Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-08 / 233. szám
1969. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Tájéi oztató a novemberi és decemberi munkaidő beosztásról Emlékezett és ünnepelt Mezőtúr A munkaügyi minisztérium KÖZLI: Mivel az Idén november 7. és december 26. pénteki napra esik, s mindkét esetben egy munkanap választja el a munkaszüneti napot a heti pihenőnaptól, az érvényes jogszabályok értelmében e heti pihenőnapot a munkaszüneti nappal összevontan kell kiadni, és a munkaszünet] nap előtti napon szombati munkaidő-beosztást kell alkalmazni. Ennek megfelelően a hatnapos munkahéttel dolgozó és a páros heteken szabad szombatot tartó vállalatoknál a munkaidőbeosztás november 7-re való tekintettel a kövekezőképpen alakul: november 6 -án, csütörtökön szombati munkaidő-beosztás, november 7. péntek munkaszüneti nap, november 8. szombat heti pihenőnap, november 9. vasárnap pedig rendes munkanap. A páratlan heteken szabad szombatot tartó és ötnapos munkahéttel dolgozó vállalatoknál a munkaidő-beosztás nem változik, tehát november 8-án A mezőgazdasági üzemekben október elején van a munkacsúcs. Most takarítják be az őszi érésű növények legnagyobb részét. Nagy erők dolgoznak a jövő évi termést megalapozó talajelőkészítésen és a vetésen. Az egy hónapja tartó túlnyomó- részt száraz, meleg időjárás kedvezett a munkáknak. Az a kéthetes késés, amelyet az aratás befejeztének kitolódása okozott. A szakemberek szerint most már nem mutatkozik meg, a határidőket a legtöbb mezőgazdasági üzemben sikerült tartani. A fővetésű silókukorica betakarítása az egész országban befejeződött. Az őszi érésű burgonyák felszedése is végéhez közeledik, 90 százalékosra tehető. A cukorrépa betakarításával a termőterület egyharmadán végeztek és a napraforgó termésének is több mint felét sikerült „lehozni” a földekről. A kukorica töréséhez az üzemek szeptember második felében láttak hozzá. Október elejéig az elmúlt évhez képest 30 000 holddal naszabad szombatot tartanak, és november 9. marad a heti pihenőnap. December végén a hatnapos munkahéttel dolgozó és páratlan héten szabad szombatot tartó vállalatoknál a munkaidő-beosztás a következő: december 24-én, szerdán szombati munkaidő-beosztás, december 25. csütörtök és 26. péntek munkaszüneti nap, december 27. szombat heti pihenőnap, december 28. vasárnap rendes munkanap. A páros héten szabad szombatot tartó és ötnapos munkahéttel dolgozó vállalatoknál a munkaidő-beosztás nem változik, vagyis de- lember 27-én szabad szombatot tartanak és december 28. marad a heti pihenőnap. Az említettektől eltérő munkaidő-beosztást elrendelni. vagy engedélyezni nem szabad, kivéve az év végi üzemszünetet tartó építőipari vállalatokat. A munkaszüneti napokat megelőző vagy követő munkanapokat előre vagy utólag ledolgozni vagy a munkaidő-beosztást szabadnapok kiadásával megváltoztatni sem szabad. gyobb területről gyűjtötték be a fontos takarmánynövény termését A napos, meleg idő kedvezett a kertészeti kultúráknak Is. A fűszerpaprika színeződése megfelelő, a növényt folyamatosan szedik, ugyanúgy, mint a paradicsomot és a paprikát. A jelek szerint nem lesz baj a petrezselyem és a sárgarépa-ellátás terén sem. Jó hírek érkeznek a vetésekről is. Az ősziárpa 80 százalékát már elvetették és a keveréktakarmányok szaporító anyagának magja is csaknem mindenhol a földbe került. Az előirányzott terület egyharmadán