Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-08 / 233. szám
1969. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Q LVASÖINK Dohányzó leánykák klubja Szeptember 1-én megkezdődött a tanítás és ezzel egyidőben igen érdekes klub alakult, az Övoda utca kis terén, az öreg ház védelme alatt. Az első napokban három főből állt a dohányzó diáklányok klubja. Reggel fél nyolckor van a találkozó az akácfa alatt. Egy kis csevegés. míg elfogy egy cigaretta és azután indulás a suliba. A klub létszáma állandóan emelkedik, belépődíj egy cigaretta, melyet a tulajdonosénak kell elszívni. Most már tízen vannak. Sajnos valamennyien szuperfiit szipka nélkül dohányoznak, habár a náluk levő táskarádió állandóan figyelmezteti őket, hogy mennyire egészséges a használata. Javaslom, hogy a szülők kislányaikat ne engedjék el az iskolába szuperfilt szipka nélkül. Remélem, rövidesen örömmel nyugtázhatom felhívásom eredményét; reggelenként fél nyolckor valamennyi klubtag szuperfiit szipkából szívja el dugi cigarettáját. ö. B. Szolnok Gyűlik az ecetesüveg Szeretném tudni, hogy milyen rendelkezés van az ecetesüvegek visszavételére. Ugyanis ezen a nyáron a cukor- gyártelepi élelmiszerüzletben körülbelül nyolc üveg ecetet vásároltam. Az üvegeket azonban nem vették vissza, mondván, hogy az új rendelkezés szerint csak azt az üveget lehet visszaváltani, amelyikben mélynyomással benne van, hogy „Ételecef’. Az üvegekért vásárláskor 2,50 forintot fizettem. Bosszantott az eset, de aztán megnyugodtam, hogy majd ha ezután vásárolok ecetet, több sikerem lesz. Azóta már több üveg ecetet vettem, de egyetlen üvegen sem találtam az „Ételecet”-et mélynyomással. Helytelennek találom azt a rendelkezést, ha valóban úgy szól, ahogyan engem tájékoztattak. Szerintem meg kellene szüntetni a régebbi üvegek kiadását, vagy pedig kevesebb üvegbetétet fizettetni értük, mint például a befőtte« üvegekért. Kérem, tájékoztassanak, hogyan rendelkeztek az ecetesüvegek visszavételéről. Tóth Józsefné Szolnok Két autóbuszra van szükség Tiszaigarról vasárnap és hétfőn körülbelül kétszáz ember indul vissza a munkahelyére. Főként Budapestre. Aki vasárnap délután megy. annak még szerencséje lehet. De aki hétfőn hajnalban... Szeptember 29-én hajnali négykor én is dideregve és szorongva vártam huszonkilenc társammal az autóbuszt. A busz megérkezett, a vezető szépen, szinte bocsánatkérően kiszólt: „Uraim, már Őrsön is lemaradtak emberek, sajnos itt már senkit sem tudok felvenni. Másik kocsi nem jön.” Ezzel elindult, mi pedig maradtunk. Ez a jelenet nem először játszódott le. Olyan is előKözös a munka fordult már, hogy néhány ember feljut, a többi pedig kapaszkodik. A vezető leszáll. begyömöszöli a már felkapaszkodottakat, hogy az ajtót be tudja zárni. Aztán menekül a lemaradtak szit- kozódása elől. Pár hónappal ezelőtt hétfőn reggel két autóbusz indult egyszerre Nagyivánról. A nagyivániak elosztva, mindkét buszra felszálltak, aztán az egyik kocsi Őrsön, a másik Igaron állt meg. Így felfértek az utasok. Miért nem jár most is ez a mentesítő járat? S mikor tesznek valamit az illetékesek ebben az ügyben? K. J. Tiszaigar Visszatekintve az első tanácstagi beszámolómra, emlékszem, milyen nehezen lehetett rábírni az embereket, hogy eljöjjenek meghallgatni. Volt, aki úgy nyilatkozott, hogy „volt már részük bőven az ígérgetésből, a múltból”, mások azt nem nézték jó szemmel, hogy „csak a fő teret rendezgetik, díszítgetik, bezzeg a körzetünk számos utcájában nincs járda, az utcák sötétek és sárosak, pedig a város közepében vagyunk”. Ez a szemléletük azonban lassan megváltozott. Egyre többen jöttek el a tanácstagi beszámolóra, mert értelmét látták megjelenésüknek. A beszámolók alkalmával őszintén elmondták panaszaikat, javaslataikat. Közösen készítettünk programot az elkövetkező esztendőre. Minden évben gazdagabb lett körzetünk járdával, villannyal és más létesítményekkel. A kollektív munka dicséretre méltó megnyilvánulását lehetett tapasztalni