől. A kőolajfinomító munkája a magyar gyártású kőolaj­származékok skálájában új j’obb minőségűi termékek megjelenését eredményezi* és eredményezi. Először a kenőolajok gyártására ren­dezkedtek be. 1965 és 1967 között hozták létre az ún. kenőolajblokk gyárrészleget. E gyárrészleg a Barátság L kőolajvezetéken érkező szov­jet kőolajból kellő derme­déspontú és megfelelő visz­kozitás indexű kenőolajok, Í1L m mai követelményeknek megfelelő motorolajok gyár­tását tette lehetővé. E kenő­olaj blokk termékei adtak módot arra, hogy Magyaror­szágon is forgalomba kerül­hessenek a többfokozatú „multigrade’ olajok. Lehető­vé vált a benzin oktánszá- mának növelése, kialakít­hatták a 86 oktánszámos normál, a 92 oktánszámos szuper és a 98 oktánszámos extr„ benzinfokozatot tartal­mazó üzemanyagskálát Végső kiépítési fázisában, 1975-ben a finomító 6 mil­lió tonna kőolajat fog fel­dolgozni és ekkor négy fő­feladat megoldásával jelle­mezhető majd munkája. — Ezek: magasfokú követelmé­nyeket kielégítő hajtóanya­guk, gurdon és könnyebb háztartási tüzelőanyagok, ke­nőolajok és végül petroké- miai termékek gyártása. Ek­kor technológiai üzemeinek száma meg fogja haladni a 30-at. A 6 millió tonna kő­olaj szállítását a Barátság II. kőolajvezeték megépítése te­szi lehetővé. Veszteség a megye legjobb földjein című írásunkban ez év február 16-i lapszámunk­ban foglalkoztunk a kétpói Szabadság Tsz-szel. Megír­tuk. hogy a gazdaság tavaly majdnem 2,5 millió forint veszteséggel zárt Meglepő volt ez. hisz évekig a török­szentmiklósi járás legjobb szövetkezetei közt tartották nyilván. A gazdaság adottságai megfelelőek, földjei jók, át­lagosan 17,4 aranykoronások. A kétpói Szabadság Tsz-t szanálni kellett. A szanálási bizottság javaslatára 1 mil­lió 485 ezer forint segítsé­get kaptak az államtól. De meghatározott feltételek mellett. Az idén vissza kell állítani az 1967. évi szövet, kezeli alapok szintjét A ré­szesedési alap az idén nem haladhatja meg a 7 millió 314 ezer forintot, s meg kel­lett szilárdítani a tsz gaz­dasági vezetését. A járási pártbizottság és a tanács felkérésére R’deg György, a Szenttamási Álla­mi Gazdaság igazgatója — másodállásban — vállalta a tsz elnöki tisztét. A taaság egyetértett ezzel, s megerősí­Rendet Nehéz dologra vállalkozott a tsz új vezetősége. Sokan hozzászoktak, hogy mindent kiosszanak. A deficites zár­számadás után a fegyelem meglazult. Ilyen helyzetben kellett a munkanormákat szigorítani. Kétpón nagy a tanyavilág, a háztáji állat­állomány felduzzadt megha­ladja az alapszabályban elő­írtakat Szép számmal van­nak olyanok, akik a közös földjeire engedik a jószá­got Korábban eltűrték ezt, a nyáron több mint 100 ezer forint kártérítést róttak ki az ilyen „legeltetőkre”. Az új vezetőség hozzáfo­gott a tömbösítéshez is. A ré­gi kis táblákon ugyanis gaz­daságtalanul működhettek a gépek. Akadályozták a komplex gépesítést Most átlagosan 100 katasztrális holdas táblákat alakítottak ki. Azelőtt az elnök felelt Am a gazdálkodása külterjes volt. Az állattenyésztést el­hanyagolták, az ossz árbevé­telből csak 30 százalékos arányban részesedett A for­góeszköz állomány erősen csökkent. Evekig nem épít­keztek, felélték a jövedelmet Az utóbbi öt évben a tagré­szesedés aránya 30 százalék­kal haladta meg a termelési érték hövekedését. Tartalé­kuk nem volt. Ez a fő oka, hogy egyetlen aszályos év megingatta a szövetkezetét tette őt. Hidasi János lett az új főkönyvelő. A tsz számvitele ugyanis áttekint­hetetlen volt, utólag kitűnt, hogy a régi főkönyvelő 90 ezer forintot sikkasztott. (Bí­róság elé kerül az ügv.) Az állami gazdaság főmérnöke — Kovács Gyula — ideigle­nesen hasonló beosztást tölt be a tsz-ben is. Egyetemet végzett üzemgazdászt állítot­tak be, a napokban szakkép­zett főállattenyésztő kerül Kétpóra. Az egyik beosztott agronómust is leváltották, mert munkájával elégedetle­nek voltak. Azt mondják ró­la fizetéséért semmit sem csinált. tesznek mindenért, az egységek, bri­gádok vezetői gvakran nem érezték a felelősséget. Ezért rátértek az ágazati irányítás­ra. A részegységek vezetői