Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
1969, október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Nagy napok dokumentumai Csaknem száz melléklettel jelentette meg a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága azt a módszertani útmutatót, amely a legújabbkori kiállítások rendezéséhez ad segítséget. Az útmutató — Kaposvári Gyula pályadíjnyertes munkája — önmagáért beszél, ismertetése nem is feladatunk, ellenben felhívjuk az érdeklődök figyelmét, a módszertani kiadvány dokumentum mellékletére. Az Alföldi Népújság első számának rotaprint másolata nyitja az értékes kútfők sorát. Az 1945. október 11-én megjelent lap Békéscsaba lakosságának Mali- movszkij marsallhoz intézett háromnyelvű nyílt levelét közli. Megtaláljuk a gyűjteményben a 2. Ukrán Front Politikai Osztályának magyar nyelvű újságját is; az egyik számban például azt a felhívást, amelyet igen nagy megnyugvással fogadtak szerte az országban. „A Vörös Hadsereg nem mint hódító jött Magyarországra, hanem, mint a magyar nép felszabadítója, a német fasiszta iga alól!” Megjelent a gyűjteményben a Debrecenben kiadott, a felszabadult országrészen terjesztett Néplap jónéhány száma is, többek között az 1944. november 30-i lap, amely teljes terjedelmében ^ közli az MKP újjáépítésre tett javaslatát! A harcok ekkor kezdődtek Budapestért! Nagy forrásértékű a Szolnokon megjelent Dolgozók Lapja, amelyet a KMP Szolnoki Kerületi Csoportja adott ki, Zsemlye Ferenc szerkesztésében. A Dolgozók Lapja ismerteti az Ideiglenes Nemzet- gyűlés összehívására kiadott felhívást és az Ideig! eees Nemzeti Kormány nyilatkozatait Megtaláljuk a módszertani útmutató mellékletében a Jászsági Szabad Nép másolatait. Különösen érdekes az 1945. május elsejét leíró szám. Hasonlóan jelentős forrásértékű a Kunszentmártoni Néplap néhány száma is. A korabeli falragaszok és propaganda anyagok xerox másolatai zárják a dokumentumok sorát Javarészük már szinte hozzáférhetetlen — ezért is jelentős a Damjanich János Múzeum új kiadványa. — fi — ff A z „Olvasó népért” mozgalom ez év tavaszán jutott el oda. hogy a tervezgető* és eszmélkedes után valóban kezd mozgalommá válni. A kezdeti kételkedés, idegenkedés — sőt: riem ritkán ellenséges tiltakozás — helyébe komoly érdeklődés, vállalkozó kedv lépett Ez nemcsak izgalmas ötletekben nyilatkozik meg, hanem próbát kiállt, már eredményeket felmutató kezdeményezésekben is. A múlt esztendőben, az indulás időszakában a központi állami intézmények, hivatalok és társadalmi testületek csatlakoztak a mozgalomhoz, a maguk feladatkörének megfelelő javaslattal és munkatervvel. Ekkor •még nagyon fenyegetett az a veszély, hogy valamiféle ol- vasó-toborzó kampány lesz csupán a vállalkozásból. Tavasz óta azonban minőségi változás következett be. Városok, megyei és járási székhelyek, sőt kis falvak is jelentkeztek, s a maguk lehetőségei szerint bekapcsolódtak a közös munkába. — Kezdeményezéseik napról napra gyarapítják a mozgalom életét, örvendetes, hogy ez a munka nem szűkül csak a könyvtárakra; van, ahol a könyvtár, máshol viszont, a pártbizottság, vagy az iskola, vagy a megyei újság, vagy éppen a hely; szövetkezet a kezdeményező. S ez így egészséges. Ezek a kezdeményezések ma meg kis körben hatnak, de zömmel olyan jellegűek. 