az elmúlt napokban, amikor egyszerre három utcánk kapott járdát. Még a nyolcvan—nyolcvanhat éves idős asszonyok és férfiak is segítettek társadalmi munkában a járda készítésénél. A tanácstagi beszámolón nemcsak puszta ígéretek hangzanak el, hanem a jogos panaszokat, kérelmeket és javaslatokat tettek követik. Bányai Jánosné 27 sz. tanácstag Jászberény Visszásságok a gázcsere-telepen A művelődési otthonok szerepéről Mezőtúri olvasónk. Mészáros Károly a gázcsere-telepen előforduló visszásságokról írt Október 1-én azon a címen, hogy nincs gáz, a telep vezetője nem tartózkodott munkahelyén- Hiába érkezett meg közben a szállítmány. vissza kellett Szajolba fuvarozni, mert másfél órás keresés után sem találták meg a telep megbízottját. A cseretelepen várakozók hiába töltötték el idejüket, nem jutattak gázpalackhoz. A fuvar felesleges volt, s vajon Új kultúrház Pórtelken Október 19-én kerül sor a felszabadulási ünnepségek keretében a pórbelki kultúrház átadására. Az új létesítmény. mély közel 1 millió forintos beruházással épült, közös munka eredménye. Az építés láza mindenkit magával ragadott. A tsz építőbrigádja mellett dolgoztak a tsz-tagok. KlSZ-fiatalok, a katonák, s még az iskolások is. Az 1 millió forint érték nemcsak a tsz és a tanács anyagi hozzájárulását foglalja magában, hanem benne van minden közös érdek vezette segítőkészség. ki téríti meg ennek költségeit Azt is megírta olvasónk hogy a telep nyitvatartása nem megfelelő, csak 14 óráig lehet gázpalackot cserélni, s így akik délelőtti műszakban dolgoznak vagy szabadságot vesznek ki, hogy palackot cseréljenek, vagy anélkül maradnák. A telepvezetőnek hiába panaszkodnak, arrogánsán, türelmetlenül bánik az emberekkel. A fenti állapot megváltoztatásához kéri olvasónk az illetékesek segítségét. N. B.-né Törökszentmiklós Hátra van, még a presszó berendezése. valamint a könyvtár átköltöztetése az új épületbe. A terasz alatt húzódó nagy pincehelyiségben pinceklubot terveznek. Utána hozzálátnak a program kialakításához. Az új létesítmény környékét hamarosan parkosítják. Mindezek megvalósítását biztosítja a KISZ-szervezet és a tsz vezetősége között levő jó kapcsolat. K. 3. Jászberény A Néplap 1969. október 1-én „A falusi népművelés” címmel vezércikket közölt. Az írás foglalkozott a falusi népművelés jelenlegi problémáival. elképzelhető fejlődésének irányával, a falu életének ellentmondásosságával. A vezércikk befejező sorai hangoztatták, hogy az elkövetkező hónapokban hangot adnak a témával kapcsolatos problémáknak. javaslatoknak. Mint gyakorló népművelő szólok hozzá a cikkhez; Ma. amikor népművelésről beszélünk, igen nagy témakört ölelünk fel. Sajnos sokszor abba a hibába esünk, hogy a szó általános értelmében próbáljuk meghatározni a művelődési otthonok munkáját. A gyakorló népművelők előtt világos: a művelődési otthonban folytatott tevékenység az általánosan meghatározott népművelés egyik sajátos formája, talán a legnehezebbike. Szükséges lenne megállapítani, hogy a művelődési otthonok munkájának, illetve az Vita az MZ-rői Lapunk augusztus 26-i számában megjelent „Menynyit ér az MZ?” című cikkünkhöz közli észrevételeit a Csepel Kerékpár és Motor- kerékpár Nagykereskedelmi Vállalat két vezetője. Az import járművek, így az MZ 250 cm3-es motor- kerékpár is a szabad árkategóriába tartozik 1969. január 1-től. A kereskedelmi vállalatok saját hatáskörükben állapítják meg ezeknek a fogyasztói árait. Vállalatunk az MZ 250 cm3-es motorkerékpárt 18 100 forintos fogyasztói áron hozza forgalomba. A beszerzett import járműveket termelői áron adjuk át a nagykereskedelmi vállalatok részére. A nagykereskedelmi vállalatok ezek után saját hatáskörükott dolgozó népművelők tevékenységének hol a határköve. Ezután az otthonok gazdasági helyzetét kellene rendbe hozni. Községi szinten több tízezer, művelődésre szánt forint fecsérelődik el a különféle gazdasági szervezetek pénzéből. Olyan rendeletet kellene hozni, amely a területileg illetékes