nagyobb önállóságot kaptak, ém felelősségük is növeke­dett. Emiatt esetenként egy­két vezető helytelen nézete ellen is küzdeni kellett. A rend. fegyelem megszilárdí­tásához bizony a tsz párt- szervezete is többet segíthe­tett volna. Sikeres évet zárnak A szövetkezetben elkészült a harmadik negyedéves elő­zetes felmérés, a mérleg. Az eredmény biztató. A növény- termelés hozamait átlagosan 15 százalékkal túlteljesítik. Búzából például 17,69, őszi árpából 17,82, borsóból 9,37 mázsa holdanként! átlagot értek el. Jó termést takaríta­nak be az őszi kapásokból. Azelőtt 3 millió forint ér­tékben évenként takarmányt vásároltak, most feleslegük lesz. Visszaállítják a szövetkeze­ti alapokat. A forgóalap a tavalyi 9,6 millióról 13 millió forintra növekszik, s meg­haladja az 1967. évi szin­tet. A termelési érték a ta­valyi 26,5 millióról 40—42 millió forintra növekszik. A várható pénzügyi eredmény — az alapok rendezésén túl — plusz egymillió forintot mutat. A tsz elnöke derűlá­tó, bár hangsúlyozza: a gazdaság megerősödéséhez még legalább három év szük­séges. Tervek az állattenyésztés fejlesztésére A tsz-ben a régi, kihasz­nálatlan ólakban az idén ba­romfit neveltek. A szarvas­marha létszám százzal nőtt. Rég át kellett volna adni az épülő 108 férőhelyes tehén­istállót. A kunhegyes! TÖVÁLL hibájából a tsz-t 400 ezer forint kár érte — elesett az állami támogatás­tól. épület hiányában csak jövőre kezdheti meg a tbc mentesítést. Elkészült a szakosított ser­téstelep tervdokumentációja. Ez évi 6 ezer mázsa hízott­sertés kibocsátására lesz al­kalmas. Termelési értéke 14 millió forint lesz. Az állat­állomány ezzel a jelenlegi­nek kétszeresére nő. Ám fel­építéséhez legalább 4 millió forint középlejáratú hitel szükséges. Indokolt kérés ez a szövetkezet részéről, a megszilárdítás érdekében. Rövid idő telt el a szaná­lás óta. A Szabadság Tsz ör­vendetesen. fejlődött. Az új vezetőség a tagság szorgal­mas többségével összefogva biztató eredményt produkált. Máthé László Kazahsztánban hatalmas völgyzárógát épül az Isim fo­lyón (a kép a vasbetonszerelők „akrobatamutatványáról” készült). Elsődleges feladata nem az elektromos energia- termelés céljára való duzzasztás lesz. hanem a szárazság sújtotta körzetek öntözéséhez nyújt majd lehetőséget. Az építkezés része annak az egész országra kiterjedő prog­ramnak, amelynek keretében a terméshozamoknak öntö­zés útján való emelését kívánják megoldani. Új vezetők a szövetkezet élén Ismerjük meg megyénk múzeumait! A tűr kévéi Finía múzeum A Finta család Aba nem­zetségétől származtatja ma­gát. Árva megye Finta-pusz- tá járói kerültek Túrke vére. Itt törpebirtokos lett Finta Sámuel, kinek 12 fia, egy leánya született A 12 fiú közül Sándor, a szobrásztest­vérek apja is kisbirtokos volt Feleségül vette Nagy­szalontáról Hajdú Rozáliádé házasságból 6 fiú és 2 leány született; Sándor, Gergely, István, Árpád, Sámuel és Máté, valamint Rózsi és Mária. A család fiútagjai, az egy Árpád kivételével, akit 1919-ben munkásdirektóriu­mi tagsága miatt kivégeztek, valamint a korán elhalt Má­té kivételével, mind letették esküjüket a művészet oltá­rán. István tehetségére csak bátyjai leveleiből következ­tethetünk, s néhány vázlata kelt bennünk sajnálkozást, hogy a végzetes tüdőbaj nem tette lehetővé számára a ki­bontakozást. A legidősebb Sándor, Gergely és * Túrke- vén ma is dolgozó Sámuel azonban szobrászművészként futotta be a regényes életpá­lyát A Finta család Túrkevéről Nagyváradra költözött. Innen ágazott szét a szobrásztest­vérek életútja, hogy művé­szetük gyümölcse, életművük szülővárosukba, Túrkevére kerüljön. Végül is annak a földnek hírnevét öregbítse, ahol megszülettek. A három testvér, Sándor, Gergely és Sámul régebbi megegyezése alapján, Finta Sándor fel­ajánlást tett Túrkeve váro­sának, hogy munkáikat szü­lővárosukra hagyják. Ennek értelmében az 1947-ben el­hunyt Gergely és az 1958- ban elhalálozott Sándor mun­kái adják a túrkevei Finta múzeum gyűjteményének alapját. A múzeum 1951-ben ala­pult, első vezetője Dankó Imre gimnáziumi igazgató lett. (Ma a debreceni Déry Múzeum igazgatója.) 