Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. október 8. í %?•(#! I í Milyen lesz városunk az ezredfordulón ? _ II. Kép a jövőből: íme ilyen lesz majd a 18 emeletes szom­szédságában a Zagyva-parti városrész Százhúszezer ember él majd tehát azidőtájt Szolno­kon. A városfejlesztési prog­ram legfontosabb feladata az volt, hogy feltárja ennek le­hetőségeit, módjait. Váro­sunk központi része, ^belvá­rosa” műszaki és természeti akadályokkal körülhálózott. Mint ismert északon és nyu­gaton, de a Zagyván túli területeket keleten is, a vas­útvonal, keleten és délen pe­dig folyó határolja. A meg­Mennyi ember fér A számítás alapját az ké­pezheti, hogy rendelkezésre állnak az egyes beépítési magasságokhoz tartozó lak­sűrűségi normák. A vizsgála­tok azt mutatták, ha a bel­város jórészét átlag 5—7 szintes magassággal építjük be, akkor 60—80 ezer ember helyezhető el ezen a terü­leten. Mit jelent a valóságban az 5—7 átlag szint? Mindenek előtt azt, hogy egyes terüle­tek átlag 11 szintes és más területek átlag 2—3 szintes lévő „átkötések”, — me­lyeknek megvalósítása — korszerűsítése jelenleg is fo­lyamatban van (pl. Rékasi felüljáró) —, nem elégsége­sek még a jelenlegi forga­lom igényeinek kielégítésére sem. Távlatban pedig a for­galom óriási növekedésével kell számolni. Újabb hidak, aluljárók létesítése igen te­temes költséget igényelne. Ezért elsősorban azt a kér­dést kellett megvizsgálni: el a belvárosban? beépítése mellett, tömegesen 4 emeletes házakat kell épí­teni. Ezen túl azonban szük­séges. ha nem nagy tömeg­ben is, de 15—22 szintes ma­gas házak telepítése is. Föld­szintes családi házas öveze­tet e területen nem terve­zünk. Azonban az elmúlt két évtizedben épült jó állapot­ban lévő, összefüggő terüle­teiket elfoglaló családi há­zak fennmaradására távlat­ban is számítunk. A következő kérdés így hangzott: sei mindenki egyetértett. |A telepítés konkrét helye azon* ban kérdésessé vált Alcsisziget vagy a Szondái rét legyen-e a telepítés helye? Az előbbi igen könnyen te­hető alkalmassá telepítésre, de egyidejűleg a város leg­jobb gyümölcs-zöldségtermő területét vesszük igénybe és már kiépített mezőgazdasági beruházásokat szüntetünk meg. Az utóbbi terület fel- használása mezőgazdaságilag nem jelentős, de ármentesí­tése. feltöltése igen nagy be­ruházást igényel. A két te­rület összehasonlításakor az üzemeltetés, főként a közle­kedés üzemeltetése tekinte­tében is lényeges eltérések vannak a Szandai rét javá­ra. A végleges döntést majd később az újabb összehason­lító vizsgálatok után, az ál­talános terv tartalmazza. Befejezésül annyit, hogy a belváros jórészén a tömeges lakásépítésre alkalmas blok­kos, paneles és öntött-csú- szózsalus technológia; a ma­gánerőből megvalósuló re­konstrukciónál (Ságvári út— Mártírok útja, József A. út és Beloiannisz út közti te­rület jórésze) a hagyományos építkezés jelenti majd a legfontosabb építési módot, a kisgyepi terület mintegy 10 OOO lakosa — a jelenlegi földszintes települések meg­tartása mellett — átlag 3—1 szintes társasházi lakások­ban (él majd. Az építkezé­seknél itt a hagyományos és a korszerű technológiára egy­aránt számítunk; A déli és keleti fejlesztéseiméi 5—22 szint közötti beépítést és ki­zárólag korszerű, házgyári technológiát fogunk alkal­mazni. A családi házas terü­leteken természetesen még sokáig uralkodó marad a ha­gyományos építési mód. Bár ki tudja, mit hoz a jövő! Le­het, hogy a