vetették el a kenyérgabona-magot. Az eddigi tapasztalatok szerint a mezőgazdasági üzemek az idén a búzából többet, a rozsból viszont kevesebbet vetnek az elózó évhez képest. Mindent egybevetve: az október eleji jelentések arra utalnak, hogy az idei lesz a magyar mezőgazdaság legsikeresebb éve. Kétnapos városförféneti ülés Kisújszálláson Hétfőn, az ülés első napján dr. Szabó Lajos gimnáziumi tanár „A redemp- tió kora és hatása Kisújszálláson” címmel tartott előadást A bécsi udvar 1702-ben a Jászkunságot a német lovagrendnek elzálogosította. Az addig szabad jászkunok jobbágyokká váltak, s politikai harcot kezdtek elvesztett kiváltságaik visszaszerzéséért. A nehezen várt alkalmas időt Mária Terézia háborúi hozták meg. az udvarnak pénzre volt szüksége, s 567 ezer forintért, valamint ezer lovaskatonáért visszaadta a terület szabadságát, lakóinak a korábbi kiváltságokat. A pénzen megvett szabadság azonban mégsem válhatott a tömegek számára igazi szabdsággá, mivé1 a visszaváltott területei aszerint osztották fel, hogy ki mennyit fizetett a váltságdíjba. Kiss Kálmán szakfelügyelő „Mept/étifc és városunk felszabadulása” című előadásában Kisújszállás dolgozó társadalmának felszabadulás előtti helyzetét elemezte, majd a felszabadítás harci eseményeiről beszélt. Tegnap Zsoldos István gimnáziumi tanár a város negyedszázados fejlődését ismertette, maid Oláh Ltráos a városi tanács vb-eínöke „Urbanizáció a mai és holnapi Kisújszálláson” címmel tartott fényképekkel és térképekkel szemléltetett előadást. A két nap mintegy hétsrázan hallgatták meg az érdekes előadásokat. A város különben máj kedden ünnepi díszben pompázott. A tanácaházán fotókiállítás mutatja he a megye 25 éves fejlődését Befoit- inj ekei ók kai gyógyítják az öreg platánokat Az ország egyik legnagyobb és legszebb terén, a szegedi Széchenyi téren a csaknem évszázados platánok közül néhány már betegeskedik, ezért most „gyógyítóbrigád” indult kezelésükre. A helyi kertészeti vállalat dolgozói végigkopogtatják a fákat kivágják a korhadt, vagy sérült részeket, kitisztítják és cementhabarccsal töltik ki az üregeket (Folytatás az 1. oldalról.) — Mezőtúr város lakossága felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére felújította a szovjet hősi emlékművet. Hirdeti ez az emlékmű városunk lakosságának szeretetét és háláját, emlékezteti a következő nemzedéket is hazánk, városunk hős felszabadítóira. — Felszabadulásunk 25. évfordulóján jsmét hitet teszünk, hogy ápoljuk a magyar és a szovjet nép barátságát, a szocialista tábor országaival meglévő testvéri szövetségünket. Ezután elhelyezték az emDélután 5 óra után néhány perccel a városi művelődési ház nagytermében ünnepi emlékülést rendeztek. A megjelent többszáz résztvevőt Takács József, a Hazafias Népfront városi elnöke üdvözölte. És köszöntötte az ünnepi emlékülés díszelnökségében helyet foglaló párt-, állami-, társadalmi- és tömegszervezeti vezetőket, a fegyveres testületek képviselőit, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok küldötteit, a veteránokat, számos közéleti személyiséget. Külön köszöntötte Csáki Istvánt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, H. Tomingot, a budapesti szovjet nagykövetség első titkárát, Fodor Mihályt, a Szolnok megyei tanács vb elnökét és R. E. Risztlaant, a megyénkben tartózkodó tallinni pártmunkás delegáció vezetőjét. Ünnepi beszédet Kóczián Mátyás, a mezőtúri