8 melyeket közkinccsé érdemes és szükséges tenni, mert a mozgalom országos kibontakozását szolgálják. Jó érzéssel állapíthatjuk meg: máris eljutottunk oda, hogy az országban sok helyen sikerült tevékenységre késztetnünk az emberi leleményt és találékonyságot Ez a kezdete minden életrevaló mozgalomnak. A soron következő legfontosabb és legsürgetőbb feladatok éppen ebből a szellemi megpezsdülésből fakadnak. Döntő, hogy a kezdeményezők ne maradjanak magukra, megfelelő nyilvánosságot és támogatást kapjanak munkájukhoz. Másképp a vállalkozókedv köny- nyen megfakul, és a közösségformáló szenvedély ellentétbe csap át, megkeseredést szül, A támogatás egyrészt az, „Olvasó népért” mozgalom központi intézményeinek és testületéinek feladata, de legalább ugyanennyire feladata a helyi vezetésnek is. Közvetlenül ide kapcsolódik a másik tennivaló: az eddig legjobban bevált és a tapasztalatok szerint legtöbbet ígérő módszerek kiválasztása, s kellő hatékonysággal történő propagálása. Fontos, hogy 3 legjobb kez- dezényezések minél előbb és minél szélesebb körben elterjedjenek. Legjobb propaganda a szuggesztív bemutatás. Közös mederbe kell terelni a vállalkozásokat, s biztosítani, hogy valóban közkinccsé váljanak a termékenyítő gondolatok, bármilyen kis körben- is fogalmazódnak meg, — ahogy azt az „Olvasó népért” mozgalom társadalmi elnökségének felhívása feladattá teszí. Igen sokat adna és megkönnyítené a további munkát, ha azok is megszólalnának, akik már jelentős vállalkozásokat indítottak el, és számot adnának eredményeikről, módszereikről. — Példaként említünk csak néhányat közülük: a mátészalkai járási partbizottság és könyvtár „ szocialista brigádok körében végez érdemes munkát, „ nagykátai járási pártbizottság és könyvtár az úttörők számára teremtett sajátos olvasószervező lehetőséget. Nagykőrösön a körzet szövetkezeti irodalmi, presszója sikeres vállalkozás; máshol a megyei sajtó indított tanulságos sajtóvitát az ifjúság olvasóvá neveléséről; jól működő ifjúsági klubot szervezett ipari tanulókból Karcagon a városi könyvtár, hasonlóan jól működő klub tevékenykedik a mezőtúri könyvtárban is fiatalokból; a somogyvári könyvbarátok évek óta példamutató munkát végeznek. Sorolhatnánk a példákat. Tehát var^ mivel megismerkednünk, van mit közös értékké tennünk. A .szervezőmunkát az értő olvasók kisebb-nagyobb csoportjaira lehet és kell építeni. Mindenütt, ahol erre mód van — könyvtárban, művelődési házakban, iskolákban, a Hazafias Népfront szervezeteiben, könyvesboltok mellett — érdemes létrehozni ezeket a csoportokat, s intézményesen tartani velük a kapcsolatot. Ilyen kis közösségek nélkül elképzelhetetlen, hogy szerteáradjon az olvasás igénye és sze- retete; csakis így törhetünk be a még meg nem hódított területekre. Az eddig összegyűlt tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy azok a kezdeményezések voltak a legeredményesebbek, amelyek ilyen kis csoportokra alapozták a munkát. A „hajszálcsöves terjedés”-sel lehet behatolni olyan rétegek életébe, amelyek eddig elzárkóztak az olvasás és a rendszeres művelődés előL Az értő olvasók csoportjai különböző módon élhetik a maguk közösségi életét. Lehetnek lazább kötődésű olvasókörök, ilyen vagy olyan elnevezésű klubok, vagy alapszabály szerint munkálkodó közösségek. Mindegyikre van jó és követésre méltó példa, A tennivaló most az. hogy a jó példákat minél több helyen meghonosítsuk, s az egész országot behálózzuk az értó olvasok barati csoportjaival A megújuló könyvbarát-bi- zottságok ebben a szervező tevékenységben találhatják meg legszebb és legfontosabb feladatúidat. Ez a munka állandóságot és rendszerességet biztosit működésüknek, kiemeli őket abból a helyzetből, — amely sajnos elég általános —, hogy csupán kampányfeladatok, egy- egy jelesebb rendezvény megszervezését hárítják rájuk. Ide kapcsolódik a könyv- barát-bizottságok jövőbeli helyzete és feladatköre. Az már eddig is tisztázódott, hogy az egész mozgalom szervezeti életének sejtjeivé kell válniok; a „hogyan” körül azonban még nagyon sok a tisztázatlanság Ez jobbára abból adódik, hogy a tapasztalatok nagy hányada elég elkedvetlenítő. Kevés az olyan könyvbarát- bizottság, amelynek működése jó példa lehet, s kapaszkodót adhat általános érvényű módszerekhez. Hasznos lenne minél több eredményesen dolgozó könyvbarát- bizottság életével megismerkedni. Most készül e bizottságok új működési szabályzata. tehát minden észrevételre, javaslatra nagy szükség van. Az ízlesformálás az „Olvasó népért” mozgalom legfontosabb célkitűzése. Miként a kezdet kezdetétől hangsúlyoztuk, nem egyszerű olvasótoborzásról van szó, ha- nem a „kiművelt emberfők” gyarapításáról. Komoly alapozó munkára van szükség, hogy a gyakori és gyakran kártékony rögtönzéseket elkerüljük. Hiába alakulnak majd ki jól működő szervezeti formák, ha ezek munkájából a kellő elvi következetesség és megalapozottság hiányzik. Azzal a reménnyel bocsátjuk vitára ezt a rövid összegezést, hogy kellő visszhangot kap majd, és sok új gondolat megfogalmazására késztet. Célunk nem az volt, hogy átfogó és teljes képet adjunk az „Olvasó népért” mozgalom mai helyzetéről, hanem az, hogy a legfontosabbnak tartott feladatokra irányítsuk a figyelmet, s ezek megoldásához minél több javaslatot, ötletet, kritikai észrevételt, tapasztalatot gyújtsunk össze. E zi az eszmecsere nemcsak az „Olvasó népért” mozgalom számára hasznos és fontos; az egész népművelő munkának szüksége van rá. Fábián Zoltán az „Olvasó népért” mozgalom Koordinációs Bizottságának titkára Elutaztak észt vendégeink Beszélgetés H. E. Eiszilasnnol és A. A. Henrikscnnal R. E. Risztlaan A. A. Henrikson Tíz napig tartózkodott megyénkben a tall inni pártmunkás delegáció R. E. Risztlaan vezetésével. Látogatásuk utolsó napján kértük meg őt és A. A. Henri k- sont beszéljenek megyénkben szerzett tapasztalataikról. RISZTLAAN: Mindenekelőtt szeretném megköszönni. a magam és delegációnk minden tagja nevében azt a baráti, szívélyes fogadtatást, amelyben minket amerre csak jártunk, részesítettek. Vendéglátónk a Szolnok megyei pártbizottság sokrétű, színes programot állított ősz- sze számunkra, így széles körben megismerhettük a megye mezőgazdasági üzemeit. termelőszövetkezetei t, ipari üzemeit, kulturális intézményeit. Megismerhettük a különböző néprétegek életét is, aminek külön nagyon örülünk. Amint hazaérünk, minden alkalmat megragadunk arra. hogy tapasztalatainkról beszámolhassunk: HENRIKSON: Annál is inkább, mivel konkrét ismereteket szereztünk mind a tanácsi munkában, mind egyéb vonatkozásban, amelyet, odahaza szeretnénk szintén ismertetni. ÚJSÁGÍRÓ: Mennyire ismerik a tállinni emberek városuk és Szolnok megye testvérkapcsolatát? RISZT LA AN: Elmondhatom, hogy városunk lakói tájékozottak e testvéri kapcsolatról. Városi újságunk ugyanis rendszeresen közöl cikkeket Szolnok megyéről, Magyarországról szinte hetente jelennek meg különböző írások. A Szolnok megyében járt küldöttségeink odahaza különböző beszélgetéseken, gyűléseken szintén beszámolnak tapasztalataikról. Természetesen ezt mi is megtesszük majd. ÚJSÁGÍRÓ: Legkedvesebb emlékük, élményük amit e látogatások alkalmával szereztek? HENRIKSON: Igazságtalan lenne a. program bármely részét kiemelni, mert mindenütt szeretettel fogadtak bennünket és igyekeztek, hogy minél jobban megismerjük munkájukat, az emberek életét. Mégis megemlítek egy találkozást. Kétszer volt alkalmam Papp István törökszentmiklósi veteránnal találkozni. ö ugyanolyan öreg harcos, mint én. Külön örömömre szolgált, hogy én adhattam át Papp elvtársnak. azt az emlékplakettet, amelyet az Észt Munka Kommuna megalakulásának 50. évfordulójára alapítottunk. ÚJSÁGÍRÓ: Jelen voltunk. amikor Szolnok megye vezetőivel Ön Risztlaan elvtárs aláírta a Szolnok megye és Tallinn város közötti 1970. évre szóló együttműködési és a, baráti kapcsolatok fejlesztéséről szóló megállapodást. Szeretnénk, ha erről a megállapodásról is szólna. RISZTLAAN: Ez az egyezmény újabb lépés baráti kapcsolataink erősítésében, Elmélyítésében. Megállapodtunk abban, hogy a fő figyelmet a következő időben elsősorban a vállalatok, intézmények. konkrét, közvetlen kapcsolatának kiépítésére fordítjuk. Elhatároztuk, hogy a. Szovjet Magyar Baráti Társaság észtországi szervezetén belül létrehozzuk a Tallinn—Szolnok baráti kapcsolatainak szekcióját. A Maardusi Vegyikombinát, a Kommunár elnevezésű bőrfeldolgozó és lábbeli készítő. egyesülés, a- Szaku elnevezésű • mintagazdaság, a tállinni úttöröpalota. a J. Tompáról elnevezett kultúrpalota, a 10. számú tállinni középiskola — és a tállinni városi múzeum dolgozóit, diákjait beszervezzük e baráti társaságba. I ÚJSÁGÍRÓ: Sor kerül újabb delegációk látogatására is? ■ RISZTLAAN: Természetesen, s ismét várunk majd Szolnok megyei úttörőket a valkiai úttörőtáborba 26 na- rx>s üdülésre. Az IBUSZ és az INTURIST utazási irodák útján Szolnok megye az év második felében barátság vonatot indít a Szovjetunióba. Az elképzelések szerint ezen az úton háromszáz pedagógus vesz részt, amikoris két napot töltenek Tallinn ban. Ugyanakkor egy ipari és mezőgazdasági szakemberekből ól ló Szolnok megyei turista- csoport Taliinnt és a Harjus- ki területet látogatja meg. A , meglevő kapcsolatok kiegé- s zí léseként szeretnénk az együttműködést megszervezni a Palotási Állami Gazdaság és a Szaku nevű minta- gazdaság között. A pedagógusok es a tanulóifjúság kö- zötti barátság erősítése érdekében szeretnénk, ha együttműködés jönne létre a Verseghy Ferenc gimnázium és a tállinni 4-1 sz. iskola között. Megjelentetjük a „Szolnok és Tallinn — testvérvárosok” című könyvet közösen Szolnok megyében és Tallinn- ban, amely az eddigi együttműködésről szól. Tovább folytatódik a Tallinn és Szolnok városok