művelődési otthon és könyvtár részére feltételezi e szervek anyagi támogatását abban az esetben, ha az illetékes gazdasági szervek utóbbi ötéves kulturális alapját a vezetők nem e célra használták fel. A külföldi szakirodalmat lapozgatva számos elképzelést találunk a művelődési otthonok gazdasági munkájának újszerű kezdeményezéseire. Például éttermet, presz- szót tarthatna fenn a művelődési otthon. Mindezek erősen feltételezik az intézményi szinten kialakított differenciált népművelést. Fodor Dénes Jászberény ben állapítják meg a nagykereskedelmi és a fogyasztói árat. Ezért fordul elő, hogy egy-egy azonos jármű más és más áron jelenik meg a piacon... Vállalatunk cikkükkel ellentétben nem monopolhelyzetben levő vállalat. A nagykereskedelmi vállalatok megbízásai alapján mint bizományos bonyolítjuk a megbízó vállalatok részére az importáru beszerzését... Nem tudjuk elfogadni cikküknek azon megállapítását. hogy a Csepel mint monopolhelyzetű importcég nem ad árut a kisker vállalatoknak. csak a területileg illetékes nagykereskedelmen keresztül”... Nem értünk egyet azzal sem, hogy túlzott követelményekkel léptünk fel Bács megyével Meglett a pénztárca Szeptember 30-án poharakat vásároltam az üveg- és porcelánboltban. S nem vettem észre, hogy a pénztárcám leesett, csak akkor jöttem rá, amikor egy másik üzletben fizetni akartam. Visszasiettem a porcelánboltba érdeklődni, s legnagyobb örömömre átnyújtották a pénztárcámat. Még egyszer ez úton is köszönetét mondok az ott dolgozóknak. Tarkó Miklősné Kunhegyes Vasúti dolgozók előnyben? Október 5-én, a reggeli órákban átutazóban voltam Szajolban. A tzajoli vasútállomás büféjében egy kávét rendeltem. Nyugodtan vártam, míg elkészül. Vártam, vártam türelmesen, míg hátam mögül oda szólt egy vasúti dolgozó, hogy „kávét kérek”, öt azonnal, soron kívül kiszolgálták. Nem először tapasztaltam Szajolban ezt a kivételezést, amely sérti és bosszantja a várakozó utasokat. A tsz tagok foglalkoztatásáról A termelőszövetkezet vezetőségének jogszabályi kötelezettsége elősegíteni, hogy a beosztás nélkül maradt, továbbá a közös munkában előreláthatóan huzamosabb időn át nélkülözhető tagok másik termelőszövetkezetben, állami vállalatnál, vagy intézménynél munkát végezhessenek. A fenti jogszabályi kötelezettség teljesítése során egyes termelőszövetkezetekben a bérmunka végzése az indokolt és szükséges mértéket meghaladta. Több helyen — a törvényes rendelkezésekkel ellentétben — munkaerő átengedés esetén alkalmazottakat vettek fel és éves szerződés alapján állami vállalatoknál foglalkoztatták. A tsz-tagok foglalkoztatása során kialakult nem kívánatos jelenségek megszüntetése céljából a termelőszövetkezeti munkaerő foglalkoztatását a munkaügyi miniszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az 5/1969. (VIII. 23.) együttes rendeletével szabályozta, melynek fontosabb rendelkezéseit, s az ezzel kapcsolatos iránymutatást az alábbiakban ismertetjük. Az új jogszabály a továbbiakban is lehetővé teszi a beosztás nélkül maradt, valamint a közös munkában huzamosabb időn át nélkülözhető tagok és alkalmazottak termelőszövetkezeten kívüli foglalkoztatását. Az új szabályozás szerint ez kétféleképpen történhet. A foglalkoztatás egyik módja az, amikor a termelőszövetkezet az állami válalattal történő megegyezés alapján csoportosan engedi át munkavégzésre a tsz tagokat. A másik mód szerint — egyénenként — ideiglenes munkaviszony létesítését engedélyezi. A termelőszövetkezeti tagok az új szabályozás szerint is csak meghatározott időre engedhetők át, illetőleg kaphatnak munkavállalási engedélyt A határozott idő tartamát a rendelet nem szabályozza. Magától érthetően azonban a határozott idő csak azt az időtartamot jelenti, mely alatt a termelőszövetkezet tagjának — általában idényen kívül — munkát biztosítani nem tud. A tag által a termelőszövetkezeten kívül végzett munka az előzetes munkateljesítéshez kötött juttatások szempontjából — szabadság, háztáji