városi párt- bizottság titkára mondott. —■ 1944. október 7. történelmi dátuma Szolnok megyének, Mezőtúr városának. Ezen a napon a dicső szovjet csapatok kiűzték a német csapatokat a városból. Mezőtúr felszabadult és ezzel kezdetét vette Szolnok megye felszabadítása is. Köszönet és hála a Szovjetunió népének és kommunista pártjának, „ dicső Vörös Hadsereg hős fiainak és a velük együtt harcoló bolgár, román és jugoszláv katonáknak, akik súlyos harcok árán szabadították fel városunkat — mondotta beszéde elején, majd így folytatta. — Ezen ünnepi ülésen jelenlévők összetétele is kifejezi a negyedszázaddal ezelőtti küzdelem harcait. Jelen vannak a felszabadító szovjet nép, a magyar párt- és társadalmi szervek képviselői, lékműnél a hála és a kegyelet koszorúit, virágait. Elsőnek a városi pártbizottság, majd a városi tanács, ezt követően a hazánkban ideiglenesen állomásozó Szovjet katonai alakulatok — az észt pártmunkás delegáció helyezte el koszorúját. Koszorúztak a városi társadalmi szervezetek, tömegszervezetek, a termelőszövetkezetek, az üzemek, a ktsz-ek, a fegyveres testületek képviselői. Huszonöt vörösrózsákból, szegfűből összeállított koszorú övezte néhány percen belül az emlékművet. Elhozták virágaikat a mezőtúri gyerekek, a város felnőtt lakói is. itt vannak sorainkban az elmúlt fél évszázad kipróbált és legjobb harcosai, az ifjú nemzedék, az internacionalisták, a vöröskatonák, a felszabadulás előtti és az azóta lett párttagok, akiket ez alkalomból is szívből köszöntünk. Az előadó ezután idézte a felszabadulás előtti Mezőtúrt, ahol a lakosság többsége kubikos, napszámos, vagy cseléd volt, akik bejárták az egész országot csak azért, hogy családjuknak biztosíthassák a szűkös megélhetést. Beszélt a régi Mezőtúr társadalmi helyzetéről, egészségügyi ellátottságáról, ahol a csecsemő- és gyermekhalálozás a 20—25 százalékot is elérte. Részletesen szólt a felszabadító harcokról, az új élet kezdetéről. — Mezőtúron már 1945 márciusában működött a földigénylő bizottság, majd a földosztó bizottság. Ezer- egyszázharminchét családnak 14 ezer 164 katasztrális hold földet osztott ki. A kis emberek a földművesszövetkezetbe tömörültek. A szövetkezet régi gépek összeszedé- sével és elosztásával, kölcsönnel és vetőmaggal, termelési szaktanáccsal és egyéb intézkedéssel segítette a kisparasztokat, az újonnan földhözjuttatottakat Technikai, politikai, forradalmi lépést jelentett 1948-ban a gépállomásnak 12 traktorral való megalakulása. Az állami gazdaság is megalakult 1947-ben. Az első elgondolások az összefogásra a rizstermelő szakcsoportokba tömörülő munkások és parasztok között érlelődtek meg. A szövetkezeti gondolat egyre szélesedett és 1948-ban megalakult a Béke, a Sallai és a Haladás Termelőszövetkezet, majd 1949-ben a Bercsényi, a Petőfi és az Űj Élet Tsz. — A következő években is jelentősen fejlődik majd a város ipara. A negyedik ötéves tervben többmilliós beruházásokat hajtunk végre. Megépül a cipész ktsz új üzemháza, ide települ a Könnyűipari Alkatrészellátó Vállalat és mintegy kétezerrel növeljük az iparban dolgozók számát. A város jelenlegi kulturális helyzetéről szólva Kóczián Mátyás elmondta, hogy jelenleg a két gimnáziumban, az általános és szakközépiskolai tagozaton mintegy ezer diák tanul. A felszabadulás óta 26 tanteremmel bővültek az iskolák, modem kollégium épült a felsőfokú mezőgazdasági gépészeti technikum hallgatói részére. A város könyvtárában 36 ezer kötet áll a lakosság rendelkezésére, mintegy háromezer televízió, több mint ötezer rádió van a városban, s az újságelőfizetők száma megközelíti a háromezret. A város egészségügyi és szociális helyzetéről többek között elmondta, hogy a 180 ágyas kórházban, a központi orvosi rendelőben és hét körzetben huszonkilenc orvos, és száztizenhat egészségügyi középkáder vigyázza a város lakóinak egészségét. Mintegy ezer lakás épült Mezőtúron a felszabadulás óta, bővült a villanyhálózat 35 kilométerrel, ugyanennyivel a vízvezeték, megépült 19 kilométer új járda, s az ÁFÉSZ évente több mint 180 millió forintot forgalmaz. Kóczián Mátyás beszédét nagy tetszéssel, tapssal fogadta a hallgatóság. Ezután a szovjet nagykövetség nevében H. Tomiiig köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit. Beszélt arról, hogy a szovjet nép nagy figyelemmel kíséri a magyar nép szocializmust építő munkáját. Elmondta: a két nép barátságának nagyszerű megnyilvánulása az, hogy a magyar városokban és falvakban milyen szeretettel ápolják a szovjet háborús veteránokkal, a felszabadító harcokban elesett hősök rokonaival a baráti kapcsolatokat. Majd további sikeres alkotó munkát kívánt. Felszólalt a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok egyik küldötte is, aki 25 évvel ezelőtt mint a Vörös Hadsereg hadnagya vett részt Szolnok megye felszabadításában. Az ünnepi ülés az In- temacionálé hangjaival ért véget, majd ezután szovjet művészegyüttes adott színes, színvonalas műsort. V. V. Munkacsúcs a mezőgazdaságban Ünnepi emlékülés A tv és a népművelés Felavatták a mecseki Zobák-bányát Kétnapos tájkonferenciára jöttek össze tegnap Szolnokra Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar, Bács-Kiskun és Szolnok megye népművelői, hogy megvitassák, mi a szerepe a televíziónak a népművelésben. A vitaindító előadást Harangi László, a Népművelési Intézet munkatársa tartotta. Az előadó ismertette az országos tapasztalatokat. Többi között elmondotta, az az elképzelés, hogy egy-egy műsor után vitát rendezzenek, tehát az un. „ankét” módszer kudarcot vallott. Az okok közt amellett, hogy nem tudnak mindig megfelelő vitavezetőt biztosítani, az is nagy súllyal szerepelt, hogy egyre inkább elnéptelenednek a művelődési házak tévé szobái, hiszen egyre több készülék kerül az otthonokba. Még sem szabad lemondanunk arról, hogy a televíziót hatékonyabban alkalmazzuk a népművelésben. Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról, hogy a tévé nézés passzív, csupán befogadásra, nem alkotásra ösztönző művelődési forma — hangsúlyozta B* előadó. '„Az összhang megteremtésének útját nem csupán abban látom, hogy megfelelően válasszuk ki a saját rendezvényeink időpontját, vagy a sajtóban megjelenő tv előzetes mellett ml is felhívjuk a figyelmet néhány, — csupán helyi szempontból érdekes — műsorra” — mondotta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakkörök, nyelv- tanfolyamok, tehát az olyan népművelési formák, amelyek folyamatosak és speciális készséget igényelnek, tovább élnek a legnépszerűbb tv-műsorok mellett is. Természetesen lépést kell tartanunk a növekvő igényekkel és emelnünk kell a népművelési munka színvonalát — összegezte az elmondottakat az előadó. A tanácskozás a vitaindító után dr. Katona Lászlóné- nak, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ munkatársának: „A tv felhasználásának