paneles építke­zés nem is nagyon soká itt is kiszorítja a kevésbé ter­melékeny, korszerűtlen tech­nológiát. (Folytatjuk.) Barna Gábor Szolnok város főmérnöke Röviden ÉRDEKES LELET Lengyel tudósok Krakkó közelében mammutvadászok települési helyére bukkan­tak, amely még a korai pa­leolit korszakban jött létre. A tudósok kiásták a település alapját, amely mammutok, orrszarvúak és barlangi med­vék állkapocs-csontjaiból, lapocka- és medence csont­jaiból épült. A szálláshelyek felső részét bőrrel bevont nagy bordacsontokból készí­tették. — Lengyelországban ugyanitt találtak először mammutcsontból készült lándzsahegyet is. ☆ FŐSZEREPBEN: A VEZÚV A Vezúv nemrégen újra kitört. Az esemény azonban nem került a lapok első ol­dalaira: a mesterséges kitö­rést Cinecitta — az olasz Hollywood — rendezte. A filmoperatőrök most „kény­szerítették” másodízben a Vezuvot, hogy „idézze fel” a múltat. Az első mesterséges kitörésnél, amelyet szintén egy film forgatása során reprodukáltak, sok nápolyi lakos pánikszerűen elmene­kült a városból. ☆ FUTBALL-SZTÁRBÖL TV-SZTÄR Pele, a brazil futballkirály újabban gyakran szerepel a televízióban. Nemrégen egy többrészes tv-játékban sze­repelt, amelyben egy detek- tívregény írójt alakított. ☆ A TEMPLOMOK VAROSA Delhi p régi építészeti em­lékek számát tekintve bát­ran felveheti a versenyt bár­mely más ország fővárosá­val. Delhi hatóságai azon­ban még vonzóbbá akarják tenni városukat a turisták számára. Ezért a Jumna fo­lyó partján fel akarják épí­teni a „templomok városát”. Ebben a „városban” minden épület valamelyik híres régi indiai templom kicsinyített mása lesz. ☆ VADHÚS-KONZERVGYÁR Tanzániában megkezdték egy konzervgyár építését, ahol a zebra, az antilop és az elefánt proteinben gazdag húsát fogják feldolgozni, A csillagok meghódításáról A kozmikus járművekről A világ vegyi termelésének 80 százaléka 10 ipari állam között oszlik meg. Ezen or­szágok sorában a Német De­mokratikus Köztársaság jó helyet foglal el. Több mint 13 000 ipari üzeme közül ke­reken 1000 vegyimű, ezek közül 174 nagy- és közép­üzem. Az NDK tíz legna­gyobb ipari üzemének a fog­lalkoztatottak száma sze­rinti rangsorában az első he­lyet a Leuna-Werke (30 000 munkás és alkalmazott) a harmadik helyet a Bunawerk (19 000), az ötödik helyet a Fümfabrick Wolfen (Wol­fen filmgyár) (14 000), a ha­todik helyet pedig a bitter- feldi Elektrochemische Kom­binat (elektrokémiai kombi­nát) (13 000) foglalja el. A vegyipar 300 000 foglal­koztatottja az NDK ipari árutermelésében 14.3 száza­lék erejéig részes. Ez a ré­szesedés értékben kifejezve 1968-ban közel 21 milliárd A gyors fejlődés A A vegyi ipar elsődleges fejlődését az NDK gazdasá­gában a kemizálás jelszó jellemzi. A termelés legfőbb iránya valamennyi gazdasági ágban az átfogó műanyagfel­használást, szintetikus mű­szál anyagok. műtrágya, nagyhatású növényvédelmi anyagok, a szintetikus gumi gyártásának erős növekedé­sét tűzte ki céljául. A vegy­ipar gyors fejlődésének szembetűnő jele a petroké- mia kiépítése. Az ásvány­olajfeldolgozás gyors fejlesz­tésével tervszerűen megte­márkát (az NDK összes ipa­ri árutermelése 1968-ban több mint 146 milliárd már­kát tett ki) képvisel. A ve­gyi bruttó termelés 1950 óta a hétszeresére növekedett. Az utóbbi években a vegy­iparnak kapacitásai kiszéle­sítése céljából gazdasági beruházásra szánt anyagi esz­közöknek átlag 15 százaléka állt rendelkezésére. A ve­gyi üzemek 1960-ban több mint 1,4 milliárdot tudtak beruházni, 1968-ban. már kétszer ennyi beruházási vo­lumennel rendelkeztek. Eb­ből közel 1,5 milliárd márka új. igen termelékeny beren­dezésekre esett A mezőgaz­daság valamennyi alapeszkö­zének több mint 10 százalé­ka a vegyiparban található. Az 1966-tól 1970-ig terjedő években több mint 100 komplett vegyi berendezés képezte tárgyát a szerződési­leg biztosított árucserének az NDK és a Szovjetunió között szembetűnő jele remtették a fő vegyi termé­kek termelése erős növeke­désének a nyersanyag alap­ját. A Schwedt mű már 1967- ben több mint tízmillió ton­na szovjet ásványolajat dol­gozott fel. 1968-ban a 4000 kilométer hosszú csővezeté­ken át 6 millió tonna ás­ványolaj érkezett a Szovjet­unióból az NDK-ba. A leg­főbb vezetékek a Leuna II. új petrokémiai központjába vezetnek. A másik fontos olajvezeték (a rostocki kikö­tőbe) most van építés alatt. Műtrágya, szintetikus szál Az 1968-as évben nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a vegyi termelés növekedési rátáját az előző évihez ké­pest 8,9 százalékkal emeljék. 1969-ben a termelés 11 szá­zalékkal no. A legfontosabb termékekben a termelésnek átlagon felül kell növeked­nie. Míg 1955-től 1965­ig a műanyagtermelés évi növekedési rátája átlagban 12 százalékot tett ki. e ráta 1968-ban 14 százalékkal emelkedett és a termelés több mint 300 000 tonnát ért el. Az összes ve­gyi műszálak termelési vo­lumene 1968-ban 200 000 ton­nát tett ki, ebből 30 000 ton­na szintetikus szál. Utóbbi­ak 1969-ben 25 százalékkal emelkednek. 1968-ban 310 000 tonna foszfortrágyát és 340 000 tonna nitrogén trá­gyát termeltek. 1969-re •» H, illetőleg 24 százalékos emel­kedést irányoztak elő. A nemzetközi teljesítmé­nyekkel összehasonlítva az NDK vegyipari 1968-ban — a külkereskedelmi forgalom és a vásári eredmények alap­ján számítva — többek kö­zött tömlőgyártássa], piacril- ból készített építőelemekkel, OR WO-filmekkel, gyomirtó­szerekkel, katalizátorokkal és sokoldalúan felhasználható szilikonokkal és műanyagok­kal kitűnően megállta a he­lyét. Milyen irányban fejlődjön a város? Ónként jelentkezett A vizsgálatkor az északnyu­gati—délnyugati irányokat eleve ki kellett zárni, hiszen e részeken, valamint északon és délen az iparterületek he­lyezkednek el. Itt lakóterü­letek telepítésére nem kerül­het sor. Maradt az északi, a keleti és némileg a déli irány. Kiindulásként azt vizsgálták meg a tervezők, milyen kö­vetkezményei lennének, ha a hiányzó 30—35 ezer lakost (azért csak ennyi a hiány, mert Szandaszőllős, Kertvá­ros, Alcsi és még néhány ki­sebb településrészt adottnak és fennmaradónak tekin­tünk), a X. körzetben (Kis- gyep), tehát északra, a Be- senyszögi út mentén (az új debreceni vasútvonalon túl­ra is), tehát keletre, és vé­gül az Alcsiszigeti ÁG te­rületén, a Holt-Tisza part­ján, tehát délre telepíte­nénk. A gazdaságossági számí­tásnál: a terület építésre al­kalmassá tétele (árvízvéde­lem, belvíz-rendezés, feltöl­tés, tereprendezés), a talaj- adottságaiból adódó külön költségek (alapozás, parko- síthatóság. mezőgazdasági termelés megszűnése volt), közmű ellátási és közlekedé­si beruházási költségek fi­gyelembevételével a legmeg­felelőbbnek a déli fejlesztés mutatkozott, megelőzve a kisgyepi és két vasút közötti területeket. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez csak egyetlen oldala a szükséges vizsgálatoknak. Hiszen csak az anyagi érté­keket hasonlítja össze. Pe­dig számtalan egyéb szem­pont is lényeges tényezője a döntésnek, a város esztétikai megjelenésétől, az ellátás és közlekedés jobb szervezhető- ségén át, a település szocio­lógiai-gondok minél jobb megoldásáig. Például: a dol­gozók munkáha járása meny­nyit rabol el szabadidejük­ből, a közlekedés üzemelte­tési költségei gazdasági ol­dalról ugyan tükrözik, de nem tükrözik annak szocio­lógiai. pszichológiai problé­máit; Végül is eldőlt: a várost mindhárom irányban fejlesz­teni kell. Az északi és keleti irány fejlesztésének nagysá­gát úgy állapítottuk meg, hogy azokon a területeken lehetőleg csak kevés olyan embernek kelljen lakni, aki a déli iparterületen talál munkát. Az ide települők el­sősorban az északi iparterü­let, a vasút és a központi városrész munkahelyeit ve­szik majd igénybe. A déli, tiszántúli fejlesztésnél — lé­nyegében egy új város tele­pítésénél — pedig arra tö­rekedtünk. hogy az önálló­an is életképes legyen. Te­hát lélekszáma érje el a 20— 25 ezret. A jóváhagyási el­járás során a déli fejlesztés­MAR DEL PLATA Juan Carlos Lleras argen­tin államelnök Mar Del Pla- taban hivatalosan megnyitot­ta a Nemzetközi Asztronau­tikai Szövetség XX. kong­resszusát. — A kongresszus munkájában negyven ország ötszáz küldötte és megfigye­lője vesz részt, köztük a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői; George Müller, a NASA- nak az Apollo-programmal foglalkozó helyettes igazga­tója hétfői megnyitó beszé­dében a többi között kije­lentette, hogy az Egyesült Államok a világűr meghódí­tására irányuló erőfeszítései során a Föld és a Hold kö­zött közlekedő kozmikus jár­műveket kíván gyártani, — amelyek a jelenlegi szuper, szónikus repülőgépekhez ha­sonló körülmények között repülnének, A szónok a to­vábbiakban bejelentette — olyan laboratóriumok és űr­állomások előállítását terve­zik, amelyeket más égitestek meghódítására, valamint a Nap és a Naprendszer tanul­mányozására használnak majd. Nyolc amerikai, két fran­cia, két szovjet és egy nyu­gatnémet szakértő ismertette hétfőn a fenti témakörökben elvégzett eddigi munkálatok eredményeit. Szedov akadémikus, az el­ső szputnyik tervezője, aki a Szovjetuniónak a kongresszu­son résztvevő küldöttségét vezeti, az AFP-nek adott nyilatkozatában rámutatott: „A legtávolabbi bolygók, sőt egyes csillagok meghódítása sem elérhetetlen cél, talán még a jelen nemzedék szá­mára sem.” Hozzáfűzte, hogy a Föld és a legközelebb eső állócsillag, a Centaurus Alpha közötti távolságot talán a nem túlságosan távoli jövő­ben már le lehet küzdeni a jelenlegi rakétáknál ezersze­resen gyorsabb űrjárművek segítségével. BELGRAD önként jelentkezett a jugo­szláv biztonsági szerveknél Zágrábban Vladimir Pavlo- vics jugoszláv állampolgár, akit egy Nyugat-Németország- ban működő emigráns usztasa terrorszervezet azért küldött Jugoszláviába, hogy felfor­gatótevékenységet folytasson az országban. Pavlovics val­lomása szerint a szervezet tíz terrorista Jugoszláviába küldését tervezte az idén és a jövő esztendőben. Pavlo- vics — aki hamis útlevéllel érkezett július végén Jugo­szláviába — megnevezte azt is, aki az akciók hátterében áll: Dr. Branko Jelics Nyu­gat-Berlinben élő usztasa ideológust. A képen látható héliummal töltött léggömbbel kívánja átrepülni az Atlanti Óceánt kél vállalkozó szellemű svájci, illetve amerikai férfi, (Telefoto—AP—MTI—KS$ Az NDK vegyipara

Next

/
Oldalképek
Tartalom