1957- ben került be a múzeumba Finta Gergely anyaga, majd 1962- ben Finta Sándoré. A régi múzeumi helyiségekhez 1963— 66 között egy új, mo­dern kiállítócsarnokot épí­tettek korszerű tanulmányi raktárral, s 1967-ben nyílt meg a két idősebb Finta testvér hagyatékát bemutató állandó képzőművészeti ki­állítás. Az első teremben ízlése­sen berendezett kis néprajzi bemutatót találunk, amely az Ecseg pusztán folytatott pász­torkodást érzékelteti, a használati eszközöket, öltöz­ködést, szerszámokat, fara­gásokat, „ nevezetes kontyos kunyhót ismertetve. Ezt a kis bevezetőt indokolja az a tény, hogy Finta Sándor gyermekkorában Ecseg pusz­tán. nagyapjánál bojtárko- dott. Erről írta a „Kisboj- tár” című könyvét. A kiál­lítás következő terme a szobrásztestvérek néhány szerszámát mulatja be, né­hány rajzát, vázlatát, vala­mint itt látható Gergely, Kuncz Aladárról készített portréja is. Ugyancsak eb­ben a teremben kapott he­lyet Sándor dúsan faragott, bravúros technikai tudásról árulkodó menyasszonyi ládá­ja. Ebben a helyiségben he­lyezte el a rendezés azt a táblát, amely „ két testvér életútját ábrázolja. Sándor kivándbrolt Amerikába Finta Sándor 1920-ban ki­vándorolt Amerikába. Ettől kezdődően művészete egyre inkább eltért az itthon ké­szült alkotások stílusától, az itthon két testvérével dolgo­zó művész közös vonásokat mutató alkotói módszere, ki­fejezésmódja egyéni, sajátos formát ölt. Finta Sándor életművének jelentősebb része a szecesszió stílusának spe­ciális, egyéni útját képviseli. Először Brazíliában telepe­dett le. Itt egy nemzetközi pályázaton megnyeri az „Erő” szobrára kiírt első dí­jat. Ezt a szobrot gránitba faragva el is készítette. — Finta 1923-ban az USA-ba költözik. Rengeteget dolgo­zik, portrékat, emlékműve­ket, monumentális szobrokat készít, emellett könyveket, esztétikai tanulmányokat, verseket, színdarabokat is ír. 1940-ben Los Angelesbe köl­tözik, ahol művészi pályája tetőfokára hág. A Képzőmű­vészeti Társulat először al- elnökének, majd elnökének választja. Több pályázaton nyer aranyérmet, különböző díjakat. Nem szakad el ha­zájától, elkészíti Petőfi, Ma­dách, Kossuth szobrát, több ízben szándékszik , Ady em­lékművet készíteni. 1958-ban, 78 éves korában hunyt el. Tiszteletére és em­lékének ápolására Los An­gelesben Finta Társaság ala­kult Munkásságának jelentős része; köztéri szobrainak, magánkézben lévő portréi­nak fotói, érméi, kisplaszti­kái. életére vonatkozó do­kumentumok, levelezésének egyrésze a Finta Múzeum­ba került. A kiállításon lát­hatóak hatalmas fából fara­gott szobrai, bronz erőtől duzzadó kisplasztikái, apró elefántcsont faragásai. Gergely Párizsba ment Finta Gergely élete nem alakulhatott olyan sikeresen, mint bátyjáé, bár indulása ígéretesebbnek mutatkozott, Kezdeti itthoni sikerek után 1906-ban . elhatározza, hogy Párizsba megy tanulni. Fel­veszi a Zádory Oszkár mű­vésznevet és a Nagyváradon kapott 400 korona ösztöndíj­jal elindul Párizsba Tulaj­donképpen innen indul mű­vészi pályája. Párizsban fel­kereste a legnagyobb élő szobrászmestert, Rodint, hogy tanulhasson tőle, és munkát találjon műhelyében. Rövi­desen sikerült annyi pénzt félretennie, hogy műtermet bérelhetett. Fél napokat itt, fél napokat Rodinnál dolgo­zott. Zádory 8 évet töltött el Rodin műhelyében. Több munkáján erősen érezni a nagy francia művész Stílusát. Egyik-másik- Rodin műnéi viszont úgy emlegetik, Zá­dory kezenyoma is fellelhető. A Finta Múzeum repre­zentatív kiállítása képet ad Sándor és Gergely (Zádory) munkásságáról. Életművük feldolgozása a Damjanich Múzeum és Finta Múzeum közös feladata. Kiegészítésképpen el kell mondani, hogy a Finta Mú­zeum két időszaki kiállító- helyiséggel is rendelkezik, ahol rendszeresen rendeznek különböző tematikájú, isme­retterjesztő kiállításokat — Meg kell említeni, hogy Igen jelentős a múzeum néprajzi anyaga, különösen kerámia terén. A mezőtúri régi fa­zekasság termékeiből gyűlt szép anyag egészít; ki a múzeum képzőművészeti együttesét Egri Mária,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom