Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
4 SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP 1869. október 9.----------------T-m. Mi lyen lesz városunk az ezredfordulón ? _ III. Ez alkalommal nem arról, ami naponként mindannyiunknak bosszúságot okoz, az utak burkolatlanságáról, a sokszor elviselhetetlen sárról, a Vöröshadsereg útja állapotáról. az úgynevezett ó-szolnoki átjáróról lesz szó. Most azokról a közlekedési gondokról kell beszélnünk, melyekről már ma kell gondolkodnunk, ha nem akarjuk unokáinkat megoldhatatlan problémák elé állítani. Az ezredforduló és az azt követő évtizedek közlekedéséhez viszonyítva a mai forgalom szinte elenyészőnek, jelentéktelennek tekinthető. A gépkocsik számának rohamos növekedése még csak ezután következik be és a szóban- forgó időtávlatban — feltehetően — eléri az nyékén szeli majd át a várost és egy új Tisza-hid és ártéri híd segítségével csatlakozik a 4. számú főközlekedési út keleti ágához. Ennek pontos helyét is az általános rendezési terv fogja eldönteni. Három cikkben megkíséreltem a város általános fejlesztéséről, rendezéséről néhány kérdést felvillantani. A terv elkészülte után, végrehajtásának szervezése válik alapvető feladatunkká. ezer lakosonként 280 gépkocsi szamot, ami lényegében minden családban feltételez egy gépjárművet Ez a mainál tízszer nagyobb forgalmat eredményez. Az első részben már említett szabadidő növekedés pedig fokossá a gépkocsik kihasználását. Igen találóak egy görög építész szavai: „A jövőben az ember és a gép társbérletben lakják a várost”. De milyen legyen, ez a társbérlet? Erre kereste a választ a városfejlesztési program közlekedési fejezete. A fejlődés dialektikája visszavezet a „gyalogos városhoz”. A járművek megszaporodott száma mellett is a gyalogosé lesz a jövő. A gépjárművek igaza céljuk szerint a nagyobb távolságok áthidalását leküzdését szolgálják majd. Helyük a forgalmi utakon és az azok mentén elhelyezkedő hatalmas parkolókon és többszintes garázsokban lesz. A lakóterületi egységek, a bevásárló központok, nagyobb összefüggő zöldterületek, üdülő és sportterületeik, a közintézmények tömbjei mentesek lesznek a gépek forgalmától, zajától és bűzétől, oda csak meghatározott órákban, a kiszolgálás érdekében hajthatnak be. (A mai, sajnos nagyon fegyelmezetlen, magángépkocsi tulajdonosoknak is meg kell tanulni lassan, hogy gépkocsijuk nem a hálószobától az íróasztalukig közlekedik!) Ez természetesen óriási parkolók kialakítását igényli és legkésőbb egy évtized múlva többszintes garázsok építését is. Kis- fiarázsok építéséről és fennmaradásáról a belvárosban csak elvétve lehet szó. Env- nyit a közlekedés rendjéről és a gépjárművek tárolásáról. Jelenlegi útjaink vonalvezetése. a távolsági utak bekötőszakaszai általában megfelelőek távlatban is. Azok szélességét és burkolatának minőségét kell csak a fokozódó igényekhez időben hozzáigazítani. Ez jelentősebb szanálást sem igényel, így ezekről (Besenyszögi út, Ré- kasi út. Tószegi út, Kunszentmártoni út) itt bővebben nem szükséges beszélni. ható szélesítés után sem adhat kielégítő megoldást távlatra a városon belül vezető út Egyéb, elsősorban a belsőforgalmat szolgáló megoldások mellett új átkelési szakasz létesítése szükséges. Az említett jelenlegi útvonal ugyanis, távlatban is megtartja városi belső főközlekedési tengely-jellegét. Ezen fog lebonyolódni a lakó- és ipari, valamint a központi — közintézményi területek egymásközötti, forgalmának legjelentősebb része; Ez az útszakasz szolgaija a regionális jellegű közintézmények kapcsolatát a kiszolgált tájjal is. Ám az átmenő forgalom lebonyolítására már 1 évtized múlva alkalmatlan lesz. Ma még nincs pontosan eldöntve, hogy a 4. számú főközlekedési út új átkelési