föld, betegség és szülési segély — termelőszövetkezetben végzett munkának minősül. Ennek megfelelően a termelőszövetkezeten kívül teljesített munkanapokat egybe kell számítani a termelőszövetkezetben teljesített munkanapokkal. A termelőszövetkezet tagjain kívül, alkalmazottai számára is lehetővé teheti ilyen munka vállalását. Részükre ilyen esetben fizetés- nélkülj szabadságot biztosít és az alkalmazott a termelőszövetkezet által meghatározott időre köthet az állami vállalattal munkaszerződést. A határozott idő lejártával a vállalattal létesített munka- viszony megszűnik. A vállalat a termelőszövetkezet által akár csoportosan átengedett, akár egyénileg munkavállalási engedélyben részesített tagokkal és alkalmazottakkal, a termelőszövetkezet által meghatározott időtartamú munkaviszonyt létesít és őket állományba veszi. Az így állományba vett dolgozók részére a munkabért és egyéb juttatásokat, — pl. szabadság, üzemi étkeztetés, munka- és védőruha stb. — közvetlenül a vállalat fizeti, illetve nyújtja az azonos munkakörben foglalkoztatott saját dolgozóira vonatkozó szabályok szerint. A tagsági viszony tartama alatt munkaviszonyba lépő tagok után, azokra a naptári hónapokra, amelyeknek teljes tartama alatt a munka- viszony fennáll, nem kell nyugdíjjárulékot fizetni. A munkaviszony keretében végzett munka azonban a nyugdíj szempontjából jogszerző időnek számít. A termelőszövetkezet tagjainak és alkalmazottainak folyamatos foglalkoztatását bérmunka vállalásával is elősegíthetik. A rendelet ezért lehetővé teszi, hogy a saját telephelyen végzett bérmunka esetén tagjait és alkalmazottait a szövetkezet foglalkoztatja, de megtiltja, hogy állami vállalat telephelyén tagokat és alkalmazottakat bérmunka keretében foglalkoztasson. E szabály alól kivétel a fagazdaság és nádkitermelés keretébe tartozó bérmunka, melyen a termelőszövetkezet telephelyén kívül is foglalkoztathat tagokat és alkalmazottakat. Az említett rendelet értelmében a munkaerőátengedéseket, valamint a telephelyeken kívül végzett bérmunkára való megállapodásokat felül kell bírálni és a rendelet előírásainak meg nem felelőeket meg kell szüntetni. Dr. Cs. I. szemben... Helyesnek tartottuk volna, ha a cikk közlése előtt — miután vállalatunkat is érintő kérdésekről van szó — megkeresik vállalatunkat. hogy a valóságos helyzetről tudomással bírjanak. (A szerk. megjegyzése: A kifogásolt állítások a cikkben név szerint is felsorolt kis- és nagykereskedelmi vállalatok felelős vezetőinek állításai. Ez a cikk olvasásakor egyértelműen kiderül, valamint az is. hogy a kifogásoló nagykereskedelmi vállalat monopolhelyzete éppen a vidéki nagykereskedelmi vállalatok új mechanizmus- beli önállósulási lehetőségei és törekvései miatt szűnt meg. Lapunk e törekvésnek adott hangot) L. r„ Tiszaföldvár. Az 1965. évben hatályos jogi szabályozás szerint jubileumi jutalomra csak azok a dolgozók voltak jogosultak, akik ugyanannál a vállalatnál álltak 25, 40, illetőleg 50 éven át folyamatos munkaviszonyban. A munkaviszony folyamatossága tekintetében az akkor hatályos MT V. 93. §-ban foglaltak voltak irányadóak. Az új Munka Törvénykönyve 1968. január hó 1-vel lépett hatályba, s az új szabályozás szerint minden munkaviszonyban töltött időt be kell számítani a jubileumi jutalom számításánál. Az új rendelkezésnek azonban visszamenőleges hatálya nem volt. Ha a dolgozóra vonatkozóan a nyugdíjazásának időpontjáig a jubileumi jutalom kifizetésének összes feltétele nem állt be és új munkaviszonyba lép, jubileumi jutalom csak e feltételek beállásáig még hátralevő időtartam munkaviszonyban töltése esetén jár. Ez utóbbi esetre is áll azonban az a szabály, hogy a kifizetéskor érvényes alapbérét kell megkapnia. tehát az 500 forintot. Ezt a jubileumi jutalmat igényelheti a dolgozó újabb munkaviszonyának tartama alatt bármikor. A fentiek alapján azt tanácsoljuk, hogy jelenlegi munkahelyén haladéktalanul kérje a 25 éves jubileumi jutalmának kifizetését. í BäERKESZ!S^