közötti távolsági sportvetélkedő. Ezenkívül a tallin.nl női kön nymai - létikai csapat, a férő vívócsapat Szolnokra; a szolnoki vízilabda csapat pedig Tal- linnba látogat. Természete sen a teljesség igénye nélkül soroltam fel néhánvat az új megállapodás pontjai közül. Biztosak vagvunk abban, ha azt valóra váltjuk barátsá gunk még erősebb lesz, hisz mind jobban és jobban megismerjük egymás életét. ☆ A tállinni pártmunkás de- legáció tagjaitól Szolnokon tegnap búcsút vett Csáki István. az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke és több vezető. Néhánvan a megyei vezetők közül Budapestre is elkísérték a vendégeket, akik a menetrendszerinti repülőgéppel utaztak vissza Tallinnba. V. V. Kisújszállás új létesítménye: Ortopéd cipőgyár A mai rohanó élet és a cipődivat — nem használ a lábnak. Csak a szakorvosok a megmondhatói, hogy mennyi a bokasüllyedéses, kalapácsujjú (amikor is a nagylábujj első ízülete megvastagszik, megmerevedik) betegük. Ilyen esetben, — a további bajokat megelőzendő —, egyetlen orvosság a gyógycipő. Az már szomorúbb eset, ha valamilyen súlyos betegség, — Heine-Medin kór —, vagy baleset következtében ortopéd cipőre' van szükség. Két évi tárgyalás után Magyarországon gyógy- és ortopéd cipőket — néhány ^szövetkezetét és kisiparost nem számítva —, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára állít elő. (A vállalatnak természetesen nem ez az egyetlen profilja, itt készülnek a különböző felső- és alsó protéziseik, műkezek és műlábak is, bioelektromos és pneumatikus-hidraulikus kivitelben). Bár a gyár hat évvel ezelőtt költözött a fővárosbar a Mátyás térről új, korszerű telephelyre, a Dózsa György útra. az ortopédcipő-gyártó kapacitás máris kicsi, nem szólva arról, hogy a magasan kvalifikált szakembereket bonyolultabb mimikával is tudnák foglalkoztatni, mint ezek gyártása. , Így került előtérbe a vidéki ipartelepítés. Majd két évi tárgyalások után született meg a döntés: Kisújszálláson létesítenek az ortopéd- ős gyógycipőik előállítására üzemet. Félautomata géppark Az új üzem építésére és berendezésére kereken 15 millió forintot fordítanak. Felépül egy kétezer négyzetméteres alapterületű üzemcsarnok, továbbá kazánház, központi raktár, gázpalacktároló, irodaház és szociáliskulturális épület. (Az üzemcsarnokban egyébként a cipőkön kívül alkatrészeket is készítenek majd). A gépparkot az ország különböző cipőgyáraiból — Budapestről, Szombathelyről, Nyíregyházáról. Martfűről — szerzik be. Olvan félautomata-gépeket vásárolnak, amelyek a cipőgyárakban a nagyüzemi gyártásihoz már nem elég korszerűek, de Kisújszálláson még nagyon jók. Itt ugyanis csak másodlagos a berendezések termelékenysége, hiszen lényegében egyedi gyártás folyik majd: ahány beteg láb. annyiféle cipő. Indulás 1970 közepén Ahogy folyamatosan felszerelik a gépétet, úgy állítják munkába a dolgozókat,, akiket a különböző cipőgyárakból kölcsönzött szakemberek tanítanak be. A fél- automatizált üzemet előreláthatólag 1971 közepién adják át végleges formájában, s ekkor több mint 200 dolgozót, elsősorban nőket, — hiszen a gépesítés révén a munka könnyű lesz — foglalkoztathatnak, A kapacitás lehetővé teszi, hogy naponta 200 pár cipőt állítsanak elő. Bruckner József Az |,OI vqsó népért11