szakasza hol fog vezetni. Két változat még további vizsgálatokra szorul. Az azonban, már biztosra vehető, hogy ez az útvonal a déli iparterület és a lakóterületek határán. a Járműjavító V. körA terv, mint már arról írtam, tilalmakat is tartalmaz. Ez érthetően az érintettek számára kellemetlen, elképzeléseiket keresztező lehet Ezt a város vezetői, a hatóságok vezetői is emberileg átérzik, de az egyéni érdékeket, elképzeléseket alá kell rendelni a közösségi érdekeknek. A város fejlesztése nem egyéni elképzelések realizálása. Nem a hatóságok találnak ki ötleteket és liajt- ják azt végre, hanem az objektív fejlődés tűzi napirendre a megoldandó problémákat Csak arra törekedhetünk. hogy az egyre gyorsuló világban mi legyünk úrrá a gondokon és azokra a közösség érdekeit legjobban szolgáló megoldásokat találjunk. A végrehajtás eredményessége nagymértékben múlik a lakosság támogatásán. a gondok megértésén, a megoldások elfogadásán. Ehhez kérjük mindanmyiuk segítségét! Barna Gábor Szolnok város főmérnöke (Végé.) Szélerőművek a szubsztratoszlérábcm A világ valamennyi erőműve — viz-, hő;, szél-, atom-, árapály-erőműve, — a földre támaszkodik. Az új erőműnek, amelynek tervein a szovjet mérnökök egy csoportja dolgozik, nem lesz szilárd támasza. Ezt az erőművet az atmoszféra és a sztratoszféra határán fogják felfüggeszteni, ahol az állandó légáramlások sebessége másodpercenként 25—30 méter. Az ilyen erőművet, felfüggesztési helyéről, tropopau- zális szélerőműnek nevezték el. Az erőművet körülbelül 100 méter hosszú léggömbbel fogják 10—11 ezer méter magasba emelni és ott tartani. Az előzetes számítások szerint a felhők feletti energiaforrás bruttó súlya legalább 30 tonna lesz. Az ilyen terhet acélkábelekkel lehetetlen megtartani, mert ezek saját súlyuk terhe alatt elszakadnak. Szilárd és rendkívül könnyű anyagból kell készülniük a kábeleknek, amelyeket meg kell védenj az eljegesedéstől és az elektromos kisülésektől. A tropopauzális szélerőmű eszméjével kapcsolatban felvetődött a léggömbre szerelt és nagy magasságba felbocsátandó tv-közvetítő állomás megteremtésének ötlete is. Az ilyen közvetítő állomás olcsóbb lenne a tv-tor- nyoknál, hatósugara pedig a nagy magasság folytán a 650—700 kilométert is elérné. Mibe kerül egy új szív? Azok, akiknek mellkasában új szív dobog, még eddig nem fizettek semmit. Az eddigi átültetések a tudományos kutatás jegyében folytak le. De mi lesz majd akkor, amikor a mindennapossá vált műtétért a pánciens- nek vagy családjának kell fizetnie? Vajon akkor majd csak a gazdag betegek engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy a más szívével éljenek? A Medical World News című folyóirat szerint az orvosok eddig még a világ egyetlen kórházában sem kaptak külön honoráriumot úttörő munkájukért A délafrikai Groote Schnur kórházban, ahol Chris Barnard professzor 1967. december 3-án elsőízben ültetett át emberi szivet, fel sem vetődött a kérdés: Barnard profesz- szor ugyanis igazgató főorvos és egész szaknnai tevékenységéért kapja a havi fizetését. Viszont dr. Philip Blai- berg kórházban töltött 115 napjának költségeit (mintegy 170 000 frank) a fokföldi tartomány kormánya fedezte. Angliában a National Health Service (Országos Egészségügyi Szolgálat) vállalta Frederick West szívműtétjének költségeit: körülbelül hatezer frankot naponta. A z Egyesül t Államokban kutatási oélzattal alapított magánjellegű és hivatalos szervezetek viselik a szívátültetéseknél felmerülő kiadásokat. Csupán az állami egészségügyi intézetek tízmillió frank értékű dollárral támogatták dr. Adrian Kanto- witz brooklyn-i szívsebész tevékenységet. Az „American Heart Association” (Amerikai Szívgyógyászati Társaság) csaknem 2 500 000 frankot bocsátott az átültetési technika atyjának, Norman Shumway professzornak rendelkezésére. Franciaországban semmilyen számadatot nem tettek közzé Boulogne atya műtétjével kapcsolatban. Minthogy az utóbbinak nincs társadalombiztosítása, az Ingyenes Egészségügyi Szolgálat vette gondjaiba. Nem hivatalos becslések szerint szívműtétjének költségei 60 000 és 90 ezer frank között mozogtak. A vese átültetése kevesebbe kerül, mint a szívé. San Franciscóban, a kaliforniai egészségügyi központban a veseátültetések költségét átlagosan 58 765 frankra becsülik. Amennyiben a donor él, kórházban tartózkodása 10 000—15 000 frankba kerül. A 4. sz. főközlekedési út problémája azonban, sajnos említést érdemel. A jelenlegi nyomvonalon vezetett (Bajcsy-Zs. út, Beloiannisz út. Kossuth u tea) Budapest—Debreceni ut korrekciók és a óriási szanálások révén végrehajtFöldalaiii folyók Az amerikai és az európai kontinensen dolgozó több geológiai expedíció egymástól függetlenül érdekes jelenséget tárt feL Kiderült, hogy valamennyi nagy folyam — » Mississippi, az Amazonas, a Szajna, a Rajna stb. — alatt néhány száz méter mélységben földalatti folyók folynak, amelyeknek medre pontosan követi a felszíni medret, de a víz ellenkező irányban folyik. Ezenkívül a földalatti folyók vize sós. A feltevések szerint ezek s földalatti folyók a tengerekben erednek, méghozzá a felszíni folyó torkolata alatt A megmenekülés után Hárman azok közül, akiket a múlt héten egy csseni szénbányában betemetett a bányaomlás. Őket vasárnap sikerült kimenteni, egy társuknak azonban csak a holttestét tudták kihúzni a föld alóL Három bányász sorsa még ismeretlen. __ (Teleíoto — AP—MTI—KS) Az NSZK-bon stagnál a mezőgazdaság gépesítése A nyugatnémet mezőgazdaság bevételeinek elégtelensége az utóbbi években kedvezőtlen hatást gyakorolt a traktor - és mezőgazdasági gépipar belföldi üzleti forgalmára. Az elmúlt 4 év folyamán csökkenő tendenciát mutatott. A traktor- és mezőgazdasági gépipar belföldi eladásokból származó ái-bevételeinek alakulása: millió DM 1965 1966 1967 1968 2797 2578 2145 1Ö72 1967-ben a mezőgazdaság gépvásárláséinak értéke az 1965. évinek csupán 77 százalékát érte el és 1968-ban az előző évihez képest további 10 százalékot meghaladó csökkenés következett be. A jelenséget főleg azért tartják aggasztónak, mert becslések szerint a mezőgazdaság gépvásárlásai nem érik el a géppótlások végett, szükséges minimális mértéket sem és ezért veszélyeztetett a geposítés színvonalának korszerűsége. A kedvezőtlen belföldi értékesítési helyzettől eltérően a nyugatnémet traktor- és mezőgazdasági gépipar növelte kivitelét és ezáltal ellensúlyozni tudta a belföldi árbevételek csökkenését. 1967-ben az összes árbevétel 35 százaléka a gépkivitelből származott, 1868-ban pedig már 42 százaléka. Különösen a mezőgazdasági munkagépek exportja fejlődött erőteljesen, míg a traktor-kivitel értéke 1968-ban az előző évihez képest kisebb mértékben. 11,6 százalékkal növekedett. Csökken a boriogyassfás Franciaországban A különböző borfélesegek forgalma az 1968—69-es Idény első 10 hónapja alatt határozottan visszaesett Franciaországban Ez az irányzat különösen erősen jelentkezett a közönséges asztali boroknál, amelyek fogyasztása sohasem volt ilyen alacsony 1959 óta. Az idény első 10 hónapja alatt a franciák 34,7 millió hektoliter bort fogyasztottak, a 67—68-as idény 35,9 millió hektoliteres és az azt megelőzői esztendő 35,3 millió hektoliteres fogyasztásával szemben. A fogyasztás 1957— 58-ban érte el a maximumot, amikor az első 10 hónap forgatnia 38,4 millió hektoliter volt A terméskilátások most igen kedvezőek. A földművelésügyi minisztérium szakértői 61,6 millió hektolitere* termésre számítanak, a múlt évi 63.5 millióval szemben. Ezek szerint az 1969. évi eredmény valamivel elmarad az 1968-as mögött, de meg-* haladja az 1967-es és az 1966-os eredményeket A földművelésügyi minisztérium előirányzata szerint a tájborok termelése az idén elmarad a tavalyi eredmények mögött A szakemberek szeretnék fékezni a fogyasztás visszaesését, s ezért propaganda- kampányt kezdeményeznek.A kampányt a Nemzeti Italok Dokumentációs Központja szervezi, az élelmi- szeripari és szőlészeti szakmaközi szervek támogatásával. A kétarcú kampány propaganda-akciót iránvoz elő. egyrészt országos viszonylatban a tv segítségével, másrészt tájékoztató kampányt a szakemberek: a szőlőtermesztők, a nagy és lás bor- kereskedők körében. Sajátos jelenség: az „oktató jellegű” kampányba egyaránt bevonják a borászati szakembereket és az alkoholizmus ellen küzdő szervezeteket is. Világszerte növekszik az ételmérgezés veszélye Az ételmérgezés veszélye világszerte fokozódik, de nem csupán az ételek által közvetített betegségek folytán, hanem azért is, mert az újszerű csomagolásmódok — a vegyszerek helytelen használatához hasonlóan, — egyre növelik a megbetegedés kockázatát. Az emberiség és az állat- állomány számszerű növekedése az élelmiszergyártás és a tomegeloöztás fokozza a veszélyt, amit tovább súlyosbít a nemzetközi kereskedelem és az idegenforgalom fejlődése. Az Egészségügyi Világszervezet övezet-közi szemináriuma Koppenhágában tanulmányozta ezt a kérdést, s arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az élelmiszerek higiéniájának magában kell foglalnia az emberek, az állatok és a környezet szigorú ellenőrzését, hogy megelőzhessék a bajokat. Szorosabbá kellene tenni a kapcsolatot az emberek gyógyítása és az állatorvosok tevékenysége között. Az ellenőrzés hatékony rendszere magában foglalja a közegészségügyi, klinikai és laboratóriumi megfigyelések központosítását, kiegészítve az állatok egészségi állapotára vonatkozó értesülésekkel. E szervezet hiánya jónéhány országban lehetővé teszi az ételmérgezés terjedését, ami sok esetben halálos kimenetelű, még mielőtt eredetét kiderítenék és megfelelő intézkedésekkel megakadályoznák kibontakozását. Az ételmérgezés veszélye egyetlen országot sem kímél, még Európa és Amerika erősen iparosított vidékein sem. Az ételmérgezést különböző míkro-organizmusok okozzák, amelyek között a legelterjedtebbek a salmonella-félék. Ezek tífuszt, paratífuszt, s más gyomor-, bélbántalmak- kal járó betegségeket váltanak ki. A szeminárium résztvevői elismerték, hogy sürgősen felül ke\l vizsgálni az egészségügyi szabályzatokat és a gyakorlati előírásokat. A felügyeletet ellenőrzéssel és kutatással meg kell erősíteni. A koppenhágai találkozón elhangzott felszólalásokból kiderült, hogy sok eeés^ség- ügyi rendszabály holt betű marad még a gazdag országokban is, ahol a járvány egyaránt kiindulhat éttermekből, élelmiszerboltokból és másfajta üzletekből. Különösen veszélyes lehet a ké, szén vásárolt élelmiszer; Az egészségügyi felügyelet gyenge pontjai közé tartozik: a melegvíz hiánya, a harc a rágcsálók és a rovarok ellen. beteg emberek részvétele az ételek elkészítésében, mosatlan nyersanyag és evőeszköz, a csatorna közelsége, valamint a hőmérséklet fo- gvatékos ellenőrzése, mmd a hűtőszekrényeknél, mind a sütőknél; Burgonyatermés Nyugat-Európában Minden jel arra mutat, hogy Nyugat-Európa burgonyatermése az idén lényegesen kisebb lesz a tavalyinál, részben a vetésterület csökkentése. részben a kedvezőtlen időjárás következtében. A legnagyobb terméscsökkenésre az NSZK-ban számítanak. amely a tőkés világ legnagyobb burgonyatermelője Az idei termést körülbelül 15.5 millió tonnára becsülik (20 százalékkal kéjesebb a tavalyinál). Az idei burgonya-vetésterület 580 000 hektár (a múlt évben 12 százalékkal volt nagyobb^ (