Szolnok megyei tapasztalatai” — című beszámolójával a délutáni órákban folytatódott. Kedden felavatták a mecseki szánmedence legfiatalabb bányáját, az egy és negyed milliárd forint költséggel kialakított komlói Zobák-aknát A napi 300 vagon szenet szolgáltató bánya avatásán megjelentek a Baranya megye párt és állami életének vezetői, több országos szerv képviselői. A bányát, amely elsősorban a Dunái Vasmű kohókoksz ellátására épült, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter adta át az üzem dolgozóinak. Köszöntötte mindazokat, akik tudásukkal, szorgalmukkal, erőfeszítéseikkel hozzájárultak a magyar szénbányászat e legnagyobb mélyművelésű bányájának megalkotásához, majd a magyar szénbányászat, ezen belül a mecseki szénbányák helyzetéről és feladatairól adott áttekintést. Röviden visszapillantott azokra a körülményekre, amelyek a felszabadulástól kezdve az 1968-as évek közepéig hazánk energia ellátását jellemezték. A korszak jellemzője — mint mondotta — a nagyarányú bánya építés és fejlesztés volt. A mecseki szénbányászat 7 milliárd forintot kapott ipari beruházásokra. Az ebből létrehozott állóeszköz-állomány értékben szén- bányászatunk összes állóeszközének csaknem egynegyedét képviseli. A szénmedence termelése elérte az évi 4,2 millió tonnát, felépült Komló, a ma már harmincezer lakosú új bányaváros. Az utóbbi években népgazdaságunk energia ellátásának folyamatában. a fejlődés iránya megváltozott. Az országos energia igénynek kielégítésében egyre nagyobb szerephez jut a gazdaságosabban termelhető kőolaj, és földgáz. Ennek megfelelően Jelentősen csökkent a szén uralkodó szerepe — az energiaszerkezet átalakítása — amelyben a széntermelés a távlatban csökkenő irányzatú — általában nem jelenti azt, hogy a magyar bányászatra a jövőben kisebb feladat vár, mint a múltban. Csak mélyművelési szénbő] év] 18 millió tonnát kell szolgáltatnia, mégpedig korszerűen és gazdaságosan. Az ország valamennyi szénbányászának tudnia kell, hogy az új mechanizmus körülményei között nincsenek fix előírások. Rugalmasan kell alkalmazkodnia a fogyasztók változó igényeihez. Arra kell törekedni, hogy minél nagyobb mértékben hazai forrásokból elégítsük ki a lakosság és az iparág szénigényeit. Rugalmasságot kell tanúsítani a szénbányászatban napjainkban, amikor az energia szerkezet korszerűsítési programjának változatlansága mellett, előre nem látott, különböző okok miatt 1969-ben 800 000 tonnával több szenet kell termelni az előirányzottnál. „Fél gőzzel“ a TISZÁN A Tisza októberi alacsony vízállása vetekszik az elmúlt évek nyári kisvíz rekordjaival. A foly medrében sol helyen szinte patakká szűkült össze a víz, a partélek csupaszon meredeznek. A folyón keletkezett 29 gázló mélysége egynémelyik helyen alig éri el a 10 decimét ért. A gyalogszerrel átlábolható víz megnehezíti a hajósok dolgát is, mivel az Idény végéig még több száz vagon terméskövet. és homokot kellene továbbítani a kiskörei vízlépcső építkezéseihez, valamint a vízügyi igazgatóság partbiztosítási munkálataihoz. A Tokaj környékéről származó terméskövek vízi szállítása már lehetetlenné vált. csupán a homokszállító uszályok közlekednek fél terheléssel. A 101-es folyamkilomé- tertől a Szolnok megyei Szilikátipari Vállalat részére szállítják a homokot. Ha a Tisza vízutánpótlása továbbra is szegényes lesz, akkor várhatóan a tervezettnél hetekkel korábban véget ér a hajózási idény.
